Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-11-13 / 46. szám

Az egyháztörténetből: A huszitizmus Magyarországon István király helyes útra vezette a magyar népet, ami­kor a keresztyénséget elter­jesztette, azonban az az egy­házi élet, amit a magyarság átvett, a keresztyénség közép­kori formája volt, s ez máris sok nehézséget rejtett magá­ban, ami a későbbiek folya­mán egyre súlyosabban érez­tette hatását. A ROMAI EGYHÄZ BÍRÁLATOT HÍV KI MAGA ELLEN A középkori római egyház szorosan összeszövődött a feu­dalizmussal. A főpapok a ki­rályoktól István király után is nagy javadalmakat nyer­tek, az ország nagy részét ők bírták, és az állami ügyek in­tézésére is ők gyakoroltak döntő befolyást. Nagy hatal­mukat, egyházi és állami hi­vatalaikat azonban igen gyak­ran önző céljaikra, kincsek gyűjtésére használták fel. A főpapok tizedszedői a jobbá­gyokat és kisnemeseket egy­aránt sanyargatták, sőt a fő­papság jótékonykodás címén az alsó papságot is megadóz­tatta. Ugyanakkor a nép tanítás és Isten igéjének meghallga­tása nélkül nevelkedett fel. Szentek, képek, ereklyék tisz­teletéből, böjtölésből, búcsú­járásból, külső szertartások­ból és babonákból állott a nép vallása. Máriának ha­zánkban mintegy 140 helyen mutogatták csodatevő képeit. De a Szentírásról, Krisztus érdeméről, a hit által való megigazulásról, a keresztyén hit e fő igazságairól a nép semmit sem tudott. Az egyház külső és belső romlottsága mellett is mindig voltak hazánkban is egyesek, akik Isten igéjét olvasták és az ige szerint élni is igyekez­tek. Ilyenek voltak a francia Vald Péter és a cseh Húsz János követői, akik mint Eu­rópa többi országában, úgy ha_ zánkban is egyengették a re­formáció útját. Hazánkban Vald Péter kö­vetőit patarénusoknak nevez­ték. Ellenük 1228-ban hazánk­ban is felállították az eret­neknyomozó törvényszéket. Ha egy időre el is fojtották az általuk keltett mozgalmat, az egyházi visszaélések újra meg újra feltámasztották a különféle eretnekségeket”, amelyek mind az Isten igéje alapján szálltak szembe az uralkodó római egyházzal. HÚSZ JÄNOS ÉS MOZGALMA Húsz János prágai egyete­mi tanár (1369—1415) egyházi reformmozgalma a cseh nép széles rétegeit lelkesítette. A római visszaélésekkel való bátor szembeszállása miatt a csehek szinte nemzeti szent­ként tisztelték, majd amikor 1*415-ben a konstanzi zsinat máglyahalállal kivégeztette, egész Csehországban felkelés tört ki. A HUSZITÁK KÜZDELMEI A huszitákkal szemben nagy erőket vonultatott fel mind a középkori római egyház, mind a feudális társadalom. Zsig- mond király keresztes hábo­rút vezetett ellenük, 1419-től 1436-ig tartottak a huszita há­borúk. Amikor Csehországban különösen szorongatták a hu­szitákat, akkor menekültek részben Magyarországra, rész­ben Lengyelországba. így ke­rült kapcsolatba Magyaror­szág a huszitizmussal. Prokop nevű huszita vezér egészen Pozsonyig nyomult. 1431-ben már csaknem egész Észak-Magyarország a befo­lyásuk alá került. Az áll uiúó harcokban különösen az Illá­vá melletti csatában szenved­tek súlyos vereséget 1432-ben, de a következő évben már ke­zükben volt Nagyszombat, Körmöcbánya és az aranybá­nyák vidéke is. Perdus hu­szita kapitány Késmárkot fog­lalta el, majd megvetették lá­bukat a Szepességben is. Mindezt a sikert a lakosság támogatása révén érték el, hi­szen különösen az elnyomott rétegek örömmel támogatták a feudalizmus és az uralkodó egyház elleni küzdelmet. A huszitizmus tüze Erdély­ben is megjelent. Bihar és Szilágy megyében máig is sok csúcsíves templomról emlege­tik, hogy azokat a husziták építették. A prágai egyetemen tanult magyarok is a huszitizmus buzgó terjesztői voltak, közü­lük több magyarországi huszi­ta vezető került ki. Amikor 1437-ben egyezség jött létre a mérsékelt irányhoz tartozó huszitákkal, jellemző, hogy ezt magyar nyelven is kihirdet­ték, ami annak a bizonysága, hogy a magyarok szerepe is számottevő volt a huszitiz­musban. Már a husziták megkezd­ték a Szentírás egyes részei­nek magyar nyelvre való le­fordítását. Tamás és Bálint huszita papok szorgalmas munkája révén született meg a mi úgynevezett huszita bib­liafordításunk. Az üldözés elől Moldvába voltak kénytelenek menekülni, itt volt csak nyu­galmuk fontos munkájukhoz. AZ INKVIZÍCIÓ MŰKÖDÉSE Az eretneknyomozás szervei (Inquisitio Haereticae Pravi­tatis) csakhamar működésbt léptek Magyarországon is a husziták ellen. A pápa külön inkvizitort küldött Magyar- országra Marchiai Jakab sze­mélyében, aki 1436-ban kezd­te meg „működését”. Az eret­nekeket megkínoztatta, mág­lyára vitette, és még a halot­takat is kiásatta sírjukból, hogy megszégyenítse őket. A pápai inkvizitor írásba foglalta a magyarországi eret­nekek tanait. Jelentése sze­rint tagadták a pápa főható­ságát. Azt hirdették, hogy „a A budapesti protestánsok közös reformációi ünneplésé­ről legutóbb számoltunk be olvasóinknak. Gyülekezeteink­ben mindenütt megünnepel­ték a reformációt, sokhelyütt egészhetes előadás-sorozatot, igehirdetés-sorozatot tartot­tak, másutt más protestáns felekezetekkel együtt ünne­peltek, szószékcseréket tar­tottak. Valamennyi gyüleke­zetünkben megtartották a reformációi istentiszteleteket. TATABÁNYA. Tatabányán a helybeli protestáns egyhá­zak október 30-án tartották már hagyományossá vált kö­zös reformációi emlékünne­pélyüket. Szabadi Gusztáv baptista prédikátor írásma- gyarázattal, dr. Mezey Lóránd református esperes előadás­sal, Selmeczi János evangé­likus esperes pedig úrvacsorái igehirdetéssel szolgált. Az ünnepélyt Bakonyi Dezső re­formátus lelkész szavalatai, Lábossá Lajos evangélikus lelkész orgonaszámai és Ve- lits Erzsébet szólóéneke gaz­dagították. BUDAVÁR. A gyülekezet­ben október 28—31-ig estén­ként igehirdetések hangzottak el a gyülekezet lelkészeinek szolgálatával, akik a hét töb­bi estéjén a Szilágyi téri és a Torockó téri református gyülekezetekben is szolgáltak. Qktóber 30-án este a Torockó téri református templomban tartott közös reformációi em­lékünnepen Várady Lajos evangélikus esperes prédikált, október 31-én este a Bécsi­kapu téri evangélikus temp­lomban dr. Joó Sándor refor­mátus lelkész hirdetett igét. Mindkét alkalommal a két gyülekezet tagjai számára közös úrvacsoraosztás volt. Nigéria függetlensége októ­ber elsején jogerőssé vált. Ez alkalomból a Nigériai Keresz­tyén Tanács egy üzenetet ho­zott nyilvánosságra, melyben üdvözli a tényt, hogy Nigéria 35 millió lakosa a jövőben mint szabad nemzet foglalja el a nemzetközi életben az őt megillető helyet. Felhívja az ország keresztyénéit, „töltsék be hűséggel állampolgári kö­telességeiket és ebben példa­képül álljanak”. Az állammal való lojalitást kéri a Keresz­pápai kiváltságokat nem kell figyelembe venni, a pápának nincs nagyobb tekintélye, mint az egyszerű papnak”. Nem tisztelték a szenteket és az ereklyéket, sőt azt állítot­ták, hogy azokat kapzsiságból találták ki. Nem ismerték el a papság kiváltságos helyze­tét, a világi javak körül sür­gő-forgó papokat az ördög esz­közeinek nevezték. A dézs- mákkal, anyagiakkal és tiszt­ségékre töréssel foglalkozó pa­pokat tekintették az igazi eretnekeknek. Kimondták, hogy „a római egyház hamis, a sátán zsinagógája, embe­rek találmánya, a kárhozat anyja, minden rossznak for­rása és eredete.” VAN KERESZTYÉNSÉG ROMAN KÍVÜL IS A huszita tanokban sok elő- reformátori vonás volt, kü­lönösen is ilyen a Szentírás­hoz való visszatérésnek a sür­getése, az anyanyelvi Biblia és istentisztelet bevezetése, a középkori egyházi visszaélé­sek megszüntetése. így a ma­gyar nép, amely már István király előtt is megismerkedett a keleti keresztyénséggel, az ortodoxokkal, most az eret­nek mozgalmak hatására újra átélhette azt, hogy van ke­resztyénség ' Rómán kívül is, sőt a Szentírás alapján kö­vetelni lehet a keresztyénség eredeti formájához való visz- szatérést is. Ennyiben a huszitizmus elő­készítője volt a reformáció­nak Magyarországon is. Dr. Ottlyk Ernő KŐBÁNYA. A gyülekezet­ben istentisztelet-sorozatot tartottak a reformáció alkal­mából: Hitből élő egyház, Re­ménységben szolgáló egyház, Szeretetben szolgáló egyház címen. BUDAPEST-ANGY AL­FÖLD. A gyülekezet két is­tentiszteleti helyén: Váci út 129. szám alatt és a Fóti úti templomban reformáció esté­jén igehirdetés, illetve előadás hangzott el: Tovább Luther útján témával. FASOR. A gyülekezetben a helyi református gyülekezet­tel karöltve tartottak egy he­tes reformációi sorozatot. Há­rom estén a református temp­lomban Koren Emil szolgála­tával, három estén pedig az evangélikus templomban re­formátus lelkészek — köztük Szamosközi István református püspöík — szolgálatával. A közös ünnepi estén Koren Emil esperes tartott előadást, Peskó Zoltán orgonáit és a fasori evangélikus énekkar énekelt. CSEPEL. A csepeli protes­táns gyülekezetek október 24—30-ig közös reformációi hetet tartottak a központi re­formátus egyház gyülekezeti termében. Az igehírdetési szolgálatokat dr. Szabó Géza és Nagy Kálmán református, Mezősi György, Barcza Béla és Kozma Évamária evangé­likus lelkészek végezték: A Hegyi Beszéd mai üzenete a reformáció fényében — össze­foglaló címen. Az ünnepi hét befejezéseképpen október 30-án szeretetvendégséget tartottak, amelyen dr. Ottlyk Ernő, az Evangélikus Teoló­giai Akadémia dékánja tartott előadást. tyén Tanács minden olyan ügyben, „amely Isten akara­tával és Krisztus parancsai­val összhangban van”. Hang­súlyozza, hogy az állam is, az egyház is különleges funkció­kat tölt be, de mindkettőnek megbízatása, hogy jószándékú együttműködésre készséget mutassanak. A nigériai protestáns egy­házak országuk függetlensége alkalmából október 2-án öku­menikus hálaadó istentiszte­letet tartottak. ffcÜLFÖLDÖN w TÖRTÉNT Nyugat-berlini bíboros, mini a bonni politika szószólója Október 16-án Döpfner nyu­gat-berlini bíboros Szent Hed­vig — Szilézia védőszentje — ünnepe alkalmából prédiká­ciót mondott, — állítólag a megértés és megbékélés szol­gálatában. Miféle megértést és megbékélést kell azonoan érte­nünk? A nyugatnémet bíboros ugyanis prédikációjában azért szállt síkra, hogy a „hasát vesztett németek” találkozói­kon „hazájuk szellemi és val­lási örökségét törekedjenek elevenen megőrizni”. (Idézet a „Welt” októoer 17—i szamáDÓl.) Nemigen képzelhető el, hogy a revansizmus létjogosultságá­nak ez a nem is nagyon bur­kolt „vallási igazolása” Len­gyelország megértésére és regengesztelésére számíthat. De nehezen nevezhető en­gesztelő gesztusnak az is, ha egy bíbomok Nyugat-Berlin- ben a szószékről „intő szóval” fordul a lengyel katolikusok felé és őket farizeus módon „óvja”, hogy „a nacionalista ösztönök visszaélésétől ne en­gedjék magukat befolyásolni. Aligha nevezhető engesztelő gesztusnak az is, amikor ugyanaz a bíboros kísérletet tesz arra, hogy a nyugatné­met politikát megvédeknezze a népi Lengyelország néhány kemény, gyanakvó szavával szemben”. Inkább arról van itt szó, hogy újra valami olyan kísérlet történik, mint a má­sodik világháború kirobbantá­sa előtt, hogy a német soviniz­must megint csak valamiféle „lengyel nacionalizmus”-sal igazolják. Döpfner prédikációja nem minősíthető másként, mint a nyugatnémet bíboros olyan egyházpolitikai, de inkább po­litikai megnyilatkozásának, mely teljes összhangban van a nyűgatnémet kormány poli­tikájával. Ez a prédikáció egy­ben feltárja azt a meglévő, bár lappangó ellentétet is. mely a nyugatnémet és a len­gyel katolicizmus között áll fenn. Nem hiába hozta a nyu­gatberlini „Tag”, egyik októ­ber 18-i kommentárjában, Döpfner bíboros prédikációját közvetlen összefüggésbe azzal a prédikációval, melyet a len­gyel prímás: Wisynszky bíbo­ros, két hónappal előbb Ma- rienburgban tartott. Aligha kétséges, hogy a nyugatberlini bíborosnak az a prédikációja, melyet a nyugatberlini kom­mentátorok (pl. a „Tag”) úgy jellemeznek, mint Lengyelor­szággal szembeni „világos sza­vakat” — tehát bizonyos érte­lemben a lengyel prímás rendreutasítását — nemigen fogja eloszlatni a lengyel ka­tolikusoknak a német politi­kával és annak propagandisz- tikus fogásaival szembeni tar­tózkodását. A Neues Deutschland jelenti: „Döpfner bíborosnak a népi Lengyelország katolikusaihoz intézett azt a felhívását, hogy csökkentsék Nyugat-Német- országgal szembeni bizalmat­lanságukat és tie engedjék magukat »propaganda« által befolyásolni, most a varsói katolikus napilap a »Slowo Powszene« határozottan visz- szautasította. A lengyel nép bizalmatlansága — hangsú­lyozza az újság — nem »pro­paganda« eredménye, hanem megcáfolhatatlan tényeken alapul. Döpfner megkísérelte ugyan, hogy tisztára mossa a bonni revánspolitikát, de ma­ga a nyugatnémet klérus nem egyszer bebizonyította, nem utolsó sorban a revansista találkozásokon való részvéte­lével —, hogy helyesli a re- vanspolitika álláspontját. A katolikus lap végül megálla­pítja, hogy a megbékélésre szólító felhívást nem jó címre irányították.” Ezzel összefüggésben kell rámutatnunk arra is, hogy a katolicizmus politikai egysé­gét más országokban is a meghasonlás fenyegeti. Gon­doljunk csak pl. Franciaor­szágra, ahol éppen mostaná­ban az algériai kérdéssel kap­csolatban úgy látszik, hogy komoly konfliktus támad a katolicizmus jobb és bal szár­nya között A spanyol katolikus papok Franco elleni fellépéséről an­nak idején hírt adtunk la­punkban. FIL Hegyek ölén feküdt a Gali­leai tenger. Álmait az idő és az ég őrizte. Partja mellett körös-körül apró falvacskák húzódtak meg, falvak, ame­lyek olyan jól ismerték az Üdvözítőt és amelyeket mi is jól ismerünk az Újszövetség­ből. A házak hátát mindenütt hegyek takarták, védték a külső világtól. Az eleje min­den falunak nyitott volt és a szemben levők átláttak egy­máshoz, mint a világvárosok ablakain a szomszédok, ahol keskeny az utca. Északon a havas Hermon csúcsai csillog­tak, délen kanyargós völgy nyitott kapuja engedte jönni- menni a jámbor izráelitákat Jeruzsálem felé. E völgyben csordogált a Jordán a Holt- tenger felé, lassan koptatva a hegyek lábát és az időt, hi­szen ráért. A folyó ezer évek­ben mérte a korát. Itt, az északi parton van Kapernaum, tőle nem egészen órányira Bethsaida, nyugaton, ahol a nap a hegyek mögé bukik, Magdala és kissé délre tőle, alig néhány mérföldnyire Tibé- riás. Egyik községből jól látni a másikba, hogyan szárítják, javítják hálóikat az emberek, hiszen alig tenyérnyi ez a ten­ger, mélyen a tenger színe alatt. Jámbor és egyszerű embe­rek éltek itt. Az élet felté­tele a tenger volt, a szántó­föld, a kenyér, a víz és a belőle fogott hal. Itt csak ha­lászok laktak. Azok a tanítványok is, aki­ket Jézus ezen a vidéken hívott el, halászok voltak. András, Péter, Bertalan és Filep, akiről most sző lesz. Bethsaidából való, András és Péter falujából. Jézus igen rövid hívással hívja el: „Kö­vess engem!” Filep erre a rö­vid hívásra lett tanítvány. Ez a Filep az, aki nem sokkal később Náthánáelnek szólt: „Aki felöl írt Mózes a tör­vényben, és a próféták, meg­találtuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.” A hidegvérű, nehezen lelkesedő Náthánáel kétkedő szavaira: „Názáretből támadhat-e valami jó? — Filep csak ennyit mond: „Jer és lásd meg!” (Ján. 1,46—47.) Már több tanítvány lehet együtt s Filepben amolyan első lelkesedés, rajongás van, amikor maga is a hivogatás munkáját végzi. Talán bizony­talan hitének van szüksége arra, hogy minél több embert tudjon Jézus körül, közöttük majd csak akad olyan is, aki biztosan felismeri, hogy Mes­siás-e a Názáreti. Van egy hozzá hasonló a tanítványok között, szíve össze is csendül az övével, András. Fel is té­telezhetünk közöttük szoro­sabb barátságot, miután az apostoli névsorban is mindig együtt szerepelnek. (Jakab után ugyan testvére, János van megemlítve, de csak az egyszerűbb kifejezés miatt. Mt. 10,2-3.) János evangé­lista erre a barátságra gon­dolhat, amikor a 12. fejezet szerint húsvétkor Jeruzsálem­ben görögök keresik Jézust. Filep Andrásnak szól, majd mindkettő Jézusnak. Budapest, 1960. november 13-án Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Egyházzenei áhítat dr. Kékén András. Fasor de. fél 10 iíj. Blázy Lajos, de. 11. Palotay Gyula, du. 5 Szeretetvendégség. Dózsa Gy. út de. fél 10. Sülé Károly Üllői út 24. de.fél 10. Kar­dos József, de. 11 Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. de. 10. Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57,b. de. 10 (szlovák) dr. Szilá- dy Jenő, de. s/,12 Kardos József, Thaly Kálmán u. de. 10. Drenyov- szky János, de. 11 Rédey Pál, du. 8 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Takács József, du. 5 Sze­retetvendégség . Szita István. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vaj­da Péter u. de. fél 12 Takács Jó­zsef. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Gyarmat u. de. fél 10 Bo­ros Károly. Fóti út 22. de. 11 Gádor András. Váci út 129. de. 8 Gádor András. Újpest de. 10 Blá­zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. So- roksár-Ujte.ep de. fél 9. Rákospa­lota MAV-telep de. fél 9. Rákos­palota Nagytemplom de. 10. Rá­kospalota Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9 Karner Ágo6ton. EP Neki is, mint minden apos­tolnak, egy belső utat kell végigjárni, amíg Jézusban az Isten fiát, a Szabadítót fel­ismeri. A nagy kenyércsodá­nál még nem ismerte fel Krisztusban Isten hatalmát és erejét. Ott vannak azon a vi­déken, amelynek minden szeg­lete ismerős Filep előtt. Ti bé­ri ás utcáit nemegyszer rótta, hátán a csepegő kosárral, benne a frissen fogott halak; És amikor eladta, vitt is haza pénzt, meg nem is. Most itt vannak ugyanezen a vidéken. A Tibériás fölé húzódó hegy­re megy sok-sok ember Jézus után. „Mikor azért felemelő Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek; Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek? Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni. Felele neki Filep: Kétszáz dénár áru kenyér nem elég ezeknek, hogy min- denikők kapjon valami ke­veset.” (Jn. 6,5—7.) Filep rosz- szul állta meg a próbát! Filep itt még a régi! Számol, mert a kenyeret meg kell venni, de nem számol Krisztus mes­siási hatalmával. Filepnek ezt kellett volna mondania: „Te adsz Uram, egyedül te adhatsz ennyi népnek!” Ekkor azonban Filep még nem tud­ta, hogy Jézus az életnek ke­nyere. Sőt, még elég soká ho­mályos a látása. Az utolsó vacsora után, a Geisemáné kertben vesszük ezt észre nála. Amikor Tamás ezt mondja: „Uram, nem tud­juk, hová mégy, mimódon tudhatnánk az utat? Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, ha­nem ha én általam. Ha meg­ismertetek volna engem, meg­ismertétek volna az ón Atyá­mat is, és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt. Monda néki Filep: Uram, mu­tasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk! Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok és mégsem ismertek meg engem, Filep?” (Jiü 14,5—8.) Jézus kérdése szomorú. Filep válaszában, ill. kérdésé­ben nemcsak a gyenge lábon álló hit, de az igazi izraelitái reménj'sége is megszólal. Filep úgy akarja látni Jézust, mint az Ószövetség népe Mózest; amikor az Istennel találkozott. Ne lehessen rátekinteni. Ak­kor egyenlő igazán az Atyá­val. Még nem is sejtette, hogy milyen lesz az út a Golgothán keresztül a feltámadás dicső­ségéig. Mennyi megaláztatáson kell Urának átmennie, és hogy a megaláztatás is a megvál­tás munkájához tartozik Filep még itt látja őt, keserű pohárral a kezében, s a féle­lem verejtéke borítja Mes­tere arcát. De hamarosan el­jön az idő, amikor Filep sze­méről is lehull a hályog. A föltámadott Jézusban már a dicsőségest köszönti. Ez a ta­lálkozás már végleg elmélyíti benne a hitet. Most már nerc kételkedik, mindent látott. Boldogan áll Ura szolgálatá­ba és a hagyomány szerint a mai Törökország (Kis-Ázsia' területén, Frigiában misszió­nál mindaddig, míg mártír­halált szenved Uráért. Rédey Pál Rákosszentmihály de. fél 11 Kar­ner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. 11 Madocsai Miklós, este 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. du. 5 Vámos József. Tarcsay Vilmos u. 11. de. 9 Zoltai Gyula, de. 11 Zoltai Gyu­la, este fél 7 Ruttkay Elemér, resthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Diana út du. 6 Szeretet­vendégség. Kelenföld de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. 11 dr. Re- zessy Zoltán, du. 6 Kendeh György. Németvölgyi út 138. de. 9 Kendeh György. Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 dr Benes Miklós. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11 du. 6. Vidéki háromszobás csa­ládi házamat 400-as gyű­mölcsösben elcserélném nagybudapesti területen 2 szobás családi házért. Telefon: 428 16—22-ig. —268 A reformáció megünneplése gyülekezeteinkben A nigériai egyházfanács üzenete ISTENTISZTELETI REND

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents