Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-08 / 41. szám

Két hivatalos jelentés A NÉMET KÉRDÉS és ami mögötte van iu SCHARF BŰNÖS A DOLGOK ELHALLGATÁSÁBAN Marquart így zárja tudósí­tását: „Mint minimumot te­kintem, hogy kezdjenek nyil­vános kendőzetlen vitát erről a helyzetről az egyházban — nyilvánosát azért, mert mi valamennyien végtelenül ; ki vagyunk szolgáltatva a j pszichológiai hadviselés j stratégiájának, ha nem mutat az egyház egy teoló- 1 giailag megalapozott, tak- I tikai szándékok nélküli más utat.” Négy hónap múlt el és Schari prases hallgatott. Amint hallgatott Bonn atom­háború® készülődése és a pszichológiai hadviselés min­den aktusáról is. Ezzel szem­ben rendkívüli gyorsaságot tanúsított, mikor életbeléptet­ték a berlini védelmi intéz­kedéseket. Akkor alig három Kapra volt szüksége, hogy a RIAS hírügynökség révén provokációs táviratokat hoz­zon nyilvánosságra. Egyébként itt ugyanazokat az érveket al­kalmazta, melyeket ezekben a napokban valamennyi háborús aszító. Scharf elsikkasztása egyik oldalon, fürge siető készsége a másik oldalon egyet mutatnák: semmire sem vál­lalkozott az ellen, hogy az E. K. L D.-vel visszaélnek a pszichológiai hadviselés érde­kében. Magyarázat: ő maga is cinkos a „lelki” felfegyver­zésben. TOTALIS INTEGRÁCIÓ A PSZICHOLÓGIAI HADVISELÉSBEN Marquart lelkész rámutat árra, hogy a katona-lelkészi Szerződés megkötése „állami érdeken” alapult. A katonai tervezőknek abból kellett ki- indulniok, hogy „egy csapat nem csupán katonai-technikai, hanem erkölcsi és szociológiai erő is.” Bevezették a katona­lelkészek által végzendő „élet­ismereti oktatást”, az „indivi­duális emberi lény és a tár­sadalmi elrendezés” kérdései­nek megtárgyalására. Mivel ilyen oktatást magától a „tisz­tikartól — nyilván joggal — nem várhattak el”. A másik kérdésnek nyilván „a katona­lelkész teológiai arravalóságá- nak kell lennie eme nehéz feladat számára.” Így a katona-lelkészség önálló intézménye „kétségtelenül mintegy magától vonzotta magához a DC (német-ke­resztyén) hátterű lelkésze­ket”, Ehhez csatlakozott „egy különleges lutheri teológia bizonyos típusa”, mely egyoldalú értelme­zéssel a katonai szempon­tokra helyezte a főhang­súlyt. Volt idő, mikor valóban „a katonai gondolkodásmód de­mokratizálódásának és huma­nizálásának céljára” töreked­tek. Ezt azonban a pusztuló illúziók utolsó maradványai­ként kellett értékelni. A je­lenlegi szituáció nagyon is vi- / lágos. Közömbös, vajon a belső vezetés hangsúly-eltoló­dásánál egy előre nem látott fejleményről van-e szó, — mint Marquart véli — vagy és ez a valószínű — egy tovább már nem tartható álcázás fel­adásáról. A jelenlegi helyzet 'mindenesetre a következőkép­pen szemléltethető: A koblenzi gyűlés azt a r közvetlenebb benyomást” kel- i, hogy a bonni hadügymi­nisztérium nyíltan bejelentett igényei „beláthatatlan módon megváltoztak”. Arról van szó, „amit ma pszichológiai hadvi­selésnek neveznek. Nem lehet kétséges; itt a katonai veze­tés döntő és végzetes érdeke szerepel... A helyzet ma min­denesetre olyan, hogy az atom­fegyverkezés mellett a pszi­chológiai hadviselés a nyugat­német katonai vezetésnek döntő alkotórésze és hogy másrészt ennek a katonai koncepciói had­viselésnek nyilván döntő alkatrészét képezi a kato­na-lelkészség.” Azaz (szószerint idézve): „»a Bundeswehr-iskola a belső ve­zetés számára« hivatalos okta­tásaiban — melyhez (belső ve­zetés) nemcsak a teljes maga- sabbrangú katonatiszti testü­let, hanem a sajtó, a pártok, ifjúságvezetés, szakszervezetek képviselői és az egyetemi hall­gatók képviselete is beletarto­zik — a katona-lelkészség szó­ban, írásban, falitáblákon stb. a pszichológiai stra­tégiának, a pszichológiai taktikának és a pszicholó­giai állandósításnak (a pszichológiai hadviselés három osztálya) lényeges részét képezi... Hit és keresztyénség így tehát totálisan integrálódik a Bundeswehr katonai és politikai célkitűzésével. Amint megmondták ne­künk, ez ellen az evangé­likus egyházi hivatal a Bundeswehrt illetően sem­mi óvást nem emöl, ellen­kezőleg, amint mi ma­gunk tapasztaltuk, ezt a totális integrációt, mely az egész nyilvánosság előtt demonstráltatik, igazolja.” A VALÖSÄG SEMMIBEVESZ! A FIGYELMEZTETÉST Fenti szemléltetés arra a figyelmeztetésre emlékeztet, melyet a Német Demokratikus Köztársaság demokratikus erői tettek kezdettől fogva — mi­kor a katona-egyház terve csak felmerült... A katona­lelkészség akkori apologetái az NDK egyházi vezetői és zsi­nati tagjai, akik hagyták, hogy bevonják őket a katona- lelkészség létrehozásába, leg­alább ma elismerhetnék, hogy a helyes diagnózis melyik ol­dalra állít, és ebből a tapasz­talatból a jelen számára ta­nulhatnának. Akkori hibás döntésük belátása most min­denesetre tényszerű állásfog­lalásra vezethetné őket. Egyben igazolja a tájékoz­tatás mindazt, ami a bonni militaristák háborús terveiről a varsói szerződés államainak, a Szovjetuniónak és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság vezető államférfiéinak nyilatkozataiban ismételten el­hangzott. A katona-egyház ideológiá­jának tartalmáról ezt olvas­suk (szószerint): „A katonai vezetés látása szerint már most hadiállapot­ban vagyunk. Kétféle módon: a) A hadi eszközök techni- zálása — mindenekelőtt a lé­gierőnél, de nemcsak ott — megszünteti a különbségtételt a béke- és hadiállapot között. A hadieszközök (radar, légel­hárítás, az állandóan a leve­gőben tartózkodó atombombát hordozó repülőgépek) már most ugyanolyan módon és ugyanazzal az intenzitással szolgálnak és vannak bevetve, mint a hadiállapotban. Az itt bevetett ember valójában sem­mi különbséget nem ismer többé háború és béke között. A katonának ezzel járó tudat­magatartása felismeri ugyan az ezzel összefüggő etikai problematikát, ezt azonban rögtön legyőzi az a kénysze­rűség, amelyben van. A teoló­giától és a filozófiától kifeje­zett segélynyújtás kívánatos ebben a szituációban. b) A hidegháború fenomén- ja — nemcsak mint elhárító magatartás —, hanem a ka­tonai stratégia funkciójában is — nem politikai-ideológiai hatalom, hanem katonai hata­lom, katonai és katonák által kitervezett, meghatározott és taktikailag Irányított... A „lé­lek harca” kifejezésnek kato­nai terminus-technikus jelle­ge van és jelzi az élet kato­nailag meghatározott totalizá- lásának kezdetét, mely ellen­tétben az 1943-as „totális” há­borúval, mint a technikai esz­közökre korlátozódó kontárság tekintendő... Ez a totalizálás teljes következetességgel meg­felel annak a katonai „köve­telménynek”, hogy katonai­stratégiai megokolásból az egész nyilvánosságra ki kell terjednie a pszichológiai had­viselésnek .. A legrosszabb azonban még csak most jön: „Ez a már most beállott há­borús helyzet messzemenően túlhaladja a tisztikar pszi­chológiai és értelmi képessé­geit — ismerték be nyíltan Koblenzben. Ezért iktatnak be a civil tudósgárdába — magá­tól értődőén és a katonatisz­tek elgondolása alapján első­sorban egy-egy evangélikus és katolikus teológust is.” Más szavakkal: teológia kell itt — mint­hogy minden más „szelle­mi” eszköz csődöt mond ezekkel a nihilista célok­kal kapcsolatban. Egyébként a hadügyminiszté­rium „udvari teológusa” — hogy is lehetne másként —, „bonni privát docens és Hielicke-tanítvány”. A kérdés, vajon nem volna-e meggondo­landó az iskola részére egy másirányú és tartalmú teoló­gia, nagyon határozott nem­mel találkozott. Egész sor bejegyzésben, melyet a Bundeswehr-iskola vendégkönyvében a kurzus részvevői írtak, szó esett a „hadi-teológiai tiszta helyzet” teremtéséről és hasonlókról. „Eme hadi struktúrán belül — így olvassuk Marquartnál —, a katona-lelkészség kifeje­zetten ebben az összefüggés­ben van meghatározva.” Az ott tanított és hitt „teológia” eljutott a következő abszurd eredményre: „Ami elfogulat­lan nyilatkozataink a Német Demokratikus Köztársaságról egy háromórás heves vitatko­zásba került, ahol is a vita­partnerek kijelentették ró­lunk, hogy túlmentünk az alaptörvényeken. (Alkot­mány.)” Nem adható ennél megdöb­bentőbb adat arra nézve, hogy a katona-egyház keresztes- háború-ideológiája a Né­met Demokratikus Köztár­saság ellen irányul, mely­nek likvidálása a bonni militaristák első célja. Scharf prases pedig fedezi az egyházzal való ilyen visszaélést. A katona-egyház ideológiája világossá teszi milyen valósá­gos magatartás lappang „a Németország másik felében élő testvéreink”-ről elhangzó szó­lamok mögött: annak a „ba­rát-ellenség sémának a teoló­giai igazolása, mely minden­kit atommal is. legyőzendő el­lenfélnek nyilvánít, aki csak ki is mondja az NDK nevét. Ez a katona-egyház funkciója: megszilárdítani a keresztes­háború ideológiáját, melynek első áldozata az első német békeállam kell, hogy legyen. Az augusztus 13-i védelmi in­tézkedések szükségességét ezek a tényadatok messzemenően megerősítik. De arról is szó van, hogy végig kell gondolni mindazt, ami ezekből a tényekből kö­vetkezik. Minden keresztyén embernek fel kell emelnie til­takozását és fel kell lázadnia az ellen, hogy egyházi vezető megkísérelhesse, hogy a ka­tona-egyház ilyenfajta céljait — akár titokban is — aktív módon támogassa. Bégi szellemű tábori istentisztelet az egykori Afrika-hadtest tagjai számára. Kétoldalt a NATO-katonák. A Hazafias Népfront újabb, immár harmadik elő­adássorozata kezdődött szeptember 27-én, szerdán, az új városháza nagytermében, a budapesti evangéliumi, orthodox, izraelita és unitárius egyházak lelkészei szá­mára papi békegyűlések keretében. A Hazafias Nép­frontnak ezek az előadásai korunkat, hazánkat és az emberiséget érinlő legégetőbb és legaktuálisabb kér­déseiről hangzottak eddig is el, s nagyban hozzásegí­tették lelkészeinket e nagy kérdések jobb megértéséhez. De megtermékenyítették azt a szolgálatot is, amelyre e nagy kérdések jó megoldása érdekében ők maguk és híveik is elkötelezettek. Senki előtt nem kétséges, hogy a német kérdés nem egyszerűen NÉMET KÉR­DÉS, hanem Európa, benne hazánk, sőt az egész em­beriség legégetőbb mai kérdése. 1949. október 7-én, tizenkét évvel ezelőtt született meg a Német Demokratikus Köztársaság, és ma a világbéke megőrzésének első és legfőbb feltétele a német kérdés békés rendezése és a német békeszer­ződés megkötése. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség október 7-én a békéért harcra szólítja a világ, de elsősorban Európa ifjúságát. Ugyanakkor szükség van arra, hogy mindenki, akinek drága a béke, ezekben a napokban és hetekben egy emberként álljon oda, éppen a béke erdőkében, a német kérdés tárgyalások útján való megoldása, a német békeszerződés megkötésének ügye mellé. Mindez nagyon indokolja, hogy’ a protestáns feleke­zetek lelkészei oly nagy érdeklődéssel fogadták PINCESI PÄL, az MTI külpolitikai szerkesztőbizott­sága vezetőjének e tárgyban tartott előadását. 2. Biztosítjuk az utak sas*­badságát a nyugati katonaság számára. Mindez bizonyos feltételetek­kel vállalható. Igen, maradja­nak nyugati csapatok Nyugat« Berlinben, de szűnjék meg a megszállási rendszer. A béke­szerződés ennek vet véget- A város új státusának garantá­lására maradjanak ott nyugati csapatok, de szovjet csapatoto­kat együtt. És garantálják ez­után a város új státusát a négy nagyhatalom jelképes nagyságú csapatai, vagy ENSZ-csapatak, akár legyen Nyugat-Berlin az ENSZ széfes« helye. Ami az utakat illeti, semmi sem fenyegeti azok szabadsá­gát, ha megvan a békeszerző­dés, csakhogy akkor nem a szovjet hatóságok, hanem a szuverén NDK kormányának fegyveres erői fogják azokat ellenőrizni. Mindezekről pedig lehet vitázni, lehet tárgyalni, de megegyezésre kell jutni. A tárgyalások előfeltétele az NDK de facto elismerése. Pincési Pál előadása két fő kérdés körül csoportosult: 1. Milyen eredménnyel járt az NDK kormányának augusz­tus 13-án elkezdődött intézke­dés-sorozata ? 2. Lesznek-e eredmények kelet—nyugati tárgyaláson? 1961. AUGUSZTUS 13, HAJNALI 3 ÖRA Szinte mesébe illő, hogy volt egy ország a világon, melynek nem voltak határai. Nem vol­tak az NDK-nak a Kelet-Ber- lint a Nyugat-Berlintől elvá­lasztó állandó határai. Az NDK nem tudta, mit csinál­nak az állampolgárai. Tudta nélkül átmehettek Nyugat- Berlinbe, onnét Nyugat-Né- metországba, sőt a világ bár­mely részébe. Ugyanakkor Nyugat-Berlint megszállták a nyugati kémszervezetek- (Je­lenleg is 80 kémszervezet mű­ködik Nyugat-Berlinben.) Augusztus 13-án lezárták az övezethatárt. S azóta azt az NDK úgy őrzi, mint állami határait. Nem azt mondjuk, hogy állami határait, hanem úgy mint állami határait, mert a Hitler elleni koalíció­ban részt vett négy hatalom megállapodása értelmében egész Berlin a volt szovjet zónához tartozott, vagyis ma az NDK-hoz. A Szovjetunió és az NDK nagy politikai jó­zanságára jellemző, hogy ezt nem veti fel, noha egész Ber­lin az NDK területén fekszik, hanem tekintetbe veszi Nyu­gat-Berlin 14 éves kapitalista fejlődését és ma is az a kí­vánsága, hogy Nyugat-Berlin legyen demokratikus szabad város, s ha neki úgy tetszik, maradjon kapitalista. MILYEN EREDMÉNNYEL JÁRTAK AZ NDK KORMÁNYÁNAK INTÉZKEDÉSEI? aj Anyagi vonatkozás: Egy pillanat Matt megszűnt a pénzrontás, a keletnémet- márka ellen. Köztudomású, hogy Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben külön nyugati-márkát vezettek be, melynek vásárló értékét a ke­letnémet-márka hitelrontása céljából négyszeresben, sőt ennél magasabban állapítot­ták meg. Pedig a keleti és a nyugati márka vásárló értéke a nyugatnémet gazdasági tu­dományos intézet 1958-as meg­állapítása szerint is legfeljebb 1:1,3. Azóta árleszállítások ré­vén a keleti-márka vásárló- értéke emelkedett, áremelke­dések révén a nyugatnémet­márka vásárlóértéke csökkent. A valóságos árfolyam: 1:1. Adenauerék azonban a hamis árfolyammal mesterségesen rontották a keletnémet-márka értékét. Üzelmeikhez a legkü­lönbözőbb pénzforrások álltak rendelkezésükre. Például Nyu­gat-Berlint a kapitalista világ nagy kirakatává tették- Nyu­gat-Berlin lett*a világ legfé­nyesebb városa. A közlekedés Nyugat-Berlinben zavartalan volt és nemcsak Kelet-Berlin 1 millió, de az NDK 18 millió lakosa vásárolt a nyugat-ber­lini „kirakatból”. Kémek eldorádója. A Kelet- Berlinben dolgozó nyugat-ber­linieket beszervezték, hogy az ott keresett keletnémet-már­kát, akár felemelt árfolyamon is, adják át a nyugatiaknak. Ezzel az NDK gazdasági alap­jait, a szocialista építés t akarták aláásni. Augusztus 13-án egyik pillanatról a má­sikra valamennyi pénzforrás bedugult. A pénzbeváltó he­lyeket be kellett zárni, mert nem állt többé keletnémet­márka rendelkezésre. Ez az intézkedés (augusztus 13.) 12 milliárd forintnyi évi megta­karítást jelent az NDK szá­mára. (Budapest egész évi háztartása másfél milliárd fo­rint, tehát 8 évi pesti háztar­tási összeget takarítanak meg egy évben). Grenzgángerek (kétlakiság). Százezer ember járt át Nyu- gat-Berlinbe dolgozni. A „svindli kurzus” csábította őket- De az egész nyugat-ber­lini ipartelepítés is ezt a csá­bítást tartotta szem élőt. Most egycsapásra ez is meg­szűnt. Egyik eredménye pél­dául, hogy az NDK-ban a vajvásárlás heti 10 tonnával csökkent, ugyanakkor a vaj- fogyasztás emelkedett. Csök­kent a munkaerő-hiány, hi­szen százezer új dolgozót ka­pott Kelet-Berlin. Nőtt a mun­kafegyelem, minden különle­ges fegyelmezés nélkül. De a nyugat-berlini dolgozók is job­ban jártak. Megnőtt a keres­let a munkaerő után, s a nyu­gat-berlini textilipari munká­sok bérét már az első héten egyik napról a másikra emel­ték. b) Az anyagiaknál is fonto­sabb a politikai vonatkozás’. Nyilvánvalóvá lett, hogy végérvényesen vereséget szen­vedett az Adenauer-politika. Szeptember 17-én Adenauer pártja először veszítette el abszolút többségét. Szeptem­ber 17-ének azonban augusz­tus 13-ában vannak a gyöke­rei. Mi volt az adenaueri el­gondolás? Ez: járjunk az ame­rikai politika járszalagján. Ha szilárdan kitartunk, Amerika hozzájárul az NDK bekebele­zéséhez, az Odera—Neisse ha­tár felszámolásához, Ausztria, Csehszlovákia és Nyugat-Ma- gyarország elcsatolásához- Ez a buborék pukkant szét augusztus 13-án. Nyugati rész­ről elmaradtak az Adenauerék által sóvárgott ellenintézkedé­sek. Egy teljes hét múlott el, míg Johnson megjelent Nyu­gat-Németországban és Nyu­gat-Berlinben. Elhangzott né­hány szólam, néhány jelképes lépés, pl. 1500 amerikai ka­tona Nyugat-Berlinbe irányí­tása és semmi több. A nyugatiak két dolgot hangsúlyoznak. 1. Megvédj ük Nyugat-Berlin szabadságát, a nyugati csapa­tok Nyugat-Berlinben marad­nak. A MÁSODIK FÖKÉRDÉS: LESZNEK-E EREDMÉNYES KELET-NYUGATI TÁRGYALÁSOK? Ezek már meg is indultak; Rusk—Gromiko emlékezetes New York-i munkaebédje. Hi« tünk szerint a tárgyalások eredménnyel fognak végződni. A nehezén azonban még nem vagyunk túl. Várhatók még megmerevedések. Mikor kezdett i a Nyugat a tárgyalás lehetőségeiről be­szélni? Amikor a Szovjetunió bejelentette az atomfegyver­kísérletek felújítását. Bizo­nyítja ez, hogy az imperia­listák csak az erő nyelvét ér­tik. Most a Szovjetuni meg­mutatta, hogy a német kérdés megoldásáért el van szánva a végsőkig. Ha tehát háború törne ki azért, mert a Szov­jetunió békét akar kötni, ez a háború termonukleáris vi­lágháborúvá lehne. Az atom­fegyver-kísérletek felújításá­nak bejelentése a Szovjetunió részéről tehát az erő megmu­tatása volt, de nem az erő fitogtatása. Kellő . időben való figyelmeztetése a Nyugatnakí ne lépjen olyan útra, melyről nincs visszaút. Az előadó ezután a tárgyad lások lehetséges kimenetelé­vel foglalkozott. Különösen kitért a napisajtóból is ismert és sokat tárgyalt kijelentésre, amely Clay tábornok szájából hangzott el s amelyet kiszivá­rogtattak. A várható megegyezés kör­vonalainak felvázolása után az előadó hangsúlyozta, hogy a szovjet álláspont a né­met kérdésben is a békés egymás mellett élés, sőt éppen a békés egymás mellett élésből következik a Szovjetunió álláspontja a német kérdésben is: ki­küszöbölni a háborúkat! Vannak ugyan még vissza­húzó erők. Legveszélyesebb éppen Berlin, a német kérdés. Ha ezt most sikerül békésen megoldani, ez kapunyitást je­lenthet a további kérdések jé megoldására: az általános le­szerelésre és távlatot nyit a világbéke felé. Az előadást hozzászólások követték s a hozzászólásokból kitűnt, hogy aggodalommal szemlélik a magyarországi egyházak protestáns lelkészei sok nyugatnémet egyházi fér­fiúnak azt a magatartását; mellyel nemcsak hogy nem segítik elő, hanem akadályoz­zák a két Németország kö­zötti megértést, a tárgyaláso­kat és azokon történő békés megoldást. A Sajtóosztályon kaphatók: Biblia — — — — 60,— Ft Biblia (pegamoid kötés­ben) — — — — 80,— Ft Biblia (bőrkötésben) — 100,— Ft Biblia (családi) — — 150,— Ft Újszövetség — — — 20,— Ft Jávor: Imakönyv — — 20,— Ft Groó: Imakönyv — — 12,— Ft Énekeskönyv — — 40,— Ft Énekeskönyv (műbőr­kötésben) — — — 50,— Ft Keresztelési emléklap r—,50 Ft Esketési emléklap — —,50 Ft Anyakönyvi kivonatok —,50 Ft Zárómérleg nyomtat­vány — — — — I,— Ft Költségvetési nyomtat­vány —• —' — — 1,30 Ft Istentiszteleti rend — 4,— Ft Kis Káté — — — — 3,— Ft Konfirmációi emléklap 2,— Ft Szolgálati napló — — 11,— Ft Anyakönyvi ívek — 1,60 Ft Népmozgalmi és gyüle­kezeti ív — — — —,30 Ft Egyházfenntartásí lap — —,30 Ft Korái T — — — — 55,— Ft Korái II 65,— Ft Karner: Isten, világ, felebarát — — — 4,— Ft Istentiszteleti meghívó —,10 Ft Egyházi ülési meghívó —.08 Ft Egyházfenntartási nyug­tatömb — — — 2,80 Ft Passió füzet — — — 3,— Ft lm ás lapok — — — —,40 Ft Krisztus kép (levelező­lap) _____ —80 Ft Káldy: Bevezetés az Új­szövetségbe — — 30,— Ft Hitvallási iratok I — — 45,— Ft Hitvallási iratok II — 45,— Ft Pálfy: Krisztus tanúja 5,— Ft Groó: Az élet kenyere 5,— Ft Koráliskola — — 52,— Ft Prőhle: Ökumenikus imádságok — — 2,— Ft Lelkészi szolgálat — — 18,— Ft Karner: Bevezetés a te-* ológiába _ — _ 35,— FI Ürvaosorai ostya — — 3,50 Ft Karner: Testté lett Ige 45,— Ft Megrendelhetők: , Evangdlikué Snitóosztóh/ címen; Budapesti Vili. Puskin u. ÍZ.

Next

/
Thumbnails
Contents