Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-10-09 / 41. szám

SZERESS! ISTEN - SZERETET Istennek sok jelzője van. Az igazi, minden gazdagságát, hatalmát, lényegét ez a jelző fejezi ki: Isten — szeretet! Minden cselekedetét, így a teremtést, megváltást, meg­szentelést ez az erő hatja át. Szeretetének nincsen árnyéka, nem kíséri titkos, hátsó gon­dolat, nem takargat véle egy másik, egy ellentétes érzést. Ezért olyan csodálatos minden, ami hozzá fűződik, mert Isten — sohasem magát szereti. Szeretete szakadatlanul ára­dó. Ha a Golfáram eltérne valamiképpen eddigi irányá­tól, akkor az északi országo­kat előbb-utóbb jégpáncél bo­rítaná és megfagyna minden. De a Golfáram megszabott irányában folyik, életet és meleget hordozva magával. Ilyen Isten szeretete is azzal a különbséggel, hogy az egész világ számára adja azt. Ez a szeretet nem csökken, nem gyengül el. Hatását nem tudjuk kiszá­mítani, statisztikába vagy rendszerbe foglalni. Semmiféle emberi mértékkel nem va­gyunk képesek még csak ösz- szehasonlítani sem. Nincs köt­ve egyházi szervezethez, vál­táshoz, vagy bármiféle lelki mozgalomhoz. Ott is mutatko­zik, ahol nem is várnánk vagy sejtenénk. Áthatja az ember világát és életét éppenúgy, mint az állatok és növények világát és életét. KIT SZERET ISTEN? Isten szeretetének is tárgya van, valakire, valakikre, sőt mindenkire és mindenre irá­nyúi. Ha nem így lenne, ak­kor Isten elvesztené szentsé­gét, mert önzővé válnék. De ö nem akarja szeretetét meg­tartani önmagának. Páratlan mivolta éppen abban van, hogy elpazarolja. A tékozló fiú történetében (Lk. ev. 15. fej.) az Atya is tékozló, de egészen másként, mint a fiú. A fiú a bűnre, a bűn által tékozol, az Atya a jóra, a jóért. Jézus főpapi imádságában vallomást tett arról, hogy őt szereti az Atya. Ez a szeretet öröktől fogva való. Ezért nincs közöttük semmi elrejtett, ti- ‘ tok, Cselekedeteikben egysé­gesek. Az ítéletet is reá bízza. (Jn. 17, 24, — Jn. 5, 20, — Jn. 3, 25) Jézus a szeretet arany- irídja Isten és az ember között. A világot is szereti Isten. Az „aranyevangélium”-nak ép­pen ez a legáldottabb tartal­ma: szeretetét csak a Fiú ál­dozatával lehet kifejezni és vele az a célja, hegy senki ne vesszen el a világból. A világ alatt az egész te- remtettséget kett értenünk úgy, ahogyan az Isten tervei szerint kialakult törvénysze­rűségével, szépségeivel, gaz­dagságával, az emberrel, a né­pekkel, az élőkkel együtt. Ez a szeretet gondviselő, fenn­tartó, — emberi kifejezéssel élve — szinte nemcsak atyai, hanem anyai. Az elgurult drachma történetében az öz­vegyasszony alakjában csil­lan fel ennek illusztrálása. — A világ nem él teljesen ennek a szeretetnek a tudatában, sőt olyan a magatartása, mint­ha az nem is léteznék. De ez nem készteti Istent szereteté­nek „felmondására”, vissza­vonására, mert szeretete hű­ség is, hosszútűrés is. A világ keretében szereti Isten az ö népét. Az ótesta­mentum ezt a népet még Iz­raelben mutatja előttünk, a sok nép közül kiválasztottban, amelyre reábízza törvényét és amely köteles a törvénynek engedelmeskedni. így akarja megőrizni a bálványoktól. „Az én népem ..mondja róla az Ür s ezzel tulajdonjogát érvé­nyesíti felette. Az újtestamen­tum világában ez a szeretet már kiterjed a „lelki Izráel”- re, a hívők közösségére. A vi­lág is Isten tulajdona, de Isten népe olyan gyülekezet, amely elismeri Isten uralmát. A vi­lág nem válaszol Isten igé­nyére, a gyülekezet azonban engedelmeskedik, tudomásul veszi azt szíve szerint. ISTEN SZERETETE — A VÄLTSÄG Az Ür szeretetének szemé­lyes kifejezése Jézus maga és halála a kereszten, a váltság. Isten szeretetének jele a nap­sugár melege, a gyümölcs íze, a pacsirta dala, a gyermek mosolya is, de legteljesebben, az egész világra szólóan Jé­zusban adta mindenkinek ön­magát. Ezzel a bűn és halál uralmának vetett véget. Bűn és halál mindig is a szeretet- lenséggel függtek össze s így a szomorúsággal, fájdalommal, közösségek széthúllásával is. A váltság az egyetlen út Isten szeretetének elfogadására. KIK SZERETIK ISTENT? A szeretet — viszonzásra vár. Jézus tökéletes volt a viszontszeretetben. „... én szeretem az Atyát és úgy cse­lekszem, amint az én Atyám parancsolta nékem ...” (Jn. 14, 31) — mondotta tanítvá­nyai előtt a Mester s ebből ismerjük fel, hogy a viszont­szeretet — Isten parancsainak megtartása, az engedelmesség. De erre csak ö volt képes, aki nem esett a kísértés ál­dozatául, mert erősebb volt, mint a bűn. Jézus szeretete az igazi mérték s ez a tanítványokra is vonatkozik. „Az az Isten iránt való szeretet, hogy meg­tartjuk az ö parancsolatait”. I. Jn. 5, 3. De a gyülekezet­nél, a tanítványoknál bele­zavar ebbe a szeretetbe a bűn. Küzdelem kezdődik s ez folyamatos. MI A SZERETET? Akár az Atyára, vagy a Fiúra, vagy a tanítványokra nézve kérdezzük, azt kell mon­danunk, hogy a szeretet nem­csak a szív érzése, hanem az érzelem, értelem, akarat, kép­zelet együttműködése. A sze­retet — élet. A szeretet a má­sikért való szolgálat. Ezért: „ ... legnagyobb a szeretet...” Várady Lajos Tessedik nevét viseli egy új iskola Az iskolában, a földrajz órán úgy tanultuk, hogy a Cserhát hazánk egyik legked­vesebb dimbes-dombos, erdős vidéke. Évtizedekkel később, csak most jutottam el erre a valóban vadregényes tájra egy kulturális jellegű kirándulás­sal. Az történt ugyanis, hogy az eldugott kis nógrádmegyei fa­luban, Cserhátsurányban, a volt Sréter-féle kastélyt rend­behozták és benne egy szép, új, hat-tantermes általános is­kolát avattak fel. Amikor Tessedik Sámuel 1767-ben németországi tanul- mányútjáról visszatért, először itt lakott. Stréteréknél volt há­zitanító és lelkész. Innen ke­rült aztán Szarvasra. Jogos te­hát és egyben megtisztelő, ha egy iskola homlokzatán Tes­sedik Sámuelnek, a külföldön is ismert és elismert pedagó­gusnak neve ékeskedik. Ismert s elismert volt, mert sokat és újat alkotott A surányi iskolában szep­tember 24-én a névadó ünnep­ségen az iskola agilis igazga­tója, Péter Béla ismertette a nagy reformpedagógus, a sok­oldalú haladó gazda és a buz­gó gondolkozó, Tessedik, küz­delmes és nagyjelentőségű munkásságát, melyet nekünk is folytatnunk kelL A bensőséges ünnepség zá­rószavaiban a surányi Tesse- dik-iskola patronálását vállaló Mezőgazdasági Múzeum fő­igazgatója, Matolcsy János, rámutatott arra, hogy ma is milyen élő Tessedik pedagó­giája, mezőgazdasági termelés­fejlesztő munkássága és a falu gazdasági, szociális és kultu­rális felemelésére irányuló te­vékenysége. Pedig Tessedik mindezt más körülmények kö­zött végezte, mint a mai vi­szonyaink, amikor államunk az ily irányú fáradozásokhoz minden támogatást megad. Neki a legnagyobb nehézsé­gek között, úttörőként kellett küzdenie. De Tessediktől azt is megtanulhatjuk, hogy tu­dással és akarattal az olyan nehézségek is leküzdhetők, amilyenekkel még ma is ta­lálkozhatunk a falun, például mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével kapcsolatban. Matolcsy János kérte, hogy az iskola tanerői Tessedik szel­lemében neveljék a falusi ag­rárfiatalokat, azok pedig igye­kezzenek alaposan elsajátítani az életre való ismereteket. Ez­után sok sikert kívánt az is­kola működéséhez; A jó kívánságokhoz mi is szívből csatlakozunk. Dr. Sc. M. HÉTRŐL—HÉTRE Mit kíván az Isten ? Mik eás fi, 8. Isten az ő igéjével szol bele az életünkbe! Nem mindig kellemes, amit mond. Azzal, hogy Isten beleszól az életünkbe, irányítani akarja magatartásunkat. Jó arra is figyelni, amit tilt és azt nem cselekedni. Ha pirosra van állítva a szemafor és mégis megindul a gyorsvonat a tilos vágányon, abból baj származik! És jó figyelni arra, amit parancsol és néki kész­ségesen engedelmeskedni. A most következő hétre is úgy szabja meg Isten a maga­tartásunkat és azt kívánja, hogy cselekedjük az igazságot. Ez roppant nehéz, mert mindig megkötöz bennünket a saját igaz­ságunk. Az igazság cselekvéséhez mindenekelőtt önmagunk legyőzésére van szükségünk. Az önzésünk felett pedig Jézus segítségével lehet diadalmaskodni. Luther is így énekelt: Erőnk magában mit sem ér, mi csakhamar elesnénk... Le kell mondani arról, hogy mi vagyunk a központ, a cél! Jézus maga az igazság, azt kell tenni, amit ő mond és parancsol. Na Isten akarata szerint tesszük az igazságot, azzal együtt­jár az irgalmasság szeretete is. Ha ezt a szót használjuk, hogy irgalmasság, mindig jó az irgalmas samaritánus történetére emlékezni. Az irgalmas samaritánus nem gondolt a népe és a zsidó nép közötti ellentétekre, hanem azonnal segített. Le­hajolt a halálverítékben szenvedő emberhez és megtett érte mindent! Az irgalmasságot cselekvő ember soha nem gondol­hat arra, ami elválaszt. Az irgalmasságot cselekvő ember sze­retete mindig több, mint az önigazsága. Azt hiszem, hogy Istent jobban bántja az, ha mi keresz­tyének nem vagyunk készek a segítésre, mint az, hogy a nem- keresztyének nem hisznek Benne. Az igazságot cselekedni és az irgalmasságot követni csak az Istennel alázatosan járó ember képes. Az Istennel járó ember nem lehet fölényes, kioktató és nagyképű, csak aláza­tos. Még a gyűlölet és rosszakarat pergűtűzében is! Irányítsa életünket az elkövetkezendő héten ez az ige, hogy mindaz, amit mondunk és teszünk áldásos legyen! Mind­ezzel a mindennapi életünk is megszépül és a világ számára is jót teszünk. Ezt a nyelvet az emberek megértik! Fülöp Dezső EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. űr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kladóbivatal: Budapest. VIII.. Üllői út 24. Telefon. 142—074 Előfizetési ara egy évre 60,— Ft, fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 608348/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Megjelent ÜJ HITTANKÖNYV Bibliai történetek címen. Az állami általános iskola IV. osztálya részére, írta: Kinczler Irén Ára: 6 Ft 50 fillér. Kapható a Sajtóosztályon, Bp. VIII., Üllői út 24. HÍREK KI KORMÁNYOZZA AZ EGYHAZAT? „Ki kormányozza az egy­házat? Nem az egyházi veze­tők, nem is ember, és nem is valamelyik hivatal, hanem Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, aki emberré lett, meg- feszíttetett és feltámadott. Ö az Űr és csak, ha az ő sza­vára hallgatunk, ha hivatá­sunkat az 6 szolgálatában vé­gezzük, ha döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy azok az 6 kegyelmét és igazságát fejez­zék ki, csak akkor tolódjuk meg kuszáit és mozgalmas ko­runkban is a helyes utat az igazán hívők számára. Arról van szó, hogy a harmadik vi­lágháború fenyegetettségében rá kell mutatnunk: Isten nem akarja a bűnös halálát, ha­nem azt akarja, hogy a bű­nös megtérjen és éljen.” Részlet Hans lwand egyik, (i960, január 16-i) leveléből. — Szentháromság ünnepe utáni 17. vasárnap az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt. 20, 20—28; szószéki igéje: Csel. 17. 16— 31. — Evangélikus vallásos fél­óra lesz a Petőfi-rádióban 1960. október 23-án, reggel 8 órakor. Igét hirdet: Harkányi László lelkész. — RUDABÁNYA. A ruda­bányai társegyházközség, a kis szórványgyülekezet, két esz­tendei áldozatos fáradozással elkészíttette a templomkerí­tést. 26 esztendeig állt beke- rítetlenül a rudabányai temp­lom. Fáradozásának sikeréért szeptember 25-én a gyülekezet az istentiszteleten is hálát adott Istennek. — BUDAVÁR. A budavári gyülekezet Bécsikapu téri templomában október 9-én, vasárnap este 7 órai kezdet­tel orgona-estet tart. Orgonái Peskó György orgonaművész. Igét hirdet Várady Lajos es­peres. • — BUDAPEST-ÁNGY AL­FÖLD. A gyülekezet október hó 16-án, délután 5 órai kez­dettel szeretetvendégséget tart. A szeretetvendégségen ének­kari és szólóének-számok Jé­zus Krisztus életének és földi működésének egy-egy mozza­natát tolmácsolják. A szeretet- vendégségre ezúton is hívjuk a gyülekezet tagjait, barátait és az érdeklődőket.- A KELET-BÉKÉSI EGY­HÁZMEGYE lelkészi munka- közössége szeptember 30-án tartotta ezévi hatodik munka­ülését Békéscsabán. A ho- miletikai munkaközösség (Fa­bók Ferenc) értekezlete után Kun-Kaiser József; „Luther hatása az anglikán egyházban” címmel tartott előadást. A munkaközösség ezután Mekis Adám előterjesztésében a bé­ke időszerű kérdéseivel fog­lalkozott, ugyancsak Mekis Ádám beszámolt az Országos Esperesi Értekezletről. • CSALÁDI HÍREK: Gyarmathy Dénes és felesége szeptember 25-én ünnepelték házasságköté­sük 25. éves fordulóját. Az ene- sei templomban a család roko­na, Szabó Kálmán lébényi lel­kész áldotta meg őket. Gyarmathy Dénes és felesége ezüst keresztelő é?s úrvacsorái készletet adományozott. A ke­resztelő és úrvacsorakészletet Kiss Jenő bezi—enesei lelkész avatta fel. — Petrovics Lajos, a büki evan­gélikus egyházközség góri filiá- jának hosszú időn át volt hű­séges gondnoka szeptember 13- án rövid, de súlyos szenvedés után 53 éves korában elhunyt. A gyülekezet nagy részvéte mel­lett szeptember 15-én temették el a góri temetőben. ,,Az igaz­nak emlékezete áldott — Baráth Zoltán asztalosmes­ter, a csöglei gyülekezet hosszú éveken át volt hűséges gondnoka és presbitere életének 79. évé­ben szeptember 22-én elhunyt. „Nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség”. (Fii. 1,21.) — Idős nő egy gyermek fel­ügyeletét vállalná különszoba bentlakással. Cím a kiadóban. — Harmonium eladó, L Tán­csics M. u. 13. Lé’grády. — Harangok újraöntését, ha­rangkoronák, harangállványok készítését, átalakítását, új rend­szerűre vállalja Ducsák István harangöntő, örszentmiklós, Dózsa Gy, út 26, Nem ismeretlen a% Isten! Ap. Csel. 17, 1€—31 Előállott pedig Pál az Areopágus közepén és így szólt: Athéni férfiak, úgy látom, hogy ti minden tekintetben na­gyon istenfélők vagytok. Mert mikor bejártam és szemléltem szentélyeiteket, egy olyan oltárra is akadtam, melyre ez volt írva: az ISMERETLEN ISTENNEK. Akit tehát ti ismeretle­nül tiszteltek azt hirdetem én nektek. Az Isten, aki terem­tette a világot és mindazt, ami abban van, mennynek és főid­nek Ura és nem lakik kézzel csinált templomokban. Emberi kéz szolgálatára sem szorul, mintha valami nélkül szűköl­ködnék, mivel ő ád mindennek életet, leheletet és mindent. Ezt az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette* hogy lakjanak az egész föld színén. Mivei tehát a% Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt gondolmmk* hogy az istenség aranyhoz vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, vagy az emberi művészet és elképzelés valamely alkotásához hasonló. A tudatlanság időszakát ugyan elnézte az Isten, de most már azt parancsolja minden embernek mindenütt, hogy térjenek meg. Mivel meghatározott egy napot, amelyen meg fogja ítélni a föld kerekségét igazságosan egy férfiú által, akit erre rendelt. Megbizonyította ezt mindenki előtt azzal* hogy feltámasztotta őt a halottak közül.” Ap. Csel. 17, 22—26? 29—SÍ 1. Pál Athénben az őt körülvevő emberek előtt arra az ol­tárra hivatkozott, amelyre ez volt írva: „AZ ISMERETLEN ISTENNEK”. „Akit ti nemismerve tiszteltek, azt hirdetem néktek”. Krisztus egyházában mindig ez az „ismeretlen Is­ten”, ez a „nemismerve tisztelt Isten”hirdettetik. Mennyi „ke­resztyén” van, jár templomba, imádkozik és énekel, de nincs semmi tapasztalata arról, sem maga, sem közössége, egyháza, népe életéből, hogy ki is tulajdonképpen az Isten, mit akar vele, és olyan-e, amilyennek mondják? Hány keresztyén lel­két marja a vallásossága mögött rejlő bizonytalanság, amit még magának sem mer megvallani, de lelke mélyén keser­vesen érzi. Kicsoda az Isten, akiben hinni kell? Mit higyjek róla? Bizonytalan vagyok afelől, hogy szeret-e engem, sze­reti-e egyházamat, ezt a népet, melynek jövőjéért és boldogu­lásáért én is küzdők. Kegyelmes és irgalmas-e hozzám, hoz­zánk? Nem tudom hol keressem és hogyan győződhetek meg róla? — És hangzik az ima, szállnak a kérések a „sötétbeli Legjobb esetben egy halvány reménység van mindezek mö­gött a: talán. Talán van ott valaki, talán van ott egy irgal­mas szív, talán van ott egy megértő lélek? 2. Isten azt akarja, hogy őt megismerjük! Mindent megtett ezért: „ ... hajdan sokszor és sokféleképpen szólott az atyák­nak a próféták által, ezekben az utolsó időkben pedig szó­lott nekünk Fia által __” (Zsid. 1 : l). Olyan közel jött hoz­zá nk, hogy már közelebb nem is tudott volna: „Az Ige testté lett!” Tehát nem valami távoli Isten, hanem a „mi Atyánk” és szeret. Jézus eljött közénk, itt élt köztünk, ács­műhelyben dolgozott, tanított, meghalt a Golgothán, feltáma­dott a sírból és most is, ma is él! Igéjén és szentségein ke­resztül szól hozzánk, megmondja mit akar velünk. Mert van akarata és v a n célja velünk, ö így foglalta össze egész munkáját: „Az embernek fia sem azért jött, hogy néki szol­gáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és adja életét váltságuj sokakért”. Mi sem azért vagyunk, hogy kiszolgáljanak ben­nünket, hanem, hogy mi szolgáljunk avval a szeretettel, bo­csánattal, békességgel a mi drága népünk közt, amelyet Tőifi kaptunk ingyen — kegyelemből!. 3. Hogyan lehetünk ilyenek? Egyetlen kifejezés az Ige felei lete: ha megtérünk! „... de most már azt parancsolja min­den embernek mindenütt, hogy térjenek meg.” (30. vs). Isteni csak úgy tudjuk megismerni, ha hozzá fordulunk, megtérünk. A szolgáló élet titka az engedelmesség. Ez pedig lehetetlen megtérés nélkül. Rajtunk kell meglátszódnia annak az öröm­nek, szeretetnek, békességnek, ami láthatóan hirdeti kérész* tyénségünket. Nekünk kell úgy imádkozni, hogy imádságunk­ban teljes legyen a hívő bizalom, a magát kinyilatkoztatój akaratát velünk közlő Isten előtt, aki nem ismeretlen Isten* hanem kitárja atyai szívét, megismerteti magát, szereti egy­házát, szereti az egész egy vérből teremtett emberi nemzet­séget, (26. vs), s akarata ennek békés jövője, emberséges élete és boldogulása. ifj- Blázy Lajos N APRÓL-N APR A VASÁRNAP. ÉZS. 29:13. JÄN. 4:24. — A Szentlélek az Igén és szentségeken keresztül újjászül minket az Istennel való élő közösségre. Az új élet lélegzetvétele az imádság. Nélküle nincs keresztyén élet. Jer. 7:21—28. I. Thess. 1:1—10. HÉTFŐ. ZSOLT. 16:6. JÁN. 17:24. — Jézus azt akarja, hogy minden ember örökéletet nyerjen, mert Ű mindnyájunkért életét adta a kereszten. — Róm. 13:8. 1. Thess. 2:1—12. KEDD. EZS. 42:3. MÁRK 2:16. — Jézus Krisztus által aa élet elnyeri célját. Lelke lángra gyújtja a parázsló hit szik­rácskáit. — Máté 15:1—9. I. Thess. 2:13—16. SZERDA. EZS. 38:14. JÁN. 5:5, 6. — Jézus feltárja az em­beri élet „betegségeit”: a betegséget, az ínséget, a faji meg­különböztetést, a békétlenséget, az „elhagyott világrészek” nyo­morúságát. És a gyógyulást munkálja. — Máté 17:24—27. L Thess. 2:17—3:8. CSÜTÖRTÖK. I. MÖZ. 8:22. MÁTÉ 6:11. — Isten adja és táplálja életünket. Áldjuk Istent a mindennapi kenyérért, a felsőbbségért, békességért, mindazért, amivel gazdagon áldja népünket, otthonainkat. — I. Kor. 9:19—23. I. Thess. 5:12—28. PÉNTEK. L MÖZ. 18:3. I. T1M. 2:8. — Az imádság nem a törvény követelése, hanem a keresztyén ember áldott lehe­tősége. A szív kitárása Isten előtt. A gyermek beszélgetése az Atyával. — Gál. 6:14—18. Zsolt. 107—1—16. SZOMBAT. EZS. 43:5. MARK 11:22. — A hit az a bizo- dalom, amely egyedül Krisztusra épít. Öt helyezi első helyre. A hit tevékenység: Isten magasztalása és a felebarát javát munkáló szeretet. Ámos: 5:11—15. I. Thess. 3:9—13. II. Knón. 1:7—12. Nagy István 1l!lillllIII>lllllílil!l!l!l!lllllll!lll!lilllll!l!lllll!l!M!lllllllll!llllill!lll!ll!!l!lll!llll!ll!IIIIIilil!lllllll!IIIÍI!l!líl:lililililil!lílll!lillli1ltll!IÍIKII9i ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1960. OKTOBER 9-ÉN Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 5 Hafenscher Ká­roly, du. 6 Szeretetvendégség. Fasor de. fél 10 ifj. Blázy La­jos, de. ll Koren Emil, du. 6 Koren Emil. Dózsa Gy. út de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 10 Kardos József, de. 11. Kardos József du. 5 Szere- telvendégség. Boros Károly. Rá­kóczi ú 57 /b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromne­gyed 12 Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. de. 10. Grünvalszky Károly. Thaly Kál­mán út de. ll Rédey Pál, du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 Takács József. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 Takács József. Zugló de. ll (úrv.) Boros Ká­roly, du. 4 Szeretetvendégség. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Ká­roly. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Fóti u. 22. de. 11. Nagy István. Váci út 129. de. 8 Nagy István. Üjpest de. 10 Sülé Károly. Pesterzsébet de. 10. Soroksár* újtelep de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. 11, du. 3. Rókospalota-MAV* telep de. fél 9. Rákospalota- Nagy-templom de. 10. Rákospa- lota-Kistemplom du. 3. Pestúj­hely de. io Kürtösy Kálmán, Rákosszentmihály de. fél 1L Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos de. H Várady Lajos, este 7 Baeh-est Várady Lajos. Torockó tér de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Vámos József, du. 5 Vámos József. XII. Tarcsay Vil­mos u. de. 9 Ruttkay Elemér* de. ll Zoltai Gyula, este fél 7 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél ll Ruttkay Elemér. Dia­na út de. fél 9 (úrv.) Zoltai Gyula. Kelenföld de. 8 Rezessy Zoltán dr., de. ll dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Kendeh György. Németvölgyi út de. 9 Kendeh György. Kelenvölgy de. 9. Buda­fok de. ll. Csillaghegy de, fél 10. Csepel de. ll, du. 6*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents