Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-25 / 26. szám
KP. BÉRM. BP. 72. A béke anyanyelvén A Prágai Keresztyén Béke-Világgyűlés egy hetes ülésezése befejeződött. A világgyülés ünnepélyes megnyitása után és a tárgyalások befejező napján teljes ülésen volt együtt a világ minden részéből egybegyűlt több mint 600 keresztyén, a közbeeső napokon pedig tíz munkabizottságban folytak a tárgyalások. A különböző földrészekről jött, különböző politikai meggyőződésű, nyelvű, színű emberek tarka sokasága láttán, az arab, angol, német, francia s tucatnyi más nyelv zűrzavarában nem egyszer lehetett hallani: „valóságos bábeli” A Prágai Keresztyén Béke- Világgyűlés azonban minden tarkasága, sokrétűsége, soknyelvűsége ellenére is, nem a különbözőségeknek, hanem az e g y s é g- fiefc volt a demonstrációja. Kifejezője annak, hogy az emberiség sokféle: faji, nyelvi, társadalmi, politikai, földrajzi megosztottságában is egyek azok, akiket Isten arra indít, hogy Krisztus követésében felismerjék: a keresztyén szolgálat, az ember szolgálata. És ez ma a béke szolgálata. Egyek azok, akik az emberiség mai nagy egyetemes békevágyában — bármi legyen is anyanyelvűk, egy közös nyelven beszélnek: a béke nyelvén. Isten gyermekeinek, bárhol éljenek is, ez az igazi anyanyelve. A békevágynak ez az egysége, ez a közös anyanyelv szólalt meg a Keresztyén Béke-Világgyűlés tárgyalásain, melyekről következő számainkban számolunk be olvasóinknak. És ez a közös nyelv szólalt meg azokban az azonos szövegű táviratokban, melyeket a világgyűlés küldött N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, J. Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének; továbbá Antonin Novotnynak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének küldött táviratban és abban az üzenetben, melyet a világgyűlés a világ keresztyénéihez intézett és küldött a világ valamennyi kormányához, parlamentjéhez. Az alábbiakban az üzeneteket és az azokra érkezett válaszokat ismertetjük. (J. Kennedy elnöktől lapzártáig a táviratra válasz nem érkezeik) * N. SZ. HRUSCSOVNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva, Kreml Mélyen tisztéit Minisztertanácsi Elnök Ürí Ebben az órában, amikor Európa szívében, Prágában, megnyitjuk az Első Keresztyén Béke-Világgyűlést, bátorkodunk kifejezni őszinte nagyrabecsülésünket ön iránt. Mi keresztyének azért gyűltünk össze a világ minden részéből erre az első Keresztyén Béke-Világgyűlésre, hogy megtárgyaljuk az emberiség mai gondjainak és félelmeinek okait és keressük a megértés útjait, örömmel üdvözöltük az ön bécsi találkozóját az Egyesült Államok elnökével, Kennedyvel, mely találkozó a híradások szerint kedvező feltételeket teremtett a további tárgyalások számára. Olyan világ után vágyunk, amelyben megszűnik a gyűlölködés, és a kölcsönös bizalmatlankodás, és mindent igyekszünk elkövetni, hogy beköszöntsön az a korszak, amikor az emberek és népek testvérekként élnek majd egymás mellett. Ezért hálásak vagyunk minden olyan törekvésért, amely a közeledést és a kölcsönös segítséget szolgálja. Kérjük önt, munkálkodjék fáradhatatlanul és türelmesen a békén, melynek biztosítása szempontjából az ön országának oly nagy jelentősége ixm. Minden békeszerető ember áldani fogja önt ezért. Munkájára és személyére minden jót kívánunk a Keresztyén Béke-Világgyűlés nevében. A KERESZTYÉN BEKE-VILAGGYULESNEK örömmel vettem táviratukat, amelyből kicsendül az emberiség sorsával való törődés s egyúttal a béke megvédésére való készség is. örömmel üdvözöljük állásfoglalásukat a háború ellen és a népek közötti kölcsönös megértés és barátság mellett. A szilárd és tartós földi békéért folytatott harc minden becsületes embernek kötelessége, függetlenül politikai meggyőződésétől és hitvallásától. Meg vagyunk győződve arról, hogy gyűlésük a keresztyének jelentős hozzájárulása lesz a népeknek a béke fenntartását célzó közös fáradozásaihoz. Ami a szovjet kormányt illeti, biztosíthatom Önöket, hogy továbbra is a népek közötti béke és barátság politikáját fogja folytatni, mely politika a különböző társadalmi, és politikai rendszerű államok békés együttélésének alapelvén alapszik, s hogy lankadatlanul fog fáradozni a nemzetközi feszültség csökkentésén és az általános teljes leszerelés kérdésében a megértésért. A Keresztyén Béke-Világgyűlésnek sikert kívánok nemes munkájához. N. SZ. HRUSCSOV * ANTONIN NOVOTNY köztársasági elnöknek Mélyen tisztelt Elnök Üt! Engedje meg, hogy szívből köszöntsük abban az órában, amelyben az Első Keresztyén Béke-Világgyűlésre jövünk össze. Több mint hatszázan gyűltünk össze hivő keresztyének valamennyi földrészről, különböző fajúak és bőrszínüek, különböző hitvallásúak és felfogásnak, de azzal az egyetlen vággyal, hogy mindent megtegyünk, ami erőnkből telik, hogy hozzájáruljunk a népek és emberek közötti megértéshez és közeledéshez, valamint a veszélyes feszültség csökkentéséhez. Üléseinken nem csupán általánosságban fogunk beszélni a békéről és háborúról. Konkrét kérdésekről fogunk tárgyalni: a hidegháború okairól, a leszerelésről, a tömegpusztító eszközökről, a német kérdésről, az igazságosságról, szabadságról és mindarról, ami ösz- szefügg főtémánkkal: „És a földön békesség”. Mindnyájan az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősségből indulunk ki és ezért hisszük, hogy megbeszéléseink azoknak a feladatoknak világos felismerésére fognak elvezetni, amelyek ránk, mint keresztyénekre várnak országainkban. Önhöz, Elnök Ür, közel áll mindaz, ami a béke fenntartásával és a népek közötti konfliktus elhárításával összefügg. Őszinte köszönetét mondunk önnek azért, hogy ön és kormánya lehetővé tette, hogy az egész világ keresztyénéinek ez a (Folytatás a 2. oldalon) Az 1961-ben Prágában tartott Keresztyén Béke-Világgyűlés Üzenete L A Jézus Krisztusba vetett hitben, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön, több mint 600 keresztyén, különböző egyházak, hitvallások és felekezetek képviselői és tagjai gyűltek össze Prágában a világ minden részéről az első Keresztyén Béke-Világgyűlésre. Az atomkor kezdetén, amikor az emberiség önmegsemmisítésének lehetősége lebeg felettünk, s mikor a világ békéért kiált, együtt halljuk Isten ígéreteit: „A földön békesség" és „Boldogok a békességszerzők, mert ők az Isten fiainak mondatnak”. Hitünk bizodalmával szólítunk fel minden keresztyént és minden embert, bízzanak az irgalmas Istennek ezekben az ígéreteiben és az ő erejével járjanak a békesség útján. IL 1 Isten az Ö fiában, a Jézus -*-• Krisztusban békességet szerzett önmaga és minden ember között s ezzel egyúttal megkötötte a béke és szeretet kötelékét az emberek között. Nem hallgathatjuk és nem adhatjuk tovább ezt az örömüzenetet anélkül, hogy minden erőnkkel el ne köteleznék magunkat az emberek és népek közötti földi béke megteremtésére, fenntartására és megszilárdítására. 2 Isten az <5 Fiában, a Jézus Krisztusban megbékéltette magával a világot s az Ö népét a békéltetés szolgálatára hívta eL Nem hallgatjuk és nem adhatjuk tovább ezt az örömüzenetet anélkül, hogy rá ne mutatnánk minden ember és nép előtt, akik ma ellenséges viszonyban vannak egymással, egymás megértésének gyakorlati útjaira és lehetőségeire. O Isten az ő Fiában, a Jézus *-'• Krisztusban minden emberrel közölte, az ö irgalmas megigazítását. Nem hallgatjuk és nem adhatjuk tovább ezt az örömüzenetet anélkül, hogy magunk is ne munkálkodnánk olyan jó törvényes rend kidolgozásán minden ember és embercsoport, minden nép és faj számára és a nemzetközi kapcsolatokban, amely a békét szolgálja. A Isten az Ö Fiában, Jézus Krisztusban, a mai napig nagy türelemmel és hosszútűréssel hordoz&tt el mindnyájunkat. A világ e türelem alatt él, amíg be nem fejeződik az utolsó napon. Nem hallgatjuk és nem adhatjuk tovább ezt az örömüzenetet anélkül, hogy különféle módokon ne munkálkodnánk azon, hogy a földön minden ember türelemmel legyen egymáshoz, hogv a népek állhatatosan töreKedjenek egymás megértésére és legyenek készen kölcsönösen az áldozathozatalra III Megvalljuk, hogy az egész keresztyénség, mi magunk is mindnyájan, sokáig vonakodtunk megnyitni magunkat Isten békéje előtt és engedelmeskedni az Ö szeretetparan- csának, hogy ezzel hozzájáruljunk az emberek közötti földi békesség feltételeinek megteremtéséhez. Mindannyian mélységesen belekeveredtünk az emberiség általános békétlenségébe. Mély fájdalommal és nagy aggodalommal látjuk, hogy számos keresztyén azzal, hogy álkeresztyén módon törvényesíti a tömegpusztítást, hogy bizonyos társadalmi rendszereket megváltoztathatatlanoknak jelent ki, hogy hidegháborút folytat az új társadalmi rendet építő népek ellen, megtagadja Urunknak azt a megbízatását, amellyel Ö a béke, a megbékélés és az igazság útjára hív el bennünket. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el, hogy számtalan római katolikus hiten levő keresztyén testvérünk, akik velünk együtt a békét óhajtják és a hideg- meg melegháború elhárításán fáradoznak, sok egyházi vezetőjük gyakorlati magatartása miatt súlyos lelkiismereti konfliktusokba kerül. Egyes vezető egyházi hivatalok — s a Vatikán körei is — sajnos, a hidegháború szellemének folytatásához járulnak hozzá. Amikor ezt megmondjuk, nem szűnünk meg kérni Istent azért, hogy minket és római katolikus testvéreinket is tartson meg erősen szeretetében s vezéreljen mindnyájunkat akarata felismerésére s az .0 szeretet- és békeparáncíának való engedelmességre. Mivel azonban Isten nem vonta vissza békéjéről, irgalmáról és emberszeretetéről tett ígéreteit, Jézus Krisztusnak, a mi megfeszített és feltámadott Urunknak nevében újból' vigasztalással és kéréssel, felhívással és intelemmel merünk szólni minden keresztyén emberhez és saját népeinkhez és merjük hirdetni nekik a földi békességről szóló üzenetet. A békesség Istene adja meg nekünk és minden embernek a megtérés és imádság lelkét, a bizalom és a bátor cselekvés lelkét. IV. "I Isten békéjének a fényé- -*-• nyében felismertük: Az atomkorban a háború többé már nem nyújt felelős és értelmes lehetőséget a nemzetközi problémák megoldására. Aki egyáltalán fontolóra veszi a tömegpusztítás lehetőségét, aki elrettentésül atomfegyverekkel fenyegetőzik, aki ilyen embertelen eszközöket gyárt, vagy aki lehetséges felhasználásukra fiatalokat oktat, az nemcsak a józan ész ellen cselekszik, hanem Isten ellen követ el bűnt. Mivel az atomfegyverkezési verseny még mindig tart, arra kérünk minden parlamentet és minden kormányt, tegyenek meg mindent, ami a háború letöréséhez vezethet s ebben az ügyben legyenek merészek. E célból első lépésként meg kell szüntetni a nukleáris fegyverkísérleteket és megegyezésre kell jutni a nemzetközi ellenőrzés tekintetében. Azok a nemzetek, amelyek atomfegyverekkel még nincsenek felszerelve, mondjanak le a tömegpusztító fegyverek birtoklásáról. El kell követni mindent, ami előmozdítja az általános, teljes leszerelést s a szervezett békét a világon. Ide tartozik továbbá minden atomfegyver betiltása és a meglevő készletek elpusztítása, hogy az atomenergia végül csak békés célokat szolgálhasson. Fontolóra kell venni végül mindazokat a kísérleteket és javaslatokat, amelyek atommentes övezetek létesítését és nemzetközileg biztosított' sem- legességi szerződések megkötését célozzák. Németország megoldatlan kérdése veszedelmes seb Európa testén. Ezért azzal a kéréssel fordulunk mindkét német állam egyházaihoz és keresztyénéihez, kormányához és népéhez, ismerjék fel a fegyverkezés minden formájában, különösen az atomfelfegyverzésben rejlő különleges német kísértést és tevékenyen járuljanak hozzá Európa és a világ békéjéhez azzal, hogy lemondanak a fegyveres erőbe vetett bizakodásukról. Isten megbékélésének fényénél felismertük: A hidegháború az atomkatasztrófa útját egyengeti. Tudjuk, hogy minden nép békére vágyik. Hidegháború folyik mindenütt, ahol a békevágy ellenére a népek és államok más népek és államok rovására törekednek jólétre és boldogulásra. Tekintetünket ma következetesen a különböző gazdasági, politikai és kulturális rendszerekben és hagyományok között élő népek és népcsoportok együttélésére és konstruktív együttműködésére kell szegeznünk. A kölcsönös ítélgetés helyére a békés versengésnek kell lépnie. O Isten igazságosságának fé'-*• nyénél felismertük: Ma minden ember, minden nép és minden kormány az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy nemcsak a háborút kell kiküszöbölniök, hanem olyan rendet kell adniok a világnak, amelyben boldogulhatnak az eddig annyira elhanyagolt népek és államok is, különösen Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában. Imádságunk és teljes együttérzésünk elsősorban ezeket az elnyomottakat, megvetetteket, és jogfosztotta- kat illeti meg, s mindazokat, akik útban vannak a szabadság és függetlenség felé. Közben nem feledkezünk meg azokról a fehérfajú emberekről és népekről sem, akiktől ma befolyásuk és vélt jogaik gazdagságuk és nyersanyagforrásaik feladását kell megkívánni, különösen az említett földrészeken. A régi gyarmati hatalmaknak meg kell tanulniok, hogy lemondjanak hatalmi pozíciójukról. A jobb anyagi körülmények között élő népeknek meg kell tanulniok, hogy készek legyenek áldozatot hozni a nagy ínségben levő nemzetek életszínvonalának emelése érdekében. Az úgynevezett fejlődésben levő országok nehéz problémáinak megoldására az egyetlen lehetőséget a valamennyi állam, a régi és fiatal népek közötti baráti együttműködésben látjuk. A faji elbizakodottság, az új kolonializmus minden formája, de még a népmilliók sürgős ínsége megszüntetésének halogatása is csak a gyűlölködés magvait hinti el és veszélyezteti a népek békés együttélését. Emlékeztetjük azokat az államokat, amelyek hallatlanul magas összegeket költenek fegyverkezésre, hogy háborús kiadásaik minden korlátozása olyan gazdasági erőforrásokat szabadít fel, amelyek révén megszűntethető az éhség és a nagy emberi nyomorúság a földön, s a népek hozzájuthatnak a föld javainak bőségéhez. Gyors cselekvésre van szükség. A Isten türelmének a fényé- ■** nél felismertük: Nem sejtett technikai lehetőségek birtokába jutottunk. Felhasználhatjuk ezeket a föld és lakosai átkára és pusztulására, vagy áldására és javára. Az Isten irgalmába és hosz- szútűrésbe vetett hittel, teljes bizalommal vagyunk aziránt, hogy <5 meg fogja tartani az emberiség életét és megőrzi a békét a föld népei között. De ehhez megkívánja és felhasználja a mi emberi erőfeszítéseinket is, a népek közötti békesség, az emberi megbékélés és a földi igazságosság érdekében. V. Ebben a békemunkában minden ember egyesülhet, mert az Úristen mindent a maga kezében tart. ö minden embert szeretetének tanácsa szerint vezérel, s az utolsó szót ö fogja kimondani az Ür Jézus Krisztus eljövetelében. Az <5 jósága indít bennünket arra, hogy minden jóakaratú embert szólítsunk fel a velünk való együttmunkálkodásra. Az Istennek békességei amely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni sziveiteket és gondolataitokat az Űr Jézus Krisztusban. IMÁDKOZZUNK Hálát adunk Neked, Istenünk, a keresztyén szabadságért. Köszönjük Neked, hogy Jézus Krisztus megváltott bennünket bűneink rabságából, s a hit által szabadok lehetünk halál- félelemtől és a kárhozattól. Hálát adunk Neked, hogy a bűnbocsánat a törvény nyűgétől is megszabadított. Nem kell kicsinyes gonddal keresgélnünk, hogy nem vétünk-e vallási és erkölcsi szabályok tömege ellen, hanem bátran járhatunk életünk útján, élhetünk teljes emberi életet, bekapcsolódhatunk a mindennapi életbe, kultúrába, közéletbe, szabad szórakoznunk és hálásan vennünk az emberi élet örömeit. Dicsérünk Téged, hogy a Te gyermekeid teljesen szabad emberek. Kérünk Téged, ajándékozz meg bennünket a szeretet önkéntes szolgálatával. Add, hogy hálából a Te irgalmadért és szeretetből embertársaink iránt, tudjunk belehelyezkedni azokba az emberi kötelékekbe, amelyek közé állítottál: családba, munkahelyre, népünkbe, az emberiségbe. S add, hogy ezekben a különböző emberi kapcsolatokban segítsük a másikat, éljünk másokért. Hitünk szabadsága hadd járjon együtt a boldogan szolgáló szeretettel, mások javára, a Te dicsőségedre. Ámen.
