Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-06-14 / 24. szám

AZ EMBER ÉS VILÁGA Amikor Isten a világot meg­teremtette, feladatot bízott az emberre. „Töltsétek be a föl­det és hajtsátok azt birodal­matok alá” ■— így szól Isten parancsa az emberhez a szent­írás elbeszélése szerint (I. Móz. 1, 28.). Egyszerű szókkal rop­pant feladat, a világ végéig elég tennivaló az emberiség egymást váltó nemzedékeinek. Isten az embert a világ gazdá­jává tette. Azt jelenti ez. hogy Istennek terve van ezzel a vi­lággal s ezt az ember által akarja célhoz juttatni. S azt is jelenti, hogy az ember fe­lelős a világért, amely az ő vi­lága is. Számadással tartozik Urának, Istennek a reá bízott feladat felől. Isten az embert mindig a teremtett világgal együtt nézi. Nem légüres tér­ben, menny és föld között le­begve él az ember, hanem a földön, Isten ege alatt. A „vi­lágtól elfordult” ember képte­lenség, legalábbis a biblia em­berei nem ilyenek voltak. A feladat amit Isten az emberre bízott, a teremtett világ, a természet Világának használata. A gaz­dag természet kincseinek fel­tárása s az ember életének szolgálatba állítása, ez a fel­adat. A föld és a víz, a levegő s a világűr sugárzó energiája é kimeríthetetlen kincsestár. Az ásvány-, a növény- és az állat­világ színes sokasága ■- mind­ez az ember birodalma. Az egykor barlanglakó, vadász, halász ember szédítő utat tett meg e területen, míg a levegő­ég s maholnap a világűr uta­sává vált. Párszáz év előtt arany után kutatott a föld méhében — ma a folyékony arany, az olaj, civilizációnk egyik legnagyobb kincse s nél­külözhetetlen hajtóereje — s holnap már talán az atomerő. Az ember kenyerét ma a ka­lászt ringató búzatábla s á rizsföld adja, de hólfláp talán már a tengervíz szolgáltatja kimeríthetetlérlül bőségés táp­lálékunkat. Emberi értelem, kutató s felfedező lángész és szorgalom, alkotó és formáló munka eredményét, számtalan gyümölcsét élvezi nemzedé­künk, amiről korábbi századok álmodni sem mertek. Mind e tevékenység korlátja a feladatban önmagában adva van. Sáfárául — bibliai szóval élve — s nem zsarnokául ren­delte Isten az embert világá­nak. A jó gazda gondosságával így szoktuk mondani — használja e roppant gazdaság javait. A rablógazdálkodás megbosszulja magát. Esztele­nül letarolt erdők helyén ko­pár karszt-szikla panaszolja a gondatlan és felelőtlen ember keze nyomát Gyarmati mód­szerekkel kiuzsorázott földek, bányák terméketlen s meddő szikké válnak. A felelős és le­leményes szorgalom viszont SÍV6 homokon fakaszt forrást s teremt paradicsomkertet. Minél szélesebb körte terjed ki az ember tevékenysége, am nal inkább megnő felelőssége. Kórunkban, az atomkorszak küszöbén e felelősség félelme­tes arányokat ölt. Az emberi­ség életéért s jövendőjéért váló felelősség terheli nemze­dékünket! Mert Isten a teremtett vilá­got az embernek életre adta és nem, hálálta. Eledelül adom POSTALÁDA, „Egy olvasónk”, aki levelé­ben a 119. zs. 176. versére hi­vatkozott, üzenjük, hogy sorai a szerkesztőségnek jól • esnek és minden tagját bátorítják. Hűség az írásban és hűség az olvasásban Jézus Krisztushoz .— ez kapcsolja össze azt a tá­bort, . amelyhez valamennyien tartozunk. Olvasóinktól azon­ban azt kérjük, hogy máskof legyen szíves címét is meg­adni, hogy levelének egyes részeire, amelyek mar nem közérdekűek, külön is tudjunk válaszolni. Polgár István testvérünknek üzenjük: levelét . elküldöttük Solymár András lelkésznek azzal a kéréssel, hogy az ada­tokra és lehetőségekre néZvé, adjon választ, mint aki aZ ügyet legjobban ismeri. „Érdeklődő”, Szeged. A pá­lyázat prózai része sikertelen. A versek még nem kerülhet­tek döntés alá. Az eredmény­ről lapunk idejében hírt közöl. néktek ... így szól a parancs. Eledéiül, tehát élelemre, az élet fenntartására és gazdagí­tására. Szaporodjatok és tölt­sétek be a földet... ez az életet teremtő és gazdagon ki­árasztó Isten akarata. Isten adja, tcvábbplántálja s óvja az életet s ezt várja az ember­től is. Akkor igazolt s jogosult minden munkánk, ha az éle­tet szolgálja a jobb, gazda­gabb, teljesebb, emberibb éle­tet. Úgy is mondhatnék keresz­tyén szóhasználattal: ha szeré­téiből történik, a szolgálat lei­kével, a másik ember, a fele­barát javára, Mindez különös hangsúlyt kap e hetekben, hónapokban, amikor a Prágai Keresztyén Békekonferencia indítására a keresztyénség a hazánk evan- gélikussága Is a Hirosima-nap megemlékezésére készül. An­nak felidézésére, hogy ezelőtt tizennégy esztendővel lehullott e japán városra az első atom­bomba. S e tett iszonyú kö­vetkezményei, kétszázezer ha­lott, számtalan nyomorék, tes­tében gyilkos és alattomos kórt hurcoló áldozat felmutat­ta áz ember mérhetetlen fele­lősségét világért a történelem új szakaszában, az atomkor­szakban. Eddigi története leg­nagyobb felfedezésével, az atomerövel kezében az ember válaszúira érkezett. Mintha a prófétai szó egészen új csen­géssel és értelemmel megtelve szólna most időszerű üzenet­ként: Elődbe adtam az életet és a halált... Félelmes jelei vannak an­nak, hogy e felelősség tudatára földünkön nem mindenütt egyformán jutottak ei áz em­berek. Az atöríirobbahtási kí­sérletek — annyi intő szó. épí­•••••••••••••••••••••*•••••••••••••••••••< tő javaslat és erőfeszítés elle­nére — szinte megszakítás nél­kül folynak Hirosima napja óta. Felelősségük tudatára éb­redt tudósok számításai szerint Q világűrbe s földünk légkö­rébe szétszóródott rádióaktív sugárzás máris beláthatatlan ártalmak forrásává válhat el­következő nemzedékekre. Az atomető felfedte, hogy az em­ber a természet erőivel nem élhet büntetlenül vissza. A visszaélés életébe kerülhet. Megdöbbentő módon vált nyil­vánvalóvá, hogy csak az em­beri közösség javára való szol­gálat életformájának van jo­gosultsága a földön. Egyesek, népek, hatalmi csoportok nem használhatják Isten világát — s az ember világát — önzőén a maguk céljaira anélkül, hogy ne keszítsehek romlást feleba­rátainknak és önmagunknak is Ebben a helyzetben a felelősségé tudatára ébredt keresztyénségre nagy feladatot Várnak. A „cselekvő remény­ség” hírvivőivé és munkáiéi­vá kell lentiünk, mondotta Vo­gel professzor múlt év őszi debreceni előadásában. És pz azt jelenti: mindent meg kell tennünk azért, hogy felrázzuk azok leikiismetétét, akik még alusznak s nem tudják, hogy a bűnös ielelőtlenség álmából nincs felébredés. Mert az em­ber uralkodása a természet Vi­lágén nem érthető másként mint a szolgálat szellemében. Az, Akinek adatott minden hatalom mennyen és földön, nem azért jött, hogy neki szol­gáljanak, hanem hogy ő szol­gáljon s életét áldozza oda. Tanítványai is Csák a szolgálat leikével élhetnek e világ kin­cseivel. G. SZIKRATAyiRATl Testvérek! Emberek! Közös veszélyben fogjatok kezet! Bajtársak! Szenvedők! Borujatok le a Jóság előtt! Bukottak! Győztesek! Az Igazságban egyesüljetek! Hívők! Kételkedők! Az Ember Vérzik: Szeressétek Öt! Harcosok! Álmodok! Mindnyájatokban egy bús szív dobog! Testvérek! Emberek! Ne öljetek már! ölelkezzetek! Juhász Gyula lllllllllllllllRl!lllinilIQIIinillll!lll!llllllillllllll!lillll!lllllllill!llllll!l!Illllllllllll!llll!!llllllllllllllll!!lllllliilllil!llllinilllllillllllllD KÉPES BESZÉD Június 5-én délben nyitotta még ünnepélyes keretek kö­zött Farkas Zóltáh, a Nemzeti Galéria munkatársa Szudy Nándor, Budapest, Pozsonyi úti református lelkipáSztór festőművész képkiállítását a Rózsa Ferenc Kultúrotthon- ban. (Budapest, XIV., Dózsa György út 84.) A kiállítás védnökségét az Országos Béke­tanács vállalta, rendezője a Műcsarnok. Nem mindennapi dolog, hogy lelkipásztor egyúttal céhbeli, valóságos festőművész is legyen. Szudy Nándor nem műkedvelő festegetö, hanem komoly művész. Szőnyi-tanít- vány, azonban önálló egyéni­ség, mesterétől főleg munka­módszert vett át és látomás- szerű látásmódot. Drámai fes­tő, müvein minden él és mo­zog és mindén beszél. Festő, akinek mondanivalója, üze­nete van embertársai számá­ra. Ecsettel ír s amit mond, képes beszéd. S ■ mivel’ igehir­dető és teológus, óhatatlanul egy kissé prédikáció is. Min­denképpen vallomás, a szívét szorongató nagy ügyről. S éz áz emberség és a béke ügye. Képei jórészt ebben á téma­körben mozognak. Mert a biblikus tárgyú képekről is: „Angyali üdvözlet”, „A me- nekülő szent esalád”, „Irgal­mas Samaritánus” mély em­berség sugárzik. A Gyerme­ket mentő József és Mária» aki mindannyiunkért gyer­mekké lett, üzötté és honta­lanná, hogy egyszer s minden­korra megszabadítson a féle­lemtől s hazái teremtsen már itt á földön s örökké áz Atyd hajlékában. Az irgalmas sa­maritánus mozdulatában az örök irgalom öleli át a meg­sebzett embert s e mozdulá- tot várja tőlünk az irgalmas Mester, mert ebben Válik életté ketesZtyénségünk. Goya-tánuimányain alapuló művei megdöbbentő, felrázó tiltakozás á háború ellen. „Itt ellenséges repülök jártak”, ,,Légitámadás után”, „Mi ér­telme volt” — e képek s mind a többi, a képes beszéd szem­léletes, szivbemarkoló erejé­vel tesznek tanúságot. Tájké­pein süt a nap, vagy hold- áugár ezüstöz kedves házat, a Garam, vagy a Duna vize dobban, virág és lomb hir­deti az élet örömét és szépsé­gét. Az angyali üdvözlet an­gyala: ke'dvés falusi kislány, kezében szál virággal. Jó szolgálat, komoly művészi teljesítmény s nagy műélve­zetet nyújtó szép alkalom ez a kiállítás. Köszönet érte a művésznek s o rendezőknek, A megnyitáson az egyházi, a társadalmi élet és a művész­világ száthos képviselője vett részt. S mindannyian, akik Ott vállunk, magunkkal vittük a művész tanúságtételének mon- danivdlóját egyik legmegren- dítőbb képének címfeliratá­ban: „Halottaknak nem lehet prédikálni.” Ezért is és egyéb­ként is, mindenképpen és minden módon az életért kell harcolni, az életet védeni és szeretni, az atomhalállal fe­nyegető*• ártó hatalmak ellen. — ó — EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi ÉVángélikus EeVétéméé Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szérkésztő* Gádor András Felelős kiadó: Oroó Gyula SzérkésZtőség éS kiadóhivatal: Büdapest, Vili., Üllői Üt 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—‘Vili. Árusítja a Magyar Po6ta 10 OOO példányban nyomatott Zrínyi Nyomda, felelős: Bolgár Imre. EGYHÁZI HfREK — Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnapon áz oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltárt Igéje: Csel. 4, 8—22; szószéki igéje: Lk. 9, 57—62. — A Szepetnéki evangélikus egyházközségben szenthárom­ság vasárnapján Lágler Béla esperes hirdette az igét. Meg­beszélést folytatott a presbite­rekkel és a pyiilékezettel. A gyülekezet az utóbbi időben két öltárterttőt és hat db oltári villanygyertyát szerzett be s a lelkészlakást is reno- váltatta. Most készül templo­mának renoválására. Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő Harkányi Lászlót bízta meg áz egyetemes egy­házi iroda vezetésével. Harká­nyi László mint megbízott he­lyettes főtitkár működését jú­nius hó l-ével megkezdte. — A pápai evangélikus egyházközségben május 13-én Fülöp Dezső büki lelkész szol­gált. — A protestáns egyházak Péktngbe tartó küldöttsége, melynek tagjai között van Káldy Zoltán püspök Is,, sze­rencsésen megérkezett Moszk­vába és onnan június 3-án to­vább indult Pekingbe. — SÉGÉDLELKÉSZ ÁT­HELYEZÉS: Dulcz Pál segéd­lelkészt június 1-i hatállyal az angyalföldi egyházközségből a Budápest-ferencvárosi egyház­községbe helyezte át az egy­házkerület püspöke. — TALÁLKOZÓ. A szarvasi Kősójukat tartják július 9-án dél- Evangélikus Tanítóképző 1934-ben végzett növendékei 25 éves talál- után 5 órakór Budapestért, a vá­rosligeti Gundel-étteremben. A ta­lálkozón való részvételt Nemes Ferehcné, Surák Júlia Jászberény, Rákóczi üt 52. címen kéri jelen­teni. — Templomok építési munkált, tatarozását vidéken Is vállalom. Meghívásra leutazom, szaktaná­csot, költségvetést díjmentesen adok. Szentgyörgyi Gyula építész, Budapest, H., Nyúl u, 14. — özvegy papné Dunántúlón, landó, teljes ellátásra 6 éven aluli gyermeket vállalna. Cím a ki­adóba. — Thurneysen: Az Ige szolgála­ta című könyvet sürgősen kere­sünk. Ajánlatok a Sajtóosztály címére küldendők. Használt harmonium iskola él­adó. Ara 40 Ft. Horváth György, Acsád 7. — családtagul fogannánk magá­nyos nőt két kisgyermek gondo­zásáért. Cím: Rácz László, Nyer- gésújfalu, Üjtélep, V. ép. 7. az Én jüBamnaccGKCiMK íz Én fiÄtlCOMRÄ Mindig előre! „Mikor pedig mentek az úton, valaki így ézőlt hozzá: Követe lek téged, bárhova mégy. Es felelt neki jézus: A rókáknak vá* barlangjuk és áz égi madaraknak van fészkük, de az Ember Fiának .nincs fejét hová lehajtania. Egy másiknak pedig ezt mondta: Kövess engem! De ő azt felelte: Engedd meg nékem« hogy előbb elmenjek es eltemessem atyámat. Ő azonban ezt vá­laszolta neki: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat. Te pedig menj el és hirdesd áz Isten országát. Szólott pedig más valaki is: Követlek Uram, de előbb engedd meg nekem, hogy búcsút vegyek a házamnépétől. Es felelt neki Jézus: Aki az eke szarvára veti a kezét és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.*? (Lk. 9,57—€2.) Emberek lépnek Jézushoz. Azzal a szándékkal állnak eléje, hogy kövessék Öt, hogy sorsukat az övével összekös­sék. Ám e2 nem megy olyan könnyen, ahogyan bárki is gondolná. Az Ó követésének, a tanítványságnak feltételei vannak. S ezek a feltételek nem valami könnyűek. Mert nem könnyű a család talanságot, a hontalanságot, a kivetettséget vállalni még akkor sem, ha ezt a hajléktalan, hontalan, ki-f vetett élétet Jézussal kell, lehet megosztani. Mégis ez a könnyebb része a dolognak, az enyhébb követelmény. A fel­tételek anyagi Oldala. A másik százszorta nehezebb: a tanít­ványnak el kell fordulnia, ott kell hagynia a múltját. Búcsút kell mondania minden olyan vallási, lelki megkötöttségnek, amely visszahúzná, előbbrehaladását gátolná. Aki követni akarja öt, az nem sirathatja a múltat, nem csünghet azont mert múltbanéző, felejtkező szemmel, kézzel nem lehet jövőt építeni, napról napra előbbre jutni. A tanítványnak pedig az a dolga, hogy mindig előbbre jussón a maga hitében, s az Ö Országának építésében. Krisztus testileg ma már nincsen közöttünk. Lábainkat — szó szerinti értelemben — nem igazíthatjuk az Ő lépteihez. Ném járhatjuk végig Veié együtt Galilea poros órszágútjait s nem Oszthatjuk meg Vele egykori földi sörsát. Így nem vonatkoznak reánk azok a szavak, amelyekét a hontalanság­ról, a hajléktalanságról, a megvetettségről mond. Az idő el­járt azóta s az Ö egyháza más körülmények közé került. A régi feltételek közül áz első már a múlté. 4 Dé a második ma is követelmény. A mai idők Krisztus­követőinek, éppúgy mint a régieknek, szakítaniok kéll mind­azzal, ami meggátolná őket aZ előbbrehaladásban, az Ö or­szágának, s a jövőnek építésében. Ez az ige tehát elsősorban azokhoz szól, akik a múltból akarnak élni, akik a régieket mondják, tartják égyédül jó­nak, követésre méltónak. Azokat figyelmezteti, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tudni másról, mint arról, ami már a hátunk mögött van. Azoknak mond nemét, akik ftéfft. a jövendőt figyelik, hanem minduntalan hátrafelé tekihtget-' nek. „Aki hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára/** S bennünket mindnyájunkat arra tanít ez az ige, hogy. teljesen Urunkra hagyatkozva, Benne bízva, napról napra előbbrehaladva a hitben, a keresztyén életben, építsük Isten országát, e földi és örökkévaló jövőnket. Vámos József A Sajtóosztály HÍREI A Sajtóosztály értesíti az Iratterjesztés vevőit, lelkésze­ket és gyülekezeti tagokat, hogy július 15.—augusztus 15-ig az Iratterjesztés nyári szü­netet tart. Kérjük a gyülekezet! lelké­szeket, iratterjesztési vezető­ket és gyülekezeti tagokat, hogy nyári iratterjesztési ren­deléseiket jUliUS 5-ig postára adtti szíveskedjenek. PÁLYÁZAT Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály az 1960. évi Nap­tár részére pályázatot ír te költeményre, elbeszélésre és történeti elbeszélésre. A tör­téneti elbeszélés témájául ajánljuk az alábbi eseménye­ket, mint aktuális évforduló­kat: 1. 400 évvel ezelőtt, 1560 áprílís Í9-én halt fnég Mé­lán eh tan. 2. 350 évvel ezelőtt, 1610. március 28—30-án volt a zsolnái zsinat. 3: 300 évvel ezélőtt, 1060. április 18-áíi halt meg Lórántffy Zsuzsan­na. 4. UÓO évvel ézelott 176Ó. május 9-én halt meg Zinzen- dorf. A pályázatokon az első há­rom pályamű díjazásiban ré­szesül, A legjobban sikerült pályamunkák közlésre kerül* nek. Beküldési határidő: 1959. augusztus 1. Cím: Evangéli­kus Egyetemes Sajtóosztály Budapest, VIIL, Üllői út 24. L. ero. NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — Zsolt. 73, 1. — Isten jóságát ázók látják meg igazán, akik tiszta szívvel és tiszta szemmel járnák a világ­ban: csak a tó tiszta tükre mutatja meg a belenéző arcot! KEDD: — Zsolt. 119, 18. — Akik Isten jóságát meglátják* azok tágranyilt szemmel szívesen és szomjasan keresik min­dennap az Igében Isten törvényét és Isten akaratát. SZERDA: — Jéí. 11, 4, — Isten jósága — jóságra, Isten akaratának megvalósítására indítja az embert: a hallgatott Ige mindig cselekvő szeretetre szépít! CSÜTÖRTÖK: —Ézs. 50,10. — Isten jósága —jó támasz­ték a hívőnek: a homályban is hite világít a vele járó Krisz­tus arcára. PÉNTEK: — Ézs. 41, 14. — Isten jósága a segítség ígére­tével elűzi a félelmet és boldog biztonságot ad az Isten gyer­mekének az élet és üdvösség útjára. SZOMBAT: — 2. Móz. 12, 13. — Isten jóságának alapja, bizonysága Jézus Krisztus megváltó vére a keresztfán. Ez a megváltó vér Isten gyermekének védelme, világossága, re­ménysége és üdvössége. (L) ISTENTISZTELETI REND Budapesten június 14-éu. Beák tér: dé. 9 (ürV.), Háfen- scher Károly, de. 11 (úrv.), Kékén Apdrás dr. dü. fél 6 Hafenscher Káfoiy, du. 6, SzeréfetVeddégség. — Fasor: de. fél 10 (gyeim.) Mező­si György, de. 11 Me2ősi György, du. 7, Sülé Károly. — Dózsa Gy. U. 1. dé. fél ló, Sülé Károly. — Üllői üt Í4. de. fél 10 (Uív.) Dre- nyovszky János, de. 11, Drenyovsz- ky Jáüós. — Rákóczi u. 57/b. de. 10, (szlqvák) Szilády Jenő dr. de. Háromnegyed 12, Grttnválszky Ka­roly. — Karácsonyi S. u. 31. dé. 10, (úfv.) Grünvalszky Károly. — Thály K. ü. 28. de. li, Bóhnyal Sápdór, du. 7, Bonnyai Sándor. — Kőbánya: de. ló, Veöreös Imre. — Utász u. 7. de. 9, Friedrich Laibs. — Vajda P. u. 33. de, fél 12, Véö- reös Imre. — Zugló: de. 11, (úrv.) Karvar Ágoston, du. 6. Schólz László. — Gyarmat u. 14. dé. fél 10. (úrv.) Schólz László. — Rákos­falva: de. fél 12. Scholz László. - Fóti u. 22. de. 11, (úrv.) Gádor András. — Váci u. 129. de. 8, Gá- dof András. — ÜJpest: de. 10, Blá- zy Lajos, es Pesterzsébet: de. 10, — Soroksár-újielep: de. fél 9, Sza­bó István. — Rákospalota Máv-te- lep: de. fél ó. — Rákospalota: dé. 10. Rp. kistemplom: du. 3. — Pest­újhely: de. 10. Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály: de. fél li Tőth-SZőUÓs Mihály, — Béesikapti tér: de. 9. Várady Lajos, de. 11, dr. Nagy Üyulá du. 7, MadocsÖ Tórócké tér:' dé. fél 9, Miklós. .... — *'*-1. uc. ici Madocsai Miklós. — Óbuda: dé 9 (gyerm.) Vámos , József, de. ioi (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5, Vá­mos József. — jfii. T.trcsay v. u, 11. de. 9, Csonka Albert, de. 11. Várady Lájoá, du. fél 7, Csonka Albert. — Diana u. Í7. dé. fél 9 Ruttkay Elemér. — Pesthidegkilt: de. fél 11, Ruttkay Elemér, — Ke­lenföld: de. 8, Rezessy Zoltán dr., de. ii Rezessy Zoltán dr, dü. Ó, Kértdeh György. — Németvölgyi u, 138. de, 9, Kendeh György. —, Kelenvölgy: de. 9. Benes Miklós dr. — Budafok: de. 11, Benes Mik­lós dr. Nagytétény: de. 8, Vtson- tal Róbert. — Csillaghegy: de. fát 10. Kaposvári Vilmos. -- Csepel: de. U. du. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents