Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-02-26 / 9. szám
kP. BfitM. BP. 7Í ÄRA: 1,40 FORINT XXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1961. február 26. Ea éri «äsö értekezletükre ültek fessae február 15-én Budapesten az Egyetemes Székház kis tanácstermében egyházunk esperesei D. d*r. Vétó Lajos és Káldy Zoltán püspök elnöklésével. Az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében vendégként jelen volt Miklós Imre elnökhelyettes és Grnák Károly csoportvezető is. Egyházunk Teológiai Akadémiáját dr. Ottlyfc Ernő dékán, egyházi sajtónkat Gádor András szerkesztő képviselték. Az Országos Esperesi értekezletet D. df. Vető Lajos püspök nyitotta meg. Megnyitójában többek között kővetkezőket mondotta,: s,Ennek a mostani értekez- felünknek jelentőségét különösen emeli, hogy olyan vendégeink vannak, mint Miklós Imre elnökhelyettes úr, Grnák Károly csoportvezető úr, az Állami Egyházügyi Hivataltól; Megjelenésük államunk és egyházunk jó viszonyát demonstrálja. Ilyen értelemben köszöntőm őket mindnyájunk nevében.. s Valamikor a püspöki jelentések külön fejezetben foglalkoztak egyházunk, és az állam viszonyával.” Ez az állam és az egyház szemben állását, legfeljebb egymás mellett állását fejezte ki. Ettől mi mostanában már elszoktunk, «Mi az államot már nem valami tölünk idegen hatalomnak tekintjük, hanem a ml államunknak, melynek mi, evangélikus lelkészek és nem lelkészek egyaránt hűséges tagjai j vagyunk, s melynek építése, fejlődése, gyarapodása, öröme és békéje a saját ügyünk is. Hazánk, államunk építésének és békéje védelmének a munkájából tőlünk telhetőén mi fa, egyházunk és annak népe, lelkészei fa derekasan kivesszük a részünket. Tudjuk, mert már. történelmi tapasztalatok fa megtanítottak rá, hogy államunk és benne népünk jóléte a mi jólétünk fa, békéje a mi békénk fa. Külöj "ősén az 1956-os ellenforradalommal kapcsolatos tapasztalatok nyitották fel sokunk szemét tisztánlátásra, és most mindaz, aimi például Kongóban . történik, megerősíti ezeket a pozitív tapasztalatainkat.” „Az ilyen tapasztalatok és az ilyen látás kétségtelenül még szorosabban odakapcsoltak minket szocializmust építő államunkhoz, mely viszont a maga részéről évről évre kifejezésre juttatja a hazafias érzésű evangélikusok iránti megbecsülését és elismerését.” Ma már nálunk nincs ilyen probléma, hogy „egyház és állam.” „A szocializmust épitő Magyar Népköztársaság a mi államunk, a forradalmi munkás-paraszt kormány a mi kormányunk ... Azért örülünk, ha demonstrálhatjuk egyházunk és államunk jó-viszonyát.” Es örülünk, valahányszor az Állami Egyházügyi Hivatal képviselői megjelennek közöttünk. D. dr. Vető Lajos püspök ezután ismertette az értekezlet munkamenetét. Ennek megfelelően az Országos Esperesi Értekezlet foglalkozott: 1- A lelkészi munkaközösségek elmúlt évi munkájával, Országos Esperesi Értekezlet Budapesten dett állapotot jelent. Az állam és az egyházai? közötti viszony, az együttműködés maga is állandó változáson megy keresztül, éppen úgy, ahogyan maga az élet, a társadalom is változik. A társadalmi viszonyok változásával az állam és az egyházak közötti viszony is fejlődik. Az együttműködés nem frázisokat, szép jelmondatokat, különböző ígéreteket jelent, hanem a dolgozó nép érdekeinek szolgálatához való konkrét hozzájárulást. Vannak, akik azt gondolják, ha egy-egy békegyűlésre elmennek, szívességet tesznek az államrak és ezzel lojális magatartást tanúsítanak. Megítélésem szerint — hangoztatta az elnökhelyettes, egy gyűlésen, . vagy előadáson való részvétel a lelkészek, papok érdeke. Ha nem mennek el, akkor nem tanulnák. Legfeljebb kizárják önmagukat a békéért küzdő milliók táborából, a békéért küzdő magyar vallásos emberek táborából is. Békét akarni, ez még nem lojalitás, mert ha valaki nem akar békét, az mit akar? Azért nem jár dicséret, hogy valaki nem háborús uszító. Miklós Imre elnökhelyettes a továbbiakban rámutatott arra, hogy az együttműködésbe beletartozik a reakció elleni harc is. Utalt arra, hogy minden egyházban megtalálhatók még azok az elemek is, akik a? egyházat, a papi ruhát szeretnék felhasználni ellenséges politikai céljaik érdekében. Amikor aztán leleplezik őket akkor megpróbálják az egyházat, az allam és az egyház jóviszonyát ért sérelemnek beállítani megbüntetésüket. s meghallgatta arról Káldy Zoltán püspök kritikai jellegű ismertetését; 2. a Központi Alappal; 3. egyházunk helyzetével és életével és központi szerveink működésével. A LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1960. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL szólva Káldy Zoltán püspök méltatta a lelkészi munka- közösségek jelentőségét egyházunk szolgálata szempontjából: a) Alig mérhető fel annak jelentősége, hogy egyházunk mind a tizenhat egyházmegyéjének lelkészei hónapról hónapra mumkaülésen együtt lehettek, folyhatott országosán a lelkészek továbbképzése. Dolgozatokat készíthettek, azokat megtárgyalhatták munkaüléseiken, tág volt a szabad viták lehetősége. b) A lelkészi munkaközösségek nemcsak a lelkészek továbbképzését szolgálták, de hatásuk kisugárzott a gyülekezetekig. A munkaközösségekben döntések és elhatározások születtek, melyek eljutottak a presbitériumokba és a gyülekezetekbe. Gyülekezet-formáló és egyházi közvélemény-alakító tényezők voltak a lelkészi munkaközösségek. c) A lelkészi munkaközösségek akkor jutottak és ott jutottak feladatuk magaslatára, ahol azt végezték, hógy a lelkészeket (s rajtuk keresztül a gyülekezeteket) felkészítsék a mában, az új magyar világban való szolgálatra. A lelkészi munkaközösségek teológiai munkálkodása nem lehet öncélú teológizálás. Az elmúlt év témái égető teológiai kérdéseinket érintették, de ugyanakkor növelték a felelősségérzetet is az emberiség égető kérdései iránt. Megemlékezett a püspök a Hazafias Népfront megyénként tartott rendezvényeiről is. Egyházunk egész papságának tapasztalatait tolmácsolta, mikor megállapította, hogy lelkészeink ezeken a rendez- véryeíken tisztább látáshoz jutottak társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben, ■. mert valamennyi témát a iegilleté- kesebb, szakavatott előadók ismertették. Lelkészi karunk nemcsak hálásan fogadta ezeket az előadásokat, de szívesen és érdeklődve várja a továbbiakat. A lelkészi munkaközösségek 1960. évi tevékenységét általánosságban komoly felkészülés jellemezte.' Előre haladtunk a teológiai munkában és a nemzeti feladatok irányában való elszánásokban. Általában, de nem mindenki. Káldy Zoltán püspök az .elmúlt esztendőben! egy kivételével valamennyi munka- közösség ülésén. személyesen részt vett, elolvasta a gyűlések jegyzőkönyveit, sok előadását s a következőkben így nyert tapasztalatai alapján tette meg kritikai megjegyzéseit. Megállapította azt is, hogy itt-ott még az egyházi és politikai reakció szele fúj- dogal. S ezt az esperesek sem mindig ismerték fel. Gyűjtött, gazdag tapasztalataiból vett példákon szemléltette a munkaközösségek jó munkáját, illetve a munka hiányosságait. Káldy Zoltán püspök kritikai ismertetése után többen felszólaltak. Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese is szólott az értekezlethez. Kifejezésre juttatta, hogy szívesen fogadták a meghívást és nagy érdeklődéssel hallgatták Káldy Zoltán püspök előadását, mely nagyon tanulságos volt. Miklós Imre elrök- helyettes felszólalása sorén többek között foglalkozott az állam és az egyházak közötti viszony, valamint az egyházi személyek lojalitásának értelmezésével. Rámutatott arra, hogy a lelkészek közül többen nem látják világosan ezeket a kérdéseket és ebből sokszor problémák adódnak. Egyes egyházi emberek a dolgok valódi ismerete nélkül, megelégszenek közvetett hallomáson alapuló tájékozottsággal és ezekre építik fel elképzeléseiket. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy a lelkészek helyesen legyenek tájékozódva. Az állam és az egyház közötti viszony,. a lojalitás helyes értelmezése állami és egyházi szempontból is egyaránt fontos. Mi — hangsúlyozta az elnökhelyettes — igényeljük és elfogadjuk az egyházi személyek együttműködését a nép érdekeit érintő legfontosabb kérdésekben., De semmiképpen nem erőszakoljuk. Az állam és az egyház közötti együttműködés politikai és nem ideológiai jellegű. Ezért , mi nem kívánjuk, sőt a leghatározottabban tiltakozunk az ellen a reakciós állítás ellen, mely szerint az együttműködés egyet jelent a papi hivatás megtagadásával. Az állam és az egyházak között van jóviszony és az egyházak papjaival működünk együtt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem igényelnek elvi, ideológiai engedményeket. Igen, xi egyház maradjon az egyház, a pap maradjon pap és csakis így beszélhetünk egyház és állam közötti viszonyról, politikai együttműködésről. Az elnökhelyettes a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház közötti együttműködés ugyanakkor riem egy elvont, megmereveA döbbenetes hír hogy Patrice Lumumbát, Kongó törvényes miniszter- elnökét és küzdőtársait meggyilkolták, egyházunkban is mélységes megdöbbenést váltott ki.. Lapunk szerkesztőbizottsága február 16-án, Teológiai Akadémiánk tanárai és hallgatói február 17-én az alábbi táviratokban adtak hangot megrendülésüknek és tiltakozásuknak: A Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Teológiai Akadémiájának tanárai, hallgatósága és dolgozói mély megdöbbenésüket és felháborodásukat fejezik ki Patrice Lumumba, kongói miniszterelnök, az afrikai népek szabadságmozgalmának egyik vezére meggyilkolása felett. Megbélyegzik e gonosz tettet és annak elkövetőit. Az értelmi szerzők felelősségét annál súlyosabbnak tartják, mert a sötét események hátterében magukat keresztyénnek nevező emberek vannak. Együttérző szívvel osztozunk a! kongói nép és az áldozatok hozzátartozói gyászában. Reméljük, hogy nem hiábavaló a fájdalmas áldozat s a közeli jövő meghozza Afrikában is a gyarmati és félgyarmati népek teljes felszabadulását. Meggyőződésünk, hogy ezek az események végre győzelemre viszik az ENSZ-ben is az igazság és az emberség ügyét. A magyarországi evangélikus egyház országos hetilapjának, az EVANGÉLIKUS ÉLET-nek szerkesztőbizottsága mélységes megrendüléssel fogadta Patrice Lumumba. Kongó törvényes miniszterelnöke meggyilkolásának hírét, Szívünk minden melegével osztozunk azok gyászában, akik ezt az emberséges embert és igaz hazafit szerették. Mindazokkal együtt, akik a gyarmati népek felszabadítását felelősséggel hordozzák, felemeljük tiltakozó szavunkat e kaini tett ellen! Aggodalommal gondolunk arra, hogy Kongóban testvér- gyilkosságra. fajirtásra készülődnek ugyanazok, akik e tett értelmi szerzői és elkövetői voltak. Szeretnénk remélni, hogy e válság elősegíti azt a tisztulási folyamatot, amelynek során —. megszabadulva a visszahúzó erőktől — az ENSZ végre betöltheti igazi hivatását a nemzetközi életben. A nem tisztességes, nem becsületes elemekkel szemben harcbaszállni nemcsak az államnak érdeke, hanem az egyháznak is feladata. Bizonyos, hogy egyetlen hitelvi tételbe sem ütközik, sőt azt hiszem — mondotta az elnök- helyettes —, hogy azokból egyenesen következik a nem tisztességes, nem becsületes, bűnös elemekkel harcbaszállni. Felszólalása végén az e; nökhelyettes jó munkát ki vánt a résztvevőknek és fel hívta az esperesek figyelme hogy adjanak a jövőben hal hatósabb segítséget a lelkésze tájékoztatásához. Harkányi László főtitkár- helyettes számolt be az ülés második felében azokról a munkálatokról, amelyeket egy szőkébb bizottság, majd a központi alapi bizottság a Központi Alap új rendje élet- beléptetése érdekében végzett. Az esperesi értekezlet az előterjesztett. javaslatokat magáévá tette és mint javaslattevő bizottság tovább javasolja az Egyházegyetem Tanácsa, illetőleg az Egyetemes Egyház elnöksége felé az 1961. évre vonatkozó végleges intézkedés céljából. Az Országos Esperesi Értekezlet munkaülése után mindkét kerület esperesei még külön-külön foglalkoztak a felvetett problémákkal, illetve püspökeikkel megbeszélték egyházmegyéik aktuális kér- Idéseit, Szolgáló bojt Minden életnek Istentől adott célja és feladata van, Ezt a célt s feladatot a Szentírás mindenütt a szolgálat fogalmával jelöli. 1. A világon a legnagyobb szolgálat az volt, amikor Isten Jézus Krisztusban közösséget vállalt az emberrel. Jézus Krisztus „... nem tartotta Istennel való egyenlőségét ragadománynak”. Megrendítő erővel mutatja meg vasárnap oltári igéje Istennek ezt a szolgálatát. (Fii. 2:6) Ez a Jézus Krisztus így lett a mi testvérünkké. Benne Isten minden ajándéka a miénk, s Benne mi fa Isten gyermekeivé lettünk. Szá- # inunkra Ö az. Akiben mindannyian találkozhatunk, fajra, nemre, színre való tekintet nélkül. „Szolgai formát vett fel és emberekhez lett hasonlóvá”, hogy részesítsen az Ö ajándékaiból. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megosztja velünk tisztaságát úgy, hogy adja a bűnbocsánat és üdvösség békességét. Azért részesít ajándékaiban, hogy mi is úgy szolgáljunk vele, ahogy Ö szolgált. 2. Isten Jézus Krisztust az emberért áldozta. Aki Jézus Krisztusnak ezt az áldozatát igazán megérti, az megtalálja helyét és szolgálatát ebben a világban. Mert nem azért van a világ és nem azért élnek körülötte emberek, hogy őt kiszolgálják, öt szeressék, hanem éppen fordítva. Jézus Krisztus éppen arra nyitja meg tanítványainak szemét (vö. Mt. 20,20—28), hogy a világ és a benne élő emberiség szolgálatot vár. Ez a szolgálat pedig — ha az igazi — mindig konkrét tennivalókban és cselekedetekben mutatkozik meg. Áldjuk Istent azért, hogy a legnagyobb szolgálatot elvégezte értünk, elküldte Fiát. De áldjuk azért' is, hogy mi is szolgálhatunk. ifj. Blázy Lajos IMÁDKOZZUNK Jóságos Istenünk, édes mennyei Atyánk! Hálás szív-, vei megköszönjük néked szent igéd tanítását. Magasztaljuk nevedet, hogy mündig hűségesen és türelmesen tanítasz meg minket arra, amit nekünk tudnunk kell. Lépy áldott,, hogy mindennap szereteted ezernyi jelével veszel körül minket, nekünk egészséget, kenyeret és minden jót adsz. Bocsásd meg. hogy életünkben olyan kevés a szeretet és olyan sok az önzés és keménység. Szenteld meg a szívünket és irts ki belőle minden bűnt. Áldd meg hazánkat, és magyar népünket. Engedd, hogy békességünk legyen Benned és békesség legyen az egész világon. A vezetőket és a vezetett eket. kicsinyeket és nagyokat. testünket és lelkünket szent kegyelmedbe ajánlva, kérünk, hallgass meg minket a Jézm Krisztusért* Arnett
