Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-11-19 / 47. szám

BP. BERM. BP. TS. XXVII. ÉVFOLYAM,«. SZÁM 1961. november 19. ÖRS Z. Kg os EVA N G E L 1 KU 5 H E T ARA: 1,40 FORINT EGYAZON VÉLEMÉNYEN... „Kérlek pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképpen szólja­tok, és ne legyenek közietek szakadások, hanem legye­tek ugyanazzal az érzülettel és ugyanazon a vélemé­nyen* (l Kor 1.10.)i A fenti ige alapján prédi­kált Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke a november 10-i egyetemes köz­gyűlés alkalmával tartott megnyitó istentiszteleten. Ige­hirdetésének néhány gondola­tát közöljük az alábbiakban. Pál apostol egységre buz­dítja a gyülekezetét. Egyetemes közgyűlésünk a »evében is szimbolizálja az egységet, legalábbis az egyház formai, közigazgatási egysé­gét Ezért az egységért is Istennek legyen hála! Az egyházban azonban nem elég a formai, a közigazga­tási egység. Mélyebbre kell jutni. Mélyebbre: a hit — a szeretet —- a szolgálat egysé­gére. Alapigénk említi ezt a drá­ga nevet: Jézus Krisztus. Bén­iié, Jézus Krisztusban van adva az egység. Ez az egység be m pusztán feladat mert Jézus Krisztusban valóság. Jézus a fundamentum, me­lyen épül az egység, a fej s az egyház az ö teste. Hála le­gyen istennek ezért az egy­ségért! Nem pusztán feladat de -feladat is az egység. Az igé­ből szakadásról van szó. A korinthusi gyülekezetben el­szakadtak egyesek Jézustól is, egymástól is.' A bűn az, amely lazítja, bontja az egységet. Ha á Krisztusban való egység bomlik meg, akkor megbom­lik az egymással való egység is. Ezt hangsúlyozni kell, mert sokan vannak ma is, akik a régi liberalizmusban élve, azt hiszik, hogy az egyházban ki­ki vélekedhet, teológizálhat úgy, ahogy éppen akar. A „ti és a mi teológiánk” — szaka­dásra vezet Ez ma is a bűn következménye. A bűn okoz­za, hogy az egyházban élők magatartása ne legyen egy­ütemű, egységes, egy lelkű. Nem pusztán egy-egy ige, de az egész Szentírás megér­tésében és szolgálatában le­gyen egységes az egyház. Hogy ez mit jelent világo­sabbá teszi igénk buzdításai­nak eredeti görög szövege. Arról van benne szó, hogy fegyformán gondolkozzatok, határozzatok, egyformán dönt­setek, egyformán fogjátok fel az egyház szeretet — vdiakó- niai) szolgálatát Ma az egyháznak ezen a te­rületen, ahol él, a szocializ­must építő Magyar Népköz- társaság területén kell egy­formán egységben dönteni, szolgálni, egyforma megítélést gyakorolni. Ne mondja senki: a sok különböző, tarka virág teszi széppé a rétet. Az egy­ház nem rét, hanem az egy Krisztusnak egy teste, szolgá­latra elrendelve Feladata te­hát a jó betöltésének szolgá­lata. Miben kell egységesen dön­tenünk? Ezekben: 1. Mi az egyház? 2. Mi az egyház lé­nyege, mi az egyház feladata a szocializmusban? E kérdé­sekben nem lehet más, „kü- lönbejáratú” véleményeket bejelenteni. Vagy egységesek vagyunk ezekben, vagy „bla- máljuk” az egyház Krisztus­ban való egységét. Ez az egység nem valami ellen való egység, hanem valamiért való. Az egyháznak az egysége a világért való szolgálatért van. Nyugaton — még a nem-katolikusok kö­zött is gyakran kísért a va­lami ellen, például a szocia­lizmus elleni egység törek­vése. E kísértés jelei még a nagy protestáns egyházi vi' lágszervezetekben is fel-fel- tűnnek. Arra való azonban az egyház egysége, hogy az egy ház Jézust reprezentálja a vi­lágban. Reprezentálja, hogyan tud ebben a világban szeretni és szolgálni. Az egység nem is a szeku- larizmus elleni egység. Az egyház, amelyik egység­ben tud szeretni és szolgálni, elősegíti a nemzeti egységet is. Az evangélikus gyülekeze­tek különvéleményükkel nem lazíthatják a nemzeti egysé­get sem. Ez a föld a mi föl­dünk, ez a haza a mi ha­zánk. Egyházunknak szolgál­nia kell a nemzet egységét Bár szolgálná ebben az igazi egységben egyetemes közgyűlésünk is drága ma­gyar népünk egységét és dokumentálná egész egyhá­zunknak a szeretetben és szolgálatban való egységét IMÁDKOZZUNK Jel. 21,6—8 Mindenható Isten! Magasztalunk, hogy Te álliasz mindenek kezdetén és végén. A mi hitünk szerint Te alkottad a világot, » Te kezedben futnak össze a történelem szálai és Te hozod el a végső beteljesülést Tőled indul el és Hozzád érkezik minden emberi élet Szárnyaid alól kél a hajnal és Nálad nyugszik el minden. Dicsérünk Téged üdvözítő tervedért, amelyet Jézus Krisz­tusban nyilvánvalóvá tettél és azóta is munkálsz az egész világ javára, emberek üdvösségére. Azzal a bíztató tekintettel néz­hetünk minden történésre, hogy beleilleszkedik a Te akaratod végrehajtásába és szent célod felé vezet Add, hogy ezzel a hittel fogadjuk életünk és a világ kicsi és nagy eseményeit. Ne engedd, hogy bármikor is elveszítsük a Te üdvözítő munkád- hak hatalmas és felemelő perspektíváját. Áldj meg bennünket, hogy szomjazzuk kegyelmedet. Ments meg az önelégültségtől, lelki gőgtől, és tarts meg az irgal­madra szorultság alázatos állapotában. Hadd legyen számunkra égyetlen menedék Jézus Krisztus golgotái halála, ott találjunk mindig békességet bűneink közepette. Tudjuk, hogy ha érdem szerint ítélsz, elvesztünk mindnyájan. De Te ingyen ígérted Krisztus váltságáért az üdvösséget. És Te hű maradsz ígére­tedhez. Add, hogy ez a bizonyosság tegyen bennünket hűségesekké á hitben, fáradhatatlanná a szeretetben és a Hozzád való ra­gaszkodásban. Mentsd meg a mai világot az atomháború ször­nyűségétől. Áldj meg jó kibontakozással a nemzetközi problé­mák között, és engedd, hogy békésen építhessük világunkat, nyugodtan élhessük életünket, végezhessük munkánkat, míg majd Te el nem hozod az üdvösséget Ámen. A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Közgyűlése November 10-én tartotta egyetemes egyházunk évi közgyűlését Budapesten, az Egyházegyetem Üllői úti imatermében. A testvér református egyház képvise­letében dr. Esze Tamás főgondnok, B éke fi Benő teológiai akadémiai dékán és dr. Kenéz Ferenc budapesti esperes vettek részt a közgyűlésen. Az Állami Egyházügyi Hivatalt Gr nák Károly cso­portvezető képviselte. A közgyűlést megelőző isten- tisztelet szolgálatát Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerü­let püspöke végezte. Erről lapunk más helyén számo­lunk be. Mihály fi Ernő egyetemes felügyelő, a közgyűlés világi elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd D. dr. Vető Lajos, az egyetemes egyház püspök­elnöke terjesztette elő nagy érdeklődéssel kísért meg­nyitóját. LUTHER MARTON SZÜLETÉSNAPJÁN 1483. november 10-én, tehát pontosan 478 évvel ezelőtt született Luther Márton, a keresztyén anyaszentegyház egyik legkiválóbb személyi­sége, a nagy reformátor. Ma­gyarországi evangélikus egy­házunkban emberemlékezet óta november 10-én szokás megtartani legmagasabb szin­tű közgyűlésünket, az egyete­mes közgyűlést Ebben a ke- gyeletes szokásban is kifeje­zésre jut, hogy a magyar- országi evangélikus egyház milyen hálás Istennek a lelki ajándékoknak azért a gazdag­ságáért, amelyeket Luther Márton útján juttatott az egyháznak, benne nekünk, magyarországi evangélikusok­nak és protestánsoknak is. Most is, amidőn közgyűlé­sünk munkáját megkezdjük, imádságos érzésekkel köszön­jük Istennek őt s Istennek általa számunkra is megtisztí­tott életadó szent igéjét. Le­gyen ez az emlékezés Luther Mártonra bizonyságtevés amel­lett, hogy- a magyarországi evangéliumi keresztyénség a hithű elődök nyomdokain Is" ten igéjének világosságában él és jár, akar élni és járni ebben a mai korban is, a XX. század vége felé és itt is ha­zánkban, a szocializmust építő Magyarországon. ÖSSZKÉP EGYHÁZI ÉLETÜNKRŐL A püspök-elnöki jelentés ezután arról számolt be, hogy egyházunk élete békés, nyu­godt és kiegyensúlyozott. A mintegy 450 főből álló aktív lelkészi karunk körülbelül 500 templomunkban és istentisz­teleti helyünkön eleget tett fő hivatásának, hirdette Isten igéjét és kiszolgáltatta a szentségeket. Egyházunkban átlagosan alig 1000 lfjlek gon­dozása jut egy-egy lelkészre. Az igehirdetést és az egy­házi szolgálat folytonosságát Teológiai Akadémiánk műkö­dése biztosítja. Jelen tanévre 12 jelentkező közül nyolc hall­gatót vett fel az Akadémia az első évfolyamra. Lelkész­képzésünk és az Akadémia tanári kara a közegyházi ügyekből és nemzeti felada­taink egyházi szolgálatából is kiveszi részét. Megállapít­ható, hogy ma már egyhá­zunkban szinte minden lelké­szünk természetesnek találja a békemuokát és a népünk felemelésére irányuló törek­véseknek a maguk helyén való előmozdítását. Igehirdető szolgálatunk s egyáltalán egy­házi szolgálatunk akkor meg­felelő, hogyha elcsendesedé- seinkben, igehirdetéseinkben mindenütt életszerűvé lesz, hogy nem megy el részvétle­nül a ma élő ember kérdései mellett, hanem azokat fel­tárja, szóvá teszi és az ige világosságában segít testvéri szeretetben megoldani őket. Egyházi sajtónk világos tükre annak a szellemi küz­delemnek és munkának, amely ezeket a kérdéseket bátran felvetette és igyekezett meg­válaszolni. Valljuk, hogy a szocializ­mus nem esetleges és múló történelmi jelenség, hanem meggyőződésünk szerint a jö­vendő társadalmi rendje, amelyért ma még küzd a ha­ladó emberiség, de amelynek körvonalai már bontakoznak s olyan reményekre jogosíta­nak, hogy megszűnnek a há­borúk, megszűnik az ember­nek ember általi kizsákmá­nyolása, megszűnik a fajok közötti hátrányos különbség- tétel, s a termelt javak az egész emberiség s benne min­den ember javát fogják szol­gálni. Valljuk, hogy a szocializ­musnak ezek a célkitűzései az emberiség Istentől akart nagykorúsodásával járnak együtt, azoknak elősegítése a keresztyén embernek is Isten tői akart erkölcsi és hazafias feladata. Ha az egyház külde­tését valóban Isten akaratá­nak megfelelően végzi, a tár­sadalmi haladás a hivő em­bernek is csak javára és elő­menetelére lehet. Valljuk, hogy a béke-világmozgalom- mal kapcsolatos pozitív állás- foglalásunk — amint arról a Prágai Keresztyén Békekon­ferencia révén, az egyházi világszervezetekben külföldi egyházakkal való kapcsola­tainkban, de gyülekezeteink­ben végzett szolgálatainkban is bizonyságot teszünk, Isten igéjéből, a Jézus Krisztus evangéliumába vetett hitünk­ből következett, így békemun­kánk is az istentisztelet egyik tevékeny formája, örvende­tes, hogy korunk nagy kérdé­seiben, a német kérdésben, az általános leszerelés kérdé­sében, de népünk kérdéseiben is, amilyen a második ötéves terv megvalósítása, egyértel­mű lelkészi karunk állásfog­lalása. Anyagi téren — mondotta a püspök — nincs okunk pa­naszra. A hívek áldozatkész­sége mellett nagymértékben biztosította egyházunk anyagi létfeltételeit államunk se­gítsége. Államunkhoz való viszo­nyunk jó és zavartalan. Örömmel tudatosítjuk, jtogy az egyházban mi is tehetünk valamit népünk szebb jövő­jéért, a szocializmusnak szó­ban és tettekben való támo­gatásával, a béke érdekében és hogy ezt a szolgálatunkat államunk jó néven veszi. A felekezetekhez való vi­szonyról szólva örömmel álla­pította meg a püspök, hogy a református testvéregyház­zal való kapcsolatunk össze- förrottabb és testvériesebb mint bármikor volt. Elisme­réssel szólott ebben a vonat­kozásban arról, hogy ebben nagy szerepe van a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának A római katolicizmushoz való viszonyunkat nem mon­dotta problémamentesnek. Kritikával illette a Mária- kultusz fokozódó erőltetését, magát a pápaság intézményét és a pápa ún. ökumenikus tö­rekvését, melynek célja végső soron a protestánsok mara­déktalan betéritése abból a célból, hogy az mintegy ideo­lógiai hátteret alkosson a reakciós, kapitalista, imperia­lista, kolonialista, kommu­nista-ellenes front számára. Elítélően nyilatkozott a lelki terror eszközéről, a reverzá- lisról, mely a vegyesházas­ságokban élő házastársak szá­mára oly sok lelki inkvizíciót jelent. Egyházi világszervezetekhez való viszonyunkról szólva, el­ismeréssel szólott a püspöki jelentés a Prágai Keresztyén Békekonferencia munkájáról. Ma már a Prágai Keresz­tyén Békekonferenciának jó teológiai alapokon tisztázott elvei jelentik számunkra azt a jól működő iránytűt — mondotta —s mely eligazít bennünket abban a tekintet­ben, hogy a nemzetközi kér­désekben hogyan foglaljunk állást.” Megállapította, hogy a Prágai Keresztyén Béke- konferenciában való részvé­telünk nagy segítséget jelent a Lutheránus Világszövetség­hez és az Egyházak Világta­nácsához való viszonyunkban ban is. Mindkettőben a Prá­gai Keresztyén Békekonferen­cia szellemében alakítjuk ki magatartásunkat. Dr. Vető Lajos püspök Isten igéjével zárta jelenté­sét: „Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békes­ség, békesség a messze és közelvalóknak, így szól az Űr!” (Ézs. 57,19.). G. B. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké fogadta egyházunk vezetőit Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke hivatalba lépése alkalmából fogadta egyházunk vezetőit. A fo­gadáson megjelentek dr. Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő,- D. dr. Vető Lajos és Káldy Zoltán püspökök. A találkozáson barátságos eszmecserét folytattak az állami és az egyház közötti jó együttműködésről. Elutazott New Delhibe magyarországi Kedden, november 14-én a Ferihegyi repülőtérről elutazott magyar egyházaink hattagú küldöttsége az Egyházak Világ- tanácsa New Delhiben, november 18-tól december 6-ife tartan­dó 3. nagygyűlésére. A küldöttség tagjai: dr. Bartha Tibor és Szamosközi István református, Káldy Zoltán evangélikus püs­pökök, dr. Varga Zsigmond református és dr. Ottlyk Ernő evangélikus teológiai akadémiai dékánok, valamint dr. Kenéz Ferenc, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa fő­titkára. * A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának no­vember 11-i közgyűlése a New Delhi-i világgyüléssel, illetve a magyar küldöttségünknek a világgyűlésen való részvételével kapcsolatban az alábbi határozatot hozta: A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának közgyűlése várakozással és reménységgel fejezi ki azt a kíván­ságát, hogy Indiában a keresztyén egyházak hathatósabb és vi­lágosabb szót szóljanak a cselekvő keresztyén szerétéiről. Sza­vuk és cselekedeteik tudjanak sebeket kötözni országok testént gondokat oszlatni az elnyomott népek körében és bátorító, se­gítő szót szólni azok fellé a népek felé, akik hősiesen küzdenek a jobb, szebb, igazabb és szabadabb életért. Kívánja, hogy a távoli Indiában tartott nagygyűlés Európa gyötrő kérdéséhez; a német probléma megoldásához előbbre vivő jó szót szóljon. Kívánja, hogy a keresztyen egyházak képviselőinek ez a nagy­méretű találkozója segítse hozzá a vezető államférfiakat a né­pek milliói által annyira kívánt tárgyalásokhoz, megértéshez és a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásához. A Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közgyűlése a Békesség Fejedelmébe, Jézus Krisztusba vetett hitétől vezet­tetve kéri az Egyházak Világtanácsa nagygyűlését, hogy emelje fel szavát a gyűlölet és fegyver nélküli világért és a népek békés egymás mellett éléséért. Ügy gondolja, hogy miközben ezt a szolgálatát végzi, az anyaszentegyház Ura az ökumenikus mozgalom által is munkált és annyira óhajtott egységet aján­dékul adja az engedelmes egyházaknak. A közös szolgálatban találkoznak össze azok, akik vallják, hogy a Jézus Krisztus nevére minden térd meghajol. Ügy kell szolgálniok az egyhá­zaknak — és az egyházak nagy közösségének New Delhiben — ahogy az egyház Ura szolgált: önmegtagadással, szeretettel éS reménységgel. * A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának köz­gyűlése tudomásul veszi, hogy a keresztyén szolgálat nagy al­kalmára a New Delhi-i ökumenikus nagygyűlésre hattagú ma­gyar delegáció utazik... Isten áldását kéri a magyar delegáció' munkájára és imádkozik Istenhez azért, hogy óvja és vezesse, bölcsen irányítsa szolgálataikban egyházunk küldötteit, majd vezesse vissza őket meggazdagodva és szolgálataik által máso-' kai meggazdagítva. Európa legrégibb zsinagógája Az eddig ismert legrégibb európai zsinagóga romjait fe­dezték föl nemrégen a Róma melletti Ostiaban. A zsina­góga falmaradványai arról ta­núskodnak, hogy az épület háromhajós bazilika-stílusban épült. Hétkarú gyertyatartók és egyéb zsidó szimbólumok a márványgerendákon két­I ségtelenné teszik, hogy zsid " istentiszteleti helyről van szí Szakértők szerint az épület Krisztus utáni 3. évszázadba épült. Viszont egy másik épi let romjai az első évszázac ba nyúlnak vissza. Mindebbe arra következtetnek, hog Ostiaban annak idején zsid gyülekezet volt. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents