Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-14 / 20. szám
^/í Prágai Keresztyén Békerilággyülés eléy A nihilizmus szállítóeszközei Június 13—18. között döntő jelentőségű < találkozás színhelye lesz a csehszlovák főváros, Prága: Béke- világgyűlésre jönnek össze a világ keresztyénéi. Az egyetemes keresztyénség történetében a világ . keresz- tyénsége még soha nem fogott össze ilyen szervezetten és céltudatosan az emberiség mai legégetőbb kérdése: a béke ügyében. Hirt adtunk arról, hogy az Ökumenikus Tanácsban együttműködő magyarországi egyházaink alapos teológiai előkészítő munkát végeztek, hogy ezzel is és ők is hozzájárulhassanak a Prágai Keresztyén Béke-világkonferencia sikeréhez. Lapunk e helyén most több cikkben vetjük fel azokat a kérdéseket, melyek ennek a nagyjelentőségű konferenciának tárgyalási anyagát képezik. Célunk nem egyszerűen tájékoztatás, hanem az a törekvés, hogy az; emberiség békéjéért hordozott keresztyén felelősséget levigyük a gyülekezetekig, a gyülekezeti tagokig. Ugyanakkor pedig megnyerjük a gyülekezetek és a gyülekezeti tagok együttműködését és támogatását. Kérjük azért kedves Olvasóinkat, imádságaikkal és munkájukkal, észrevételeikkel és javaslataikkal járuljanak hozzá a Prágai 1. Keresztyén Békevilággyűlés törekvéseihez, hogy az megteremhesse gyümölcseit. Vogel berlini professzor, múlt évben Debrecenben tartott előadásában nevezte a tömegpusztító fegyvereket „a nihilizmus szállítóeszközeinek”. Ezzel azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a tömegpusztító fegyverekkel folytatott robbantási kísérletek nem csak a földet körülfogó levegőt szeny- nyezik ártalmas sugarakat kibocsátó anyagrészecskékkel, hanem puszta létük is fertőz, fertőzi az emberiség erkölcsi légkörét. „Elhat egészen a világpolitikáig, . belenyúlik a konferenciák levegőjébe, gyökerében rontja meg és nihili- zalja az embernek embertársához való viszonyát. A keresztyén ember — mondotta «— arra hivatott el, hogy tan- tori((hatatlanul harcoljon a üihilizálódás erői ellen.* Ha az atombombát a nihilizmus szállitóeszközeinek nevezzük, nem következik ebből, hogy magát az atomenergiát is annak kell neveznünk. Max Born, Nóbel-díjas atomkutató professzor, egyik, öt évvel ezelőtt tartott előadásában, rámutatott arra, hogy az atommagban rejlő energia felfedezése egész civilizációnk megmentését is szolgálhatja egy másik jelentkező veszélytől, amely a szerves égőanyagok kimerülése következtében áll eiő. A mi civilizációnk — mondotta — a szerves anyagok, a szén, a nyersolaj és csak igen csekély mértékben a viziener- gia kiaknázására épült. Jelenleg a föld még elegendő mértékben biztosítja ezeket az energiaforrásokat. De már lát ni lehet az időt, mikor a szükségleteket nem tudjuk kielégíteni. Megemlítette, hogy az emberiség létszáma az utolsó 150 esztendő' folyamán ugrásszerűen növekedett. 1800-ban 900 millió; 1850-ben 1200 millió; 1900-ban 1600 millió; 1950- ben 2500 millió ember élt a földön. Mível a tartalékok összessége korlátozott, különösebb látnoki képesség híján is ki !*■ hét mondani, hogy az emberiség válság felé tart. „Az atomenergia felfedezése az utolsó pillanatban jött a beálló katasztrófa elhárítására. A világ urán- és thorium- készlete még sok nemzedékre elegendő, még akkor is, ha az elmaradt' népek életszínvonala az európait, amerikait és ausztráliait éri el.” Az atomfizikusok felelősséget éreznek ezért a folyamatért. Nélküle —• energiahiány következtében — civilizációnk nyomorultul tönkremenne. Előadását ezekkel a szavakkal fejezte be; „Mintha a Gondviselés ma próbára állítana bennünket: Akartok-e tovább élni? Akartok-e sokasodni? Meg akarjátok-e javítani életszínvonalatokat? — kezetekbe adom a jövő kulcsát. Csak egy a kikötésem: hagyjatok fel a veszekedéssel, a bizalmat- iansaggal, az erőszakkal. Különben jaj nektek!”- Átok vagy áldás. Az egész emberiség megsemmisülése vagy további boldogulása. Nihilizmus vagy reménység. Ezek a végletek hozzátartoznak az atomkorszak méreteihez. /Vem könnyű az út ebben a korszakban előre. Hiszen rosszul kezdtük. Mikor átléptük küszöbét, a kapufeliraton — nevét olvashattuk. 250 ezer halott egy pillanat töredéke alatt. Pedig a ledobott bőm-, bát ma — a hidrogénbombák és a szuperbombák idején — már csak „tiszta” atombombának, „taktikai fegyvernek” nevezik. Az első atombombához vérmes reményeket fűzték. Sietteti a második világháború befejezését és mint „abszolút fegyver” önmagától kiküszöböli a háborút és biztosítja az emberiség békéjét. Ezek a remények hamisaknak bizonyultak. A második világháború végét nem siettette a ledobott bomba, sőt késleltette. Hirosimában és Nagasza- kiban 30 ezer közül minden hetedik gyermek születési és fejlődési rendellenességtől szenved. A 15 éve ledobott bomba meg mindig pusztít. A békét sem biztosította az új találmány. Hamarosan ki derült, hogy a titkot másutt is ismerik. A kölcsönös megfélemlítés bizonytalan békéjében élünk azóta. Hahn pro- fesszof (ő találta lhég azt a formulát, amely leírja az atommag bomlásának törvény- szerűségeit) 1955. évi újévi nyilatkozatában ismertette, hogy 10 kobalt köpennyel ellátott hidrogenbomha az egész élő emberiség kiirtásához elegendő. A tények messze fölébe emelkedtek a.nnak, amit józan észnek szoktunk nevezni. Nie- möller ezt így fejezte ki: »Ha két egymást halálosan gyűlölő ellenfél tíz kobaltbombánál többet gyárt, teljesen felesleges kiadásba veri magát. Hiszen az emberiséget egynél többször nem lehet kiirtani a földről.” A jelenleg felhalmozott tömeg- pusztító fegyverekkel — becslések szerint — háromszor. sőt négyszer is ki lehet pusztítani az emberiséget. Ma már — és ebben a Béke Világmozgalomnak jelentős szerepe van — az emberiség köztudatába ment át, hogy milyen veszélyes helyzetben élünk és milyen nagy a mai nemzedék felelőssége. Ma már nem kelt különösebb feltűnést, aki az atomháború ellen szól. A keresztyén egyházak is felemelték tiltakozó szavukat. Az Egyházak Világtanácsának az 1954. évi evanstoni világ- gyülése óta nincsen olyan jelentősebb gyűlése,' ahol szoba ne kerülne az a:tomveszély. A pápa 1954-es húsvéti üzenetében szólalt meg először. Sajátos helyzete miatt is különös figyelemmel fordultak a németországi protestantizmus felé. Nem tehet mondani, hogy az egyházak és egyházi világ- szervezetek hallgattak volna ebben a kérdésben. Miért látta. szükségesnek akkor a Csehszlovákiai Egyházak ökumenikus Tanácsa. 1957. december 3—5. között tartott nagygyűlésén az összxeresztyén béke-világgvü lés egybehívá- sát? Miért hívták létre ennek érdekében a Prágai Keresztyén Békekonferencia néven ismert mozgalmat? Miért ül össze ez év júniusában egy külön keresztyén béke-világgyülés, mikor az Egyházak Vjlágtanácsa is ez évben tartja az indiai 'egy japán város — HirosimaXüj-Delhiben. hocmadik nagygyűlését? Kell még valami újat mondani? Megpróbálok röviden válaszolni arra a kérdésre, hogy miért vált szükségessé a Prágai Keresztyén Békekonferencia egybéhivása és mi az a sajátos szolgálat, melyet a keresztyén egyházak eddigi bókemunkájához képest az atomfegyverek elleni küzdelem tekintetében végez. 7 Az atomellenes egyházi * nyilatkozatok mögött olykor mintha nem lenne komoly elszánás. Mintha csak- illemből foglalkoznának a kérdéssel. Mintha a nyilatkozatok következményeit nem gondolták volna végig. 1957-ben pl. az Egyházak Világtanácsa New Havenben tartott központi bizottsági ülésén felszólította a nagyhatalmakat, hogy egyoldalúan, a másiktól függetlenül is szüntessék be az atomrobbantási kísérleteket. — A Német Evangéliumi Egyház rendkívüli zsinata 1956- ban kimondja, hogy a tudomány bálványimádássá válik, ha fejlődése érdekében embereket áldoz fel és tömegpusztító fegyverek előállítására eszközül adja magát, holott nincs olyan cél, amely szentesíthetné ezeket a tömegpusztító fegyvereket. Ugyanez a zsinat két evvel később jóváhagyja a már említett egyházi elnökség és a nyugatnémet kormány megállapodását tábori lelkészet felállítására olyan időben, mikor a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel kezdték felszerelni. — Ezek a példák is megvilágítják, mennyire szükségessé vált egy olyan megmozdulás, mely az egyházakat világszerte készteti saját nyilatkozataik komolyanvételére. <7 A Keresztyén Békekon- ferencia egy másik szolgálata az atomfegyverek' teológiai értékelése. Egyáltalán fegyverek-e a tömegpusztító fegyverek? Elképzelhető olyan eset, mikor mégis bevethetők? Csak használatbavételük ellen kell tiltakozni? Létüket pedig tudomásul kell venni? Pusztán józan eszünkre kell itt hallgatni, vagy olyan területre léptünk, ahol Isten igéje mondja ki a döntő szót? A Keresztyén Békekonferencia első ülésén világosan kimondták, hogy az atomháború, annak előkészítése, a benne való részvétel, még csak a gondolatával folytatott játék is — bűn, „Isten elleni lázadás és merénylet az emberiség ellen, amelyért meghalt és feltámadott Jézus Krisztus.” A legutóbbi, III. ülés kérve és intve jelenti ki- nyilatkozatában: „Egyetlen keresztyén se vegyen részt atomháborúban, vagy annak előkészítésében." t? A Keresztyén Békekon- ferencia ébren tartja azt a felismerést, hogy a tömegpusztító fegyverek kérdése nem kezelhető elszigetelten. Rámutatott arra, hogy az atomháború és hidegháború között milyen szoros az összefüggés. A hidegháború kérdéseivel foglalkozva új témát vetett fel az ökumenikus eszmecserében. /f A Keresztyén Békekon- *** ferencia testvéri kapcsolatot tudott létesíteni olyan egyházakkal is, amelyek — sok tekintetben az Egyházak Világtanácsának a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban tanúsított nem mindig határozott magatartása miatt — a világtanácstól távoltartották magukat. C A „Hirosima, bűnbánati 1 * nap" bevezetésével úgy mutatott rá Jézus Krisztus keresztjére. hogy az egész keresztyénség felismerhesse vétkét az atomkoi-szak rossz indulása miatt és aktív bűn- bánatban forduljon a rá váró feladatok betöltésére. Hiszen az első atombombát keresztyének dobták ázsiai nem-keresztyénekre. A repülök a Mennyei Atyához forduló imádság csendjéből indultak Hirosima felé tartó légi útjukra. Tábori lelkészek a nyugatnémet hadseregben 4. 1. Törvényszerű igazság, hogy nem lehet büntetlenül elszakadni a néptől. Az egyház sem vonhatja ki magát ennek igazsága alól. S á tábori lelkészet már az indulásánál nélkülözi ezt a feltételt. A tábori lelkész beszélt, a katonák hallgattak. S amikor a katonák megbízhatóan maguk között beszélgettek, onnan már hiányzott a. tábori lelkész. Hiszen nem ülhetett le közéjük. Aranyparölis tiszt mit is keresett volna a bakák között;., pedig az egyházi szolgálat megsemmisülésének útja az, ahol az emberek bizalmatlanul néznek a lelkészre és jelenlétében nem érzik, hogy „maguk között” vannak! 2. A tábori lelkészet kiszakad az egyház közösségéből is. Elnyeli a hadügyminisztérium. Már a tábori lelkészek személyi kiválasztásánál nem-egyházi szempontok a döntőek. Szolgálatukat szellemi szempontból mind hatalmasabban az uralkodó rendszer ideológiája fonja körül. Szabadságuk illuzórikussá válik már a beöltözésnél. A mondanivalójukat a kormány intézkedéséinek és politikájának igazolása határozza meg növekvő módon. A tábori lelkészet élenjárt abban a káros szövődményben, amely a biblikus valóságoknak, kifejezéseknek, üzeneteknek politikai áttételben, szekuláris elsekélyesedé- sében és ' meghamisításában öltött testet. Gondoljunk itt a „magyar kálvária”, a nagy „magyar feltámadás”, a „trianoni kereszt”, a „keresztény Magyarország” stb. képzetekre, , a „legelső magyar em- ber”-ért mondandó elegáns imákra, a „tábori istentiszteletek” és a „valláserkölcsi oktatások” témáira. Az újszövetségi korban Izrael népe bukott el a Számára elsősorban készített kegyelem óráján, mert a pogány „impérium” képzetet vegyítette a messiási reménységével.- S kísérteties pontossággal ugyanez ment végbe éppen elsősorban a tábori lelkészet segédletével hazánkban a második világháború előkészítése, kirobbantása, pusztítása idején. Ősi pogány álmok, „turáni gondolatok” rcvans-esz- métöl túlfűtött sovén ideológiája ötvöződött a keresztyén igazság és reménység biblikus kifeje- jezéseivel, sőt nemegyszer magának az igehirdetésnek is a tartalmával. Aki előtt utálatos volt az előbbi, az utóbbitól is elfordult. Aki kiábrándult annak délibábos, irreális és hazug dolgaiból, nem tudta már komolyan venni ennek az üzenetét sem. Az egyházi élet belső ösz- szeomlásának előkészítésében tagadhatatlanul „az elsőség érdeme” a tábori lelkészetet illeti! 3. A fentiekből gyakorlatilag a múltban két lehetőség következett a tábori lelkészek részére. Vagy vállalták gyanútlanul ám, de azután mind tudatosabban az egyháziatla- nodás útját s hasonultak, idomultak a nemzetvédelmi tiszt szerepkörére süllyesztve hivatásukat — vagy tépelődés, belső vergődés, növekvő ellenállás lett szellemi magatartásuk, egyes esetekben a hadbíróságig, koncentrációs táborokig, sőt a halálig! Harmadik út ebben sincsen... Mindez nem újság nemzedékünk felnőtt tagjai részére, akik éppen a felszabadulás után velünk együtt keresték újra az egyház útját, a sajátosan nekünk adottat, ami egyedül adja meg létjogosultságunkat ebben a világban. éj A Keresztyén Békekon’ * ferencia segítséget, nyújt a mi korunk, a sokat emlegetett „atomkorszak” józan megértéséhez. Nem tekinti azt az utolsó ítélet kezdetének, de az örök-béke megvalósulása korszakának sem. Arra a keresztyén józanlátásra segít, hogy az atomkorszakot egy sokkal átfogóbb korszak, a Jézus mennybemenetele és visszajött« közé eső idő egy szakaszának te&inteük. Ezért nem lehet kézlegyintéssel elintézni az EKD és a bonni kormány között megkötött és már funkcionáló szerződés ügyét, mintha az jelentéktelen lenne Vagy egyáltalában nem tartozna reánk. A dolgok egymással nagyon is összefüggenek. Kicsi lett a világ. A kcrcsztyénséget az egész világban tanúsított magatartása, szolgálata és álláspontja szerint ítélik meg a népek. Ami valahol az egyház dicsősége, az egyúttal a miénk is. S arai valahol az egyház nyomorúsága vagy gyalázata, az bennünket is éget és vádol. A nyugatnémet tábori lelkészet felállítása jogos gyanakvással tölti el mindenfelé a népeket egyházunk szolgálata iránt. Különbözőségekkel mindig számolnunk kell. Itt azonban súlyos ellentmondásról van szó, többről: bűnről! Bűnnek ítéljük a szolgalel- kűséget, amikor az egyház pusztán társadalmi előnyért, múló haszonért önmaga isteni rendeltetését feladva kiszolgálja azt a nyugat-németországi politikai rendszert, amely kétségtelenül minden porcikájában az emberiség fennmaradásának és békessé- ges életének elsőszámú közellensége! Bűnnek ítéljük a háború igazolását az egyház részéről bárhol és bármely formában is jelentkezik. Bűnnek ítéljük az engedetlenséget, amellyel keresztyén emberek bárhol is újra rálépnek az Istentől kétségtelenül megítélt és kárhoztatott útra. A nyugatnémet tábori lelkészet nem „a-politikus szervezet” — mert ilyen nincs s vajon éppen Strauss minisztériumában létezhetne?! — hanem rossz politikát folytató egyházi szerv. Először elfogadja a bonni status- tjuot, azután menthetetlenül sodródik a nyílt fasi- zálódás, hidegháborús szerepvállalás s az atomháA KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége május 4-én tartotta Békéscsabán ez évi harmadik munkaiilésct. A homiletikai munkaközösség megbeszélése (bevezette Pethő István) után Káldy Zoltán püspök tartott tájékoztató előadást. Ezután Békéscsaba és Gerendás lelkészi jelentéseit ismertették. Deme Károly a béke Mőszerű kérdéseiről számolt be, Kcve- házy Ottmár és Kun-Kaiser József lapszemlét nyújtott. Háztartási és hivatalvizsgálati tapasztalatok címen Mekis Adám esperes, Részletek lelkipásztori naplómból címen Koppány János tartott beszámolót.- KÁNTORT KERES a beled! gyülekezet. Fizetése havi 500,— Ft. és ezidő szerint fél hold szántó haszonélvezete, valamint egy kis szobás lakás világítással, fűtéssel. Tehát annak az időnek egy része, melyet egyszerűen „kegyelmi időnek” szoktunk nevezni. Ez a kegyelmi idő persze záros idő, feladatainkhoz viszonyítva „kevés idő”. Nem a nyugalom ideje. Ezért fejezték be a III. Prágai Keresztyén Békekonferencia felhívását ezzel a mondattal: „Csak ne olyan lassan, kedves Testvérek! A világ már sikolt a békéért!” János apostol tanít ja: a ború jogosultságának állítása felé. A tisztátalan' lelkek, — ha visszatérhetnek! •— hétszert« gonoszabb állapotot > teremtenek. S végül bűnnek ítéljük mindazt, ami az egyház becsületét rontja nemzedékünk előtt. Vajon . nézhet-e bárki bizalommal pl. a mi egyházi szolgálatunkra, ha az anyaszentegyház más része mindinkább a hidegháborús körök uszályába kerül és melegszik annál a tűznél, amely készen áll adott pillanatban pusztulásba dönteni és elégetni az egész világot?! A bűnt fel kell ismerni. Meg kell bánni. Meg kell tagadni. Harcolni kell még az Ír- magja ellen is. A kísértések nem azért vannak, hogy elbukjunk azokban, hanem hogy legyőzzük azokat. Persze, hogy keskeny az egyház útja ebben a világban. De nem járhatatlan. Csak Jézus Krisztus nyomdokain kell haladnunk.. A nyugatnémet tábori lelkészet ügye a mi ügyünk is — fájóan, szégyenkezve, ellentr mondva, megtérésért harcolva és megtisztulásért könyörögve! Az irgalmas Isten adjon nyugatnémet keresztyén testvéreinknek erőt a belső egyházi harchoz, győzelmet a tisztátalan lelkek hatalma fölött* hogy szeplőtelenül és mocsok- talanul ragyogjon az. egyház élete és szolgálata minden ember előtt. Két apostoli mondat szabja meg ma az egyház út? ját: „álljon el a. gonoszságtól mindaz, aki az Űr nevét vallja!" (II. Tim. 2,19) és „mindarról, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretette méltó, ami jóhírű és ha van még valami erény és ha van valami dicséretre méltó, ezekről gondolkodjatok, amit tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is tőlem, azt cselekedj étek és a békeség Istene veletek lesz!“ (Fii. 4,8—9.) Báliké Zoltán * A LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL, A budai egyházmegye lelkészi munkaközössége május 2-án munkaűlést tartott. Rüzicska László áhítata utá.n „A béke szolgálatának hírei" címen Kgzma Évamária, a Prágai Béke-Világgyűlésröl Vámos József tartott előadást. Dr. Benes Miklós lapszemléjét követően Várady Lajos esperes beszámolt az egyházi küldöttség finnországi és dániai útjáról. — szakadt, régi irhabundák újjáalakítása legújabb modellek szerint. Szőrmebundák alakítása, javítása. Bart szűcs. Bp., VXL Lenin krt. 23. Udvarban. — Rossz, romos orgonát, sípokat vennék. Cím a kiadóba. — Harmóniumok speciális javítása garanciával. Adás-vétel. Po- korny Pál. Bp., IV. Komjáth. u. 120. Telefon 493-017. szeretet kiűzi a félelmet. Hogyan mutassák meg a keresztyének ennek a szeretetnek á valóságát a mostani emberi nemzedéknek? Hogyan harcoljanak állhatatosan a nihili* zálódás erői ellen? Ez a mai keresztyénség számára Istentől feladott lecke. Ennek a megértésére és megoldására hívja fel, fogja, össze a Prágai Keresztyén Békekonferencia imádságban és munkában a keresztyénséget. Benczúr Lásd® A görögországi orthodox egyház zsinata foglalkozott annak- a pán-ortodox konferenciának napirendjével, melyet a , nyár folyamára terveznek Rhodos- ban. Athéni egyházi körök nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a találkozásnak, minthogy részt vesz majd rajta az oi'osz ortodox egyház moszkvai patriarchátusának képviselője is. Erre! még Alexej patriarcha karácsonykor tett ígéretet, mikor meglátogatta Athenagoras ökumenikus patriarchát. A rhodosi tárgyalások témái között szerepel: az ortodox papság szerepe egy megváltozott világban és társadalomban; a, szorosabb kapcsolat megteremtése - az ortodoxia egyházai és patriarchátusai között, valamint az őszi Üj- Delhi-i világkonferencia témáival kapcsolatos állásfoglalás. . HÍREK • i
