Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-04 / 23. szám
KP. BÉRM. BP. IS. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának felhívása a tagegyházak gyülekezeteihez Legyünk hálásak azért, hogy egyházaink szolgáló egyházak tudnak lenni! A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, május 29-én, hétjön, közgyűlést tartott. A közgyűlés foglalkozott a világkeresztyénség küszöbön álló nagy eseménye, a prágai Keresztyén Béke-Világgyűlés előkészületeivel. Gyülekezeteinkhez, amelyek június 4-én, vasárnap, országszerte Isten elé viszik az egyetemes keresz- tyénségnek ezt a nagy és szent ügyét, felhívással fordult ökumenikus Tanácsunk közgyűlése. Üzenetet intézett a közgyűlés a csehszlovák protestáns testvérekhez is, akik az első Keresztyén Béke-Világgyűlés rendezésének főterhét hordozzák és minden protestáns egyház és keresztyén hivő imádságára és segítő szeretetére szükségük van, hogy a roppant feladatot, a keleti és nyugati egyházak küldötteit egybefogó tanácskozások előkészítését és lebonyolítását elvégezhessék. A közgyűlés, amelyről legközelebbi számunkban részletes tudósítást adunk, az alábbi felhívást adta ki: 7 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlése meghallgatta és elfogadta a Prágai Keresztyén Békekonferenciáról és a Béke-Világgyűlés előkészületeiről szóló jelentést. Különös örömét fejezi ki, hogy a magyar- országi protestáns egyházak kezdettől fogva tevékenyen részt vehettek ebben a munkában. Hálát adnak Istennek, hogy a konferencia munkájának elősegítése közben maguk is sokat épültek és növekedtek az egyház szolgálatáért érzett felelősségük gyakorlásában. 9 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa test- “• véri felhívással fordul a tagegyházak gyülekezeteihez, hogy továbbra is egy szívvel, lélekkel támogassák a keresztyén békemozgalom munkáját, segítsék a Béke-Világgyűlés előestéjén is imádságaikkal és adományaikkal ennek a világra szóló nagygyűlésnek az előkészületeit. 9 A közgyűlés áldást kíván a Béke-Világgyűlésre induló magyar küldöttségre, jó reménységgel tekint munkája elé és kéri, hogy Prágában híven és egységesen képviselje a világkeresztyénség küldöttei előtt a magyar egyházak közös bizonyságtételét. £ A közgyűlés ez alkalommal igaz testvéri szeretettel kö- szönti a Prágai Keresztyén Békekonferencia vezetőségét. Az első Keresztyén Béke-Világgyűlést a közgyűlés azért tartja rendkívül fontos eseménynek, mert reménysége szerint előbbre viszi á világkeresztyénséget a békesség szerzésének útján tplnd a bizonyságtételben, mind a cselekedetekben. A közgyűlés együtt van ezekben a gondolatokban I). BERECZKY ALBERT püspökkel is, aki a Béke-Világgyűléshez üzenetet intézett. A közgyűlés kéri a Békekonferencia vezetőségét, hogy a magyar tagegyházak szeretetének jeleként fogadja el gyülekezeteink ajándékát, D. BOHUSLAV POSPISILNEK, a Konferencia áldott emlékű kezdeményezőjének és első főtitkárának mellszobrát. P A közgyűlés az emberiség mai történelmi helyzetében a r** legdöntőbb keresztyén szolgálatnak a keresztyénség egységes állásfoglalását tartja a háború ellen, a béke mellett. Ezért tekint a közgyűlés a különböző nemzetközi egyházi szervezetek, a Lutheránus és a Református Világszövetség, valamint az Egyházak Világtanácsa közelesen tartandó gyűlései, e gyűlések minden olyan határozata elé figyelemmel és testvéri érdeklődéssel, amiben ezeknek állásfoglalásai előbbre viszik majd az egyetemes egyház szolgálatát az élet és az ember érdekében. Keresztyénség és izlám Afrikában E címen tartott előadást Beyruthban az Evangélium és Lelkiélet Munkaközösségének egy rendezvényén Chuhuka Okonjo. néger matematikus és okleveles közgazdász. Előadásában elmondotta, hogy az izlám fokozódó hittérítő tevékenysége folytán Afrikában 85 millió mohamedán van, míg a keresztyének száma csak kb. 44 .millió. És ez a fokozódó misz- sziói tevékenység a jövőben valószínűleg még jobban viszszaszorítja a keresztyénséget. Okonjo elmondotta, hogy még ma is nagyon is úgy van, hogy a fehérek által prédikált keresztyénséget többnyire „tiszta képmutatás”-nak kell tartanunk. „Mit tartsunk mi afrikaiak arról, amikor két keresztyén felekezet szemeink láttára állandóan viszálykodik — noha az evangélium, amelyet hozzánk akarnak hozni, ugyanakkor a felebarátnak, mint a Krisztusban testvérnek a szeretetét követeli meg?” IMÁDKOZZUNK Istenünk, hálát adunk Neked az igehirdetéstől az imádságig vezető láncért. Köszönjük Neked, hogy elhívsz embereket az evangélium szolgálatára. Köszönjük Neked, hogy a prédikációból hangzik a jó hír Krisztus értünk szenvedett haláláról és diadalmas feltámadásáról. Áldj is meg minden igehirdetést, hogy egy alkalommal se hiányozzék a bűnbocsánat evangéliumának megszólaltatása. Köszönjük Neked, hogy vannak emberek, akik hallgatják Krisztus igéjét. Te vonod őket a szószékek alá, Te adod kezükbe odahaza a Bibliát, Te teszed nekik drágává az énekeskönyvet, hogy olvasgassák. És köszönjük Neked, hogy az igéből hit támad. Benned, a Te gondviselő és üdvözítő szeretetedbe, irgalmas jóságodba kapaszkodó hit és a mi Megváltónk érdemébe vetett bizodalom. Add, hogy mindnyájan boldogan hívjuk segítségül a mi Urunkat életünk minden idejében. Hadd legyen ö a mi erőnk az erőtlenségünkben, bizakodásunk bűneinkben, reménységünk halálunk óráján. Ebben a hitben és könyörgésben találkozunk a földön élő minden keresztyénnel. Az emberiséget széttagoló válaszfalakon át imádkozó kezeink összeérnek s együtt esedezünk Hozzád: áldd meg egyházadat és az egész emberiséget kegyelmed gazdag ajándékaival. Ámen. GERALD GÖTTING, az NDK Keresztyén Demokrata Uniójának főtitkára, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának illusztris vendége, alkalmat adott lapunk munkatársának, hogy interjút folytasson vele. Következőkben a feltett kérdéseket és az azokra adott feleleteket ismertetjük: 1. Tudjuk, hogy Főtitkár Űr nem először van Magyarországon. Mostani ittlétekor milyen benyomásokat szerzett? — Mint mindig, most is, budapesti tartózkodásom első órájától fogva a barátságnak és vendégbarátságnak az a légköre vett körül, amiről az egész világon közismert az Önök szép' országának a fővárosa. Alkalmam volt fölkeresni a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Csodálattal tapasztaltam, hogy a magyar gépipar óriási fejlődésen ment át az elmúlt esztendőkben. Arról is meggyőződtem, hogy a szocialista mezőgazdaságban is nagy sikerekről lehet beszélni. Csak vidám és szorgalmas emberekkel találkoztam. Mint a Német Demokratikus Köztársaság polgára, büszke vagyok arra, hogy államunk népük barátságát élvezi. Vasárnap részt vettem á Deák téri templom istentiszteletén. Káldy püspök igehirdetése révén újból meggyőződhetted! arról, hogy milyen szorosan kapcsolódik a magyar protestantizipüs a magyar nép történetének haladó hagyományaihoz. Az evangélikus és református egyház sok képviselőjével beszélgetve azt is éreznem kellett, hogy ez a hagyomány ma is elevenen él a szívekben és kedvezően érvényesül akkor is, amikor arról van szó, hogy az evangélikus keresztyének részt vegyenek a szocialista társadalmi rend felépítésében. 2. ön régen főtitkára a Keresztyén Demokrata Uniónak a Német Demokratikus Köztársaságban. Hogyan viszonyulnak a keresztyén demokraták a békemozgalomhoz és a szocializmushoz? — 1945 után azonnal fölismerték a keresztyén demokraták köztársaságunkban, hogy a világ békéjének a biztosítása az emberiség életkérdésévé lett. Bizonyságtételük a béke mellett azonban nem csupán az ajkak hitvallása. Az elmúlt esztendőkben egyre világosabban megláttuk azt, hogy akkor teszünk meg mindent a béke biztosítása érdekében, ha minden erőt a szocialista társadalmi rend felépítésére mozgósítunk, ahol megszüntetjük a háború gazdasági okait és lefektetjük a testvéri együttélés alapjait. Anélkül, hogy a politikát és teológiát egymással összekeverni akarnánk és. teológiailag akarnánk igazolni a szocialista társadalmi rendet, mégis az a véleményünk, hogy semmilyen más társadalmi rendben nem lehet megvalósítani jobban a keresztyén hit társadalmi alap- követelményeit, a béke és a felebaráti szeretet követelményeit, mint éppen a szocializmusban. 3. Hogyan vélekednek a Német Demokratikus Köztársaságban a keresztyén demokraták a német egység és Berlin kérdéséről? — Véleményünk az, hogy hazánk békés újraegyesítésének feltétele, hogy megkössék a békeszerződést mindkét német állammal. Tizenhat esztendővel a második világháború befejezése után föl kellene végre számolni ennek a borzalmas háborúnak a maradványait, ki kellene húzni a talajt mindazon revansista területkövetelés lába alól, amilyenekkel újra meg újra előáll a nyugatnémet kormány és intézkedni kellene annak a veszélynek a megszüntetése érdekében, amit a Nyugat-Németországban újraéledő német militarizmus és nyugatnémet atompolitika ma az egész világra nézve jelent. Ügy gondoljuk, hogy a két német kormány között létrehozandó tárgyalások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a feszültségek csökkenjenek. A mi kormányunk már több mint száz javaslatot és tárgyalási ajánlatot tett Bonnak. Javasolta, hogy á végleges újraegyesülés első lépéseként hozzanak létre konföderációt a két német állam között. Javasolta azt is, hogy korlátozzák Németországban a fegyverkezést és • mondjanak le ünnepélyesen az atomföl- fegyverkezésről. Bonn azonban visszautasította mindezeket a .'javaslatokat és ajánlatokat. Mindez azonban nem ■téveszt meg bennünket, amikor a béke következetes védelméről van szó. Berlin egyre inkább a Német Demokratikus Köztársaság és az egész szocialista tábor ellen irányuló hidegháborús frontvárossá lett az elmúlt esztendőkben. Mi azt a javaslatot támogatjuk, hogy tegyék Nyugat-Berlint szabad várossá, amelynek legyen meg a maga teljes szabadsága és önállósága. De katonaság ne legyen benne! Szembefordulunk azokkal a szabotázs-akciókkal és izgatásokkal, amelyek Nyugat-Berlin- ből indulnak ki. Aligha lehet Európa békéjét biztosítani a nyugat-berlini probléma békés megoldása nélkül. Ez a fél város nem maradhat a hidegháború támaszpontja! A kölcsönös megértés központjává kell lennie. 4. A reformáció óta és a reformáció révén ősrégi kapcsolatok vannak a magyar és német protestantizmus között. Hogyan lehet a jelenben gyü- mölcsöztetni a magyar és német protestantizmus kapcsolatait? — Az első esztendőkben, 1945 után, igen sok protestáns keresztyén ember állapíthatta meg a Német Demokratikus Köztársaságban, hogy a magyarországi egyházak vezető férfiai és teológusai nagy segítséget nyújtottak nekik, amikor arról a problémáról volt szó, hogy hogyan tájékozódjék a keresztyén ember a szocialista államban. A 16. században és később is a német reformáDR. HEINRICH HELLSTERN lelkész a berni Szentlélek templomban rendezett békehét egyik előadója, „Keresztyénként Amerikában” című előadásában többek között megállapította, hogy az USA déli államaiban soha nem volt oly nagymérvű a faji megkülönböztetés, mint napjainkban. ció termékenyítette meg a magyar nemzetet. Az elmúlt esztendőkben a magyar protestantizmus termékenyítette meg a reformáció szülőföldjét s ez rendkívül örvendetes a mi számunkra. Hiszen ez arról tanúskodik, hogy mennyire gyümölcsöző ma is az önök országában az igazi reformáció öröksége! Ebben a szellemben akarunk szorosan együttműködni a jövőben is. Talán ki kellene cserélnünk egymással azokat a tapasztalatainkat is. hogy mit jelent országainkban a keresztyének politikai felelőssége, hogy hogyan kell harcolniok hitüknek rossz ér telmezése és alkalmazása ellen, hogy hogyan segítsél?' egymást kölcsönösen lelki- pásztorokhoz illően, amikor a békéről van szó és arról, hogy szolgáljuk népeink között az embert. Ügy hiszem, hogy ezen a téren jó lehetőségek kínálkoznak a lelkészcsereakció révén. A szocialista társadalom teljes szabadságot biztosít a keresztyén embereknek a szolgálatra. Hálásaknak kell lennünk azért, hogy a mi egyházaink leküzdötték az uralkodó egyház torzképét és szolgáló egyházak tudnak lenni. 5. Mit. vár Ön a Prágai Keresztyén Békemozgalomtól? — A Prágai Keresztyén Békekonferencia egyházi megmozdulás. Ügy gondolom, helyesen értékelem ezt a mozgalmat, ha azt látom benne, hogy a keresztyének politikai felelősségét akarja mozgósítani a tartós béke biztosítására. Ezért kísérjük nagy figyelemmel és őszinte együttérzéssel ezt a mozgalmat. Ügy gondolom, hogy az Első Keresztyén Béke-Világ- gyülésnek hármas vonatkozásban lesz nagy jelentősége. Az egész világ keresztyénsé- ge kicserélheti tapasztalatait a békéért vívott harc terén. Ezekből a tapasztalatokból viszont le kell vonniok a konzekvenciákat is. így tudnak majd — s ez lehet a Prágai Mozgalom második nagy jelentősége! — az egész világ keresztyénéi egymásnak bátorságot és közelebbi útmutatást adni ahhoz, hogy a békéért küzdeni kell. S végül határozottan szembe kellene fordulni a konferenciának azzal az irányzattal, amely visszaél a keresztyén hittel s amellyel az imperialisták bizonyos körei dolgoznak'. A keresztyénséget korunkban ez a visszaélés jellemzi. A frontok nem a keresztyénség és az atheizmus között éleződtek ki napjainkban, hanem a háború és a béke erői között. Az lenne jó, ha a keresztyén emberek mind tisztában lennének azzal, hogy az ő helyük hol van! Éppen azt kellene világosan látniok, hogy a nemkeresztyének oldalán kell harcolniok akkor, ha az igazi békéről és az emberiség boldogságáról van szó. Dr. NIEMÖLLER MARTON A SZOVJETUNIÓBAN Dr. Martin Niemöller hes- seni egyházelnök, a sachsen- hausení nemzeti emlékmű felavatása után a Szovjetunióba utazott, hogy ott, dr. Krüger egyházfőtanácsos, a Frankfurt am Main-i egyházi külügyi hivatal vezetőjének kíséretében, meglátogassa a Szovjetunió egyházait^ Hívó szó! Isten hívó szava Jézus követésére szólít. Sokszor hallottuk már ezt a kifejezést, ezt a felszólítást: Kövesd Jézus Krisztust! Mit jelent ez a felhívás? Valamikor a tanítványok úgy követték a Mestert, hogy ott laktak, ahol a Mester lakott, ott szálltak meg, ahol a Mester megszállt, Vele voltak állandóan és figyelték minden mozdulatát! Ma ez megvalósíthatatlan. Jézus követése a mi számunkra azt jelenti, hogy ügyét magunkévá tesszük! Bekapcsolódunk az ő ügyeibe! A keresztyének nagy többsége azt várja, hogy Jézus oldja meg minden problémájukat, segítse őket gyógyuláshoz, lássa el őket minden jóval. Ez minden csak nem keresztyénség, nem keresztyén magatartás! Nem ázt kell várni, hogy Jézus vegye fel a mi ügyeinkét, hanem nekünk kell az ö ügyeibe bekapcsolódni! Jézus ügye a szeretet. Mégpedig a segítő szeretet. Jézus az irgalmas samaritánusról szóló példázatban örökre megszabta a szeretet formáját, mérvét, és szolgálatát. Ha valaki Jézust akarja követni, akkor felebarátait úgy kell szeretnie, őket úgy kell felkarolnia, ahogyan az irgalmas samaritánus segített a bajba jutott emberen! A szeretetre mindenki képes, akinek szíve van! Jézus ügye a békesség. Ahogyan Péter apostollal visz- szatetctte hüvelyébe a kihúzott kardot, örökre megszabta az egyház feladatát a békesség szolgálatában. Ha az egyház Jézust akarja követni, ha az egyház tagjai Jézus követői akarnak lenni, csak a békességet szolgálhatják, mert a békesség Jézus ügye! A keresztyének nem lehetnek vérszomjas emberek! Miféle keresztyének azok, akik háborúra spekulálnak?: Jézus ügye a megbocsátás! Ahogyan hallgatóit tanította, hogy nemcsak hétszer, hanem hetvenhétszer is meg kell bo- csátaniok, követői sem lehetnek bosszúálló emberek! Akinek szivét a bosszú gondolata hevíti, nem Jézus követője. Jézus ügye a maradéknélküli megbocsátás. Nem arra a megbocsátásra gondolunk, amikor valaki így beszél: Megbocsátok, de felejteni nem tudok! Jézus megbocsátja, bűneinket, ezzel kitárja az Istenhez vezető kaput. Jézus ügye, hogy egyakara- ton legyünk mindabban, ami szép, ami előbbre visz, ami épít, ami emberséges. Jézus nem akarja, hogy hátra menjünk, hogy romboljunk, hogy embertelenek legyünk. Jézus azt akarja, hogy kövessük őt úgy, hogy magunkévá tegyük minden ügyét! FHiöp Dezső
