Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-05-07 / 19. szám
JÖ» BÉBM. BP, » Felejthetetlen napok Vannak az ember eleiében napok, amelyeket nem tud elfelejteni. Oly mélyen vésődnek az emlékek a lélek viaszába, hogy hosszú idő sem képes elmosni. Parányi jelek vezetnek vissza ahhoz a naphoz, mint sötétben egy csepp kis fény a bogarakat. Keringve, zúgva vesznek körül ilyenkor az emlékek ... Valahol megszakad egy zsilip. Így emlékszeni arra a szeptemberi napra, amikor kitört a háború. Nyár volt még. Tele ígérettel. Arra vártunk, hogy vége legyen a vakációnak és ezer élménnyel találkozzunk a kopott padokban a régi pajtásokkal. A piacon garmadában állt a dinnye. Az egyik felhasítva kínálta piros Húsát, a. másikba. egy kis fekete tábla volt szúrva, azon az ára: 8 fillér. A kofák, korukat meghazudtoló fürgeséggel sündörögtek áruik körül. A villamos félig üres volt. A rikkancsok a délutáni lapok címeit kiáltozták és az első hadijelentéseket. Az egész lengyel határ lángokban állt. Az arcokról vegyes érzelmeket lehetett leolvasni. Erre a napra így emlékszem. Es hallottam az öregektől, hogy ők is pontosan emlékezitek az első nagy háború kezdetére. A Gellért-szálló állványerdőben állt. Nem volt még készen. Sokan dolgoztak rajta. Hordtak, vitték, rakták az építőanyagot annak rendje és módja, szerint. Es azon a forró júliusvégi napon néhány percre megállt a munka. A verejtékes homlokokat megtörölték az emberek es vegyes érzelmekkel fejezték ki: „kitört a háború ...” Es ami az én emlékem után történt, azt nehéz papírra vetni. Hosszú, zavaros. Ellentmondások, kétségek és reménységek között vergődött az ember. De egy gondolat világosan vissza-visszatér a hal esztendőből. Es erre úgy emlékszem, mint a hat háborús év állandó refrénjére: „ha vége lesz a Ifjtborunak...” Mondták ezt öregek, akik szép lassan a sir felé ballagtak, mondták ezt fiatalok, akiknek derékba törte a háború. a számításukat. Mindták ezt katonák, akik éppen hogy esak el tudtak menekülni a halál olcsón osztogatott kegyei elől, és civilek, akiknek fogalmuk sem volt a vérszagról vagy a halálhörgésröl. Mondták édesanyák, akik gyermekükért reszkettek és mondta mindenki: „ha vége lesz a háborúnak ...” Pedig hosszú ideig mit sem tudtunk a háborúról. Jegyre kaptuk a kenyeret, a zsírt, a cukrot, a szappant. Az első keserves lecke csak egészen későn, a. háború derekán adódott és csak ott, ahová vijjogva lecsapott a háború ragadozó héjája. 'Valaki többet már nem jött haza. .. De akkor még a tula jdon bőrünkön nem. ereztük azt, amit Lengyelországban, Oroszországban, Franciaországban és másutt Európában éreztek az ■emberek. t ... . A keserű poharat azonban nekünk is ki kellett inni. Megismerkedtünk a háborúval, egészen közelről. Borzalmas volt a bemutatkozása. Bejött a lakásunkba, otthonunkba, befeküdt az agyunkba, meglopta az álmunkat, benne volt a kenyerünkben, 0 vizünkben, befészkelte magát a lelkűnkbe. Van egy másik nap ts az eleiemben, amelyet soha nem fogok elfelejteni, Azért nem, mert arra a napra nagyon, de nagyon vártam. Es amióta azzal a nappal találkoztam, azóta számomra a történelemnek ezek a lapjai az izgalmasak. Ez a nap pedig tizenhat évvel ezelőtt volt. ,.. A kórterem ablakán már kinézhettem. Nagy, négyszögletes udvart, zárt körül a kórház. A szemközti épületszárnyon hatalmas kaput szakított egy eltévedt bomba. A romok tetején fű sarjadt már. Május volt és a természet élni akart. Az udvaron, a bombától megcsonkított hársfák apró bimbókkal voltak tele. Még néhány nap és a hars illata váltja fel az eter és kloroform, szagát. A szemközti csonka falon — mintha most is látnám. — köríves kis mélyedés, az aljáig ér a romhalmaz, a mélyedésben Mária-szobor, karján a kisdeddel. Semmi baja nem. lett. Egy ápolónő kikeményített ruhában suhog végig a kórtermen és ennyit mond: — Vége a háborúnak! A haldoklók is megmozdultak. Mint elektromos ütés. úgy ért 25—30 embert a hir. Láztól kicserepcscdett ajkak húzódtak kínos mosolyra. Messzire néző, tompa fényű szemek nyerték vissza csillogásukat. Nyöszörgés, sóhaj, fohász és ima, öröm. és boldogság keveréke lett egyszerre a szoba: vége a háborúnak! 1945. május 8-a borús nap volt. Óránként esett és csak rövid időre sütött ki a. nap. Langyos volt az eső és amikor kisütött a nap, úgy szállt fel a pára, mintha gőzölögne a föld. Ezen a. napon hallgattak el a fegyverek Európában. És milyen Szürkén, hétköznapiasan jött el ez a várva várt nap. Az ember — szokták mondani — a fától nem látja az erdőt. Mit tudtuk mi akkor, hogy tíz és tíz millió ember alussza örök álmát megvetetlen ágyában, tömegsírokban, gázkamrákban és krematóriumokban? Hogy millió és millió ember nem tér többé haza? Ki tudott akkor arról, hogy a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig minden hajlékot érintett a háború szele? Nem tudtuk m.é.g felmérni, mit vesztettünk és hogy mennyire vetett vissza bennünket e hat sötét esztendő esztelen vérontása és pusztítása. Es azt sem, hogy mekkora áldozatot kell hozni a háború.kiheveréséhez. Mi élünk és ez az életérzés volt ebben a pillanatban a döntő. A tizenhat év sok mindent megszépít és elfeledtet velünk. De azt nem, hogy tizenhat éve hogyan láttuk a világot. Az a világ, amely tizenhat éve a szemünk elé tárult, a. halál világa volt. Európa-szerte csak romot, temetőt, nélkülözést láttunk. „Nem, lesz itt élet többé”, ezt mondták mindenütt az emberek. A halál, nagyon melyen hasított az emberi testekbe. Ma arra a, napra emlékszünk, amikor visszakaptuk az élethez a kedvünket. Amikor újra nekifogtunk, a környező népekkel együtt a régi fészek kiigazgatásához, újra célt és értelmet kezdtünk látni az életben és a holnapban: a béke napjára Es zárószóként Isten népe, a sok millió hivő, azért emlékszik külön is hálával erre a napra és a béke minden napjára, mert ez és ezek a napok igazán az <3 akarata szerint valók. Isten népe azért imádkozik, hogy a világon ezek a napok az állandóság, nyugalom, biztonság napjai legyenek, Isten áldása kísérje és legyen maradandó, ahogyan mindnyájan reméljük. Nagyjeientoségü lépés a Prágai Keresztyén Béke-Vilaggyulés előkészítésében 2. A kialakított tervek szerint a, Béke-Világgyűlés munkája 10 munkacsoportban folyik majd. E csoportok témaköre az eddig megtartott három Prágai Keresztyén Békekonferencia leglényegesebb mondanivalóit érinti. A vitát bevezető alapanyagot á 10 munkacsoport számára Magyar ökumenikus Tanácsunk készítette el és tette le a greifswaldi tanácskozások asztalára. A bizottsági tagok nagy figyelemmel és érdeklődéssel tanulmányozták a Magyarországról származó tanulmányi iratokat. A sok oldalról elhangzott elismerések feljogosítanak bennünket annak kimondására, hogy magyar tanulmányi együttesünk jó munkát végzett. A Keresztyén Béke-Világ- gyűlés Üzenettel fordul majd a világ keresztyénségéhez. Az Üzenet vázlatát az e munkával megbízottak a greifs- waldi tanácskozások elé tárták. Ebből- egységes szöveg lett. Ezt a szöveget használja majd a Keresztyén Béke-Vi- lággyüiés az Üzenet kialakításának vázlataként. Ülésezett a Keresztyén Béke-Világ gyűlést Előkészítő Bizottság is, dr. Bartha Tibor püspök elnökletével. A püspök megnyitó szavadban . ismertette a januári üléseken hozott döntéseket, azok végrehajtásának eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az Előkészítő Bizottságnak ez volt az utolsó ülése. Az idő rövid, a feladatok nagyok és ezért rendkívül jelentős a greifswaldi tanácskozás — mondotta. A-Munkabizottságban kialakult javaslatok, a gyakorlati munka során felmerült problémák ^erűitek megtárgyalásra az Előkészítő Bizottság három albizottságában. A teológiai albizottság alapos tárgyalás tárgyává tette a főreferátumhoz beérkezett megjegyzéseket, valamint az Üzenet-tervezethez készített négy vázlatot. Ezeket Nyiko- dim püspök, Ull.ma.nn angol, Schweitzer német professzorok és Andrej Ziak főfelügyelő készítették el. A teológiai albizottság behatóan tanulmányozta a 10 munkacsoport számára készített, magyar téziseket is. A vita végén e téziseket alapanyagul elfogadta, az Üzenet-tervezetet pedig a négy vázlat alapján kialakította. Hasonlóképpen nagy munkát végzett a gyakorlati kérdésekkel foglalkozó operatív albizottság is. Számba vette a Béke-Világgyűlésre eddig jelentkezetteket Örömmel állapíthatta meg az albizottság, hogy némely országból a jelentkezések száma már átlépte a meghatározott kereteket. így bizonyos országokra nézve további jelentkezések elfogadása lehetetlen. Az operatív albizottság feladata volt javaslattétel a 10 munkacsoport vezetőségének kialakítására Több nehézséget kellett itt leküzdeni. Figyelembe kellett venni az arányos földrajzi megoszlást, a megfelelő felekezeti összetételt és mindenekelőtt a szakértelmet. Az egyes munkacsoportok vezetőségébe szép számmal kerültek magyar teológiai professzorok. A pénzügyi albizottság örömmel vette tudomásul, hogy a Béke-Vi lággyá lés költségeinek majdnem a fele mar fedezhető a tagegyhazaknak eddig Prágába küldött hozzájárulásaiból. Az orosz orthodox egyház 200 000.—- a román 75 000.-, a lengyel egyházak 20 000.-. Koronát adományoztak gyülekezeteik áldozatkészségéből. Hamarosan magyar protestáns egyházaink is kiveszik részüket az anyagi terhek hordozásából, miként a múltban is tették. Az Előkészítő Bizottság teljes ülésén dr. Bartha Tibor püspök, elnök foglalta össze a greifswaldi tanácskozások eredményeit. Megállapította: nagyok a feladatok, nagy a felelősség Isten és az emberek előtt, sok munka vár elvégzésre, hisszük és reméljük, hogy Isten igéje bizonyságtétele szól szavunkkal és tetteinkkel a békére vágyó mai világban. Ülésezett még az Ifjúsági Bizottság Is, mely kidolgozta „Az ifjúság békeszolgálata” munkacsoport témáit' és munkarendjét. Előreláthatóan 100 keresztyén ifjú vesz • részt a Prágai Kei'esztyén Béke-Világ- gyűlésen^ Két kiemelkedő esemény tette ünnepélyessé a greifs- waldi tanácskozásokat. Április 12-én a greifswaldi ősi dóm zsúfolásig megtelt az ökumenikus istentisztelet alkalmával. Felemelő, volt a gyülekezőt részvétele a békéért monImádság vasárnapján köszönjük Neked az imádságot. Atyánk! Áldunk Téged, hogy megszólíthatunk, beszélhetünk Hozzád, és Te meghallgatod szavunkat. Jó nekünk, hogy a mindenség kicsi pontjáról, a Földről halkan elkiáltott szavunk nem. vész bele a világűr némaságába, hanem titokzatos módon eljut a, szivedig, ki nem vagy helyhez és időhöz kötve, mindenható Isten! Kérünk, adj nekünk kitartást az imádkozásban, hogy ne szokjunk el tőle, hanem éljünk vele napról napra. Ha mást nem tudunk is olykor mondani Neked, a Miatyánk láthatatlan szárnyaival hadd emelje fel lelkünket Hozzád. Bocsásd is meg nekünk fáradságunkat, közönyünket, kedvetlenségünket az imádkozáshoz, s légy irgalmas megértéssel irántunk elnémuló szavunk közben is. HERBERT MOCHALSKIT a darmstadti ifjúsági lelkészt, a „Stimme de Gemeinde” szerkesztőjét, súlyos szív- és vérkeringési zavarai miatt az orvosok sürgetése alapján a hes- sen-nassaui egyházi vezetőség hosszabb időre szabadságolta. Ennek következtében április 1-i hatállyal Mochalski a darmstadti egyetemi lelkészségtől hosszabb időre visszavonul. A hessen-nassaui egyházvezetőség egy segédlelkészt bízott meg az egyetemi lelkész! szolgálat ellátásával* dott közös imádságban. A külföldi egyházak képviselőit ugyanezen a napon az egyetem aulájában köszöntötte a nagyhírű egyetem rektora, a teológiai fakultás dékánja és a greifswaldi Kerületi Tanács elnöke. Greifswaldból a küldöttek Rostock tengerparti elővárosába, a kies keleti-tengeri üdülőhelyre, Wa rnemünde be utaztak, ahol a rostocki kerület vezetősége fogadást adott a vendégek tiszteletére. A környékbeli gyülekezetek lelkészei közül sokan részt vettek a fogadáson. Á Prágai Keresztyén Béke- konferencia bizottságainak egyes tagjai szolgálatokat vállaltak németországi gyülekezetekben és összejöveteleken. Dr. Bartha Tibor püspök Rostock egyik gyülekezetében szolgált ökumenikus isten- tisztelet keretében. Ilromádka professzor Magdeburgba utazott, Nyikodim püspök pedig Lipcsében végzett istentiszteleti szolgálatot. A külföldi vendégek egy része részt vett még a Berlin— Weissensee-i teológiai munkakör ülésén április 17-én, ahol a német teológusok tanácskoztak arról, hogyan tudnának hozzájárulni a Keresztyén Bé- ke-Világgyülés sikeréhez. Ezen az ülésen dr. Bartha Tibor püspök beszámolt a Prágai Keresztyén Békekonferencia teológiai alapvetéséről, különösképpen a Greifswaldban végzett teológiai munkákról. A magyar küldöttek, dr,. Bartha Tibor püspök és Husz- ti Kálmán lelkész, április 18-án tértek vissza Budapestre. Tóth Károly, a Nemzetközi Titkárság tagja Prágában maradt, ahol részt vesz a Keresztyén Béke-Világgyűlés előké- I szítésében. Különösképpen add. hogy a hála szavaival szóljunk Hozzád. Cselekedd m,eg, hogy észrevegyük életünkben a. sok szépet és jót, amiért érdemes hálát adnunk a hétköznapok során. Add szivünkbe és ajkunkra a hálát a Te bűnbocsánatodért és örök irgalmadért. Könyörgünk Hozzád minden prédikációért, hogy ige- hirdető és igehallgató előtt egyaránt megnyíljék Jézus Krisztus életének, halálának, feltámadásának ablaka, s azon át lássuk meg a Te sze- retetedet, hatalmadat, üdvös- séges tervedet. Közben pedig áldj meg bennünket azzal, hogy amikor nem Veled, hanem emberekkel beszélgetünk, szavunk tele legyen szeretettel, megértéssel mindenkivel szemben. Ámen. TANGANYIKA Bengt Sundkler uppsalai teológiai professzort választotta meg a nemrég önállósult Északnyugat Tanganyika! Lutheránus Haya egyház zsinata első püspökévé. Sundkler júliusban nyer beiktatást hivatalába Bukóban, későbbi hivatali székhelyén. A Haya egyháznak 50 000 tagja van, akiket 32 lelkész és mintegy 60 misszionárius gondoz. Az elmúlt évben ünnepelte az egyház 50 éves jubileumát. IMÁDKOZZUNK A* imádkozó gj1 iilekezel A gyülekezetek Istenben hivő tagjai hálaadással imádkoznak! Hálákat adunk Istennek elsősorban azért, hogy egyszülött Fiát, a Jézus Krisztust értünk adta. Hálánk, mint a virág illata, száll Isten felé azért is, hogy szeret minket, hogy élünk és kegyelmes hozzánk! Hogy áldott magyar földünkön zöld vetést hajtogat a szél. Hogy énekelnek a dalos madarak, hogy egészségesek vagyunk és dolgozhatunk. Hogy a Margitsziget taván kinyílt a ciklámenlila i&virózsa, hogy asztalunkon pit van az ízes kenyér! Hogy béke van és gyermekeink gondtalanul készülnek* hogy egyszer nyomunkba lépjenek és kezükbe vegyék a munkaszerszámol. Imádkozunk hitért, mély összekapcsolja szívünket a Jézus' szívével. Imádkozunk erőért, hogy ne csak hallgassuk a jóra és szépre intő szót, hanem cseleked- jük is! Imádkozunk hozzá mélysé» ges bűnbánattal, mert sokszor olyan nehezen tanuljuk meg, hogy Isten igazi parancsa az, hogy éljünk, növekedjünk* boldogok legyünk és szeressünk! Mert olyan süket a fülünk Isten igéjének megbánására. Isten azt mondja, hogy igenis Van élet és nem kell az elkárhozás, Isten a Jézus Krisztusban a teljes életet akarja itt a földön és az örökéletet odaát! Isten Igent mond az életre, az emberi életre, bün- bocsánatra és üdvösségre! Gyermekek és felnőttek általában szeretnek nemet mondani. Sokszor a gyermek első szara, . amit megtanul, ez: Nem! Gyermekek és felnőttek lelkiállapotát leplezi le a tagadás. Néha ösztönösen hangzik a tagadás! Sokszor „keresztyénül” is nemet mondunk álkegyességből. Van ügy, hogy a keresztyénség címén tagadjuk meg támogatásunkat ott, ahol a segítség igenjét kellene gyakorolnunk! Imádkozzanak buzgón a gyülekezetek, hogy végre megtanuljuk, hogy ha mi Jézus Krisztus követői vagyunk, akkor inkább azt keressük, hogy hol kell igent mondani! Ha az életünkben nagyon elszaporodott a nem, a tagadás, akkor imádkozzunk valami jobbért és több igenért! Imádkozzunk, hogy sok felszabadító és boldog igent tudjunk mondani! Az Ószövetség rendkívül sokszor bíztat a tagadásra, de az Újszövetség szava az igen! Hiszen Krisztus Istennek az igenje, a pozitív szeretete és jóakarata* Hála az Istennek, hogy Jézusban földre jött az Igen! •>
