Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-06-14 / 24. szám
„Hol van a te Istened?“ Az egykori „Borostyánál mentén fekszik Savaria. E hatalmas bazaltkövekből ösz- szerótt úton bonyolódott le közel két évezred előtt a Római Birodalom kereskedelme az északi tartományok felé. Egész a Keleti-tengerig jártak a karavánok s hozték-vit- ték e távoli tájak ékességét, a borostyánkövet — innen az út heve a bőrt, a kelméket s a többi árut. Az úton őrködött SáVaria, erődített római állomás, katonai és polgári település: Pannónia szívében, a Dunántúl nyugati szélén, hova már betekintenek az Alpok csúcsai. Itt állt hazánk egyik legrégibb őskeresztyén emléke, a Kr. u. IV. században épült Szent Quirinus bazilika romjait nemrég tárták fel. Mozaikpadlózata az egykori Savaria ékessége volt. Ma Szombathely városa áll a római Savaria helyén. A barokk papi város — Egerre s Vácra emlékeztet — lüktető forgalmú ipari gócponttá vált. Kincse ma az építő s termelő munka, Iákosainak értelme és szorgalma. Építkezések mindenfelé, a Perint-patak hídját szélesítik, nem bírta már a fttegnövekedett forgalmat. A hyólcas műútról, — egyik legszebb, legjobban karbantartott főútvonalunk —- sima asztalt bekötőút vezet, a bájós Vasi tájban szelíden ívelve a városba, ez is nemrég készült eL A város evangélikus templomát s,toronyi ránt” legkönnyebb mégtalálni. Negyvennyolc méter magas karcsú törnya merészén szökken áz égnék s messziről mutatja magát a kereső Szemnek. Mondják, 1896-ban, a Millénlum évében épült a térrtplom, de az érő- sen 48-as érzelmű építőmester a saját zsebéből adta hozzá az épülő toronyhoz a költség- vetésből hiányzó S méter költségét, hogy meglegyen a 46 méter magas torony, — így I is kifejezve szabadelvű nézetéit. Kedves kertben, illatozó rózsafák közt áll a templom, hatalmas hársfa árnyas lombjai alatt kényelmes pad hívogat csendes beszélgetésre. Az egyik fa mondhatnék, fneft másik is állt itt a parókiával átellenben, de nyoma sincs többé. Élfújta egy szörnyű bomba szele. Ügyanez ledöntötte a papiak sarkát s csúf sebhelyekkel tarkázta tele a templom falát, kiverte színes ablakait. E város és a gyülekezőt saját testén érezte meg a háború rontását. Álltam á római katolikus püspöki székesegyház hatalmas, dongaboltózatú hajójában. A háború előtt márvány borította a falakat s Maulbertsch freskói ékesítették a mennyezetet. Ma mindennek nyoma is alig van. Sima meszelés fedi az épp hogy helyreállított templom belső terének falait; bomba robbant a főhajó közepén s eltörölte századok- kultúráját. — S az evangélikus gyülekezet mai napig keservesen nyögi a háborús ártalmak következményeit. Templomának belsejét, ugyan még a háború utáni első években, nagy áldozattál éS RéfftSS Ízléssel újrafestette. A külsőre azonban már nem került erő, mert a parókián veszedelmes éiősdd ütötte fel a fejét; a pusztító fagomba támadta meg az épület fa&zerkezetét. Évtizedek óta lappangott már *— így vélik a szakértőik — a házban, de a háborús rongálás aktiválta. A beázott* megrepedezett falak utat nyitottak az ártó élősdinek, A bomba felszabadhatta a gombát.,. Szinte félelmetes jelkép: a háború még évtizedekkel azután is romiból, amikor mór rég elhallgattak a fegyverek. S ha így van ez ma, mennyivel inkább lenne —- heágofidolni is szörnyű — egy atomháború esetében. Fagolnba helyett akkor gyilkos és titkos rádióák- tíy sugárzás leselkedne az életbenrrtaradöttakra. Az egyik legmegrázóbb magyar film címe jut az eszembe: A téttes ismeretlen; a hóbóru után évekkel, gyilköl a gyerhiekek- találta háborús lövedék. A tettes nem ismeretlen! Tudja ezt jól a szombathelyi gyülekezet is, amely most lelkésze vezetésével megfeszített erővel fáradozik parókiája megmentésén. Felbántott falak között, térdig törmelékben járunk a papiak szobáiban. Száaezef forintos á helyreállítási költség. Ebből már negyedrész összeget teljesített a másfélezer lelkes gyülekezet. Egyházegyetémünk is jelentős összeggel járult hozzá az építkezés költségeihez, s ebben benne van külföldi evangélikus testvéreink adománya is. Konfirmáció napján jártam a szombathelyi gyülekezetben. A templom oltóra s padsora virágdíszben pompázott, mintha a májusi virágerdőben álló vasi kertek minden dísze idekerült volna. A gyülekezet asszonyainak önkéntes munkáját dicséri ez is, mint a templomkeirt szépsége is. Ezzel is takarékoskodnak, mindent maguk Csinálnak, ihógy minden anyagi erő az építkezésre maradjon. A konfirmációi vallásos estre az ízléssel berendezett gyülekezeti kápolnában sereglett össze á szülök s gyermekek népes serege. AZ egyházközség felügyelője, Kovács Viktor meleg, okos szavakkal köszöntötte a konfirmandusokat, e sorok írója az Élet könyvéről, a Bibliáról tártott előadást s a gyülekezet lelkészei, Lehel Ferenc és Sokoray Miklós imádsággal nyitották meg s zárták be a meghitt hangulatú ünnepélyt. Elnéztem a megilletődött s mégis derűs konfirmandus sereget, csillogó szemű fiúkat, fehérbe öltözött leányokat Savaria kincsé, a jövő nemzedéke egyházban s nemzetben. Élet várományosai, tarsolyukban csupa ígéret terv és reménység. A gyülekezet lelkésze jól látja a jövendő útját s nem is tegnaptól, hanem régóta; ffiéggyőüődésééi't rhüftka- szoígálatos büntetőszázadba került 1944-ben. Hiszem, hogy gyülekezete ingadozás nélkül követi a béke és az építés útján. Högy Pannónia Savariá- jának őskeresztyén emlékektől megszentelt helyén viruljon Szömibüthely népe s gyülekezete. G. Amikor istentiszteleteinken véget ér az igehirdetés szolgálata, és elhangzik az „A te áldott beszéded” kedves versszaka, akkor következnek a gyülekezeti hirdetések. „Hirdetem a gyülekezetnek ...” Ezt már megszoktuk és várjuk. A hirdetésekből tudjuk meg, mi történt az előző héten, ki halt meg, volt-e keresztelés és így tovább. Gyülekezeti krónika hangzik el, amely a kis családokat összekapcsolja a nagy családdal, a gyülekezettel. A jövő eseményei is előre vetítik fényüket: mr lesz a gyülekezetben, miért kell imádkozni, hová kell küldenünk adományainkat. Sőt sokszor az ország evangélikus- ságának sorsa iS megelevenedik néhány sorban: mire kell az offertorium. A hirdetés kell. Eleven újság ée, amely hétről hétre elhangzik s benne sokszor egy gyülekezet egész valóságának, elevenségének, erejének sok jele. De lehet megfordítva is. A kérdés azonban még nincs lezárva. Figyeljünk csak a gyülekezet tagjainak is a hangjára. Egyik így szól: múltkor felrázott egy igehirdetés. Megismertem lelki állapotomat. Jól esett, amikor hallottam, hogy az istentiszteletet úrVacsoraósztás követi és szívem megtelt vágyakozással Krisztus bűnbocsátó kegyelme Után. Amikor azonban azt is hirdették, hogy az irat- terjesztésben mi minden kapható és hány forintért, mintha erőszakos kézzel kirántották volttá áz igéhifdétés által teremtett lelkiállapotomból! Hát szükség van erret A hirdetés kell, áz iratter5,Hol van a te Istened?“ — több oldalról jöhet ez a kérdés. Lehet a lélek mélyének csillapíthatatlan sóvárgása. Lehet az élet ezer problémájával terhelt embernek fáradt kérdése. Kérdezhet így a kihívó cinizmus és a hivő szív alázata is ... „Hol van a te Istened?“ Az Ige kétféle feleletet ad: a) MAGASSÁGBAN . lakozik az Isten. Ez a „magasság“ azonban nem km-távol- ságot jelent. Jelenthetné azt is. Hiszen számunkra, földhöz kötött emberek számára, néhány km is „távolságinak számít. De csak a mi számúnkra. Isten számára ilyen távolságok nem léteznek. Ő felette áll térnek és időnek, messzeségnek és távolságnak, De itt nem is erről van szó! Itt arról a „magassig"- ról Van. szó, amely a jó és a gonosz, a tiszta és a tisztátalan, a‘ bűn és á szentség köjesztést sem lehet mostohán kezelni, de fel kell tennünk a kérdést, hogy válóban tni legyen a hirdetéssel, hogy az ne romboljon senkiben sem. Ne mondjuk azt, hogy az a fenti hang csak egy, mert egy ilyen figyelmeztetés is lehet igen lényeges. A német evangélikus egyházban (de talán másutt is), az oltártérbem külön pulpitus áll. Amikor az oltári szolgálat véget ér, a lelkész a pulpitus előtt állva közli a gyülekezettel, ami fontos. Az igehirdetést az imádság követi, majd ének és befejező oltári szolgálat. Ebből a tapasztalatból adódik az a gondolat: nem lehetne-e a hirdetéseket máskor felolvasni? Ugyanúgy, mint említettem, olvashatná a_ lelkész az első oltári szolga-" lat után, mégpedig — ha már külön pulpitust nem akarunk akár a papi pádból is, vagy az oltár előtti térből, vágy bárhol, ahol a templom építészeti sajátossága lehetővé teszi. A hirdetés felolvasása nincs a szószékhez kötvel Nem tartozik semmiféle liturgiához, annak nem szerves része. Érdemes lenne ilyen módszerrel próbát tenni! Ez a megoldás sem ment fel azonban az alól, hogy o hirdetés szövegére figyelni kell. Ne legyen benne semmi, ami üzleties, bántó, Vagy bármi, ami nem illik Isten Igéjéhez. Ezzel a kérdéssé! kapcsolatban meg kellene ismérftünk a gyülekezeti tagok és a lelkészek véleményét. Kérjük olvasóinkat, tegyék meg észrevételeiket, hogy mikor és milyen legyen a hirdetés?! Várady Lajos zött van! „Magasságban és szentségben lakozom“ — mondja az ÜR és mi érezzük, hogy valóban így is van. Magasságban lakozik. Olyan magasságiban, ahova nem ér fel a bűnnek és a szennynek még az árnyéka sem! Magasságban lakozik, ahicil tisztább a látás. Ahol nincs békételen- ség és háborús dúlás, csak egyetemes, világokat átfogó tervek építése... * b) „.-..DE A MEGTÖRTTEL ÉS AI.ÁZATOS SZÍVÉVEL isr Az emberi szív mindaddig nem alkalmas arra, hogy Isten beköltözzék abba, amíg meg nem alázkodott, össze nem törött A fennhéjázó Szívben nincs Istennek kellemes lakozása. Ahogyan nem kellemes az egészségtelen, rosszlevegőjű, dobos szobában való lakózás. Sok és nagy fájdalommal jár az ilyen összetörés. Amikor Mária az alabástrom-sze- lencét széttörte és a drága kenetet Jézus lábaira kente, előzőleg a szíve is összetörött! A szív összetörése nélkül nem sokat ért volna a szelence összetörése. Isten segítségünkre siet ebben, de nekünk nem feltétlenül szükséges megvárnunk, amíg ítéletének pörölyével sújt le ránk. Isten előtt kedves „áldozat“ — az összetört szív. Az összetört szívnek nagy reménysége, hogy Isten „nem perel örökké!" Ami az emberrel történt, azt úgy kéül tekinteni, mint az Isten perét. Ez a pér mindenkit egyenlő hórderővél érint, jóllehet minden pernek vannak mellékalakjai is. A fővádlott a. sátán. Mindenki más azért felelős, mert neki segédkezet nyújtott. Ezért az Isten perében — minden ember alulmarad. Már csak azért is, mert isten „magasságban“ lakozik, a szentség magasságában, az emlber pedig a „mélyben“, a bűn mélységében. , Drága reménység, tegy ez a per nem tart őrökké. Valaki közbelép, az igazi „ügyvéd“, ügyünk drága védője, Jézus, és —• megnyeri számunkra a pert! Milyen rettenetes volna, ha Isten örökké haragudnék! A harag, rövid ideig is teher és nehéz! Harag alatt élni annyi, mint szüntelenül sűrű, sötét felhő alatt járni és liértt látni a Nap világosságát. Aki így jár, az már a kárhozatban él... Dé á per nem tárt örökké, Isten Item haragszik mindenkor, mert — fel- állíttátott a gólgőtihai kereszt; mert húsvétikor üres Volt a sít, és inert á mennybérhené- tel ünnepe az ő dicsőségéről beszél. Kegyelem az äs, hogy minket — Krisztus érdeméért, — esöíc mellékszereplőknek tekint az Isten. Van ember, aki az állatok hangját tudja utánozni. A megtévesztésig ügyes reprodukálás ez. A mi nagy hitetőnk, az ördög, nagyszerűen, meesterien ért ahlhoz, hogy Isten dolgait utánozza és félrevezessen miniket. Ö a fővádlott! De legyőzetett a golgothai kereszten. Ezért reánk, a per mellék-alakjaira, Isten már nem tekint haraggal... Az általa megszállt szívnek gyógyulást, vezetést és békességet ód! „Utait láttam és meggyógyítottam őt; vezetem őt és vigasztalást nyújtok néki...” Isten lát. Ahogyan senki más. Lát messze, mindent, tisztán. Nincsenek „optikai csalódásai”. A gyermek a robogó vonaton felkiálthat: „Milyen gyorsan szaladnak a fáik!” Isten mifidettt Olyannak lát, amilyen. Isten vezet. Mért tisztán látja az utat és a célt Nincsenek kétségéi. Iránytű nélkül eligazítja ősszel a fecskéket és nem ad térképet a durváknak. A méhecskének megadja, hogy rátaláljon a kaptárra és nekünk is megadja bölcs vezetését. Ez a vezetése nem jelent lelki kiskorúságot, sem rab- szolgaláncot Hasonlatos az önállóságra jutott gyermek magatartásához, aki bár öntevékenyen intézi sorsát, dé időnként visszatér a szülői házhoz tanácsért, vezetéséit... Isten békességet ad! Ez az összetört szívben végzett munkájának legnagyobb áldása és eredménye. A közelvalóknak és távollevőknek egyaránt békességet akar ajándékozni. Hányán élnek békességben idegenekkel, de ádáz haragban saját rokonaikkal és családtagjaikkal. Előfordul ennek az ellenkezője is. Talán csak aggodalom formájában a távollevők iránt. Hányszor halljuk: Mi csak megvolnánk valahogy, dé mint élnek a távollevők? Ismert arcok, akik ma nincsenek velünk. Minket csak megtartott Isten kegyeimé, de mi a sórsuk azoknak, akiket eldobott mellőlünk kü-. lönféle vihar? Benne izzik ebben a kérdésben a távollevők miatti békételénség. Tudnunk kell, hogy a távollevők is létén kezében vannak, akár élnék, akár — elköltöztek—^ Isten békességet ígér mindén léleknek! Fogadjuk él ért a békességet és engedjük, hogy mindenkor Ö vezessen időszerű Igéjének üzenetével... Hol lakozik áz Isten? Az összetört szívű, de békességre jutott ember életében! Zoltai Gyula SÄVÄKIÄ KINCSEI „Hirdetem a gyülekezetnek...” Juhász Gyula összes versei az idei könyvnap legfőbb eseménye Volt. Első alkalommal jelent meg érmeik a kiváló magyar költőnek minden lírád alkotása egyetlen kötetben. Amit Juihász Gyula életében kiadott, az a pár füzetnyi kötet, csak táplálta benne a búskomorság sötét angyalait, hogy milyen kevés ee. irály tehetetlenség jele a 'kis vidéki nyomdákban készült s pár száz példányban megjelent minden egyes kötetke. Halála után kiadták Szegeden étét testes kötetben összes verséit. Akkor kezdtük látni a Juhász-líra szem- határát. Azóta ez a szemhatár teljes fénynyel szélesedett ki előttünk. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából évéken át dolgozott-kutatott az egész Juhász-életmű összegyűjtésén egy csapat irodalomtörténész. Énnek a szegedi gyűjtőmunkának köszönhető ez az ünnepi, hatalmas kötet, mely a Szépirodalmi Könyvkiadó ismém gondosságát &ítséri. Több, mint éSér oldaton ezernél több költemény. A kutatás folyóiratokban, újságokban háromszáz lappangó Juhász-verset fedezett fel, melyék soha még kötetben ném látták napvilágot. Itt vannak alkalmi versel Is, fordításai, énekkari szövegei és töredékéi ts. tía eSl onnan a Leikék Országából juhász Gyula láthatná! Mindössze sem élt sokkal többet félszázadnál s ime az életmű odaáll az Ady-nemzedék életműveihez s ugyanolyan rádiumsugárzás árad belőle, mint kortársaiból. Nem egyhúrú ez a Ura, ha a versformák döntő többsége a ktí, tárt Szonett is. Juhász effyütt éK nemzetével, korával, a világgal. Ez a költő kilépett lelke borús köreiből, odakényszerílette maga elé a világot s megmérte; igazsággal mérte meg. S rendületlenül hitt Istenben. Idézzük itt egy ismeretlen szép versét: De profundis A legsötétebb ég alatt, IStéii, téped táb<üUtk. A legmélyebb örvény felett Uram, és téged leltelek. A csillagtalan éjjelen Epy láng lobog a lelketnen, Mini reves fában gyönge fény. De mégis élet és remény. Isten némán hozzám hajol S engem idéznék valahol. Igazat Irt a költő, a látomás megvalósult. Bartók Béla gimnazista kordban már megmutatta oroszlánkörmeit. A nagy zeneköltö, aki most 1kezd valóban úgy élni Vélünk, ahögyän égy nemzet szellemi vezetőjének élnie kell nemzetével. Pozsonyban járt gimnáziumba a múlt század utolsó évtizedében. Más kutatásaim során, mintegy mellékhajtásként, megtaláltam Bartók Béla gyors ifjúkori fejlődésének eddig ismeretién dokumentumait. Hadd idézzek itt csőik egyét belőlük, minthogy nagyon érdekes. Ezt az adatot pozsonyi újságban, a Nyugatmagyarországi Híradóban, találtam meg, az 1898. év márciusi számai között. Bartók Béla Özvegy édesanyjánál lakott, a kir. katolikus főgimnáziumba járt, jeles diáik volt. Szegény fiú volt, anyja tanítónő az állami tahítónőképZŐ gyakorló iskolájában. A jó diák minden évben tekintélyes ösztöndíjat tkap á gimnáziumban s már zongoraórákat is ad, pedig jómaga is még tanul, a zenei műveltségéről ismert Pozsony egyik kiváló zongora-pedagógusánál, Hyrtl tanárnál. 1896-tól fogva a Híradó beszámolókat közöl a lángeszű fiú hangversenyeiről. Minden alkalommal elragadja a zeneértő publikumot, habár egyelőre csak a kor ízlésének megfelelő műveket játszik. 1898. március 26- án azonban első alkalommal szerepel Pozsonyban saját kómpoziciójával. Az evangélikus teológiai akadémia Konvent utcai házában vasárnap este irodalmi estét rendeznek a teológusok és tanáraik. Ezek áz esték alighanem színvonalas rendezésűek Voltaik, következtetni lehet erre a sajtóból is. Ezen a márciusi estén lépett fel Bartók Béla. Műsorszámáról ezt írja a Híradó, kritikusa: .,Bartók Béla, Hyrtl tanítványa, gimnáziumi tanuló adta etó zongorán Chopin G-moll Balladáját. Érzéssel, kitűnő iskolázottsággal játszott. A tapsvihar, mely előadását jutalmazta, arra bátorította fél, hogy saját szerzésű szonátáját is előadja, melyet szintén tetszéssel fogadtak.” Fölienyezni való adat ezeken á hasábókon: a XX. század nagy zeneköltője először magyar . evangélikus környezetben bontott szárnyat. Aligha véletlenül. Schöpflin Aladár feljegyezte, milyen szellemi erjedés színhelyé volt akkortájt a pozsonyi teológia, ők hívták, a teológusok, ők bíztatták tapsaikkal, hogy Chopin után önnön- magát produkálja. Ilyenék voltaik akkor az ifiú teológusok, Herman Ottó íszta arca újra meg újra felmerül előttünk. Újra kiadták életrajzát s örül a lelkünk, hogy az ifjúság olvassa ennek a páratlanul önálló és becsületes embernek t históriáját. Senkitől sem kaphat többet a mai magyar ifjú útraval ónak, mint azoktól, akik a lelki- ismeret és kötelességtudás, a józanság és becsületesség ötvözöl voltak. Ezek közé tartozik az evangélikus Herman Ottó, aki munkásból vált tudóssá, de minden tudománya közben megmaradt a nép közelében s polgári politikusként odúállt a jogait követelő munkásság mellé. írtunk már róla ezen a helyen, de újra hangsúlyozni kell jelentőségét, hogy az idei esztendőt „Hermán Ottó emlékévnek” minősítették tisztelői. Olvassuk a hírt, hogy Lillafüredén múzeumot létesítenek házából, újra megjelentetik a halakról és madarakról írt pompás munkáit, melyek ifjú korúnkban megszerettették velünk az ezertitkú természetet. Hisszük, újra öröm lesz olvasni ezt a tudóst, aki úgy írta megfigyeléseken alapuló monográfiáit, mintha elbeszélést Írna, olyan kereken, tisztán és szépen. Mert Író Pólt a javából. Hány könyvet írt? Könyvtárnyi füzeteit, tanulmányt, cikkét S néhány múihaiat- lán nagy monográfiát. Barátság fűzte Kossuth Lajoshoz s lángoló gyűlölet a bécsi Burghoz. Kevesen tudták olyan élesen-pon- tosan, minő halálos kór e nemzet idegzetében az osztrák politika, mint ő. S kevesen sejtették Herman Ottóval együtt, hagy a nemzet megmaradásának útja: a parasztság és munkásság összefogásának szüksége a magyar értelmiséggel. Nemcsak sejtette a tennivalót: cselekedett is, nyíttán és őszintén. Híre volt annak félsZázaddal ezelőtt, ki volt Herman Oltó Budapesten. Mihálvfi Ernőnek igaza van, midőn egyik napilapunkban felveti a javaslatot: készítsünk filmét Herman Ottóról. A hazgí népművelésért, népünk szellemi és jellembéli felemelkedéséért senki Sem tett annyit s olyan elragadó szépen, mint a hiedelem-irtó s a tiszta tudást felmutató Herman Ottó.. Patrióta volt szivveí-lélekkel. Igazán a hatásos példa ő fiatalnak-öregnék egyaránt. Petőfi és Móricz Zsigmond járta így keresztül-kasul ezt az országot, mint Herman Ottó, a nép önzetlen barátja és a népről szóló magyar tudomány megalapítója, Szalatnai Rezső
