Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-08-27 / 35. szám

A BÉKE SZOLGÁLA EGY KÖRŰT MÉRLEGE Gyülekezeti nyilatkozatok a prágai világgyűlésről A Prágai Keresztyén Béke-Világgyűlés előadásait és beszámolóit lapunk cikkei nyomán nagy érdeklődés és figyelem kísérte gyülekezeteink részéről. Hogy a béke és az emberiség nagy kérdései — melyeket a Prágai Béke-Világgyűlés tárgyalt — valóban központi és min­denkit foglalkoztató kérdések, annak bizonyságául az alábbiakban lelkészek, presbiterek és gyülekezeti tagok nyilatkozataiból közlünk. Ezeket a nyilatkozatokat cik­keink visszhangjaként küldték szerkesztőségünkbe. VÁRI GYÖRGY másodfel- iigyelö: „Meglep, bár megval­lom, hogy jóleső érzéssel hall­gattam és vettem tudomásul, hogy Prágában mintegy 700 keresztyén képviselte a világ minden részében élő keresz- tyénséget a béke ügyében. Kü­lönböző egyházak, hitvallások és felekezetek képviselői. Ki­csendül az Üzenetből az evan­gélium. íme, lehet eggyé len­ni különböző fajú, nemzetisé­gű, hitvallású és világnézetű embereknek, ha az ügy drá­ga és a cél szent. A béke ügye drága és szent a cél. Hitünk szerint a béke ügye Istennek akarata, azért lehet eggyé len­ni a béke harcában. Boldog vagyok, hogy egyházunk ott van azok között, akik a világ békéjéért harcolnak, örülhe­tünk mindnyájan annak, hogy a prágai Első Keresztyén Béke- Világgyülésen ott volt egyhá­zunk képviselőin keresztül és az Üzenetben tudomására hozta a világnak; mit aka­runk, miért küzdünk és miért dolgozunk! Akarjuk a békét, az elnyomottak szabadságát és minden ember boldogulását a jólét útján. IFJ. KOJNOK . ADÁM az atomháború borzalmairól békességben egymás mellett akarnak, tudnak élni? Meg­szégyenítő a nyugati keresz- tyénségre, hogy a kommunis­ta Oroszország élharcosa a bé­kének, az elnyomott népek szabadságának. így van rendjén, hogy a ke­resztyén egyházak teljes erő­vel harcoljanak a béke ügyé­ért, a teljes leszerelésért, mert megértő szeretettel megalapo­zott tárgyalásokkal minden vitás ügy megoldható, s így a béke és a leszerelés ügye is.” IFJ. ORAVECZ MÁTYÁS testvérünk szavai: „Boldog örömmel tölt el a prágai Első Keresztyén Béke-Világgyűlés Üzenete, melynek minden mondatával egyetértek. Megnyugtató, hogy a keresz­tyén egyházak vezetői megta­lálták és teljes felelősséggel vállalják egymás között az Isten akarata szerinti megbé­kélés útját. Ez az újnyelven szólás régebben kicsinyes ér­dekek miatt teljességgel hiány­zott a keresztyén egyházak vezetőinél. Ennek a megértő, és egy akarattal, egy úton já­rásnak jó példája lehet a ke- resztyénségtől távol álló embe­rek részére is. Az Isten aka­rata szerinti együttélés mtm­Szűnni nem akaró felszóla­lások bizonyítják, mennyire jó szívvel és megértéssel fogad­ják híveink a Prágai Keresz­tyén Béke-Világgyűlés üzene­tét, mert ebben egyházunk harcát és állásfoglalását látja a békéért, teljes leszerelésért, nukleáris fegyverek megsem­misítéséért és a gyarmati sor­ban élő testvéreink szabadsá­gáért. Azért imádkozunk min­den jóakaratú emberrel, hogy: legyen békesség a földön!” FERENCZY ZOLTÁN dab- ronyi felügyelő az alábbi nyi­latkozatot küldte: „örömmel olvastam Számos- közi István ref. püspök úr „Lép ésről-lépésre” c. füzeté­ből, valamint az Evangélikus Elet hasábjain is azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a különböző keresztyén egyházak tettek a prágai Keresztyén Bé­kekonferencián a miág béké­jének megmentése érdekében, örömmel tölt el annak a lá­tása, hogy a keresztyén egy­házak milyen komolyan kive­szik részüket a világ békéjé­ért folyó harcból. Ez így is van helyesen, hiszen Krisztus Urunk is azt tanította, hogy „Szeresd a te embertársaidat, mint önmagadat”. A másik embernek fajra, bőre színére való tekintet nélküli szeretése, segítése, védelmezése a keresz­tyén ember elengedhetetlen kötelessége, ha nem akar hü­teten lenni Urához. Azt is vi­lágosan kell látni, hogy a sa­ját érdekünk is a béke mun- kálása, hiszen kenyerünk, jö­vendőnk, csendes otthonunk a békétől függ. Imádkozom, hogy áldja meg a jó Isten a ke­resztyén egyházak békemun­káját és koronázza azt teljes sikerrel.” Ugyancsak Dabronyból kap­tuk SZALONTAI ISTVÁN má­sodfelügyelő sorait: „Hálásan fogadtam azt a hírt, hogy a keresztyén egy­házak különböző felekezetei újra és újra és most az elmúlt hetekben ismételten is a Prá­gában tartott Keresztyén Bé- ke-Világgyűlésen milyen nagy munkát végeztek a béke meg­mentése érdekében. Csak he­lyeselni lehet a keresztyén egyházaknak minden ilyen irá­nyú megmozdulását, hiszen a békesség munkálása Isten egyenes parancsa, míg viszont az embetárs szcretetének elha­nyagolása nyílt kinyilvánítása annak, hogy az illető nem sze­reti az Istent, mert az Ige azt mondja „hogyan szerethetné valaki az Istent, Akit nem lát, ha nem szereti az embert, akit lát”. Világosan kell látni azt is, hogy a háború soha nem oldotta meg a kérdéseket csak elmérgesítette azokat, hát ho­gyan oldhatná meg most az atomkorszakban. Az emberiség békére vágyik, hogy nyugod­tan élhessen, dolgozhasson, al­kothasson, egyszóval, hogy bol­dog lehessen, fliiinniii)iiiiiiiniiiiiiiii«iuiiniiiiimimiiiiiiiiinmiiiiiinimp ISTENTISZTELETI REND Budapesten. 1961. augusztus 27-én Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. 11 Harkányi László, du. 6 Blázy Lajos. Dózsa György ut 7. de. fél 10 ifj. Blázy Lajos, thiol út 24. de. fél 10, de. 11 (úrv.). Ka­rácsony Sándor u. de. 10. Rákó­czi út 57 /b. de. 10 (szlovák) dr. Szi- lády Jenő, de. háromnegyed 12. Thaly Kálmán út de. 11 Ruttkay Levente teoL, du. ti Drenyovszay Ja­nos. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Szabó István. Rákos­falva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Szabó István. Fóti út de. li Gádor András. Váci üt 129. de. 8 Gádor András. Frangepán u. de. fél 9. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Sorok- sár-Ujtelep de. fél 9. Rákospalota- MAV-telep de. 8. Kákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota- Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9. Rákosszentmihály de. fél 1L Bécsikapu tér de. 9 Bárdossy Ti­bor, de. 11 Bárdossy Tibor, este 7 Pásztor Pál. Torockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Fü- löp Dezső, de. 10 (úrv.) Vámos Jó­zsef, du. 5 Fülöp Dezső. XIL Tar- csay Vilmos u. de. 9 Lábossá László, de. 11 Lábossá László este fél 7 Zoltal Gyula. Pest- hidegkút de. fél 11 Pásztor Pál. Diana út de. fél 9 Pásztor Pál. Ke­lenföld de. 8 Kendeh György, de. 11 Kendeh György, du. 6 (úrv.) Kendeh György. Németvölgyi út 138. de. 9 Kendeh György. Nagy­tétény de. 8. Kclenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Csillaghegy de. fél I 10. Csepel de. U. dm T. szólt: „Miért kellene elpusz- tnlniok azoknak, akik élni akarnak? Akik szeretik egy­mást, az egész emberiséget és káját, próféciáját (Ezs. 65:17— 25.) serkentően munkálja. Er­re a munkára kérhetjük Is­tennek áldását Else Niemöller asszony Augusztus 14-én, hétfőn, a wiesbadeni Luther-templom- ban kegyeleles megemlékezést tartottak a dániai autószeren­csétlenség áldozatairól: Mar­tin Niemöller feleségéről, Else Niemöllerről és hűséges ház­vezetőnőjéről, Dóra Schultzról. A gyászistentiszteleten dr. Hellmut Gollwitzer professzor szolgált Else Niemöller asz- szony egy ismert eberfeldi or­vos leánya, Thunbridge-Wells angol városban, mint tanító­nő kezdte működését. 1919 ta­vaszán kötött házasságot a le­szerelt tengeralattjáró pa­rancsnokkal, Martin Niemöl- terrel. Ettől kezdve hűségesen állott férje mellett annak ese- ménygazdag élete minden ál- Jomáián. Egy angol egyházi férfiú, aki a 30-as évek végén a dahlemi parókián meglátogat­ta „Hitler személyes foglya” feleségét, ezekben a szavak­ban foglalta össze benyomá­sát erről az asszonyról: i.She is a fine, brave Lady” (Nagy­szerű, derék asszony). Ez a nyolc esztendő, melyet férjé- j nek a szögesdrót mögött kel- ' lett töltenie, jelentette két­ségtelenül Else Niemöller éle­tében a legnehezebb időket.’ A ritka és rövid látogatások fogoly férjénél, azonban újra és újra megerősítették őt a szilárd kitartásban. A háború utáni években mély benső kö­zösség jellemzi Niemöller és felesége életét. Alig van Niemöllernek olyan fontos útja, melyre hűséges asszonya ne kísérné él a férjét Gyakori távollétében nyu­godtan hagyhatta el otthonát, mert 1936 ősze óta hűséges házvezetőnője, az önzetlen, csendes, berlini Dóra Schultz, a családtag megbízhatóságá­val viselte annak gondját Az autószerencsétlenségnek Dóra Schultz is áldozatául esett .................................................................................................... Az Isten- és emberszeretet összefüggése (Folytatás a 2 .oldalról) Jézus Krisztus, aki egyedül illetékes az Írás summájának meghatározására, a „nagy parancsolatban” az Isten- és emberszeretet szolgálatában jelölte meg az ember felada­tát Ez lényegében nem más, mint amit a hit és szeretet összefüggése kifejez. A lutheri reformációnak ezt az öröksé­gét kell élnünk naponta. En­nek a következményeit kell megvalósítanunk a hétköz­napok sodrában. Ez a tanítás a teljes Szent- frás üzenetén alapul, amely a ezeretetet tartja az Istenben való hit és élet összefoglaló erejének. A Biblia gondolat- világában a szeretet nem va­lami elfolyó érzelem, amely spontán módon támad ben­nünk, jön és tovatűnik, ha­nem állandó magatartás, cse­lekedet, tettekben megnyilat­kozó szolgálat, a közösség akarásának és ápolásának az érzülete. A Jézus szeretetének megbizonyítása sem szavakból állt csupán, hanem a gyógyí­tásnak, az embermentésnek, a segítésnek és végül önmaga odaáldozásának a szereteté- ből. Jézus szavának az Isten- és emberszeretetre vonat­kozó kettősségéből semmi sem hagyható eL Így ke­rek és egész a nagy pa­rancsolat. Ha csak a nagy parancsolat első felére tennénk a hangsúlyt, ak­kor kimaradna az embe­rek javára történő szol­gálatra kiküldő parancs. Ha csak a szeretetet hang­súlyoznánk, akkor elma­radna Istennek, a szere­tet forrásának mindent ajándékozó ereje. Mind­kettő meghamisítása a Jézus Krisztus által ki­emelt nagy parancsolat­nak. Isten iránti szerete­tünk és a felebaráti sze­retet egymás mellé helye­zése tehát azt jelenti, hogy szeretetünket Isten iránt a felebaráti szeretet gyakorlása által mutat­hatjuk ki. Ez az emberszeretet sohasem merülhet ki általánosságok­ban és elvont igazságokban, hanem az mindig konkrét megvalósulási területet kíván. Ezért nekünk, mai keresztyé­neknek azt kell meglátnunk, hogyan teremtheti a krisztus­hit a szeretet mai gyümöl­cseit? Hogyan szolgálhatják ma a keresztyének Isten nagy parancsolatát? Hogyan valósul meg az Isten- és emberszere­tet, a hit és cselekedet össze­függése a mai keresztyén em­ber életfolytatásában? Ezekre a kérdésekre keres­sük a továbbiakban a vá­laszt Dr. Ottlyk Ernő D. Niemöller Márton, aki a közelmúltban Dániában autó­baleset következtében súlyosan megsérült, de már túl van az életveszélyen, július 15. és 30. között előadó körutat tett a Német Demokratikus Köztársaság több városában. Hirdette Isten igéjét és előadásokat tartott korunk problémáiról. Most kőrútjának a mérlegét állítjuk össze és ismertetjük lapunk olvasóival. NIEMÖLLER KÖRÚTJA ÉS A NYUGAT-BERLINI EGYHÁZI NAPOK ban soha nem tapasztalt méreteket öltött a háborús láz. Ugyanabban az időben, ami­kor Niemöller a Német Demok­ratikus Köztársaság evangé­likus templomaiban és előadó­termeiben a béke apostola­ként Isten igéjén tájékozódva hirdette a két német állam megbékélésének, a német békeszerződés megkötésének a fontosságát, Nyugat-Berlinben evangélikus Egyházi Napokat rendeztek. Az a Niemöller, aki egyetlen alkalmat sem szalasztott el, ha az evangé­lium hirdetéséről van szó, nem vett részt azokon a na­pokon. Miért? Mert Ott most mindenkit kommu­nistának és antikrisztusnak tartanak, akik a másik olda­lon áll” — mondotta Truen- brietzenben. Csak természetes, hogy a nyugat-berlini újságok heves támadást indítottak ellene és a Német Demokratikus Köz­társaságban tett kőrútjából újabb „Niemőller-esetet” igye­keztek kovácsolni. Kivizsgálást követeltek s ebbe a támadás­ba bekapcsolódtak egyházi emberek is. „Ezeket az urakat nem veszem komolyan” — mondta Niemöller. . »Nem tudok felelősséget vállalni azért, ami ott (az Egyházi Napokon Nyugat- Berlinben) történik. Es nem úgy ítélem meg az NDK-ban tett utamat, hogy az demonstráció lett volna azok ellen, hanem a gyülekezetek érdekében való egyházi napoknak tartom.” Niemöller ezzel a kijelentésé­vel kemény bírálatot mondott a nyugat-berlini Egyházi Na­pok s főleg azok vezetői fe­lett MINDENNAPI KENYERÜNK A BÉKE Niemöller igehirdetéseinek és előadásainak középponti témája volt ez a kérdés: Mit kell tennie a keresztyén em­bernek a békéért? Minden keresztyén em­bernek világosan és pozi­tívan döntenie kell a béke és háború kérdésében. Egy harmadik világháború, amely atomháború lenne, kérdésessé tenné az egész emberiség létét. Van-e olyan cél, aminek az el­érése igazolhatná ezt a katasztrófát? „A halál és az élet között nincs választási lehetőség.” A kereszt üzenete vilá­gos: „Nem gyűlölet, ha­nem szeretet, nem bosszú, hanem megbocsátás, nem létért folytatott harc min­denáron, hanem szolgá­lat a béke és a felebarát és minden ember érdeké­ben, nem ellenségeskedés, hanem megbékélés.” Szenvedélyesen fordult szem­be a gyűlölködő propagandá­val, amely könnyen fegyveres konfliktushoz vezethet. Nem azért vagyunk a világon, hogy gyűlöljünk, hanem hogy sze­ressünk. Minden erőnk meg­feszítésével azért kell harcol­nunk, hogy a harmadik világ­háborút megakadályozzuk. Ha ez nem sikerül, akkor a többi tudta, hogy az evangé­likus egyház nyugat­németországi vezetői nem az egyházi közvéleményt fogják képviselni Nyugat- Berlinben, hanem azt a revizionista, soviniszta, minden tárgyalást és meg­békélést elutasító, a nem­zetközi feszültség fokozása érdekében mindent elkö­vető politikát, amelynek Adenauer és Strauss had­ügyminiszter a legfőbb bajnokai. Niemöller a helyes utat vá­lasztotta, mert a szeretet pa­rancsát ismételten túlharsog­ták az Egyházi Napokon a gyűlölködés hidegháborús szó­lamai és kirohanásai. De nem az egyszerű hivő résztvevők ajkáról hangzottak el ezek. Egyes — olvasóink előtt rég­óta ismert — egyházi vezetők (Dibelius, Lilje, Thielicke) po­rondra lépése jelentette ezt a hangot De az is igaz, „hogy az Egyházi Napok­ról hazatértek nem estek áldozatul ennek a hideg- háborús szellemnek” — ahogyan maga Niemöller ezt örömmel állapította meg hazatérte után Amoldshain- ben. Mégis osztjuk Niemöller meggyőződését, hogy a berlini Egyházi Napokat eltekintve attól, hogy ténylegesen mi tör­tént azokon, a város körül ki­alakult politikai feszültség miatt szükségképpen a hideg­háború fegyvertárául használ­ták föl. ö a békéltetés szolgálatát választotta, mint annyi­szor már életében, mert meggyőződése, hogy a po­litikusoknak mindent el kell követniök a nyugat­berlini kérdés békés ren­dezése érdekében. „Min­denkinek mindent meg kell tennie, hogy a politi­kai feszültség megszűn­jék. Azért is fontos ez, mert Nyugat-N émetország­feladatok közül sem tudunk megoldani egyet sem. Ezért tartja rendkívül fon­tosnak a Prágai Keresztyén Béke-Világgyűlés munkáját, mert azokra a kérdésekre vá­laszolt, amelyek ma valóban problémái az emberiségnek. Isten ma az ötödik paran­csolatot adta fel lecke­ként. Errp a kérdésre kell válaszolnunk és nem mellébeszélnünk. Előadásaiban keményen szem­beszállt egy harmadik világ­háború előkészítőivel és utalt egy nyugat-németországi fo­lyóiratban megjelent cikkre, amely szerint az első világ­háború 6 millió és a második világháború 60 millió halott­jához képest egy harmadik (atom)háborúban több mint 600 millió ember veszítené el az életét. Ezek a tudósok azonban nem riadnak vissza ettől, hiszen számításuk sze­rint ezt a veszteséget az utó­dok hamar pótolnák. A bor­zalomnak ebben a statisztiká­jában az ember értéktelen „tárgy”. Ezt a gondolkodást az evan- géliom nem tűri. Isten rendelése szerint a legnagyobb érték az em­ber és a béke a mi min­dennapi kenyerünk, ame­lyért egyedül áldozhatjuk föl az életünket, „Én min­dent megteszek ilyen ér­telemben is a békéért, egymás megértéséért és az emberi jóért” —< mondotta. „EGYMÁSRA VAGYUNK UTALVA” Világosan látja Niemöller, hogy a béke kérdése szóró* kapcsolatban van az új tár­sadalom, az új világ kialaku­lásával. A keresztyén ség szem­pontjából fontos annak a fel­ismerése, hogy az egyház 16 évszázados tévútja, a trón és pltár végzetes szövetsége • múlté. Maradványai csak ott vannak még, ahoL-az ún. ke­resztyén államban reményked­nek még az emberek, „ami pedig már nincsen és nem i* lesz soha”. A társadalmi for­mák lélegzetelállító gyorsaság­gal változnak meg és az em­beriségnek egyre azonosabb a sorsa. „Egymásra vagyunk utal­va. Senki sem élhet a másik ember kárára. A kommunizmus eszmény­képe felé haladunk, efelől nem lehet kétség.” De az új társadalomban is törődnie kellene a gyülekezet­nek az emberrel, akiért Isten egyszülött Fiát adta. Eljött annak az ideje, hogy a népek és fajok komoly beszélgetésbe kezdjenek egymással, hogy hogyan tudnak egymás mel­lett és együtt meglenni. A Szovjetunió javaslatait a békeszerződésre vonat­kozólag a Szövetségi Köz­társaságban mindig eltor­zítva és meghamisítva közük, ahogyan a Ra- packi-tervet is. Azt mond­ják az embereknek, hogy a szovjet javaslat ultimá­tum, elfogadhatatlan dik­tátum. Én magam nagyon figyelmesen elolvastam ezt a javaslatot és azt kell mondanom, hogy jó tár­gyalási alapul szolgálhat. Szó sincs benne ultimá­tumról. Sajnos, Nyugat- Németországban vannak körök, amelyek a ma még hidegháborúból, holnap azonban talán már meleg­háborúból a maguk üzle­tét akarják megcsinálni. Ezek azok, akik revánsra riadóznak, ahelyett hogy arról tárgyalnának, ho­gyan lehetne a világbékét biztosítani.” Olyan napokat élünk, ami­kor a német evangélikusság- nak reálisan kell fölmérnie a maga helyzetét. Hisszük, hogy Niemöller jó szolgálatot vég­zett e tekintetben. Ö maga igen pozitívan értékelte a lel­készekkel és vezető politiku­sakkal folytatott tárgyalásait. Szerinte a Német Demokra­tikus Köztársaság evangé­likus egyháza és állama a kölcsönös bizalom alapján áll­va dolgoznak az új társa­dalmi és gazdasági rend fel-" építésén« Dr. Pálfy Miklós L >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents