Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-09-18 / 38. szám

A „NÉPEK KAPUJA”, AZ URAL ÉS A KASPI-TENGER KÖZÖTTI VIDÉK még ősi álmát aludta. A kilincset csak néhány század múlva adják a népek egymás kezébe. No­mád pásztor-, halász-, és va­dásznépek csendben űzték a megélhetésért szívós küzdel­müket a természettel, a nap­égette szeles szteppéken. A hagyomány szerint erre a vi­dékre, Szkithiába került el Simon Péter testvére, András az első század közepén. Vé- gig-vándorolt az elhagyott Fekete-tenger partján, eljutott a Volga hatalmas, kísérteti­esen zúgó vizéig, betért a sátrakba és a vad, keleti né­pek apostola lett. Mai napig az orosz egyház egyik legna­gyobb apostola, védőszentje és a legenda szerint Bizánc megalapítója. ANDRÄS apostolt az Újszövetség szerint HÁROMSZOR HÍVTAK Jé­zus szolgálatába. Először még akkor, amikor a Keresztelő szavait hallotta: „Íme, az Is­tennek ama báránya, aki el­veszi a világ bűneit!” Amint e szavakat hallotta, Jézus után ment egy másik tanít­vánnyal, megnézték, hol la­kik és nála maradtak azon a napon. A két tanítvány kö­zül az egyik András volt. Már a következő napon' így szólt testvéréhez Simonhoz: „Megtaláltuk a Messiást!” és odavezette Pétert Jézushoz. Ezért nevezi a keleti egyház Andrást „első elhívottnak”. A másik elhívás a genezá- reti tó partján történt. A nagy sokaság miatt Jézus kérte Simont, • vinné kissé beljebb a vízbe hajóján, hogy lássa őt a nép, amely hall­gatni kívánta. A beszédet a csodálatos halfogás története zárta le, mely után a tanít­ványok hajóikat a szárazra vonták és követték Jézust. De úgy látszik, még mindig nem véglegesen. Harmadszor és végleg ismét a genezáreti tónál, a háló mellett szólította meg Jézus ANDRÁS a két testvért, Pétert és And­rást: „Kövessetek engem és azt mívelem, hogy embereket halasszatok. Azok pedig azon­nal otthagyván a hálókat, kö­veték őt”. Most már együtt lesz mind a tizenkettő addig, amíg Júdás az árulás éjszaká­ján cserben nem hagyja őket. ANDRÁS IS TEHAT OTT VAN A TIZENKETTŐ KÖ­ZÖTT és ahogy Márk har­madik fejezete feljegyzi róla, hogy vele (Jézussal) legyen és hogy kiküldje őt, a többivel együtt prédikálni. Márk ta­nítványlistáján a negyedik helyen találjuk, ö is Simon­nal és a Zebedeus testvérek­kel a szűkebb tanítványi kör­höz tartozott. Ott volt, ami­kor Jézus Péter feleségének anyját meggyógyította, az Olajfák-hegyén hallgatta Jé­zus keserű szavalt Jeruzsálem pusztulásáról: „Látod ezeket a nagy épületeket? nem ma­rad kő kövön.” (Mk. 13,1—3) János evangéliumában a nagy kenyér-csodánál talál­kozunk vele. A próbára tett tanítványok közül András így szól Jézusnak: „van itt egy gyermek, akinek van öt árpakenyere és két hala, de mi ez ennyinek?” (Jn. 6,9) A hitben mégis növekedett. Já­nos evangéliumának 12. fe­jezete szerint, amikor görö­gök keresik Jézust, Fileppel együtt szól és ekkor hallja a földbehulló gabonamag pél­dázatát. A búzaszemnek meg kell halnia, hogy gyümölcsöt teremjen. EZEK A SZAVAK MÉ­LYEN HATOTTAK AND­RÁSBAN. Az első pünkösd után elindul az evangélium üzenetével Kappadócián, Ga­lérián, Bithinián keresztül a távol keletre. Visszafelé jö­vet Trácia és Görögország lesz újabb hazája, míg végül Achája-ban Patre-ban alapít gyülekezetei. Egy ősi kézirat közli a helytartó Ageás íté­letét párbeszéd formájában. Ageás bírói széke elé állítja Andrást: — András: Te bíró akarsz lenni ebben az országban és elfeledkezel arról, hogy a leg­főbb bíró Jézus Krisztus. — Ageás: Egy szót se Jé­zusról, aki a kereszt szégyen­fáján halt meg! — András: ő azért szenve­dett, mert szenvedni akart, önként, szeretetből az embe­rek megmentéséért, az ő bű­neik miatt halt meg. — Ageás: Hogy vállalhatott az önként kereszthalált, akit elárultak, elfogtak, bevádo'- tak? — András: Ö isteni erővel hirdette, hogy hatalma van letenni és ismét felvenni az életet és akiről az evangé­lium így ír: senkiben nincs nagyobb szeretet, mint abban, aki életét adja barátaiért, az önként, a megváltásnak ezt a titkát választotta.; A VITA EGYRE DRÁMA­IBB LESZ. Ageás már And­rásnak is kilátásba helyezi a keresztre feszítést. András, mint Krisztus hű tanítványa boldog, hogy Jézus méltatja őt kereszthalálra. A hagyo­mány szerint ferde keresztre feszítik (X=András-kereszt). Már messziről üdvözölte a keresztet: „végy engem el (Óh, kereszt) és adj át Mes­teremnek.” Levetett ruháját a poroszlóknak adta, megcsó­kolta a keresztet, majd tűrte, hogy odakötözzék. Két napon keresztül prédikált még erről a különös „szószékről”; A nép meg akarta szabadítani, de ő kérte, hogy hagyják. ÍGY HALT MEG 62-BEN AZ ELSŐ APOSTOLOK EGYIKE. Nevéhez és ahhoz a röpke há­rom évtizedhez, amely az első pünkösd után eltelt sok min­den fűződik. Az első század apostolát még nem kísérik írástudó történészek, csak em­lékek és hagyományok töre­dékeiből tudjuk összeállítani az evangéliumhírdetés nagy és nehéz munkáját. De év­ezredek távolából is sok-sok eligazítást kapunk. Rédey PáL Nagymama érkezése mindig külön örömet jelent a kis Ágo­tának. Hiszen nagymama hozza magával a táskát, azt a kopott, „magaalakította” műbőrtáskát. — Ebben a tás­kában mindig van valami. Egy szelet csoki, papírzacskó mélyén összeolvadt cukor. Egész délelőtt olyan izgatott volt. — Mikor jön már a nagy­mama? — kérdezgette folyton s alig lehetett vele megértet­ni, hogy jön, csak várja türe­lemmel. Aztán megszólalt a csengő. Berregésére összerezzent. Le­dobta kedves Kati-babáját, s ahogyan csak apró lábai en­gedték sietni, sebesen kaszál­va a levegőt, szaladt a nagy­mama elé. — Hoztál valamit? — Kérem a táskát. Így szokta ő köszönteni a nagymamát. Anyutól-aputól félt, de a nagymama... Az egészen más! — Várjál Ágota, majd mind­járt odaadom. — Inkább most! — s máris csillogni kezd két kis barna szeme. De most nem kapta meg a táskát. Ilyen sem történt meg még eddig! Nagymama most fiához fordult: — Nézd, mit csináltam ma­gamnak? — Na mit? Magadnak? — másnak mindig tud valami­vel kedveskedni, de hogy ma­gának mit tudott most csinál­ni, amit érdemesnek tart a fiának is megmutatni, azt nem tudja. Talán egy új kesztyűt? Nagy talán egy új szemüveg­tokot fabrikált össze? De már nyitja is táskáját, kivesz belőle valamit. — Nézd ezt csináltam! — mutatja büszkén a műanyag­dobozkát. — Mi van benne? — Orvosság. Kalmopyrin, Istopirin, Belloid, Szevenalet- ta — mondja olyan egysze­rűen mintha egy ételreceptről lenne szó. — Beteg vagy nagymama? ■— kérdezi ijedten a fia. Hi­szen már egy hete nem volt náluk. — Dehogy vagyok! De min­denki hord magával gyógy­szert, hát én is hordok. Mert mit leket tudniEzért csi­Nagymama táskája náltam ezt a kis dobozt. Ha tudnád, hogy mennyit dolgoz­tam rajta __ Ág ota máris nyúl a táska után. — Nagymama! Cukor! Ké­rek egy szemet! Nagymama, én eszem meg! Másnak ne adj belőle — kér, könyörög a do­boz mélyén feléje tekintő gyógyszerekért. A táska most felkerült a szekrény tetejére, a frissen készült dobozkával együtt. De mindig eszébe fog-e jutni a nagymamának, hogy mi van abban a dobozkában? A csoki ma elmaradt, helyet­te nagymama táskájába gyógy­szerdoboz került. Ágota szív­ből jövő zokogása a szomszéd­ba is áthallatszik: — Kérek abból a cukorból! A nagymama cukrából kérek!... * Néhány ezer volt növendéke és több száznyl meghitt barát­ja siratta meg egyházunk eme jeles férfiúját. Egyházunké volt ő egészen. Nem azért, mert édesapja az első magyar filozófus: dr. Bőhm Károly kolozsvári egyetemi tanár, po­zsonyi teológus volt, majd a fasori evangélikus gimnázium igazgatója, hanem leginkább azért, mert dr. Bánkuti Dezső előbb mint fasori gimnáziumi tanár, majd pedig mint a Deák téri leánygimnázium felépítője, naponként hűséggel állt egyháza mellett. Nem mu­lasztott vasárnapot, hogy nö­vendékeivel ne ment volna el a templomba, s nem volt egy­házi ügy, amely mellé oda nem állt volna. Kolozsvári tradíciókkal telítetten szépen és önérzettel működött együtt a református tanárokkal. Mint az Evangélikus Tanáregyesü­let vezetője, szerkesztője volt református barátaival együtt a Protestáns Tanügyi Szemlé­nek. Egyházunkban és szere­tett egyházkösségében (Deák tér és Pesti Evangélikus Egy­ház) elsősorban tanügyi kér­désekben vállalt nagy és sok munkát. Iskolájában tökéletes ren­det tartott. Ö volt az első, minden, reggel; ő kezdte a. Nagymamák és Édesanyák! Az Ágoták és Lacikák nagyon szeretik a cukrot és a csokit. S nekik még minden cukor, amit meg kell ízlelniük. A bel­loid és szevenal és a többi gyógyszer... Az, ami a beteg­nek gyógyszer, nekik méreg. Halálos méreg! A mindent szájukba vevő Ágoták és Lacikák kérnek bennünket: — Apukák és Anyukák! Nagymamák és Nagypapák! Mi még nem tudjuk, hogy mi az, hogy valamit nem szabad. Azt sem tudjuk, hogy mi mé­reg és mi nem. Ti vigyázza­tok ránk, hogy a nyitott fió­kokból, táskáitok mélyéből, zsebetekből cukor helyett mér­gező gyógyszer ne kerüljön a mi kis szánkba. Vigyázzatok a mi kis életünkre! K. Ä. munkát, s ő söpörte ki az Iskolát, mint utolsónak távo­zó. Szorgalmával, lelkesedésé­vel tanártársai és növendékei előtt jó példa volt. Rend és munka, ez volt életeleffie. Is­kolai előadásai egyenesen szenzációsak voltak. Növendé­keivel együtt élt, s ők igazga­tójuk kedvéért minden áldo­zatra vállalkoztak. Így a Deák téri leánygimnázium növendé­kei segítették Vajthó László gimnáziumi igazgatót abban, hogy a régi magyar irodalom első remekművei új kiadásban megjelenhettek. Mint kiváló muzsikus, nemcsak a Luthe- rániát virágoztatta fel, hanem iskolájában olyan nagyszerű zenei nevelést adott, hogy Operaházunk mai kiváló éne­kesnői között három volt nö­vendéke szerepel. Egyházi lap­jaink szorgalmas cikkírójaként is emlékezetes marad szolgá­lata, s mint a Deák téri isko­lák történetének írója, olyan tanulmánnyal ajándékozta meg egyházunkat, s a magyar iskolaügyet is, amely sokáig forrás lesz a pedagógia tör­ténetíróinak. Bizonyos az, hogy emléke áldottan él egyhá­zunkban, növendékei és bará­tai között. G. L. Dr. Bánkuti Dezső (1887—1960) HÍREK. — Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt 11, 16-24; szószéki igéje: Csel 15, 6—12. * — Evangélikus vallásos fél­óra lesz a Petőfi rádióban 1960. szeptember 25-én, reggel 8 órakor. Igét hirdet: D. dr. Vető Lajos püspök. * ■— FERENCVÁROS. A gyü­lekezet templomában 1960. szeptember 18-án isten tiszte­let keretében avatja fel Káldy Zoltán püspök a gyülekezet új oltárát és oltárképét. Amint arról már hírt adtunk, az ol­tárképet Basilidesz Sándor festőművész festette. Az oltár­kép témája: A Golgotha. Erre az ünnepélyes alkalomra min­den érdeklődőt szeretettel vár az egyházközség elnöksége. * — GÁDOROS. Augusztus 14-én hálaadó istentisztelet és szeretetvendégség keretében adta át a szolgálatnak Koszo­rús Oszkár esperes és Huszák József, a féléve ott működő lelkész a gyülekezet 60 000 Ft költséggel belsőleg megújított templomát. * — BUDAPEST-ANGYAL- FÖLD. Vasárnap, szeptember 18-án, délután 5 órakor tartja a gyülekezet évadnyitó szere- tetvendégségét. A szeretetven- dégségre a gyülekezet híveit, barátait és az érdeklődőket ez­úton is szeretettel hívjuk és várjuk. * — A GYÖR-SOPRONI EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGE szep­tember 12-én Győrött ülése­zett. Ürvacsoraosztás után (Káldy Lajos) Rusznyák Fe­renc és Böjtös Sándor ígehir- detési beszámolót tartott: Így prédikáltam legutóbb, illetve: Így prédikálok legközelebb témával. Weltler Rezső a szek­takérdésről szóló dolgozatát olvasta fel, Puskás János pe­dig beszámolt a békemozga­lom híreiről. „Az ismerjük meg egymást” keretében a je­lenlevők Balf községgel és gyülekezettel ismerkedtek,­* 5=1 A PÉTERI gyülekezet temploma építésének 130. év­fordulóján tartott ünnepi is­tentiszteleten Koren Emil püspökhelyettes végezte a szolgálatot. Utána a presbite­rekkel hosszasan elbeszélge­tett az egyház anyagi kérdé­seiről. — Jó állapotban lévő íróasztal eladó. Megtekinthető: Bp., xln. Fóti út 22. Evangélikus lelkészi hivatal. — Megvételre keresek páncéltő- kés, kereszthúros, rövid, kifogás­talan állapotú zongorát. Kamogya, Komló, Mikszáth Kálmán u. 12. I/c. 4. — Intarziás, modern ebédlő bú­tor eladó, özv. Váezi Jánosné, Terény. — Harangok újraöntését, harang- koronák, harangállványok készíté­sét, átalakítását, újrendszerűre vállalja DUCSAK ISTVÁN harang- öntő, örszentmiklós, Dózsa Györev út 26. — Komplett ebédlőbútor eladó. Megtekinthető hétköznapokon 9— 19-úráig. Budapest, XI Bartók Bé­la út 72. f. 4, — Harmóhiumok speciális javí­tása garanciával. Adás-vétel. Po- korny Pál. Budapest, IV. Komjáth u. 120. Telefon: 493-017. ► A Sajtóosztály iratterjesz- J ► tése értesíti a Gyülekeze- J ► teket, hogy megjelent ^ l a 3 ► KORALISKOLA I. 3 ► amely a templomi kántori | ► szolgálathoz szükséges ele- < ► mi tudnivalókat és éneke- í ► inkhez előjátékot tártál-í ► máz. ^ ► A kottafüzet ára 52,— Ft. 3 ► Megrendelhető a Sajtó-5 ► osztályon, + ► Budapest, VIII. Üllői u. 24. i ^áááaaaaaaaáaaaaaaaaaaáááaaaIS EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTH.* Üllői űt 24. Telefon: 142— Előfizetési ára egy évre 60,— Ft fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412.—VIT1. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott «08001/3 - Zrínyi Nyomda; Bea Szép az élet összegyűltek tehát az apostolok és a vének, hogy efelől döntsenek. £s mikor nagy vita támadt, Péter felkelt és azt mondta nekik: Atyámfiái, férfiak, ti tudjátok, hogy Isten már régebben engem választott ki közületek, hogy a pogú­nyok az én számból hallják az evangélium beszédét és higys gyenek. Es a szíveket ismerő Isten bizonyságot tett mellet­tük, mert a Szentleiket nekik éppúgy megadta, mint nekünk is; és semmi megkülönböztetést sem tett köztük és köztünk; mert hit által megtisztította az ő szivüket. Miért kísértitek tehát most az Istent, hogy a tanítványok nyakába olyan igát tegyetek, amelyet sem atyáink, sem mi el ném hordoz­hatunk. sőt inkább hisszük, hogy mi is az Ür Jézus Krisz­tus kegyelme által üdvözülünk mint azok is. — Csel. 1.1.6 H­A háború előtti években egy lerongyolódott beteg csa­vargó köszöntött be hozzám. Valahonnan egy messzi megyéből jött és látni lehetett rajta, hogy már az utolsókat pislogja rajta fájdalmasan az élet. Kérdésemre elmondta, hogy dolog nélkül, csavargással telt el az élete. De most utolérte a betegség és többé nem tud se­gíteni magán. Csak úgy tákolta egyik napról a másikra, egyik lépésről a másikra mások irgalmából az elrontott életét. Mosí már csak egy utat lát maga előtt, a temető felé. Megígértéttem vele, hogy amikor a fővárosba ér, elmegy a kórházba. Néhány hónap múlva egészséges, boldog ember nyitotta rám az ajtót — Mi újság? — kérdeztem —. Ö boldogan fe­lelte: — megyek újra élni, megyek dolgozni! Valami ilyen olthatatlan vágy él mindnyájunkban az igazi, az egészséges élet után. A mindennapi élet szürke porában sokszór megállunk, mert megkívánjuk az igazi élet örömeit, amit a galáciai levél így mond el (Gál. 5,22): szere­tet, öröm, békesség, szívesség, jóság, hűség, szelidség ... Az Írás szerint Jézus erre az életre elevenít meg minket. Ez az élet azzal kezdődik, hogy Jézus megbocsátja a bű­neimet. Széttépi az életem egész bűnös regényét minden bo­nyodalmával együtt és egy fehér, tiszta könyvet ad a ke­zembe. — Írjál egy másikat, egy újat — a nevemben! —* Folytatódik az élet azzal, hogy Jézus visszaadja elveszett uta­mat. Láttam egyszer, amint egy kisiklott mozdonyt visszahe­lyeztek a sínpárra. Veszteglő és nyugtalan utasok szeme fel­csillant: most már mehetünk hazafelé! Jézus nemcsak életet ad, nemcsak megelevenít, de sze­retni is megtanít. — Zákeus, aki eddig csak a maga zsákjába söpört mindent, pénzt, könnyet és emberi boldogságot, meg­tanul adr.i, segíteni és szolgálni. Saul kezéből kiveszi Krisz­tus a börtönajtók kulcsát, hogy Pál kinyissa a lélek előtt az atyai ház kapuját. A bűnös asszony mellett kiveszi a kődo- bálók kezéből a köveket, hogy tudják a kezüket imádságra kulcsolni és ezután ők is megtanuljanak kegyelemből élni. Híres hegedűművész érkezett egyszer a családba. A szek­rény tetején régi hegedű pihent, amelyen néha-néha a család gyermekei kontárkodtak. A művész kezébe vette és játszani kezdett rajta. Gyönyörű, csodaszép dallamot. Amikor vége volt a muzsikának, valaki megszólalt a gyermekek közűi: —» sohse gondoltam volna, hogy ilyen szép nóták vannak ebbefl a rossz hegedűben! Emberek Krisztus kezébe adják az életüket és amikor megváltozott életük emberek elé kerül, akkor sokan állnak meg csodálkozva előttük: sohse gondoltam volna, hogy ilyen szép is lehet az emberi élet! Isten Szentlelke így ajándékozza mindeneknek a hitet, aa életet és az üdvösséget a mi Urunkban, a Jézus Krisztusban­Friedrich Lajos NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP. ZSOLT. 143,8. JÄN. 15,4. — Isten ajándéka és kegyelme az, hogy közösségbe lépett Krisztusban a bűnös emberrel. Krisztus akkor van jelen a tanítvány életében, ha az engedelmeskedik az Igében kijelentett akaratának. I. Krón* 9-21/a. II. Kor. 7,8-16. HÉTFŐ, ÉZS. 25,8. JEL. 7,14. — Az „Élet” győzött a halál felett. Ezért a keresztyén ember nem élet megvető, hanem halált megvető, s reménységgel tekint az örök életre. Ézs. 40,26—31. II. Kor. 8,1—15. KEDD. ZSOLT. 105,1. MÁTÉ 10,8. — Aki nem egyedül Istenbe veti reménységét, nehezen jut el oda, hogy az Urat hívja segítségül. Pedig egyedül nála van a segítség. I, Tim. 1,12—17. II. Kor. 8,16—24. * SZERDA. JÓNÁS 2,8. EF. 6,18. — Szüntelen és állhatato­san imádkozzatok, a megígért meghallgattatás reménységé­ben. I. Krón. 17, 15—20,23—27. II. Kor. 9,1—7. CSÜTÖRTÖK. PÉLDABESZÉDEK 10,19. JAKAB 1,26. —< A féktelen nyelv gonosz szívről tanúskodik. Szavaink tükröz­zék az Isten és felebarát iránti szeretetürtket. I. Thess. 1,2—i 10. II. Kor. 9,8—15. PÉNTEK. EZÉK. 18,27. EF. 2,3. — A bűnös emberek nem bűnbánatuk, vagy hitük által válnak új teremtményekké, ha­nem Isten megváltó munkája által. FiL 1,12—18. II. Kon 10,1—6. SZOMBAT. ZSOLT. 37,8. JAKAB 1,19. A tanítvány enge­delmesen hallgat a Mester szavára, s szavaival simogat és nem sebez, szeret és nem gyűlöl. Fii. 1,19—26. II. Kor. 10; 7—18, Nagy István Hiiiiiitiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniwiiiiiiiinijiiíititiiiimiiímiimmiiiriiiii'üiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii mu m mi im na ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1960. szeptember 18-án Deák tér de. 9. (urv) dr. Kékén András de. 11. (urv) Hafenscher Károly du. 6. dr. Kékén András, i-asor de. fél 10. ifj Blázy Lajos de. 11. Sülé Károly du. 6. Sülé Károly Dózsa György út de. fél 10 Sülé Károly Üllői üt 24. de. fél 10. Grünvalszky Károly de. 11. Grün- valszky Károly Karácsony Sándor utca de. 10. Kardos József Rákó­czi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. * 3U 12. Kardos Jó­zsef Thaly Kálmán út 28. de. 11. Oltáravatás: Káldy Zoltán du. 6. Drenyovszky János Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Takács József Vajda Péter u. de. fél 12. Takács József Kőbánya du. 5. Szeretetvendégség: Rédey Pál Zugló de. 11 (urv) Szabó István Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Szabó István Fóti út 22. de. 11. Gádor András Váezi Ut 129. de. 8. Gádor András Újpest de. 10. Blázy Lajos Pester­zsébet de. 10. SoroksSr-Üjtelep de fél 9 Rákospalota MAv Telep de. fél 9. Rákospalota Nagytemplom de. 30. Rákospalota Kistemplom da. 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kál­mán Rákosszentmihály de. fél 11. Czövek Olivér Sashalom de. 9. Kar; ner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József Rákoshegy de. 9. Rákos- liget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapú tér de. 9. Madocsal Miklós de. 10. (német) Groó Gyula de. 11. Zoltai Gyula este 7. Mado- csai Miklós Torockó tér de. fél 9. Zoltai Gyula Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (urv) Vámos József du. 5. Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Várady Lajos de. 11. Váradi Lajos este fél 7. Rutt- kay Elemér Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Budakeszi du. 3. Károlyi Erzsébet Kelenföld dé! 8. (úrv.) Kendeh György, de. 11 (úrv.i Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Rezessy Zoltán Albert­falva de. 7. dr. Benes Miklós Ke- lenvölgy de. 9. dr. Benes Miklós Budafok de. 11. dr. Benes Miklós i Nagytétény du. 3. dr. Benes Miklós Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. Mezősi György du. 6. Mezősi György.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents