Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-26 / 9. szám

„Sírjatok a Ä% egyhástSrténetbott GÁLSZÉCSI ISTVÁN hiszünk az egy Istenben” kez­dettel szerepel. A harmadik Luther-ének fordítása Húsz János éneké­nek Luther által továbbfej­lesztett változata. Ebben Gál- szécsi hűen adja vissza Lut- ther úrvacsorái tanítását, bár fordítása az eredetinél bő­vebb lett: ,Azirt, mely ember Krisz­tusnak testit akarandja hoz­zája vennie, az higgye, hogy Krisztus az 6 bűneiért meg­holt, mert valaki ezt nem hi- endií iletírK. _ halált viszen (vészén) magának. Hisszük penig Krisztusnak igaz testit és igaz virít ne­künk adnia, az ő mondásáirt, e kenyér, melyet nektek adok ételre, én testem, és e bor, melyet nektek adok italra, én vinem, mely új igiretnek jegye.” Nemcsak rímtelenek ezek a sorok, hanem jóval hosszab­bak is, mint az eredetiben. De Gálszécsinek. az első ma­gyar evangélikus énekes­könyv szerkesztőjének és fordítójának úttörő mun­kát kellett végeznie, A cél az volt, hogy minél olöhb hozzájussanak a magyarországi evangéli­kus gyülekezetek Luther énekeinek fordításához. HITTANI MÜVE 1538-ban jelent meg: „A keresztyéni tudományról való rövid köny­vecske.” Ezt a művet Bőd Péter Magyar Athénásából is­merjük. A könyvet elveszett­nek • tartották mindaddig, amig Révész Kálmán szeren­csés kézzel egy könyvtáblá­ban e műből való töredéket talált 1894-ben. Gálszécsi kátéjának menete majdnem teljesen megegyezik Luther Kis Kátéjával. Válto­zás csak annyiban van, hogy a gyónást már határozot­tan elkülöníti a szentségek­től. A tartalomban kétségte- nül Luther hatása látszik. Elég itt a reformáció sarka­latos tételének, a hit által való. megigazulás tanításának Gálszécsi fogalmazásában való bemutatása: „Mindegy e két mondás: irgalmasságból üdvözö­lünk, és hitből üdvözö­lünk. Mert a hit irgalmas­ságnak bizodalmát jegyzi, azért mikor mondjuk, hogy hitből üdvözölünk, e mondást eképpen ért­sed, hogy irgalmasság­nak bizodalmából üdvö­zli lünk, mely irgalmasság nekünk bizonyos, nem a mi érdemünkért, hanem Krisztusért.... Ezt azért mondom, hogy tudatla­nok-e mondásból: csak hitből üdvözölünk, meg ne bántassanak, mert ezt nem egy jóságos müvel- kedetről kell érteni, ha­nem irgalmasságnak bi­zodalmáról.” Gálszécsi tehát nemcsak a hitből való üdvözülés tanítá­sát szólaltatta meg a katoli­kus . értelmezéssel szemben, hanem a reformáció táborá­ban keletkezett félreértések ellen is küzdött. Ha a hazai teológiai irodalomban mindig ilyen tisztasággal jutott vol­na kifejezésre a hit által való megigazulás tanítása, akkor kevesebb félreértésre lett vol­na alkalom. GáLzécsi nagy irodalmi terviét forgatott magában, kész lett volna a reformáció tanítását alaposabb művek­ben is kifejteni. Könyvének! zárószavában ezt mondja: „Rövid nap, ha életemet Isten meghosszabbitandja, és ennyi scholai gondoktól meg- szabadítand, ezekről nagyobb könyvet írok, hol mindeneket sok helyekkel megbizonyítok; azért eddig ezt, minden em­ber jó névén vegye én tőlem* és kevés botránkozásimért, hogyha valami találand, min­ket ne szidalmazzon.” Gálszécsi szerénysége éne­keskönyvében, hittankönyvé­ben is kifejezésre jutott, ma­ga is érezte a kezdet nehéz­ségeit. A 16. század eva ngeli* kus népe azonban nagy ha­szonnal forgatta müveit, mint a magyarországi lutherániz* mus első szellemi alkotásai közül valókat. Dr. Ottlyk Ernő ISTENTISZTELETI REND L Mit érezhetetett a megölt Patrice Lumumba özvegye és milyen könnyel simák a gyermekei, akik se férjet, se apát nem ölelhetnek többé? Nem váratlan, kiszámíthatat­lan, elkerülhetetlen halál ra­bolta el Patrice Lumumba, és társai életét, hanem kiszámi- tottság, tervszerűség, tudatos­ság, gonoszság és gyűlölet. A világ közvéleménye hosszú időn keresztül kérte és köve­telte életük biztonságát, meg­védését és megmentését, sót a szabadságukat, és éppen az ellenkezője történt. Most majd egymásután megszólalnak, kiáltanak a tények és a ta­núk, az események és fordu­latok és a, történelem, ki­mondja ítéletét személyek fe­lett, is, közösségek felett is, tehát mindazok felett,' akik valamit tettek a gyilkos ha­lállal összejátszva és azok fe­lett, akik nem tettek ellene semmit sem. Mi keresztyének vagyunk és azt mondjuk: nemcsak a történelem ítél, hanem Isten is! Ez a világot felrázó halál nem tragédia, hanem gonoszság! Nem isme­retlen végzet, hanem Káin­nak nagyonis ismerős testvér- gyilkossága! de új adatok jönnek, a pusz­tulás, a gyötrelem, a halálos testvérharc és a fehér ember tevékenységéllek adatai, aki­nek a számára egy csepp olaj többet ér, mint egy csepp vér. Magasan áll az ENSZ New York-i palotája és ég felé nyújtózkodnak mindenütt a templomtornyok, de lent, a mélyben, a világ utcáin, te­rein, kunyhóiban mikor bon­takozik ki a felebarátok egy­mást segítő élete, szolgálata, felelőssége és szeretete? Február 12-ét az Egyesült Államok sok gyülekezetében a „faji vonatkozások vasár­napjaiként ünnepük. Ame­rika Keresztyén Egyházainak Nemzeti Tanácsa felhívta a kebelébe tartozó protestáns és ortodox gyülekezeteket, hogy az emberi kapcsolatok mérté­kévé az igaz felebaráti szere- tetet tegyék. Ez a szeretet el­választhatatlan az igazságos­ságtól és legyőzi a korok, vagy nemek, az intelligencia „Sírjatok a sírokkal.. ~ Meg keU értenünk Jézus sza­vát! A mi Urunk többet kér a könnyeknél, a halottak el- síratásánál! Azt kéri tőlünk, amiért Ö életét áldozta, hogy mentsük meg a mások életét azért, hogy mindig kevesebb legyen a síró és kevesebb a gyilkos. De növekedjék a fe­lebarátok tábora, amely biz­tosítja, a holnapot a szeretet- ben és az igazságban. Várady Lajos és a gazdagság, a faj és a műveltség közötti összes kü­lönbségeket. A Nemzeti Tanács egész sor szempontot közölt a gyüleke­zetekkel, hogy azok alapján hozzájárulhassanak a faji so­rompók eltávolításához étter­mekben és más nyilvános he­lyen és a nyilvános közleke­dési eszközökön; hogy síkra szállhassanak minden polgár választójogának szabad gya­korlásáért. A bécsi, majd a krakkói egyetemen tanult. 1532-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Ez a tény már a reformáció elfogadása mellet­ti döntést jelenti. Élete to­vábbi folyáséról csak annyi biztos, hogy teljesen a lutheri reformáció szellemében mű­ködött. Hazajövet Gálszécsen működött iskolamesterként. 1'536-ban evangélikus énekes­könyvet és 1538-ban evangé­likus hittani könyvet adott ki. Egyik műve sem maradt ránk épen, mindkettőből csupán töredékek kerültek elő. ENEKESKÖNYVE ezt a cí­met viseli: „Kegyes yenekek- rwl ees kereztyen hewtrwl. reowid keönywecyke galzecy estwan mestertwl zerezte- teth.” Az előszóban a szerző bejelenti, hogy versei nem nagyon tökéletesek, de kéri, hogy ezen senki se háborod­jék fel, mert ilyen énekes­könyvünk még nincsen. Gálszécsi, aki 1532-ben Wittenbergben tanult, Luther példája szerint hangjegyeket is közölt énekeskönyvében. Mind a versek, mind a kot­ták még nagyon tökéletlenek a könyvben, mert az éneke­ket csak prózában fordította, rímek nélkül, a hangjegyek­ről pedig maga Gálszécsi mondja olvasóinak: „Az éne­kekben néhol több igék vágy­nak, hogy nem mint az első versnek nótái volnának, azért ilyen módot tartsatok, hogy az hol ez történendik, tehát agy nótán teljesítsétek azo­kat be (egy hangra több szó­tagot énekeljetek) ezt penig hogy inkább eszetekbe vehes- sétek, könnyebbségnek okáért minden éneket megvirgulál- tam (megjelöltem).” Ez a zenei utasítás az énekvézérre bízza a hiba kijavítását. Gálszécsi hangjegyei a Luther-ónekekre vonatkozóan mindenben meg­egyeznek a weimari Luther- kiadásban közölt eredetiek­kel. A dallamokat tehát egye­nesen Luther énekeskönyvé­ből vette át. Az énekaskönyvnek csu­pán az első íve, tehát 16 ol­dala került eddig elő, ezeket is könyvtáblákból áztatták ki. De jellemző, hogy a 16 la­pon fennmaradt énekeskönyv három Luther-éneket közöl fordításban. Ezek közül az első: „Tíz külön parancsolatnak magya­rázása, melyek bűnöknek es- méretire adattattak, nem üd­vösségnek nyerisirt.” Ez Luther „Dis sind die heylgen zehn gebott” kezdetű éneké­nek fordítása. Csupán annyit változtat rajta, hogy az ere­deti tizenegyedik verset két versben adja. Példaképpen egy versszaka álljon itt;, „Hallgasd meg, bűnös ember, Élő Istennek parancsolatját; Melyeket Mojzesnek általa Ada nekünk Sinai hegyen.” A második Luther-ének pe­dig „Das deutsche patrem” fordítása, vagyis az Apostoli Hitvallás versbeöntése. Gál­szécsi énekes könyvében „Mi Budapesten, 1961. február 26-án Deák tér de. 9. (urv) dr. Kékén .András de. 11. (urv) Hafenscher Károly du. 6. Trajtler Gábor Fa- vSOr de. fél 10. Kiaiczler Irén de. 11. ifj. Blazy Lajos du. 6. Rác Miklós teológus Dózsa György út de. fél 10. ifj. Blázy Lajos Üllői út 24. de. fél 10. de. 11. Karácsony Sándor u. 31. de. 10. Rákóczi út 57b. de. 10. (szlovák) dr. Sziiády Jenő de 12. Thaly Kálmán út., de. 10. Dre- nyovszky János de. 11. Rédey Pál délután 6. Drenyovszky János Kőbánya délelőtt 10. Utász utea délelőtt 9. Va.ida Péter utca. oe. fél 12. Rákosfalva de. 8. Szabó Ist­ván Gyarmat u. de. fél 10. Zugló de. 11 Mezősi György du. 6. Boros Károly Fóti út 22. de. 11. (urv) Gá­dor András du. 5. Szeretetvendég- ség Váci út 129. de. 8. Nagy Ist­ván Frangepán u. 43. de. fél 9. Gádor András Újpest de. 10- Pest­erzsébet de. 10. (urv) Nagy István Soroksár Újtelep de. fél 9. Bencze Imre Rákospalota MÁV telep dé. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kist&mplom du. s. Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de* 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 6. Szeretetvendégség Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákosszent­mihály de. fél 11. Karner Ágoston Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. 11. Várady Lajos este 7. SchreU ner Vilmos Torockó tér de. fél 9; Madocsai Miklós Ööuda de. !L Vámos József délelőtt 10. (urv.) Vámos József. délután 5. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Zoltai Gyula Pesthidegkút de. fél 11. Zoltai Gyula Diana út de. fél 9. Károlyi Erzsébet Kelenföld de. 8. (urv) dr. Reze&sy Zoltán de. 11.(urv) dr. Re- zessy Zoltán du. 6. Kendeh György Németvölgyi út 138. de. 9. Kendeh György Kelenvölgy de. 9. dr. Be­nes Miklós Nagytétény de. 8. Vi- sontai Róbert Budafok de: 11. V>- sontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11, du. 6. Araikor Jézus imádkozott, arckifejezése elváltozott és ruhája fehéren fénylett... a Jézus azt mondotta: sze­resd felebarátodat, mint ön­magadat. Én úgy tudom, hogy az Angliában nevelkedett és tanult Patrice Lumumba ró­mai katolikus vallásé volt, aki ismerte ezt az Igét. De mit érezhetett ebből a felebaráti szeretetből, feketék és fehérek szeretetéből? Hol és mikor változott át a ha­talom, a pénzszomjas, olaj­szomjas, földszomjas, ágyú­szomjas, vérszomjas hatalom irgalommá és megértéssé, testvéri szóvá és megbékü- léssé, vagy akár csak józan ésszé és humánus felelős­séggé? Ki gondolt arra, hogy Patrice Lumumba is élni akart, mert van joga élni és szolgálni akart, mert szükség volt szolgálatára egy új élet küszöbéig eljutott új állam sorsában. Ki gondolt arra, hogy együtt dolgozzék vele egy olyan állam formálásá­ban, amelynek tengernyi prob­lémája van, ahol a történel­mi zűrzavar éhínséggel fenye­get. ahol törzsek és emberek irtása folyik, ahol pedig le kellene fektetni közös erővel, feketék és fehérek, felebará­tok közös erejével az egész­ségügy, a kultúra, a gazdaság alapjait? Ki volt a keresztyén Lumumba leeresztvén” fele­barátja? X Tizennégy millió kongói ko­sul hét millió keresztyén és ebből két millió a protes­táns. Majdnem minden kon­gói beteg. Egy svéd misszio­nárius tapasztalata szerint a belga gyarmati uralom, alatt a Bibliát olyan veszélyesnek tekintették, mint a fegyvert. Este 9 óra után tilos volt minden gyülekezés- Az ada­tok közlését lehetne folytatni, «- Lk. 9, 28-37 ­Jézus arra készülődik, hogy elinduljon a kereszt felé. Ta­nítványainak ezt már meg­mondotta, s közös útjuk felől nem hagyta őket bizonytalan­ságban. Ekkor az egyre erősö­dő sötétségbe ragyogó fény villan. A történet maga meg­foghatatlan. A tanítványok is csak dadogva tesznek bizony­ságot arról, ami olyan mély hatással volt rájuk, hogy alig tudták felfogni. Ezt látták: Jézus isteni dicsőség fény özö­nében tündöklik. Es ha egyre nehezebbé válik is annak a megértése, amit Isten cselek­szik, ez a kép mindig a ta­nítványok szeme előtt lebe­gett: Jézus isteni dicsőség fényözönében tündöklik. Azón, aki a kereszt felé vezető úton elindul, Isten dicsősége ra­gyog. Ki ne tudná Pétert megérteni? Itt, ahol a sötétsé­get ragyogó fény hatja át, itt akar Péter maradni. Az örök­kévalóság fénye ez! Ezen kí­vül itt vannak, az ótestamen­tum nagyjai. — „Ami a régi atyák seregének legfőbb kí­vánsága és vágya volt és amit megprófétáltak, dicsőségesen beteljesedett!” — De nem sza­bad mégse, hogy Jézus tanít­ványai sátort verjenek. KeU, AZ OROSZ ORTHODOX EGYHÁZ moszkvai patriarchátusa dr. Niemöllér Mártont, a hessen- nassaui egyház elnökét és dr. Hanfried Krügert, a frank­furti ökumenikus központ ve­zetőjét háromhetes látogatás­ra (április 22-től május 13-ig) meghívta a Szovjetunióba. A meghívottak a Szovjetunió egyházait látogatják meg.. hogy ismét visszatérjenek a mindennapi küzdelembe. Amit átéltek, arról hallgatnak. Ki is hinne szavuknak? Egy azon­ban megmarad: az Űrnak sza­va. Ehhez a szóhoz kell tar­tani magukat. Ez őket meg fogja tartani. — SZÜLETÉSEK: Kardos József budapesti segédlelkésznek és fele­ségének január 9-én első gyerme­kük született. Neve Erika Márta, — Győri János nagytarcsai lel­készt és feleségét Isten nyolcadik gyermekkel áldotta meg. Neve Pál-Barnabás. — HALÁLOZÁS: Dr. Ihász József nyugalmazott gimnáziumi tanár, a fasori gimnázium hosszú idán át volt nevelője, február 15-én, 74 éves korában elhunyt. Nagy rész­vét méíielt temette el Koren Emil esperes. „Az igaznak emlékezete áldott.’? — Eladó Balatonszepezden egy 700 négyszögöles telek. Cím a ki­adóban. — Harangok újraöntését, harang­koronák, harangállványok készí­tését, átalakítását új rendszerűre vállalja Ducsák István harangön­tő, Örszentmiklós, Dózsa György Út 26. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és eladó: Gádor Andrá« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Saj főosztályi telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta ló 000 példányban nyomtatott 811459/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. „Faji vonatkozások vasárnapja7' BERZSENYI DÁNIEL Berzsenyi Dániel 1776. május 7-én a Vas megyei Egyházashetyén született; abban a kis kemenesatji faluban, ahol a Berzsenyi-család­nak régtől fogva voltak birtokai. Édesapja í— Berzsenyi Lajos — megszerezte ugyan az ügyvédi képesítést, de sohasem hasznosította. Csendes elvonultságban falusi birtokán gaz­dálkodott szigorúan ügyelve tekintélyére, még a feleségének sem engedve beleszólást a gazdálkodásba. A feleség — Berzsenyi édes­anyja — gyengéd, érzékeny lelkületű asszony volt, akinek olykor-olykor enyhítenie kellett a férj szigorú bánásmódját mind önmaga, mind az egyetlen gyermek iránt. Berzsenyi 1790-ben került a soproni fő­iskolára, az iskolai fegyelem azonban hamar kedvét szegte, s bár leckéi nem okoztak néki különösebb gondot, a sorsa mégis az lett, hogy tanulmányait nem fejezte be, amit később volt oka megbánni — különösen Kölcsey kritikai támadása idején. Berzsenyi 1795-ben került vissza végleg az egyre komorább és szótlanabb apja házába, abba a kis faluba, hol minden elvesztett édes­anyjára és örökre elmúlt gyermekkorára em­lékeztette. A költő maga bevallja, hogy atyja öt nem ismerte; szilajságát nem mérsékelni, hanem zabolázni akarta és észrevevén a köl­tők iránti szeretetét, hajlamainak kiélésében, költészetének kifejlesztésében mindenáron akadályozni igyekezett. Berzsenyinek, hogy apja gyámkodása alól szabaduljon, egyetlen út kínálkozott, hogy birtokoslányt vesz felesé­gül, minthogy képesítése hivatalvállaláshoz nem volt, atyja pedig a birtokuk felett egye­dül rendelkezett. A költő még alig töltötte be huszonharma- dik életévét,'amidőn a nálánál kilenc évvel ifjabb Dukai Takáts Zsuzsánnát feleségül vette. Az ifjú pár Sömjénbe vonult Berzsenyi anyai birtokára és felhőtlen boldogságban töl­tötték első hónapjaikat. A nehezen barátkozó, s a verseit titkoló Berzsenyi később bizalmába fogadta a jobbágyszülőktől származó, felvilá­gosult és szerény anyagi körülmények közt élő falusi papot, annak a kornak becsült poétáját és tudósát — Kis Jánost, a későbbi dunántúli evangélikus püspököt, egyik Berzsenyi-gyer­mek keresztapját. — Márcsak nyíltan megvallom Komám- uramnak, hogy én egy időtől fogva versírás­sal •bíbelődöm s mondja meg, ha mehetek-e valamite? — fordult egyszer Berzsenyi Kis Jánoshoz, aki elolvasván a költő verseit, a nagy poétát és igaz hazafit megölelte és még a rákövetkező napon elküldte Berzsenyi verseit a „Magyarokhoz” című ódával együtt Ka- zinczynak. Kazinczy válaszlevelében szinte forrt az öröm boldog izgalma: — íme, midőn azon ke­sergek, hogy a szent tűz, mely már csak ke­vesek szívében tápláltatik, közeledik az el­hívás felé, egy dicső lángot láték fellob­banni! ... S a „dicső láng” egyre fénylőbben lobogott Berzsenyi költészetében, s most, másfél század után is gyönyörködtetik az olvasót. A hazafi- ság szép példájaként, Berzsenyi versei a. fe­hérvári katolikus kispapák költségén 1818-ban láttak napvilágot nyomtatásban; a verskedvelő hazafias közönség és az' iróvilág nagy. örö­mére. Kisfaludy Sándor azt írta, hogy Ber­zsenyi ódái „elragadták őt s kiemelték me- lanehóliája csendjéből”. Szatmár, Szeged kapva-kaptak az új könyvön, s Győrből ugyaniig eredményről tudósítja Kis János Kazinczyt. Kazinczy szerint Sárospatak nem ismer Berzsenyihez fogható magyar lantost. •. Az ünnepelt költő több ízben Pestre látogat. Ezek az utazásai csalódást és kiábrándulást okoztak pesti rajongóinak, akik elszörnyülköd- tek a költő mogorvaságán, mert Berzsenyi szótlan, barátságtalan és ismerőseiből ellen­szenvet váltott ki, amitől még zárkózottabb lett. Egyedül talán Virág Benedek, a „szent öreg” érzett iránta barátilag, s csak egy em­bert — Kazinczyt, akit személyesen nem is is­mert, hitt igaz barátnak, de aki előtt, legalább papíron, nyugodtan megnyilatkozhatott. Ké­sőbb benne is nagyon csalódott, mert a fiatal Kölcsey, Kazinczy legkiválóbb és legkedvel­tebb tanítványa, kritikai hadjáratba kezd s az első áldozat éppen Berzsenyi, A költő ekkor érzi életében először és na­gyon is, hogy tanulmányaiban elakadt, vad, önemésztő busongásban abbahagyja — a ma­gyar irodalom örök kárára — a verselést és különös makacssággal tanulmányokba temet­kezik, hogy kellő felkészültséggel felelhessen Kölcseynek. Berzsenyi nagyságát nem csupán világiro­dalmi jelentőségű ódái mutatják, és nem. is egyedül lángesze, hanem az a. hallatlan szí­vósság, amellyel tudóssá képezte önmagát, és ennél is jobban az, hogy szabadulni tudott osztálya előítéleteinek béklyóiból, s a ne­mesi származására, büszke Berzsenyi egyik * leghaladóbb gondolkozású nagy férfia volt korának. A pesti magyar társasághoz írt köl­teménye, a „Magyarországi mezei szorgalom némely alcadályairól” szóló müve, Dukai Ta­káts Judithoz írt, a nők felszabadítását szor­galmazó, nagyszerű költeménye bizonyítanak emelkedett és* haladó gondolkodása mellett, A tizenötévi borongásban vers alig, óda csak egy született, „melynek három első stró­fája a. magyar líra legmagasabb pontja” — mondja róla Szerb Antal. „Majláth! poétád éneke leng feléd, Nem mint a rohanó Vág, mikor árjait A Kárpátok közt zúgva szórja Tört jeget és követ sodorván, Csak mint az alkony enyhűletén knlász- Párnáján nyugvó lányka szelíd dala Üdvezli a várt est nyugalmát S hegyek ormai közt mosolygó Holdat, midőn már csend födi a mezőt S pásztorkalyibák gőze égre szállt. Majláth! poétád napja hunyik, S nem dagadoz dala árja többet...” S a költő további élete már csak hidegedő alkony volt. Gyógyíthatatlan, önemésztö me- lanchóliája teljesen elhatalmasodott rajta, és százhuszonöt esztendővel ezelőtt, 1836 feb­ruarius hava 24-ik napján, csendes busongás­ban érte utol a. halál, s hallgatott el bev.ne örökre a romantikus értelemben vett igazi s nem csinált költészetnek első képviselője —. borsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents