Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-08-28 / 35. szám

Fénylő csillagok Az „Evangélikus Élet egyik legutóbbi számában az Ágos­tai Hitvallás tanítása alapján i,Keresztyén gyülekezet” cí­men írtunk az egyházról. Egyik kedves olvasónk megemlítet­te a cikkel kapcsolatban: Egyetért az ott írtakkal. Ügy véli azonban, hogy kissé egy­oldalú a szolgáló, az alázatos és bűnvalló egyháznak a cikk­ben vázolt képe. Ez, olvasónk szerint, az éremnek csak az egyik oldala. Hiszen — mon­dotta — számos szentírásbeli helyet lehet felhozni a mel­lett, hogy van az egyháznak dicsősége is. S erről sem sza­bad megfeledkeznünk. AMIT OLVASÓNK MON­DOTT, az talán nem ilyen tudatosan, de valamiképpen benne él sok egyháztagunk gondolatvilágában és — talán még inkább — érzéseiben. S ez is oka lehet annak, hogy sokan olyan nehezen találják bele magukat a szolgáló egy­ház helyzetébe és feladatába Persze nem véletlen ez, ha­nem hosszú fejlődési — vagy talán inkább torzulási — fo­lyamat eredménye. Nem utolsó sorban hatása annak hogy evangélikus népünk el­szórtan él és nagy többségű másik . keresztyén felekezet hívei között, amely keresztyén felekezet nem utolsó sorban éppen az egyház mivoltáról való felfogásában vall a re­formáció egyházától élesen el­térő elveket. Vizsgáljuk meg kissé: hogyan is áll a dolog az egyház dicsősége tekinte­tében. Mit vallanak a felho­zott bibliai helyek? Mert ol­vasónk többet is említett. Egyet-kettőt vegyünk tüzete­sebben szemügyre közülük. FIL1PP1 2,15-BEN PÁL 'APOSTOL arról beszél, hogy Isten gyermekei — vagyis az egyház népe — csillagokként fognak ragyogni a többi em­berek között. Nos: Filippi 2,12—18 szakasz közvetlen előzménye a fejezet első 11 verse. Itt pedig Krisztus ön­maga megalázásáról, szolgai formába önözéséről van szó, alázatos és engedelmes áldo­zatvállalásáról s arról, hogy dicsőségét éppen és kizáró­lag ebben az alázatos szolgá­latban találta meg. Már ez a körülmény is óvatosságra int­hetne bennünket a tekintet­ben, hogy kereshetjük-e az egyház dicsőségének megaM pozását — vagy legalábbis az erre való igényt — a követ­kező, 12—18. versekben. A 12. versben Pál azzal kez­di intelmét, hogy „Ennélfog­va ,..” Vagyis mindaz, amit a továbbiakban mond, követ kezménye, egyenes folyomá nya Krisztus alázatos szolgá­latának. S a 13. versben az­zal folytatja, hogy a keresz­tyén ember erkölcsi erőfeszí­tésének mozgatója, erőforrása, sőt kivitelezője is maga Isten. Ö munkálja bennünk a maga akaratának véghezvitelét. Nyilvánvaló, hogy így állván a dolog, keresztyén életünk minden eredményéért, gyü­mölcséért egyedül Istent illeti a dicsőség. Erre egyébként többek között Mt 5,16 is fi­gyelmeztet bennünket: „Úgy tündököljék a ti világosság­tok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat!” MINDEZEK ‘FELETT PE­DIG a 15. vers nem annyira felszólítás, mint ígéret: Tisz­ták és szeplőtelenek (tökéle­tesek) lesztek — majd. Ti. az örökkévalóságban, ha Isten azzá tesz benneteket, megiga­zító és megszentelő kegyelme által. A Szentírás egyértelmű tanúsága és a keresztyén ta­pasztalat szerint is, a hivő ember élete is állandóan tele van bűnnel, elbukással, téve­déssel. Tisztaságot, tökéletes­séget, az új embernek (Efezus 4,22—23) felöltözését csak az örökkévalóságban, vagyis Urunkkal való teljes és za­vartalan közösségben remél­hetünk. Ezt mutatja egyéb­ként az Efezusi levél egy má­sik helye is (6,26—27), amire szintén hivatkozott olvasónk. Ez utóbbi hely egészen nyil­vánvalóan úgy értendő: Krisz­tus majd maga elé fogja állí­tani egyházát ■— tökéletesség­ben — ha visszajő s befejezi a megváltás művét. Nyilván­való, hogy nekünk ajándékoz ebből az eljövendő üdvösség­ből már most is valamit, ez azonban csak előrevetett hal­vány fénye, előíze annak, amit számunkra készített (I. János 3,1—2). A 15. vers második felének megértéséhez ismernünk kell e szakasz eredeti görög nyelvű szövegét. Abból ugyanis ki­tűnik, hogy a „csillagok” ki­fejezés pontosabban „fényhor­dozók”- at jelent. Gyertyatar­tók a keresztyének. A gyer­tyatartónak az értelme pedig éppen az a szolgálat, hogy hordozza, magasra tartja a belé helyezett fényt. Ez ismét Mt 5,15-re emlékeztet ben­nünket: a gyertyát azért gyújtják meg, hogy gyertya- tartóba tegyék. S a 16. vers félreérthetetlenül megmondja, mi az a fény, amivel nekünk világítanunk kell: az „élet beszéde". Vagyis Isten igéje, az evangéliumé. Ezt kell ma­gasra emelnünk, odatartanunk az emberek elé — igy hang­zik e vers helyes fordítása ezzel kell szolgálnunk. Szó sincsen tehát arról, hogy a magunk életének ékes „fé­nyével”, erényeinkkel, jótet­teinkkel fényeskedhetnénk s így válnánk fénylő csillagok­ká. A fény nem a miénk, úgy kapjuk Urunktól az ige világosságát, ezzel kell vilá­gítanunk, hogy igazságra vi­gyünk sokakat (Dániel 12,3). Fényhordozók vagytok az em­berek között — így is vissza lehetne adni Pál gondolatát. S EZ A FÉNYHORDOZÁS nem azt jelenti, hogy már most „térítenünk”, „misszio- nálnunk” kellene az embere­ket. Értelme ennél sokkal mélyebb: Jézus Krisztust, a „világ világosságát” kell fel­mutatnunk. öt, aki maga „a fényes hajnali csillag” (II. Pé­ter 1,19), szóval és cseleke­dettel. Az ö világosságának gyertyatartóivá válhatunk, — bizony alázatos szolgálat ez és mégis felséges kitüntetés! Az egyház dicsősége a szol­gálatban van. Ezt magától Urától kell megtanulnia, áki nem azért jött, hogy neki szol­gáljanak, hanem hogy ő szol­gáljon és életét adja váltsa- gul (Mt 20,28). Fénylő csilla­gok a keresztyének? Azok le­hetnek, ha Uruktól veszik az élő ige világosságát s azt tartják magasra, azzal világí­tanak mindeneknek s így kö­vetik Urukat a szolgálat útján Groó Gyula, HÍREK. HAJSZÁL ÉS HAJÖKÖTÉL Rómában megkezdődtek az olimpiai játékok. Nyolcvanhét ország fiataljai jöttek össze, hogy békés és barátságos lég­körben, ősi szokás szerint ver­senyre keljenek és összemér­jék erejüket. Sok ezer ember áll meg nap­,Ember küzdj és bízva bízzál Az ember tragédiája Szegeden //J II Csillagos ég borult a néző­tér fölé és a tizenöt színre is. A szegedi dóm piros téglás, gyönyörű tornyai előtt hatal­mas vászon állt kifeszítve. Hosszú fénysugár szórta rá a világmindenség fényjeleit, tük­rözte rajta a szélfútta pira­mis sárga színét, sejtelmesen vázolta Athéné Pallaszt, Ró­ma fölé emelte a Golgotát — szétválasztva és egybefonva tizenöt színt Az ember tragé­diája új bemutatóján. Az idei Szegedi Ünnepi Játékok nagy­erejű fináléja ez a bemutató, amely Madách Imre hatalmas művének felújítása eredeti, új felfogásban. Űj felfogásban? Üj, való­ban, amennyiben Madách re­mekműve teljes szöveggel, egyetlen sor kihagyása nélkül még sosem szólalt meg szín­padon. De a hangsúlya nem új, sőt régi, s az eredetisége nemcsak azt jelenti, hogy el­tér a színpadi megjelenítés minden eddigi felfogásától, hanem azt is, hogy közülük legteljesebben egyezik Ma­dách eredeti szándékával. Sokat magyarázták már, so­kat vitatták is, mi volt Ma­dách célja ezzel a borongós, töprengő művel, buzdítson-e, vagy kiábrándítson, s hogy mélyértelmű, meggondolkozta- tó szavai reményből, vagy két­ségbeesésből fakadtak-e? A mostani szegedi előadás Ma­jor Tamás rendezésében mind­végig azt a tanulságot készíti elő, hogy: Ember, küzdj és bízva bízzál. A cselekmény dinamikája ezen az előadáson félreérthetetlenül abból a fe­szült vitából származik, ame­lyet nemcsak szavakkal, de tettekkel is Lucifep vív sze­münk előtt Adómmal. Ádám kiindulópontja, hogy a mély­ségből mindig el kell indul­ni fölfelé, Luciferé pedig, hogy sosem érdemes elindulni se­hová. Lucifer célja ebben a drámában valóban az, hogy ki ábrándítson, hogy elkeserítse Ádámot, az Embert és rábír­Helyes látás „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn bennünk, ra^””*** csaliuk mee és nincs bennünk az igazság. Ha megvalljuK bűneinket, hű és igaz ő, hogy megbocsássa bűneinketés meg­tisztítson minket minden gonoszságtól. (I. Ján. 1. » »•> oer au meo nuv- . Ha valaki rosszul lát, annak szemüveget ír fel az orvos* nap után az olimpiai jelvény hogy jobban lásson. Akinék szemét hályog fedi *™ak elött, hogy az egymásba fa- téten kell átesnie, hogy latása tiszta, tekintete ismét csillogó nódó öt karika előtt elgondol-1 legyen. kodjék öt világrész egymás- I Ugyanígy vagyunk a hit vonalán, az Istennel kapcsolatos dolgokkal is. Sokszor az ige szemüvegére van szükségünk* hogy helyesen lássunk. Isten a mai igével a helyes látásra nyitja meg szemünket és a józan szemléletre akar elvezetni bennünket, amikor ha­hoz tartozásáról, közös sorsá­ról. Az olimpiai jelvénnyel ma tele van Róma. Elkészítették üvegből. Mégis mindenki azt a jelvényt csodálja, amit Yos- hiro Okushi japán tanítónő készített 3 400 000 nő hajából. Harminc ország asszonyai gyűjtötték a jelvénybe font hajszálakat, hogy ezzel is hi­tet tegyenek a népek közötti barátság és béke gondolata mellett. így lett a hajszálból — hajókötél! A hajszálat el le hét tépni — a hajókötelet ja arra, hogy felhagyjon a küzdelemmel, hogy tespedt közömbösségben éljen, mind­egy miért és mindegy meddig Ezért vonultatja fel előtte álomképeit, amelyek az igaz­ság egyoldalú ábrái, hogy lás sa: mi dőre a cél, mi súlyos a harc, melybe utatok tér. De Ádám fölött elvész ha talma, mert a mindig újabb és nemesebb cél felé törő em bér egy-egy lépést mindig tesz előre; bármi hitvány Volt eszmém, akkor mégis leik esitett, Emelt, és így nagy és szent eszme volt, Mindegy, kereszt vagy tudomány, szabadság Vagy nagyravágy formájában hatott-e, Előre vitte az embernemet. Erről van szó. Ádám arra vágyik, hogy előre vigye az embernemet és Lucifer éppen ebben akarja megakadályozni, hiszen ő a tagadás — ma így mondanék: a maradiság, a visszahúzás — szelleme. S hol van Éva? Kíséri Ádá­mot, nálánál is jobban érzi embervoltának korlátáit, nálá­nál is jobban lelkesedik és nálánál is könnyebben tánto- rodik. Szíverén keresztül köl­tészetté és dalia szűrődik majd a szózat, amely a munkára hívó végtelen teret tettdús élettel betöltő ember felé zeng: küzdj és bizva bízzál. Az életet plántálja tovább és ezzel meggátolja az ember, Ádám halálát. Nem azért, mert kudarcba fúl így a kese­rűségben fogant dac, ered­ménytelenné a bosszús ön- gyilkosság, hanem mert általa új értelmet kap az élet s meg­szépíti Éva: Vigasztaló mo­solygó géniusz. Megérti az Ür szavát, bizalmat önt a csüg­gedőbe, erőt ad a küzdelem­hez. A Tragédia értelme ez: a célt nem szabad elvéteni, az élettel szemben sosem szabad közömbösnek maradni, ki búvót választani. Zay László és^ I rom dologra hívja fel a figyelmünket. 1. Lássuk meg bűneinket. Számtalan igehirdetés hangzott már el az életünkben, amelyekből csak azt hallottuk kicsen­dülni: Mindnyájan bűnösök vagyunk. De vajon megláttuk-e már azt, hogy a bűnvalláshoz ebben a formában kell elérkez­nünk: Bűnös vagyok! Mert ha magunk elé tesszük Isten tükrét, a tízparancsolatot — ha egészséges szemmel nézzük önmagun­kat — könnyen megállapíthatjuk, hogy mindegyik parancsolat elmarasztal bennünket. Én vagyok az, akinek Isten helyett talán a pénz az istene. Én vagyok az, aki tiszteletlen a szülei­vel. Én vagyok az, aki szavammal és cselekedetemmel meg- sebzem a felebarátomat. __ __ _ __v_„_____ Isten szemünkre teszi az ige szemüvegét, hogy jól lássuk so ha! A béke egyedüli hang- I bűneinket és őszinte, megtört szívvel mondjuk el Pál apostol ját néha el lehet némítani, de I szavait: A bűnösök között első vagyok én. sok százmillió ember szava I 2. Lássuk meg: a bűnt büntetés követi. Akkor, amikor bű-» már erő, háborút, halált le-1 neink büntetéséről hallunk, sokszor talán arra gondolunk, fogó diadalmas kéz, olimpiát, I hogy Isten csak ijesztget bennünket, ahogyan mi szoktuk a eletet, beket es holnapot biz— j ro&siz gyermekeket. Isten nem ijesztgetésül beszél a Biblia számtalan helyén a bűnök büntetéséről, hanem azért, hogy tisztán lássuk: a bűnért nem szeretet, nem jutalom, hanem büntetés jár itt a földön és odafenn egyaránt. Ha valaki figyelmesen olvassa a Szentírást, sok példáját találhatja meg annak, hogy miként követi a bűnt a büntetés. Jusson eszünkbe Anániás és Safira példája! Isten világosan a tudomásunkra adja: Ha nem az <5 útján járunk, ha nem tartjuk meg a parancsolatokat, részünk csak az elmarasztalás, az ítélet és a kárhozat lehet. 3. Lássuk meg a bűnbocsátó kegyelmet. A bűn és büntetés» meglátását nem követheti más, mint Isten jóságának, atyáig tosító győzedelmes jövő! (F.) — Szentháromság ünnepe I utáni 11. vasárnapon az ol­tárterítő színe: zöld. A vasár- | nap oltári igéje: Lk 15, 11—32; szószéki igéje: Csel 10, 25—33.1 — Evangélikus vallásos fél­óra lesz a Petőfi Rádióban I 1960. szeptember 4-én reggel I szívének a meglátása. Ha józan tekintettel nézzük önmagunkat^ 8 órakor. Igét hirdet: Dr. Ott- I és a bűneinkért járó büntetést, akkor a kétségbeeséstől csate lyk Ernő teológiai akadémiai I az Isten kegyelméhez való menekülés menthet meg bennünket^ dékán. Isten megmutatta szerétetét és bűnbocsátó készségét, amikor} I Egyszülött Fiát halálra adta a golgotái kereszten. És Krisztus keresztje a mai ember, a mai bűnös számára is a bűnbocsá- I natnak a jele. A bűnös ember nem találhat bűnbocsánatot, ai megkeseredett szívű örömöt, a gyászoló vigasztalást, a kereső I életértelmet másutt, csak Jézus Krisztusnál. A felülről kapott „szemüvegen” keresztül lássuk bűnein­Dr. LUND-QUIST LEMON­DOTT A LUTHERÁNUS VI­LÁGSZÖVETSÉGBEN FŐ­TITKÁRI TISZTÉRŐL . .. _ _____ .. ___ Dr Carl E Lund-Ouirí a I ket’ a bűnért iáró büntetést és Isten kegyelmét. A kegyelmet-. Lutheránus Világszövetség’fő- ^®fÍat^.pe,dlgK kony?r.ö^ünk, .bű"^.sánaté,rt és higgyünk at titkára, „egészségügyi okok-1J- ? Knsztusban, Akiben bunbocsanatunk, életünk és üd­Mgéria (Udi-Aba, Nigeria.) Októ­ber elsejével, azzal a nappal, melyen Nigéria elnyeri füg­getlenségét, Nigéria egyházai számára is szolgálatuk új szakasza kezdődik. Az a fele­lősség, mely az egyházakra a fiatal afrikai államban há­rul, foglalkoztatta a nigériai egyháztanácsot május 11—20- ig tartó ülésén. Ondo-Benin anglikán püspöke, S. O. Odo- tula megállapította, hogy az országban az egyház már ed­dig is példamutató magatar­tást tanúsított. Ezt a jövőben még az eddigieknél is jobban várják el tőle. A püspök né­zete szerint a jövőben háttér­be szorul a misszió, ugyan­akkor azonban fokozott je­lentőséget nyernek az afrikai egyházak. A püspök felhívta az egyháztanácsot, forduljon tagjaihoz, hogy: „Abrahám- hoz hasonlóan ne vállalják környezetükben a megveszte­getést és korrupciót — és azt a hitet, hogy a politika pisz­kos játék. — Hanem orszá­gukban arra az útra lépjenek, melyen első személy Isten, második személy embertársa­ink és mi csak a harmadik személy vagyunk.” A keresztyéneknek az ál­lamhoz való viszonyát egy nyilatkozatban akarják meg­határozni, melyet a nigériai egyháztanács még az október 1-i függetlenné nyilvánítás előtt szándékozik nyilvános­ságra hozni. ból” lemondott főtitkári tisz­téről; Lemondását már két hónappal ezelőtt elhatározta, mert úgy gondolja, hogy a Lutheránus Világszövetség és a maga szempontjából is ez a legjobb megoldás. Lund-Quist 1952 óta töltötte be a Luthe­vösségünk van. Harkányi László NAPROL-NAPRA ta meg a végrehajtó bizottság legközelebbi üléséig a főtit­kári teendők ellátásával. A Magyarországon járt Go lovensky, a New York-i uc a „„„.e- . . VASÁRNAP: I. MÓZ. 24, 56.—I. PÉT. 1. 17: — Életutunkon , ránus Világszövetség főtitkári I "incs megaüas. A rohanó idő sodor magával bennünket. Min., tisztét. — Az elnökség Kurt I vi® eiore’ UJ fordulatok, új feladatok felé. Jó tudni, hogy ezen azi Schmidt-Klausen lelkészt bíz-1 uton ? ™,?n"yf1 Atya szeretete kísér bennünket, és teszi „sze-3 rencsesse dolgainkat. A mi feladatunk az, hogy léptéinkéi; akaratához igazítsuk. Lk. 18, 9—14; Jer. 45, 1—15. HÉTFŐ: II. SÄM. 7, 14.—RÓM. 8, 31: — Akkor van nyu­galmunk és békességünk, ha biztonságban érezzük magunkat^. Lehet-e az ember másutt nagyobb biztonságban, mint a Leg­hatalmasabb oltalmában? Lk. 14, 7—11; Jer. sir. 3, 14—24.-----.—_ ------ ------ KEDD: ZSOLT. 61, 4—EF. 2, 14: — Sokszor úgy érezzük; ra bbitestület elnöke és Mow- I hogy az események forgatagában nem számít a mi parányi^ showitz New York-i rabbi, dr. I életünk.Ha ilyenkor megremeg a szivünk, szívleljük meg Isten Sós Endre, a Magyar Izraeli-1 biztatását: Békét kötöttem veled, enyém vagy! I. Sám. 17, ták Országos Képviseletének I 40—51 í Jer- sir. 3, 25—50. elnöke kíséretében meglátó-1 SZERDA: ZSOLT. 69, 14—1. JÁN. 5, 14: — Tudjuk, hogy gatták hivatalában Káldy Zol- I kiáltásunk nem vész el a világmindenségben: Isten méghall- tán püspököt, aki dr. Pálfy I gatja azt. Hiszen mennyit tett azért, hogy bizonyítsa jóindula- Miklós, az ószövetség profesz- I tát irántunk. Lk. 7, 1—10; II. Kor. 1, 1—7. szóra társaságában fogadta al CSÜTÖRTÖK: ZSOLT. 68, 27—EF. 5, 19: — A hit által tárul vendégeket és közvetlen ba-1 fel előttünk a teremtő és megváltó Isten mindent felülmúló ráti beszélgetést folytatott ve-1 dicsősége. Aki az ő dicsőségét meglátja, nem tud másképp lük evangélikus egyházunk- I hangot adni hódolatának, mint a zene kifejező ereiével CseL rój, I 12, 18—25; II. Kor. 1, 8—11. PÉNTEK: ZSOLT. 135, 14—11. KOR. 5, 21: — Alakoskodás csaladi hír. — Mezősi György I Sl?., ka^ megtéveszthetünk embereket, de Isten kérlelhetetle- csepeii lelkész és felesége. Tóthi nul pontos bírói tekintetét soha. Nem is abban reménykedünk, h^r^i rs°tfn Vnlritnel,'ii1lert1 hanem abban, hogy a keresztségben a György, Mik-| , ~ nem nekünk tudja be bűneinket, hanem annak, aki lós nevet kapta. I buntelen volt, Jézus Krisztusnak. Isten könyörületességébol — Merényi Ferencné, a pesthi-1 merítjük békességünket TT <3árr, ifi s i a . tt'v , degkúti fiókgyülekezet felügyelő-1 barn' 16> 5-14! U- Kor. 1, 12-22. SZOMBAT: I. SÁM. 3, 4—MT. 19, 21: — Ha Isten szavát halljuk, nincs helye a töprengésnek, meggondolásoknak, vitat­kozásnak, hanem egyedül a készséges engedelmességnek. Mert csak az tud hinni, aki engedelmes. Ef. 2, 1—7; II. Kor. 1, 23—2, 4. Cs. S. jének hitvese július 14-én, hosszas betegség után elhunyt. Feltáma­dunk! — A Bátaapáti-i gyülekezet el­ad 16 db 2 méter hosszú festet- len templomi padot. Érdeklődők bővebb felvilágosítást kaphatnak: Ev. Lelkész! Hivatal, Bátaapáti, Tolna megye címen. — Német és francia nyelvokta­tást, írógép-másolási munkát vál­lalok szeptember 1-től. Cím a ki­adóban. — Ebédlőszekrény jutányosán eladó. VII. Dózsa György út 58. I. 6. Simon. !IIIH!I!IMI!I!I ISTENTISZTELETI REND EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Telefon; 142—074 Előfizetési ara egy evre 60,— Ft fél évre 30.— Ft Csekkszámla: 20412.—VTT1. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 60.7521/2 «= Zrínyi Nyomd* Budapesten, I960, augusztus 28-án Deák tér: de. 9 (úrv.) Trajtler Gabor, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 Trajtler Gábor. Fa­sor: de. 11 Koren Emil, du. 6 Koren Emil. Dózsa György út 7.: de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24.: de. fél 10 Kardos József, de. 11 Kardos József. Rákóczi út 57/b.: de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Grünvalszky Károly. Karácsony S. u.: de. 10 Grünvalszky Károly. Thaly K. u.: de. 11 Rédey Pál, du. 6 Dre- nyovszky János. Kőbánya: de. 10. Utász u.: de. 9. Vajda Péter u.: de. fél 12. Zugló: de. 11 (úrv.) Szu- chovszky Gyula. Rákosfalva: de. 8 Szita Istvánná. Gyarmat u.: de. fél 10 Szuchovszky Gyula. Fóti út 22.: de. 11 Nagy István. Váci út 129.: de. 8 Nagy István. Üjpest: dé. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet: de. 10. Soroksár Újtelep: de. fél 9. Rákos- palota MAY telep: de, íél a, Rá­kospalota Nagytemplom: de. 10. Rákospalota Kistemplom: du. 3. Pestújhely: de. 10 Kürtösy Kál-t' mán. Sashalom: de. a Kamen Ágoston. Rákosszentmihály: de, fel 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér; de. 9 Schreiner Vilmos, de. 11 Várady Lajos, este 7 Schreiner Vilmos. Torockó tér: de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda: de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Vá-i mos József, du. 5 Fülöp Dezső, Budahegyvldék; de. 9 dr. Jánossy Lajos, de. ll dr. Jánossy Lajos, este fél 7 Károlyi Erzsébet. Pest- hidegkut: de. fél 11 Zoltai Gyula. Diana út: de. fél 9 Zoltai Gyula. Kelenföld: de. 8 Csengődy László: de. 11 Csengődy László, du. 6 (úrv,) Kendeh György. Németvöl­gyi ut 138.; de. 9 Kendeh György*; Nagytétény: de. 8 dr. Benes Mik-', lós. Kelenvölgy: de. 9 dr. Benes; Miklós. Budafok; de. 11 dr. Benes; Miklós. Csillaghegy: de. fél ífl,’ Csepel: de. U Mezősi György,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents