Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-07-16 / 29. szám

s*r ífMJLFÖLDÖM W TÖRTEM! Hitünk alapját tagadja, aki faji alapon tagadja az emberek egyenlőségét A Prágai Keresztyén Béke- Világgyűlés első előadását Stephens S. A. Jakab, a Ghá­nái Methodista Egyház szu­perintendense, az accrai Kwa- rme Nkrumah Ifjúsági Nevelő (Iskola rektora tartotta A béke és az új államok címen. Előadása a hivő keresztyén émber bizonyságtétele volt az Ső Uráról, Krisztusáról, aki a li békeszerzés szolgálatát bízta ©véire. Átadta a ghanai és ^afrikai testvérek köszöntését JtPál apostol szavaival: „Kö­szöntének titeket a szentelj hnindnyájan!” ;; j „Biztosítha­tom (a Világgyűlést), hogy sok kéz emelkedett imádság­ra ezért a konferenciáért, nagy céljaiért és ezért az esz- mélkedésre indító témáért: „A ©Időn béke.” ^Hogyan lehetne béke a vi- . Hágón, ha Istennek ebben a vi­liágában az afrikaiaktól szán­dékosan megvonják Isten .gyermekeinek alapvető jogait? Afrikát alapjában három cso­portra lehet osztani: a) Azok az államok, áme­nek elérték teljes független­ségüket, b) azok, amelyek elérték, függetlenségüket, de még a. gyarmati rendszer keretében, c) azok, amelyek az önren­delkezés jogáért harcolnak. Ha az első csoport felé for­dulunk.^ azt állapíthatjuk meg, hogy az imperializmus maradványai ezekben az or­szágokban a gazdasági kizsák­mányolás új formáit öltötték magukra; Több ilyen ország még mindig a gyarmati ha- ' talmak piaca és nyersanyagá­nak, munkaerejének és köz­ellátásának a forrása .;: Foly­tatódik a kizsákmányolás és a gazdasági elnyomás. A felelet erre természetesen a gazda­sági forradalom és ez a há­ború oka ezekben az orszá­gokban. A második csoport. Világos, hogy a gyarmati rendszer ke­retében nyújtott függetlenség nem ad alkalmat a népnek saját egyénisége kialakítására. Itt még mindig fennáll az Importált kormányrendszer, amelyet ag idegen hatalom emberei, vagy az őslakosság­ból toborzott megbízottak tar­tanak fenn. A bennszülötteket toásodrangúaknak tekintik, a közgazdaság kulcspozícióit (külkeresekdelem) az idegenek tartják kezükben. Ha az em­berek e nyomorúságos körül­mények között megkísérlik helyzetük rendezését, akkor az, imperialisták a „divide et jmpera” elvéhez folyamodnak. A gyarmati népek nem valamivel több szabadsá­got vagy függetlenséget kívánnak a gyarmati rendszer keretében, ha­nem önrendelkezést a szó teljes értelmében. A harmadik csoport miatt tombol a forgószél Afrika fö­lött; Néhol betű szerint a sza­badság vagy halál között kell választani; Egész Afrika az imperializmus és a kolonializ- mus teljes likvidálásának a kérdése előtt áll. Nagyon meg­nyugtató, hogy az ENSZ 15. teljes ülésén minden afrikai államférfi népére támaszkodva fel­vetette ezt az égető kér­dést. Minden afrikai ál­lamférfi szeme előtt az a cél lebeg, hogy az egész földrészt az afrikai álla­mok közösségében egyesít­sék és ebben a közösség­ben legyen koegzisztencia vagy koextinkció (együtt­élés vagy együítpusztulás). Afrika az egység felé halad. Ez tövis a gyarmati hatalmak testében- Ezért mindent elkö­vetnek, hogy éket verjenek közbe és megbontsák az egy­séget. Kevés fehér ember ké­pes arra, hogy olyan Afrikát képzeljen el, amelyben nem ők tologatják ide-oda a feke­téket. Számukra utópia az olyan társadalom, melyben minden embernek egyforma le­hetősége nyílik színétől, vagy fajától függetlenül; Például Dél-Afrikában már a faji egyenlőség gondolata is haza­árulás. Az 1960. évet, melyben sok állam függetlenné lett, „Afrika évének” nevezik. Siera Leone függetlenné léteiével már 28 új állam van Afrikában. Az előadó ezután foglalko­zott egy nagy igehirdető meg­állapításával, mely szerint egyedül a keresztyénség old­hatja meg az Afrikát érdeklő társadalmi, politikai és gazda­sági kérdéseket. Elismeréssel adózott a keresztyén misszió Afrikában végzett jó szolgá­latának, majd így folytatta: „De bizonyos események már akkor és még inkább később azt a benyomást keltették, hogy a szervezett keresztyén­ség szövetkezett az ide­gen hatalmakkal az afri­kai népek politikai és gazdasági kizsákmányolá­sára. Ez keserű tabletta. Jellemző példa rá a vallásos háború Ugandában, Livinstone és Stanley utazásai nyomán. 1877-ben Stanley ezzel a szó­zattal fordult Nagy-Britanniá- hoz: »Sehol a pogány világ­ban nincsen olyan biztató misszió terület, mint Uganda. A Nyanza-parti emberek hív­nak titeket!« Válaszul Mackay Alexander lelkész vezetésével brit misszionáriusokat küldtek az országba. Egy év múlva római katolikusok követték Lavigeri bíboros vezetésével. Keresztyén királyságról álmo­dozott középső egyenlítői Afri­kában, amely felelevenítené a középkori papság földi hatal­mának a fényét. Mihelyt meg­érkeztek, megkezdődött az Európán kívüli keresztyénség történetének legszégyenlete­sebb eseménysorozata. A spa­nyol inkvizícióra emlékeztető vallási üldözést, polgárháborút és lázadást robbantottak ki a misszionáriusok az egyik afri­kai király ellen.” Az előadó ezután részlete­sen ismertette a protestánsok és római katolikusok marako­dását, ármánykodásait, árulá­sait és így folytatta: ,,Az az igehirdető, aki azt állította, hogy egyedül a keresztyénség oldhatja meg Afrika prob­lémáit, elfelejtette, hogy egy keresztyén ország, Franciaor­szág Észak-Aírikában a haza­fiak ellen, akik Isten gyerme­keinek a jogait követeltél^ háborút folytatott és hogy Angolában, az önmagát kife­jezetten keresztyénnek nevező Portugália éppen most, több mint 30 ezer afrikait pusztí­tott el (közöttük 6 metho­dista lelkészt), mert gyarmat- tartó uraiktól azt követelték, hogy Isten gyermekeinek a méltóságát egészítsék ki pol­gárjogokkal. Férfiakat, asszo­nyokat, gyermekeket, aggokat gyilkoltak; Dél-Afrikában mindent elkövetnek, hogy tar­tósítsák hatalmukat az afri­kaiak milliói felett, és még a Bibliából is meg akarják alapozni, hpgy a »faji elkülö­nülés nagyon jó felebaráti vi­szony«’ Azt sem szabad el­felejteni, hogy egész Afrika tiltakozott a a szaharai atom­robbantások ellen; A keresz­tyén Franciaország biztosí­totta az afrikaiakat arról, hogy ebből semmi kár nem származik. De az afrikaiak ezzel a kérdéssel feleltek: Akkor miért nem végzik a kísérleteket a francia anya­országban? Amikor Kongó elérte füg­getlenségét, a 13 milliónyi la­kosságból 5 millió volt keresz­tyén. Az egyháznak gyárüze­mei, újságjai és kórházai vol­tak, kezében volt a nevelés, és egyetemet alapított, élén teológiai fakultással; Amikor kikiáltották Kongó függetlenségét, nem volt Kongóban egyetlen kongói orvos, vagy mérnök sem. Világos, hogy a keresz- tyénséget ott az idegen ha­talmak érdekében támo­gatták. 1959-ben, öt évi algériai há­ború után az algériai érsek a béke mellett beszélt, de nem tekintette a béke feltételének Algéria függetlenségének meg­adását. Egy harc alkalmával Afrika szívében afrikai parasztok ezt mondták papjuknak: „Annak idején miénk, volt a föld, és tiétek a Biblia. Most miénk a Biblia, és tiétek a föld!” Világos, hogy a mai afrikai és ázsiai gondolkozásban azo­nosult a keresztyénség a kolo­nializmussal, a gazdasági ki­zsákmányolással és a fehérek felsőbbrendűségéről szóló el­méletekkel. Igaz, lehet, hogy a keresz­tyénség adhat választ Afrika problémáira, de megdöbbentő, milyen ne­hézzé tették a keresztyén népek az afrikaiak szá­mára, hogy ezt az igazsá­got belássák. Elmondhatjuk-e, hogy azok a gyarmatosítók, akik állító­lag keresztyén népek közül jöttek, valóban magukra vet­ték azt a felelősséget, hogy afrikai testvéreik őrzői le­gyenek. A szegények elnyomá­sa Isten sérelme. Minden em­bernek joga van olyan gazda­sági és társadalmi feltételek­hez, melyek biztosítják fejlő­dését. Isten elleni bűn akadályo­kat állítani a személyiség fejlődésének az útjába, mert az Isten céljait ke­resztezi. Hitünk alapjait tagadja meg az, aki faji alapon tagadja az embe­rek egyenlőségét... Ha a ma Afrikában történő és már korábban történt ese­ményekre gondolunk, ak­kor látnunk kell, hogy a keresztyén népek maga­tartása ellentétben volt Urunk tanításával. Azt tették, amit nem lett vol­na szabad és elmulasz­tották amit meg kellett volna tenniök. Ez bűn­bánatra szólít. Nyomasztó figyelni, hogy a népek mennyire a nemzeti biztonságukra fordítják fi­gyelmüket, mennyire védelmi célokra használják anyagi ere­jüket a háborús veszéllyel szemben. Ez a szociális hely­zet szükséges javításának a terhére történik. Vannak la­kásproblémák: az embereknek nincs hová fejüket lehajta- niok. Gyermekek halálra éheztek, annyira kevés volt az élelmiszer. Az emberiség 70%-a nyomorúságban, beteg­ségben, végső ínségben él. Az Edinbourgh-i herceg mondta néhány hete: »A kenyér drá­ga, de a hús és a vér olcsó.« Az afrikkai események kér­dés elé állítják a keresz- tyénséget. Szeretetnek kell a gyűlölet helyére lépnie, béké­nek a háború helyére. Ez együttes imádkozást kíván, összefogást a gonosz elleni harcban.” — mondotta elő­adásában Stephens S. A. Jakab; Istentiszteletek a Balaton-partján Balatonalmádiban, az evangé­likus templomban (Bajcsy-Zsilin- szky út 27.) minden vasárnap dél­után 4 órakor, Balatonfüzfőn a református templomban minden hónap első és harmadik vasárnapján, délután 6 órakor. Siófokon (Fő út 93.) minden va­sárnap délelőtt 11 órakor, Balatonvilágoson (Alsóújtelep 31.) minden vasárnap délután 5 órakor a református testvérekkel közösen, Balatonkenesén, a református templomban a hó második és utol­só vasárnapján, délután 3 órakor, Zamárdiban (evangélikus ima­ház) 2. vasárnaponként 11 órakor és 4. vasárnap fél 5 órakor, Balatonszárszó (református temp­lomban minden vasárnap de. 10 órakor, Balatonszemesen (fatemplom) minden hónap második és negye­dik vasárnapján, de. fél 9 órakor, Balatonlellén (református temp­lomban) 1. vasárnap 7 órakor és 3 vasárnap 9 órakor, Balatonbogláron 1. vasárnap fél 3 órakor és 3. vasárnap de. fél 11 órakor, Fonyódon 1. vasárnap fél 10 és 3. vasárnap du. 2 órakor (protes­táns templom), Balatonfenyvesen 1. vasárnap 11 órakor és 3. vasárnap du. 4 órakor tartanak istentiszteletet. A Sajtóosztály iratterjesztése értesíti a gyülekezeteket hogy július 20—augusztus 20-ig szünetet tart. A Sajtóosztály kéri a gyü­lekezeteket, hogy nyári ren­deléseiket aug. 20. után szíveskedjenek beküldeni. JOANN EXARCHA LELEPLEZI A NYUGATI HAZUGSÁGOT Berlin (ADN) Joann Wend­land püspök, az orosz ortho­dox egyház középeurópai exarchája egy ADN interjú­ban visszautasította a nyugati sajtónak azt az állítását, mi szerint ő részt vesz a nyugat­berlini Kirchentag munkájá­ban. „Amikor az európai egyhá­zak konferenciája elnökségé­nek tanácskozásán voltam Hollandiában, olvastam cso­dálkozva a Szövetségi Köztár­sasági jelentést — melyre a holland sajtó is hivatkozott — arról az állítólag általam ki­jelentett beleegyezésről, hogy a nyugatberlini evangéliumi Kirchentagon részt veszek. A valóságban ilyen ígéretet nem tettem, már csak azért sem, mert a hivatalos meghívást csak Hollandiából hazatértem után, június 5 én kaptam kéz­hez”. Arra a kérdésre, mi az ál­láspontja az evangéliumi Kir- chentagot illetően, melyet a Németországi Evangéliumi Egyház vezetősége tekintet nélkül az NDK kormányának helytelenítésére Nyugat-Ber- linben szándékozik megtarta­ni, Wendland püspök ezt fe­lelte: „Álláspontomat ebben a kérdésben kifejtettem egy Scharf prases úrhoz és dr. Hi- lebrandt úrhoz intézett leve­lemben. Ez az álláspont rövi­den abban áll, hogy a Nyugat- Berlinbe tervezett Kirchentag még mielőtt megkezdődött volna, növelni kezdte az össz- német légkörben mutatkozó feszültséget. Ahelyett, hogy a bizalom és barátság érzéseit hívta volna elő, Németország mindkét részében a keresztyé­nek között, a bizalmatlanság­nak, az ellenséges lelkületnek, sőt mi több, még az elkesere­désnek új hullámát hívta ki. Egy ilyen ügyben való rész­vétel a magam részéről a ke­resztyén lelkilsmerettel össze- egyezhetetlen képmutató já­ték lenne, annál is inkább, mert nevemmel köztudomásúan politikai cél érdekében kezd­tek visszaélni, még mielőtt egyáltalában kinyilvánítottam volna álláspontomat a Kir­chentagon való részvétel dol­gában”; WIESNER PROFESSZOR LEVELE KENNEDYHEZ Lipcse (ADN) Dr. Kurt Wiesner, a hazánkban is járt neves lipcsei teológiai pro­fesszor Hruscsov és Kennedy bécsi találkozója után levelet intézett az USA elnökéhez. Levelében többek között ezt írta: „Meg fogja érteni, hogy minden németnek, aki népe nemzeti kérdéseit szívén viseli, mélységes szívügye, hogy 16 évvel a második világháború után végre megkössék a béke- szerződést mindkét német ál­lammal, hogy ezáltal jobb le­hetőségeket nyújtsanak mind­két állam vonatkozásában né­pünk belső ügyeinek elrende­zéséhez is. Mélyen tisztelt El­nök Úr, mint ön, én is ke­resztyén vagyok és a teológia professzora. És úgy vélem, er­kölcsi felelősségünk az, ami kötelességünkké teszi, hogy mindent megtegyünk, ami a világ békéjét és a népek és fajok közötti megértést szol­gálja. Ez annak a szeretetnek parancsa, melyre mi Jézus követésében minden eljárá­sunkban kötelezve vagyunk.’ A ROMÁNIÁI ORTHODOX PATRIARCHÁTUS kéthavonként kerületi konfe­renciákat tart a lelkészeknek. Ezeken a konferenciákon a különféle időszerű kérdéseket tárgyalják. A Szent Szinódus úgy határozott, hogy 1961 szeptemberében ezeken a kon­ferenciákon az egész patriar­chátusban mindenütt az első Keresztyén Béke-Világgyűlés- ről kell beszámolni TILTAKOZTAK A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLEN Washington. Tíz fehér és színes lelkészt ítéltek leg­utóbb 500 dollár bírságra, il­letve 60 napi elzárásra, mert együttesen bementek egy „csak fehérek számára fenn­tartott” étterembe. A hozott ítélet a legnagyobb, amit ilyen „bűneset”-nél alkalmazni lehet. Az egyháztörténetből: A reformáció Erdélyben A török és Habsburg-hódí- tás következtében csak az ország keleti harmadában, Erdélyben élt az önálló ma­gyar állam. Az erdélyi feje­delemség Erdélyből és az Al­föld keleti megyéiből, az ún. „Részekből” állt. Erdély volt a kiinduló pontja a nemzeti függetlenségért folytatott 17. századi harcoknak. Az erdélyi fejedelemség el­ismerte a török szultán fenn­hatóságát, rendszeres évi adót fizetett, a háború és béke­kötés kérdésében a töröktől függött, azonban belügyeit önállóan intézhette. Vallási kérdésekben a töröktől füg­getlenül járhatott el. A Habsburg-katolikus el­nyomás sem fenyegette a fe­jedelemséget, mert ugyan Frá­ter György, a kiskorú János Zsigmond fejedelem gyámja idejében Habsburg-zsoldosok megszállták Erdélyt, de en­nek csakhamar végeszakadt. Erdély megőrizte önállóságát. A katolicizmus nem tudott tért hódítani. Társadalmilag Erdély elma­radottabb volt az ország többi területénél, a jobbágyság in­tézménye csak a fejedelemség megalakulása idején vált ál­talánossá. A székely előkelők a fejedelem segítségével le­verték a közszékelyek felke­lését (1562) s megszilárdítot­ták a jobbágyrendszert. Ebben a feszült társadalmi helyzet­ben bontakozott ki a refor­máció műve. Az erdélyi szászok körében gyorsan terjedt a lutheri re­formáció már a XVI. század 20-as éveiben. Csakhamar a szászság egésze evangélikussá lett. HONTER JÁNOS volt a szász reformáció legnagyobb munkása. Bár nem járt Wit- tenbergben, mégis Luther szellemében vezette a szász­földi egyházjavítást. Luther két levelében is elismerését fejezi ki az erdélyi vezető reformátoroknak, elsősorban Honternek. Luther 1543-ban kelt egyik levele méltatja Honter reformációi iratát s alkalmasnak tartja, hogy an­nak alapján végezzék a refor­máció további munkáját. A másik levelet 1544-ben küldte Luther Honternek, ebben há­lát ad Istennek a reformáció ügye diadaláért, de egyben figyelmezteti az erdélyieket az előttük álló nagy felada­tokra és a helyzet nehézsé­geire. A fentemlített társadalmi feszültségen kívül egyházi té­ren is súlyos volt a helyzet, mert a különböző felekezetek versengése teológiai zűrzavart teremtett. HELTAI GÁSPÁR alakja jellemzően tükrözi a helyze­tet. Bár szász származású volt, de kitűnően megtanult magyárul s műveit csaknem kizárólag magyar nyelven írta. Noha Wittenbergben ta­nult és evangélikus lelkész volt Kolozsvárt, később refor­mátussá, majd végül unitá­riussá lett Heltai Gáspár a magyar irodalomtörténetnek is meg­becsült alakja. Az evangé­likus egyháztörténet illetékes­sége vele kapcsolatban csak addig terjed, amíg egyházunk papja volt. Első könyve 1550-ben jelent meg: Catechismus minor, Azaz a keresztyéni tudománynak revideden való summája. Ez a könyv Luther Kis Kátéjá­nak fordítása. A kor szelle­mének megfelelően, inkább a gondolatok fordítása volt Heltai célja, semmint szó sze­rint egyező fordítás. Heltai tehát első teendőjének tartot­ta Luther Kis Kátéjának köz­rebocsátását. Az ötvenes évek­ben kiadott többi munkájá­val is arról tett tanúságot, hogy Luther szellemében folytatta a reformációt. Né­metül és magyarul kiadott építő iratai után 1553-ban Luther Kis Kátéjának bőví­tett változatát adta ki. Ebben meglátszik, hogy a szerző el­kerülhetetlennek tartotta, hogy egyes ellenvetésekre válaszol­jon. Részletesen foglalkozik a Szentháromság kérdésével. Ezen a ponton hosszan idő­zik és részletesen felel a fel­vetett kérdésekre. Itt még Heltai az evangélikus egyház tanításának megfelelően ír, de már meglátszik rajta, hogy a Szentháromság kérdése külö­nösen foglalkoztatja. Kora társadalmi kérdéseit a „Részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dia­lógus” című munkájában érinti. Ebben az esztelen köl­tekezés, pazarlás ellen foglal állást, amely akadályozza a polgárság gazdagodását és a parasztság tönkretételéhez ve­zet. Gondolatait párbeszédes formában fejti ki. Antal, a józan és mértékletes polgár hét napon keresztül beszélge­tést folytat Demeterrel, egy züllött, részeges emberrel. Fejtegetéseinek hatására De­meter felhagy eddigi életmód­jával és elhatározza, hogy szorgos, mértéktartó polgár lesz. Heltai Franck. Sebestyén evangélikus teológus hasonló tárgyú értekezését használta forrásul, anyagát azonban sok helyen kibővítette. Könyvét Kendi Antal Habsburg-ellenes főúrnak ajánlva jelentette meg saját nyomdájában. Társadalomkritikájában pL így ostorozza a nemesség job* bágynyúzását: „A nemes rend teljességgel a mértékletesség­nek célját meghágta mind öl­tözetbe s mind ételbe-italba. Mert a bokorból támadott lát­ja a nagyságosnak fénességéta mindgyárást ő is arra igye- közik: mindent keres, min­dent elad, mindent nyúz, csak­hamar talál okot, hogy a sze­génytől elhajthassa a csőre ökröket: hazud aláfel, marta varjú, csakhogy ő is Dorottyá­val estve skarlátba s hajtott nuszt süegébe mehessen a ko- maságra, avagy a menyek ö- zére.” A fejedelmek és bírák köz­életi züllötts.égét azért osto­rozta Heitai, mert meglopják a szegény ember igazságát: „Ez ilyen részeges és tobzódó fejedelmek és bírák, miért, hogy ez ételbe és italba mind reggel s mind estve foglala- tosak, elfelejtik a szegény népnek nyavalyáját, gondjo- kat sem viselik, pereket el­halasztják és vontatják esz­tendőről esztendőre. És miért, hogy ők az tobzódásba fogia- latosak, másnak engedik tisz­teket, hogy ítéljenek és tör­vényt tegyenek. Akinek va­gyon osztán, a keni meg az ítilő mestereknek markokat: és akinek értéke vagyon reá, hogy többet adhat: annak job­ban foly pere. De aki nem adhat, annak nincsen hélye a törvénybe: nincs annak biz­tonsága. Elveszti ezokáért a pert.” Bár a feudális társadalom legkiáltóbb igazságtalanságait támadta Heltai, ez korántsem jelentett antifeudális küzdel­met nála, mert pl. az általa lefordított Újszövetség aján­lásában hangoztatta a kirá­lyok és fejedelmek iránti fel­tétlen alattvalói hűséget. Új­szövetségi fordításának meg­jelenése már arra az időre esik, amikor szakított evan­gélikus egyházunkkal. DAVID FERENC Heltaihoz hasonlóan, szintén Stancaro tanításának hatása alá került, aki mint a fejedelem udvari orvosa, Olaszországból hozta magával a Szentháromság-ta­gadásról szóló tanítást. Dávid Ferenc 1548-ban a wittenbergi egyetemen tanult, majd kolozsvári evangélikus lelkész lett. 1559-ben a refor­mátus egyházba tért, 1564-től református püspök és János Zsigmond fejedelem udvari papja. 1565-től kezdve az anti- trinitárius (Szentháromság­tagadó) tanokat hirdette és a református gyülekezetek nagy részét is áttérítette. 1578-ban a fejedelem a feudális állam­ra nézve veszedelemes újítá­sai miatt Déva várába börtö- nöztette be, ahol a következő évben meghalt. Az erdélyi szászok német nyelvű evangélikus egyháza mentes maradt ezektől a teo­lógiai megrázkódtatásoktól, s mindvégig megtartotta lutheri hitvallásosságát. En­nek az egyháznak a története azonban nem tartozik a ma­gyar evangélikus egyháztörté­netírás kereteibe. Dr. Ottlyk Ernő Második kiadásban megjelent Dr. Luther Mártom KIS KÁTÉJA Kapható: a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Puskin u. 12. Ára: 3 forint —1 ■" i V t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents