Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-30 / 18. szám

Jézus példázatai

A fügefáról

Lukács 13, 6—9.

rolni, hogy mivel? A példóÖsszel a jó gazda fejszével szokta megjelölni azokat a fákat, melyek gyümölcsót nem teremtek. A jel a kivá- gatás jele volt!

Isten is megjelöli azokat a keresztyén életeket, melyek gyümölcsöt nem teremnek A keresztyénség az Isten szerinti gyümölcstermés.

Az Istenben hivő embernek az a feladata, hogy Jézus Krisztus által. Istenre figyelve teremje a megtérés gyümölcseit.

Istenre néző életünk gyümölcsöző szolgálatai nem szereznek üdvösséget nekünk, de ezek a szolgálatok az üdvösség felé tartó életünk jelei!

A fügefáról szóló példázat wtalás arra, hogy

életünk nem a miénk, hanem Istené. Isten az életünket gyümölcstermésre, szolgálatra, segítésre adta.

Valaki azt mondotta, hogy * keresztyénség lényegénél akkor járunk, ha megtanultuk „önmagunk tönkretevé- sének” a tudományát. Amint a búza „elrothadásából, tönk- retevésé bői” termés lesz. úgy életünk szolgálatba állításából is gyümölcsnek kell te- tiemnie!

A példázatból egészen világosan érthető, hogy életünk asak akkor tetszik Istennek, ha gyümölcsöt terem!

Csak utalunk arra, hogy a Solgotára induló Jézus megátkozott egy fügefát, mert nem termett gyümölcsöt. A Jézus által megátkozott fügefának sok volt a levele, szép volt, csak gyümölcsöt nem termett.

Jézus nem szereti á csak önmagával törődő, önmagát cicomázó, önmagát imádó életet. És nem szereti azt az életet sem, mely nem hajlandó áldozni másért, a közjóért, népünkért, jövendőnkért. De azt az életet sem szereti, mely szép szavakat és üres imákat tud mondani, de nem hajlandók másokat segítem!

A gyümölcsnek arz a feladata, hogy mások szomját •Hsa mások élvezzék. A gyümölcsöt nem a lermőfa fogyasztja, hanem a fától idegen emberek. És ahogyan a gyümölcs nem választhatja meg a fogyasztóját, éppen így a keresztyén ember sem válogatja meg soha az emberekét abból a szempontból, hogy kivel tegyen jót!

A fügefáról szóló példázat közérthetően tanít minden keresztyént arra, hogy nem szép és nem egész élet az, ha csak magunkkal vagyunk elfoglalva, csak magunkra gondolunk! Tehát érleli bennünk a döntést, hogy mások segítségére és hasznára éljünk.

A fügefáról szóló példázat egy életre-halálra szóló dilemma elé állítja az Istenben hivő embereket! Vagy az Isten mond halálos ítéletet a gyümölcsöt nem termő életünk fája felett és kárhozatra jelöli azt meg, vagy mi mondunk ítéletet önmagunkat mentegető és szépitgető életünk felett, hogy helyette gyümölcsöző új életet kezdjünk és' akkor az életre mentettük meg magunkat!

Közelebbről nézve a kérdést:

Teremjük azt a gyümölcsöt, melyet a Szentírás így fejez ki: „ő, ami tőle telt, azt tévé”. Ami tőlünk telik, azt tegyük a felebarátért, a hazáért, az egész emberiségért.

Isten ezen a téren nem az ímmel-ámmal adott minimumot követeli, hanem a többet, a mindent azoktól, akik gyermekeinek vallják magukat. A nagy parancsolatban nemcsak arról van szó, hogy Istent szeressük teljes szívünkből, teljes lelkűnkből, minden erőnkből, hanem arról is, hogy a felebarátunkat úgy szeressük, mint önmagunkat!

Kegyes szavakkal szoktuk hangoztatni, hogy adósai vagyunk az Istennek és ujj- hegsee szedve, szoktuk ielsozat alapján állapítsuk meg, hogy az Istennel kapcsolatos adósságainkat, a felebarátaink felé kell törlesztettünk. Az adósságot ebben az értelemben minden keresztyén embernek törlesztenie kell, függetlenül attól, hogy a felebarátunk szeretetreméltó-e, megérdemli-e a szeretetünket, vagy nem! Ha a felebarát! szeretet adósságtörlesztés, akkor ezt az adósságot gyümölcstermő élettel kell törleszteni, függetlenül attól, hogy ezt kérik-e, igénylik-e tőlünk, vagy nem! A gyümölcstermő életben ad Isten alkalmat arra, hogy ezt az adósságot, mellyel néki tartozunk törlesszük!

Életünk fáján a legszebb, a legízletesebb gyümölcs a szeretet. Azt mondja Isten igéje: ..Legnagyobb a szeretet”. Arról a szerctetröl. arról a

Zenei életünk az 1961. esztendőt két születési évforduló összekapcsolásával ünnepi évvé avatja. Március 25-én múlt nyolcvan éve, ho^y Bartók Béla. és október 22-én lesz százötven éve, hogy Liszt Ferenc a világra jött. E két fénylő név alkalomszerű ösz- szecsengése szimbolikus jelentést nyer. Liszt a 19. század romantikájának egyik csúcsmegnyilvánulása. Bartók meg a XX. század új klasszicizmusának egyik kimagasló vezéralakja. De nem mint két ellentét, egy igen és egy nem tűnik elénk művészi profiljuk, hanem mint a tegnapnak és a jövőt építő mának harmonikus összefonódása, tökéletes kiegészülése. A teljességnek, a kifejezés erejének és szépségének magasrendü művészi megvalósulása az egyik, éppúgy mint a másik és mégis, a két zenei életmű együttes szemlélése abban a serkentő, megvilágító, rendkívül tanulságos látványban részesít bennünket, amit egyszóval átmenet nek nevezhetünk. Van vajon izgalmasabb. érdekesebb, mint érzékelni az örökké alakuló, változó s mindig azonos élet folyamatosságát, tettenérni az átmenetben az alkotás legmélyebb titkát, magának az eleÍ

mezhelctlen életérzésnek varázsát?.'

Budapesten, 1981. április 30-án Deák tér de. 9. (úrv.) Káposzta Lajos teol. de. 11. Káldy Zoltán du. 6. dr. Kékén András Fasor de. fél 10. ifj. Blázy Lajos de. 11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa Gy. út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 10. (úrv.) Fodor Ottmár de. 11. Fodor Ottmár Karácsony Sándor u. 31. de. 10. Grünvalszky Károly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 3/4l2. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán út de. 10. Dre- nyovszky János de. 11. Rédey Pál du. 6. Drenyovszky János Kőbánya de. 10. Takács József Utász u. de. 9. Takács József Vajda Péter u. de. fél 12. Takács József Zugló de. 11. Szabó István du. 6. Szabó István Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Szabó István Fóti út de. 11. Nagy István Váci út 129. de. 8. Gádor András Frangepán u. de. fél 9. Nagy István Újpest de. 10. id. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár-üjtelep de. fél 9. Rákospalota MÄV telep de. 8. Rákospa(Stockholm) Svédország 2687 lelkésze közül 1500 írta alá azt a kérvényt, melyben kérik Gustav Adolf királytól annak a törvénynek megszüntetését, amely kötelezővé teszi az elváltak megesketését. Erre a lépésre az indította a lelkészeket, hogy egy fiatal lelkészt „szolgálati vétség” címén elítélték, mert megtagadta egy elvált pár újból való megesketését.

A törvény kötelezi a svéd állam-egyház minden lelkészét, hogy minden párt eskessen össze, amely egyházi esküvőre tart igényt. Az ezen a törvény ellen vétőket Í000 svéd koronáig terjedő penzbünte„legnagyobb” gyümölcsről van szó, mely az élet tartalmát és célját a segítő szolgálatban látja. A szeretet úgy lesz életünk fájának „legnagyobb” gyümölcse, ha nem arra vigyázunk, hogy mások szeressenek minket, hanem mi szeressünk másokat”. Az igazi szeretet nem azért segít, mert a felebarát szeretetreméltó, hanem, mert erre indít Isten minket felkaroló szereteted

Az Isten szerint való szeretet nem tesz különbsége' az emberek között sem faji. sem vallási, sem politikai szempontból.

Isten Szentlelke munkába akarja venni életünk fájának gyökerét, gondozza annak bimbóit, gyönyörködik a bimbó virágbaborulásában, de különösen a gyümölcstermésben.

Fiilöp Dezső

Liszt jelentőségének kiteljesedése váltotta ki a sokáig „érthetetlen” Bartók rohamos megértését, mindegyre fokozódó hatását, emberi és művészi magatartásának példaadó jelentőségét. De ugyanúgy, Bartók életműve domborítja ki immár félreérthetetlenül Liszt nélkülözhetetlen szerepét az európai és a magyar zenében és teszi lehetővé, hogy Liszt életművét a maga egészében értékeljük, mint lezárt, egységes és önálló alkotást és nem csupán, mint közvetítő, kiegészítő beékelést egy korábbi és egy későbbi remeklés között. Liszt h-moll szonátáját Beethoven nagy c- moll szonátája hívta életre. De a beethoveni mű monumentalitása a tiszti alkotás révén vált igazán közkinccsé. A Fauszt-szimfónia, a Haláltánc, a Mefisztó-keringö nélkül szinte elképzelhetetlen volna a Mandarin, a Zene húros és ütő hangszerekre, még a ma már oly természetesnek, ismerősnek ható Allegro barbaro sem, mely első felcsendtílése idején alaposan meghökkentette a kényelmes fülveket. Liszt és Bartók kölcsönhatása egymás nagyságát emeli fénylő megvilágításba és mint szimbolikus kettős fényforrás útjelző az utána- következőknek.

Iota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán Sashalom ite. 9. Karner Ágoston Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston.

Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos (konf.) du. 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Bárdossy Tibor Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos utca de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Rutt- kay Elemér Pesthidegkút de. fél 11. Zoltai Gyula Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán de. 11. du. 6. Cantate zenei áhitat dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út 138. de. 9. Kendeh György Budafok de. 11. dr. Benes Miklós Albertfalva de. 7. dr. Benes Miklós Kelettvölgy de. 9. dr. Benes Miklós Nagytétény du. 3. dr. Benes Miklós Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. du. 6.

téssel, vagy hat havi elzárással büntethetik.

A lelkészek akciója — mely nem maradt minden kritika nélkül — mindenekelőtt a közvélemény figyelmét akarja ráirányítani a problémára.

A király a kérvényt csak ahhoz az illetékes szakminisztériumhoz irányíthatja, melynek szakemberei már eddig az „esketési kényszer” mellett foglaltak állást. Az ügyben a svéd püspökök is panasszal szándékoznak élni a kormánynál. Egyházi oldalról óvnak attól, hogy egy részproblémát, nevezetesen az elváltak eske- tését kiragadják az esketési probléma-kör komplexumából, melyet a maga teljességében tarthatatlannak rmnceiteneb*

HÍREK

— Húsvét utáni 4. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A vasárnap oltári igéié: Jel 15, 3—4; szószéki igéje: Mt 21,

14—17; délutáni igéje: Zsolt 96, 1—13.

— A husvét utáni 4. vasárnap latin neve: Cantate (Énekeljetek). Ezt a nevet a 98. Zsoltár l versének latin kezdőszavától kapta, (Énekeljetek az Ümak).

Egyházunkat szokták éneklő egyháznak nevezni.

*

— A Budai Evangélikus Egyházmegye énekkárai április 30-án, vasárnap du. 6 órai kezdettel a kelenföldi templomban (XI. Bocskai út 10.) Cantate vasárnapi közös zenei áhítatot tartanak. Előadásra kerülnek: Gárdonyi, Harmat, Kodály, Liszt, Sulyok, stb. művei. Közreműködik: Peskó György orgonaművész.

*

— SEGÉDLELKÉSZ ÁTHELYEZÉS. Az Északi Egyház- kerület püspöke Nagy Ilona segédlelkészt Nagysimonyiból Nyíregyházára helyezte szolgálattételre.

*

— A LELKÉSZ] MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége április 26-án tartotta ez évi harmadik munkaülését Balassagyarmaton. Az igehirdetésre való közös előkészület után a lelkészek az Úrvacsorával éltek (Petor János). Az esperesi előterjesztéseket Garami Lajos előadása követte: „Isten igéje, hit és értelem a keresztyén ember mai állásfoglalásaiban”. Ezután Schultz Jenő tartott békemozgalmi beszámolót, Záborszky Csaba pedig új könyveket ismertetett.

*

— A Fejér-komáromi egyházmegye lelkészt munkaközössége április 7-én tartotta munkaülését Budapesten, az Egyetemes Egyház székházában. Bevezető áhítat (Szakáts László) és a pünkösd első ünnepi igehirdetésre készülés után (Bódy Pál) esperesi tájékoztató hangzott el. Plachy Lajos „A gyarmati sorból felszabaduló népek és a keresztyénség” címen tartott előadást. Korreferens volt Sikter László. Varga György béke- beszámolója és Bohns Imre sajtó-beszámolója után Bottá István tartott befejező áhítatot.

*

— HALÁLOZÁS. Matyovsvki

Pál, az irsaí evangélikus egyház- község 40 éven át volt presbitere, 15 éven át gondnoka, felügyelője április 16-án 83 éves korában elhunyt. Április 18-án temették el Irsán a gyülekezet nagy részvéte mellett. Az igaznak emlékezete áldott.

*

— Kétszobás lakóházat cserélek lehetőleg Óbudán /kétszobásért. Cs. L. Üröm. Fő u. 208.

0$ kiadósban megjelent «

Lelhéssi

szolgálati napló

Ára 11. - Forint Kopható a Sajtóosztályon Budapest, Vili. Puskin u. 12.

NÉMET PÜSPÖK CSEHSZOVÁKIÁBAN

Dr. Gotfried Noth, szász tartományi püspök (Drezda) tíz napot töltött (március 17— 27-ig) Csehszlovákiában a Szlovákiai Lutheránus Egyház vendégeként. Noth püspököt dr. Chabada, a Szlovákiai Lutheránus egyház egyetemes püspöke hívta meg. Dr. Noth részt vett több egyházi konferencián és istentiszteleten, prédikált a gyülekezetekben, a Pozsony melletti modrai evangélikus kollégiumi fakultáson pedig előadást tartott a fakultás professzorai és hallgatói számára.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. úr. Vető Lajos Felelős szerkesztő ás Kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal;

Budapest. VUL Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztályi telefon: 142—074.

Előfizetési ára egy évre 80, - Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VITT Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott

SLXSilt * Zrínyi Nyomda, Bp,

A Liszt — Bartók-év margójára

H. G.

ISTENTISZTELETI REND

Vita Svédországban az „esketési-rendszer<f-ről

Éneklő egyház

Mt. 21, 14-17.

A fenti címet szívesen viselte egyházunk az elmúlt évszázadok során és szívesen vállalja ma is. — A reformácie egyik legkedvesebb jelensége volt, hogy az istentisztelet megtelt a gyülekezet énekével. A pap és a kántor, vagy a kórus váltakozó éneke helyébe odakerült az egész gyülekezet, az egyház hálaadó, könyörgő, dicsőítő imádsága az ének szavaival és hangjaival. Szinte felmérhetetlenül gazdag termést hozott u íeíormáció gyülekezeti énekkultúrája világviszonylatban. Így nálunk is, a magyar reformáció gyümölcseképpen. — Jórészt ebből a drága kincsből kaptunk újra ízelítőt, amikor egyházunk néhány esztendővel ezelőtt megjelentette a próbaénekes - könyv új részét.

De természetes is, hogy gazdagon buzog fel az egyház hálaadó. könyörgő, dicsőítő énekének forrása a reformációban és az egyház megújulásának minden idejében. így természetes az is. hogy éppen napjainkban tudjuk értékelni, magunkénak vallani és szívből énekelni ezeket az énekeket. Mert az ének akkor jön szívből, akkor árad bőségesen, mikor Isten kegyelmének megtapasztalásából fakad. Így volt ez szentigénk tanúsága szerint abban az órában a jeruzsálemi templomban, de így volt a reformáció idejében is és itt a gyökere napjainkban, a mi egyházunkban is.

Isten jó, Isten szeret. Isten megbocsájtja bűneimet. Szere- tetböi teremtett engem és a világot, szeretetből adja meg mindazt. ami az élet megtartásához szükséges: békét, kenyeret, jó kormányzatot. — szeretetből váltott meg Jézus Krisztusban a bűntől és haláltól és szeretetből készít számomra üdvösséget és kormányozza jó végre a világot. — Ez a hit a szívből jövő hálaadó, a bizalommal teljes könyörgő és az Isten tetteit magasztaló éneknek az alapja.

így lesz az egyházi ének hívő bizonyságtétellé. Benne megszólal az egyház igehirdetése a megtapasztalt kegyelemről, Istennek a jót, az életet, a békét és üdvöt munkáló akaratáról. Átszövi a bizonyosság, hogy amit kér a maga, népe és a világ javára, azt Isten meg tudja adni és meg is adja. Átjárja a reménység, hogy Isten akaratából a bűn felett győz a jó, az igazságtalanság felett az igazság, az elnyomás felett a szabadság, a háború felett a béke, a halál felett az élet.

Az Isten minden emberhez lehajtó szeretetét. minden ember javát és üdvét munkáló atyai irgalmát felismert és megtapasztalt hívő és gyülekezet tud boldogan, felszabadultan énekelni. Az egyházi szokásokba merevedett, a hideg, sokszor embertelenné vált, megüresedett, elavult törvényekbe rekedt vallásosság, mint az igénkbeli farizeusoké, — s az egyház története során oly sok farizeusé, — nem tud énekelni. Ajkán elhal az ének, legfeljebb önmagát és megítélt életformáját visz- szasíró gyászénekei vannak. — Némán visszahúzódik, begu- bódzik és érzéketlenül nézi maga körül az életet, az embereket.

Nagy hálával tartozunk Istennek, ha megszabadított bennünket ettől a lelkülettől. Jó, hogy láthatjuk az embert, a népeket előrevivő, boldogságra vezérlő munkáját, megéri jk Krisztusban hozzánkhajló szeretetét és ének csendül ajkunkon a hatalom Istenének, az áldások Istenének, a kegyelem Istenének. a békesség Istenének és az öröklét Istenének. (Dt. ékv. 22.).

Mezősi György

ige-!o8o&&3G$&P§Q&&&2S!>iDSoe!>]P8oe!>&s<^^

HÉTRŐL—HÉTRE

Dicséretet énekelünk

Zsolt. 98:1

Napról napra a Kolossébeliekhez írott levél első fejezete alapján olvastuk a múlt héten Isten igéjét családi körben. Pál apostol, az evangélium ismeretére eljutott s kezdő gyülekezetének fáradhatatlan pásztora, imádságos levélben gondozza, pásztorolja a szétszórtan élő nyájat. Hálát ad, hogy itt is, ott is mutatkoznak az evangéliumnak gyümölcsei: a Krisztus Jézusban való hit és a szeretet. A jó Pásztorhoz vezetgeti nyáját és velük öt ismerteti meg. Leírja Krisztus Urunk értünk való megváltó halálát és a Benne nyert örök élet örömét és dicsőségét. Pásztori bizonyságtételét szakadatlanul átszövi a juhokért való féltő szeretet és testvéri gondoskodás. Most pedig dicséretet énekelünk, mert átéljük újra a nagypénteki áldozat páratlan voltát és a húsvéti feltámadásnak minden örömét: Ilyen pásztorunk van nekünk! És ugyanakkor rá kell döbbennünk arra is, hogy csak akkor vagyunk az ő juhai, ha állandóan az ö igéjére figyelünk és hallgatunk és annak engedelmeskedünk. Csak akkor nem veszünk el és lesz miénk az örök élet, ha a mi Jó Pásztorunkra nézünk, figyelmezünk és hitben, szeretetben járjuk életútunkat.

Légy Jézusod hűséges juha az áhitat óráin túl kint az életben is: a mezőn: a gyárban és az irodában is. Legyen Jézus jó Pásztorod és légy te Néki hűséges juha ezen és minden héten rendületlenül.

Novak Elek

N APROL-N APR A

VASARNAP: V. MOZ 10,14; FIL 4,6. - Mennynek földnek teremtője, O szentséges Háromság, E világnak éltetője, Véghe- tetlen boldogság! Te bölcs rendelésednek a Menny és föld engednek. - Jak 1,17-21; Kol 4,7-18.

HÉTFŐ: JER 20,13; ROM 12,12. — Hogy ne dicsérném az Istent, Zengedező énekkel, ki dolgában oly bölcs, oly szent És jót tesz mindenekkel, Ö minden áldások Atyja, Csupa jóság; szeretet, Ki engem bölcsen vezet És hű szívét hozzám hajtja. Minden elhagy, elfeled, Isten vég nélkül szeret. — Ef 5,8—14; Jónás 1,1-16; Mt 12,38-39.

KEDD: ZSOLT 8,3: KOL 3,20. - Mely igen jó az Úristent dicsérni, Felségednek, ó Uram énekelni, Szent nevedet hálával emlegetni És mindenütt e világon hirdetni. — Ján 6,66—69; Jónás 2,1-11; Mt 12,40.

SZERDA: JER 1,9; KOL 1,28. — Isteni evangéliom, Te légy vezérem utamon, Én ismerem hatalmadat, Áldott legyen minden szavad. — Kol 3,16—24; Jónás 3,1—10; Mt 12,41.

CSÜTÖRTÖK: EZS 42,12; KOL 3,16. — Felséges Isten, mi kegyelmes Urunk, Szent színed előtt íme leborulunk, Mely igen nagy a te dicsőséged, örök hálával áldunk mi téged. — Mt 21,12—17; Jónás 4,1—11; Mt 20,15.

FENTEK: ZSOLT 106,2; JÁN 8,2. — Dicsérd Isten s járj utaidban, Tedd híven minden dolgodat, Bízzál mennyei áldásiban, Megvidámítja sorsodat, Ki benne bízik egyedül, az soha meg nem szégyenül. - I. Kor 2,6-10; Hab 1,1-4; Mk 11,24.

SZOMBAT; ZSOLT 57,3; JÁN 5,7—8. — Isten nékem erőm; bizodalmám, Nyugodalmam, Sújtson bár sok fájdalom. Én hatalmában Bízom s oltalmában, Éltem folytában. — I. San» 16,14—23; Hab 1,5—14; I. Kor 11,31-32; Ján 16,23/b—27. TETAOIH K, A.

i

M