Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-23 / 17. szám

■ kp. bääss. -vp. «. országos Evangélikus hetilap 30TVIL fiVFOLTAM, 17. SZÁM i 1961. április 23. ÄRA: 1,40 FORINT Uj korsmuk hajnalán Tgy állhatott a megületődés; lelkesedés, - amulat, orom és •*- csodálkozás kifejezésével .az ember ötödf élszáz esztendeje, mmikor egy bátor genovai hajós azzal a hírrel jött Európa, partjaira, hogy a nagy tenger túlsó oldalán felfedezte a „mesés Indiát". így érezhette magát az ember, amikor tudta, hogy valamiképpen egy új fejezet kezdődik az emberiség történeté­ben. Amikor a könyvnyomtatás elindult a szeli cm diadalát ján, e.mikor először körülhajózva, megkerülték a föhlet, amikor az ismeretlen elől sikerült elhúzni a sűrű, vastag, titkokat el­takaró függönyt. így. álltunk ezekben a napokban, a 'kíváncsiságunkat a szo­rongás érzésével, felváltva, sikerül-e kijutni az .embernek a világűrbe, meg lehet-e hódítani az ismeretlen fizikai teret, az űrt., diadalt lehet-e aratni a titokzatos „másik" világon, amély eddig a számítások boszorkánykonyhájában,, a tételek labirin­tusaiban, vesztegelt és kallódott. Fantasztikus és régi vágya, élma teljesült az. emberiségnek abban, hogy. belekóstolhatott abba a „világba’.’, ahol mások a „törvények”, mások a „szabá­lyok’’, egyszóval megismerhetett valamit a „végtelen"-bői. ■ A horizontnak,- a felismerésnek, a látásnak és'a tapasztó-, lásnak ez a kiszélesedése határköve és lezárása lesz egy tör­ténelmi szakasznak és lényegében állít kezdőkövet azon az országúton, amelyen a haladás mérföldköveit ezután a csilla­gok fogják mérni. Az égbolt kinyitotta kapuit az ember előtt os egyszerre átléphettünk a „mesek" csodás birodalmába: A képzelet, feltevés; tudomány most visszatekinthet önmagára; ágy amint visszatekintett a földre a föld körül száguldó úrutas 1961. április 12-én. Áz'ember kijutott a Földről, es, lat háttá az emberiség bölcső­éi jét, a Földet. Ügy, ahogyan mi óz iskolában a katedrán állő földgömböt. Így még ezt soha senki nem látta közülünk, össze­függő, kerek, egységes volt. A kontinensek oreánok-határolta partjai, népek, parányi, hangyaszorgalmú emberek lakóhelyei­nek határai. A térkép a természetadta színeket hordozza. Ez a látomás lenyűgöző és felettébb .izgalmas. Innen felülről nin­csenek országhatárok, nincsenek egymással szemben álló tábo­rok, nincsenek különböző népek, akiknek érdekéi, keresztezik egymást, nincsenek színesek és. fehérek. Földi látás mindez. Az-úr világában más látása van az embernek. A mvndenscg elsp lépcsőfokán mar eltörpülnek a földi kérdések, ' .kpcsiyé vajlik a Föld mindenestül. Az űr országútján egységben látszik a .Féld,,mint ahogyan valósában; egységes, is, csak '«** forgá­csoltuk az érdek millió parcelláira minden tekintetben. ' Az új korszak kezdete forró és izgalmas pillanat Ritka történelmi esemeny bölcsőjén^!*állhatunk és átgondolhatjuk az eddigi .,értékelméleteinket", eddigi látásunkat. Sok elképze­lésünk, felfogásunk, tudásunk és- meggyőződésünk kérifl a „tegnap" múzeumába, sok. mindent: kell kijavítva, átértékelve használhatóvá tenni, a „holnap" számára. Es sok-sok mindent kell a gyermek szorgalmával elölről kezdeni, hogy az új kor­szak, új „kétszer kettő négy” igazságához eljussunk. 4 z új korszak egy dologra máris világosan felhívja figyel­- - műnket. A földkerekség majd három milliárd lakója egy '„bizonyos egitesÉ’ egymásra utált tagja. Elméletben ezt eddig is tudtuk. Gagarin őrnagy, az űrhajós már így is látta. És a következő bátor emberek is így fogják látni, ez biztos. Ez a gyakorlati felfedezés azt az erkölcsi látást tükrözi, hogy mindaz, ami eddig határt jelentett életünk hétköznapjaiban cs amelyben vergődött az emberiség, ebben a szemléletben egy­szerre eltörpül és elveszik. Mindazok az okok, amelyek eddig az erdekek-szabta elválasztást jelentették a népek életeben, most egyszerre más perspektívát kaptak. Mindaz, ami eddig ellentétet jelentett, most egyszerre a „kicsinység barátai'-ca tehet: Még álig ért földet az űrhajó,, még alig tért magához az eseményt lelegzet-msszafojtva figyelő világ, meg alig szakadt fel belőlük a siker halk sóhaja,, még alig gyulladtak ki az orom tüzei, meg altg tudatosult bennünk az új korszak kez­dete, lelkünk mélyen az „új korszak" alapjainak kérdései go­molyogtak. Milyen lesz az új világszakasz? Milyen lehetősé­gekkel indul az emberiség tovább 1961. április 12 mérföld­kövétől? j. TPgy ,,Felhívás’’ fekszik előttünk. Azon a napon született, amikor az ember behatolt az űrbe, amikor az ember az űrben sikeresen körülszáguldotta a földet. Azon a napon. ke­rült a világ népei elé, amikor egy nemzet fogadhatta a jo-. és szerencsekívanatokat, amikor milliárdos tömegek figyelme es elismerése adózott a tudománynak, hősiességnek, nagyságnak: „Evem az ünnepi napon űjbol & béke szavával fordulunk e népekbe* és a kormányokból. Az emberek, függetlenül fajtáktól ée nemzetektől, bőrszín - tél, vallási meggyőződéstől és társadalmi Hovatartozástól, le­gyenek minden erejükkel azon, hogy biztosítsák á világ tartós békéjéé. Vessünk, véget a fegyverkezési hajszának: Valósítsuk meg szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett az általános és teljes leszerelést' Ezzel döntően kivesszük részünket a béke meg­védésének szent ügyéből.” Amilyen ünnepélyes az alkalom, olyan .ünnepélyes a Fel­hívás. Őszinte és szívből jövő és egyszerre kibontakozhat előt­tünk: az 1961. április 12rvel kezdődő új történelmi szakasz. Az alap, az új történelmi szakasz kezdete itt a mi Földünkön: a békés egymás mellett élés, á leszerelt, fégyvernélküh világ cs énnek együttes következménye, a béke Amiről ebben a Felhívásban, ilyen összefüggésben olva­sunk, 'nem új. A maga tömörségében a Földünkön laka sok-sok millió kis ember vágya, akarata ez 'Mégis ünnepélyes, fenn­kelt ebben a pillanatban, mert a diadalt elért, hősi sikert ara­tott állam, a szovjet állam őszinte, meleg -gesztusa ez a világ valamennyi népei és kormányai, felé: Ajfi ezen túlmenően a. mély és biztos alapjait látjuk ebben- - az új történelmi szákasznák. Lehetőséget arra. hjsgy-az Crkorszak’’ más legyen a mi és a mi utódaink-életebén. Nem olyan, mint az elmúlt történelmi korszakok, amelyek lápjai, vértől, fájdalomtol, szenvedéstől és pusztítástól voltak terhe­sek A Felhívás meleg hangja a szívünkig ér, ügyünkké lesz. A vúágűrhődltás reménységünk szerint itt a mi foldgombun- feő* is meghozza a természettől adott egyseget, a jóindulatú tagseítsaÉők, a. sSíelaai nőüailz. steüsst. ás a biztos, állandó békát. 11 *1 (Igetanulmány Máté 9, 13. alapján) Máté kibeszélhetetlen őrö­met éfez;, hogy őt: Jézus nem nézi »le, sőt megszólítja és ta­nítványai közé elhívja. Örö­mében, a hálás szív szolgála­tával készít Jézusnak lako­mát és erre az ünnepi vacso­rára nemcsak Jézust, hanem a 'farizeusok áltál nyilvános bűnösöknek tartott barátait is méghívja. A selyemköntösű farizeusok és írástudók megbotránkoZ- nák azon, hogy a Mester le­nézett' és megvetett bűnösök­kel’ ül egy asztalhoz és ezek­nek a megbottánkozólcn'ak mondja az Űr Jézus Krisztus: Elménvén, pedig tanuljá­tok meg, ml az: Irgalmas­ságot akarok és nem ál­dozatot. Több bihliatudős . - alhjja, hogy Jézus ebben a tanítá­sában Hoseas -prófétát idézi. Hóseas . próféta könyvének 6. fejezetében, a 6 versben olvassuk: „Mert szeretetet kí­vánok és nem áldozatot.. ” Hogy az Űr Jézus Krisztus az irgalmasság és szeretet pa­rancsán mit' értett, azt íelre- értheteittettüJ mondta el az ir­galmas sámánttanúsról szóló példázatban. Ebben • a példá­zatban. arról van szó, hogy' a pap és tani tó ál doza f bem i ita­tásra mennék -fel a templom­ba, de a Vértté fagyott és ki­rabolt utast ott' hagyják az árokparton,' Messzire elkerülik a segítséget váró embert, ne­kik előbbre váló az áldozat bemutatása, mint ‘a\ felebarát vérző sebénék bekötése! Ezen a nyomorult betegen, kirabolt emberen olyan valaki segít, aki ellenségnek számított : és nem a jeruzsálerhi templom­ban imádta Istent! Sokatmondó Raffaelnek, a világ . egyik legnagyobb festő­jének. a megdicsőülést ábrá­zoló képe. Ez a kép a nagy művész utolsó képe. A kép hátterében egy magaslaton a látomást . látó tanítványokat látjuk és a föld felett lebegő Jé2ust: De a kép előterében kilenc tanítvány azon fára­dozik, hogy egy beteg gyer­meket meggyógyítson. Mi keresztjének, sokszor túlságos magasra helyez­tük Jézus alakját, fel a mennyekbe. Tettük pedig ezt azért, hogy inkább ál­dozat bemutatásra mehes­sünk hozzá. Ez könnyebb, mini a> segítő szeretet gyakorlása! Tülságosan sokszor elfelejtkezünk az ember-Jézusról: Jézusnak ez a felserkentö parancsa. — Szeretetet kívá­nok es nem áldozatot! — so­ha nem volt olyan időszerű, mint ma. ; Időszerű ez. a parancs, mert szeretni rendkívül nehéz! Mert az ember elsősorban önmagát szereti. Egészségét, meleg, szobáját; megtakarított pénzét,, esetleg a családiát es annak tagjait,, de nem a fele­barátját! Jézus tudta,' hogy szeretni nehéz, ezért mondta egy alkalommal Oá ' paran­csolatot _ adok nektek, hogy egymást szeressétek. Tehát valósággal .parancsolja .-az egymás iránti. szeretet gyakor­lását! Parancsolni mindig azt, kell,.ami nem megy magától! Időszeni ez a. parancs, mert e parancs betolt ésébőlol- ... .vashatják le az egész vi­lágon. hogy az Istenben hivő emberek valóban kapnak-e valami hatókon; erői Istentől a szeretet ön- . szilen gyákerlására­Hs. « los*65Sáá£att4lcars6 alázatával tesszük fel a kér­dést, hogy mi jellemzi ma a keresztyen ember életét a vi­lágban,' azt kell mondanunk,, hogy a keresztyén ember hi­te és élete között eltörölhetet- len különbség van! Jézus világos parancsai el­lenére is a- felebarát szó alatt valami ködös, elvont fogal­mat értettünk es nem konkrét személyeket. Ha mégis konk­rét személyeket, akkor közöt­tük a ■ vallás és faji felfogás szerint különbséget tettünk. Jézus ezt így soha nem en­gedélyezte. , • A felebarát az a konkrét szemelj', akit a valóságos életben ismertem ’ meg. Ezért a valóságos sze­mélyért kell tennem a jót! A- gyár -konyháján --főző asszonyért, g.lfiít ha igazán fe­lebarátnak tartok, akkor ke­zén á. mosogató víz cseppjét olyannak látom, mint az égő csillagok ragyogását- A gyár munkásáért, a földön dolgo­zó emberért, szóval a valósá­gos emberként keli einem, dolgoznom és őket, szeretnem mindenfele előítélet nélkül! Nem- elégséges ártól beszórt ni, .hogy'jézus itt a földön megjelent, hanem néki. a mi belső világunkban is meg. kell jelennie! Ha-ez.valóban, meg­történik, akkor a mi lelküle­tűnknek is meg kell változ­nia.. És ebből,a megváltozott lelkületbői megváltozott cse­lekedeteknek ■ ‘kell ■ születni! Vafyiß, • természetszerűleg: a szeretet cselekedeteit kell gya­korolnunk ! A keresztyénség jelene es jövője azon fordul meg, hog mi valóban kapunk-e hatékony erőt Istentől a szeretet, cselekedeteinek gyakorlására. Jézus a segítő szereted cse­lekedeteit keresi az életünk­ben, mint a hitünknek gyü­mölcseit! Isten akarata: a segítő sze­retet cselekedeteit, cselekedni! Az emberek sokszor össze­tévesztették a maguk- akaratát Isten akaratával! Nem volt az Isten akarata a pestisben szenvedő - embereket füsttel gyógyítani. Nem volt az Isten akarata, hogy a bátran gon­dolkozó . emberek . tanításait .gúzsba' kötötték.- Nem az Is­ten gondolata és akarata a há­ború , betegség, éhség, nyomo­rúság, veszedelem, szeretetlen- ség. Olvastam a napokban, hogy van álriagyság és van igazi nagyság! Az álnagyság láza­san azt keresi, hogy. minden­ki tapsol jón • előtte. Ezzel szemben az Igazi nagyságéit ’ az jellemzi, hogy mindig ; azt keresi, hogy hol és kin kell segíteni és mindig van ideje segíteni., Érdemes ebből a szempontból is ráíí- gyelrii, hogy Jézusnak mindig volt ideje a segítésre. Nem­csak akkor, amikor tömegek­ről volt szó, hanem akkor is, amikor egyetlen emberen kel­lett segíteni! Volt ideje, hogy Nikódémussal egy egész éjsza­ka beszélgessen. Gondoljuk végig a bukott nő megmenté­sének történetét. Olyan acsar­kodó emberek akarják a bu­kott nő halálát,, akik minden­nap bementek a templomba, az áldozat bemutatására, mégis egy védtelen nő vérét akarták on­tani! Jézus megmenti a sze­rencsétlen nőt és olyan kérdé­seket tesz fel a halálért kiál­tó, dé mindennap áldozó em­bereknek,-hogy azok megszé­gyenülve távoznak! És emlékezzünk arra is, hogy a tanítványok egy alka­lommal azon tanakodtak, hogy ki a nagyobb. És ekkor Jézus maga elé kötötte a kendőt, le­hajolt .és megmosta á tanít­ványok lábát. Az igazi nagy­ság útja: lehajolni és „szol- végezni, - ,. Áaért. tartom . igazán n^gy embernek Schweitzert,'mert oft á messze Afrikában, a dzsun­gelek világában,, a feketék között léhajol a beteg gyer­mekekhez, felnőttekhez, hogy meggyógyítsa őket. ■ " ' Es Vannak a világon embe-’ rek, csoportok, akik most, amikor a világ népei csodála­tos jövéndő fele 'indulhatnak el, háborút akarnak! Az embe­riség utat keres, de nem vi­tás, hogy az életnek’ és a1 bol­dog jövendőnek az útját vá­lasztja. ' Nem kétséges, hogy megszámlálhatatlanul többen vannak, akik a békét akarják és akik a maguk és gyerme­keik számára a békés és bol­dog jövendőért dolgoznak és munkálkodnak! Azok, akik a háborút, öldök­lést, és pusztítást akarják, Is ten és az. emberiség ellenségei! Milj'en jó, hog;r nemcsak önmagunkra és az emberiségre nézhetünk, hanem ránézhe­tünk a mi megváltó Jézus Krisztusunkra, aki tanítja ne­künk. és az egész emberiség­nek- a másik utat, az életnek, szeretetnek útját. Ez a Jézus tanítása: Elmen­tén tanuljátok meg, 'hogy ir­galmasságot akarok és nem áldozatot! PÜ1ÖB IteESŐ­A Prága! Keresztyén Békekonferencia legyen a békeszerzés gyakorlat! szolgálata DrtSiem Tje.n Hing , indoné­ziai lelkész, aki az egyetemi hallgatók lelkipasztori -szolgá­latát , végzi-,- .legutóbb reszt’ vett egy drezdai konferencián .Nyilatkóíatbt adott az egyik, német újságnak, s nyilatkoza­tában. többek .kozott az aláb­biakat mondotta A. keresz- tyénsegnek, , amikor Indoné­ziába jött. volt: egy jellemző; arculata, rríégpédig' á gyarma­tosítás védelmezőjének arcu­latát-, viselte. Ezért, sajnos, ■ In­donézia népe srámá.ra szoro­san Összekapcsolódik Nvugat- Europa a gyarmatosítás és a keresztyénség fogalma A ke- resztyénseg képviselőinek min­dent el kellene követmök In­donéziában, hogy a kérész-' tyénség ne legyen azonos je- teatésá. zz. ttuessj^seP'^l lásak vagyunk azért, hogy eu­rópaiak jöttek hozzánk, hogy hirdessék számunkra az evan­géliumot.’ Á nehézség' abban jelentkezik, hogy a missziói mező ugyanakkor, -a • gyarma­tosítás mésejévé' lett. Nem hi-, sgem -r. mondta -az indonéz kites: —. hogy a, Ny ugat va­lóban keresztyén még. A Prágai, Keresztyén. Beke- Vila gkonferenciával kapcsola­tosan ' dr. pierh Hjén Hing ki­jelentette: A keresztyén embernek az a feladata, -hogy békére tö­rekedjék a világban. Béke­szerzővé kell lennie. Ezért Prágába azzal a várakozássá! utazom, hogy ,e feladat gya­korlati szolgáltához hoszájá­Örvendő gyülekezet A gjdilekezet azért örvend és ujjong, mert olj'an Pásztora van, aki szereti és védi a? életet! Érdemes elgondolkozni azon, hogy Palesztinában máskép­pen ment a vetés és máskép­pen terelgetett a pásztor, Bibliatudósok szerint Palesz­tinában először vetettek, az­után szántottak. Csak így ért­hető a szántovetó példázata. Nálunk és mindenütt, ahol modern agrotechnikáról be­szélhetünk, előbb szántanak és azután vetnek. Nálunk — most is megfi­gyelhető — a pásztor hátul megy. a pásztor bot a karján, kutyája mellette. Elöl a ko- lompos yezérürü és utána ha­lad a nyáj. Jézus korában Galileában, Palesztinában és' ál falában, kel eien .a c pásztor. • Hői - jnéní, jítleggél á kezében, mert nem egyszer.- kellett, megvívnia vadállatokkal, rab-, lókkal. A pásztor vezetett és vé- ‘ detmézett. ' A gyülekezel örflj es ujjong, mert olyan Pásztora van. aki elől megy, utat mutat és azért jött. hogy megtartson. Megtartani az eletet, az élőket és az élet feltételeit, ezért jött .Jézus! Jézus azt akarja, hogy mindenütt, ahol jár, á.ból keresztyének vannak, viruljon az. élet és pusztuljon minden, ami akadályozza az életet.’ A Pásztor nem akarja* hogy' egy is elvesszen a nyái tag­jai közül. Ebitől a fontos és alapvető tényből következik, bőgj', az élet Ura azt akarja,- hogy a népek egymást meg-, értve és tisztelve az életet, minden élctetpusztitö alkat matosságpf megsemmisítsenek. Jézus az élet barátja és- nem az élétet kioltó halálé; ö maga vállalta a halált, hogy halálából elet és örök­élét legyen! A jó Pásztor megítélj mind­azokat a pásztorokat, akik önmagukat hizlalják, akiknek kezében a nyáj ragadoman;. akik önmagukat legeltetik! örvendjen a gyülekezet. mert Pásztora az életre, a bűneiket bánókat örökéletre vezeti! Ujjongjon a gyülekezet, meri; Pásztora keresi az el­veszetteket, utánuk megy és megkeresve hazaviszi őket és együtt örül az elveszett, de megtalált övéivel, örvendjen á gyülekezet, mert. Fá&rtpfa-, szereti és védi az. életet! .. P — ó. JESÚESALEM Jeruzsálemben egy nagy ré­gészeti múzeum létesítését tervezik olyan leletek szama­ra, melyek ú; fényben vilá­gítják meg a biblia keletkezé­siét ae Palesztina őstörténetet. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents