Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-08-13 / 33. szám
feP. BÉRM. BP. TO. RSZÄGOS E VANG £ L I KÜ S HETI LAP XXVII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM. 1961. augusztus 13. ÁRA: 1,40 FORINT A Prágai Keresztyén Világgyűlés képeiből Niemöller Márton egyházi elnök és H. Vogel berlini professzor MINDENT AZ EMBERÉRT Július 30-án közzétették a XXII. kongresszus program- tervezetét. Ez a tervezet a Szovjetunió valamennyi dolgozója elé kerül megvitatás céljából cs majdan a vita eredményeit a kongresszuson is megtárgyalják. Azt lehetne mondani, hogy egy ország, egy nép sajátos tervezetéről van csupán szó. De mindjárt az első napokon feltűnt az újságolvasó és rádióhallgató emberek előtt, hogy az egész világot nagymértékben foglalkoztatta a tervezet és igen hosszú ideig fogja még foglalkoztatni. Nem is csoda, a tervezet hangja, belső tartalma, célkitűzése és távlata a milliós tömegek előtt egy széles és végtelen országutat világított be, amelyen egy boldogabb, emberségesebb jövőbe indulhatnak. Lapzártakör kapott hír szerint Autóbaleset érte Alt-ni filler Mártont Hétfőn, augusztus 7-én Dániában súlyos autószerencsétlenség érte Niemöller Márton Hessen-Nassau-i egyházi elnököt. Bár a súlyosan megsebesült egyházi elnök jobban van, felesége a szerencsétlenség következtében élletét vesztette. Niemöller Márton életéért aggódva, mielőbbi felépülését a Mindenható elé visszük könyörgésünkben. Együttérző részvéttel osztozunk hűséges hitvesének elvesztésében. SCHWEITZER ALBERT: KERESS MAQADNAK MELLÉKFOQLALKOZAST! jelentéktelen, lehetőleg titkos mellékfoglalkozást! Nyisd ki a szemed, és keresd, hol van szüksége valakinek egy kis időre, egy kis részvétre, egy kis beszélgetésre, egy kis gondoskodásra. Az illető talán magányos, elkeseredett, beteg, vagy ügyetlen, s te jelenthetsz számára valamit. Talán öreg, talán gyermek... Ki sorolhatná fel az értékes forgótőke, az ember befektetésének minden lehetőségét! Űton-útfélen hiány van benne! Hát keresd, nincs-e valahol alkalom emberséged befektetésére! Ne riasszon vissza, ha várnod, vagy kísérletezned kell. Csalódásokra is* vértezd fel magadat! De ne mondj le a mellékfoglalkozásról, amikor ember lehetsz az emberek számára! Bizonyosan vár rád ilyen mellékfoglalkozás, ha igazán akarod. <dK3K3K»<>OäUiOW(CSCKaC&<5<^<^a<SCS0K8QSaKSC!S0H^<»Cic80 IMÁDKOZZUNK Hálát adunk Neked, Istenünk, mi, az Újszövetség népe, az Ószövetség fénylő alakjaiért. Jól esik látnunk, hogy homályosan és töredékesen, de ugyanazt az igazságot sugározzák felénk, amit megismertünk Jézus Krisztusnál: a Te ingyep kegyelmedet. Köszönjük Neked, hogy már rajtunk is megmutattad: nem érdemek, hanem a hit számít Előtted, s nekünk nem lehet más megnyugvásunk, csak a bűnbocsánat békessége. Dicsérünk Téged, hogy ezt a drága bibliai igazságot nem hagytad elkallódni a középkor századaiban sem, hanem új fényességgel ragyogtattad fel a reformációban. Köszönjük Neked atyáinkat, a reformátorokat, akik a kegyelemből, hit által való megigazulás szószólói lettek. Boldogan énekeljük Lutherrel: „Nálad nincs is másnak helye, mini csak az irgalomnak. Az emberek jótettei hívságnak bizonyulnak. Előtted nem kérkedhetünk, nekünk nincs semmi érdemünk, csak ke gyelmedből élünk.” Így szabadultunk fel az üdvösségünkért való aggódás és állandó kétségbeesett fáradozás helyett a bfinbocsánatot és üdvösséget nyert ember hálás életére. Nem azért tesszük a jót, hogy ezzel megszerezzük a Te tetszésedet, mert ez sok-sok bűnünk miatt úgyis hiábavaló erőlködés lenne. De azért cselekszünk jót embertársainkkal, mert szeretnénk megmutatni há Iánkat Irántad, és szeretnénk visszatükrözni valamit az emberek felé abból a szerétéiből, amelyben Te részesítettél bennünket, bűnösöket. Ámen. Az emberiség, történelme során sok-sok eszmével, elvvel és céllal találkozott. Ezeknek az eszméknek, elveknek és céloknak a szolgálatában nagy dolgokat volt képes végrehajtani. De sem emberségesnek, sem boldognak nem mondhatjuk e korszakait. Álljon itt előttünk csak úgy ötletszerűen egy-két példa. Az egyiptomi kor eszméjét Madách a Tragédiában így fogalmazta meg „milliók egy miatt”. Valóban rabszolgák és ingyen munkások százezreinek eredménye volt a Ní- lus-parti kultúra, a piramisóriások és a templomremekek. A római kornak is volt egy összefoglaló eszméje: Pax Romana, Róma békessége, amely leigázott, mai értelemben vett gyarmati sorban élő népek feletti uralmat és ezeknek a népeknek kiszolgáltatottságát, sorsukkal'való megalkuvását jelentette. Róma pompája, gazdagsága, civilizációja és „békéje” elnyomott népek „béketűrésén” virágzott ki. A keresztyén középkor már nem tud ilyen egységes eszmét felmutatni. Társadalmi kerete semmi esetre sem ülteti a mindenképpen „szenvedni akaró” embert valami magas piedesz- tálra. Az újkor már lázadás volt az elnyomott ember érdekében. Ekkor szabadul először fel prometheusi rabságából az ember. De ez a felszabadulás a lassúság, a vissza- visszazuhanás halálos játéka és állandó sebesülésének képét mutatja. Ez a mozgás a szabadság felé csak a múlt század végére robban elemi erővel ki és a mi századunkban lett elismert emberi törekvéssé. A mi századunkban az ember évezredes megkötöttségekből való felszabadulása a szocializmus. Mint korunk nagy eszméje, tulajdonképpen fél évszázada már valóságos talajon, másfél évtizede pedig a világ egyharmad részén valósul. Űj társadalmi, gazdasági rend. De ennél jóval több. Valójában az új rendben élő milliós tömegek tudják és érzik, hogy mennyivel több ennél a néhány szónál. Erről a társadalmi formáról mondtuk azt ki, hogy sokkal igazságosabb és emberségesebb, mint az eddigi társadalmi formák bármelyike. Erről a gazdasági rendről hirdettük, hogy annak minden tényezője nem cél, hanem eszköz, hogy általuk az ember jólétét munkálhassák. A keresztyén emberek tömegei ezért álltak pozitiven az új társadalmi rend mellé, mert a kinyilatkoztatás egyöntetű üzenete alapján: Isten minden embert egyformának teremtett és az egyenlőség nagy elvét teológiánk ősidőktől kezdve vallotta. De valljuk az utóbbit is. Azt, hogy minden ember munkája után részesüljön a mindenkit egyformán megillető bérben. A szocializmus átmeneti ál lapot. Ezt is tudtuk. Átmenet egy még fejlettebb társadalmi Az a programtervezet, amely ma közkézen forog, elhúzza a függönyt a legfejlettebb társadalmi és gazdasági rend elől és két évtized távlatában, tehát a jelenlegi generáció számára bemutat egy olyan emberséges és boldog jövőt, amelyért érdemes dolgozni, fáradni. A gazdag.program egykét fő vonása: A béke tervezete Régóta tudjuk, sajnos keserves tapasztalatból is, hogy a háború nem elemi csapás, és hogy egy-egy háború lciheveré- séhez évtizedek verejtékes munkája szükséges, és hogy a vér- és anyagi veszteség leggyakrabban pótolhatatlan, és hogy a háborúk következtében beálló nincstelenség és nélkülözés kibírhatatlan és elviselhetetlen. Ennek józan felismerése és a Szentírás békeüzenete állította a mi keresztyén egyházainkat is csatasorba az egyetemes békéért Nyiltan kiálltunk a más viiágnézetüekkel együtt arra a csatamezőre, ahol az emberiség legszentebb érdekéért és jövőjéért folyt a harc: a békéjéért. Ezt hitbeli meggyőződésből tettük. Azért, mert minden emberért egyaránt hozott ál dozatot a mi szerető Istenünk A programtervezet más elvi alapon nyit lehetőséget egy új, háború mentes világkorszak számára. „Főcéljának tekinti, hogy békés feltételeket biztosítson a Szovjetunióban kommunista társadalom felépítéséhez, és a szocialista világrendszer fejlődéséhez valamint, hogy az összes békeszerető népekkel együtt megszabadítsa az emberiséget a világméretű pusztító háborútól.” Abból indul ki, hogy „a világon kialakultak és fejlődnek az egyetemes béke megőrzésé- sére és megszilárdítására alkalmas erők, létrejönnek a feltételek az elvileg új államközi viszonyok megszilárdításához. A hatalmas szocialista tábor, a békeszerető nem szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály és a békéért síkraszálló valamennyi erő összefogásával a világháború megakadályozható.” Az az állam, amely nemzetközi politikájának sarokkövének tekinti az egyetemes béke szolgálatát, ennek alapján a békés egymás mellett élés állhatatos munkálója, minden elismerést és megbecsülést kivívott A jólét tervezete Minden az emberért! Az új társadalom, annak minden intézkedése, célkitűzése az ember javát szolgálja. Az ember érdekében felvázolt ilyen konkrét tervezettel még nem találkoztunk. Az ember jóléte érdekében minden erő, tényező latba van vetve. Néhány évtizede a munkaórák alacsonysága, a reálbérek ekkora növekedése, s juttatások és az életszínvonal emelkedése utópia-számba mentek. A világon először fogják megtapasztalni azt, hogy ha a termelő eszközök a közösség kezében vannak, ha a fejlett technika és a kiaknázott ener gia a tömegek céljait szolgálják, mire képes egy új társadalmi rend. Igen, kivihető, hogy a közlekedés, víz, gáz, fűtés, orvosellátás, stb., stb.: mint juttatás kerüljön a dolgozó asztalára. Hiszen a természet nagy részét mindennek megadja. Az ember a természetadta dolgokat átalakítja és társai rendelkezésére bocsátja. A hasznot nem az élősdiek fölözik le, hanem a dolgozó nép. Mi, mint a szocializmus táborának kis népe, azzal a büszke reménységgel nézünk erre a jólétre, hogy szorgalmas népünk előtt is megnyílnak ezek a lehetőségek. Nálunk is megszűnt a verejté- kes munka után „könnyen- élők” rétege. Noha az átalakulásnak úgyszólván csak a kezdetén vagyunk, a hasonló jövő képe előttünk is kibontakozik. Ennek a célnak vonzásába belekerültünk. Munkánk ezt a jövőt építi. Ha ezt a célt összevetjük más rendszerek és korok céljaival, akkor ennek erkölcsi fölénye minden tekintetben kiemelkedik. Mondhatjuk azt, hogy az emberiség történelme során eddig emberibb, méltóbb, igazságosabb célt még nem tűztek ki. Ezért érdemes áldozatot hozni, érdemes lelkesedni. Béke és jólét monumentális tervezete ez. És ami döntő, nem a távoli jövő eszményképe, hanem napjainkban megvalósuló lehetőség. Ezekért a célokért sok-sok ember küzdött, szenvedett és bizony sok nem élhette meg. Íme az új történelmi szakaszban, a következetes békemunka eredményeképpen a mi korunkban bekövetkezik, miután ehhez minden előfeltétel megvan. rendbe, a kommunizmusba, ga után vonni. És mit szólunk mi keresztyének ehhez? A békemunkához mi is hozzáadtuk sajátos erőnket, tehetségünket. Tudtuk azt, hogy számunkra a béke egyenlő a szocializmussal. Ennek tudatában vállaltuk ezt a feladatot. Ma már világosan látjuk, hogy a békemunka eredményei milyen kézzel foghatók. Ilyenekben mi is, mint a programtervezetben pl. az eredményekért is odasorakozunk a leghaladottabb társadalom mellé, mert ez a társadalom mindent az emberért tesz. Igazságos és emberséges, minden embernek egyenlő feltételek mellett biztosít boldogulást a földi életben. És hogy ez a földi élet anyagi javakban gazdag és sokrétűen színes, ez nem ellenkezik hitünkkel. Ezért tudjuk tiszta szívből köszönteni a tervezetet és sok sikert kívánni a megvalósulásához. Sőt a magunk keresztyén módján is ott állunk a kimunkálás táborában. Ahol emberekért jót tesznek, ahol az emberek javát, igazságát szolgálják, ott van az egyház helye is. Ott kell nekünk is a szolgálat ezer lehetőségével részt venni e nemes cél megvalósításában. Felszabadultan, bátran állunk csatasorba a milliókkal, mert itt minden az emberért történik. Béke és jólét, egy boldogabb és emberségesebb kor áll előttünk. Hűségesen részt venni ebben a munkában, az emberek megbecsülését fogja maKrisztus igazsága A mai napra rendelt igék arra tanítanak, hogy Krisztus igazságáért szeret minket az Isten, mint az ótestamentumi, mint az újtestamentumi és a levélbeli ige is Krisztus igazságához húzza meg a vonalat. Isten szeret bennünket! Nincs emberi szó, kifejezés, mellyel megfelelő módon tudnánk, elmondani, hogy menynyire szeret az Isten. Isten nem a cselekedeteink miatt szeret. Egyébként is a hit által való megigazulás alaptételéből következik, hogy Isten nem a cselekedeteink miatt szeret bennünket. Az emberek hajlandók úgy gondolkozni, hogy a jót cselekvő embert szereti az Isten, a gonoszt cselekvőt pedig nem. Még egy kicsit mi js hajlandók voltunk, vagy vágyunk így gondolkozni: Ha jót cselekszem Isten szeretetében vagyok, ha a bűnt szeretem és cselekszem, akkor Isten szeretetén kívül vagyok!. Ez a magatartásunk a biblia felfogásával ellenkezik! Isten szereti a bűnös embert, de nem a bűnei miatt. Isten nem a bűnbánatunk miatt szeret bennünket. Ismerjük jól azt a nagyon szép igehelyet, ahol arról van szó, hogy fent a mennyben nagy öröm van egy megtérő bűnös láttán! Mégis Isten szereteténck egyetlen igazi oka van: a Jézus Krisztus igazsága! Isten Fia elszenvedte bűneink büntetését és ezt az igazságot Is-, ten nekünk tulajdonítja be. Tanuljuk meg a dolgokat Isten szeretőiéből nézni. Mennyi vek más annak az .embernek az öröme, szolgálata, munkája, magatartása, aki a dolgokat Isten szeretető télül nézi! Az ilyen ember őrven-, dező ember lesz. Az ilyen ember örül hazájának, otthonának, gyermekeinek. mindennapi kenyerének és a közösségnek, melynek szorgalmas tagja. Aki az Isten szeretete oldaláról nézi az életet, nein lehet tétlen keresztyén, hanoin teljes szorgalmával műveli a jót, mert tudja, hogy ezzel örömet okoz itt a földön mindenkinek és Istennek is! Az Isten szeretetében élő ember megbánja minden bűnét, mert azzal bánatot okozott az embereknek és Istennek is! Így nézünk Isten szerete- tére, Jézus igazságára, mely hit által lehet a miénk! ... „Van igazságom az Úrban való hit által, Isieniőí való igazságom a hit alapján” ... Fülöp Dezső
