Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-12 / 11. szám

ÜÜLföLDÖKi ™ TÖRTÉKIT Az agy fi a s tar téne tb 8$i >f v > HUSZÁR GÁL Valószínűleg 1515 táján szü­letett, a felső Dunamelléken. . Valahol Pozsony közelében nyerhette meg Huszár Gált ki lutheri reformációban megszó­laló evangélium. MAGYARÓVÁRRA Oláh Miklós esztergomi érsek-prí­más elől távozott Huszár Gál, ahol 1554-ben már evangé­likus lelkészként működött. Magyaróvár és vidéke Miksa trónörökös birtoka volt, ő pe­dig rokonszenvezett a lutheri reformációval és az Ágostai Hitvallással. Így Huszár 'Gál hamarosan Mosonban is és a környező falvakban is hirdet­hette az evangéliumot. Sőt a 'győri püspökség területén egyik község a másik után hagyta ott a római tanítást és választotta a reformációt. 1555 pünkösdjén a magyaróvári templomban nyilvános hitvita zajlott le, ahol Huszár Gál képviselte az evangélikus egy­ház, a győri és pozsonyi káp­talan négy kanonokja pedig a katolikus egyház álláspontját. XVohnitzky várkapitány Huszár Gál győzelmét hirdette ki, míg a vesztes kanonokok „gúnnyal tetézve kényszerültek Övárt elhagyni”. , 1557-ben bécsi útja során nyomdát vásárolt és megta­nulta a könyvnyomtatást is. Nyomdájának első ismert ter­méke saját műve: „Az Űr Jé­zus Krisztusnak szent vacso­rájáról, kínszenvedéséről és dicsőséges feltámadásáról való prédikációk”. Ez három pré­dikációt tartalmazott, a leg­határozottabb evangélikus ta­nítás jegyében. 1559-ben jelent meg Huszár Gál magyarővári nyomdájá­nak második jelentős munká­ja, Sztáray Mihály: Az igaz papságnak tüköré című müvét nyomtatta ki. Buzgó tevékenységére csak­hamar felfigyelt a győri káp­talan, s maga elé idézte ki­hallgatásra. Ennek kellemet­lenségeitől Huszár Gált köz­benjárói megmentették ugyan, de kénytelen volt más vidék­re költözni. KASSAI MAGYAR PAP­KÉNT működött 1560 tavaszá­tól. Ez év júliusában részt vett az öt szabad királyi vá­ros Kisszebenben tartott zsi­natán, ahol Huszár Gált eskü­je alapján felvették az evan­gélikus lelkészek fraternitá Sá­ba. A Habsburg-katolikus elnyo­mást itt Verancsics Antal eg­ri püspök képviselte, aki Hu­szár Gált elfogatta és Egerbe akarta szállíttatni. A magyar katonaság, Forgách Simum ka­pitánnyal. az élen azonban megakadályozta az elszállí­tást. Verancsics püspök erre leváltatta a magyar katonákat és Habsburg-hű elemekkel cserélte ki. Amikor azonban sor került volna Huszár Gál elszállítására, zavargás tá­madt, miközben Bornemisza Péter diák, — a későbbi evan­gélikus püspök — a zűrzavart felhasználva, társai közremű­ködésével kiszabadította Hu­szár Gált, aki a kemence meg­bontott falán keresztül mene­kült fogságából. DEBRECENBE menekült Huszár Gál 1561. elején. Ide Verancsics keze már nem ért el. Menekült kassai lelkész­ként írta alá ekkor írásait. Itt nem végzett lelkeszi szolgála­tot, hanem mint könyvnyom- tató működött. Nagy szolgála­tot tett Méliusz Juhász Péter­nek, a híres debreceni refor­mátus püspöknek, akinek pré- dikációs könyvet és énekesi- könyvet is nyomtatott. 1562, nyarán, elhagyta Debrecent. Távozásának oka ismeretlen. Lehetséges, hogy az evangéli­kus Huszár Gálnak nézetelté­rése támadt az egyre határo­zottabban kálvini irányú deb­receni egyházi vezetőkkel, KOMAROMI LELKÉSZ­KÉNT működött 1562. októbe­rétől. Oláh Miklós érsek-prí­más hamarosan tudomást szer­zett Huszár Gál komáromi mű­ködéséről s követelte a város bírójánál és a naszádosok kapitányánál a „veszedelmes” prédikátor eltávolítását. 1563. január _ 17-én feljelentette Ferdinand királynál és a had­sereg-főparancsnok Károly fő­hercegnél a „kóborló eretne­ket”. Még mielőtt elfogták volna , 1563. januárban, csi­korgó téli hidegben, újra ván- dtxrbotot kényszerült fogni. A Vág mentén húzódott fel­felé és eljutott Szeredig. NAGYSZOMBATBAN tele­pedett le, ahová pedig Oláh Miklós már jezsuitáikat is tele­pített, akik később a várost a katolicizmus egyik fellegvá­rává építették M. Egyénlotlen harci helyzetben, nehéz körül­ményeik között, másfél évig győzte Huszár Gál a küzdelmet a jezsuitáikká]. Eltávolítása nem is sikerülhetett másként, csak a Habsburg hatalom igénybevételével. Dudith And­rás katolikus püspök és egyszemélyiben királyi kan­cellár utasította a nagy- szombati városi tanácsot, hogy ne tűrje meg falai között a már több helyről elűzött Huszár Gál eretnek prédikátort, aki papi hivatalt bitorol Nagyszombatban. 1565 tavaszától Huszár Gál újra vándorol, egyik helységből a másikba, a katolikus papság üldözése elöl. KOMJÁTI mezővárosban végre nyugodtabb évek követ­keztek Gál pappa. A tekinté­lyes evangélikus gyülekezet lelkipásztora lett. Űjra üzem­be helyezhette nyomdáját is. Itt kezdte meg Bornemisza „Első része az evangéliumok­ból és az epistolákból való tanulságoknak” című könyve nyomtatását, amit aztán Bor­nemisza maga fejezett be Semptén, 1573-ban. Komjátin készült el Huszár Gál legjelentősebb alkotása, a 16. századi magyar könyv- nyomtatás egyik legnagyobb műve „Az keresztyéni gyüle­kezetben való isteni dicsére­tek és imádságok, Komjáti, 1574.” című énekeskönyve. Enekesköoyvének megjele­nése után már nem sokat tu­dunk Huszár Gáliról. 1575-ben pestisben halt meg Pápán, ahová Dávid fiának látoga­tására ment ÉNEKESKÖNYVE a 16. század leggazdagabb magyar evangélikus énekeskönyve 1574. október 6-án kelt elősza­vában Huszár Gál. hangsúlyoz­za, az indította könyve kiadá­sára, ..hogy a mi Urunkat, Is­tenünket a régi szent embe­rekkel mi is egyenlőképpen dicsérhessük”. Külön kiemeli annak a fontosságát, hogy könyve nem csak énekeket tar­talmaz, hanem, az istentiszte­letek imádságait is közli. így „régi és a mostani ahyaszent- egyház” egysége él ebben az énekeskönyvben. Huszár Gál a wittenbergi reformáció nyo­mán kialakult evangélikus is­tentiszteleti élet. értékeit őrzi. Jól ismeri Luther Formula Missae-jét és Deutsche Messe- jét, valamint a wittenbergi egyházi rendtartást. Énekes­könyve kottás énekeskönyv, amely a templomi istentiszte­let imádságait is közli, mind az egyházi esztendő szerinti ál­landó részeket, mind az. egy­háza eV menete szerint váltó, rókát Huszár Gál énekeskönyve ma már csak két példányban ismert, az egyik Eperjesen van, a másik teljesebb példány Budapesten, de a 16. és 17. század sokszáz magyar evan­gélikus templom papja és népe használta áhítattal. A .18. századtól fogva szorult hát­térbe Huszár Gál énekesköny­ve. De még a 19. században is használatban maradt egy-egy példánya. Dr. Ottlyk Ernő Romeo, Júlia és a sötétség EGY TISZTA KÖNNY­CSEPP ez a történél. írója, Ján Otéenásek fiatal ember — most 37 éves —, alig évtize­des írói pályafutása máris bő­velkedik sikerekben. A világ­hír kapuját a Rómeó, Júlia és a sötétség nyitotta meg előtte, ez a balladaí hangú, tömör, mélyen tanulságos és bájosan érzelmes, őszinte és szuggesz- tív, szép elbeszélés. A regényt hamarosan átdolgozták szín­padra is, most pedig film for­májában láthatjuk. „Mi mindnyájan okai va­gyunk” —• idéztem és írtam néhány évvel ezelőtt' egy ak­koriban nagysikerű fihpről. Az is a Romeo—Júlia tragé­diát dolgozta fel modem kör­nyezetben, modem tanulság­gal. RÓMEÓT EZÚTTAL Pável- nek hívják, Júliát Hankának és a sötétség, amely a fiatal szerelmespárt örökre elvá­lasztja, 1942-ben horogkeresz- tes zászló formájában borult Prágára. Érettségi előtt állt Pável s csak felszínesen érez­te, hogy a vizsga, után néni a romantikus Élet, hanem a szörnyű kiszolgáltatottság vár rá,. amikor . véletlenül megis­merte Hankát. A leány akkor már halálraítélt volt, zsidó származású és lemaradt a vo­natról, amellyel a terezini ha­láltáborba kellett volna men­nie. Ma már tudjuk, hogy eb­ben a táborban hetvenhétezer csehországi zsidót öltek meg, ott áll á nevük vérpiros és gyászfekete betűkkel az öreg prágai zsinagóga feliér falán. Hanka nem ment el a tábor­ba, megszökött. S a kamasz, aki véletlenül találkozott vele, öntudatlan, gyermekes hőskö­déssel elrejti egy ócsika pad­lászugba. Pável lassacskán éb­red rá, mit tett valójában: arra is, hogy egy ember éle­tét menti meg s arra is, hogy ugyanakkor veszélybe, halálos veszélybe sodorta a magáét, a hozzátartozóiét, a lakótár­saiét. A kamaszból férfi lesz, a hősből ember (mert hősköd- ni könnyű, de emberhez mél­tóan élni, állhatatosan — ez nehezebb). Otcenásek megér­tő, szép szavakkal szól a két fiatal költői, tiszta és üde sze­relméről s vele együtt egy ember benső fejlődésének részletes krónikáját írja le. A film ezt a kettős folyama­tot képekben, a színészek já­tékában, szimbólumokban tár­ja a néző elé. E KEDVES, szép, hangula­tos és érzelmes történet hátte­rében ott a vérengző őrület, a fasiszta téboly. Aggódó-remeg- ve lessük, mikor csap le rá­juk, mikor oltja el az éledő szerelem . szemérmes tüzet. Borzongva figyeljük a csapon­gó, életre biztató szavakat, amelyekkel a szerelmes fiú • a szeretett leányban megpróbál­ja elcsititani az átélt borzal­mak és a kikerülhetetlen vég­zet jajszavait. Rómeó és Júlia sosem lehet egymásé. ..Mi mindnyájan okai vagyunk” — int önvizs­gálattá Otcenásek és ennek a tanulságnak a kedvéért a filmet másképp fejezi be, mint a megrázó és felejthetetlen elbeszélést. Az utolsó jelene­tet szinte jelképpé formálja, még ha a helyzet így kuszáb­bá, valószerűtlenebbé is lesz. A halálba induló leány kálvá- ria-útját a ház lakóinak, sze­me előtt vezeti el: ott áll a fiú, a ; hozzátartozók (akikből a rokonai lehettek volna), a szomszédok, a házmester s a többiek, ott állnak és nézik tehetetlenül. „Mi mindnyájan okai vagyunk...” EMLÉKSZEM a fasiszta há­ború borzalmairól szólva, va­laki akkoriban így kiáltott: Hogyan engedhette ezt; az Is­ten? De azt nem kérdezte, hogyan nézhettük tétlenül ‘mi? Otcenásek ebben a ma­gyarul is megjelent, olvasás­ra, sőt, többszöri olvasásra érdemes szép írásában és a belőle készült filmben egy­aránt arra emlékeztet, hogy nem elég a fasizmus, a há­ború gonoszsága felett elször- nyedni, tenni is kell valamit. Az a sötétség, amely ezt a Rómeót és ezt a Júliát eltép­te egymástól, a boldogságtól, az élettől, az a sötétség még nem pusztult ki egészen! Hanka így búcsúzik Pávei­től: Neked élned kell! Otcená­sek azt mondja nekünk: él­netek kell — de nem célta­lanul és nem tétlenül, hanem az emberiségért, az embersé­gért. teay) Az Egyházak Világtanácsa a földalatti atomfagyver- kísértelek ellen Az Egyházak Világtanácsa Végrehajtó Bizottsága Géni­ben tartott februári üléssza­kából felhívással fordult az atomhatalmakhoz. Felhívásá­ban új erőfeszítésekét sürget három, hosszú idő óta vita tárgyát képező kérdésben: Először: Azoknak a kormá­nyoknak, melyek magfegyver­rel rendelkeznek, azonnal tár­gyalniuk kellene egy megegye­zés érdekében, mely véget vet­ne a már most megállapítható magfegyver kísérleteknek; to­vábbá egyetértésre kellene jutniok a kisebb magfegyve­rekkel folytatott földalatti kí­sérleteknek — legalább egy meghatározott időre szóló — megtiltása érdekében is, hogy megtalálhassák, melyik az a megfelelő módszer, amellyel az ilyen föld-alatti robbantá­sok felderíthetők. „Üdvözöljük az elhatározást, hogy a genfi konferencia az atomfegyver kísérletek megtiltása tárgya­lására 1961. március 21-én újra összeül, és bízunk benne, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, megfelelő meg­egyezésre jut s ezzel fontos kiinduló bázist teremt a fegyverzet ellenőrzésére és a progresszív leszerelés számá­ra-” Másodszori A, magfegyver- kísérletek megszüntetéséről hozott ilyen döntésnek arra a további élkötelezésre kellene vezetnie, hogy a magfegyve­rek előállítását is megtiltják és a meglevő készleteket csök­kentik. Ezen felül a leszerelés problémáját a maga teljessé­gében, a szükséges garanciák­kal — beleértve a meglepetés­szerű támadás megelőzésére szolgáló intézkedéseket — fel kell göngyölíteni: a hagyomá­nyos fegyverzetet, a távirányí­tású rakétákat, a biológiai és kémiai hadviselést csak úgy, mint a magfegyvereket. „An­nak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a leszerelési tárgyalásokat a lehető legrö­videbb időponton belül újra megkezdik és az Egyesült Nemzetek felelőssége e terü­letre megfelelő teret biztosít.” Harmadszor: A népeknek minden alkalmat meg kellene ragadnxok a barátságos együtt­működéshez és a megegyezés­hez, hogy az a veszedelem és az a káosz, amely az ember­nek a világűrbe való előnyo­mulásával együttjár, kisebbít­hető legyen. A katonai rivali­zálások bú veszedelmesek, sem minthogy azokat a világ­űrbe is át szabadna vinni. Az Egyesült Nemzeteknek ezirá- nyú pozitív törekvései határo­zott és ed nem aluvó támoga­tást igényelnek. Azokkal a döntésekkel, ame­lyeket az ügy érdekében meg kell hozni, nyilvánvaló rizikó jár együtt. De a nem-cselek­vésben még nagyobb rizikó rejlik. A technikai akadályok, melyek jelenleg a . hatékony felügyelet és ellenőrzés útjá­ban állnak, minden halogatás­sal csak növekszenek, mert a fegyverkezésben nincs meg­állás és a fegyverzet állandóan fejlődik, úgy tökéletességben, mint méreteiben. Ilyen helyzetben az azonnali tárgyalás a parancsoló. * AZ EGYHAZAK vilag- TANÄCSA a Végrehajtó Bizottság dönté­se alapján a júniusban Prá­gában tartandó Keresztyén Békevilággyűlésre ezévben is elküldi megfigyelőjét * AZ EGYHÁZ fogyatékossága A, „Listener” című angol rádióújság nemrég beszámolt dr. Kari Barth-al folytatott televíziós interjújáról. Az in­terjú témája: „A jelenkor ke­resztyén egyháza”, volt. Feltett kérdésre: „Az Ön látása sze­rint mi az egyház legnagyobb fogyatékossága?” Barth Károly ezt válaszolta: „Az egyház feladata az, hogy középen áll­jon a bibliai üzenet és az em­beri élet között úgy, ahogy az a mában folyik. Az egyház gyakran túl kevéssé mennyei, és túl kevéssé földi, márpedig az embereknek mindkettő fe­löl tisztában kellene lennie: a mennyei Isten és a földi Isten felöl is.” A 95 százalékért Érdeklődéssel és figyelem­mel olvastam a Központi Sta­tisztikai Hivatal elmúlt évről szóló jelentését. A számok tükréből ;is - észrevehető: az, aminek napról napra részesei vagyunk; hogyan alakul át a mezőgazdaság, mennyit, fejlő­dött az ipar, milyen . mérték­ben teljesítette tervét a ke­reskedelem, hogyan terjed a kultúra __ En gem a számok tengerében különösen egy adat késztetett elgondolkodásra- „85 száza­lék”. Hozzá a magyarázat: Hazánk lakosságának 85 szá­zaléka SÉTK-feíztosított. Ez a szám akkor jelent még töb­bet, ha tudjuk azt, hogy Ma­gyarország lakossága 10 millió 21 ezer fő. Ezen a téren sok nyugati országot hagyunk magunk mögött. Visszagondolok: mint gyer­mek, hány helyen láttam, hogy a ló, vagy két tehénke által húzott kocsi fenekén volt a beteg „hordagya”, és úgy vitték a sokszor 15—20 km távolságra levő orvoshoz — ha éppen a lovat, vagy teheneket el nem adták addig, a talán „magyar betegségben” (TBC) szenvedő családtag gyógykezeltetésének fedezésé­re. A néhány holddal rendel­kező parasztcsaládokat, vagy a földnélküli zselléreket a gyógykezel fűtési költség nem egy alkalommal juttatta kol­dusbotra. Jó, hogy mint a £e* renejózsefi és a Horfhy-kor- szak annyi szomorú jelenségé­vel együtt ez is már a múlté. Tessedik Sámuel is látta kora, főleg a parasztság szo­ciális helyzetét. Amit ő nem. tudott teljesen megoldani, azt kormányzatunk 85 százalékban máris megoldotta'. Tessedik késői utódai, lelkészi karunk minden tagja is SZTK-biztosí- tott. Ami Tessedik és Berzse­nyi korában még terv és jó­szándék volt, amit a feudális és kapitalista rendszerek nem akartak megvalósítani — mert a MABI és az OTI csak á la­kosság kicsiny rétegét részesí­tette valamilyen „biztosítás­ban”—, az napjainkban való­ság, és főleg a mezőgazdaság szocialista nagyüzemre való áttérésével, mindig több em­bernek jelenti az ingyenes, illetve nagyon kedvezményes gyógykezeltetést és táppénzt. Országgyűlésünk nemrég tartott ülésszakán pedig el­hangzott a bejelentés: Ez év végéig a „85 százalék” 95 szá­zalékra emelkedik! Nincs messze az idő, amikor min­den magyar állampolgár SZTK-biztosítött lesz! ■A számok is beszélnek: A fejlődésről... a gondoskodás­ról. .. a tettekről... arról, hogy valójában „nálunk a leg­főbb érték az EMBER”! B Klerikális manőverek Kubában Lapunk hasábjain már több­ször rámutattunk arra, hogy mindenütt, ahol egy-egy or­szág népe a maga méltóságá­nak tudatára ébred és erőfe­szítéseket tesz arra, hogy a maga kezébe vegye sorsának irányítását, törvényszerűen akcióba kezdenek a visszahúzó és1 elnyomó erők is — s ezek között nem . utolsósorban,, az imperialista törekvéseket hol szító, hol azok szolgálatába szegődött, klerikális reakció, a politikai katolicizmus. A katolikus egyház reakciós erőinek megélénkülő tevékeny­sége különösen is szembetűnő az utóbbi hetekben Kubában. A ‘ kubai forradalom elleni manőverek irányítói között fél kel) figyelni Artega. Masnidat és Alfredo Müller püspökök szerepére. (Alfredo Müller Spellmann bizalmi embére!) Ugyanakkor nyilvánvaló; hogy bizonyos külföldi — kivált­képpen spanyol — papi körök befolyása is fokozottan, érvé­nyesül a kubai püspökök ma­gatartásában. Ezeknek a kül­földi —- spanyol — papi kö­röknek szoros, szövetkezése pedig a Franco és Salazar- féle, . klerikál-fásizmussal rég­től fogva nyílt titok. Csakis így magyarázható,, hogy _e püspökségekhez tartozó, még azon papi körök1 is, melyek eredetileg szimpatizáltak Fidel Castróval, részt vállaltak a klerikalizmusnak a forradalom elleni akcióiban. Ezt a megál­lapítást igazolja mindenek­előtt az I960 májusában és az 1961 januárjában kibocsátott két pásztorlevéle mely a hí­veket Fidel Castro forradalmi kormányával szembeni állás- foglalásra izgatta. Meg kell azonban jegyezni, ugyanakkor, hogy az új rendszer szociális vívmányait még a pásztorle­velek sem kísérelték meg le­hazudni. Kétségtelenül a nyil­vánvaló forradalmi vívmányok tényével * függ össze, hogy a katolikusok többsége — az egyházi manőverek ellenére is — Kubában, támogatja Fidel Castro politikáját és ebben a magatartásában az említett pásztorlevelek sem tudták megrendíteni. Természetesen, a reakciós papság mellett fő­leg a kubai származású pap­ságban, tehát azok között, akiket a haza szeretető is összeköt Kubával — a katoli­kus többség magatartásának hatására is — erősödnek azok a hazafias erők, amelyek „a keresztért és hazáért” szállnak síkra és G. Lence lelkész kö­rül tömörülnek. (Nem véletlen tehát, hogy G. Lencét a .nyu­gat-berlini „Petrusblatt” óosá- rolja!) ... Azokban a :papokbán, akik hitükből folyóra is szeretik, hazájukat, • annak forradalmi népét, és megbecsülik forra­dalmi vívmányait, azoknak a katolikus papoknak szellemé él. akik a XI.X. században akár Mexikóban, akár éppen- magában Kubában, síkra száll­ták és harcoltak hazájuk nem­zeti függetlenségéért. És a vallásos tömegek? Em­lítettük, hogy többségűkben támogatják Fidel Castro poli­tikáját, És ez azt • is jelenti, hogy ugyanakkor nyilvánvaló­vá tették a kubai ötödik had­osztály, a klerikális reakció csődjét és ezzel áthúztak az ellenforradalmárok és az őket támogató washingtoni impe­rialista körök számításait. Amikor a klerikális reakció megpróbált diák-sztrájkokat és diák-tüntetéseket szervezni a forradalmi kormányzat el­len, megmozdultak ezek a tö­megek is. És ellentüntetések­ben mutatták meg erejüket. És. ez az erő mindenesetre elegendő volt arra, hogy visz- szavonulásra, kényszerítse a klerikális reakciót. Vajon mi. lesz a legközelebbi manővere? Gádor András ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1%1. március 12-én. Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Káldy Zol­tán, du. 5. dr. Kékén András, du. 6. Szeretetvén dégség: dr. Takács Dánielné. Fasor de. fél 10. Kincz- ler írén. de. 11. Benczúr László du. 6. ifj. B’lázy Lajos. Dózsa Gy. út de- fél 10. if.i. Blázy Lajos. Üllői út 24. de. fél 10. Fodof Ott- már, de. 11 (úrv.) Fodor Ofct- már Karácsony S. u. SÍ. de. 10. (úrv.) Grünvalszky Károlcv. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. av,12. Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán út de. 10. Drenyovszky János, de. 11. Dre- nyovszky János, du. 6. Drenyov- szky János. Kőbánya de. 10. Ta­kács József, du. 5. Szeretétvendég- ség: Friedrich Lajos. Utász u. de. 9. VeÖreÖs Imre. Vajda Pétét a. de. fél 12. Takács József. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly, du. 4. Szeretetvendégség. Rákosfalva de. 8. Szabó István. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. Nagy István. Váci út 129. de. 8. Szűcs Kálmán teol. Frangepán utca de. fél 9. Nagy István. Üjncst de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 16. Soroks ár-újtelep de. fél 9. Rákospalota MAV-telep de, 8. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. fél 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Béesikapu tér de. 9, Madocsai Miklós, de. 10. (német, urv,) Várady Lajos, de. 11. Schreiner Vilmos, este 7. Gyarmathy Dezső teológus. Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Gosschmiéd Iván, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5. Vámos József. Xfl., Tarcsay Vilmos ti. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, este fél 7. Károlyi Erzsébet. Pesthidegkút de. fél 11. Zoltai Gyula. Diana üt de. fél 9. Zoltai Gyula. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr, Rézessy Zoltán; de. 11. (úrv.) Marschalkó Gyula, du. 6. (úrv.) Kend eh György. Né­metvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Kendeh György. Nagytétény de. 8. dr. Benes Miklós. KelenvÖlgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 16. Csepel de. Ili du. 6. t I ÉL 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents