Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-28 / 22. szám
Prágai Keresztyén Békevilággyüléa cíé^ Béke és szabadság Június 13—IS. között döntő jelentőségű találkozás színhelye lesz a csehszlovák főváros, Prága: Béke- világgyűlésre jönnek össze a világ keresztyénéi. Az egyetemes keresztyénség történetében a világ keresz- tyénsége még soha nem fogott össze ilyen szervezetten és céltudatosan az emberiség mai legégetőbb kérdése: a béke ügyében. Hírt adtunk arról, hogy az ökumenikus Tanácsban együttműködő magyarországi egyházaink alapos teológiai előkészítő munkát végeztek, hogy ezzel is és ők is hozzájárulhassanak a Prágai Keresztyén Béke-világkonferencia sikeréhez. Lapunk e helyén most több cikkben vetjük fel azokat a kérdéseket, melyek ennek a nagyjelentőségű konferenciának tárgyalási anyagát képezik. Célunk nem egyszerűen tájékoztatás, hanem az a törekvés, hogy az emberiség békéjéért hordozott keresztyén felelősséget levigyük a gyülekezetekig, a gyülekezeti tagokig. Ugyanakkor pedig megnyerjük a gyülekezetek és a gyülekezeti tagok együttműködését és támogatását. Kérjük azért kedves Olvasóinkat, imádságaikkal és munkájukkal, észrevételeikkel és javaslataikkal járuljanak hozzá a Prágai L Keresztyén Békevilággyűlés törekvéseihez, hogy az megteremhesse gyümölcseit. A béke és szabadság fogatnia mindig összetartozott. De összetartozott ennek a fogalompárnak az ellenkezője is: a háború és az elnyomás. Az elnyomók mindig csak erőszakkal, véres terrorral tudták megvalósítani az elnyomottak feletti uralmukat. Ezért tartozott mindig össze ez a kettő: háború és elnyomás; Mi magyarországi protestánsok a négy évszázados Habs- burg-elnyomás ideje alatt nagyon sokat tapasztaltunk meg abból, hogy mennyire össze- ßiggött ez az elnyomás a háborúval. A magyar protestáns egyháztörténetből tudjuk, hogy mennyire összetartoztak a nemzeti függetlenségért és a vallásszabadságért folytatott küzdelmek, A magyarországi protestantizmust üldözte és kegyetlenül elnyomta mind a Habsburg- uralom, mind a katolicizmus. Évszázadokon át csak akkor tudtak a magyarországi protestáns egyházak a vallásszabadság némi töredékéhez jutni, amikor Bocskai István, Bethlen Gábor, L Rákóczi György, n. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc vagy az 1848—49-es szabadságharc és forradalom visszaszorította az elnyomás erőit és a szabadság több-kevesebb lehetőségével ajándékozta meg egyházainkat. Hosszan lehetne felsorolni azoknak az evangélikus egyházi vezetőknek a nyilatkozatait, akik a fent említed; szabadságharcok idején arra figyelmeztették az egyházat, hogy csakis az igazság oldalán állhat, tehát az elnyomottak mellett, a függetlenségért és szabadságért folytatott küzdelem mellett, mert csakis ezt lehet jő keresztyén lelkiismerettel vállalni. Ennek a* ellenkezője az egyház szégyene volna, az tL, ha bármi közösséget is vállalna azokkal, akik akár a népek szabadsága, akár a személyes szabadság ellen vétenek. Ez a mai napig is így van, mert ez örök isteni igazságot fejez ki, ma is csak ez lehet az egyházhoz méltó, Isten akaratának megfelelő álláspont. A béke és a szabadság ösz- szefüggése ma is azt jelenti, hogy keresztyéni lelkiismerettel támogatunk minden törekvést, amely az elnyomás ellen, a társadalmi igazságtalanság ellen küzd. Ezzel magát a békét támogatjuk. A háború és elnyomás köré gyülekezik minden, ami túlhaladott és ami békeellenes. Az efnberiséget újabb háborúval fenyegető .veszedelmek jelentős részének közvetlen vagy közvetett oka az elnyomás. Az egyes népek és személyek szabadsága elleni lépések már nemegyszer vezettek vérontáshoz és most is magukban hordozzák a háborús veszélyt. Magasztos cél és keresztyénekhez méltó feladat küzdeni azért, hogy a földön minden elnyomás megszűnjék, a népek mind felszabaduljanak és az emberek mindenütt szabadon élhessenek, békésen építhessék jövőjüket. A béke és szabadság összefüggése ma különösen két területen kerül veszélybe. Az egyik a népek szabadságát tipró gyarmati rendszer, a másik az'emberek személyes szabadságában kárt tevő magatartás, amely nem az ember- szeretetre, hanem ragadozó ösztönökre, hóditó vágyra, a másik ember elnyomására épít. A népek szabadságáért Mi evangélikusok Isten bölcs történelem-vezetését látjuk abban, hogy ma már egyre kilátástalanabb a népek szabadságának eltiprása. Hosszú évezredeken át nem volt segítség a nép számára az elnyomókkal szem-ben. Az emberi ség történelme a bizonysága annak, hogy az elnyomók mennyire le tudták igázni az elnyomottakat, s mennyire el tudták venni a népek szabadságát. Isten Iránti hálával mondhatjuk, hogy ez a helyzet ma már döntően megváltozott. A béke megszilárdítását mozdítják elő azok az események, amelyek a nemzeti felszabadító mozgalmak révén egyre több nép számára szerzik meg a szabadságot. A második világháború óta eltelt időszakban mintegy negyven ország vívta ki a nemzeti függetlenséget, s ezzel csaknem másfélmilliárd ember szabadult ki a gyarmati rabságból. Vegyük például Ázsiát, az emberi civilizáció bölcsőjét. Milyen nagy erősödést jelentett a béke ügyére, hogy ennek a világrésznek a népei közül a leghatalmasabbak felszabadultak és szilárd oszlopai a világbéke megvédésének. De ugyanakkor korunk nagy eseménye az afrikai népek ébredése is. Már jó néhány észak- és közép-afrikai állam kivívta függetlenségét és példája követésétől nem áll mesz- sze a többi afrikai nép sem. Ugyanilyen világesemény, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom erői Latin-Ameri- kában is jelentkeznek. Egy- rpás után söprik el. a diktátori rendszereket. Példa erre a győzelmes kubai forradalom. Mindezek a jelenségek arra mutatnak, hogy hatalmas történelmi folyamatnak vagyunk a részesei: a volt gyarmati országok egymás után vívják ki népeik szabadságát. Küzdelmüket a mi keresztyéni rokonszenvünk is kíséri, mert a népek szabadságának kivívásában Isten igazságos akaratának a megvalósulását látjuk. De a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerét mi magyarországi evangélikusok azért is megértéssel és örömmel nézzük, mert saját múltunkból jól tudjuk, milyen sok szenvedést és elmaradottságot jelentett népünk elnyomása és milyen felemelkedést hozott számunkra a felszabadulás. A gyarmatrendszer bukása — a gyarmattartókat kivéve — az egész világ i rokonszert- vével .találkozik. . Ennék bizonysága az is, hogy az ENSZközgyűlés 15. ülésszakán beterjesztett „Nyilatkozattervezet a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségről” című szovjet javaslatot az ENSZ—közgyűlés elfogadta. Ennek a lényege az, hogy a gyarmati rendszer minden formáját és megnyilvánulását gyorsan és végérvényesen meg kell szüntetni. Ez nagy lépést jelent a népek szabadsága kivívásának az útján. A személyes szabadság Az emberek személyes szabadsága is lényeges feltétele a békének. Az elnyomás mindig magában foglalja a há ború csíráját, mert csak erőszakkal, a népek akarata ellen lehet az elnyomást gyakorolni. Az olyan világ veszélyezteti a békét, ahol az embereket arra nevelik, hogy mindenki magának akarja megszerezni az anyagi javak lehető legnagyobb mennyiségét. Egy em bér meggazdagodásának sok más nyomorba döntött ember adja meg az árát. Ahogyan az állig felfegyverzett ember legyőzi a fegyvertelent, úgy a vagyonilag erősebb legyőzi nincstelen ellenfelét. Ami az egyiknek vereség és halál, az a másiknak győzelem és uralkodás. Nyilvánvaló, hogy a keresztyén erkölcs alapján semmiképpen sem lehet helyeselni az emberszeretet elemi követelményeinek ellentmondó fenti magatartást. Amikor egyik ember elnyomja a másikat, olyan, mint amikor egyik ember kirabolja a másikat. Minket keresztyéneket, a Szentírás arra tanít, hogy elítéljünk minden olyan magatartást, amelyre ez jellemző: „Ember az ember farkasa”. Igazságos álláspontot foglalunk el, amikor mi is azért küzdünk, hogy minden ember felszabaduljon embertelen helyzetéből, magáraha- gyatottságából, elszigetelt* ségébőL Mi keresztyének csak helyeselhetjük azt a folyamatot, amely megbecsüli az ember személyes szabadságát, az embertársi közösségben lehetőséget nyújt neki arra, hogy minden irányban kifejleszthesse képességeit, s a szerint az emberhez méltó erkölcsi elv szerint élhessen: „Mindenki egyért, egy mindenkiért.” Mi keresztyének is helyeseljük a humanizmusnak az embertisz- telétét. Mert ebből a felszabadult humanizmusból következik a béke munkálása. Annak az embernek, aki egyéni szabadságjogait egy felszabadult társadalom keretei között élheti, egyáltalában nincs szüksége háborúra. Az igazság ügye mindig emberséges ügy, a békének, a haladásnak az ügye. A felszabadult egyén azon fáradozik, hogy az egész nép, az egész társadalom és az egész világ boldoguláshoz, felemelkedéshez, békéhez juthasson. A felszabadult embernek sem mi érdeke sem fűződik a há borúhoz, ellenben minden érdeke a békét követeli. Így függ össze egymással a béke és a személyes szabadság kérdése. A Prágai Keresztyén Béke konferencia azért tűzte tárgy sorozatára a béke és a sza badság témáját is, hogy a vi lág keresztyénéi számára lel kiismereti kérdéssé tegye ezt a problémát is. Ha ugyanis keresztyéni őszinteséggel akarunk küzdeni a világ békéje biztosításának ügyéért, akkor világosan kell látnunk azokat a jelenségeket is, amelyek a békét közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetik. Mindent meg kell tennünk a veszélyek elhárítása érdekében. Isten békére irányuló akaratát úgy szolgáljuk «leghűségesebben, ha a mostani nagy világkérdések között világos látással tájékozódunk s ennek alapján egyértelmű döntéssel állunk a békének a táborába s ezzel a népek szabadságáért és az embrek személyes szabadságáért küzdők soraiba. Dr. Ottlyk Ernő P LFÖLDÖÜ TÖRTÉNT EICHMANN ÉS A VATIKAN Az „Avanti’’ című római újság az Eidhmann-per alkalmából cikksorozatot indított: „A nácik köztünk vannak” címen. A cikksorozat azzal vádolja a Vatikán magas egyházi méltóságait hogy Eich- mann Argentínába szökéséhez segédkezet nyújtottak. Különösen kiemelik Alois Hudal püspök nevét, aki az Eich- mann-per megkezdésekor, attól tartva, hogy Jeruzsálemben őt is leleplezik, szükségesnek tartotta, hogy egy interjúban védekezzék a 11 évre visszanyúló váddal szemben. Az interjúban Hudal elismerte, hogy Eidhmann közbeeső állomásul használta Rómát, s azzal próbálta magát a püspök igazolni, hogy „keresztyén kötelesség megmenteni azt, aki megmenthető”. Eichmann, Ricardo Clemente néven, egy, a Vatikánhoz tartozó épületben talált búvóhelyet. A svájci „Wochenzeitung” Hudalt „barna püspök”-nek nevezi, aki azokhoz a nagybefolyású' jó kapcsolatokkal rendelkező emberekhez tartozik, akik a náci gonosztevők zsilipjei voltak, s ezeket a gonosztevőket áteresztették Rómán. * EGYHÁZI NAP (KIRCHENTAG) A REVANS JEGYÉBEN (Hannover) (AND). Az evangélikus egyház is részt szándékozik venni azon a revans- találkozón, melyet a sziléziai „hazafiak” júniusra terveznek Hannoverben. Június 7-én akarják tartani „a sziléziai evangélikusok egyházi napját”. Ennek a „keresztyén” revans- egyházi napnak védnökségét maga Lilje püspök vállalta. * VALLÁSÜLDÖZÉS ANGOLÁBAN Angolából érkező hírek szerint az ottani szabadságküzdelmek megindulása óta Angolában nyolc methodista lelkészt, rövidített bírósági eljárás után, kivégeztek. Az angolai 150 afrikai methodista lelkésznek több mint felét — akik nem tudtak elmenekülni — letartóztatták. A fajgyűlölő fehér lakosság és a portugáliai csapatok túlkapásai a letartóztatottak családtagjait sem kímélték. Súlyos veszteség az ottani egyház számára Guilherme Pereira Ingles szuperintendens halála. Pereira négy éve állott a dembosi egyházkerület élén. A március 15—18-i vérfürdő után civil fehérek kutatták át- a szuperitendens házát, őt lőfegyverrel megsebesítették, teherautóra dobták és Qui- paxiban börtönbe vetették. Ott rövid hadbírósági tárgyalás után kivégezték. Nagy a templomokat és iskolákat ért károsodás is. Egyedül a fővárosban, Luandában, hét templomot és kápolnát rombadöntöttek, vagy rongáltak meg súlyosan. Az angolai lakosságot a hatóságok modern fegyverekkel látják el az afrikaiakkal szemben. Ezrével esnek a bennszülöttek e fegyverek áldozatául. * PASSIÓ-JÁTÉK ROCK-’N-ROLL-al (Bristol) Bristolban bemutattak egy passió-játékot, melyben a szereplők rock-’n- rollt is játszottak — jelenti az. UPI hírügynökség. A passiójáték szerzője két lelkész, akik ilymódon kísérelték meg ábrázolni, hogy „a feltámadott Krisztust ma is ugyanazokért a bűnökért feszítenék meg, mint kettőezer évvel ezelőtt”. Második kiadásban megjelent Dr. Luther Márton KIS KÁTÉJA Kapható: a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Puskin u. 12. Ára: 3 forint. — Szakadt régi irhabundák újjá- alakítása legújabb modellek szerint. Szőrmebundák alakítása, javítása. Bart szűcs. Bp. VII. Lenin krt. 23. Udvarban. „Embernek tenni, azt fetentl: testvérnek és felebarátnak lennr A sachsenhauseni nemzeti emlékmű felavatása alkalmából, április’ 23-án, valamennyi felekezet emlék-istentiszteletet tartott Craniénbürgban. Mint a sachsenhauseni koncentrációs tábor egykori foglyai: D. Grübcr berlini prépost és D. Martin Niemöllcr hesseni egyházelnök prédikáltak a Szent Miklós templomban. D. Grüber prépost mély benyomást keltő szavakkal ítélte el a fasiszta hóhérok Sachsenhausenban véghezvitt gonosztetteit. Beszédében félreérthetetlenül utalva a bonni kormányban ma is vezető szerepet vivő fasisztákra, ezeket mondotta: „Sokan vannak még, akik semmit sem változtak, csupán álcázzák magukat és! új kulcspozíciókba kerültek. Tudomásunk van a démoni erőkről és nem akarunk új koncentrációs táborokat és nem akarunk új háborút”. Arra szólította fel hallgatóit, hogy Jézus Krisztus követésében öntudatosan állítsák szembe erőiket a barbarizmus és embertelenség újraébredésével, nehogy egy* szer majd szégyenkezve kelt* jen odaállniuk gyermekeik! és unokáik elé. D. Niemöller Márton Krisztus eme szavai alapján: „Aki énhozzám jön, semmiképpen ki nem vetem” — hirdette a? igét. A sachsenhauseni embertelenségekről szólva, mély belső vágyódást szólaltatott meg az igehirdetés, hogy végre gyógyulnának be a szörnyűség okozta sebek. „A mi nemzedékünk számára ma az a kérdés, hogy van-e elég olyan ember, aki a Szentlélek erejét és a szeretetet szembe tudja állítani a gyűlölet hatalmasságaival. Jézustól megtanulhatjuk, hogy egymásnak testvérei és felebarátai vagyunk. Embernek lenni, azt jelenti: testvérnek és felebarátnak lenni”- — hirdette Nie- möller. Az emlékistentiszteleten töb- rbek között jelen voltak: dr. Mitzenheim, dr. Krumacher és dr. Jänicke püspökök. Az orosz orthodox egyházat Joann püspök és az exarchátus Számos képviselője képviselte. „HALÁLKANYAR46 Az utcán már kevesen jártak. Azok is hazafelé siettek. Késő este volt. Magam is sza- poráztam a lépéseket, moziból jövet. Máskor elnézegetem az alvó várost, de most a bennem kavargó képekkel foglalkoztam. Mélyen megdöbbentett és elgondolkoztatott az, amit láttam. Annál is inkább, mert máshol is jártam ma délután. S a kettő, csatát vívott bennem. De hadd mondjam el úgy, ahogy történt. Budapest egyik művelődési klubja anyák-napi ajándék- műsort ígért e nap délutánjára. Rövid, színvonalas irodalmi összeállítást kaptunk az édesanyai szeretetről, Janus Pannoniustól a mai költőkig. Hazafelé hálával gondoltam az én édesanyámra, az édesanyákra, egész életükre. Este moziba mentem. A Halálka- nyart játszották. A.film azt az időt állítja élesen a néző elé, amikor a 2-ik magyar hadsereg sorsa megpecsételődött. Régi felvételek, hivatalos okmányok. levelek alapján drámai erővel tárja a néző elé, hogy mindez miért következett be. 1942 január: Rib- bentrop, Hiti«- megbízottjaként, Budapestre érkezik. Ünnepélyes fogadtatás, zártkörű tárgyalás ... Aztán katonavonatok robognak a keleti hadszíntérre. Kállay Miklós, Horthy miniszterelnöke ist megteszi, ami tőle telik. Nagy pátosszal meghirdeti a halál programját, melyben csak győzni lehet, „mert különben nem lesz Miatyánk, mert nem lesz kenyér sem”, mondja. "Rossz jós volt, mint ahogy rossz volt miniszterelnöknek is. Mert van Miatyánk is , és bőségesen kenyér is. S a vonatok vitték a katonákat, -akik nem tudták miért , kell gyilkolni. Mennyi édesanya, hitves, testvér várta a 'postát, övéitől. Mindszenthy püspök űr, akkor Péhm József, „együtt érzett’’ a szenvedőkkel, vigasztalásukra könyvet írt. így vígasztalt: „Hivatalosan meleg levéllel jelentik a hősi halált.’’ Don, halálkanyar, 1943. január 12. Százezrek tragédia jaj borzalom. Borzalom, melyet a megszállott emberi agy, a bűn szült, s melynek nem egy véreskezű „bajnoka” ma is él* Nyugaton. A film utolsó kockáján nagybetűkkel ez áll: „EMBEREK LEGYETEK ÉBEREK!” Igen! Mindnyájunknak ébereknek kell lennünk. Kikért? Miért? Az anyák-napi ünnepségen őszhajú nénik, bácsik, gyermekeiket ölükben tartó édesanyák, és 13 év körüli diáklányok között ültem. Amikor a Don mellett ott maradt csaknem 200 ezer magyar katona, én is 13 éves voltam. Akkor még nem értettem miért kell háborúnak lenni, csak féltem a repülőgépektől, a bombáktól, a haláltól. De most már tudom, hogy miért nem szabad háborúnak lenni. A munkáért, a holnapért, az emberért. Mangold Marika 6 hónapos volt akkor, amikor a pécsi bányavárosból elvitte a vonat keletre az édesapját. Egy a kétszázezerből. Egy azok közül, akik nem jöttek vissza többé. Nekem is van egy kétéves kisfiam. Szeretném békében az életre nevelni. Hiszem és vallom, hogy minden józan ember, szülő, ezt akarja. Élet és halál... munka és háború ... édesanyák kacagó gyermekeikkel... élettelen fagyott holttestek ... Képek csatáztak bennem. Egy délután két élménye. S azon az estén az ige jutott eszembe. „Lám elődbe adtam ma néked az életet ék a halált, a jót és a gonoszt.” Melyiket választod? Szabó István IMÁDKOZZUNK Urunk Istenünk, aki csodálatos vagy, minket is csodálatosan teremtettél s ebben a csodálatos világba helyeztél el: magasztalunk Téged különösen azért a legnagyobb csodáért, hogy Jézus Krisztusban szerető Atyánknak jelentetted ki magadat. Dicsőítünk, hogy egyházadról is gondot viselsz, s éppen a betegekhez és bűnösökhöz hajolsz le a legnagyobb, leg- gyógyítóbb irgalommal. Kö- nyörgünk Hozzád irgalmas szeretetedért mindenekelőtt a magunk számára, s az egész keresztyénség számára. De kö- nyörgünk az egész emberiség egységéért, jólétéért és békéjéért is, hogy a világ megszabaduljon a háborúk veszedelmétől, s erejét és tudását szebb jövőjének építésére használja fel minden ember és minden nép. Áldd meg egyházunkat, annak gyülekezeteit és híveit, s áz egész keresztyénséget is, hogy előtted való felelősségben lelki- ismeretesen járjuk az élet és a szeretet útját. Áldd meg hazánk népét, hogy lelkes munkája nyomán jó eredménnyel épüljön tovább szép jövendőnk. Segítsd a betegeket türelemmel és gyógyulással Vigasztald jóságod kifogy- hatatlanságával a gyászolókat, az özvegyeket és árvákat. Légy mindnyájunk kegyelmes gondviselője, s végső boldogságunk forrása ebben az életben is és az örökkévalóságban is. A mi Urunk és megváltónk, a Jézus Krisztus nevében könyörgünk Hozzád. Ámen. Az egyetemes keresztyén hitvallások Az Ágostai Hitvallás Az Ágostai Hitvallás Apológiája tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITVALLÁSI IRATAI I. kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Puskin utca 12. L em. Ara: 45,— forint
