Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-05-28 / 22. szám

A SZENTHÁROMSÁG „titka­Az egyházi esztendő ünne­pei közül a Szentháromság ünnepét veszi körül a legna­gyobb „titokzatosság”. A Szentháromság-hit — az a hit, hogy Isten: háromságos — egy Isten — még a legegy- háziasabb híveink számára is sokszor csak valami jelképes kifejezést, fogalmazást jelent. Pedig a Szentháromság-hit nélkül nincs keresztyénsóg; „Mi keresztyének, s raj­tunk kívül senki más e földön, hiszünk Istenben, mint Atyában, Istenben, mint Fiúban és Istenben, mint Szentiélekben. Ez az egyháznak legfonto­sabb hittétele, melyet nem ember gondolt, hanem egyedül Isten Igéje nyilat­koztatott ki.” — mondja Luther; Miért van hát, hogy valamennyi ünnep közül ez a „legmegközelíthe- tetlenebb”? Erre is megadja fcuther a feleletet: „Az ünnepek valamely cselekedet ruhájába öltöz­tetve prédikálnak Isten­ről. Szentháromság ünnepe azonban csele­kedetek leple nélkül, úgy mutatja meg Öt, ahogy önmagában van, tiszta is­teni lényében. Itt az embernek minden teremtményt maga alatt hagyva, magasan az érte­lem fölé kell lendülnie, s csakis arra hallgatnia, amit Isten mond önmagá­ról s legbelsőbb lényéről; — különben semmire se megyünk. Mert itt az Is­ten »bolondsága« és az ember »-bölcsessége« össze­ütközik. Ezért nem kell azon vitat­kozni, hogy miként lehet Isten Atya, Fiú, Szentlé­lek és mégis egy... Le­gyen elég, hogy Isten ezt Igéjében maga állítja ma­gáról.” Mi, Luther örökösei, a ma­gunkénak valljuk Luther fen­ti megállapításait, s hisszük, hogy mikor ezt tesszük, Lutherral együtt az Igéhez maradunk hűségesek; Az alábbiakban mégis hadd nyújtsunk vázlatos képet ar­ról, hogy a kereső lélek az idők folyamán hogyan kísé­relte megközelíteni a megkö­zelíthetetlen t, fellebbenteni a fátyolt a Szentháromság „tit­káról”; Egy jó emberöltővel ezelőtt ügy próbálták magyarázni a Szentháromság ünnepét, hogy az nem más, mint Isten bősé­gének, gazdaságának ünnepe. Árasszák hát el ezen az ün­nepen tarka virágcsokrok az oltárt, hogy a természet szí­neinek gazdag pompája emlé­keztessen Isten és az ö ki­nyilatkoztatásának gazdagsá­gára, kimeríthetetlen bőségé­re! Arra a gazdagságra, mely Pál apostol szavai szerint tes­tet öltött Krisztusban; az ado­mányoknak arra a bőségére, mellyel a Szentlélek árasztja ói Isten gyermekeit. Megpróbálták kifejezni, áb­rázolni a Szentháromság ..tit­kát” az egyenlőoldalú három­szöggel. A „három" ui. az el­ső olyan szám, melyből zárt alakzat formálható. Isten ön­magában való háromságát azért fejezi ki az egyenlöol- dalú háromszög, mert ennél van három csúcs a másik kettővel azonos módon össze­kötve. A különböző korok keresz­tyén művészetét is foglalkoz­tatta a Szentháromság „titka”. Hol három ember-alakkal, hol három egymásmelletti angyal­lal ábrázolták. A leghíresebb példája ennek R ubl j e w Szentháromság­ikonja. Ez az ábrázolási kí­sérlet mindenekelőtt abból táplálkozott, hogy azt a há­rom „férfiút”, akik mint Isten követei jöttek Ábrahámhoz, a Szentháromság három szemé­lyének értelmezték. Az ábrá­zolásnak ez a módja hangsú­lyozni akarja, hogy Isten az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyenrangúak, azonos hata­lommal rendelkeznek és azo­nos dicsőítés illeti meg őket. Különbözik ettől az az áb­rázolási mód, mely a három alak egymáshoz való benső vi­szonyát akarja kifejezni: Már nagyon korán ábrázol­ták Jézus megkeresztelését a Szentháromság megnyilatkozá­saként: Isten Fia derékig áll a Jordán vizében, fölötte lát­ható az Atyának égből kinyúló keze — szinte érzékeltetve az akkor elhangzott szózatot — s a magasból a Fiúra alá­ereszkedik galamb-alakban a Szentlélek. Másik ilyenszerű ábrázolása a Szentháromságnak a „Ke­gyelem-széke” néven ismert kép, mely a 13. század körül került Angliából Németország­ba, a másolatai mindenhova eljutottak. Ezen a képen az Atya-Isten kitárt ^arjaiban tartja a keresztet — melyen ott függ a Fiú — s mintegy odamutatja a világnak. Az Atya vagy a Fiú szívéből pedig kirepül a Szentlélek-galamb, mint jelképe annak az isteni erőnek, melynek itt van a for­rása és innen hat ki a világba. Megint másként ábrázolja a Szentháromságot az Ansbach melletti Heilsbronni ősi kolos­tor két „tábla-képe": Isten, az Atya, megsuhogtatja haragjá­nak kardját a romlott világ felett, de Krisztus — az Atya elé állva, vagy térdelve — puszta kézzel a kard után nyúl, hogy az ítéletet, mintegy közbelépésével, feltartóztassa. A kardon pedig — mint sajá­tos összekötő kapocs az Atya és a Fiú között — ül a Szent­lélek-galamb. Valamennyi ilyen és hasonló ábrázolásnál közös jellemvo­nás, hogy a Háromságnak va­lami belső viszonya jut kifeje­zésre. A viszony pedig inkább az „egymással és egymásban’’, s nem annyira az „egymás mellett” viszonya. Abból akar megsejtetni valamit: milyen vonatkozásban vannak Isten, az Atya, Isten, a Fiú és Isten, a Szentlélek — és milyen mó­don vannak egymással össze­kötve. Hosszú időn át bizonyos fé­lelem állt az útjában annak, hogy Istent, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket emberi alak­ban ábrázolják. Ezért hasz­náltak a Szentháromság ábrá­zolására egyszerűbb jelképe­ket, pl. a már fentebb említett egyenlőoldalú háromszöget, vagy háromszöget, keresztet és erősen stilizált galambot egy­más fölött A Szentháromság „titkának” megoldására irányuló minden értelmi és művészi spekuláció­val szemben Luther Isten cse­Szentháromság vasárnapján. Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András de. 11. (úrv.) Templomszen­telési istentisztelet: Káldy Zoltán du. 6. Templomszentelési emlék- ünnepély. Fasor de. fél 10. ifj. Blázy Lajos de. 11. Koren Emil du. 6. Ifj. Blázy Lajos. Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. Karácsony Sándor u. 31. de. 10. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák) dr. Szilády Jenő de. */<12. Thaly Kálmán út de. 10. Dre- nyovszky János de. 11. Drenyov- szky János du. 6. Drenyovszy János. Kőbánya de. 10. Takács József. Utász u. de. 9. Takács József. Vajda Péter u. de. fél 12. Takács József. Zugló de. 11. Sza­bó István du. 6. Szabó István. Rákosfalva de. 8. Boros Karoly. Gyarmat ú. de. fél 10. Szabó Ist­ván. Fóti út 22. de. U. Nagy Ist­ván. váci út 129. de. 8. Nagy Ist­ván. Frangepán u. de. fél 9. Gá­dor András. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Sorok- sár-Üjtelep de. fél 9. Rákospalota MAV-telep de. 9. Kákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota- Klstemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákos­keresztúr de. fél 11. du. fél 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kál­mán. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9. Vánady Lajos de. 1L Bárdossy Tibor este lekedeteire utal. Arra talán mégis jő szem­ügyre vennünk a fenti ábrázo­lásokat, hogy a Szentháromság mindhá­rom személyét abban az egységben lássuk, mely ki­zárja, hogy Isten cseleke­detei közül bármelyiket kevésbé értékeljük mint a másikat. Egyformán drága kell legyen számunkra Is­tennek, az Atyának, te­remtő, Istennek, a Fiúnak, megváltó és Istennek, a Szentiéleknek megszentelő munkája. Mert van egy fajta kegyes­ség, amely magát mindenestül Jézus életének történeti ese­ményeihez — születés, halál, feltámadás — tudja odakötve s ugyanakkor nem akar tudo­mást venni a teremtésről, ar­ról a világról, melybe Isten ál­lította, melyben a szolgáló éle­tet reábízta. Ez a kegyesség elveszíti a lába alól a talajt Van viszont olyan kegyesség is, mely egészen az őserőkből akar élni, a teremtés világából áradókból. Ez viszont a törté­nelemről nem akar tudomást venni. S a megváltással, Isten­nek, mint Fiúnak a művével semmi kapcsolata nincs. Mindkét kegyesség eltávoló- dik a valóságos Istentől, aki ezt a világot teremtette és em­berként jelent meg ebben a vi­lágban, annak megváltására. A teremtés és megváltás szét- szakíthatatlan összhangban van Isten szeretetében. Talán a vetés és aratás bib­liai hasonlatával lehetne ezt jobban megvilágítani: A világ szántóföldjébe elve­tik a magot, hogy kisarjadjon és termést hozzon. Ugyanaz az Isten az, aki a földet terem­tette és abba az élet magját elvetette, és aki Jézus Krisz­tus által csíráztatja és növeli a magot gyümölcstermésre, s aki mint Szentlélek elvégzi, hogy a magból gyümölcs érjen. Teremtéstől a megváltáson és megszentelésen át az üdvös­ség minden ugyanannak az egy Istennek hármas cséleke- dete, a Szentháromság-egy- Isten műve. Gádor András 7. Várady Lajos. Torockó tér de. fél 9. Bárdossy Tibor. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Vá­mos József este fél 7. Szeretet- vendégség. XII., Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László, de. li. Gsengődy László este fél 7. Ká­rolyi Erzsébet. Pesthidegkút (konf.) Ruttkay Elemér. Diana út de. fél 9. (úrv.) Zoltaí Gyula. Kelenföld de. 8. Kendeh György de. 11. Kendeh György, du. 6. Egyházzenei áhitat. Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. 8. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. dr. Benes Mik­lós. Budafok de. 11. Visontai Ró- ber. Csillaghegy de. fél 10. Cse­pel de. 11, du. 7. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarorezágl Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili. Üllői üt 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztályl telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 80. - Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412,—Vin Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 613290(2 Zrínyi Nyomda téqed, Úristen... Téged, Cristen Az igaz hitben Áldunk, magasztalunk, Atya, Fiúnak S Szentiéleknek vallunk. Néked oda fent Az ártatlan szent Angyalok szolgálnak, Szüntelen való Fennszóval így áldnak: Szent, Szent, Szent Isten, Mennyben és itt lenn Seregeknek Ura, Téged dicsőít A hívek tábora. Az apostolok. A szent mártírok, S próféták mind áldnak. Dicső seregi Csak téged imádnak. A gyülekezet Feléd nyújt kezet, S imád Isten, téged, Hálaadása Nem ér soha véget. Krisztus nevére Meghajol térde Minden keresztyénnek, Ot s a Szentleiket Magasztalja ének. Kérünk, őrizzed És védelmezzed Nyájadat szüntelen, Bűntől, veszélytől Oltalmazd kegyesen.' Dicsőség, áldás, örök imádás, Szentháromság, néked, Tégedet áldjon örökké te néped! (Keresztyén Énekeskönyv 250. sz. ének. Ambrosius [340—397]. Bencédi Székely István. Az ősi „Te Deum” [Sántha Károly]). 8<^KK£<3§aK§e§«<2$eg<»<®cgaK9CS<3<3CgcH^ ISTENTISZTELETI REND HÍREK — Szentháromság vasárnap­ján az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: II. Pét. 1, 16—21; szószéki igéje: Jn. 17, 6-11. Délutáni igéje: V. Móz. 6, 4—7. * — Az ősi „Te Deum” az egy­ház legszebb Szentháromságot magasztaló éneke, három vál­tozatban szerepel énekesköny­vünkben: a 250., a 702., és a 712. számú ének. Ézsaiás 6, 3: „Szent, szent, szent a seregek Ura ...” sza­vaiban sokáig a Szenthárom­ságra vonatkozó rejtett utalást sejtettek. A keresztelés csak akkor ér­vényes. ha az az Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság egy Isten nevében történik. * — BUDAPEST—DEÄK TÉR. A pesti evangélikus egyház- község a Deák téri templom felszentelésének 150. évfor­dulója megünneplésére készül. Május 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelet lesz Káldy Zoltán püspök szol­gálatával, Ugyanaznap délután 6 órakor gazdag műsorú temp­lomi ünnepélyt tart a gyüleke­zet. * A Lelkészt Munkaközösségek életéből.. A hajdú-szabolcsi egy­házmegye lelkészi munkaközös­sége május 16-án, munkaülést tartott Nyíregyházán. Közös úrvacsoravétel után (Endreffy János szolgált) a pünkösdi igehirdetést beszélték meg a lelkészek. Ezen a gyűlésen részt vett a lelkészi munka- közösségek országos vezetője, Káldy Zoltán püspök. — Megyer Lajos esperes „Mit várnak tőlünk” címen tartott tájékoz­tatóját élénk és őszinte esz­mecsere követte. A hozzá­szólások pedig nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy lelké­szi szolgálatunk a szocialista haza szemszögéből még fel­szabadultabbá váljék. — Káldy Zoltán püspök meggyő- ződéses és meggyőző bizony­ságtételében mutatott rá arra, hogy milyen alapállásból vá­lik szolgálatunk nyugodttá és nyügölődés-mentessé. Az egy­ház és annak szolgálata kér­désében kell világosságra és konszenzusra jutnunk* a Szentírás összmondanivalója alapján. Ez lehetetleníti a lel­kiismeret egyéni nézeteire való appellálást, de azt is, hogy a jólét, béke, gyarmati népek felszabadulása kérdésében sem­legesek lehessünk. Miközben hiszünk az evangéliumban, szolgálunk a diakónia vonalán azért, hogy jobb, szebb legyen az élet. Ilyen értelemben vár államunk is hiv hazafiságot tőlünk. A közvetlen tapasztalatból származó friss tanulság lehe­tőségével hallgatták a lelké­szek a püspök finnországi és dániai útjáról szóló beszámo­lóját. Több igen időszerű kér­désben nyújtott tájékoztató­jával fejeződött be a munka­gyűlés. — ÓBUDA. A gyülekezetben (III. Dévai Bíró Mátyás tér 1.) május 28-án, vasárnap, délután fél 7 órakor szeretetvendégség lesz. A gyülekezet híveit, ba­rátait és az érdeklődőket ez­úton is szeretettel hívja a gyü­lekezet vezetősége. — KELENFÖLD. A gyüleke­zet vegyeskara május 28-án, Szentháromság vasárnapján délután 6 órakor zenei áhítatot tart a kelenföldi evangélikus templomban. (XI. Bocskai út 10.) Az áhítaton Máté János orgonaművész közreműködésé­vel Sulyok Imre vezényletével Josquin de Prew, Kassier, Schütz, Monte. Bach, Krebs, Gárdonyi és Kodály műveiből ad elő a gyülekezeti vegyes­kar. — Templomok homlokzati tata­rozását vidéken is vállalom. Bán- fy Zoltán építész, Bp. I., Attila u. 103. Telefon: 360—671. — Rossz, romos orgonát, sípokat vennék. Cím a kiadóban. — Miskolci 2 szobás szép főbér­let budai, vagy pesti hasonlóra cserélhető. Telefon: 184—592, dél­után 2-ig. — Házaknál alakít, javít is házi­varrónő. Címe: Bp. 53. Postafiók 22. — Tornyok villámhárító szerelé­sét és javítását speciális állvány­ról vállalom és hívásra helyszínre’ utazom. Lázár Mihály, Várpalota. Telefon: 29. — Tornyok kőműves munkáját és meszelését speciális állványról vállalom. Leveleket Búzás István képesített kőműves mester, Tés címre. Egyek legyenek, mint mi Ján.17, 6—1L Szentháromság ünnepén felcsendül az anyaszentegyház ő; vallomása: „Téged Űristen az igaz hitben áldunk, magaszt; lünk, Atya, Fiúnak s Szentléleknek vallunk.” — Szenthárorr ság ünnepe az isteni egység ünnepe. Azé az egységé, amel nemcsak a Szentháromság egy igaz Isten lényegi egységét je lenti, hanem a Szentháromság személyeinek tevékenységi egy ségét is. Ide kapcsolódik az ünnepre kijelölt szentigénk üze nete is. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egyet akar és egyet mun kál: az ember megtartását, megmentését üdvösségre. Ezér küldte el a mennyei Atya Fiát, Jézus Krisztust, e világba. C nyilatkoztatta ki Isten atyai nevét: hogy bízzunk benne, elfő gadjuk tőle bűneink bocsánatát és higgyünk az üdvösségre vo natkozó ígéreteiben. Jézusnak ebben az imádságában is el­hangzó kérésére pedig az Atya a Szentlelket küldi, hogy meg­világítsa számunkra az isteni szándékot. Hogy feltárja Krisztus váltságának embermentő titkát és bizalmat ébresszen sziveink­ben. A Szentháromság megtartó és üdvösséget szerző munkájá­nak eredménye, hogy övéi dicsőséget szereznek számára e vi lúgban. Isten szeretetét megragadó és üdvösségben remény kedő hitük arra ösztönzi őket, hogy maguk is a megmentés é: megtartás szándékával forgolódjanak a világban. Bízzanak ab ban, hogy Isten szeretete legyőzi a bűnt, a rosszat, a halált Krisztus testben nincs jelen ebben a világban, az Atyáho; ment. De pünkösd óta testet öltött az Anyaszentegyházban Azóta a Szentlélek munkája nyomán a benne hivők gyüleke­zete, közössége, Isten szeretetének hirdetője és munkálóje ebben a világban. Az egyház, ha benne Isten Lelke munkál­kodik, egész tevékenységével, egyedeiben és egészében, Isten szeretetének hordozója. Istentől kapott hitével, erejével és re­ménységével küzd e világban a bűn, a gonoszság, minden em­beri nyomorúság, igazságtalanság, civakodás, gyűlölködés és halált okozó tevékenység ellen. Tisztaságot, igazságot, egyet­értést, békét, életet hirdet és cselekszik. Az anyaszentegyháznak Istent dicsőítő tevékenységét, Is­ten szeretetének továbbadását, embermentő szándékának való­sítását egységben kell végeznie. Mint ahogy egy a tevékeny­sége aJ Szentháromságnak is. A világból a mennyei Atyához készülő Jézus ennek az egységnek létrejöttéért és megmaradá­sáért könyörög. Milyen jó ezt éppen most hallanunk és tud­nunk, amikor a világ feszültségei közben a mi egyházunk is, sok más egyházzal és hivő emberrel együtt arra készül, hogy Isten Szentleikének világosságával, erejével együtt tegyen bi­zonyságot Isten mentő és megtartó szeretetéről, a Prágai Kon­ferencia Béke-Világgyűlésén. Egészen természetes hát, hogy könyörgésünk kapcsolódik most a mi Urunk főpapi imádságához. Könyörgünk, hogy Iste­nünk az egész világon támasszon világosságot a keresztyén emberek és közösségek szívében, hogy jól megértsék Isten szándékát. Szeretetét megismerve, bátran tegyenek arról bi­zonyságot. Teljes reménységgel harcoljanak minden gonosz­ság, igazságtalanság, elnyomás és háborús készülődés ellen. Le­gyenek egyek a Szentháromság Istennel és egymással, az em­ber, az egész emberiség megmentéséért folytatott küzdelem­ben. így dicsőítsék a háromságos egy Isten nevét e világban és töltsék be küldetésüket, mint Jézus Krisztus teste e földön. ' Mezősi György HÉTRŐL—HÉTRE Satent én dicső aat én Uram Ézs. 6,3. „Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével" — ez a hang jut el a próféta füléhez a kitárt mennyei világból. Égi seregek hangja ez. Ki látja és vallja Istent szentnek? Az „igazak”: nem. A bűnösök: igen. A publikánus azért látja életét olyan el­veszettnek, mert meglátta Isten szentségét. Péter ránézett Jé­zusra. Tekintetük találkozása a főpap udvarán elég volt ahhozt hogy Péter sírva fakadjon. Csak a bűnösök látják, tudják, hogy Isten szent. S csak a bűnbocsánatot nyert sereg énekli boldo- gan: „Szent, szent, szent...” Ki ad dicsőséget az Istennek? Az igazak: nem. Csak a bűnösök! Akik jól ismerik magukat, mire képe­sek Mennyire képtelenek a jó cselekvésére. Ne legyen neked más éneked, csak ez az egy: „szent, szent, szent a seregeknek Ura...” Hernád Tibor NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ÉZS. 62, 2; I. THESS. 5, 23. — Isten Lelke új élettel ajándékozza meg a hivő embert és megőrzi azt Jézus Krisztus eljövetelére. Róm. 11, 33—36; Ap. Csel. 3, 19—26. HÉTFŐ: ZSOLT. 14, 2-3; I. JÄN. 2, 2. — Mj mindnyájan bűnösök vagyunk. Egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozata tisztíthat meg bennünket vétkeinktől. V. Móz. 6, 4—14; Ap. Csel. 4, 1-12. KEDD: PFXD. 2, 8; I. PÉT. 1, 8-9. - Isten igazságát kell a keresztyén embernek keresnie, hogy annak útján járjon. Aki pedig ezen az úton jár, az eléri hite célját; az üdvösséget. I. Kir. 8, 6-14, 22-23; Ap. Csel. 4, 13-22. SZERDA: III. MÖZ. 19, 18; I. KOR. 13, 3. - Szeresd fele­barátodat! Erről a parancsról mondta Jézus Krisztus a tanítvá­nyainak, hogy mindig szem előtt kell tartaniuk. El ne feled­kezzünk szeretni felebarátainkat, mert bennük Istent szeretjük. Ef. 4, 1-6; Ap. Csel. 4, 23—31. CSÜTÖRTÖK: ZSOLT. 33, 6; JÁN. 5, 17. - Isten munkáját mindennap érezhetjük gondviselői szeretetében. IV. Móz. 6, 22-27; Ap. Csel. 4, 32-37. PÉNTEK: JER. 8, 4—5; JEL. 5, 16. — Jézus Krisztus a meg­térés evangéliumát jött hirdetni. Aki hallgatja őt és hisz benne, az naponként odajárul Istenhez bocsánatot kérve. Ef. 1, 3—14; Ap. Csel. 5, í—11. SZOMBAT: ZAK. 12, 10; RÓM. 10, 1. — Isten nekünk adja az ő Lelkét, hogy lábunk meg ne botoljék, szívünkben a sze­retet el ne fogyjon, ajkunkon az imádság el ne hallgasson. Vajon az elmúlt héten a Szentlélek irányította-e életünket? Ján. 5, 17—23; Ap. Csel. 5, 12—16; Lk. 16, 19—31. k. á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents