Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-05-01 / 18. szám

HÍREK Á Szentlélek Isten munkája bennünk és közöttünk A HARMADIK HITÁQAZAT Egy találó hasonlat szerint a keresztyénség olyan vasúti szerelvényhez hasonlít, amely leszakadt a mozdonyról. Hiá­ba szállnak ki belőle az uta­sok, hiába vetik neki vállu- kat, hpgy mozgásba hozzák és előre vigyék útján — így nem fog célhoz érni. Mire van hát szükség? Vissza kell térnie a mozdonynak. Ezért nem szűnhet meg a keresz­tyén egyház és az egyes ke­resztyén ember életében sem a pünkösdi kérés: Jövel Szent­lélek Űristen! A harmadik hitágazatban, mikor azt mondjuk: „Hiszek a Szentiélekben", hálásan és boldogan valljuk meg, hogy a mozdony keresi a leszakadt szerelvényt. A bizalom és az engedelmesség szava ez. Azé az emberé, aki rájött, hogy nem ő viszi a kocsit, hanem a kocsi viszi előre őt; aki el­keseredett, vádasködó, kime­rült és kétkedő emberből is­mét utassá vált. Olyan utas­sá, aki tudja, hogy jó úton halad és reméli, hogy célhoz is ér. A kép találó, de mint minden képnek, több hibája is van. Fo­gyatékossága például, hogy azt a benyomást kelti, mint­ha a Szentlélek csupán az egyházhoz, a vallásos világhoz jönne. Ezzel szemben az a valóság, hogy mikor a Szent­lélek jön, mindig az ember­hez és a világhoz jön. Ha vallásos világhoz, vagy a val\ lásos emberhez jön, akkor is a világhoz jön. Éppen jötté­ben, érkezésekor leplezi le, hogy a vallásos ember is csak ember és a vallásos világ is csak világ. A maga erejéből egyetlen centit sem képes ha­ladni Isten felé. Nincs mi­vel kérkednie. „Hiszek a Szentlélekben” — ez tehát egy szomorú, leleplező vallo­mást is tartalmaz — önma­gunkról. A vallomás tartal­mát Luther így fogalmazta meg nagyon őszinte szavak­kal a Kis Kátéban: „Hiszem, hogy a saját eszemmel és erőmmel nem tudnék az én Uramban, a Jézus Krisztus­ban hinni, sem Őhozzá el­jutni." összegezzük az eddigieket: ahhoz, hogy hitre jussak és ahhoz, hogy a hitben meg­maradjak — tehát egész ke- resztyénségemhez — a Szent­lélek Isten közbejötté, szük­séges. Nem magától értetődő dolog, hogy hiszek. A legel­lentétesebb állításokat va­gyunk kénytelenek kimonda­ni, mikor hitünkről beszé­lünk. Egy apa gyógyíthatat­lan és nevelhetetlen gyerme­ke mellett ezt mondta Jézus­nak: „Hiszek Uram, légy se­gítségül az én hitetlenségem­nek”. Lehetetlen és mégis a legtermészetesebb dolog, hogy hiszek. Ugyan ez áll az egész egyházra. Jézus mennybeme­netele után az apostoloknak tíz napig kellett vámiok, míg eljött pünkösd, kitölte­tett a Szentlélek. Türelem­mel várni azonban egészen más, mint a sültgalambvárás. Várni azt jelenti: magunkat az evangéliumhoz tartani, imádkozni. Aki nem akar le­maradni a vonatról, oda kell mennie, ahol azt várják: az állomásra. A Szentlélek soha sem jön váratlanul. Oda kell mennem, ahol várják, ahol az ige hirdettetik, ahol ke­resztelnek és úrvacsorát vesz­nek, ahol így énekelnek: „0, jöjj Teremtő, Szentlélek ... Látogasd meg a te néped ...” Ezért hangsúlyozza Luther is a Kis Kátéban: a Szentlé­lek hív el a hitre, a Szent­lélek tart meg a hitben — az evangélium által. Kicsoda tehát a Szentlé­lek? Isten valami része? tu­lajdonsága? funkciója? Nem! A Szentlélek, Szentlélek Is­ten. Maga Isten. A Teremtő. Űj ég és új föld teremtője. Teremtő munkáját ott kezdi el, ahol éppen legiiagyobb az ellenállás, ahol valóban a semmiből kell teremteni, — az emberi szívben. Megnyi­totta az apostolok ajkát, hogy szólják Isten nagyságos dol­gait. Megnyitja ma és érthe­tővé teszi a Bibliát, ezt a több ezeréves könyvet. — Megnyitotta az első pünkös­dön háromezer ember fülét és szívét, hogy befogadják az evangéliumot. Ö r.yit meg ma is bennünket Isten szere- tete számára. Mindezzel kap­csolatban teremt, ellensége­ket békít ki: Isten gyerme­kévé s a másik ember test­vérévé tesz. Tehát a Szentlélek Isten az egy igaz Isten. Isten maga gondoskodik arról, hogy Jé­zus Krisztusban hozzánk le­hajtó szeretete viszonzásra, elfogadásra találjon bennünk és közöttünk. Szeretete az egész világot átfogja, azokat is, akik nem tudnak róla. Hiszen Jézus Krisztus az egész világért — és nem a vi­lág, vagy annak egy része el­len — támadt fel a halálból. Az azonban, hogy vannak em­berek, akikben ez tudatossá válik, akik tudatosan élnek ebből a szeretetből és azt to­vább is sugározzák, akik ép­pen ezért bizalommal tárul­koznak ki minden ember felé és az egész világra remény­séggel néznek, az a Szentlé­lek Isten műve. Az Ö mun­kája következtében nem le- ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ hét a Pásztort — Jézus Krisz­tust — nyája nélkül, a Főt teste és tagjai nélkül, vagyis egyháza nélkül elképzelni. Azon fáradozik, hogy a nyáj pásztoroltassék és a tagok­nak ne kelljen fejetlenül él­niük. Mikor ezt mondjuk a harmadik hitágazat szavai­val: Hiszek a Szentlélekben egy keresztyén anyaszentegy- házat, akkor tulajdonképpen a Szentlélek munkája iránti bizalmunkat juttatjuk kifeje­zésre. A Szentlélek munkája irán­ti bizalomból, hogy ö „a föl­dön élő egész egyházat el­hívja, gyűjti, megvilágosítja, megszenteli és Jézus Krisz­tusnál megtartja az egy igaz hitben”, reménység szárma­zik. Ez a reménység azonban csak ott él és ott erős, ahol az egyház nem önmagáért egyház és nem a világ ellen akar egyház lenni, hanem Feje és Pásztora iránti enge­delmességben egyház a vilá­gért. A Szentlélek munkájá­ban csak az bízik, aki enge­delmeskedik is néki. Benczúr László- Húsvét utáni 2. vasárna­pon az oltárterítő színe: fehér A vasárnap oltári igéje: Jn 21, 15—17; szószéki igéje: Éf 6, 1-4.- GYÜLEKEZETEINKBEN húsvét utáni első vasárnapon, fehér-vasárnapon országosan és egységesen konfirmációi is­tentisztelet alkalmával járul­tak először úrvacsoravételre megkonfirmált fiaink és leá­nyaink. AMERIKAI TEOLÓGIAI TANÁROK ÉS DIÁKOK A BAKTERIOLÓGIAI HADVI­SELÉS ELLEN. Április 9-én és 10-én Frederick-ben, ahol a bakteriológiai fegyvereket elő­állítják és raktározzák, ameri­kai, főleg tanárokból és diá­kokból álló 30 főnyi csoport is csatlakozott azokhoz, akik 1959. július óta naponta csön­des tiltakozásul őrtállanak a vár bejárata előtt. Már több mint ezer ember vett részt eb­ben a tiltakozásban.- FERENCVÁROS. A gyü­lekezet konfirmandusai köve­tendő szép példáját adták gyü­lekezet és templomszeretetük- nek. A templom számára ol­tári perzsaszönyeget ajándé­koztak konfirmációjuk alkal­mából és a konfirmációi isten- tiszteletre már ezt a szőnyeget helyezték el az oltárnál. A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ. ÓTA legalább ezer francia római katolikus pap tért ki a katolikus egyházból. A franciaországi protestáns egyházakban több mint 52 volt katolikus pap végez lelké- szi szolgálatot. Olaszországban a római katolikus papok kité­résének a száma még a fran­ciaországiénál is nagyobb.- A LELKÉSZ! MUNKA­KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A kelet-békési egyházmegye lel­készt munkaközössége április 28-án tartotta ez évi harmadik munkaülését. Az igehirdetés iránti mély felelősség tükröző­dik abban, hogy két igehirde­tést is ismertettek az ülésen: Hogyan prédikáltam címen. Halász János húsvét vasár­napi, Povázsay Mihály konfir­mációi istentiszteleti igehirde­tését olvasta fel. Az új Agenda tervezetéről a hozzászólásokat bevezette Kun-Kaiser József. Gabányi Géza könyvismerte­tése után Mekis Ádám a béke aktuális kérdéseiről nyújtott tájékoztatót, majd az ülésen folyó ügyeket tárgyalták.- A nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége ápri­lis 27-én tartotta ülését Balas­sagyarmaton. írásmagyarázat és úrvacsoraosztás után az idő­szerű lelkészi szolgálati kérdé­sekről Gartai István esperes tartott előadást. Dr. Ottlyk Ernő a Lelkipásztor felelős szerkesztője és Gádor András az Evangélikus Élet felelős szerkesztője egyházi sajtónk időszerű kérdéseiről adott tá­jékoztatót. DR. O. F. NOLDE, az Egy­házak Világtanácsa Nemzet­közi Ügyek Bizottságának igazgatója, aki evangélikus vallású, az elmúlt héten Genf- ben szívrohamot kapott. Álla­pota azóta javult, de orvosi tanácsra két hónapig minden munkától tartózkodnia kell. A LENGYELORSZÁGI ró­mai katolikus prímás, Wy- szynszfci bíboros, valamennyi lengyel katolikus püspököt fel­szólított, hogy amennyire csak lehetséges, mozdítsák elő az állam és egyház viszonyának javulását. — CSALÁDI HÍREK: Kosztra Pál nyug. tanító a bócsai egy­házközség tb. felügyelője Kiskő­rösön április 11-én 77 éves korá­ban elhunyt. Az igaznak emlé­kezete áldott. — Horváth György, az acsádi gyülekezet presbitere és Gulyás Erzsébet I960, április 9-én Kondo­roson az evangélikus templomban tartották esküvőjüket. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi; Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 60.5091 ß — Zrínyi Nyomd« Küldetésünk (Folytatás az 1. oldalról.) nek, népeknek, világrészeknek. Ennek a békességnek alapja az, hogy Isten Jézus Krisztus által megbékélt ezzel a világgal és hit által boldogan hallhatjuk, hogy nekünk szerető mennyei Atyánk van a Jézus Krisztusban, Akihez minden időben biza­lommal mehetünk mint szerető gyermekek, szerető atyjukhoz. De nem csak békességet, hanem örömöt is ad Jézus tanít­ványainak. A tanítványok akkor kezdtek örülni, amikor lát­ták azt az Urat, Aki legyőzte a halált. Megvidámult a szívük, amikor bizonyossá lettek afelől, hogy ez az Űr nem vetette el őket, hanem az ő Uruk maradt. Az ö látása úgy hatott rájuk, mint borzongó felhők közül kiragyogó napsugár. Ez az öröm megtöltötte a szívüket. Ez az öröm Krisztus öröme volt ben­nük. Ahol ez az öröm a mai gyülekezetekben is elhatalmaso­dik, ott eltávozik minden bénító leHangoltság és ernyesztő szo­morúság. Ahol ez az öröm szívtöl-szívig árad, ott távozik min­den félelem és a győzelmes Űr látásából munkakedv támad és az örvendező gyülekezeti tagok felnyitják a bezárt ajtókat a világ felé. Elindulnak a szolgálat útján az emberek közé. A mi gyülekezeteinknek ezért a békességért és ezért az örömért kell könyörögnie. És ahol komolyan veszik maguk a gyülekezeti tagok Isten örömüzenetét, hogy bűneiket megbo­csátotta és üdvösséget szerzett nékik, ott a békesség és öröm olyan gazdagon jelenik meg a gyülekezetben, hogy a békesség és öröm lesz a gyülekezet életformája és éltető forrása. És ép­pen a békesség és öröm feszíti ki a lezárt ajtókat, mert a bé­kesség és öröm természete az, hogy helyet keres a szétára- dásra, a továbbplántálódásra és növekedésre. A feltámadott Űr azokra a tanítványokra, akiknek élete rendeződött Istennel és elfogadták a békesség és öröm aján­dékát, küldetést bíz. Milyen szívbe markolóan hangzik a „Bé­kesség néktek!" után ez a mondat: „Elküldelek titeket, amint engem elküldött az Atya’’. Mintha csak azt mondaná Jézus az övéinek: Ne gubbasszatok, ne szomorkodjatok, ne latolgassá­tok, hogy lesz-e eredménye munkátoknak és van-e értelme szolgálatotoknak, hanem menjetek. Ügy küldi Jézus őket, mint ahogyan őt küldte az Atya. Hogyan küldte őt az Atya? Szeretet­ből! „Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ö egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Jézus is szeretetből küldte a tanítványait abba a világba, amelyért az életét adta. Küldte őket, hogy amit 6 véghez vitt és ennek nyomán a tanítványainak adott, azt to­vább vigyék. Azt akarja Jézus Krisztus, hogy a tanítványokon keresztül megérkezzék az emberekhez a váltság, az a drága örömhír, hogy Jézus Krisztusban van bűnbocsánat és van örök élet. Azt akarja, hogy a békesség és öröm ajándéka sokaké legyen. Ezzel a küldetéssel Jézus az Ö mai tanítványait is a másik ember iránti felelősségre figyelmezteti. A mai tanítványok fi­gyelmét is önmagukról másokra akarja irányítani. Azt akarja, hogy a gyülekezet tagjai szabaduljanak meg minden önzés­ből és mindenféle megkötözöttségből és teljenek meg a másik ember iránti szeretettel és felelősséggel. Törődjenek a másik emberrel. Törődjenek azzal, hogy legyen a másik embernek szívbeli békessége és öröme, de törődjenek azzal is, hogy le­gyen egyre nagyobb kenyere, jóléte és élhessen olyan külső békében is, amelyben boldogan dolgozhat családjáért, népéért és az egész emberiség jövőjéért. Igen, teljes bizonyossággal mondjuk, hogy bár az egyház­nak elsődleges feladata, hogy hirdesse Isten evangéliumát, de ebbe a feladatba beletartozik és abból folyik az egész emberi­ség békés jövendőjéért és boldogulásáért való munkálkodás. Beletartozik a küldetésbe népünk előrehaladásának segítése, az élet védelme, a gazdasági és társadalmi feladatok jó megoldá­sáért való fáradozás, a gyarmati népek szabadságáért való jó munka. Nem mások dolgába avatkozunk, hanem a magunk küldetését végezzük, amikor azt mondjuk, hogy legyen az egész világon béke, értsék meg a népek egymást, ne legyenek éhező emberek és ne kelljen félnünk egy ránkrobbanó világkataszt­rófától. A gyülekezetek bezárt ajtajainak így kell feltárulnia a világ felé és így kell a küldetésnek nem csak egy részét, ha­nem az egész küldetést elvégezni. Lehet-e szebb és boldogítóbb feladat, mint békességet nyert és örvendező szívvel a feltáma­dott Jézus követeként evangéliumot hirdetni és ezt az evangé­liumot élni. A feltámadott Jézus Krisztustól kapott küldetés elvégzésé­hez erőt is kapunk. Jézus Krisztus úgy küldte ki tanítványait, hogy Szentleiket ajándékozott nékik. A Szentlélek volt az, aki vezette és tanácsolta őket. A Szentlélek nyitotta meg a sze­meiket a feladatok meglátására és ő adott erőt a felismert fel­adatok elvégzésére. A bennük munkálkodó leiken keresztül maga Jézus bocsátotta a bűnöket és ítélte meg a megkeménye­detteket. Könyörögjünk azért, hogy gyülekezeteink a mi időnkben békességet és örömöt nyerjenek Istentől és boldogan teljesít­hessék küldetésüket minden ember felé. Könyörögjünk a Szentlélek ajándékáért így: Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd be szíveinket bőven. Ámen. Öregek — fiatalok 5,Ti, gyermekek szót fogadjatok a ti szüléiteknek az Or. ban, mert ez az igaz. Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (ami az első parancsolat ígérettel). Hogy jól légyen néked dol­god és hosszú életű légy e földön. Ti is atyák, ne ingereljé­tek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Ür tanítása és intése szerint.’! Efezus 6. 1—4« Ez az ige mindnyájunknak szól, mindnyájunkat figyelmez­tet. Nemcsak azért, mert még idősebb korunkban is „gyerme­kek” vagyunk ha a szüléink élnek s ugyanakkor nagyon sokan mondhatjuk magunkról azt, hogy „szülők” vagyunk, hanem azért, merj» az igében foglalt intések, jó tanácsok általános ér­vényűek, mindenkire vonatkoznak. ' Ha röviden össze akarom foglalni az amúgy sem hosszú szentírási szakaszt, akkor így summázhatom: L Tisztelet a „szülők”-nek, az idősebbeknek. 2. Megértés a „gyermekek”, a fiatalok felé.’ 1. Az élet rendje hozza magával azt, hogy vannak szüléink« vannak elöljáróink, vannak akik idősebbek nálunk. A közöttük és közöttünk levő korkülönbség sokszor hozza magával azt, hogy nem érthetünk egyet velük. Ez a híres „apók és fiúk” problémája, amely kisebb-nagyobb mértékben mindnyájunk életében jelentkezett, jelentkezik valamilyen formában. A ta­gadhatatlan ellentéteket nem egy esetben lehetetlen áthidalni« közös nevezőre hozni. Ez tény s nincs is púért tagadnunk. De — és most itt van az, amire az apostol figyelmeztet — a szülő­nek, az idősebbnek még ezekben az esetekben is kijár a tisz­telet, a megbecsülés. Az a tisztelet és megbecsülés, amely nem­csak szép, hálálkodó szavakban nyii átkozik meg, hanem segítő szeretetben s ha kell, a legmesszebbmenő anyagi gondosko­dásban. 2. Azt is az élet rendje hozza magával, hogy a szülök, az idősebbek nagyon sok esetben bírálgatva, fanyalogva figyelik a „gyermekek”, a fiatalok majd minden dolgát. „Ezek a mai fiatalok” — halljuk nem egy esetben, néha még olyankor is amikor a szóban forgó „fiatalok” — mondjuk ötven évesek. Az ilyen magatartásnak pedig — majd minden esetben — a meg nőm értés az oka, a kiindulópontja. „Ti atyák ne ingereljétek gyermekeiteket...” — mondja az apostol, amivel arra akar figyelmeztetni, hogy a mindenkép­pen való, az életkoradta helyzeti előnyt kihasználó bírálgatás feszültté teheti, sőt teljesen megronthatja a szülő—gyermek« idősebbek—fiatalok közötti viszonyt. Gsak a megértő szeretet diktálhatja szavainkat, irányíthatja cselekedeteinket s csak a megértés teremthet olyan légkört, amelyben békességben, egy­más hibáit elviselve lehet élni. S még valamit: Az apostol számára sem a tisztelet, sem a megértés nem kötelesség, hanem magától értődő dolog« Olyasvalami, amit az ember hite diktál. A hit, amely tudja« hogy mit kell cselekednie anélkül, hogy erre kényszeríteni kel­lene. így a két 'intést, felszólítást ebben az egyben foglalja össze — ha kimondatlanul is —: cselekedő azt, amit a hited diktál! Vámos József NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: I. SÄM 12. 24. — Istennek szolgálni: szent lehetőség. A hit lehetősége. „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.” — Mt 9, 37-38; Jer 23, 1-8; Péld 10, 17-32; Mt 5, 37. HÉTFŐ: ZSOLT 124, 1. 5. — A hit megnyitja szemeinket. Látjuk Isten kezének munkáját. „Az én juhaim hallják az én szómat... és senki sem ragadja ki azokat az én Atyám kezé­ből.” - II. Kor 1, 3-4; Ef 2, 4-10; Péld 14, 26-35; Gál 6, 7-8. KEDD: ZSOLT 16, 10. — A hit mindig örvendezik. „Az Or feltámadott!” „Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéje lön azoknak, kik elaludtak.” Jn 5, 25; Mt 26, 31—35; Péld 15« 16-27; I. Tim 6, 6. . SZERDA: JER 14, 22. — A hit felismeri az Urat! Nem ké­telkedik s nem aggodalmaskodik. Látja az Ür cselekedeteit. „Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk.” II. Tim 1, 7; Jn 21. 15-19; Péld 16, 1-10; 32-33; Rm 9, 15-16. CSÜTÖRTÖK: ZAK 13, 1. — A hit megkapja Istentől ju­talmát. „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Ef 1, 7; Ez 34, 23—31; Péld 21. 1—16; Mt 6. 19-21. PÉNTEK: MAL 3, 6. — A hit tudja kiben hisz: Istenben« Jézus Krisztus Atyjában. Jézus Krisztus pedig „tegnap és ma es mindörökké ugyanaz”. Jak 1, 17; Jn 18, 1-9; Péld 23. 29- 35; Ef 5, 17—18. SZOMBAT: ZSOLT 139, 23—24. — Uram! vizsgálj meg en­gem s ajándékozz meg hittel, hogy járhassak a Te követséged­ben! Legyek, Jézus Krisztus, a Tiéd! Halljam a hangod és kö­vesselek Téged! - Jn 2, 25; Csel 20, 28-32; Péld 25, 11-22Í Mt 5, 44; Ezs 40, 26—31. (k. á.) ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1960. MAJUS 1-ÉN Deák tér de. 9 (úrv.) Szebik Imre teol., de. 11 (úrv.) Ha­fenscher Károly, du. 6 dr. Kékén András. Fasor du. 6 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10 Kardos József, de. H Kardos József. Ka­rácsony s. u. de. 10 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Grünvalszky Ká­roly. Thaly Kálmán út de. 11 (úrv.) Rédey Pál, du. 6 Dre- nyovszky János. Külső Üllői út du. 5. Kőbánya de. 10 (úrv.) Ta­kács József. Utász u, de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. H. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Rákosfalva de. fél 12 Boros Károly. Fóti út de. 11 (úrv.) Nagy István. Váci út 129. de. 8 (úrv.) Nagy István. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-újíelep de. fél 9. ‘ Rákospalota MAv-telep de. fél 9. Rákospalota-nagytemplom de. 10. Rákospalota-kistemplom du. 3. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11 Kar­ner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. ll Várady Lajos, este 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Schreiner Vil­mos. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 Vámos József, du. 5 Fülöp Dezső. Tarcsay Vilmos u. 11. de. 9 Zoltai Gyula, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. n Ruttkay Ele­mér. Budapeszi de. 9 Ruzicska László. Kelenföld délelőtt 8 Ken-i deh György, délelőtt 11 (úrva­csora) Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán.- Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Budafok de. ll visontai Róbert, Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. esettel de. 11 lyiezősi György, du. 7 Mezősi György. ▼▼▼TTTTTTVrTTTYTTTTTTTWTTTTTTT A Sajtóosztályon kapható Biblia 60,- Ft Újszövetség (kötve) 20,- „ Űjszövetség (fűzve) 12,— » Énekeskönyv (kötve) 40,— „ Énekeskönyv (műbőr) 50,— „ Énekeskönyv (új rész) 13,— „ Imakönyv (Raffay) 25,— * Imakönyv (Jávor) 20,— „ Hitvallási iratok I. 45,— «, Hitvallási iratok II. 45,— ««. Káldy: Bev. az Új­szövetségbe 30,-» a Karner: A testté lett 45,— «« Pálfy: Krisztus tanúja 5,— ” Groó: Az élet kenyere 5,— • Ferenczy: Üj szív 10,-« «

Next

/
Thumbnails
Contents