Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-27 / 13. szám
Gaddnyi Jenő Äz első néger bíboros XXIII. János pápa hét új bíborost nevezett ki (Vatikánváros.) A római katolikus egyház története során most fordul először elő, hogy néger bíbomaki kalapot viselhet. XXIII. János pápa március 3-án hét új bíborost nevezett ki, köztük a tanga- nyikai Rutabo püspökét, a néger Laurian Rugambwat, Tokió érsekét: Tatsuo Dóit és Manila érsekét: Santost. A bíborosi kollégium tagjainak száma ezzel jelenleg 85. Az új bí homokokat március 28-án egy konzisztóriumom iktatják hivatalukba. A bíbor- noki kollégium ezek szerint 33 olasz és 52 nem-olasz bíborosból fog állni. Fentieken kívül bíbomokká nevezte ki a pápa Utrecht és Bourges (Franciaország) érsekét és másik két magasrangú egyházi méltóságot, akik a pápa környezetéhez tartoznak. * Ha a fenti híradás csak any- nyit jelentene — és nem húzódnék meg mögötte más szempont is —, hogy Tokió és Manila érseke és Tanganyijgi- Afrika püspöke is helyet kapnak a bíborosi karban, ezt a híradást a legmelegebben kellene üdvözölni. Mert hiszen helyes, hogy a szabadságukért és *függetlenségükért küzdő gyarmati és félgyarmati népek képviselői is helyet kapjanak az egyház legmagasabb testületében. Sajnos, azonban a tények mögött olyan szándékok húzódnak meg, melyek nem valami örvendetesek. Politikai szempontokról van itt szó. A hamburgi „Welt” római tudósítója F. Meichsner erre a politikai szempontra mutatott rá március 4-i tudósításában, amikor ezt írta: „Vatikáni megfigyelők ebben a két kinevezésben (a tokiói érsek és a tanganyikai Rutabo püspökéről van szó. Szerk.) a katolikus törekvések hangsúlyozását látják a kommunista befolyási terület peremén Ázsiában és Afrikában.. Legalábbis figyelemre méltó, hogy a Vatikán egyházi intézkedései többnyire egyben anti- kommunista jellegűek is. A tanganyikai-afrikai püspök kinevezése mögött távolabbi célokat is lehet sejteni. A nyugat-berlini „Petrusblatt” egyik legutóbbi kiadványa beszél arról az állítólagos egyházi harcról, mely Tuniszban és Kamerunban folyik. (E helyeken a keresztyén misszió annakidején igen szoros kapcsolatban állott a gyarmatosító hatalmakkal.) Ugyanez a tudósítás megemlíti, hogy Tan- ganyikában „Julius Nyerere miniszterelnöki posztjára a legesélyesebb jelöltként egy vezető katolikus” jön számításba (G.) RÉGI SZÁVÁK FÍMYBEM Kicsi ország vagyunk a népek nagy családjában. De ha számbavesszük kiválóságainkat, elfogultság nélkül és önérzetes szerénységgel idézhetjük Zrínyi szavait: „Egy nemzetnél se vagyunk alább- valóak.” Elment közülünk Gadányi Jenő is... Nem tartozott a népszerű festők közé. Pedig verhetetlen technikájával, hatalmas rajztudásával és káprázatos színfantáziájával játszi könnyűséggel hódíthatta volna meg a legszélesebb rétegeket, kapóssá válható képeivel. De Gadányi fáradhatatlanul és szünetlenül a bevehetetlen várat ostromolta világéletében: az eszményi tökély lebegett szeme előtt, a kifejezhetetlent, a megfoghatatlan szépet üldözte. A látszatvalóság mögött rejtőző megvalósíthatatlan nyűgözte le festői képzeletét. Mélyen vallásos ember lévén, hitt az öröktőlvalóban és a kegyelem ajándékának vette, de ön- felten sose volt nagyra magával, ha megmagyarázhatatlanul valami elmondhatatlan sikerült a vásznán és lélegzett, ínintha élne a képe. Tavaszi zöldben hallelujázó bokrait üde mozgásukban, Szinte szemmel követhető friss hajtásaikkal örökítette meg, mintha az a bokor nem öltött Volna még végleges formát, fianem mámoros örömmel még csak öltözködnék, a napsugár kacagó tükrébe nézve. Kisméretű, monumentális hatású fájképein dalolt legbensőségesebben önfeledt természetszeretete. Áhítattal festett, mintha imádkoznék és a végtelen lehelletét érezte, ha önmagát BILLY GRAHAM SZERINT Á TÖMEGEVANGEL1ZÁCIÖK NEM JELENTENEK IDEÁLIS MÓDSZERT. A híres amerikai evangelizátor, dr. Billy Graham „Hogyan változtattam meg felfogásomat” címen egy amerikai egyházi lapban 10 éves evangelizációs tevékenységének a mérlegét vonja meg s arra az eredményre jut, hogy a tömegevangelizáció nem jelenti a legidálisabb módszert az evangélium hirdetésére. Mint már közöltük, B. Graham ellen az afrikaiak legutóbb ottani evangélizációi során tüntetőén álliást foglaltak, mivel a híres amerikai evangelizátor nem volt hajlandó a Szahara! francia atomrobbantásokkal kapcsolatban állást foglalni. . „AMERIKAI LUTHERÁNUS EGYHÁZ” lesz a neve annak az új felekezetinek, kereste, amikor a szívéhez nőtt magyar táj hangulatát költötte színekbe. A magyar líra világviszonylatban is a legelsők sorában kap helyet. Nem véletlen ezért, hogy a leglíraibb festmény, a tájkép, olyan kimagasló magyar géniuszokat termett. Med- gyánszkynak van egy lehunyt szemű, elhanyagolt külsejű önarcképe, mintha szégyenlené, hogy leplezetlenül áll az emberek vizsla tekintete elé. Bezzeg tájképein, az ő voltaképpeni önarcképein, diadalmasan és felszabadultan tárul fel kimeríthetetlen szellemi-lelki gazdagságában. A magyar szemérmes természet, rejti valójót és titkos örömet érez, ha váratlanul és észrevétlenül, ott bukkan fel, álcázva magát és szimbólumokban megbújva, ahol nem is sejtik, nem is keresik. Gadányi is költő. Megvesztegethetetlen hitelességgel ábrázolta a valót. Azt festette, amit átélt, amit a magáévá hasonlított. Tájképei a belső látás, a befelé szemlélődés, az átszellemített érzékelés, a legnemesebb meditáció remeklései. Átengedte magát az ihlet szédületének. Olyan mámor ez, amikor a legfegyelmezet- tebb, legéberebb az agy, legfogékonyabb a szív, amikor eggyé válik személy és tárgy. Alkímia ez, titkos mágia, olyan varázslat, étmire csak a tiszta, érdektelen szellem képes. Olyan igazságokra döbbent, amiknek szépségénél csak az egyszerűségük és az elfogulatlanságuk nagyobb. Hitvallás, erkölcsi tett, példaadó magatartás egy-egy ilyen tájkép. II. G. amely négy amerikai egyház egyesülése révén jött létre és amelynek kétmillió tagja van. Az unióra lépő négy egyház képviselői —• névszerint az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház, az Ágostai Lutheránus Egyház, a Finn Evangélikus Lutheránus Egyház és az Amerikai Evangélikus Egyház — elhatározták ezenkívül, hogy az egyházvezetés hivatalát New Yorkban vagy Chicagóban állítják föl. Ezenkívül lesznek hivatalaik Phila* delphiában, Chicagóban és Minneapolisban. Az egyesülés előreláthatólag 1962. júniusában fejeződik be. DR. PAUL C. EMPIENEW YORKI LELKÉSZT további négy évre megválasztották az Egyesült Államokbeli Nemzeti Lutheránus Tanács Végrehajtó titkárává. Empie 1948. óta tölti be ezt a tisztséget. Néha észrevétlenül lassan, máskor nagyon is sebesen, de mindenképpen múlik az idő. A jelen pillanat csak egy pillanatra jelen, a másikban már múlttá válik. A kimondott szó amint elszáll, többé vissza nem tér és csak a múltból visszhangozhat felénk. A tavaszt a nyár, az őszt a tél váltja fel. Nemzedékek, korok váltják egymást. A gyorsan, a sebes léptekkel haladó órák és napok állandóan hoznak elénk új eseményeket, új, eddig nem látott, nem hallott dolgokat. A változó időben, az egymást váltó korokban a jó. az igaz, a szép tovább él. Ezek kiállják a próbát. Az igazán jó, az igazán igaz, a valóban szép nem múlik, nem múlhat eL Jézus megjelenése a földön egészen új helyzet elé állította az Isten népét. Születése új korszakot nyitott az emberiség történetében: az isteni szeretet testetöltésének szent idejét. Ez az „újság” azonban nem jelentette a régi igazságok, Isten előbbi kinyilatkoztatásának végét, időszerűtlenné válását: a régi igének, a törvénynek van szerepe, hatása Jézus születése után is. Van, mert jó és igaz s jó és igaz az is, amit követel és, amit Ígér. Sőt egy lépéssel tovább is mehetünk: Jézus ajkán, cselekedeteiben válnak valóban igazzá az évszázados mondatok, Istennek évezredes kinyilatkoztatása. Ezért mondja magáról a Megváltó: „Ne gondoljátok, bogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak az eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Máté 5, 17.) Így. ilyen módon válik teljesebbé, érthetőbbé, mcgfog- hatóbbá, az Ószövetség, kap új fényt a régi mondatok sokasága. Így, mert az örök Ige: Jézus Krisztus magyarázza, tölti be s bizonyítja azt és azokat igaznak és jónak. S így — mint lassan hömpölygő folyam — hangzik felénk Isten igéje az áldott múltból, a boldog jelenen át vezetve a Szentlélek által az ígéretes jövő felé. Vámos József Ccdeke* vacak Adenauer a Vatikánban Dr. Adenauer, nyugatnémet kancellár, ez év január 22-én fogadáson jelent meg a pápánál. Fogadása után adott sajtónyilatkozata világszerte megütközést keltett. Nyilvánvalóvá tette, hogy a hitlerista idők hamis nacionalista önhittségét melengeti továbbra is. „Hiszem — mondotta a pápa előtt —, hogy Isten a némgt népnek ezekben a viharos időkben sajátos feladatot adott, azt, hogy Nyugatot védelmezzük azzal a hatalmas áramlattal szemben, amely Kelet felől tör ránk.” Ugyanez a hamis missziói tudat fűtötte a hitleri Németországot a második világháború idején is. A „keresztyén front”-nak az az evangéliumellenes ideológiája tükröződik benne, melyet Dibelius berlini püspök egész magatartásában is olyan végzetesnek minősített dr. Vogel teológiai professzor a Berlin—brandenburgi tartományi zsinat alkalmával tartott megrázó erejű felszólalásában. Hogyan vették a „német küldetés-tudatnak” ezt a pápai trón előtt kinyilvánított legújabb jelét az éppen e küldetéstudat következtében legtöbbet szenvedett Lengyelem* szágban? A lengyel képviselőház (sejm) február 17-í ülésén Zawiejski államtanácsos, akit Wyszinski kardinálishoz baráti kapcsolatok fűznek, felszólalásában a következőket mondotta: „Hallottuk, hogy Isten a német népnek a Kelet és Nyugat között folytatandó harcra külön megbízást adott volna. Ez elsősorban Isten nevének hiába vételét jelenti, másodszor pedig egy nép nevében tett hamis kijelentést. A hívők tudják, hogy Isten minden embernek és minden népnek egyetlen parancsot adott, a szeretet parancsát. Csak ebből kiindulva lehet konkréten és gyakorlatilag misszióról beszélni, a íóság, becsületesség, tisztesség és igazságosság missziójáról. Ez a mi feladatunk, mégpedig nemcsak saját népünk, hanem minden ember iránt. A misz- szió szó egyértelműen azt fejezi ki Adenauer kancellár ajkán, hogy a nyugatnémet szövetségi kormány szembehelyezkedik az enyhülés politikájával és a nemzetközi helyzet kiélezésére törekszik, Külföldi egyházi hírek KONGO. A belgiumi protestáns egyházak szövetsége legutóbbi ülésén határozatot fogadott el, amelyben örömmel üdvözli Belga-Kongó önállósulási folyamatát. Isten áldását kéri azok munkájára, akik az új afrikai állam alkotmányának kidolgozásával foglalkoznak. Reménységét fejezi ki a Szövetség, hogy az európai és afrikai keresztyének testvéri •kapcsolatai a jövőben megerősödnek és gyümölcsöző együttműködést tesznek lehetővé. „COMUNIO VIATORUM” címen a Comenius Teológiai Fakultás (Prága) negyedévenként háromnyelvű (angol, német, francia) folyóiratot jelentet meg. A folyóirat őszi számában — Hromadka profesz- szor 70. születésnapja alkalmából — több külföldi professzor tanulmánya jelent meg. Dr. Nagy Gyula teológiai akadémiai professzorunk „Az egyház és az embervilág egysége” címen írt tanulmányt az emlékfüzetbe. SCHWEITZER ALBERT 85. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL több ünnepséget rendeztek a csehszlovákiai egyházakban. Pozsonyban dr. Jan Michalkó prodékán tartott előadást a híres orvos-misszionárius békemunkájáról. Az „Evangelicky posol spod Ta- tier” (Tátraalji evangélikus hírnök) c. lap több cikk közlésével csatlakozott az ünnepségekhez. Az egyházi vezetőség pedig levélben köszöntötte a jubiláló Schweitzer Albertet» AMERIKAI SZEMÉLYISÉGEK AZ ATOMBOMBA-KU SÉRLETEK BESZÜNTETÉSÉT KÖVETELIK. Miután az Egyházak Világtanácsának Végrehajtó Bizottsága a minap az atombombakísérletek beszüntetése mellett foglalt állást, most az amerikai egyházi és közélet 38 vezető személyisége felhívással fordult Eisenhower köztársasági elnökhöz. Az elnököt arra kérik, hogy még egyszer szálljon síkra az atombomba-kísérletek beszüntetése mellett és személyes befolyásával támogassa a hatékony megállapodás létrejöttét: EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest* VIII.* Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,—* Ft| fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm, Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 60.4627/2 — Zrínyi Nyomda. KEMÉNY GÁBOR. Egy évtizede halt meg, s akik ismerték Kemény Gábort, ma is fáj a szívük érte. A modern magyar pedagógia nagy képviselőjét látjuk benne. Kemény Gábor talpig becsületes férfi volt, önzetlen és nemes szívű lény, típusa az embe- ries embernek. Nagy műveltsége, világos látása, írói mivolta harmonikusan fejlesztette ezt a tiszta jellemet a pedagógia felé. Ha felmerül bennem a szocialista pedagógus eszményképe: az Kemény Gáborral azonos. Engem két évtizeden át barátság kötött ehhez az emberhez. E húsz év alatt abból az ember-gyűrűből, amely munkánk és életünk révén körülöttünk barátság és ismeretség révén kialakult, alig maradt, akiben nem csalódtam. Hányán buktak el, mikor eljött a vizsgáztató óra, hán derült ki a nehéz évi hogy emberi és nemzet’ voltuk megannyi napfj való öltöny volt, mely a első szelében szétfoszloti mény Gábor rendüli állta a vihart. Igazi volt, mert önmagát meg. Az ilyen emb érnék’ hihetjük minden szavát:, Cl akinek őszinte meggyőző van, nevelhet meggyőződésre másokat. Az érdek lihegő alakjai csak álorcák. Kemévv Gábor olyan ember volt, aki az igazságot önként ismerte meg s így tudta elhitetni másokkal is. Kemény Gábort a szarvasi evangélikus gimnázium nevelte. Tessedik és Vajda Péter szelleme hatott rá serdülő korában. Az egyetem elvégzése után Tordára került gimnáziumi tanárnak. Már elkészült habilitációs munkájával a kolozsvári egyetemen, midőn az első világháború ezt a szándékát tönkre tette. Mint Ma- rostorda vármegye kormánybiztos-főispánja, az utolsó pillanatig iytartott állomáshelyén. Élete ettől fogva szakadatlan háttérbe szorítás a felszabadításig. Előbb fogság az osztályrésze Erdélyben, aztán a kiutasítás, majd a budapesti korai nyugdíjazás. Többé nem oktathatta az ifjúságot, melyet annyira szeretett. A fiatal nyugdíjas számára megmaradt a családi tűzhely és a szellemi munka. Erejét és idejét felülmúlóan látott munkához. Tanulmányai, cikkei, bírálatai csakhamar visszhangot keltettek a magyar nyelv egész területén. Irt és előadásokat tartott, az értelmiségnek s a munkásoknak, igen nagy hatással volt a csehszlo- ákiai és romániai magyar ki- ebbség radikális fiatalságába a harmincas években. Meggyőződése volt, hogy a neveles nem független a társadal- T állapotoktól. Pedagógiai 'szemlélete és reform-tervei éppen ezért mindig a társadalmi létformák változására épültek s nem egy osztályra, hanem az egész népre vonatkoztak. Emlékszem, hogyan fejtegette nekünk 1931-ben az általános iskola tervét. Mikor a második világháború véget ért, számára is megnyílt a szabad tevékenység. Már gyengélkedő testtel, de töretlen lélekkel állott munkába. Nem kímélte erejét. Irányította a magyar pedagógusok szervezkedését, első elnöke lett a Pedagógus Szakszervezetnek, később örökös díszelnöke, jelentős szerepet játszott az iskolai nevelés terén, mint az Országos Köznevelési Tanács alelnöke. Bölcsen és hittel dolgozott haláláig. Ifjú korától kezdve a magyar szellemi élet teljes és közvetlen megismerését tartotta egyik fő feladatának. Kiválóan ismerte régi irodalmunkat, kevéssé ismert íróinkat és gondolkodóinkat. Hazai dolgokon túlmenő tájékozódása kezdettől fogva a francia műveltség felé irányította. Első nagyobb tanulmánya A gyermektanulmányozás fontossága az elemi és középiskolák egymáshoz való viszonya szempontjából, Tordán jelent meg, 1910-ben. A következő a szülők, tanárok és gyermekek viszonyáról szólt. Az első világháború elején ír a francia középiskolák szervezetéről és szelleméről. 1916-ban feltűnést kelt beszámolója franciaországi tanulmányútjáról. Sokat foglalkozott Rousseauval. 1916-ban jelent meg Kolozsvárt egy tanulmány-kötete Rousseauról, egy évre rá Az emberré nevelés elve Rousseau pedagógiájában s 1918- bari ugyancsak Kolozsvárt adják ki Rousseau jelleme című művét. Kemény Gábor lelki életét ugyanazok a lázongó érzések uralták, mint Rous- seau-ét. De nem sodorták el, mert Kemény Gábor forrása, amely érzelmeit és gondolatait táplálta, a magyar társadalom volt, nem az egyén, mint a francia gondolkodóé. Társadalmi felfogása és re- formációs protestantizmusa vezette Vajda Péter elfeledett alakjának visszaidézéséhez. Levéltári kutatások alapján kiadta és bevezette Vajda Péter nagyszerű Erkölcsi beszédeit, a magyar evangélikus tájékozódás egyik legfontosabb haladó hagyományát. Ezért foglalkozott a magyar haladó értelmiség fejlődéstörténetével, ezért írta meg a magyar- országi nemzetiségi kérdésről szóló nagy tanulmányát s ezért foglalkozott behatóan Szabó Dezső szerepével a magyar szellemi életben. Irodalmi tanulmányai és kritikái éppoly pedagógiai célzatúak, mint a fogalom szőkébb értelemben vett nevelésügyi művei. Ne feledjük felsorolni az Iskolai értékelés és kiválasztás című 1934-ben megjelent könyvét, továbbá a Nagy László életművéről írott művét, a Tessedik Sámuel életéről és munkásságáról szóló tanulmányát egy Tessedik- kötetben, Apáczai Csere Jánosról szóló tanulmányát 1947-ben („Apáczai vonalán”), vagy a modern pedagógiai reformokról írt összehasonlító értekezését, mely a Szocializmus című folyóiratban látott napvilágot. Fontosak Schneller Istvánról s a nevelés fogalmának tudományos és szociális meghatározásáról szóló írásművei. Harmóniája adta neki a nyugalmat és biztonságot. Csak ilyen ember tudott másokat vigasztalni és vezetni. Szenvedett ő is, de a szenvedést nem engedte elúrhódni a lelkén. Néhány panaszló szó, amit egyszer fáradtan és elfásulva pozsonyi küzdelmeim elején egy hozzá írott levélben megütöttem, olyan erőfeszítésre ingerelte, hogy öt oldalas hosszú levélben válaszolt, kimerítően s halálos pontossággal rátapintott a dolog lényegére. Mindenekelőtt kijelentette, hogy nincs iga-» zam. Nem csalódhat — írta — az ember megismert elvi álláspontja és hite helyességében. Saját életét teregette ki a levélben, holott rendkívül szemérmes volt magánügyeiben. Függelékül pedig egv 1918-ban írt versét másolta le, melyet soha senkinek nem mutatott meg, vívódásainak és útkeresésének ezt a nem szándékolt ősziniteségű; hanem valóban teljes nyíltsá- gú vallomását. Most is megrendültén olvasom, annyi esztendő után. így győzött meg engem. Kemény Gábor igaz ember volt. Az élet értelmét a családban látta. „Otthonunk' négy fala a legerősebb várunk s az asszony, aki csak a mi asszonyunk akar ■ lenni s a gyermek, aki az élethez való igenlés nagy örömével átveszi tőlünk az örökséget, hogy egészebbet, befejezettebbet alkosson, mint amilyent mi tudtunk” — írja ’említett levelében. Igazat adunk neki. Olyan barát volt ő, akitől távol állott minden haszonlesés. A családi tűzhely melegéből nézte nemzete problémáit. Meg volt róla győződve, hogy a családi nevelésnek alapvető szerepe van a társadalmi nevelésben. Szocialistává belső meggyőződésből vált. a szabadulás és szabadítás, az építés és rendezés mély vágyával és örömével. Hitt a leíki- :sméretben, a kötelességérzetben, a becsületességben, mint fontos és nélkülözhetetlen erkölcsi fogalmakban. Elutasította az erőszakot s.azt a felfogást, hogy cél szentesíti az eszközt. Hitt a kölcsönös segítség elvében, hitt az emberben. Kemény Gábor azok közé tartozott, akiket a bölcs Eötvös József szövétveb-embe- rebnek nevetett, valóban sokaknak világított. Világítania kell ezentúl is. Szalatnai Rezső
