Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-25 / 26. szám
A béke anyanyelvén (Folytatás az 1. oldalról) nagy találkozója Prágában folyhatik le, mely város Húsz János mester kora óta a legnemesebb humanista eszmények megvalósításáért és a világbékéért vívott harc hagyományaival rendelkezik. Fogadja, kérjük, őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánítását. Békemunkájához sok sikert kívánunk a Keresztyén Béke- Világgyűlés nevében. A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE A Keresztyén Béke-Világgyűlésnek Prágában Tisztelt Uraim! Prága, 1961. június Í5. Bátorkodom köszönetemet nyilvánítani levelükért, üdvözletükért és gyűlésük küldetésével kapcsolatos tájékoztatásukért. Tudom értékelni azt a tényt, hogy Önök teljes komolysággal keresik azokat az utakat, amelyeken hozzájárulhatnak a világbéke biztosításához és a népek közötti megértés és barátság erősítéséhez. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljes erejével azon munkálkodott és fog is mindig munkálkodni, hogy fenntartsa az állandó békét. Támogatni fog minden olyan törekvést, amely valóban ezt a nemes célt szolgálja, örülünk annak, hogy békegyűlésük színhelyéül éppen Prágát választották, mely város már igen régen a legnemesebb eszményekért vívott harcok központja volt. Biztosíthatom Önöket, hogy országunkban mindig teljes megértést fognak tapasztalni békemunkájuk iránt. Meg vagyok győződve arról, hogy békemunkájuk jelentős helyet fog elfoglalni korunk béketörekvései között, s ehhez a legnagyobb sikert kívánom önöknek. A. NOVOTNY Isten akarata Isten akarata, hogy minden ember üdvösségre jusson. Ennek feltétele, hogy az emberek elfogadják az üdvösséget adó és hozó Jézus Krisztust. Üdvösségünk szempontjából Isten úgy fogad el minket, mint a tékozló fiút a gyermekét boldogan hazaváró édesatya. Tehát kegyelemből1! Ebből következik, hogy az üdvösség nem a mi erőlködésünk következménye. Isten akarata a mi szentté lételünk! Ez azt jelenti, hogy a mindennapi gyakorlati életben is megvalósuljon bennünk és rajtunk keresztül másokban is Isten szent akarata. Isten akarata, hogy az embereknek — minden embernek — legyen kenyere! Erre most azért is gondolunk, mert érni készülő, kövér kalászokat ringat gabonatábláinkon a júniusi szél. Isten Szentlelke által adja nekünk a szorgalmat, jó munkát, hogy a mi asztalunkra is és mások asztalára is odakerüljön a mindennapi kenyér. Isten akarata, hogy az emberek testvérként éljenek egymás mellett. Ennek feltétele az, hogy a másik embert fajra, vallásra, politikai állásfoglalásra való tekintet nélkül el tudjuk fogadni. Es ennek következménye, hogy a másik ember mellett testvérként ott is maradjunk. Tehát rajta segítsünk, őt felemeljük és minden tisztességes munkájában támogassuk. Isten akarata, hogy az embernek élete legyen! Vagyis mindazoknak, akik az Ür Jézus Krisztusban Istent elfogadták, az életet kell segiteni- ök és támogatniuk. Azért kell imádkozniuk és dolgozniuk, hogy itt a földön mindenkinek bővölködő és boldog élete legyen! Eltűnjön a földről minden háborús akarat és a hjábo- rúkat előkészíteni akaró sötét és rosszindulatú szándék! Isten életet akar látni az iskolákban, játszótereken, munkahelyeken, szóval mindenütt, ahol emberek élnek és vannak! Elég volt a vérfürdőkből, vérontásokból; pezsdüljön az élet az egész földgolyón! A véres kataklizmák helyett zölde- lő vetések és szorgalmas munkásokat foglalkoztató gyárak az álmaink. Isten akarata, hogy az emberek a jól végzett munka után pihenjenek! Hogy az embereknek legyen nyugodalma és felfrissülő pihenése. Sokat kell tenni azért is, hogy megszűnjön közöttünk minden idegesség, nyugtalanság és rohanás és helyét elfoglalja a pihenő időt jól kihasználó csendes nyugodtság. Fülöp Dezső Felvétel a Teológia! akadémiára Evangélikus Egyházunk leendő lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb július 15-ig küldjék be a dékáni hivatalhoz (Budapest, VI., Lend- vay utca 28.) A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, amely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és kereseti ül. szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmációi bizonyítvány, g) részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészt szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá azille- tékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levélben közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatokat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egy- időben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkésznevelő Intézetbe is, ahol az Akadémia hallgatói lakást és ellátást kapnak. Ez a kérvény is a dékáni hivatalba küldendő, részletes önéletrajz kíséretében. A férfi hallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról stb. az Intézet igazgatója, dr. Pálfy Miklós (Budapest, VIII. Puskin utca 12.) ad felvilágosítást levélbeni megkeresésre. Kérjük a lelkészeket, szíveskedjenek az érdeklődök figyelmét erre a hirdetményre felhívni. HELYREÁLLÍTOTTÁK egyházunk LEGRÉGEBBI TEMPLOMÁT D. Dr. Vető Lajos püspök a lovászpatonai hálaadó istentiszteleten LEGRÉGEBBI EVANGÉLIKUS TEMPLOMUNK a lovászpatonai (Veszprém m.) templom. Műemléki szakértők szerint a XIII. század második felében épült, tehát mintegy 700 éves, árpád-korabeli templom. Falai terméskőből épültek, ablakai keskeny nyílású, szinte lőrés-szerű, román stílust képviselő, köríves ablakok, de vannak gót stílusra emlékeztető csúcsívesek is. A szentély bolthajtásának és a bejárati ajtó nyílásának nem egészen szabályos ívelése arról beszél, hogy nagyon régi mesterek kezdetleges mérőeszközöket használtak a? építésnél. Vaskos tornyának gúlasisakos teteje is terméskőből készült és a maga nemében szinte egyedül álló építészeti megoldás. A torony alatt boltozott főbejárat vezet a famennyezetű egyhajós templomtérbe, amelyet boltozott félnyolcszögű szentély zár le, a főhajó ég a szentély közötti csúcsíves diadalív kapcsolatával. A szentélymennyezet közepén régi freskó részlege maradt meg, mely a Szentháromságot ábrázolja. A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK alkalmával a templomhoz csatlakozó oldalkápolnának alapfalai és a déli kápolna oltárának alapjai tó előkerültek és emlékeztetnek a templom eredeti tömegére. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évszázadok alatt többször is átépítették, hosszabbították, esetleg magasították, oldal- építményeit lebontották és egyes régi falnyílásokat (ajtókat, ablakokat) befalazták, más helyeken viszont újakat nyitottak. A templomba - jóval később — karzatot is építettek. Ez indokolta a fokozott világitási igények mellett az ősi nyílások befalazását és most már a karzat alatt ülő templomlátogatók részére a jelenlegi „földszinti-emeleti” ablakberendezést. Néhány évvel ezelőtt villámcsapás repesztette meg a torony terméskőből készült nyolcszögű gúlasisakját és a toronnyal egybeépített homlokzati falon is veszélyes; repedések keletkeztek. Ezek indították el a templom renoválásának szükségességét AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG felfigyelt erre az értékes műemlékünkre és hathatósan támogatta a helyreálltán kivitelezését. A helyreállítás terveit Ivánka András építész- mérnök készítette és a kivitelezés munkálatait vezette, A költségek végösszege 320 ezer forint, amelyhez Népköz- társaságunk kormánya a Műemléki Felügyelőség révén 140 ezer forint államsegélyt juttatott. A többit kisebb részben közegyházi segélyből, nagyobb részben pedig a hívek áldozatkészségéből fedezték, A helyreállítás befejezése után, 1961. június 4-én, hálandó istentisztelet volt az ősrégi templomban. Az igehirdetés szolgálatát Halász Béla, a veszprémi egyházmegye esperese végezte. Szólott a gyülekezethez D. Dr. Vető Lajos püspök is, aki betegségéből felépülve, először a lovász- patonai gyülekezetben végzett ez alkalommal szolgálatot és hirdette, hogy ez a műemléktemplom milyen nagy érték magyar népünk, evangélikus egyházunk és Isten számára, majd megáldotta a gyülekezetei és a templomot. Az isteníl^TTTTTfTTTTTTYfTTfTTVfTTTTÍj ► A Sajtóosztály iratterjesz- 5 ► tése értesíti a Gyülekeze- 3 ► leket, hogy megjelent 1 t KORALISKOLA I. i ► ^ t amely a templomi kántori < £ szolgálathoz szükséges ele- < t mi tudnivalókat és éneke- *j t inkhez előjátékot tártál- j ► máz. 3 ► A kottafüzet ára 52,— Ft. 3 £ Megrendelhető a Sajtó-2 osztályon, j t Bpest, VIII. Puskin u. 12. < tiszteleten Síkos Lajosné marcalgergelyi lelkészné szólóénekével és Szentgyörgyi Ferenc bakonyszentlászlói lelkész orgona játékával gyönyörködtetett. ISTENTISZTELET UTÁN DÍSZKÖZGYŰLÉS volt, amelyen Bojsza János gyülekezeti lelkész köszöntötte a püspököt, mint a béke képviselőjét és fáradhatatlan harcosát, aki egyik munkása a június 13-án kezdődő Prágai Keresztyén Békevilággyűlés alapjai lerakásának és az előkészítő munkálatok megindításának. Úgyszintén köszöntötte az esperest, aki a Prágai Keresztyén Békevilággyűlés egyik magyar delegátusa. — Az ünneplő gyülekezetei a püspök az egyházegyetem és az északi evangélikus egyházkerület, az esperes a veszprémi egyházmegye nevében köszöntötte. Levélben küldte köszöntését Mihályfl Ernő egyetemes felügyelő és Szalay Mihály, a gyülekezet nyugalmazott agg lelkipásztora Üdvözlések után Bojsza János lelkész a templom és a gyülekezet történetét ismertette főbb vonásaiban. A lovászpatonai evangélikus egyházközség keletkezésének pontos idejét nem lehet megállapítani, mert 1746-ban a gyülekezet minden irománya tűzvész martaléka lett. A meglevő anyakönyvek 1747-től, számadási naplók, a jegyzőkönyvek 1808-tól kezdődnek. A gyülekezet keletkezése a reformáció nagyobb elterjedésének idejére tehető, mikor is a földesúrral gyakran a község egész lakossága papostól együtt a reformációhoz csatlakozott. Ez történhetett Lovászpatonán is. A községnek az evangéliumi hithez csatlakozott lakossága az ősi templomot is tovább használta és az mindmáig a birtokában maradt. Egy 1720-ból származó okirat-másolatban, mely a pesti vallásügyi bizottság által elrendelt és Lovászpatonán is megtartott azirányú vizsgálatról szól, hogy használtak-e valaha evangélikus templomot római katolikusok, arról is szó van, hogy a templomot egykor Szent Márton tiszteletére építették, továbbá, hogy Lovászpatona többnyire török hatalom alá tartozott. — Részben ezzel magyarázható, hogy a régi, a reformáció idején is már több évszázados templomot az ellenreformáció leggyászosabb évtizedeiben is meg tudta tartani a gyülekezet. EGY MÁSIK, 1750. március 30—31-ről szóló okirat-másolat szerint a lovászpatonai gyülekezetei templomával együtt hatóságilag újból megvizsgálták, hogy vajon a régi időkben lutheránus volt-e, s hallotta-e valaki, hogy ember- emlékezettől fogva a templomot mindig szabadon használták. A vizsgálat alkalmával éltes tanúkat hallgattak ki és ezek eskü alatt vallották, hogy Lovászpatonán többnyire lutheránusok laktak, a templomot emberemlékezet óta használták és így ez nem artikuláris templom, hanem sokkal előbbi. Az 1817. évi superintenden- tionalis visitatióról felvett jegyzőkönyv azt örökíti meg, hogy azelőtt 70 évvel Tre- sánszky pápai főbíró a templomban levő felirat megvizsgálásának ürügye alatt erőszakkal akart a templomba behatolni, de az eavngélikus lakosok a templomot körülfogták és a behatolást megakadályozták. A szájhagyomány erről az 1747-re tehető esetről — kiszínezve — azt tartja, hogy a főbíróval vele volt a gyömörei római katolikus plébános is. Az volt a céljuk, hogy a templomba valami módon bejussanak és azt azonnal elfoglalják. Az evangélikusok azonban előre értesültek erről a szándékról és a férfiak a templom kőfalkerítésén belül várták felfegyverkezve az erőszakosko- dókat az asszonyok és leányok pedig a kőfalon kívül álltak asszonyi fegyvereikkel (piszkafa, pernet stb.), s any- nyira mentek, hogy a plébánost megfogták, a földön hurcolták és a kőfalkerítésen kívül, ahol esős időben ma is tócsa áll, a tócsába belegyömöszölték. Ennek a tócsának a neve ma is „paptócsa”. A MOSTANI HELYREÁLLÍTÁS alkalmával a lekapart falvakolat alól előtűnt a mennyezet alatt körbefutó festés maradványa, a renoválás idejét jelző felírással: Renovatum anno 1711; s ugyancsak a torony régi feliratának töredéke, melyből megállapítható, hogy az (kök evangéliumot írták a torony falára latin nyelven: „Sic enim deus dii exit mundum, ut filium suum unigenitum daret, ut omnis, qui credit in eum, non pereat, sed habeat vitam aeternam.” (Jn. 3,16.) Tehát ezt a nagyobb renoválást éppen 250 esztendővel ezelőtt végezték. De azóta is sokat áldozott a gyülekezet, részben renoválásokra, részben felszerelésekre. 1815-ben toronyórát szerezték, mely egy évszázadon át mutatta az időt. 1817- ből valók a ma is használatban levő festetlen templompadok. 1824-ben készült a jelenlegi oltár. 1831-ben orgonát, 1841-ben dorikus vöröskő- oszlopsoron nyugvó karzatot építettek. 1843-ban pedig kifestették a templomot 1868- ban újra gerendázták a templompadlást. 1893-ban a ma is használatban levő orgonát építették meg. 1901-ben keresztelő medencét állítottak. Az első világháború után az elvitt harangok helyett újakat önttettek. 1925-ben újból renoválták a templomot, a harmincas években pedig villanyvilágítással látták el. JELENLEGI LELKÉSZI LAKASA is a legrégebbi paró- chiák közé tartozik, A boltozatos, vastagfalú épületet 1794-ben építették; Sokat lehetne írni a gyülekezet kiváló lelkészeiről, akiknek neveit az 1600-as évek elejétől kezdve mindmáig megörökítették az írások. KI- zöttük van Szilvágyi István (1747—1771), akinek működése elején megakadályozták a hívek a templomfoglalást; a tudós Rajcsányi János (1857— 1869), akit Lovászpatonáról Sopronba teológiai tanárnak hívtak el, s aki már előbb az 1848/49-es szabadságharc után hazafisága miatt üldöztetést szenvedett; a gyülekezeteket segélyező egyházi sze- retetmunkában példaadóan elöljáró Bognár Endre (1869— 1918) és a gyülekezet szülöttjének, Bojsza János jelenlegi lelkésznek közvetlen elődje, a nyugalomban ma is élő, meleg szívű költő-pap, Szalay Mihály (1918—1953), Említésre méltó az is, hogy az egyházközség felügyelői karában a múlt században a gyülekezet bizalmából az Ihász-család tagjaira szállt a felügyelői tiszt apáról fiúra, 1890-től kezdve pedig mind máig a Mihály-család tagjai töltik be ezt a tisztséget. 700 éve áll a lovászpatonai templom. Körülbelül 2,5 m magas, elliptikus alaprajzú nagyon erős kőfal keríti körül. A falon belül embercsontokat találnak a mélyebbre ásók. Talán valamikor temető volt a kőfalon belül, a templom körül. Az ősi templom beépített kövei történelmet lehelnek és önmagukban is tanítanak. Csákó Gyula ISTENTISZTELETI REND Istentiszteleti rend Budapesten, 1961. június 2S-é*> Deák tér de. 9. <úrv) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv) dr. Kékén András, du. 6. dr. Kékén András, Fasor de. íél 10. Koren Emil, de, 11. Koren Emil. du. 6. ifj- Blázy Lajos. Ollói út 24. de. fél 10, (úrv) Fodor Ottmár, de. 11. Fodor Ottmár. Karácsony Sándor u. JL de. 10. Grünvalszky Károly, du, 5. Vallásos délután. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12. Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán a* 28. de. 11. Rédey Pál, du. 6. Dre- nyovszky János Kőbánya de. IOi Utász u. de. 9. Vajda Péter n. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Szabd István. Rákosfalva de. 8. Boro« Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Szabó István. Fóti út 22. de. IL Gádor András. Váci út 129. de. 8. Nagy István. Frangepán u. de. fél 9. Nagy István. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de, KL Rákaspalota kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de, 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du, fél 3. Pestújhely de. W. Kürtösy Kálmán Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fa 11. Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 8l Schreiner Vilmos, de. 11. Várady Lajos, este 7. Schreiner Vilmos. Torockó tér de. fél 9. Várpdy Lajos, Óbuda de. 9. Vámos József, de. M. (úrv) Vámos József, du. 5. Vámos Jó* zset XII. Tarcsay Vflmos u. des 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruta- kay Elemér, este fél S. Zoltai Gyula. Pesthldegkút de. *H n. Munez Frigyes. Diana út fél K (úrv) Zoltai Gyula. Kelenföld de, 8. dr. Rezessy Zoltán, de. 11. dn, Rezessy Zoltán, dn. 6. (úrv) Csen- gödy László. Németvölgyi út de. 9. (úrv) Csengődy László. Nagy« tétény de. 8. Vlsontal Róbert, KelenvOlgy de. 8. Vlsontal Róbert Budafok de. ti. Vlsontal Róbert, Csillaghegy de. na 80. Csepel da, II. du. T. A Sajtóosztály iratterjesztése értesíti a Gyülekezeteket, hogy július 20—augusztus 20-Ig szünetet tart. A Sajtóosztály kéri a Gyülekezeteket, hogy nyári rendeléseiket legkésőbb július 10-ig beküldeni szíveskedjenek. *— Budapesten tanuló két fiam részére kiadó szobát keresek. Szolid, rendes gyerekek. Választ dr; Balogh István körzeti orvos, Ba- konyszombathely címre kér. — Rossz, romos orgonát, sípokat vennék. Cím a kiadóban. — TEMPLOMOK homlokzat tatarozását vidéken is vállalom; Bánfy Zoltán építész, Bp. I. Attila u. 103. Telefon: 360—671. — Szakadt régi TRHABUNDAK újjáalakítása legújabb modellek szerint. SZÖRMEBUNDAK alakítása, javítása. — TEMPLOMABLAK művészi készítését, javítását színes és fehér kivitelben vállalja fizetési kedvezménnyel Kopp Ferenc ipám művész. Fát. Pest. m. * — Kettőszoba-összkomfortos, (pótlékmentes személyzetis); napos, telefonos, újlipótvárosi udvari lakásomat 1 szobahallos, vagy 1 szoba-sZemély- zetis utcaira elcserélném. Minden költséget térítek! Telefon reggel és este 401—952; Az egyetemes keresztyén hitvallások Az Ágostai Hitvallás Az Ágostai Hitvallás Apológiája tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITVÁLLÁSI IRATAI I. kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Puskin utca 12. L em. Ara: 45,— forint Luther Hitvallási Irata: A SCHMALKALDEN! CIKKEK Luther: KIS KÁTÉJA Luther: NAGY KÁTÉJA tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ hitvallAsi IRATAI II. kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIIL Puskin utca 12. Ára: 45,— Ft.
