Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-08-28 / 35. szám

A Prágai Keresztyén Békekonferencia szeptemberi, Prágában tartandó ülésszaka elé Mi a teendő? Szeptemberben Prágában újra ülésezik a Prágai Ke­resztyén Békekonferencia. Az új ülésszak munkájának eredményességéhez a Magyarországi Egyházak ökume­nikus Tanácsában résztvevő egyházaink — evangélikus egyházunk is — előkészítő jó munkálatokkal szeretné­nek hozzájárulni. A Prágai Keresztyén Békekonferen­cia feladatának tekinti, hogy munkája, a kérdések, melyekkel foglalkozik, határozatai, állásfoglalásai mi­nél szélesebb egyházi közvéleményben terjedjenek el, a gyülekezetekben és a gyülekezeti tagok előtt isme­retesek legyenek. Lapunk e helyén azért ismertetjük folyamatosan azokat a hozzászólásokat a szeptemberi ülésszak egyes témáihoz, melyekkel magyarországi egyházaink szeretnék elősegíteni a Prágai Keresztyén Békekonferencia jó munkáját. A „hegyen“ épített városban — Pécsi pillanatképek — Ez a melléktéma az utolsó, helyzeténél és tartalmánál fogva is a főtéma, a többi melléktéma tartalmára kell hogy épüljön. Lényegében azok etikai konzekvenciáit szükséges hogy tartalmazza. 1. Minden keresztyén tevé­kenységnek kétirányú egybe­tartozó feladata van: keresni a hinni- és tennivalókat. Mert a megértett igazsághoz, hely­zethez, dologhoz, feladathoz való keresztyén viszonyulás mindig abban a kettősen egy tartalomból bizonyulhat ke­resztyénnek: hiszi a tenni­valókat úgy, hogy cselekedni tudja a tennivalókat. A Prá­gai Keresztyén Békekonferen­cia felismert feladatait akkor oldotta meg keresztyén mó­don, ha meg tudja mondani azoknak, akik figyelnek rá, de azok felé is, akik nem fi­gyelnek rá, a béke dolgában a hinni- és tennivalókat. 2. A helyes keresztyén ma­gatartás számára a hit egé­széhez az is hozzátartozik, hogy új és jó cselekvés for­rásaként funkcionál. Ez azt jelenti, hogy az új és jó cse­lekvés akkor bizonyul Isten akarata szerint helyesnek, ha a hit igaz voltának a bizony­ságaként is hat. A Prágai Ke­resztyén Békekonferencia akkor tud a háborúról, a bé­kéről, a halálról, az életről, az Isten országa és a törté­nelem összefüggéseiről és Jézus Krisztusnak a megvál­tásban megmutatkozó szol­gáló hatalmáról helyesen val­lani, ha ezekből új és jó cse­lekedetek felismerése, sőt vég­hez vitele is következik, mind, áz egyes keresztyénekre, mind a gyülekezeteikre és az egy­házakra nézve. i 3. Isten kijelentésében vilá­gosan előadta, hogy Ö békét akar, ígér, ad és munkál az egész teremtett világ és benne az emberiség számára. Ha az evangélium békehírét jól hisszük, akkor ebből az kö­vetkezik, hogy ez a hit a bé- kességcsinálás forrása, s a békességcsinálás cselekedete, a jó hit bizonysága lesz. Az- Isten akarta, ígérte, adta és munkálta béke főképviselője Krisztus. A Krisztus életmű­véhez tartozik. Ezért a béke dolgában hinni, keresztyén módon annyit jelent, hogy a Jézus hitéből való hittel hisz- szük a béke evangéliumát. De jelenti azt is, hogy a bé­kességcsinálás keresztyén mér­téke Krisztus. Ez a mérték a keresztyén békecsinálásnak a megváltáshoz való kapcsola­tát tárja fel és azzal a gya­korlati következménnyel jár, hogy a béke ügyében tárgyal­nia kell, el kell menni a há­borúságok közé a bókesség- csinálás akaratával. De nem­csak ezeket kell tennie, ha­nem áldozathozatalt, alázatot, éngedelmességet, a békének ezek révén való cselekvését. Az Isten szerezte béke árát Krisztus fizette meg áldozatá­ban. A békességcsinálás kí­vánta áldozatok különösen is keresztyén feladatok. 4. Amennyiben a keresztyén hit meggyőződésszerűen fel­ismeri, hogy az atomkorszak, 'az atomhalál fenyegetésével érkezett az emberiség törté­nelmébe, keresnie kell az atomkorszakra vonatkozó ten­nivalóit. Ezek a következők lehetnek; a) Az atomkorszak teológiai: hitbeli és erkölcsi vizsgálata. b) Minden olyan erőfeszí­tés támogatása, amely az atomenergia békés felhaszná­lását az emberiség egyetemé­nek a szolgálatába igyekszik állítani. c) Minden keresztyén esz­közzel támogatni és sürgetni az atomfegyverek megsemmi- ísítését és az emberi együtt- - élésre káros, kísérletek meg­szüntetését célzó erőfeszítése­ket. (Genfi megegyezés.) 5. A háborúra nemet mondó teológia nem elégedhet meg csupán belkörű nemet mon­dással, hanem éppen azért, mert a hatalmak kezében felgyülemlett tömegpusztító fegyverek az egész emberiség számára veszélyt jelentenek, sürgetniük kell a keresztyé­neknek is az általános és tel­jes leszerelésre vonatkozó nemzetközi megegyezést, a fegyverek megsemmisítésével, a katonai támaszpontok fel­számolásával és az ellenőrzés­sel. A teológiának egyrészt felelnie kell, mert kapott ki­jelentést arról, hogy mi le­gyen a fegyverekből, másrészt valóságosan cselekednie kell, hogy a gazdaságilag elmaradt népek ne fegyverkezésre kap­janak támogatást a hatalmak­tól, hanem arra, hogy ne le­gyen éhes, rongyos, lakásta- lan, beteg ember. Ezért a há­borúval szemben nemet mon­dott teológiának a javakkal való helyes éléssel is kell fog­lalkoznia. Mivel a háború bűn, ezért a háborúnak nemet mondó teológia a bűn elleni harc dolgaival is kell hogy foglalkozzék, nemcsak elmé­D e l p e eh lelkész számol be az alábbi sajnálatos esetről új­ságjában, az „Etoile du Matin”- bam „Mosest, egy egyszerű leány­anya gyermekét, akinek apja az apaságot lehazudta, nagy­anyja és annak nővére nevel­ték. Mindketten hosszú évek óta buzgó protestánsok. A két nő azt akarta, hogy a fiú evangélikus környezetben jó keresztyén nevelést kapjon, ezért 1955 szeptemberében, kilenc éves kora előtt, elhe­lyezték Madridban, egy kis protestáns nevelőintézetben. Egy hónappal ezután megje­lent az internátusbán a fia­talkorúak törvényszékének el­nöke és titkára és a fiút elvit­ték onnan azzal az indoklás­sal, hogy ez a gyerek apjá­nak a kívánsága, és hogy az anyát egy gyógyintézetben gondozzák. Megígérték azon­ban, hogy a fiút rövidesen visszahozzák. Az intemátus vezetőnője másnap felkereste az elnököt hivatalában, aki ott azt mondta, hogy mind­ezekről az apa semmit sem tud, a vezetőnőnek azt a kí­vánságát pedig, hogy láthassa a fiút, vallási okokból vissza­utasította. Az az állítás is, hogy az anya gyógyintézetben van, hazugságnak bizonyult. Haladéktalanul értesítették a fiú családját a történtekről és lépéseket tettek, hogy a fiút visszakapják. Kineveztek egy gyámot, de minden további fáradozás eredménytelennek bizonyult. A gyermeket elő­ször Valladolidban tartották, majd innét valahova tovább­szállították.’’ Az eset kapcsán egy bíró 1956 áprilisában „provizóriku­sán” a következő nyilatkoza­tot tette: Felelőtlenség lenne egy gyermeket zsenge ifjú­korában a katolikus valláson kívül nevelni. A szülői fenn­hatóságot ezért a gyermek anyjától meg kell vonni, ugyancsak az eddigi gyámot is tevékenysége alól fel kell menteni. A fiú jelenlegi isko­lájában kell a törvényszéknek gyámot kijelölnie. — Egy újabb, a család által kijelölt gyám további lépéseket tett. 1956 júniusában azt közölték, hogy a fiút ott saját kíván­ságára katolikus keresztség- ben részesítették és egy olyan iskolába vitték, ahol ennek megfelelő vallási nevelést kaphat. És bár a család köte­lezte magát, hogy a fiú most- már katolikus hitét tisztelet­letileg, hanem gyakorlatilag, nemcsak egyéni, hanem kö­zösségi, nemcsak egyházi, ha­nem társadalmi vonatkozás­ban is. 6. A háborúnak nemet mon­dó teológia a hidegháború ve­szélyét és mérgező hatását is felismeri. A hidegháborúnak is nemet mondó teológia ten­nivalói: a társadalmi és a nemzetközi élet erkölcsi szint­jének emelése érdekében meg­tenni mindent — minden­nemű kémkedést és belügyék- be való beavatkozást elítélni — s a békés egymás mellett élés nemzetközi elvének a gyakorlati érvényesülését egy- házilag és társadalmilag elő­mozdítani. 7. A béke evangéliumát hir­dető, a háborúnak nemet mondó teológia felismerései­ből igen felelős és jelentős nevelési feladatok következ­nek. Az egyházakat és a gyü­lekezeteket tagjaiban szüksé­ges ránevelni az élet teljes­ségét, szépségét és örömét igénylő, az embert értékelő és megbecsülő, s az álkegyes­ségtől mentes hitre. E neve­lés erkölcsi feladatai: a) Akcióképes és cselekvő, a gyülekezeti életben és a gyülekezeti tagok magatartá­sában megvalósuló békeszol- gálat. b) Az egyházi vezetők sze­mélyes találkozásának az elő­mozdítása. c) Az egyházi sajtó szerve­zett és tervszerű tájékozta­tása. d) Az egyházi (gyülekezeti) rendezvények nevelő anyaggal való ellátása. (Imaformulák, prédikáció-vázlatok, előadás­témák, vagy vázlatok.) Békefi Benő i ben tartja, mégsem engedé- I lyezték sem a családnak, sem az általa kijelölt gyámnak, hogy a fiút meglátogassa. A fiatalkorúak bíróságának 1958 májusi határozata értelmében a fiú tovább is a bíróság fennhatósága alatt marad. Fel­lebbezést nyújtottak be a pá­pai nunciushoz. A gyermek most már írhat levelet a csa­ládjának, de a családnak mind a mai napig nem adták őt vissza. Milyen méltatlan is ez a lélekhalászat a „szép keresz­tyén név”-hez! Mennyi áhí­tattal éneklik a keresztyén gyülekezetek: „Szelíd sze­med, Űr Jézus”! Vajon sze­líd marad-e a tekintete Urunknak, mikor azoknak vergődését, lelki válságait látja, akiknek éppen az egy­ház — és éppen az ő nevé­ben — dúlja fel a lelki bé­kességét? Méltó-e szelíd Urunkhoz ez a türelmetlen­ség, mely a fenti és az ah­hoz hasonló esetekben olyan mindennapos? Mely viszályt szít (reverzális) emberek kö­zött, akik szeretik egymást és a házasság kötelékében magukat egymásnak egy életre elkötelezik. Mely a bűnbocsánat szentségét is megvonja híveitől, ha nem katolikus templomban kérik Isten áldását házasságukra, és már házasság előtt a még meg sem született gyerme­keiket nem kötelezik oda a katolikus vallásnak. Bizony elsősorban magának az egy­háznak kell megtanulni élni az igét: Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért. ''TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTWTT­A Sajtóosztályon kapható hittankönyvek Virágh: Evangélikus hittankönyv, I. o. 7,50 Ft Molnár: Bibliai törté­netek, III. o. — — 8,— Ft Bottá: Bibliai történe­tek, IV. o.-------------7,—Ft Dr. Ottlyk: Az egyház története V—VI. o. 14,— Ft Groó: A Szentírás VII. o.----------------------------9,—Ft Prőkle: Az evangélium igazsága, VIII. o. — 12,— Ft Evangélikus Gyerme­kek Könyve (kötve) 18,-^Ft Pécsett jártam a nyáron, a „hegyen” épített városban. Nemcsak azért kell így ne­veznem, mert valóban a Me­csek hegyoldalán épült ez a gyönyörű város, hanem azért is, mert valóban sok „világí­tani valója” van. Nekem három könyvet aján­dékozott a „hegyen” épített város. Ebből a három könyv­ből hadd írjak ide most né­hány sort emlékezésnek és köszönetnek. © Régi történelemkönyv nyílik az ember előtt, ha vé­gigmegy Pécs utcáin, hiszen minden lépésen, minden há­zon érezni a közel kétezer­éves város emléktáblákra örökített beszédét. A másfél­ezeréves katakomba (régi te­metkezési hely) mellett ezer­éves székesegyház áll. A vá­rosfal a tatárjárás korából való. A világhírű Zsolnay- porcelángyár múzeumát olyan házban találjuk meg, amelyik­nek kapuját még Mátyás ide­jében építették. A kanyargó szűk utcákat és hangulatos apró tereket öreg házak sze­gélyezik. A város főterén egy régi templom és egy karcsú torony emlékeztet ma is a kö­zel másfélszázados török ura­lomra. Nagy Lajos 1367-ben itt alapította az ország első egye­temét, ahová még külföldről is eljöttek a tanulni vágyók. Többször járt Pécsett Mátyás király, aki 1476-ban itt tar­tott országgyűlést is. 1440-ben itt nyitották meg Magyar- ország első könyvtárát. A török uralom egybeesett a reformáció elterjedésének idejével. Régi iratok szerint Pécsett is sok híve volt a református, evangélikus és unitárius vallásnak. Mivel pe­dig a magyaroknak egyetlen templomot hagyott meg a tö­rök, a Mindszentek temp­lomát, ezt felváltva használ­ták az egyes felekezetek. Volt idő, amikor a templom deszka­fallal elválasztott három hajójában egy időben három felekezet tartott istentisztele­tet. Ki tudná felsorolni a tör­ténelmi eseményeket. Ki tud­ná elsorolni Liszt Ferenctöl Pátzay Pál szobrászművészig azokat a neveket, akiknek al­kotásai gazdag életünk érté­kei ebben a történelmi város­ban. Ehhez el kell menni és járni, sokat járni a „hegyen” épített és a történelemről so­kat beszélő városban. 0 Új képeskönyv a másik emlékem Pécsről. Ez a város nemcsak ezeréves „múzeum". ' Régi falai között erőteljesen lüktet a mai élet. Gyárak és műhelyek, tervező szobák és boltok ritmusa kí­séri az embert a szinte nagy­városi forgalomban, öreg há­zakban fiatal tudósok hajol­nak könyveik fölé, művészek és írók munkája nyomán ké­pek, szobrok, irodalmi és ze­nei alkotások születnek és az iskolákban sok száz nevelő tanítja a közel s távolból ide- sereglő sok ezer diákot. A munkás jelen és az ígéretes jövő városa felett pedig ott áll őrt az egészséget, életet és örömöt lehelő Mecsek, vég­telen erdőivel. Ennek az új képeskönyv­nek, amit magammal hoztam, mégis azok a legszebb lapjai, amikre ott bukkantam a nyu­gati városrészben. Egy pécsi ismerősöm tanácsára kerül­tem el oda, abba az új vá­rosrészbe, amit most építenek a bányászoknak. Már az is le­nyűgözött, amikor láttam a most épülő fiatal várost, gyö­nyörű emeletes házaival, mo­dern bútoraival, fürdőszobái­val, iskoláival és játszóterei­vel. Jó volt arra gondolni, hogy itt érdemes élni, meri megbecsülik a munkást jó le­vegővel, kényelmes és kultu­rált élettel. Mégis az volt a felejthetet­len élményem, amikor végig­mentem a házak között. Mindegyik ház falán 4—5 dombormű díszlett. Nem ér­telmetlen alakok díszítették ezeket a házakat, hanem ma­darak, állatok, növények, egy­szerű, érthető jelenetek az életből. Ha egy ottani édes­apa, vagy édesanya egyszer kézen fogja a gyermekét és végigsétál vele a városon, a házak falán meg tudja mu­tatni gyermekének az egész természetrajzot. Az őzikétől a csillagokig, a bányától a búza­földig. Ezt valóban meg kell nézni mindenkinek, aki egy­szer arra jár. A beszélő vá­rost, a tanító és szórakoztató, nevelő utcákat. Jó volt érezni, hogy új szél, friss szél fú a Mecsekről... © Kedves emlékkönyv harmadik pécsi ajándékom. A néhány nap alatt ott lak­tam az Evangélikus Szeretet­A NÉMET EVANGÉLIKUS EGYHÁZ az elmúlt hat esz­tendőben 25 millió dollár pénzbeli és 20 millió dollár anyagi segélyt kapott a Lu­theránus Világszövetségtől az amerikai nép segélyeként. Ez év június 30-án ezt a segé­lyezést beszüntették, „mert — mint a Lutheránus Világszö­vetség Sajtószolgálata közli — a Szövetségi Köztársaság gaz­dasági jóléte nem tette már indokolttá ilyen adományok elfogadását”. « JAN PETRIK szlovákiai teológiai professzor megálla­pítása szerint Luther Márton Kiskátéját eddig 225 alkalom­mal adták ki „a szlovákiai protestánsok egyházi nyelvén”. Az első fordítás 1540-ben je­lent meg, az utolsó pedig 1958-ban. Gondolatok A keresztyénség nem rész­vénytársaság, ahol mindenki a zsebében hordozza az üd­vösség részvénypapírjait. * Istentelen dolog az, amikor egy nép fennhéjázóan istení­teni kezdi hadiszerszámait. * Boldog ember az, akinek szeme áthatol a napi esemé­nyek felszínén. * Különös „szentek” azok, akik a bibliát úgy olvassák, hogy az igék mellé odaírják jobb, vagy baloldali szomszé­daik nevét, mint akikre azok az igék jól illenek. * Isten igen gyakran ad olyan nem várt feleleteket, melyektől hosszú ideig csen­geni szokott a fülünk. * Örök figyelmeztetés nekünk . most élő keresztyéneknek, otthonban. Az a néhány nap is, amit ott töltöttem, teleírt emlékkönyv. Kedves öregek külön kis szobákban. Régi bútorok őrzik körülöttük a régi családi ott- hon melegét. Emlékek és petú­niák illata simogatja arcukat. Mosolygósak és megelégedet­tek. Otthon vannak az idő szép eltöltésében is. Két-három ki­vétellel mindenkinek külön szobája van. Majdnem min­den szobában rádió szól, és újságok vannak az asztalon. Van, aki órákat tölt régi íróasztala mellett és órákon át leveleket ír szeretteinek: mert még sok mondanivalója van az alkonyainak, őszbe hajló életnek ... Van, aki ké­zimunkázik. Kedves kezek készítik a térítőt egy másik, talán most induló otthon új asztalára. Van, aki sétál és elmerengve nézi a Mecseket. Aztán otthon vannak az ét­kezésben is. Amikor eljön az ebéd, vagy vacsora ideje, ak­kor mindenki „hazamegy”, mert itt mindenkinek szobá­jába viszik „terített asztalát”. Igazi otthon ez. Minden ar­con átszűrődik annak a sze­retető és szolgálata, aki nem­csak vezetője, de édesanyja is ennek az Otthonnak. Ö az, aki elsőnek megy végig piros muskátlik között a konyha felé. ö az, akinek szobájában utoljára hunyja le szemét a lámpafény. Ö áll meg elsőnek minden beteg­ágy előtt és az utolsó útra indulónak ő az utolsó ven­dége, testvére és hozzátarto­zója. Ö hallgat meg minden örömöt és minden bánatot. <5 tudja mindenkinek a születés­napját és az ő kezéből kerül ki a kalács, a kedvesség, a meglepetés... Ezt az áldott édesanyai ke­zet láttam megmozdulni abban a csendes és boldog otthon­ban, ahol békességről, szép alkonyról beszél a mecseki szél... Köszönöm a három könyvet a Mecseknek, és köszönöm' I az Istennek. Friedrich Lajos NYUGATNÉMETORSZÁG lakosságának 51 %-a evangé­likus, 45 %-a pedig katolikus. Bajorország a legkatolikusabb tartomány, ahol a lakosság 26 %-a evangélikus, 72 %-a viszont katolikus. De itt is vannak nagyobb városok, ahol az evangélikusok túlnyo­mó többségben vannak. Co­burg 79 %-ban, Kulmbach 76 %-ban, Hof 74 %-ban és Bayreuth 73 %-ban evangé­likus. A NASHVILLEI (Északameri- ka) egyetem Teológiai Fakul­tásának a dékánja, kilenc professzora és 14 hallgatója ki­lépett az egyetem köteléké­ből az egyetem vezetőségének a faji kérdésben tanúsított megkülönböztető politikája miatt. A nem sokkal előbb vizsgázott hallgatók vissza­adták diplomájukat. hogy Krisztus követőinek lá­bai nagyon gyorsan jártak azokon a római utakon, ame­lyeket más célokra készítet­tek. * Jobb járni a valóság föld­jén, mint az álmok délibáb ösvényein. A Sajtóosztályon kapható Biblia 60,­Ft Újszövetség (kötve) 20,­99 Újszövetség (fűzve) 12,­M Énekeskönyv (kötve) 40,­99 Énekeskönyv (műbőr) 50,­99 Imakönyv (Raffay) 25,­99 Imakönyv (Jávor) 20,­Ü Hitvallási iratok I. 45,­* Hitvallási iratok II. 45,­9Í Ferenczy: Új szív 10,­99 Káldy: Bev. az Új­szövetségbe 30,­a Groó: Az élet kenyere 5,­a Karner: A testté lett \ Ige 45,­Pálfy: Krisztus tanúja 5,-= „Vallásszabadság“ Spanyolországban KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents