Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-04 / 23. szám

KP. BÉRM. BP. IS. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának felhívása a tagegyházak gyülekezeteihez Legyünk hálásak azért, hogy egyházaink szolgáló egyházak tudnak lenni! A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, május 29-én, hétjön, közgyűlést tartott. A közgyűlés foglalkozott a világkeresztyénség küszöbön álló nagy eseménye, a prágai Keresztyén Béke-Világgyűlés előkészületeivel. Gyülekezeteinkhez, amelyek június 4-én, vasárnap, országszerte Isten elé viszik az egyetemes keresz- tyénségnek ezt a nagy és szent ügyét, felhívással fordult öku­menikus Tanácsunk közgyűlése. Üzenetet intézett a közgyűlés a csehszlovák protestáns testvérekhez is, akik az első Keresz­tyén Béke-Világgyűlés rendezésének főterhét hordozzák és minden protestáns egyház és keresztyén hivő imádságára és segítő szeretetére szükségük van, hogy a roppant feladatot, a keleti és nyugati egyházak küldötteit egybefogó tanácskozások előkészítését és lebonyolítását elvégezhessék. A közgyűlés, amelyről legközelebbi számunkban részletes tudósítást adunk, az alábbi felhívást adta ki: 7 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlése meghallgatta és elfogadta a Prágai Keresz­tyén Békekonferenciáról és a Béke-Világgyűlés előkészületei­ről szóló jelentést. Különös örömét fejezi ki, hogy a magyar- országi protestáns egyházak kezdettől fogva tevékenyen részt vehettek ebben a munkában. Hálát adnak Istennek, hogy a konferencia munkájának elősegítése közben maguk is sokat épültek és növekedtek az egyház szolgálatáért érzett felelőssé­gük gyakorlásában. 9 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa test- “• véri felhívással fordul a tagegyházak gyülekezeteihez, hogy továbbra is egy szívvel, lélekkel támogassák a keresztyén békemozgalom munkáját, segítsék a Béke-Világgyűlés előesté­jén is imádságaikkal és adományaikkal ennek a világra szóló nagygyűlésnek az előkészületeit. 9 A közgyűlés áldást kíván a Béke-Világgyűlésre induló magyar küldöttségre, jó reménységgel tekint munkája elé és kéri, hogy Prágában híven és egységesen képviselje a világkeresztyénség küldöttei előtt a magyar egyházak közös bizonyságtételét. £ A közgyűlés ez alkalommal igaz testvéri szeretettel kö- szönti a Prágai Keresztyén Békekonferencia vezetőségét. Az első Keresztyén Béke-Világgyűlést a közgyűlés azért tartja rendkívül fontos eseménynek, mert reménysége szerint előbbre viszi á világkeresztyénséget a békesség szerzésének útján tplnd a bizonyságtételben, mind a cselekedetekben. A közgyűlés együtt van ezekben a gondolatokban I). BERECZKY ALBERT püspökkel is, aki a Béke-Világgyűléshez üzenetet intézett. A közgyűlés kéri a Békekonferencia vezetőségét, hogy a magyar tagegyházak szeretetének jeleként fogadja el gyüle­kezeteink ajándékát, D. BOHUSLAV POSPISILNEK, a Kon­ferencia áldott emlékű kezdeményezőjének és első főtitkárá­nak mellszobrát. P A közgyűlés az emberiség mai történelmi helyzetében a r** legdöntőbb keresztyén szolgálatnak a keresztyénség egy­séges állásfoglalását tartja a háború ellen, a béke mellett. Ezért tekint a közgyűlés a különböző nemzetközi egyházi szer­vezetek, a Lutheránus és a Református Világszövetség, vala­mint az Egyházak Világtanácsa közelesen tartandó gyűlései, e gyűlések minden olyan határozata elé figyelemmel és testvéri érdeklődéssel, amiben ezeknek állásfoglalásai előbbre viszik majd az egyetemes egyház szolgálatát az élet és az ember érdekében. Keresztyénség és izlám Afrikában E címen tartott előadást Beyruthban az Evangélium és Lelkiélet Munkaközösségének egy rendezvényén Chuhuka Okonjo. néger matematikus és okleveles közgazdász. Elő­adásában elmondotta, hogy az izlám fokozódó hitté­rítő tevékenysége folytán Afrikában 85 millió moha­medán van, míg a keresz­tyének száma csak kb. 44 .millió. És ez a fokozódó misz- sziói tevékenység a jövőben valószínűleg még jobban visz­szaszorítja a keresztyénséget. Okonjo elmondotta, hogy még ma is nagyon is úgy van, hogy a fehérek által prédikált ke­resztyénséget többnyire „tisz­ta képmutatás”-nak kell tarta­nunk. „Mit tartsunk mi afri­kaiak arról, amikor két ke­resztyén felekezet szemeink láttára állandóan viszálykodik — noha az evangélium, ame­lyet hozzánk akarnak hozni, ugyanakkor a felebarátnak, mint a Krisztusban testvérnek a szeretetét követeli meg?” IMÁDKOZZUNK Istenünk, hálát adunk Ne­ked az igehirdetéstől az imád­ságig vezető láncért. Köszönjük Neked, hogy el­hívsz embereket az evangé­lium szolgálatára. Köszönjük Neked, hogy a prédikációból hangzik a jó hír Krisztus értünk szenve­dett haláláról és diadalmas feltámadásáról. Áldj is meg minden igehirdetést, hogy egy alkalommal se hiányozzék a bűnbocsánat evangéliumának megszólaltatása. Köszönjük Neked, hogy vannak emberek, akik hall­gatják Krisztus igéjét. Te vo­nod őket a szószékek alá, Te adod kezükbe odahaza a Bib­liát, Te teszed nekik drágává az énekeskönyvet, hogy ol­vasgassák. És köszönjük Neked, hogy az igéből hit támad. Benned, a Te gondviselő és üdvözítő szeretetedbe, irgalmas jósá­godba kapaszkodó hit és a mi Megváltónk érdemébe ve­tett bizodalom. Add, hogy mindnyájan bol­dogan hívjuk segítségül a mi Urunkat életünk minden ide­jében. Hadd legyen ö a mi erőnk az erőtlenségünkben, bizakodásunk bűneinkben, reménységünk halálunk órá­ján. Ebben a hitben és könyör­gésben találkozunk a földön élő minden keresztyénnel. Az emberiséget széttagoló válasz­falakon át imádkozó kezeink összeérnek s együtt esedezünk Hozzád: áldd meg egyházadat és az egész emberiséget ke­gyelmed gazdag ajándékaival. Ámen. GERALD GÖTTING, az NDK Keresztyén Demokra­ta Uniójának főtitkára, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának illusztris vendége, alkalmat adott lapunk munkatársának, hogy interjút folytasson vele. Következőkben a feltett kérdéseket és az azokra adott feleleteket ismertetjük: 1. Tudjuk, hogy Főtitkár Űr nem először van Magyaror­szágon. Mostani ittlétekor mi­lyen benyomásokat szerzett? — Mint mindig, most is, budapesti tartózkodásom első órájától fogva a barátságnak és vendégbarátságnak az a légköre vett körül, amiről az egész világon közismert az Önök szép' országának a fő­városa. Alkalmam volt föl­keresni a Budapesti Nemzet­közi Vásárt. Csodálattal ta­pasztaltam, hogy a magyar gépipar óriási fejlődésen ment át az elmúlt esztendőkben. Arról is meggyőződtem, hogy a szocialista mezőgazdaságban is nagy sikerekről lehet be­szélni. Csak vidám és szor­galmas emberekkel találkoz­tam. Mint a Német Demok­ratikus Köztársaság polgára, büszke vagyok arra, hogy ál­lamunk népük barátságát él­vezi. Vasárnap részt vettem á Deák téri templom istentisz­teletén. Káldy püspök igehir­detése révén újból meggyő­ződhetted! arról, hogy milyen szorosan kapcsolódik a ma­gyar protestantizipüs a ma­gyar nép történetének haladó hagyományaihoz. Az evangé­likus és református egyház sok képviselőjével beszélget­ve azt is éreznem kellett, hogy ez a hagyomány ma is elevenen él a szívekben és kedvezően érvényesül akkor is, amikor arról van szó, hogy az evangélikus keresztyének részt vegyenek a szocialista társadalmi rend felépítésében. 2. ön régen főtitkára a Ke­resztyén Demokrata Unió­nak a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Ho­gyan viszonyulnak a keresz­tyén demokraták a békemoz­galomhoz és a szocializmus­hoz? — 1945 után azonnal föl­ismerték a keresztyén demok­raták köztársaságunkban, hogy a világ békéjének a biz­tosítása az emberiség élet­kérdésévé lett. Bizonyságté­telük a béke mellett azonban nem csupán az ajkak hitval­lása. Az elmúlt esztendőkben egyre világosabban megláttuk azt, hogy akkor teszünk meg mindent a béke biztosítása érdekében, ha minden erőt a szocialista társadalmi rend felépítésére mozgósítunk, ahol megszüntetjük a háború gaz­dasági okait és lefektetjük a testvéri együttélés alapjait. Anélkül, hogy a politikát és teológiát egymással összeke­verni akarnánk és. teológiai­lag akarnánk igazolni a szo­cialista társadalmi rendet, mégis az a véleményünk, hogy semmilyen más társa­dalmi rendben nem lehet megvalósítani jobban a ke­resztyén hit társadalmi alap- követelményeit, a béke és a felebaráti szeretet követelmé­nyeit, mint éppen a szocia­lizmusban. 3. Hogyan vélekednek a Német Demokratikus Köztár­saságban a keresztyén demok­raták a német egység és Ber­lin kérdéséről? — Véleményünk az, hogy hazánk békés újraegyesítésé­nek feltétele, hogy megkössék a békeszerződést mindkét né­met állammal. Tizenhat esz­tendővel a második világhá­ború befejezése után föl kel­lene végre számolni ennek a borzalmas háborúnak a ma­radványait, ki kellene húzni a talajt mindazon revansista területkövetelés lába alól, amilyenekkel újra meg újra előáll a nyugatnémet kor­mány és intézkedni kellene annak a veszélynek a meg­szüntetése érdekében, amit a Nyugat-Németországban új­raéledő német militarizmus és nyugatnémet atompolitika ma az egész világra nézve jelent. Ügy gondoljuk, hogy a két német kormány között létre­hozandó tárgyalások elenged­hetetlenek ahhoz, hogy a fe­szültségek csökkenjenek. A mi kormányunk már több mint száz javaslatot és tár­gyalási ajánlatot tett Bonnak. Javasolta, hogy á végleges újraegyesülés első lépéseként hozzanak létre konföderációt a két német állam között. Javasolta azt is, hogy korlá­tozzák Németországban a fegyverkezést és • mondjanak le ünnepélyesen az atomföl- fegyverkezésről. Bonn azon­ban visszautasította mindeze­ket a .'javaslatokat és ajánla­tokat. Mindez azonban nem ■téveszt meg bennünket, ami­kor a béke következetes vé­delméről van szó. Berlin egyre inkább a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és az egész szocialista tá­bor ellen irányuló hideghá­borús frontvárossá lett az el­múlt esztendőkben. Mi azt a javaslatot támogatjuk, hogy tegyék Nyugat-Berlint szabad várossá, amelynek legyen meg a maga teljes szabadsá­ga és önállósága. De katona­ság ne legyen benne! Szem­befordulunk azokkal a szabo­tázs-akciókkal és izgatások­kal, amelyek Nyugat-Berlin- ből indulnak ki. Aligha le­het Európa békéjét biztosíta­ni a nyugat-berlini probléma békés megoldása nélkül. Ez a fél város nem maradhat a hidegháború támaszpontja! A kölcsönös megértés központ­jává kell lennie. 4. A reformáció óta és a reformáció révén ősrégi kap­csolatok vannak a magyar és német protestantizmus között. Hogyan lehet a jelenben gyü- mölcsöztetni a magyar és né­met protestantizmus kapcso­latait? — Az első esztendőkben, 1945 után, igen sok protes­táns keresztyén ember álla­píthatta meg a Német De­mokratikus Köztársaságban, hogy a magyarországi egy­házak vezető férfiai és teoló­gusai nagy segítséget nyújtot­tak nekik, amikor arról a problémáról volt szó, hogy hogyan tájékozódjék a ke­resztyén ember a szocialista államban. A 16. században és később is a német reformá­DR. HEINRICH HELLSTERN lelkész a berni Szentlélek templomban rendezett békehét egyik előadója, „Keresztyén­ként Amerikában” című elő­adásában többek között meg­állapította, hogy az USA déli államaiban soha nem volt oly nagymérvű a faji megkülön­böztetés, mint napjainkban. ció termékenyítette meg a magyar nemzetet. Az elmúlt esztendőkben a magyar pro­testantizmus termékenyítette meg a reformáció szülőföld­jét s ez rendkívül örvende­tes a mi számunkra. Hiszen ez arról tanúskodik, hogy mennyire gyümölcsöző ma is az önök országában az igazi reformáció öröksége! Ebben a szellemben aka­runk szorosan együttműköd­ni a jövőben is. Talán ki kel­lene cserélnünk egymással azokat a tapasztalatainkat is. hogy mit jelent országaink­ban a keresztyének politikai felelőssége, hogy hogyan kell harcolniok hitüknek rossz ér telmezése és alkalmazása el­len, hogy hogyan segítsél?' egymást kölcsönösen lelki- pásztorokhoz illően, amikor a békéről van szó és arról, hogy szolgáljuk népeink kö­zött az embert. Ügy hiszem, hogy ezen a téren jó lehető­ségek kínálkoznak a lelkész­csereakció révén. A szocialista társadalom teljes szabadságot biztosít a keresztyén embereknek a szolgálatra. Hálásaknak kell lennünk azért, hogy a mi egy­házaink leküzdötték az ural­kodó egyház torzképét és szolgáló egyházak tudnak lenni. 5. Mit. vár Ön a Prágai Keresztyén Békemozgalomtól? — A Prágai Keresztyén Békekonferencia egyházi meg­mozdulás. Ügy gondolom, he­lyesen értékelem ezt a moz­galmat, ha azt látom benne, hogy a keresztyének politikai felelősségét akarja mozgósíta­ni a tartós béke biztosítására. Ezért kísérjük nagy figyelem­mel és őszinte együttérzéssel ezt a mozgalmat. Ügy gondolom, hogy az Első Keresztyén Béke-Világ- gyülésnek hármas vonatko­zásban lesz nagy jelentősége. Az egész világ keresztyénsé- ge kicserélheti tapasztalatait a békéért vívott harc terén. Ezekből a tapasztalatokból viszont le kell vonniok a konzekvenciákat is. így tud­nak majd — s ez lehet a Prágai Mozgalom második nagy jelentősége! — az egész világ keresztyénéi egymásnak bátorságot és közelebbi út­mutatást adni ahhoz, hogy a békéért küzdeni kell. S végül határozottan szembe kellene fordulni a konferenciának az­zal az irányzattal, amely visszaél a keresztyén hittel s amellyel az imperialisták bi­zonyos körei dolgoznak'. A ke­resztyénséget korunkban ez a visszaélés jellemzi. A frontok nem a keresztyénség és az atheizmus között éleződtek ki napjainkban, hanem a háború és a béke erői között. Az lenne jó, ha a keresztyén emberek mind tisztában len­nének azzal, hogy az ő he­lyük hol van! Éppen azt kel­lene világosan látniok, hogy a nemkeresztyének oldalán kell harcolniok akkor, ha az igazi békéről és az emberi­ség boldogságáról van szó. Dr. NIEMÖLLER MARTON A SZOVJETUNIÓBAN Dr. Martin Niemöller hes- seni egyházelnök, a sachsen- hausení nemzeti emlékmű fel­avatása után a Szovjetunióba utazott, hogy ott, dr. Krüger egyházfőtanácsos, a Frankfurt am Main-i egyházi külügyi hivatal vezetőjének kíséreté­ben, meglátogassa a Szovjet­unió egyházait^ Hívó szó! Isten hívó szava Jézus kö­vetésére szólít. Sokszor hal­lottuk már ezt a kifejezést, ezt a felszólítást: Kövesd Jézus Krisztust! Mit jelent ez a felhívás? Valamikor a tanítványok úgy követték a Mestert, hogy ott laktak, ahol a Mester la­kott, ott szálltak meg, ahol a Mester megszállt, Vele voltak állandóan és figyelték minden mozdulatát! Ma ez megvalósíthatatlan. Jézus követése a mi szá­munkra azt jelenti, hogy ügyét magunkévá tesszük! Bekap­csolódunk az ő ügyeibe! A ke­resztyének nagy többsége azt várja, hogy Jézus oldja meg minden problémájukat, segítse őket gyógyuláshoz, lássa el őket minden jóval. Ez minden csak nem keresztyénség, nem keresztyén magatartás! Nem ázt kell várni, hogy Jézus ve­gye fel a mi ügyeinkét, hanem nekünk kell az ö ügyeibe be­kapcsolódni! Jézus ügye a szeretet. Még­pedig a segítő szeretet. Jézus az irgalmas samaritánusról szóló példázatban örökre meg­szabta a szeretet formáját, mérvét, és szolgálatát. Ha va­laki Jézust akarja követni, akkor felebarátait úgy kell szeretnie, őket úgy kell fel­karolnia, ahogyan az irgalmas samaritánus segített a bajba jutott emberen! A szeretetre mindenki képes, akinek szíve van! Jézus ügye a békesség. Ahogyan Péter apostollal visz- szatetctte hüvelyébe a kihú­zott kardot, örökre megszabta az egyház feladatát a békesség szolgálatában. Ha az egyház Jézust akarja követni, ha az egyház tagjai Jézus követői akarnak lenni, csak a békessé­get szolgálhatják, mert a bé­kesség Jézus ügye! A keresztyének nem lehet­nek vérszomjas emberek! Mi­féle keresztyének azok, akik háborúra spekulálnak?: Jézus ügye a megbocsátás! Ahogyan hallgatóit tanította, hogy nemcsak hétszer, hanem hetvenhétszer is meg kell bo- csátaniok, követői sem lehet­nek bosszúálló emberek! Aki­nek szivét a bosszú gondolata hevíti, nem Jézus követője. Jézus ügye a maradéknélküli megbocsátás. Nem arra a megbocsátásra gondolunk, amikor valaki így beszél: Megbocsátok, de felejteni nem tudok! Jézus megbocsátja, bű­neinket, ezzel kitárja az Isten­hez vezető kaput. Jézus ügye, hogy egyakara- ton legyünk mindabban, ami szép, ami előbbre visz, ami épít, ami emberséges. Jézus nem akarja, hogy hátra men­jünk, hogy romboljunk, hogy embertelenek legyünk. Jézus azt akarja, hogy kö­vessük őt úgy, hogy magun­kévá tegyük minden ügyét! FHiöp Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents