Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-04-16 / 16. szám
A Prágai Keresztyén Békevilúgmagygyulés elé Ryszard Trenkler lengyel lelkész* A keresztyén békeszolgálat Elhangzott a Prágai Keresztyén, BékekonferenciánaSc a, hidegháború kérdéseivel foglalkozó bizottsága mátra- házai ülésén. röl ismeritek meg őket,* _ Még: fel sem száradtait a Ítöíínjrek,. amelyeket az anyák hullattak a ’legutóbbi háború .alatt, fiaik'elvesztése miatt, és M Habbtú' még' mihdig hallat Irnagáról azokon a földbe rejtett lövedékeken keresztül, •amelyek ártatlan gyermekek életét oltják ki. Még mindig láthatunk szerte ezen a világon, falvak és városok utcáin férfiakat éá nőkét, akik vagy á karjukat, vagy a lábukat vesztették el. Szétrombolt falak, és csupasz kövek emlékeztetnek még mindig bennünket, — de a keresztyén lel- •kiiérnéret felemeli szavát az új háború veszedelme ellen, amely vésztjóslóan’ felettünk lebeg. ■ Egy I regi, ismert latin közmondás azt mondja: „Si vis pacem, para bellum” — „Ha békét, akarsz, készülj a háborúra." Nincs semmi, amit a történelem meg ne cáfolt volna már ebben az értelmetlen mondatban. Kétség nélkül hebizonyoso- . dott, hogy a. háborús elö- • készületek sohasem békére, hanem mindig háborúra. vezettek. Most is, amikor a háborús előkészületek ijesztő mértéket öltöttek, amikor a „béké”-ró! nemegyszer hazug módon beszélnek, akik háborúra, áhítoznak, amikor a nagyhatalmak birtokába n olyan mérhetetlen meny- nyiségű halai tho/.o eszköz van, amely elegendő arra, hogy minden életet elpusztítsanak a földön, feli kell mérnünk azt a veszélyt, amely az egész, emberiség feie felett lebeg, f . Nem elég azonban a veszélyt, számba venni. Minden embernek, mindenekelőtt pedig minden. ke rseztyéniw. fc, feö- ítelessege részt venni abban a küzdelemben, amely azért folyik, hogy az ördögi és apokaliptikus munkára kész há- . borús gépezet működésbe ne ''lepjen. A világ ma egy hatalmas fegyverraktár, amelyben minél hamarabb fel kell ' állítani- a figyelmeztető táblát: ..Vigyázat; tűzveszélyes! • — hi- ftten, a legkisebb szikra katasztrófát; okozhat. A keresztyének között a háború hívei • aszal az állítással indokolják álláspontjukat, hogy a keresztyén világot a .iütétleriek világa, az ateista •Világ fenyegeti.. Valóban? Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell kérdeznünk: hol van ez a keresztyén világ? Hol- van a határ a keresztyén és a hitetlen világ között? Vajon az, amit általában keresztyén világnak neveznek, valóban az? Ha ugyanis megfigyeljük az .úgynevezett keresztyén népeknek az életét — aminek magukat a nyugati országok feltüntetni akarják —, meg kel.1 állapítanunk, hogy ott. éppen olyan sok: ‘ keresztyénietlenség . van, mint más országokban. Hát a, keresztyén államférfiak és kormányok? A tiszteletre méltó egyházi intézmények? Kifejezésre juttatja-e törekvésük és magatartásuk azt, hogy Krisztus él bennük és munkálkodik áltáluk? Kinek van bátorsága arra, hogy ezekre a kérdésekre igennel válaszoljon? . Az úgynevezett keresztyén Pépeknek és uralkodóknak az egész története meg nem szűnő tagadása annak, amit Krisztus' kívánt. ■ Isten ’ nevében .vezetett háborúk, a gyengébb népek elnyomása, a hátrányos helyzetben levő nép- fétegek kihasználása, nem szolgálhatnak a keresztyenség bizonyságául Annak megítélése, hogy hol van valóságos keresz- tyénség, hol nincs, nem történhet földrajzi alapon. Ezek a határok nem országokat választanak el egymástól, hanem emberi szíveket. Krisztus azt mondja; .Sem azt nem mondják: Imé, itt, vagy imé, amott van, mert imé a* Isten országa, übeaiser tek van.” (Lk, 17, 21.) ’ Az úgynevezett keresztyén világnak és az úgynevezett hitetlen világnak a világos különválasztása. ennek következtében nincs és nem. is. lehetséges. Az ún. keresztyén világban a megüresedett .templomok a világos bizonyságai ennek. Mindenütt, itt is, ott is vannak- emberek, akik Krisztust, követik. Itt is. ott is vannak keresztyének és hitetlenek. ..Ha az, ún. keresztyén világnak — tegyük fel, hogy van ilyen —, az a véleménye, hogy a maga. védelmére keresztesháborút kell, hogy vezessen az ún. hitetlen világ ellen, akkor az nem kevesebbet jelent, mint hogy Krisztus Lelke hiányzik belőle. A keresztyénséget háborúkkal sem megvédeni, sem terjeszteni nem lehet. Ez szemben állna Krisztus alapvető tanításaival és azzal a, hittel, hogy Krisztus az egyház Üra. Az az állítás, hogy a Krisztus egyháza, a, keresztyén hit, csak háború révén oltalmazható meg, nyilvánvaló istcntelenség! Ha a keresztyéneknek a szívében nincs meg annak a meggyőződésnek a tüze, az a bizálom, hogy. Krisztus, .vezeti egyházát, — mint ahogy ez megvolt az első keresztyéneknél, akkor a katasztrófát a keresztyénség feje felöl a háború sem fogja elhárítani. Azoknál, akik a keresztyén világnak az ún. hitetlen . világ ellen váló megvéd címezéséért küzdenek egyáltalán nem az egyházról van szó. Ezek az állítások csak elkendőzik az igazi célt, a révi- zionizniust. az. imperializmust, a, társadalom ősz- tálytagozódásánák a fenntartását! Egészen értelmetlen az az állítás is,' hogy különböző szociális és ideológiai rendszenek nem, állhatnak fenn sokáig egymás mellett., Ilyen helyzetek voltak mar a történelemben, egyházi területen is. Amint tudjuk,' a VII. század keresztyénségének reális veszélyt jelentett az iszlám, amelynek az volt a célja, hogy tűzzel és vassal legyőzze a keresztyénséget. Mind az egyik, mind a. másik oldalon csak ;egy. kiutat láttak: vagy a keresztyénsegnek, vagy az iszlámnak el kell tűnni a föld színéről. És mi lett az eredmény? Ma keresztyének és mohamedánok egymás mellett élnek, A vallásos fanatizmus hangja egészen - elvesztette élességét. Ez a probléma ina nincs többé. Ugyanez történt a . reformáció idejében. Borzalmas háborúkat vezettek — mint amilyen volt a harmincéves háború is —, abban a meggyőződésben, hogy vagy a protestantizmus, vagy a katolicizmus győzedelmeskedik. És az eredmény? Sem az egyik, sem a másik egyház nem tűnt el a föld szüléről. A háború mindenesetre falvakat és városokat rombolt szét’’és a népesség a háború előttinek az egy haj-madara csökkent. És ma? Mindkét egyháznak a hívői olyan templomokban gyülekeznek össze istentiszteletre, amelyek egymás mellett állnak, sőt sokszor ugyanabban a templomban. Az idő és a tapasztalat itt is .meggyengítette a fanatizmus elét,’ Előbb azonban az oktalan politika és az egyház Urától vaió kétségtelen elhajlás miatt üldözni- kellett egymást ahhoz, bogéi jussanak arra a meggyőződésre: az egymástól eltérő hittan és a különböző szervezet láttán,. . csak ■ egy kiút lehetséges, a kölcsönös türelem és a koegzisztencia (egymás- mellett élés) útja. A háború nem hoz megoldást, A háború eredménye mindig ugyanaz: fájdalom pusztulás, könny és halál. És ez nem Krisztustól, a békesség Fejedelmétől van, „Gyümölcs eikÉs á Lélek gyümölcseit békesség, igazságosság, türelem, szeretet., A keresztyéneknek fel kell emelniük szavukat azért, hogy a szörnyű atomfegyverek a földről teljesen és végérvényesen eltűnjenek, hogy a teljes leszerelés megvalósuljon. Ebben az ügyben a keresztyén lelkiismeret nem fontolgathatja azt, hogy mi a tennivaló. A keresztyéneknek a béke pártján kell állani, ha hűségesek akarnak maradni Urukhoz. Nem maradhatnak némák a halálos veszedelem láttán, nem dughatják fejüket a homokba, mint a strucc- madár. „Ti vágj’tok a földnek savai” — „Ti vagytok a világ világossága” — mondja Jézus. Ha mi keresztyének, a vihar közeledte láttán hallgatunk, ki fog akkor kiáltani? Mi, keresztyének, bizonyosak vagyunk küldetésünkben. Hisszük, hogy Krisztus általunk is az egész emberiségnek szolgál, annak az emberiségnek is, amelyik másképpen hisz, mint mi, vagy amelyik egyáltalán nem hisz. Személy szerint nekem, az a meggyőződésem. hogy ha mindazok, akik. a Szentháromság Isten nevében megkeresz- telkedtek. . együtt felemelik hangjukat és békéért kiáltanak. még lehetséges a világnak' -a megmentése a biztos pusztulástól. ,. Az a legszomorúbb azonban a mai keresztyénség ben. hogy tagjai közül olyan sokan, alaptalanul azt remélik, hogy ők és gyermekeik megmenekülnek az ú.i világkatasztrófában a veszedelemtől, míg a többiek menthetetlenül elpusztulnak. Nekünk, keresztyéneknek, tudnunk kel] arról — és azoknak. akik az Isten, szolgái., s akikre így különösképpen a békesség evangéliumának a hirdetése van bízva, szüntelenül emlékeztetni kell arra, — hogy nemcsak a-háború kívánása és ennek a keresztj én ember lelkiismeretével való összeegyeztetése, de már maga az a gondolat is, hogy a háború szükségszerű, halálos bűn az Istennel, az emberiséggel és önmagunkkal szemben. Az, aki ettől a gondolattól nem tud megszabadulni, mindennap meg kell, hogy bánja azt. az Isten előtt, aki Fiát azért küldte el és azért áldozta oda a bűnös emberiségért, hogy a békesség uralkodjék, a szeretet legtökéletesebb gyümölcse. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik azonban az a gyötrő kérdés: hát tőlünk függ a békesség? Mi kormányozzuk a világot? Mi halmozzuk fel az atombombákat? Vajon jelent valamit a mi békéért kiáltó és a háborút ellenző szavunk? Meghallják ezt azok, akiktől függ a világ sorsa? Ma tanúi vágj unk egy eddig még nem . látott eseménynek. Afrikában ,és Ázsiában emberek .milliói háború nélkül, az egész világ közvéleményének a nyomására harcolják Id szabadságukat.’ Gandhi semmiféle fegyvert, még a legprimitívebbet sem vette volna a kezébe, és mégis megszerezte a szabadságot hatalmas népe számára magatartásával, passzív ellenállásával, Ilyen módon meg lehet menteni a fenyegetett békét is, ha minden jóakaratú ember — tehát a keresztyének is —, felemelik a szavukat és nem utolsó sorban imádkoznak a békéért, mint ahogy a mindennapi kenyérért imádkoznak. Aki más véleményen van, az nem számol a szent lelkesedés erejével, nem hisz az imádság erejében. Mit jelentett a világ számára az a tizenkét galiléi halász, akinek az volt a célja, hogy meghódítsa a világot Krisztus számára? Ha-ők nem is érték el egészen céljukat, ez nem jelenti azt. hogy a mustármagról szóló .példázat nem teljesedett be. A béke erői egyáltalán nem kicsinyek. Olt vas ez SZÁZADOS TEMPLOM mutatja messziről tornyát, amint az itt valóban igen kanyargó Tisza partján futunk felé. Közvetlenül mellettünk modern emeletes házsorok emelkednek, csipkefüggönyös ablakokkal és csinos erkélyekkel: a martfűi munkáslakások levegős, napfényes sora. Lassítani kell, mert gyermekkocsival sétálnak előttünk fiatal párok. Íme a jelen. Mégpedig egy kissé tisza- földvári jelen is, .mert sokan járnak át Martfűre dolgozni. Percek alatt Tiszáföldváron vagyunk, hiszen még gyalog is legfeljebb kiadósabb. séta. az egész. Az elmúlt őszön volt, hogy ez a gyülekezet százados múltat tekintett át hálaadó ünnepléssel, temploma építésének centenáriumán, Őszi zimankós szelek helyett azóta életet bi- zsergető böjti szelek fütyülnek a tiszaparti füzesekben s emlékezni segítenek, Tiszaföldvár földi vára — ha volt ilyen — nem tudta megvédeni a reformáció korában alakult gyülekezetét, amely itt élt s amit szétdűlt a török. ma csupán másfél Szazadra tekinthetünk vissza, amikor evangélikus hívek telepedtek meg a községben. Vert falú és torony nélküli volt az az épület, amit 1806—7 esztendőkben templomul emeltek s harangjuk 26 éven át nem is volt. De lelki házzá lett s hitben épültek a hívek. H am al j a r szuperintendens szentelte fel a kis imaházat s a. gyülekezetei Szarvasról átjáró papok gondozták, míg tíz év múlva, isiiben L o v ich A d ám szuperintendens önálló igehirdetőt nem küld hozzájuk. Nemcsak halottaikat kísérte ki. a szíves szeretettel rendelkezésükre álló református harang, hanem istentiszteleteikre is az hívogatta őket. Hamar feltámadt a saját harang utáni vágy, s mivel úgy látszik ez a fiatal kis gyülekezet tízesztendős léptekkel. indult, kibontakozó jövője felé, az 1807-es imaházépítés s az 1817-es önálló igehirdetöi állás ■megszervezése után 1827-ben elhatározták, hogy harangot öntetnek. Komoly összeg gyűlt össze a célra, de a tízesztendős lépés ezúttal belebotlott egy főúri kastély portaoszlopába. Hiába installáltak, az aszódi P o d - maniczky János földesúr a. harangöntést megakadályozta. Ezzel a földesúrral többször is alávetettedé szívós harcban állt a gyülekezeti történelme során. Ilyetén „szoros köruymállások," halasztásra kény szeritették a híveket, de négy év múlva az Ipelszki kurátor-házaspár áldozatos példaadása nyomán két harang is rneg- kondult az új haranglábon. Ebbe az ügybe meghatóan szólt bele a református atyafiak testverszeretete. Arra kérték a gyülekezetei, hogy ha két harangját megönteti, azt úgy tegye, hogy az új harangok hangja összhangban legyen az ő meglevő harangjukkal, s így azokat egyszerre húzva, ne csak a két gyülekezet ölelkezzék olykor össze, hanem harangjaik ölelkező hangja is hirdesse testvér szerete tűket. Így is történt s 1833-ban felszentelték az új két harangot „sok jó kívánságoknak hangos mondása és közáldomás, ívás” kíséretében, mely után „a, lakosság tsendes lakhelyére visz- sza. térvén, eloszlott," A „tsendes lakhelyeken" pedig egyre inkább kirajzolódott az új templom álma. Siettette álmukat a régi templom egyik, falának kidőlése, Ezt ugyan vályogtéglából visszafalazták, de az üj templom, körvonalai szívükben egyre élesebbek lettek. > Ezúttal a földesúr is megmozdult, és százezer téglát adott a célra, kétszáz köböl árpa kíséretében. Érdekes, hogy ez a tetemes adomány sem tudta az álmokat valóra lendíteni. 23 éven keresztül vajúdott az új templom terve- Igaz, megvolt terhelve a gyülekezet, mert a ,,szűkös kör- nyül&llás” e nyomasztó gazdasági éveiben renoválták a régi templomot, öntették a harangokat s építettek új lelkészlakot. 1848. A MAGYAR TÖRTÉNELEM CSILLOGÓ ÉVE, hozza a templomépítés első komoly lépését. Masznyik János szorgos lelkészkedése idején az egykori harangadományozó s most már veterán I p e l s z ki Mihály deputál a földesúrnál s nem ered- I ménytelenül. Meg van az engedélye is, meg az egykor ígért százezer tégla is. Nem, sokkal utóbb azonban a nép kivívott forradalmi eredményeire, a jobbágyi elszabadulásra, a közteherviselésre konok elzárkózással felel a földesúr: többé nem jelenik meg a gyülekezetben. Még a templomszentelésre semi ment el később. Bár egy újabb deputáciönak ajtót mutat s a gyülekezet tőle a járandóságát csak pörrel fenyegetőzve tudja, behajtani, a templomépitést nem tudta megakadályozni. 1854-ben kezdtek hozzá, miután telket vásároltak . s ifj. Bohus Pál helyi evangélikus mérnök, a, gyülekezet határozata. szerint a „kígyóst, kisded templómocska” mintájára megtervezte a mai arányos, szép templomot, Az alapkövet 1855. március 27-én ünnepélyesen letették. Nem megy gond nélkül az épités a csekély anyagi erők miatt. Öt év telik , el a, lassú munkában, míg 1860. október 21-én a kívül-belül kész. templomba. vonulhatott az ünneplő menet, H a v i á r D á n i e l esperessel az éljen. Egész szétooeX volt benne a gyülekezet, hiszen egész hitük, áldozatuk és munkájuk épült bele a falakba, Az ünnepség nem. a befejezett munka megpihenő alkalma volt. Nem sorompózárás a megtett út végén, hanem rügy- bontó megindulás. A templom- szevtelö szertartás keretében keresztelték meg Masznyik J á n Os helyi lelkész újszülött kisleányát s megeskettek egy ifjú párt is, KEREK SZÁZ ÉVE . TÖRTÉNT. Nem tudom, őszi verőfény simogatta-e tündöklő fényessé az új falakat, vagy borongó őszi felhők nyelték-e el az ünnepi harangzúgást. Dé az bizonyos, hogy az ifjú pár szemeben napsugár csillogott, a jövendő felé s kiesi Ilonkának gügyögő sírása is az élet győzelmes hangja, volt. El tudom képzelni, hogyan dagadtak ki at erek sok vastag nyakon a buzgó éneklésben, míg hatalmasan .szárnyalt az. evek egy jobbágysorból kilépett s . hitének áldozatos szolgálatában nagykorúim lett gyülekezet .ajkán: „Erőnk, magában mit sem ér .. A rügybontó továbbindul as nemi ment siető léptekkel, mint semmi sem ebben,ál gyülekezetben. A nyugodt ütemű eklézsiák sorába tartoznak’ őt:. Tempós megfontoltsággal tettek előbb három tízesztendős lépést. Templomukon 23 évig vajúdtak. Papjaikban pedig különösen is nagy lélegzetvételekkel haladtak. Ma szín yik J án o s’ pontosam.ßO évig szolgált itt egyfolytában. Szervező, építő pap volt, ciki gazdaságilag rakosgatta egyre szélesebbre a gyülekezet alapjait. Utóda, B r ó zik K á roly, 34 éven át végezte a lelki alapvetést s ennek látható gyümölcse is érett.: szolgálatának utolsó évében, 1938-ban építettek "fel hét hónap alatt a gyülekezet második templomát Űkincsemszölöben. K riszt Péter 16 évig szolgált. Zoltán G.y ü l a idején pedig esperest székhely volt Tiszaföldvár. Ma. B ártfay Ke II ö G US z t á’v a papja. '■ Koren Emil SEGÉDLELKÉSZ ÁTHELYEZÉS. A Déli Egjdiázkerü- let püspöke ifj. Zászkaliczky Pál balatonszárszói segédlelkészt szolgálata alól április 1-vel felmentette és a kondo- rosi gyülekezetbe küldötte ki segédlelkészi szolgálatra. egyesült Államok Az Egyesült Államokban a gyülekezeti tagok száma sókkal rohamosabban emelkedik, mint a lelkészek száma. A methodistáknak például évente 2000 új lelkészre lenne szükségük, hogy pótolják a megholtakat és a nyugalomba vonultakat. Az-egyház teológiai szemináriumaiban azonban évente csak mintegy 700 fiatal fejezi be tanulmányait. Az anglikánoknál az egyház- tagok száma 8 százalékkal nő, ugyanakkor a szemináriumi hallgatók száma 10 százalékkal csökken. Az Egyesült Lutheránus Egyházban az elmúlt évben 288 új lelkész állt rendelkezésre, de 400-ra lett volna szükség. A római katolikus egyházban az egyház tagjainak szama az utóbbi években 40. százalékkal nőtt. Ezzel szemben a lelkészek száma csak 20 százalékkal emelkedett. BA LATONSZÁRSZÓ. A Déli Egyházkerület püspöke • a betegszabadságon levő" Kiszely Sándor helyettesítésével megbízta Kardos József segédlelkészt. Ugyanakkor az ’ Egyetemes Egyház. Elnöksége id. Baphát István ny. lelkészt köszönetének kifejezésé mellett felmentette a balatonszárszói Lelkészüdülő gondnoki tiszte alól és annak ellátásával megbízta Kardos József balatonszárszói helyettes lelkészt, Ennek megfelelően a. jövőben a balatonszárszói lelkész egyben el fogja látni a Lelkész- üdülő gondnoki szolgálatát :is, EVANGÉLIKUS ELET . A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti 1 a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. őr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó:- - Gádor- András Szerkesztőség és: ltiádóliivytáj; " Budapesti Vili. Üllői út 'it. ’. Szerkesztőségi telefon: 142—38*. Sajtóosztafyi’. telefon- 142—014. - Előfizetési- ára. egy évre 80. - Ft, • t’é! évré 30,— Ft * Csekkszámla: 20412.^VU1 Árusítja a Magyar Posta J.O 000 példányban nyomtatott 612420 2 — Zrínyi "Nyomda Bp az erő az egész világon, emberek szivében és lelki- ismeretében, A béke ügye érdeke minden embernek és a legszemélyesebben érint minden embert Melyik anya vágj- apa kész gjtermekét a. halálba küldeni? Avagy te még egyszer ott akarsz állani szétrombolt és kiégett otthonod előtt? Számolsz igazán az atomháború következményeivel? Mi az, amit mi, keresztyének .tehetünk? — Az evangé1 lium- szierint arra rendeltettünk, hogy másoknak szolgáljunk. ..Tudjátok hogy azok, akik a. pogányok között fejedelmeknek tartatnak, uralkodnak felettük és az ő nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De ne így legyen közöttetek, hanem, aki nagy akar lenni, közöttetek, az legyen a ti szolgátok, és aki közöttetek első akár lenni, mindenkinek szolgája legyen, mert , az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért." (Márk 10 42-44.) A háború ellentmond a- felebarát szolgálatának. A háború a legnagyobb bűn, amit az emberiséggel szemben el lehet követni, A szolgálat a magunk oda- áldozásat jelenti, minden lehetőségünkkel át. ’képességünkkel együtt, a felebarát javára. Énnek , az önfeláldozásig menő , szolgálatnak a , .példája. a nii Megváltó. Űrünk, az Űr Jézus Krisztus, aki azt mondotta „En pedig ti közöttetek olyan vagyok," mint aki szolgál." (Lk. 22,- ,27.); . Mi, keresztyének, az emberek kő-, zott. a béke szolgálatára, a megbékélés munkálására rendeltettünk. Ahogy ő a kereszten történt halálával m’egbé- kéltetett bennünket az Atya Istennel, űgv kel] nekünk szolgalatot végeznünk, mint a keke követéinek ebben a megosztott, . ellenségeskedéssel es veszélyekkel telt világba»* .
