Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-01 / 40. szám

KT. Bttrat BP. «.

XXVn. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1961. Oktober 1.

ARA: 1.40 FORINT

A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanáesa 1961. szeptember 21-én ta.tott nagygyűlésének HATÁROZATA

A Magyar Evangéliumi Egyházak ökumenikus Bizottsága

aálát ad az egyház Urának azért, hogy a keresztyén testvéri közösséget gyakorolhatta D. Moritz Mitzenheim püspök testvérünkkel és az ö személyén és bizonyságtételén keresztül a Német Demokratikus Köztársaságban szolgáló evangéliumi hívekkel.

D. M. Mitzenheim testvérünkben megismerhettük azt a hű szolgatársat és egyházi vezetőt, aki a Jézus Krisztustól vett hittel és szeretettel, odaadással fáradozik az Isten országa építéséért, egyházának és népének ügyéért. Az evangélium erejével eredményesen munkálkodott eddig is az egyház és a Német Demokratikus Köztársaság harmonikus viszonyáért, azért, hogy a hívek és lelkipásztorok megtalálják és betöltsék Istentől rendelt helyüket az épülő szocialista társadalomban.

Ökumenikus Bizottságunk felhasználja ezt az áldott találkozást arra, hogy élőszóban megismételje írásban már kifejezett jókívánságait D. M. Mitzenheim püspök testvérünk nemrég múlt hetvenedik születésnapja alkalmából. Ruházza fel az egek Ura továbbra is bölcsességgel, a hit és szeretet hűségével és engedje meg, hogy még sok-sok éven át lelki és testi erejének teljében mutasson utat egyházkerülete népének, és határozott tartalmú keresztyén állásfoglalása lehessen vonzó példaadás az egész német evangéliumi egyház számára.

«Amikor a Német Demokratikus Köztársaság a legmagasabb kormánykitüntetéssel ékesítette fel: olyan munka iránt fejezte ki megbecsülését, amelynek követése hitbeli kötelessége minden keresztyénnek, aki szív szerint szereti egyházát és népét. Vezesse tovább is eredményesen ezen az úton német hittestvéreinket.

A Magyar Ökumenikus Bizottság áldáskívánásai mellett elmondja bizonyságtételét is.

Egyházaink teljes szabadságban végzik szolgálataikat a szocializmust építő Magyar Népköztársaságban. Az állammal megegyezést kötöttünk, amely mindkét fél alapvető érdekeit figyelembe véve építő módon biztosítja az egyház és az állam együttélését. Gyülekezeteink és egyházkormányzati testiilete- iak az Ige alapján, hitvallásaink szellemében, saját magunk által alkotott törvényeink keretei között imádkoznak és fáradoznak a hívek üdvösségéért, gyümölcstermő életéért. Tiszteletben tartjuk és szívesen támogatjuk az állam eredményes erőfeszítéseit, amelyekkel a szocialista társadalmat épiti, a nép jólétét és művelődését előmozdítja. Nagyraértékeljük és helyeseljük a szocialista országok békeszerető külpolitikáját, résztveszünk a békéért folyó harcban, mert evangéliumi hitünk szerint elsőrendű egyházi kötelességünk, hogy az általános és teljes leszerelésért, a békés egymás mellett élésért mindent megtegyünk, a háborús politika terjesztése és akciói ellen síkraszálljunk.

Bennünk is aggodalmat kelt az a tény, hogy több mint másfél évtizeddel a háború befejezése után még mindig nem született meg a német békeszerződés.Meggyőződésünk, hogy a második világháborúban résztvett országoknak meg kell köt- niök a békeszerződést mindkét német állammal. Ha ez a nyugati hatalmak, vagy a Német Szövetségi Köztársaság vonakodása miatt meghiúsulna: kívánatosnak tartjuk, hogy a béke- szerződés megköttessék a szocialista országok és a Német Demokratikus Köztársaság között. Ez feltétlenül a népek biztonságát szolgálná, mert elejét venné annak — a most még reális veszélynek —, hogy Nyugat-Németország testvérháború árán területi hódításokra törekedjék és ezzel világháborúba sodorja az emberiséget.

A Magyar ökumenikus Bizottság Istentől kapott ajándéknak tartja, hogy D. M. Mitzenheim püspök testvérünket Magyarországon üdvözölhette, bizonyságtételét meghallgathatta. Arra kérjük kedves vendégünket: mondja el a német evangéliumi keresztyének közösségében, hogy nem szőnünk meg imádkozni értük. Legyen eredményes a gyülekezetért és hazájukért végzett minden munkájuk.

Isten áldása legyen a Német Demokratikus Köztársaság építő munkáján, a béke ügyében tanúsított helytállásán.

„Megjelentette néked, ó ember, mi légyen a jó; és mit kivan az ír tetőled”

IMÁDKOZZUNK

1 János 3, 18—24.

Istenünk! Bocsásd meg nekünk, hogy szeretetünk ben sok a szólam és a fellengzős érzés, s kevés a szolgáló, áldozatos tett. Bűnbánattal valljuk meg Előtted, hogy a keresztyénség sokat emlegette és emlegeti a szeretetet, de a szeretet valóságos gyakorlásában sokszor elmaradunk mások mögött. Ne engedd, hogy a keresztyén szeretet szószéki frázissá vagy érzelmi hangulattá váljék, hanem add, hogy a mindennapok során cselekedetekben valósuljon meg.

Áldj meg bennünket, hogy tudjunk másokat valóságosan szeretni, szűk és tág körben egyaránt. Tedd a családunkat az egymást segítők és megértők közösségévé. Munkáld, hogy segítsük szomszédainkat, ismerőseinket, munkatársainkat, minden embert, akit az élet elénk hoz és rászorul. Cselekedd, hogy népünk és hazánk iránt való szeretetünket munkává) és áldozatkészséggel mutassuk meg. Ajándékozz meg testvéri szeretettel gyülekezetünkben, egyházunkban és a felekezetek között. S add, hogy szeretetünk messze is nézzen és felvegye más népek, más fajok, az egész emberiség gondját. Ezzel a szeretettel állíts bennünket a békéért fáradozók sorába.

Tudjuk, Atyánk, hogy soha nem tehetünk eleget teljesen a szeretet feladatának. A mi készségünk és erőnk mindig kevésnek bizonyul hozzá. Szívünk valóban nyugtalan lehet sok önzésünk és szeretetlenségünk miatt. Te nálunk is jobban látod mulasztásainkat és vétkeinket embertársainkkal szemben. Csak akkor nyugodhat meg szívünk, ha bizodalmunk van a Te megbocsátó szeretetedbei. Add meg h»t nekünk ezt a bizodalmát most és életünk minden napján. Ámen.

ökumenikus istentisztelet színhelye volt szeptember 22- én este 7 órakor a Deák téri evangélikus templom. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa tagegyházaihak hívő népe gyülekezett össze, hogy meghallgassa az ökumenikus Tanács nagyrabecsült és szeretett magyarországi vendégének: D. Moritz Mitzenheim thüringiai tartományi püspöknek igehirdetését. 7 órára megtelt a templom s amikor a magyarországi protestáns egyházak püspökei és vezetői is elfoglalták helyeiket, felbúgott az orgona, majd a „Mint a szép híves patakra” szárnyaló dallama töltötte be a templomot. Káldy Zoltán bevezető oltári szolgálata után D. M. Mitzenheim tartományi püspök olvasta fel a szószéken Mikeás próféta könyve 6.'fejezetének 8. versét.

A reformáció szülőhazájából érkezett köztiszteletben álló egyházi férfiú a Német Demokratikus Köztársaság evangélikus keresztyénsége és egyházkerülete: Thüringia

keresztyén népe köszöntését tolmácsolta a magyarországi hittestvéreknek. Eisenach, Erfurt, Wartburg — a híres Luther-városok keresztyénéinek üdvözletét.

„Látogatásunknak itt Magyarországon is — mondotta többek között — arról keli bizonyságot tennie, hogy a hit és a szolgáló szeretet nagy közösségében élünk együtt. Együvé tartoznak nemcsak protestáns egyházaink, de népeink is. Együttesen imádkozunk és szállunk síkra a békéért. Luther szerint a béke a legnagyobb érték a földön. Ahol béke van, ott még a száraz kenyér is úgy ízlik, mint a cukor, az ital víz, mint a legfinomabb bor. A béke az igehirdetés gyümölcse. Ahol jól prédikálnak, ott béke van. Legyünk hálásak, hogy az állam a Német Demokratikus Köztársaságban is és itt Magyar- országon is megadja a lehetőséget arra, hogy Isten igéje hírdettessék. Szabadon hírdettessék. A mi feladatunk, hogy az így nyert teret keresztyén élettel töltsük be. Örömmel szolgáljatok mindig s adja Isten, hogy ez az óra is erősítse hitünket a szolgálatra.”

Ezután arról szólt D. M. Mitzenheim tartományi püspök a felolvasott alapige alapján, hogy a német nép fájdalmasan tapasztalta meg Németországiján a nemzeti szo- cializfus idején, hogy emberi gőg akarta megállapítani, hogy mi a jó, s ennek eredménye az lett, hogy a német népet és más népeket pusztulásba taszított. Isten mondja meg örök evangéliumában, hogy mi a jó. És nékünk ezt kell hirdetnünk a világban. Nem lehetünk eléggé hálásak Istennek, hogy ezt a szolgálatát az egyháznak biztosította.

Mi a jó?

1. Megtartani az Isten igéjét.

2. Gyakorolni a szeretetet.

3. A'ázatosan járni Isten színe előtt.

Isten igéje Isten ítéletét és kegyelmét, törvényt és evangéliumot hirdet. Megmondja mit akar Isten, hogy cselekedjünk. De azt is megmondja, hogy mit cselekedett a múltban és cselekszik ma értünk ő. Ha magunk elé tesz- szük a tízparancsolatot, és megkérdezzük, megcseleked- tük-e, a válasz csak ez lehet: nem. A röntgensugár belev'- lágít az emberi testbe. De ha volna egy olyan röntgen-készülék, mely az emberi szív mélyét világítja meg, akkor ajándékoznánk-e a szíveinkről készült felvételeket egymásnak? Nem szégyellnénk-e azt, amit ez a kép szívünk mélyéről feltár? De nemcsak azt mutatja meg Isten igéje, hogy mit cselekedtünk és mulasztottunk mi, hanem azt is, hogy Ö mit cselekedett értünk. Egyszülött szent Fiát leszakította a szívéről, beleküldte ebbe a világba, keresztre adta, feltámasztotta, felvitte a mennyekbe, jobbjára ültette, hogy mindenki, aki hisz őbenne bűnbocsánatot nyerjen. Örök élete van annak, aki Őbenne hisz. Nemcsak halála után, de már most itt, a földi életben. Megbo- csátás-élet-üdvösség, ez az, amit' ajándékoz Isten, arrtl a jó, amire szükségünk van. Isten jó ajándéka, vi<jám élet nyugodt halál. Isten ezt megígérte. ígéretének bizonysága, hogy megvagyunk keresztelve. }£: azt jelenti, hogy „a régi Adómnak naponkénti bűnbánatban meg kell halnia,” új embernek kell megszületnie, aki Isten színe előtt boldogságban és örömben él. Mindez hit által a miénk. Az élő hit nem repül a szívünkbe. Pál apostol szerint az igehirdetéséből, az ige hirdetés hallgatásából születik. Magunkat tehát Isten igéjéhez kell szabnunk. Mert nagy különbség van abban; bibliával, vagy biblia nélkül élni. De abban is, bibliával, vagy biblia nélkül meghalni.

Ahol eleven hit van, ott teremnek a hitnek gyümölcsei. Ott megterem ez a jó: szeretetet gyakorolni.

Az egyház népének szere- tete kell, hogy átjárja a mindennapi életet. Kevesebb kritikára, több imádságra van szükség. Testvérek vagyunk. Mutatkozzék meg ez elsősorban abban, hogy a szomszédok, a közelállók segítenek egymáson. De Isten igéje azt akarja, akkor is testvériesek legyünk, ha valaki nem szimpatikus számunkra. Ha mindig csak azon gyötrődünk, ami nem kellemes, egész életünk merevvé lesz, meggörcsösödik. A keresztyének vidám emberek. Csak így lehet a gyűlölséget elűzni. Nagy szükség van erre a népek világában is. Imádkozzunk másokért. Imádkozzunk a felsőbbségért, a kormányzatért. Róma 13. int: Engedelmeskedjetek a fel- sőbbségnek. Az egyház tisztessége és dicsősége a szolgálat.

Isten igéje minden időkben megmaradt, de hogy az egyház szolgálata megmarad-e, az az egyház népének hűségén, engedelmességén múlik

A harmadik jó, amiről az

ige szól: „Alázatosan járj te IsteneddelAmik vagyunk, amink van, mindent Istentől kaptunk. És ezt minduntalan tapasztaljuk. Legyünk hát nagyon hálásak. Ez a iegmagasz- tosabb keresztyén erény, ez az igazi istentisztelet. Minden nap újra és újra hálát adhatunk és ha ezt meglátjuk, soha nem panaszkodhatunk. Minden napon énekeljünk egy dicsőítő énekkel többet és egy panasz-dallal kevesebbet — mondotta többek között igehirdetésében D. M. Mitzenheim tartományi püspök.

D.^är. Vető Lajos püspök befejező oltári szolgálata után közénekkel zárult az ökumenikus istentisztelet;

0. M. Miizeniieim thüringiai tartományi püspök magyarországi látogatásának részletei

Hírt adtunk már arról, hogy D. M. Mitzenheim thüringiai tartományi püspök, fia, dr. Hartmut Mitzenheim kerületi egyháztanácsos, és Herbert von Hinzenstern sajtólelkész kíséretében szeptember 19-én Magyarországra érkezett, mint a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának vendége. D. M. Mitzenheim püspököt nemrégen, 70. születésnapja alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetésével, a Haza Arany Érdemrendjével tüntették ki.

Szeptember 20-án a püspök és kísérete látogatást tett az Evangélikus Egyetemes Egyháznál, ahol egyházunk vezetőivel folytatott megbeszélést. Ugyanezen a napon délben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke fogadta munkatársai jelenlétében vendégeinket. Délután a Református Egyetemes Konventen tettek látogatást, este pedig résztvettek a . Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tiszteletükre adott vacsoráján. A vacsorán jelen volt Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Veres Pál osztályvezető, Gmák Károly csoportvezető, Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság meghatalmazott és rendkívüli nagykövete,

Siegfried Hienzsch, az NDK

nagykövetségének első titkára, és a protestáns egyházak vezetői.

Szeptember 21-én vendégeink látogatást tettek a Dunamel- léki Egyházkerület püspökénél, Szamosközi István püspöknél. Résztvettek a látogatáson a magyarországi protestáns egyházak képviselői is. Ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának naggyűlésén vett részt és tartott előadást D. M. Mitzenheim püspök. Délután az Evangélikus Teológiai Akadémiát keresték fel, ahol Ottlyk Ernő dékán nyújtott tájékoztatást az Akadémia munkájáról és célkitűzéseiről.

Szeptember 22-én délelőtt D. M. Mitzenheim püspök kíséretével a protestáns egyházak vezetőinek társaságában meglátogatta az inár- csi Március 21. Termelőszövetkezetet. Este a Deák téri evangélikus templomban ökumenikus istentiszteleten prédikált. Ugyanezen a napon az Állami Eigyházügyi Hivatal adott vacsorát D. Mitzenheim püspök tiszteletére.

Szeptember 23-án utaztak el vendégeink hazánkból.

Árulkodó kezek

Nem csak beszédes, árulő szemek vannak, hanem árulkodó kezek is. Az olajos, a kérges, az égéses vagy a tintás kéz nem egyedül azt mondja el, hogy dolgozik-e vagy nem tulajdonosa, hanem, sokszor még a foglalkozást is. Közelebbről még azt is, hogy az illető a munkában túlnyomó részben eszével, avagy a testével vesz-e részt. Azt sem hallgatja el, hogy vajon csak arra használják-e, hogy a legdivatosabb kesztyűt húzzák-e rá és körmeit a jól ápoltsá- gon túl a legújabb színű lakkal von,?ák-e be, vagy részt vesznek-e a termelőmunkában. Még azt is el tudják mondani, hogy betegen, bénán vagy lustán képtelenek a munkára, vagy azt, hogy Pa! apostoléhoz hasonlóan nem csak önmagukról, hanem másokról is tudnák gondoskodni.

Miről kell beszélnie a keresztyén ember kezének? Arról, hogy szereti a munkát és hűségesen dolgozik. Részt vesz a munkában, engedelmes- kedve Isten teremtő akaratának, mely szerint az első emberpárnak is kötelességévé lett, hogy őrizze és mívelje a kertet, és hogy hajtsa erejével és tehetségével uralma alá e földet. Dolgozik úgy, hogy nem válogat a munkában. Nem dédelgeti a szellemi munkát a testi munka rovár- sára és nem „imádja” a testit a szellemi hátrányára. Nem, mert világosan látja, hogy nincsen szellemi munka test nélkül, és nincs testi munka a szellem, az értelem részvétele nélkül, tehát minden mnnkához az egész ember kell testestői-lelkestőL Munkálkodik, mert tudja, hogy a megélhetés egyedüli alapja Isten tanítása szerint is a munka és a munkaképes emberek közül csak annak van joga az élethez, aki dolgozik. „Aki pedig nem dolgozik, ne is egyék.” Kiveszi részét a munkából, hogy munkájával és annak gyümölcseivel önmagán túl a társadalom, a közösség többi tagjának is segítsen« ahogy a test élő szervezetében az egyes tagok is esele- kesznek, nem csak önmagukért élnek, hanem a többi tagért is. A keresztyén ember keze arról beszél, hogy a közösségi, a szövetkezeti munkában is lankadatlan szorgalommal és becsületességgel dolgozik. Nemcsak a szemnek szolgál, mert tudja, hogy — iia emberi szemek nem mindig néznek is reája —, Isten szeme mindig rajta van; tehát az Urnák, az Istenre való tekintettel szolgál. Éppen ezért mindig csak jó munkát végez.

Nézd csak meg a tenyeredet! Mutasd csak meg a kezedet! Erről beszél-e? Ha nem« engedd meg, hogy Krisztus megfogja. Kezében a száradt kéz is megelevenedik.

Maróti János