Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-10-02 / 40. szám

HÍREK SYLVESTER JÁNOS: ÜJTESTÁMENTOM Négy évszázad és egy hősi, tragikus kor atmoszférája árad a most kiadott ragyogó, az eredetinek fakszimile ki­adásában. Hősi kora ez a ma­gyar irodalomtörténetnek, mi­vel 1541-ben Sylvester János Újszövetség fordítása volt az első magyar nyelvű nyomta­tott könyv. Tragikus kora volt a magyar nemzetnek, miután alig-alig heggedtek be a Mo- hács-ütötte sebek és a nem­zet a mohácsi katasztrófától még aléltan hevert öntudat­lanságának kórházi ágyán. A Duna mentén bömbölő török ágyúk rezes hangja messze kergette a művészetet, az al­kotás Múzsáját, a három rész­re szakadt országnak még annyi ereje sem volt, hogy vi­lággá kiáltsa cserbenhagyott- ságát, vagy fájdalmát. De a nemzet élniakarásának, elpusz- títhatatlanságának elismerését nemcsak a végvárak dicsősé­ges harcaiban vívta ki Európa előtt hazánk, hanem* a szel­lemi alkotás csatamezőin is, ahol minden diadal a száza­doknak állított örök emléket. A Mohács utáni romokon haj­tott ki az élet legszebb virága pazar pompájában a nemzet legdrágább kincse gyanánt: a magyar könyv, a magyar Biblia. Ha ennek a századnak semmi más emléke nem ma­radt volna ránk az üszkös várromok — és a várárkok iszapos hínárjába fulladt hő­sök —, vagy a Sztambulba menetelő rab magyarok kime­rültséget lihegő sóhaján kí­vül, — csak ez az egy —, Európa előtt a szellemi nagy­korúság bizonyítványaként maradt volna meg. A XVI. század, a reformáció fáklyája már az első évtizedekben el­jutott ide, a háború-dúlta or­szágba. AZ ELFOGULTSÁG ÉS A MEGILLETŐDÉS HANGJÁN szólhatunk csak, amikor a könyvet forgatjuk. Az ízes magyar szó, amely már majd­nem azonos a mai magyar szóval, olyan mámorba rin­gat, hogy büszkeségünk alig ismer határt. A fémbetűkről történő nyomtatás Itáliába 1465-ben jutott el, Párizsba 1470-ben, Budára 1473-ban, Londonba 1477-ben, Stock­holmba 1483-ban és Madrid­ba 1499-ben. A szellemi élet hatalmas állomásai ezek és nem mellék-, vagy végállomás a mienk! A reformáció és a humanizmus (Erasmus) több­lete a könyvnyomtatáshoz a nemzeti nyelvkincs adománya és művelése, amely a nyom­datechnikával karöltve örök és maradandó érdemeket szer­zett nekünk az emberiség előtt. Luther 1521-ben fordítja le az Újszövetséget, Kálvin csak 1535 után fordítja le Institú­cióját francia nyelvre, Tyndale 1525—26-ban Németországban tudja csak kiadni az angol újszövetségi fordítását, s alig néhány év telik el csupán a reformáció kimagasló esemé­nyei után, hogy a szellem vé­náján keresztül hazánkba is bezúduljon a nemzeti nyelv életet jelentő vére. A szellemi központok meleg­ágya hazánkban éppen a tra­gikus történelmi helyzet miatt nem az ismert és nagy he­lyek, illetőleg helységek. Ki­csiny, ismeretlen, pusztából, vagy pusztaságból felbukkanó gócok fogjak emlékezetessé tenni nevüket a magyar szel­lemtörténetben. Üjsziget, (va­lójában Sárvár, ahol Sylves­ter Újszövetsége lát napvilá­got) Szikszó, (Batizi Andrással kapcsolatban) Vizsoly, (Károli Gáspár teljes Bibliája révén) hogy Erdély külön irodalmi (történelmi!) fejlődéséről ne is szóljunk. ÉS AZ, AKI AZ ELSŐ MA­GYAR ÜJTESTÁMENTOM FORDÍTÁST nyomtatott könyv formájában kezünkbe adta, Erdősi Sylvester János. Élete, mint a megtépázott ma­gyar hazáé, hányatott. Fenn­maradt leveleiben a hang és a panasz keserű, mint a török­hódoltság fekete kenyere. De ebből az életből is olyan ter­més jut a nép asztalára, mint a számtalan neves és névte­len regős és énekszerző (Ba­lassi, Tinódi, stb.) tollából, akik a nemzet legsúlyosabb idejében az öntudatot és az eszmélődést táplálták. Az Új­szövetséget maga fordítja, mint ahogyan a nyomdát is maga vezeti és maga faragja a hiányzó betűtípusokat és rajzolja, majd faragja az il­lusztrációkat. Hogy egy em­berben ennyi sokoldalúság és rajongás van egy ügy érde­kéért, ezt csak akkor értjük meg, ha szembe állítjuk a megnemértéssel és sikertelen­séggel. Hogy Nádasdy, a me­cénás borsót takartat be az Üjtestámentommal és munka­társa, Abádi Benedek házal a nyomtatott pédányok csomag­jaival nem nagy sikerrel, mert még útiköltsége sem té­rül olykor meg, ez az ügy iránti olthatatlan rajongásán mit sem változtat. Ebben hű­séges és méltó nagy tanítójá­hoz Erasmushoz, aki Paracel-, sisében ezt írja: „Egyáltalá­ban nem értek egyet azokkal, akik nem akarják, hogy a Szentírást az együgyüek is ol­vassák s hogy a nép nyelvére lefordítsák ... Bárcsak min­den nyelvre le lenne fordítva, hogy ne csak a skótok és írek, hanem a törökök és szaracé- nok is olvassák és megismer­jék. Bár abból énekelne a földműves, miközben az eke után ballag, hogy a takács zümmögje magában a vetélő suhanásának dallamára, s hogy az utazó ezekkel a sza­vakkal csalja meg az út fárad­ságát.” Az, aki Wittenberg- ben, Melanchthon katedrája alól indul el a távoli pusz­tákra egy kirabolt és kipusz­tított nép közé, magában hor­dozta a szellemi felelősség tudatát és ezt az üzenetet szó­laltatta meg. Sylvester felis­merte, hogy irodalmi hatása valamely nép nyelvében meg­gyökeresedhet és olyan átvi­teleket használt, amelyek ott teljesen ismeretlenek voltak, így kapcsolódott a keresztyén népek körében sok szóhoz és szókapcsolathoz a bibliafordí­tás révén új, régebben még nem ismert, átviteles jelentés. Hasonló hatása volt Európá­ban a görög és latin költé­szetnek is. Ez a jelenség a művelt népek nyelvében az irodalmi érintkezések nyomán világszerte megfigyelhető, — ahogyan ezt Balázs János fej­tegeti. (Sylvester és kora, 1958. Tankönyvkiadó.) SYLVESTER FORDÍTÁSA IMÁDKOZZUNK! örökké való Istenünk, imá­dunk és dicsőítünk téged azért, hogy te mindig közel vagy hozzánk, sőt te vagy minden mindenütt és min­denben. Ha gyöngülne hívő látásunk, könyörgünk, erősíts meg minket igaz, tiszta hittel, mely nélkül olyan érthetetlen az élet, s oly elvi­selhetetlen a szenvedés. Hadd legyen erős a bizonyosság ben­nünk afelől, hogy Krisztus Jézusban te örökre s egyszer s mindenkorra legyőzted a bűn és a gonosz hatalmát s így nincs többé semmi Jcár­fesztelen, bátran pongyola, egészen közelálló az élő be­szédhez. A szöveg érthetőségét néha körülményesen, de min­denképpen igyekszik biztosí­tani. Maga a szentírási szö­veg két kötetre oszlik. Az első kötet a négy evangéliumot és az Apostolok Cselekedeteit', tartalmazza, a második a le­veleket és a Jelenések köny­vét. Külön lapszámozás is fel­hívja erre a figyelmet. A könyv elején, a latin ajánlás sorai után található meg „A magyar nipnek” c. distichonos vers: „Próféfák által szólt righen néked az isten Az kit ighirt, ime vigre meg atta fiát. Buzgó lilékkel szol most es néked ez által Kit hagya hogy halgass, kit hagya hogy te kuess.. f Akkor szokás szerint, — Nádasdy, a földbirtokos nem sajnálva a költségeket a be­tűmetszéshez, — gót típusú betűkkel nyomtatták a pro­fán nyelveket. Latin és olasz szövegek szedéséhez használ­tak csak latin betűket. A la­tin betűs nyomást Heltai és Huszár Gál vezetik be. (Hor­váth, A reformáció jegyében.) így az első magyar könyv, kissé, szokatlan bár, gót be­tűkkel nyomatott. AMI PEDIG NEKÜNK SO­KATMONDÓ, az az, hogy a Szentírás újszövetségi része került népünk kezébe.) És mindaddig, míg Károli teljes fordítása (1590) meg nem je­lenik, a háború-dúlta ország­ban az igét és a magyar szót ez vitte a sanyargatott nép hajlékaiba. Néhány hónap múlva 420 éves jubileuma lesz az első Magyarországon nyomtatott magyar könyvnek. Az Akadé­mia kiadó igazán Ízléses, re­mekbe illően azonos formá­ban nyújtotta most az érdek­lődőknek nemzetünk ritka kin­csét és értékét, felbecsülhe­tetlen hagyományát, Sylvester János Üjtestámentomát. Egy­házunk népe, az evangélium népe különösen is hálás a kiadó ajándékáért és őszinte megbecsüléssel adózik ezen a téren is a magyar könyv­kiadásnak. Rédey Pál hoztatásuk azoknak, akik őbenne vannak. Könyörgünk, országod igaz­ságának mennyei kincseivel ajándékozd meg életünket, népünk s az emberiség életét: éljünk szeretetben, igazságban és békességben, szorgalmas munkával segítve az előreha­ladást a közös jóban s egyéni boldogságban. Áldd meg evangéliumod örök életre szóló vigasztalá­sával és erejével a betegeket, a szenvedőket, a sírókat és gyászolókat. Irgalmas szereteted marad­jon velünk minden időben. Ámen. — Szentháromság ünnepe utáni 16. vasárnapon az oltár- térítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt 15, 25—30; szószéki igéje: Csel 16, 22—34. * — PESTERZSÉBET. Az egy­házközség október másodíkán, vasárnap hálaadó ünnepet tart a gyülekezet megszervezésének 60. évfordulója alkalmából. A délelőtt 10 órakor kezdődő is­tentiszteleten igét hirdet Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke. Délután 6 órakor templomi ünnepély lesz, mely­nek előadója Várady Lajos es­peres. Közreműködik Mezőfi Tibor énekművész, a budavári és pesterzsébeti egyesitett ve­gyeskar. A gyülekezet az ün­nepély offertóriumát a temp­lom értékes, színes ablakainak javíttatására fordítja. Az ün­nepi alkalmakra ezúton is sze­retettel hívja a híveket az egyházközség elnöksége. * — HATVAN. A gyülekezet szeptember 4-én ünnepelte temploma felszentelésének 25. éves fordulóját. Ez alkalom­ból egyhetes igehirdetés-soro­zat keretében Virágh Gyula esperes és a gyülekezet volt lelkészei szolgáltak. * — PESTÚJHELY. Vasárnap, szeptember 25-én műsoros gyülekezeti est volt a temp­lomban. Igét hirdetett: Csákó Gyula püspöki titkár. * — PUTNOK. Szeptember 11-én a gyülekezet szeretet- vendégséget tartott. Szeptem­ber 18-án a gyülekezet új ve­zetőségét, illetve új presbite­reket iktattak a gyülekezet­ben. Ekkor volt az új fel­ügyelő, az újra választott gondnok, az új pénztáros és ellenőr és több új presbiter beiktatása. Az iktatás szolgá­latát Virágh Gyula esperes végezte. Az istentisztelet utá­ni díszközgyűlésen a felügyelő mondott köszönetét a gyüle­kezet bizalmáért, majd a gyü­lekezet lelkésze köszöntötte az újonnan beiktatott tisztség- viselőket. t) — A NÓGRÁDI EGYHÁZ­MEGYE lelkészi munkaközös­sége ez évi 7. munkaülését szeptember 28-án tartotta a balassagyarmati gyülekezeti tanácsteremben. írásmagyará­zat és úrvacsoraosztás (Révész László), (Schultz Jenő) után Gartai István esperes számolt be a szeptember 20—22. orszá­gos esperesi értekezletről, Te­rei Endre: „Közösségi éle­tünk lelki alapjai”, id. Har­mati Béla: „A pietizmus a teológiai értékmérlegen” cí­men tartott előadást * — A HAJDÚ-SZABOLCSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége október 3-án és 4-én tartja Nyíregyházán legközelebbi munkaülését A munkaülés érdekesebb témái: Benkóczy Dániel: „A római katolicizmus ökumenikus szemmel”, Somid Lehel: „Me­lanchthon”, Szabó Vilmos és Krecsák Kálmán: „A világ­béke és aZ egyház”. * — HALÁLOZÁS. Mészáros Gyula ny. állami igazgató-tanító 84 éves korában elhunyt. A békéscsabai egyházközségnek lelkes, tevékeny tagja, egyháztanácsosa volt sok éven át. Szeptember 5-én temet­ték el tisztelőinek, barátainak és tanítványainak igaz részvéte mel­lett. A szertartást Kiss György lelkész végezte. — Teszák János, a sziráki gyü­lekezet 40 éven át volt hűséges kántora hosszú szenvedés után el­hunyt. Szirák és a környező gyü­lekezetek nagy részvéte mellett augusztus 4-én temették el Szirá- kon. Az igaznak emlékezete ál­dott. * — 21 kötetes teljes Révai Lexi­kon eladó. Cím a kiadóban. Megjelent ÚJ HITTANKÖNYV Bibliai történetek címen. Az állami általános iskola IV. osztálya részére. írta: Kinczler Irén Ára: 6 Ft 50 fillér. Kapható a Sajtóosztályon, Bp. VIII., Üllői út 24. OC uangííum oSfrntWfa% pia ftrtttf* Éjféli ének Cselekedetek könyve 16,22—34. „Éjféltájban pedig Pál és Szilás imádkozással és énekkel dicsőítette Istent.” (Csel. 16,25.) Az Ige Filippibe vezet bennünket. Oda, ahol az első euró­pai keresztyén gyülekezet megalakult. Az Ige szerint ez az út nem volt síma és csupa virággal teljes. Az Ige tovább is vezet bennünket: örök tanítások útjára. Erősödjünk meg a tanítások által. A hivő ember magatartása az élet rendkívüli helyzetében legyen példamutató. Vannak alkalmak, amelyek sokak szá­mára a panasz, sírás kétségeskedés alkalmai. Pál és Szilás azonban éppen akkor tudtak erősödni az imádság által, fel­oldódni az ének által, mert dicsőítették mindenért Istent. Ilyen magatartásra nem lehet eljutni nevelés, vagy gya­korlás, vagy utánzás által, hanem egyedül hit, bizodalom ál­tal. Pál és Szilás hit által úgy vették a történéseket, hogy azok Istentől jöttek, aki őket egy bizonyos cél felé vezeti. Formálta is őket a hűségre, de bizonyságot adott nékik arról, hogy a hit ereje nagyobb mindig, mint a próbatétel, az adott körülmények. Másrészt világossá tette előttük akkor is, hogy nem egyszerűen a kettőjük személyéről és sorsáról van szó, hanem egy ügyről, Isten országárai és annak terjedéséről. Ebből következik, hogy éneklő-imádkozó-dicsőítö maga­tartásuk hatott a környezetre. Olyan emberekre, akik akkor értetlenül állottak a Krisztusról szóló bizonyságtevéssel szem­ben, akiknek ez teljesen ismeretlen tanítás volt. A környe­zetre való hatás annak javára szólt és nem kárára. Az őr hitrejutása mindennek bizonyítéka. Sőt azt ken nála látnunk, hogy megtérése elsősorban a saját családja felé volt döntő változás. A megtérés áldásait először a család érzi meg. De ez megfordítva is igaz: a bűnben való maradás gyöt­relmét is először a család szenvedi át. A hit teremti meg a szeretet szolgálatát is. Ez a kérdés nem pénz, fedezet, számítás kérdés, hanem a hivő szív kér­dése. A hit tudja, hogy mit kell cselekednie, hogy hogyan kell és hol kell cselekednie. Ennek a szolgálatnak egyik gyümölcse a közösség öröme. Előzőleg egy rács volt az őr és a foglyok között, de azután, amikor az őr feleletet kapott legnagyobb kérdésére, vala­mennyien egymásnak ujjongó testvérek lettek. Végül a legnagyobb tanítás, amely egyben az evangélium egyházainak alapvető hittétele: nem érdemekből, cselekede­tekből üdvözülünk, hanem a Jézus Krisztusban való hit ál­tal, a megtérés által. Ez éppen az evangélium! De az evangé­lium nem ment fel az alól, hogy a hivő embernek cseleked­nie kell a mennyei Atya akaratát, tehát állandóan vizsgálnia kell átadott életét is, hogy van-e abban Istent dicsőítő szol­gálat. Várady Lajos N APROL-N APR A VASÁRNAP. — II. KRÓN. 16:9 EF. 5:20.— Az aggodal­maskodás hitetlenség, mert aki aggodalmaskodik, Isten min- denekfelett való hatalmát vonja kétségbe. Jézus Krisztusban velünk az Isten! Az Atya tudta nélkül semmi nem történhe­tik életünkben. — Ruth 2:1—23. Zsolt. 50:1—15. HÉTFŐ. — ÉZS. 58:8. I. PÉT. 2:9,10.— A világosságul rendelt tanítvány feladata, hogy hirdesse a sötétségben lé­vőknek Isten cselekedetét, amellyel bűntől, haláltól, boldog­talanságtól megszabadította az embert. — Jer. siralmai 3:22—* 32. Zsolt. 50:16—23. KEDD. - ÉZS. 2:11. JEL. 3:17 - Az Ige fényében Krisz­tus szeretete által meggazdagodva boldogan szórom szét a szeretet, békesség, irgalmasság drágaköveit. — Jakab 1:2—12. Zsolt. 65. SZERDA. — ZSOLT. 104:1,2. EF. 3:9.— Istennek Krisz­tusban megmutatott szeretete nem csak egyes népeket, ha­nem az egész teremtett világot átöleli. — Jób 2:1—10. Zsolt 66:1—7. CSÜTÖRTÖK. - DÁN. 7:14. ZSID. 2:9. - Jézus, a min­denség Ura, szolgál mindenkinek. Éljünk mi is szolgáló életet — Ef. 6:18-20. Zsolt. 66:8—20. PÉNTEK. — V. MÓZ. 6:6,7. MÁRK. 10:13,16.— A tanít* vány feladata Krisztus halálának és feltámadásának hirde­tése nemzedékről nemzedékre nem csak szavaival, hanem krisztusi indulatot tanúsító életével is. Ézs. 49:14—21. Zsolt, 104:1—18. f SZOMBAT. ZSOLT. 86:11. n. KOR. 13:8.— A keresztyén ember előtt ismert az Istenhez vezető út, mert Jézus az „Üt”, Ismert a bűnöst megmentő és hazaváró Atya. Lk. 21:10—19, Zsolt. 104:19—35. Zsolt. 75:5—8, Nagy István illlllllllllll!lllllllllllll!!!l!l!lllll!lllll!l!lllll[|llll!l!l!l!l!lll;l!!l!!lll!l!llllllllllillllllllli!llll!llllllllll!lll!lllllil!lil>l:Mililllillllltl!lllll!l ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1960. OKTOBER 2-ÁN DEÁK tér de. 9 (úrv.) dr. Ké­kén András, de. 11 (úrv.) Hafen- scher Károly, du. 6 Trajtler Gá­bor. Fasor de. fél 10, de. ll (úrv.) Sülé Károly, du. 6 Blázy Lajos. Dózsa Gy. út de. fél 10 Sülé Ká­roly. Üllői út 24. de. fél lo (úrv.) Kardos József, de. 11 Grünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. de. 10 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 (úrv.) Kardos József. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál, du. 6 Dre- nyovszky János. Kőbánya de. 10 (úrv.) Veöreös Imre. Utász u. de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Pé­ter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11 Szabó István, du. 6 Szabó István. Rákosfalva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Szabó István. Fóti út 22. de. 11 Gádor András. Váci út 129. de. 8 Gádor András. Újpest de. 9 ifj. Blázy Lajos, de. 10 ifj. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10 Káldy Zol­tán. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Rákospalota-MAV-telep de. fél 9. Rákospalota-Nagytempiom de. 10. Rákospalota-Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kál­mán. Sashalom de. 9 Karner Ágos­ton. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Madocsai Miklós, .de. 11 Várady Lapos, este 7 Madocsai Miklós. Torockó tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Várady La­jos. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Vá­mos József. Tarcsay Vilmos u. ,11. de. 9 Zoltai Gyula, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Károlyi Erzsébet. Pesthidegkút de. fél 10 (Gyermek) Ruttkay Elemér, de. fél 11 Rutt- kay Elemér. Budakeszi du. 3 Rutt­kay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. fél 10 (Gyer­mek) Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Budafok de .11. Kelenvölgy de. 9. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. 11, du. 6. .aAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAa. A Sajtóosztályon kapható Virágh: Evangélikus hittankönyv I. o. 7,50 Ft Molnár: Bibliai Történetek III. o. 8,— Ft Kinczler: Bibliai Történetek IV. O; 6,50 Ft * Dr. Ottlyk: Az egyház története V—VI. o. 14,—Ft Groó: A Szentírás yil. o. 9,-Ft Prőhle: Az evangélium igazsága VIII. o. 12,—Ft Evangélikus Gyermekek Könyve kötve 18,—Ft EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszt a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest. Vili.. U11Ő1 út 24. Telefon- 142—074 Előfizetési ara egy évre 60,— Fti fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 608348/2 — Zrínyi Nyomda* Bp.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents