Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-09 / 15. szám

k?. BÉR*! BP ii. Fehér vasárnap A húsvét után következő első vasárnapot, régi idők óta sJíediér vasárnap”-nak is szokták nevezni a. keresztyén egy­házban. Az elnevezés minden bizonnyal összcjügg”sben van azzal, hogy az öslceresziycn. egyházban a húsvétkor megke­resztelt — addig tanításban. részesült — új gyülekezeti tagok 0 vasárnapig' fehér ruhát hordtak. Magyarországi evangélikus egyházunkban két. év óta i,fehér vasár-nap''-on tartjuk a konfirmációi ünnepélyeket. Ha: á mi konfirmációi ünnepünk nem. is azonos az ösegy- haz húsvéti és „fehér vasárnapi” rendjével és szokásaival, mégis van azzal bizonyos összefüggés, amelyre jó gondol­nunk. így az elmúlt évszázadok ellenére egyek leszünk azok­kal, akik, „tanulták és megvallottak’’ Krisztust. A" konfirmációi ünnep vagyon közel van a gyülekezet tagjainak szívéhez ma is. Soha nem díszítik olyan vagy gonddal és szeretettel az oltárokat., mint ezen a napon. Az idén is bizonyára ott lesznek a tavasz első virágai a konfir­mációi oltárokon kis falvakban és nagy varosokban egy­aránt.. A konfirmáció szoros összefüggésben van egyfelől a ke- tesztséggel, másfelől az úrvacsorával. Olyan ifjak állnak a konfirmációi oltár elé, akik felett évekkel előbb elhangzott e drága mondat: „Megkeresztellek téged az Atyának, Fiú­nak és Szentléleknék nevében.” Ezek a. megkereszteltek most egyfelől azért állnak a. konfirmációi oltár elé, hogy megváltják: immár maguk, is ismerik azt a kegyelmet, amely ® keresztségben lehajolt hozzájuk, másfelől, éljenek az Űr szent vacsorájával, amelyben Isten újra csak lehajol hozzá­juk és megajándékozza őket bűnbocsátó, új életet és üdvös­séget munkáló szeretetével. Eközben a gyülekezet könyörög értük, hogy a keresztségben és az úrvacsorában kapott kegyelem ne légyen hiábavaló rajtuk, hanem gyümölcsöt te­remjen: új szívet, új életet. ■ Az a tény, hogy a konfirmáció összefüggésben van a gyermekkercsztséggel és az első úrvacsorával, arra. kötelezi az egyházat, hogy a konfirmandusokat megfelelő módon előkészítse a konfirmációra. Mivel keresztségük előtt velük kapcsolatban nem volt valósítható Jézusnak a keresztséggel összefüggő parancsa — az ti., hogy „tanítván őket” — annak most kell megtörténnie legalábbis összefoglalólag. Külön­béit az ifjak nem ismerhetik meg a keresztségben ka­pott kegyelmet. Viszont Luther azt is hangoztatta, hogy akik úrvacsorával akarnak élni, azoknak ismerniük kell a. keresztyén tanítás fontosabb igazságait. Ezért vezet az út t konfirmációi órákon keresztül a konfirmációi oltárhoz. »1 szülők, a gyülekezet és annak vezetői csak akkor néz­hetnek jó lel kiismerettel és örvendező szívvel a konfirmá­ciói, Oltár előtt álló fehér ruhás lányokra és. ünnepi ruhába öltözött fiúkra, ha a tanítást úgy tudtuk elvégezni, hogyan­nak nyomán nem „rövidzárlatok” keletkeztek; az ifjak éle­tében, hanem megoldások és kiutak születnek. Ehhez pedig elsősorban az szükséges, hogy a gyülekezet megbízott képviselői, mindenek előtt a lelkészek, hűségesen tanúskodjanak a megfeszített és feltámadott Krisztusról. Mit jelent ez? Azt, hogy azt a Krisztust „tanítsák”, aki az evangéliumokban előttünk van es nem azt, akire az évszá­zadok pora rárakódott. Azt a Krisztust, aki annyira, sze­rette az embereket, hogy életét adta. értük, akinek igazi „otthona” az utca volt, ahol segíthetett a vele szembe jövő betegeken, kísértésben levőkön, éhezőkön, akinek gyógyító szava és gyógyító keze volt, Arról a Krisztusról kell tanús­kodnunk, aki az embereknek nemcsak „lelki kérdései”-vei foglalkozott, hanem életük és emberségük minden kérdésé­vel és aki megítélt -minden önzést, önmagunknak élést és a fnásik embernek a kihasználását. Arra is meg kell taní­tani az ifjakat, hogy mindebből mi következik a hétköz­napi életben azoknak az életében, akik „hűségesek” akar­nak maradni Krisztushoz. Meg kell tanítani arra őket, hogy Jézus Krisztusban való hitben ők is legyenek olyan keresz­tyének, akik szeretik az embereket faji, világnézeti és val­lási különbségek nélkül és a -maguk helyén -mindent meg­tesznek azért, hogy segítségére legyenek az embereknek ön­zetlen, áldozatos szívvel és dolgos kézzel. Az egyház ezt a „tanúskodást” képviselőin keresztül semmiképpen sem végezheti úgy, hogy valami „lelki kény­szert” akar elkövetni az if jakon. Általánosságban az ifja­kat . sokkal inkább „felnőttek”-nek kell kezelnünk, mini azt a múltban tettük. Mivel a konfirmációi órákra is szabad döntés alapján jöhettek a konfirmandusok, az órákon is meg kell hagyni az ifjak számára a döntés szabadságát a hit dolgaiban is. Mindenféle ,,evangelizációs türelmetlenség”, amely a minden áron, való „megtérítés”-t tűzi ki célul hi­tetlenségből fakad. Abból a hitetlenségből, amely elfelejti, hogy as elhangzott igén keresztül maga a Szentlélek te­remi hitet éspedig „ott és akkor, ahol és amikor akar”. Ki- kényszerített „lelki döntésekegy egész életre végzetesek le­hetnek• Általánosságban pedig, amikor tanítunk, nekünk magunknak, is komolyabban kell vennünk a harmadik hit­ágazathoz fűzött lutheri magyarázatot: „Hiszem, hogy sa­ját eszemmel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem Őhozzá eljutni, hanem a Szent­lelek hívott, el engem az evangélium által.” Mindent el kell követnünk tehát, hogy „pressio” nélkül alakulhasson, ki az ifjak- lelki élete es az evangéliummal kapcsolatos állastog- l&lás'a. ■ Ezzel függ össze, hogy jaj lenne nekünk, ha. olyan, if­jak állnának a konfirmációt oltárok előtt, akiket a konfirA máeiói- oktatás idején valamiképpen szembe állítottunk 0 környező világgal, közelebbről az új magyar társadalmi és gazdasági renddel. Mi nem nevelhetünk .,világot megvető”, anndk állandóan csak a. „gonoszságáról” beszélő evangélikus embereket. Mi az ifjakat nem a kolostorok számára nevel­jük, hanemi arra, hogy Jézus követésében megtalálják helyü­ket az Istentől teremtett világban, lássák meg benne a szé­pet. és a jót es maguk is legyenek eszközök Isten kezében a világ fenntartásáért, békéjéért, és boldogabbá tételéért folyó munkában Minden olyan keresztyen tanítás, amely azt _ eredméyezne, hogy valaki „rossz lelkiismerettel” tudja csak vállalni hazánk új életrendjének építését, elítélendő. Nemcsak az evangélium meg nem értéséről tanúskodik, ha­Húsvét következményei HCSVÉTKOP AZ ELET diadalmaskodott. Ezzel a meg­állapítással nem akarunk mást mondani, mint amit az ősi húsvéti bizonj'ságtétel ki­fejez: az Ur feltámadott! De szeretnénk védekezni az újsze­rű fogalmazással az ellen, hogy Jézus feltámadásának híre a megszokotiság lapossá­gába fulladjon a keresztyén fülekben es szíveikben. Tulaj­donképpen húsvét. jelentőségét váltottuk meg ezzel, úgy aho­gyan az átfogóan jelentkezik. Jézus feltámadásának szé­leskörű hatásáról gyakran megfeledkezünk és szűk lelki térre szorítjuk, pe­dig búsvét olyan látóha­tárt teremt, amelyben az örökkévalóság és a földi élet, az egyén és az em­beriség nagy kérdései - mind láthatók. Húsvétkor az Élet diadal­maskodott — ez mindenekelőtt a halál kínzó egyéni problé­máját oldja meg. Szabó Lő­rinc . egyszerű szavakkal érez­teti meg velünk az élet mú­landóságának gyötrelmeit ..Azután” című versiében: Pár évtized: jut ez s az: élünk vesztünk cgyet-mást és elérünk, nyüzsgünk a bolyban, visz a sodra, s vége: visszafekszünk a porba., — De ml lesz azután? Ez a legszörnyübbr * semmibe hullni, 1 minden érzékből kihűlni, ■ kibalni, s tudni előre, és tűrni bután — 6b be közeli küszöbön őrködő!, tüzkardos Azután! HA HISZÜNK JÉZUS FEL­TÁMADÁSÁBAN, ez a hit számunkra, valóságossá teszi az „azutair’-t. Ha egyetlen esetben megtörött a. halál ha­talma, és pedig nem úgy, hogy a földi élet nyert némi meghosszabbítást, hanem a földi léten túli,- az ‘ örök élet öltött testei a feltámadott Jé­zusban, akkor hasonló re­ménységgel nézhetünk a ma­gunk és szeretteink halálára. Így valljuk az apostoli hit­vallásban : .......hiszem a test fe ltámadását és az örök éle­tet”. Ebben a reménységben a feltámadás „testisége” mel­lett teszünk hitet. Persze nem a szétporló földi test új­ra megjelenéséről van szó. Ez nem is lenne túlságosan von­zó dolog, hiszen kevés ember olyan tökéletes — ha egyálta­lán akad ilyen —, aki vissza­kívánná azt a testet, amely­ben ólt, s különbért is, hány éves korú testét kívánná visz- sza?! Jézus feltámadása azzal a hitbeli következménnyel jár, bogy a feltámadás örökkévaló, hibátlan, va­lami merőben új, ma még leírhatatlan „testtel” fog megajándékozni. Az ifjúság tavaszának múlá­sa, az öregedő ember rokka- nása, koporsok, nem* sújthat­nak le bennünket végjegesen. Krisztus feltámadásában — reánk is kiható következ­ménnyel — az Élet diadalmas­kodott! Húsvétkor az Élet diadal­maskodott — ez a. vallástétel azután földi viszonylatban oda­állít bennünket, keresz­tyéneket, a halál ellen . folytatott egyetemes em­beri harcba, Ezt a küzdelmet nem sajátít­hatja ki. a keresztyénség ma­gának, • ■ hiszen általános em­beri alapon vívják, a földön az életért. De nekünk keresz­tyéneknek hitünkből eredően is, éspedig éppen búsvéti hitünk in­dítására, ott a helyünk ezekben az erőfeszítések­ben. A feltámadás és az örökélet ugyanis nemhogy közömbösekké- tenne ben­nünket a földi élettel szemben, sőt jelentősebbé teszi azt számunkra. Az örök „folytatása” még több értelmet ad a földi élet­nek. mint amennyivel önma­gában is rendelkezik. Ha a halál után feltámadás követ­kezik, hogyne lenne még in­kább érdemes szebbé és gaz­dagabbá , tenni a földi életet, hiszen nem a fekete semmi felé fut a halálban, hanem hatalmas kiteljesedés felé szárnyal a halálon át. A föl­di életnek magában is van nagy jelentősége. Viszont a keresztyén ember úgy érzi. hogy kettőzötten érdemes élni .a. földön, mert más , .jféjezef’’ !ÍS' következik", ytana.. , A halál ellen és .az életért folytatott .egyetemes emberi harcnak van néhány területe, amelyet jó. szemügyre ven­nünk, éppen most, húsvét után. A I egal tál atiosa bb területe az egészségügy fejlődése. Az oavos tudomány a második világháború idején világvi­szonylatban óriásit lépett elő­re. Ez azonban magában ke­vés lenne, ha nem kapcsolód­nék hozzá társadalmi ténye­ző,. mint hazánkban is, ahol a betegellátás a népesség egy­re ' nagyobb részében , szinte ingyenessé vált. Általában nem lehet elég megbecsüléssel gondolni kutatókra, gyakorló orvosokra, ápolókra, akik szerte a világon eredménye­sen küzdenek járványok és tömeg-betegségek ellen. Mind­ennek következtében igen-je­lentősen megnőtt az átlagos emberi életkor. Áz előzők alapján érthetjük, hogy a húsvéti örömünkhöz tar­tozik az is: ma az embe­reknek hosszabb életük van, mint 20—30 évvel ez­előtt, hát még ha a 100 évvel ezelőtti helyzettel hasonlítjuk össze. Hálásán vesszük ezért, azokat az intézkedéseket, - amelyek csak a legutóbbi időben is messzebb tolták hazánkban a halai határát. Ezek közé tar­tozik például a Bt'G oltás vagy a Sabin cseppe. a megszámlálhatatlan sok rákszűrés és tüdőszűrés Viszont latnunk kell, hogy vannak a földnek olyan te­rületei — főképpen Afrikában —, ahol még rengeteg mulasz­tás helyrehozására-yan szük­ség, hogy az orvosi és köz­egészségügyi mai eredmények áldásos hatásukat kifejthes­sék. Az életért folytatott egye­temes emberi harcnak másik nagy területe ' az életszínvonal kérdése világviszonylatban. Van- ennek gazdasági és kul­turális oldala.- Ä gazdasági ol­dalhoz tartozik, hogy statisz­tikailag megallapitbatóan ■ér, emberiség kétharmada hiányos táplálkozásban ré­szesül mennyiségileg is, minőségileg is. Éz pedig magával hozza a szervezet legyengülését és a betegségekkel. Szemben az el­lenállóke pesseg csökkenését. Ugyanakkor pedig ez a hiá- ,nyos táplálkozás, olyan kelle­metlen életérzést teremt, amellyel élni inkább csak kín­lódás. Kulturális téren egyes népek elmaradottsága — amely a fehér ember uralmának fe­lelőtlenségéből fakadt legtöbb esetben — ugyancsak azt von­ja maga után,, hogy az embe­riség nagy része nem tud emberhez méltó életet élni. Az az ember, aki csak primitiv életszükségletei­nek cl, s nem tud inni az emberi értékek borából, a művészetek, az irodalom, a zene szépségeiből, nem részesül a teljes emberi eletben, s túlzás nélkül mondhatjuk, hogy meg jóllakottsága esetén is tengődik. . Ezt a problémát nemcsak az írás- és olvasás-tudatlan­ság, az iskolázottság hiányai vetik fel a gyarmati és a volt gyarmati népeknél, hanem előhozza a technikailag fejr- léttebb' nyugati 1 országokban i növekvő szabadidő felhasz­nálásának - , kérdése. Akinek nincs elegendő kulturális ér­deklődése;-könnyen válik sza­bad idejében az unalom és az üresség ténfergő rabjává, ami sok esetben káros szen­vedélyekbe is taszítja. Az „Afrikában ' jártunk”. cí­mű magyar- riportfilmben megrázó ellentéteket láthat­tunk. Jelentek meg olyan fe­ketéi-: a filmfelvevőgép előtt a mai Afrikában, akiknek ar­cáról a bambaság rítt le s még az arcukon nyugodtan mászkáló legyek sem -tudták őket megrendíteni. Ugyanak­kor pedig néger iskolásgyer­mekeknek eleven, okos tekin­tetéből, tiszta ruházatából csak úgy sugárzott az em­beribb élet lehetősége. Miközben örömmel figyel­jük magyarországi eredmé­nyeinket, hogy -a széles nép­rétegeknek mennyivel jobban megy a sora mind anyagilag, mind kulturálisan, .mint az­előtt, nem veszíthetjük el - éppen húsvéti hitünk pers­pektívája alapján — az élet- színvonal súlyos problémájá­nak .figyelemmel kísérését az egész földön, A halál ellen folytatott egyetemes emberi harcnak (Folytatás a 2, oldalon) Húsvéti ííHitei Vasárnapi igéink arról ad-» nak tanítást, hogy .Jézus Krisz­tus a halaiból életet hozott elő! Igéink a halallal, pusztu­lással, sírral szemben a* élet­re teszik a hangsúlyt. Jézus tanításai cletpártiak! Jézus tanításai, az életet helyezik előtérbe, az életre vigyáznak, az életet , segítik. A nagypénteki keresztfát is csak a búsvét alapján lehet megérteni, Húsvét nélkül a keresztfa csőd! A Szentírás középpontjában legalább any­ujára. ott van a húsvét életet jelentő öröme, mint a nagy­péntek. Húsvet üzenete. így zengett; Feltámadott az Űr! Ez az üze­net erőt jelentett a tanítvá­nyok számára, akik az üzenet vétele után kitárták a bezárt ajtókat és vállalták az éle­tet. Vállalni az életet, annak minden nehézségét és örömet, ez az igazi feladat számunkra is és a konfirmandusok sza­mara. is„ .akik ma. az oltár fi®, állanak, r T Ez az üzenet nekünk' ke­resztyéneknek elég az örök- életre. ............................... De ez az üzenet aktuálissá teszi azt a nagy kérdést is, hogy mit: kell tennem itt a. földön azért, bogy az élet tisztább, szebb és még jobb legyen? Hogyan lehetek ma­gam is jobb és hasznosabb ember? Mert keveset érne az a megváltás, mely leveszi ugyan rólunk bűneink szeny- nyél, de nem indit mindennap a szebb és jobb élet meghar- colására. Tudjuk, hogy az un. „tava*, szí prédikációknak” semmi köze a feltámadáshoz. A gu­bából kikelő lepke, a- tojásból kirepülő madár nem a feltá­madást jelképezik. Mégis, tavasszal jobban örül az ember az életnek“. A gyermek jobban örül a már­ványgolyónak és a felnőttek szívet is örömmel (ölti el a tavaszi virágillat. Aki örülni tud az életnek, és a ma életének, arra lehet. építeni. Ma és az előttünk levő va­sárnapokon nem a keserűse® bölcsességéről, nem a siralom- völgyek sötétségéről és rém­ségeiről, hanem a diadalmas életről akarunk szólni. Krisztus feltámadott. Az el­múlásból átment az életbe. Az egész világot boldoggá és derűssé kel! tenni, mert az életnek van értelme es ér­téke. Élnünk kell tudni ön­magunkért, . egymásért és a Krisztusért, Fiüöp Dezső nem ezzel összefüggésben szeretetlenjégről is. A keresztye­neknek ugyan’s minden szép és jo, vagyis az emberek lá­vát, előrehaladását és boldogságát célzó, törekvéseket segí­teniük kell. De nem kaphatnak indítást, az ifjak, a konfirmációi órá­kon valamiféle tudományellenessegre sem, nemcsak azért, mert ez a Szentírással merően ellenkezne (Móz 1 28!), ha­nem. azért sem., mert egyfelől ezek az ifjak - vagy’leg­alábbis egy részűk..- maguk is előbb utóbb tudományos munkát fognak végezni gyárakban, üzemekben, laboratóriu­mokban,-másfelől már most .tapasztalják a tudományos ku­tató m.unka nagyszerű eredményeit es élnek azzal: rádiót hallgatnak (sót egyik másik csinál is), televíziót néznek, au­tóbuszon utaznak, stb Csak arra kaphatnak indítást a kon­firmációi oktatás idején, hogy a tudományos kutatások min­den nagyszerű eredményét az emberiség javára segítsenek ók is felhasználni. Feher vasárnapon végül egyről ne feledkezzünk meg A gyülekezet imádkozzék az oltár előtt álío ifjúságért, hogy tudjanak Jézus kővetőt lenni, es elvégezhessék munkájukat ebben a világban. Kalif Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents