Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-07-03 / 27. szám

Emlékezzünk Tessedikre! A szendi evangélikus prédikátor 1824-ből való folyóirata ii. Tessedik elmélyedve és gyakorlati alapon vizsgál­ta a falu sok problémá­ját is. Sokan éppen ezen munkáját, szociográfusi minőségét érté­kelik a legtöbbre. A piszkos, nyomorúságos, babonába süllyedt falu helyett Tessedik szeme előtt egészsé­ges, kulturált, gazdag falu, — egy „eszményi falu” képe le­begett és Szarvast is ilyenné kívánta kiépíteni. Elsősorban egészségügyi kérdéseket oldott meg, azután építésügyi rendezést kí­vánt véghezvinni. Egészséges, kertes lakóházakat, tiszta gaz­daudvarokat, egyenes, fákkal szegélyezett, kutakkal ellátott utcákat akart látni. Falusza­bályozási terveiben e kérdé­sekkel bőven foglalkozott. A szállásrendszert, a tanya- rendszert nem tartotta kívá­natosnak. Nem óhajtott sem túl nagy, sem túl kicsi közsé­geket, hanem olyanokat, ahol a község képzett vezetője gaz­dasági és kulturális téren eredményesen kézben tudja tartani az embereket. A községben legyen: temp­lom, iskola, községháza, ezen­kívül kultúrház, kórház, ját­szótér és üdülőkért, úgyszin­tén gabonatárház. A községi rendőri szerve­zetre, a tűzrendészetre is részletes terveket dolgo­zott ki, valamint a sze­gényüggyel, a munkanél­küliség kérdésével is fog­lalkozott. A kezdeti jóté­konykodást minden téren intézményes falusi szociál­politikává igyekezett ki­fejleszteni s főleg ebben a vonatkozásban szere­pelt úttörő falupolitikus­ként. Így dolgozott Tessedik a falu­fejlesztés terén s hogy mun­kája milyen eredménnyel járt, arra talán legjobb bizo­nyíték, hogy idővel Szarvas egyik legrendezettebb községe lett hazánknak. Tessedik iskolájának, sike­res termelői és falufejlesztési munkásságának híre hamar elterjedt, s elismerésül kitün­tetéseket is kapott. Az elisme­rést és csodálatot azonban nemsokára irigység váltotta fel és a gonoszság és szűk­látókörűség diadalmaskodni látszott Tessedik nagyértékű munkássága felett. A sok támadás folytán Tes­sediknek 1795-ben iskoláját be kellett csuknia. 1799-ben, re­habilitációja után, újra meg­nyílt ugyan az intézet, a ki­látásba helyezett támogatás azonban ismét elmaradt és 1806-ban, az anyagilag is ki­merült Tessedik, végleg be­csukhatta a nemrég még kö­zel 1000 tanulólétszám • mellett kibővítésre szorult nagyhírű iskoláját. Tessedik megelőzte korát, _ í— kora nem értette meg ' í őt. Tessedik szerepének vizsgá­latánál felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen egy evangé­likus pap vállalt magára ilyen feladatot. A felelet elég köny- nyű. Azért, mert protestáns vallásszemlélete és Tessedik nagy tudása, hatalmas akarat­erejével párosult. Olyan fel­világosult papot, mint Tessediket közelről érin­tette a kisember sorsa, — semmi érdeke nem fűző­dött annak elmaradott, ki­zsákmányolt állapotban való tartásához, sőt hiva­tásbeli kötelességének tar­totta, hogy a szegény pórnépet a jobbágysorból kivezesse és a tudatos gazdálkodók sorába, — em­beri színvonalra emelje. Tessedik józan realitással fontos reformokba kezdett. Látta, hogy a feudális rendszer, alapvető hibái­ból kifolyólag, bukásra van ítélve, — látta, hogy egy más korszaknak kell jönnie, s a parasztságot gazdasági és szellemi fel­emelés révén mintegy elő kívánta készíteni ez új időre, illetve rendszerre. Ezen a téren azután egészen kiváló eredményeket ért el, miért is őt joggal emlegetik a gazdasági és társadalmi hala­dás nagy hazai apostolaként. Pedig nem volt könnyű a dolga. Igen ügyesen kellett munkálkodnia ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaságot és ipart, — hacsak háziipar formájában is, — előrevigye, — hogy a magyar és ne az osztrák ér­dekeket tartsa szem előtt. De a sok nemtörődömség és rosszindulat miatt is görön­gyös utat kellett járnia. Hogyan ért el Tessedik mégis eredményeket, sikere­ket? Nagy tudásával, munka­bírásával, illetve kitartásával, továbbá szervezőképességével és gyakorlati érzékével. Minek tulajdonítható mégis Tessedik bukása, — helyesb- ben kifejezve: megbuktatása? A felismerés és a megértés már említett hiányától elte­kintve, főleg annak, hogy Tessediknek minden kiváló­sága mellett, voltak hibái is. Ridegségig menő túlzásai nem tették őt szimpatikussá, amel­lett bizalmatlan is volt és sokan anyagiasnak tartották. Hibának számítható az is, hogy Tessedik, minden gya­korlatias szemlélete ellenére sem tudta az egyházi és világi hatóerőket reálisan mérlegel­ni. Említett tulajdonságai min­denesetre nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy barátai helyett inkább ellen­ségeinek száma szaporodott, akik azután összefogtak elle­ne és sikerült is nekik Tesse­diket megbuktatni. Tessedik munkássága, több mint 50 éves szarvasi műkö­dése alapvető jelentőségű volt, — elsősorban és természetesen szarvasi vonatkozásban, ezen túlmenőleg azonban tiszántúli, majd alföldi viszonylatban is, — sőt tudjuk, hogy bőven vol­tak Tessediknek olyan reform­kezdeményezései is, melyek országos kihatásúak voltak. Komoly gazdaságpolitikus, igazi kultúrhős volt Tessedik, mindenekelőtt azonban a ma­gyar föld megszállottja, a ma­gyar agrárnép igaz papja, hi­vatott nevelője. Dr. Szabó Miklós AZ EVANGÉLIKUS EGYE­TEMES könyvtár értékes könyvei között észrevétlenül húzódott meg éveken keresz­tül a szendi evangélikus lel­kész folyóirata, melynek ez a címlapja: LAURA, oktatva Mulattató Üjság a pallérozot- tabb Magyar Famíliák számá­ra. Közre botsátotta Gödörházi GÖDÖR Jósef, a philosophia Doctora, a szép Tudományok Magistere, Szendi Evang. Pré­dikátor és a Tisztelendő Ko­máromi és Fejérvári egyesült Megyék Egyházi Nótáriussá. 1824. Első esztendei folyamat Januáriusi kötet. A felsöség- nek kegyes Engedelmével. Minden könyvtári munkás­nak vannak álmai. Az evangé­likus lelkész-könyvtárosok leg­szebb álma: összeállítani azt a gondos bibliográfiát, amely egybefoglalná a reformáció ko­rától mindazokat az írásokat, amelyeket evangélikus lelké­szek és hívek írtak. Az alább következő igénytelen sorok, az egyszer megírandó műnek je­lentsék a mű kezdetét és egy lapját. AZ OKTATÓ RÉSZ nagy tanulmányában, amelyen az újság történetével foglalkozik a szerkesztő, önmagáról a kö­vetkezőket írja: Azzal buvalt nem régiben egyik Barátom, hogy én tsak hijjával élek a világon, se könyvet nem írok, sem a Tudományos Gyűjte­ményt munkáimmal nem sza- porittom; -illyenek-e, úgy­mond, minden feleséges em­berek? — Elszégyellettem ma­gamat ezekre a pirongató szemrehányásokra s feltettem magamban, hogy akár diszlik, akár nem, megszégyenítem Ba­rátomat s a - mennyire a fonál engedi, én is producálom ma­gamat. De mitsoda matériáról írjak? Theologiáról nem sza­bad; Philosofiáról nem merek; a Mathesissel nem nagy renom- mét üthetek; a Versírás pedig nem mesterségem. Úgy gondo­lom, hogy nem leszek senki­nek is terhére, ha historico aesthetikai ágra fordítván fi­gyelmemet, az Újságok mivol­tát, eredetét, történeteit, tzél- jait s successive történt kimi- veltetését rövideden lerajzo­lom s megmutatom, hogy mennyibe alkalmatos a Ma­gyar is az illyen Újságnak írá­sára s használására. (A cikk folytatásában közölni fogom, hogy a szerkesztő már jénai teológus korában s azután is milyen jeles munkákat írt. A Tudományos Gyűjtemény kö­teteiben 1817—1841-ig valóban alig közöl egyházi vonatkozású anyagot. A cikkíró.) A XIX. század elején ilyen gondolkodású falusi lelkészt ismerünk meg. Az Újságokról írt értékes 44 lapos tanulmá­nyában gondosan állította össze országok szerint az anya­got, közben alkalmat talál arra is, hogy Gutenberg fel­fedezésével, a telegraph szol­gálatával s a francia forrada­lomnak az újságírás fejlődé­sére gyakorolt óriási hatásai­ról írjon. A 11. lapon ezeket írja: A legelső Újság, mellyet Europa előmutathat, Olasz Országban vette származá­sát. A Velentzei Köztár­saság t. i. Il-ik Solimán Török Császárral hadat vi­selvén, 1560-dik esztendő körül, szükségesnek talál­tatott, a tábori hireknek a hazafiakkal való közölte- tése is; Erre nézve a Ve­lentzei város háznál mind ezek a hirek papiroson kö­zöltettek az olvasni vágyó­dókkal, de tsak kéziratban s a ki részes akart az ol­vasásban lenni, tartozott minden illyen Írott Újság- levéltől egy Gazettát, a mi pénzünk szerint egy krajt- zárt fizetni; utóbb rájok ragadt a pénz nevezete magokra az Újságokra is mind Olasz, mind Frantzia Országokban. (A szerkesztő 1824-ben még nem tudhatta, hogy hazánkban is volt egy hasonló jellegű új­ság: A Mercurius Veridicus, amely hasonló okokból II. Rá­kóczi Ferenc szabadságharca idején jelent meg honunkban. Néhány eredeti példány ebből is van az evangélikus egyete­mes könyvtárban.) Jellemző a spanyol helyzet­ről írt néhány sora: Spanyol Országban igen elaltatta a tudományos iparkodást Bonaparte des- potizmussa, és az Inquisi­tio ... Viszont Angliáról ilyen superlati vuszokban ír: Anglia az Újságokra nézve a superlativus grá- dusnak tetején áll s példát ád a többi Európai Státu­soknak is. A HAZAI VISZONYOKRÓL, mint kortárs ír érdekes rész­leteket: Magyar Ország későn kezdett a politicus hírek után kapkodni s a pallérozottabb nemzetek között majd nem mi voltunk az utolsók, a kik az Újságoknak helyt adtunk. A Magyar Hírmondó kez­dődött Ráth Mátyás redac- tiója alatt 1780-ban Po­zsonyban; de tsak kevés ideig lehete szerentséje Ráth kormánnyával ditse- kedni; mert nem sokára Révai Miklósra, Szabó Dá­vidra, Szatsvai Sándorra, Decsi Sámuelre szállott; a kik is nem tsak hogy a Magyar Földről Austriába által * tték, hanem még a szép Hírmondó nevezetet is az elfrantzosodott Ku­rírral tserélték-fel. Mellyik hangzik szem­ben: Kurir-évagy Hírmon­dó? A Magyar Kurírnak mostani fő redactors Pan- tzél Dániel, a ki már az előtt is Decsi Sámuellal közössen folytatta annak redactióját. Kultsár Istvánnak Hazai és Külföldi Tudosittásai a Ma­gyar Hírmondó után a legelső Nemzeti Újságot teszik, kezdő­dött 1808-ban s két esztendők­kel utánna Hasznos Mulatsá­gokkal. 1821-ben pedig holmi Földabroszokkal is megtolda- tott. Ezek a kétféle Újságok teszik most minálunk a kelet­ben lévő Nemzeti Politicus Új­ságokat; ezeknél többeket nem ismerünk. Jó ideje ugyan már annak is, miolta Görög és Ke­rekes a Hadi Történeteket, Cserei és Fábián (Erdélyben) a Magyar Hírvivőt járatni kez­dették, de ezeknek munkáik tsak kevés ideig örülhettek lé­teknek. — A Posonyi Deák Ephemerisek, ugyan a Posonyi és Budai Német Újságok, mellyek mind ekkorig folytat­ta tnak, és hasznos- mellék le­velekkel ékeskednek, nem kü­lönben a Beszterczebányai ré­gen kialudt Szaré Novinyi is tiszteletet érdemelnek tőlünk, és való, ■ hogy nagy világossá­got terjesztettek és terjeszte­nek a nemzeti lélek tsinosodá- sára: de még is ezeket nem lehet Nemzeti Magyar Újsá­goknak nevezni, mert Deák, Német és Tót nyelveken irat- tattak s irattatnak. Érdekes irodalomtörténeti adatot közöl a 29. lapon: Német Országban a legelső tudományos Újságot is Magyar irta deák nyelven, a kinek igazi neve Ats Mátyás, de ő Matthias Zimmermann név alatt es- mertette magát. Született 1614-ben, mh. 1689-ben. KORÁNAK MAGYAR ÚJ­SÁGJAIT a tanulmány 41-ik lapján sorolja fel: Uránia, Ma­gyar Múzsa, Magyar Dámák­nak való Kalendáriom, Magyar Almának, Magyar Mercurius, Erdélyi Múzeum, Auróra stb. s Zamárdi (Aradi utca) a hó 2, vasárnapján d. e. 11-kor, a hó 4. vasárnapján d. u. fél 5- kor. B.-szárszón az Evang. üdülőben minden vasárnap d. e. 10-kor, a református templomban a hó 2. vasárnapján este 8-kor, a hó 4. vasárnapján d. e. 10- kor. B.-szemesen (protestáns fatemp­lom) a hó 2., 4. és 5. vasárnapján d. e. fél 9-kor. B.-lellén (református templom) a hó 1. vasárnapján este 7-kor, a hó 3. vasárnapján d. e. 9-kor. B.-bogláron (református templom) a hó 1. vasárnapján d. u. fél 6- kor, a hó 3. vasárnapján d. e. fél 11- kor. Fonyódon (protestáns templom) a hó 1. vasárnapján d. e. fél 10- kor, a hó 3. vasárnapján d. u. 2-kor. B.-fenyvesen (protestáns templom­telek) a hó 1. vasárnapján d. e. 11-kor. a hó 3. vasárnapján d. u. 4-kor. Siófokon (Fő u. 111.) d. e. 11-kor. Balaton világoson (Alsóújtelep 31., Drenyovszky-villa) július és augusztusban vasárnap 5 órakor (reformátusokkal együtt). a 42. lapon érdekes kortörté­neti sorokat ad: Példája a Ma­gyar Szép Nem pallérozottsá- gának az a nagy előmenetel, a meilyet Hazánk Kisasszo­nyai a nyilvános Nevelő Inté­zetekben a minden asszony! munkákon kívül a Szép Lite- ráturában is tesznek; példája ennek az az igyekezet, mellyel a hazai és külföldi tsinosabb munkákat magoknak megszer­zik, mellyek közzül minden pallérozott Magyar Dámánál lehet a Toilef .e mellett tsak egyet kettőt is találni; példája ennek az idegen nyelvekben tett szép előmenetel; nintsen Magyar Országban egy előkelő Dáma is, a ki legalább két nyelven ne tudna beszélleni, de vágynak olyanok is, a kik hármat, négyet, ötöt is érte­nek; példája ennek Geöndeöcs Ferentzné Asszonyság, a ki asszony létére is mindegyre munkálkodik és folytatja a Tudományos Intézetekkel a Correspondentiát; példája Ta- káts Éva, Art _r Teréz s több mások... A MULATTATÓ RÉSZBEN Himfy és Erató címen dramo- lett következik. Majd kortár­sak költeményei s mivel ezek az irodalmi eseményeket is megéneklik, irodalomtörténeti adalékok gyűjthetők össze ezekből a költeményekből. A szerkesztő több kisebb cikket közöl Bothros álnév alatt (bothros görög szó, jelentése gödör). Érdekes egyháztörté­neti adalék egy budapesti ri­port egy új vallásos szektáról. Mint a kor érdekes újságírói formája: a lap utolsó soraiban közli az irodalmi úidonságok jegyzékét, hazai és külföldi vonatkozásokban egyaránt. Egyházunk szempontjából leg­érdekesebb kis cikkének címe: Útbaigazítás. Ebben a rövid cikkben hivatkozik a Tudomá­nyos Gyűjtemény VIII. k. kö­vetkező anulmányára: Az ’f'Vpsc-Tóné'nak ismertetésére s felvilágosítására szolgáló né- -neiiv Jegyzetek, mely cikket Balogh Sámuel írta az evangé­p'rnVof íVín; Az Ágostai Vallás-tételt követőknél. Magyar prédi- kátziókat, Hazánk koszo­rús Költője Superinten­dens Kis Jánoson kívül, én nem ismerek. A ki e tekin­tetben bővebb ismérettel bir, mutassa meg a Haza ügye eránt vonszó buzgó- ságát annak közlése által. Gödör, mint jó szerkesztő ol­vasta ezt a tanulmányt a Tu­dományos Gyűjteményben s e sorokkal válaszol: Az Evangélikusok részé­ről: Hí -bovszky György, Gödör György, Sikos, Ha­las)', Ugróczy... jelesen tündöklenek az Egyházi Magyar Orátoriában. Az első szám fogadtatásáról kevés értesülésünk van. A hir­detési rovatból csupán arról lehet meggyőződni, hogy a szerkesztő és munkatársai mi­lyen nagy boldogsággal és fá­radságot nem ismerve küz­döttek a lap sikeréért. A szen­di prédikátor pedig magyar földön olyan alkotással lepte meg a hazai közvéleményt, hogy sokan joggal figyeltek fel munkájára. Balatonkenesén (református temp­lomban) július és augusztus 2. és 4. va­sárnapján d. u. 2 órakor. A Sajtóosztályon kapható Biblia 60,- Ft Újszövetség (kötve) 20,- „ Újszövetség (fűzve) 12,- . Énekeskönyv (kötve) 40,- „ Énekeskönyv (műbőr) 50,— „ Imakönyv (Raffay) 25,- „ Imakönyv (Jávor) 20,- * Hitvallási iratok I. 45,- * Hitvallási iratok II. 45,- * Káldy: Bev. az Új­szövetségbe S0.- B Karner: A testté lett Ige 45,- * Pálfy: Krisztus tanúja 5,- * Groó: Az élet kenyere 5,— a Fereoczy: Üj szív 10,— a Hírek a dél-afrikai helyzetről A dél-afrikai kormányzat kiutasította Hannah Stanton brit misszionáriusnőt az or­szágból. H. Stantont a shar- pevillei vérfürdővel kapcso­latban letartóztatták — mivel a négerek oldalára állt — s a brit kormány hasztalanul igyekezett szabadlábra helye­zéséi, vagy bíróság elé állí­tását elérni. Most az igazság­ügyminiszter személyes dön­tése alapján utasították ki. Több egyházi személyiség és testület is állást foglalt a dél­afrikai faji üldözés ellen. Dr. G. Fisher canterbury érsek az anglikán egyház közgyűlésén sajnálkozását fejezte ki a dél- afrikai Németalföldi-Reformá­tus Egyház magatartása miatt. — Az angol presbiteriánus egyház közgyűlése elé javasla­tot terjesztettek, mely szerint A csillagjóslás rabjai 18 millió észak-amerikai készíttet rendszeresen horosz­kópot (a csillagokból kiolva­sott jövendölést) magának. Egy filadelfiai orvosi kong­resszuson e jelenséget mint a közegészségügy veszedelmét tárgyalták. Mint az előadá­sokból s az adatgyűjtésből kitűnt, a legtöbben szégyen­ük ezt a babonát s ezért ti­tokban fordulnak a csillagjó­sokhoz, akik azután jó pén­zért — ez a kérdés üzleti ol­dala — elkészítik a horoszkó­pot. A munkában, pénz utá­ni hajszában kifáradt idegze­tű emberek e jóslatokból me­rítenek új életerőt — mond­ja az egyik jelentés. — Hét cég közel kétmillió előfize­tőjét rendszeresen ellátja ilyen jós-táblázatokkal, me­ki kell zárni a dél-afrikai Né­metalföldi-Református Egyház tagjait az úrvacsorái közösség­ből, ha ez az egyház nem veti el határozottan a faji megkülönböztetést. A javas­latot a közgyűlés nem fogad­ta el, ellenben határozatot hozott, amelyben felszólítja ezt az egyházat, hogy hatá­rolja el magát az ottani kor­mány faji politikájától. Az Amerikai Egyesült Alla- mok-beli, főleg néger gyüle­kezetekből álló Keresztyén Metodista püspöki Egyház levelet intézett az Államok elnökéhez és külügyminiszte­réhez, melyben gazdasági bojkottra hív fel a Dél-afri­kai Unió ellen, mindaddig, amíg ez ország fel nem adja eddigi faji poütikáját lyek sikeres és hosszú életet ígérnek használóiknak. — Ha azután e jövendölések — a legtöbb esetben — nem telje­sülnek, a csalódás sokszor súlyos idegzavarokat okozhat. Az orvoskongresszus résztve­vői hangsúlyozták: a horosz­kópok babonasága valóságos méreg, amely a lakosság szé­les rétegeit megfertőzi. * Kétségtelennek látszik, hogy e babona elterjedésének ked­vező melegágya a háborús hisztéria, az atompánik, amit bizonyos körök Amerikában tudatosan szítanak. Ezt kell felszámolni s akkor eredmé­nyesebben lehet küzdeni a csillagjóslás babonái ellen is. Mindkettő szép feladata le­hetne az ottani egyházaknak. (Folytatjuk) G. L. Istentiszteletek a Balaton partján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents