Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-28 / 22. szám
A szabadság Isten ajándéka Interjú Barth Károllyal A Hazafias Népfront meghívására hazánkban tartózkodó indonéz küldöttség két vallási képviselője: Oerip Hartojo protestáns lelkész és K. H. Saifuddin Zuchry muzulmán vallási vezető, az Országos Béketanács székházában május 22-én szívélyes eszmecserét folytatott a magyarországi protestáns egyházak és a tudományos élet képviselőivel. A kötetlen baráti találkozón jelen volt az Állami Egyházügyi Hivatal osztályvezetője: Veres Pál, csoportvezetője: Herling Jakab. A tudományos életet Germánusz Gyula világhírű orientalista profesz- szor, Csűrös Zoltán műegyetemi rektor, Szádeczky Kardos Elemér akadémikus, a református egyházat Szamosközy István püspök, Békefi Benő református teológiai akadémiai dékán és Huszti Kálmán lelkész képviselték. Evangélikus egyházunkból D. I»r. Vető Lajos püspök. Ottlyk Ernő teológiai akadémiai dékán, a Lelkipásztor szerkesztője és Gádor András lelkész, az Evangélikus Élet felelős szerkesztője vettek részt a baráti találkozón. Míg Germánusz Gyula K. H. Saifuddin Zuchryval, a Legfelsőbb Tanácsadó Testületben a Nahdatul Ulama párt képviselőjével arab nyelven folytatott eszmecserét, Oerip Hartojo, aki a Legfelsőbb Tanácsadó Testületben a keresztyén csoport képviselője, az indonéz vallási helyzetről tájékoztatta az érdeklődőket. Ragadjunk ki néhány gondolatot ebből a tájékoztatóból: Indonézia 93 millió lakosú ország. A lakosság 80 százaléka mohamedán, a többi keresztyén és hindu. A keresztyének közül négymillió a római katolikus, ötmillió pedig protestáns. A protestánsok túlnyomórészt Jávában élnek. Több feiekezetre oszlanak: kálvinisták, holland, francia, svájci missziókból kikerült protestánsok. Mégsem olyan nagy a protestáns felekezetek száma, mint Európában. A hindu vallás Indonéziában nem azonos az indiai hinduizmussal, hanem a buddhizmus és hinduizmus keveréke. A felekezetek és vallási csoAtya, Fiú, Szentlélek! Dicsérünk Téged Szentháromság ünnepén. Nem bolygatjuk az emberi logikánkat szétfeszítő titkot, hogyan lehetsz három- ságos, mégis egy Isten, inlkább hálát adunk Neked isteni személyed háromszoros gazdagságáért. Megköszönjük Neked, Atya Isten, hatalmadat, amellyel a világot teremtetted, a történelmet irányítod, mindeneket fenntartasz és célod felé vezetsz. Megköszönjük irgalmas szeretetedet, amellyel az idők előtt elhatároztad üdvözítő munkádat, kiválasztottál bennünket az örök életre, most is bűnbocsánatot és az üdvösség reménységét ajándékozod nekünk, s napról napra gondunkat viseled. Megköszönjük Neked, Jézus Krisztus, hogy eljöttél a földre, megosztottad velünk emberi sorsunkat, magadra vetportok a legteljesebb vallás- szabadságban élnek. Különböző nyelvekre lefordítva olvassák a Szentírást. Oerip Hartojo azután elmondotta, hogy nemcsak mint indonéziaiakat, hanem mint keresztyéneket is elnyomták őket a holland gyarmatosítók. Mint indonéziaiak és mint keresztyének Is szembefordulnak a kolonializmussal, s ez igehirdetéseikben is kifejezésre jut. A bibliai alap a fontos és ezen az alapon állnak szilárdan, mikor támogatják Szukarno politikáját. Ez a politika ugyanis nem ellenkezik a bibliai alappal. Szukarno politikája a szabadságért küzd. A szabadság Isten ajándé- ' ka. A szabadságért tehát Árnyékként borul Űj -Guinea egyes területeire egy ijesztő betegség, melynek gyógymódja mind ez ideig ismeretlen. „Kuru-betegségnek” nevezik. Sok halálos áldozata van, akiket nyomorúságban meg- keseredettségben és kétségbeesésben ér utói a halál. A ted bűneinket, éheztél és fáztál, könnyeztél és sebeket szenvedtél, a keresztfán meghaltál értünk. Magasztalunk feltámadásodért és mennybemeneteledért, hogy élsz és uralkodói, s közbenjársz értünk Istennél, míg újra el nem jössz erre a világra dicsőségben és hatalomban. Köszönjük Neked, Szentlélek Isten, hogy titokzatos módon munkálkodsz igéd, a ‘kereszt- ség és az úrvacsora által szíveinkben és életünkben. Hitre, szeretetre, a feltámadás reménységére viszel sokakat, s minden nép közt hirdetteted az evangéliumot. Ö ne hagyj el bennünket, Atya, Fiú, Szentlélek, Szent- háromság egy Isten! Maradj a te egyházaddal és a tieiddel, hogy boldog, szolgáló életet éljünk a földön mások javára, a te dicsőségedre, s egykor Veled örüljünk örökké a mennyben. Ámen. az igehirdetésekben is sík- raszállnak. Ellenben az elnyomás, a holland gyarmati elnyomás is biblia- ellenes. És mert bibliaellenes, szembeszállnak vele. És ebben a szembeszállásban egyek keresztyének, buddhisták és mohamedánok. „Nem gyűlöljük a hollandokat — mondotta Oerip Hartojo —, de gyűlöljük a rendszerüket. És hogy nem a hollandokat gyűlöljük, azt azzal is kifejezésre juttatjuk, hogy missziói tevékenységüknek teljes szabadságot biztosítunk, természetesen Indonézia törvényeinek szigorú tiszteletbentartá- sával.” Oerip Hartojo ezután magyarországi egyházaink élete után érdeklődött és figyelemmel hallgatta az erről szóló tájékoztatást. „Kuru-betegség” a Fore-törzs (mintegy 12 000 ember) és néhány környező törzs (további 18 000 ember) közül szedi áldozatait. A betegség általában mintegy 9 hónapig tart. A testtartás elbizonytalanodásával kezdődik, mely egyre jobban felismerhető lesz, míg a beteg aztán már nem képes menni — ami a legtöbb esetben a betegség negyedik hónapjában következik be. Enyhe, majd egyre állandóbb remegés — mely megerőltetés és izgalom következtében erősödik, váltakozik esetlen, ellenőrizhetetlen mozdulatokkal. A betegség 5—6. hónapjában a beteg már nem képes önállóan enni. Majd ezután nyelni is képtelen, úgyhogy a szó szoros értelmében éhenhal. Külön tragédia ebben a szenvedésben, hogy a beteg az utolsó,pillanatig öntudatánál van. A „Kuru- betegséget” a férfiak megkapják négy éves kortól a húsz éves kor elejéig, a nők azonban négy éven felül minden életkorban. főleg azonban mégis a felserdúlt nők kapják meg szülésre érett korukban. A férfiak és nők aránya a Eore-törzsben ezért a 2:l-re süllyedt, és sok férfinak kell az anyát vesztett fiatal családját gondoznia^ Barth Károly, a híres bázeli teológiai professzor, május 10-én töltötte be 75. életévét. Az év elején televíziós interjút folytattak vele. A hosszabb interjú kérdéseiből és feleleteiből az alábbiakban közlünk néhányat. Kérdés: Professzor úr, azt mondják, hogy Aquinói Tamás óta ön a legnagyobb teológus. Mi a véleménye erről? Felelet: Nem tetszik nekem. Ilyen párhuzamba állítást esetleg néhány évszázad múlva meg lehet kockáztatni. Ma lehetetlen. Nem foglalkozom szívesen azzal a kérdéssel, hogy mi a helyem és jelentőségem az egyház történetében. Bízzuk ezt az angyalokra. Kérdés: Ha nem lett volna teológus, mi lenne legszívesebben? Felelet: Ha nem lettem volna teológus, legszívesebben közlekedési rendőr lennék. Figyelje csak meg ezeket az embereket, milyen hatalommal és tekintéllyel irányítanak húsz kocsit ebbe, húsz kocsit abba az irányba. Komoly és hozzá nagyon szükséges munka ez. Szívesen végeznék ilyen munkát. Talán nem is áll olyan messze mostani tevékenységemtől, az egyházi dogmatika tanításától, mert a dogmatika is hasonlít némileg a közlekedési rendőrhöz. Megmutatja, merre kell mennünk. Azt hiszem a teológusok annyi tekintéllyel rendelkeznek, mint amennyit Isten igéje jelent számukra. Lehet valamelyes tekintélye a teológusnak is embertársai között, ha hallgat Isten igéjére és engedelmeskedik néki. Senki sem rendelkezik azon- oan harminc év előtti tekintélyével. Még a maival sem. A tekintélyt újra meg újra kell ajándékba kapnunk. A keresztyén embernek nem kell félnie se a pszichológiától, se a biológiától, se a szociológiától, se a kommunizmustól és mástól sem. Egy a döntő: az istenfélelem. Ha istenfélelemben él. nincs baja. Az embert apró és nagy dolgok egyaránt eltávolíthatják Istentől. Ez azonban tőlünk függ. Egy egér, vagy egy légy felbukkanása is eltávolíthat, de megeshet, hogy a legádázabb zivatar sem tesz rám nagyobb hatást. Nem lehet a kisebb és nagyobb veszedelmek skáláját felállítani. Kérdés: El tudja képzelni, hogy a modern ember Isten igéjét világosan megértse a Bibliából? Felelet: Ez a modern embernek se nem . könnyebb, se nem nehezebb, mint másnak. Isten nekünk távoli Isten. Csak annyiban halljuk és értjük, amennyiben szóba áll velünk. És szóba áll velünk. Ha mégis szakadozottan értjük, nem Isten az oka, hanem az ember. Ha valaki ma megérti, az ugyanúgy történik, mint régente. Nem látok itt semmi különbséget. Kérdés: Mit lát leginkább ma az egyház gyengéjének? Felelet: Szerintem az egyház feladata, hogy oda tudjon állni a Biblia üzenete és a hétköznapi ember élete közé. Az egyházból gyakran hiányzik egy bizonyos menynyei jelleg, de éppen úgy a földi is. Pedig mindkettő egyszerre szükséges: Isten az égben és Isten a földön. Meg kell találnunk a kettő között a helyes utat. Kérdés: Megváltozott valamilyen módon Jézus Krisztus alakja az évek során az ön számlára? Felelet: Jézus Krisztus alakja nem változott. Azonban jelentősége gondolkodásom szempontjából megváltozott. Volt idő, amikor — hogy úgy mondjam —, Isten országa prófétáját, vagy követét láttam benne. Később meg kellett értenem, hogy ő maga Isten országa. Hogy ő nem csupán Isten szava, hanem Isten cselekedete is, és — engedjék meg, hogy így fejezzem ki magam — Isten maga ő, amint síkra száll közöttünk és érettünk az emberért, mindnyájunkért. Kérdés: Ha a keresztyén reménységről kérdezik, mire gondol? Felelet: Ha örökkévaló reménységünk felől kérdez, vagyis arról, hogy Jézus Krisztus második eljövetele alkalmával mi történik, akkor azt kell válaszolnom, hogy az a nap végleges, általános és egyetemes kinyilatkoztatásként jön el. Akkor nyilvánvalóvá válik mindaz, ami Krisztus első eljövetelekor történt, amit ezért a világért cselekedett. Nyilvánvalóvá válik az is, hogy mi igazában ez a világ, miután Jézus Krisztusban Istennel megbékéltetett. Mindez rejtett dolog még, de egyszer nyilvánvalóvá lesz és ez a mi reménységünk. nemzetközi ügyekkel foglalkozó osztálya útján sajnálkozását nyilvánította, hogy New Yorkban a szállodákban és éttermekben számos diplomatát még mindig megszégyenítő bánásmódban részesítenek. Mint az osztály alel- nöke, dr. Arthur Lichten berg püspök (protestáns püspöki egyház) közölte, nemcsak az afrikai egyházak képviselői, de a közel- és távolkelet diplomatái is újra meg újra áldozatául esnek a faji előítéleteknek. Különösen nehézséget okoz ezen államok diplomatái számára az is, hogy New York bizonyos lakónegyedeiben nem juthatnak lakáshoz. Lichtenberg püspök felhívta a figyelmet arra, hogy 1961 eleje óta újabb kilenc afrikai állam nyerte el függetlenségét és létesített diplevő kopt Sultan-kolostor ügyében viszály támadt az egyiptomi és az etiópiai kopt egyházak között. Egy küldöttség, melyet az egyiptomi (Alexandria) patriarcha, Ky- rollos vezetett, Ammóban, a jordániai fővárosban, Hussein Mivel örökkévaló remény ségünk van, van reménységünk erre az időre is. Azt reméljük, hogy a dolgokat kicsit jobban fogjuk látni, mint most. Kérdés: Mivel tölti szabad idejét? Felelet: Szabad időmben szívesen olvasok nem teológiai jellegű könyveket, főleg a mostani politikával és a legutóbbi háború történetével foglalkozó történelmi műveket. De szívesen olvasok de- tektívregényeket is. Hanglemezeket is szívesen hallgatok. Különösen szeretem Mozartot, mert tiszta muzsikát ad és nem oktat. Más niint Beethoven, aki szerintem kicsit sokat foglalkozik saját életével és önön szívével. Mozart olyan zenész, aki egyszerűen muzsikát ad. Én e2t tartom a zenének és Mozartnál ezt találom meg. Kérdés: Mi a mondanivalója ma Jézus Krisztus egyházának? Felelet: Ilyenféle: hirdesse, prédikálja, hogy Isten igéje testté lett. Forduljon munkájával kettős irányba: az Ige felé és a test felé; Isten felél és az Isten világában élő cm-, bér felé. Az egyháznak hidat! kellene képeznie. De hiszen* a híd maga Jézus Krisztus.} Ha az egyház Jézus Krisztust! prédikálja: ásd hirdeti, hogy van híd Isten és ember ko»( zött. Az tehát a feladat^ hogy a szövetség hídját fel-, verje Isten és ember között.’, Bárcsak helyesen végezné) munkáját; bár venné figyelembe Isten nagyságát és ars ember nyomorúságát is, hogy a kettő összetalálkozzék. B. E» lomáciai kapcsolatokat a* Egyesült Államokkal. Nem engedhető meg tehát, hogy azok a diplomaták, akik ezeket az államokat az UNO-nái vagy az amerikai kormánynál képviselik, bőrszínük miatt hátrányos elbánásban részesüljenek. Az ilyen hátrányos megkülönböztetésre példa Sierra Leone ügyvivője, dr. William Fitzjohn, akitől a kiszolgálást egy étteremben Hagerstown- ban. Marylandban, nemrégiben megtagadták. Az amerikai külügyminisztérium az eset után kifejezte sajnálkozását a diplomatának, aki Amerikában tanult és doktorált, és már 18 hónapja képviseli országát Washingtonban. A külügyminisztérium jelentéstételre szólította fel az üzeni vezetőségét és tisztázni akarja az incidens körülményeit, királyt kérte fel, legyen döntőbíró a vitában. Az etiópiai egyház korábban az alexandriai patriarcha főhatósága alá tartozott, két évvel ezelőtt azonban önállóvá lett, de megtartotta kapcsolatait az egyiptomi egyházzal. I IMÁDKOZZUNK MÁJUSI ESŐ A májusi eső valamennyi cseppje Mindmegannyi arany, hullik a földekre. Szántóvető ember hiába fáradna Ha Isten áldása tőle elmaradna. Örül a mi szívünk, zöldell a határunk. Lesz bőven kenyerünk, vidám aratásunk. A mi jó Istenünk megígérte régen. Az özönvíz után, Noé idejében. Amíg a nap feljön, s a föld el nem tűnik, Vetés aratás addig meg nem szűnik. Hálaadás könnye csillog a szemünkbe’ Az Ő nagy hűsége jut most az eszünkbe. Hogy szent ígéretét beteljesítette, Legyen áldott az Ür mindenek felette. A májusi eső. áldás minden cseppje. Csendesen hulldogál a szomjas földekre. Aztán a napsugár meg-megcsókolgatja, Isten áldó keze végigsimogatja. özv. Bodó Arpádné Árnyék Új‘Guinea felett fiz Egyesült illantok Keresztyén Egyházainak Tanácsa A Jeruzsálem jordániai részében •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»-■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■•■•■■■■ia« iraaaaaaiBiaaaaakaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaMaa A KÉT BOLYAI Apa és fiú, Bolyai Farkas és János, a két matematikai lángész sorsa bontakozik ki előttünk Németh László új darabjában. Ez a sors: két zseni tragédiája. Az 1830-as években vagyunk, Marosvásárhelyen. A szűk magyar horizont nem engedi érvényesülni a két tehetséget. Amíg kortársuk, a német Gauss, világraszóló elismerést kapott, a két magyar tudós pályája verembe torkollik. A fiatal Bolyainak, Jánosnak felfedezését, amely megdöntötte a régi geometriát és új tér-szemléletet hozott, Gauss ügyesen elhallgatja és sajátjaként használja fel. A két Bölyai tragédiáját azonban nemcsak a korabeli mostoha magyar helyzet határozza meg, hanem egymáshoz való viszonyuk is. Az apa rajongásig szereti fiát, de ebbe saját hiúsága is keveredik. Mint önmaga szellemi alkotását, nézi Jánost. Lelke mélyén féltékeny rá, és saját elgondolásainak irányítása alatt akarja tartani. Ugyanakkor bántja, hogy fia nem alkot nagyot, és szeretné a maga módján elősegíteni, hogy János tudása értékesüljön. A fiú fellázad apja ellen. Kitör ketrecéből. Apja akarata ellenére meglházasodik. De ez sem hozza meg életének remélt kiteljesedését. Rövidesen pedig utoléri az anyai örökség: az őrület. Az öreg Bolyai Farkasnak a darab végén mondott utolsó szavai fejezik ki találóan személyes drámájukat: „Olyanok vagyunk, mint két összebéklyózott ló, halálra rúgjuk egymást." A két ember jellemrajza mesteri munka. Az egyik pillanatban az apa mellé állunk, akinek színesebb, sokoldalúbb egyénisége elbűvöl bennünket is. A másik pillanatban a fiú pártján vagyunk, aki kíméletlenül leplezi le az apai érzésekbe vegyült önzést. Itt azután igazán nincs szó feketefehér ábrázolásról, a két férfi egyénisége teljes összetettségében jelentkezik. Megszólal bölcsen, higgadtan az egyszerű, józan életszemlélet is, az apa falun élő testvéréből és a föld természetes fiából, Lőrinc szolgából. Esemény nem történik sok. A teljes drámai feszültség is előttünk áll szinte már az első felvonásban, s ehhez új fordulatot a darab végén már csak János őrülete ad. A párbeszédek jórészt a matematika körül forognak, mégis a dialógusok hallatlanul izgalmassá teszik a darabot, és olyan érdekesek, hogy a közönség érdeklődése pillanatig sem hanyatlik. Köszönhetjük ezt a vérbeli író alkotó erejének — s talán éppen a matematikának, amely századunk döntő tudománya. A két zseni egyéni tragédiájának és a XIX. század-eleji magyar helyzet végzetes korlátainak bemutatásán túl — érzésünk szerint — érdekes belső főtémája van a darabnak. Alapjában véve a görög soredrámák feszültsége izzik benne. A sors, a végzet az, amivel itt Németh László viaskodik. A dráma kulcsmondata talán az, amikor Bolyai Farkas, táblán naprendszerünk bolygóinak pályáját magyarázza, s ekkor valami ilyesfélét mond: „A csillagok boldogan futják törvény-szab- ta pályájukat, de az ember szeretne kitörni életének kény- szerűségei közül és szabadságra vágyik.” Az egész darab tulajdonképpen ezt a mondatot példázza. Bolyai Farkasnak és Jánosnak, a matematika legkiválóbb magyar képviselőinek és világméretű zsenijeinek sorsa bele volt ágyazva a korabeli magyar elmaradottság, a visszahúzó politikai és társadalmi helyzet s önnön természetük kétségbeejtő vas törvényszerűségébe. Ebben vergődtek. Ezt nem tudták szétfeszíteni. Végzetük alatt görnyedtek. A keresztyén ember a darabnak ezen a — szerintünk alapvető — problémáján elgondolkozik. Hálát ad Istennek, hogy hazánk kilépett a mögöttünk levő ólmos századokból, s ma minden lehetőség megvan arra, hogy a magyar tudósok eredményei világszerte megfelelő méltatást kapjanak. Ezen túlmenően azonban felvetődik a hit számára az életsors végzetszerűségének kérdése. Nagyon igazat kell adnunk az írónak abban a reális látásban, hogy életünket a körülmények megszabják. Hol születtünk, milyen pályára léptünk, milyen a természetünk, családi helyzetünk, milyen társadalmi és politikai rendszerben élünk — s fel lehetne sorolni még egy csomó tényezőt, amelyek meghatározzák az életutunkat. Lehetnek az életünket befolyásoló törvényszerűségek között olyanok is, amelyek alatt vergődünk: mondjuk például egy tartós betegség vagy kellemetlen családi helyzet. Az mindig felelős döntésünkre tartozik, hogy életünk páncélját valamelyik ponton megpróbáljuk-e szétfeszíteni. Sikerül, vagy nem , — más kérdés. De ha Jézus Krisztus által hiszünk Istenben, mint szerető Mennyei Atyánkban, bizonyosak lehetünk abban, hogy az Ö szeretete keresztül tör minden egyéni körülményünkön és átfényesíti, átmelegíti emberi sorsunkat, amelyben kering életünk. A Nemzeti Színház művészei élményt nyújtottak. Bástí Lajos az öreg Bolyai szerepében élete egyik legkiemelkedőbb alakítását játszotta. A történelmi dráma megváltozott új magyar világunkban a küzdelmes múlt egy darabját elevenítette meg. Méltóan ünnepli vele a mai magyar drámaírás Bolyai János halálának 100 éves fordulóját, amelyről a múlt évben emlékezett meg a magyar tudományos élet.
