Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-05-24 / 21. szám

Szentháromság „Téged Üristen az igaz hit­ben áldunk, magasztalunk, Atya, Fiúnak, s Szentiéleknek vallunk.” Így vall Isten lété­nek egyik legnagyobb titkáról a keresztyénség egyik legősibb éneke, a Te Deum (250. é.). S e titok imádatának és meg­váltásának szentelte az egyház ősidők óta a Pünkösd utáni vasárnapot, Szentháromság ünnepnapját. Mit ünnepelünk e napon és mit tanít a szent- háromság titkáról egyházunk? Ez az ünnepnap mintegy lezárja az egyházi esztendő első felét. Visszatekint mind­arról, amire a nagy ünnepiek gazdag tanítása emlékeztet; Karácsony: Isten emberré lett érettünk — Húsvét: Jézus Krisztus legyőzte a bűnt és halárt — Pünkösd: Leikével igazgat bennünket. S mindezt egy csokorba fogva hirdeti: Isten éppen így — és nem másként — akar a mi Iste­nünk lenni. Eljött Jézus Krisztus és megismertette ve­lünk az Atyát. S ezt az isme­retet csak úgy fogadhatjuk be, ha Ö maga tesz erre al­kalmassá bennünket. Jézus Krisztus az út —-senki sem mehet az Atyához, csak ö ál­tala — ö az ajtó is, mely Isten országára nyílik — az ajtó kulcsa azonban ismét csak Isten kezében van — a Szentlélek nyitja meg előt­tünk, hogy hitre jussunk és abban meg is maradjunk. Így zárul be a kör. Isten műve egészen és maradék nélkül megmentetésünlc, Ő kezdi és Ö is végezi be, Ö hív és szólít s a fület is ő adja a hallásra, a szívet is Ö indítja fel engedelmességre. Egészen övé a dicsőség. Amikor az egyház megfo­galmazta a Szentháromság egy Istenről való tanítást, úgy amint azt az Apostoli Hitvallásból is ismerjük: Hi- | szék egy Istenben, minden­ható Atyában, ... hiszek Jé­zus Krisztusban ... hiszek Szendétekben ... akitor nem tett egyebet, mint hogy össze­foglalta s formába öntötte azt, amit a Szentírásban ta­lált. Isten ismeretének az Írásban lelt köveiből építette fel a keresztyén tanítás és hitvallás templomát. Arról tett bizonyságot, hogy Isten így mutatta meg, magát, ilyen módon munkálkódik érettünk. Háromféleképpen: mint Atya, mint Fiú és mint Szentlélek. Háromféleképpen fordul fe­lénk, hajlik le hozzánk, száll síkra érettünk, von magához bennünket. Így találkozunk vele: — mint Mózes az égő csipkebokorban — mint a pásztorok a betlehemi jászol­bölcsőben — mint Pál a da­maszkuszi úton. Mind a há­rom megjelenésében és mun­kájában Ö maga van egészen, a teljes egy Isten. Így talál­kozik velünk, mert Ö maga akarja így. Eként mutatja meg, jelenti ki magát. Hogy Isten létének három­féle módja van — az olyan titok, amibe bele nem tekint­hetünk. „Léted világít, mint az égő nap — de szemünk, bele nem tekinthet” — vallot­ta alázatos megrendüléssel Berzsenyi. Hitünk csak any- nyit érthet meg e titokból, hogy ebben is az Űristen vég­telen irgalmassága, irántunk való kegyes hajlandósága mu­tatkozik meg. S nekünk éppen ezt kell megértenünk s ény- nyit elég is megértenünk a Szentháromság titkából. Azt, hogy — kellő alázattal és tar­tózkodással élve e gyarló ha­sonlattal: amint a nap is vi­lágít, melegít és láthatatlan éltető sugarakat bocsát felénk — úgy Istenünk is háromféle­képpen munkálkodik az em­ber üdvösségén. Érettünk van ez így, ezzel is elébe jő em­beri mivoltunknak, gyarlósá­gunknak, elesettségünknek, ezZel is közelebb akar kerülni hozzánk. Nem megnehezíteni akarja hitünk elnyerését, megtartását és megváltását, valamely értelmünket próbára tévő nehéz hittétellel, hanem inkább fordítva: atyai módon kézen akar fogni s úgy ve­zetni, „tejnek italával” táp­lálni, zsenge hitünket plán­tálni, óvni, nevelgetni. íme: az örök Ige testté lett, vallja ujjongva János evangélista és közottünjjC sátorozott; az em­ber Názáreti Jézus személyé­ben szólít meg a felséges Űr. S a Lélek felgerjeszti szívün­ket — mint az Emmausi ta­nítványokét —, hogy felismer­hessük Jézusban az Atya kül­döttét, az Egyszülöttet, a való­ságos Istent. Kezünket kezé­be, érettünk megsebzett tes­tébe tehetjük — de a Lélek győz meg bennünket a — mint Tamást is — boldog vaL lomásra:' En Uram és én Is­tenem. „Egészen körülveszel en­gem, fölöttem tartod keze­det...” — így vallotta az Ó.testamentom zsoltárosa (139. zsolt.). Erről van szó, amikor az egyház népe hitének ta­pasztalatával megrendült bol­dogsággal tesz vallást a há- romságos egy Istenről. „Át­ölelt az Isten” —, így vallotta a század legnagyobb magyar költője. S a maga nyelvén így hirdeti egyik régi énekünk is: „Óh egy Isten, Szenthárom­ság, egy imádandó valóság, ne hagyj Tőled eltévednünk, maradj holtunkig velünk! Tiéd legyen a dicsőség, földön mennyen óh szent fölség, tő­led ered minden áldás, téged illet az imádás.” Groó Gyula i,Ma újra hűséget fogadok...” Az oltáron csupa-csupa fe­hér virág. Ez a fehér szépség integet a gyülekezet felé s a konfirmandusok felé is, “akik ma a gyülekezet virágcsokrát jelképezik. A konduló haran­gok életerősen és boldogan beszélnek fenn a toronyban, mintha tudnák, milyen öröm­ünnep minden konfirmációi istentisztelet Felzúg az or­gona Luther ősi énekének dallamával s amikor a szét­táruló kapukon át bevonul a kis sereg, fehérruhás leányok és sötét ruhás fiúk megille- tődött arcokkal, a gyülekezet önkéntelenül is feláll. Szíve szeretetével köszönti gyerme-. keit Itt is, ott is kiperdül a könny s a sok kis emberi tü­körben emlékek élednek, ke­reszteléstől a mai napig. A hálaadás szótlan bizonyságté­tele ez Isten felé, aki ígére­tét megtartotta és megőrizte a kis sereg tagjait bajok, be­tegségek, kísértések sokasága között és most Szendéikével odatereli, mint egy kis em­ber-nyájat az oltár elé, az első úrvacsoravétel lelketrázó szent élményéhez. Az igehirdetés után pereg­nek a szertartás epizódjai. Felcsendül édes gyermekhan­gokon — itt-ott egy elmé­lyülő fiúbasszus kíséretével — a „Ma újra hűséget foga­dok ...” Száll a szó ... Egy leányka bűnvallást mond, egy másik kéri felvételüket a gyü­lekezetbe. Elhangzik az- Apos­toli Hitvallás evezredes bi­zonyságtevése és a fogadalom­tétel. Néma csöndben hang­zanak fel a nevek és az igék a hitben való megerősítés perceiben. A lelkipásztor sor­ra ellép a térdelő konfirmálók előtt, újra és újra mély meg- hatódottságot érezve, amikor mindegyikkel kezet fog és szemébe néz a gyülekezet új felnőtt tagjainak. Isten mun­kálkodik övéi között. A pa­dokban ülő felnőttek szívé­ben is visszhangzik minden. Szétárad közöttük is a kon­firmáció, majd ékes rendben történik az úrvacsoravétel. Ez a csodálatos kezdet s évek múltán, amikor ezek a fiata­lok újból és újból visszatér­nek a kegyelem oltárához, mindig elmélyültebben veszik Krisztus testét és vérét bű­neik bocsánatára. Az ünnepé­lyes rész befejeződik. A fiata­lok elvegyülnek az ölelő és csókoló családtagok között, feloldódik a belső feszültség szellemi fáradtsága, s most szóródik szét igazán az öröm színes, meleg, áldott sugara, mintha csak fölülről szállna alá. A szeretetvendégség dél­utánra marad. A most konfir- máltakéval szomszéd asztalok körül ülnek a már régebben konfirmáltak, olyanok is, akik 25, 30, 50 évvel ezelőtt járul­tak először az Űr oltárához, legtöbbje egy másik templom­ban, talán egy kicsi fehér fa­lusiban, taian egy messzi nagyváros nagyívű bolthajtá­sai alatt. A szeretetvendég­ség központi gondolata a hű­ség. Gyülekezeti tagok - ajkán megelevenedik a Biblia egy- egy nevezetes alakja. A je­lenbe lép Jónás, az engedet­len, s arra tanít, hogy meny­nyi hiábavaló utat, fájdalmas kitérést kockáztat a keresz­tyén ember, ha, mást akar, mint Ura. A tagadó Péter azt a fellángolást mutatja, amely belső erőtlenségénél fogva ku­darchoz vezet. Démás az a hűtlen, aki a közösségből fut el, a szolgálatot hagyja el. Azután felsorakoznak a hűsé­gesek, a bátor Dániel, alti fö­lött csodálatosan lebeg Isten őrző keze. .Majd a csendes Já­nos, akit Jézus annyira szere­tett s aki elkísérte Mesterét a szenvedések keresztfájáig. Végül Lídia, a bíborárus asz- szony tanitgatja Isten népét arra, hogy egynek hűsége mily sokszor lesz alkalommá arra, hogy egy egész gyüleke­zet alakuljon ki Isten igéje körül. A befejező igehirdetés pedig Isten hűségéről szól, aki a hűtlenek, botorkálok, kere­sők között mindig ugyanaz marad. S az ünnep után beköszön­nek a hétköznapok, az életbe való indulás napjai, a próba­tétel ideje, az Isten hűségébe való kapaszkodás sorozata. Kezdődik a gyülekezet és a családok csendes imádkozása: Urunk, akiket nékünk adtál, tartasd meg őket a Te szent neved által. Legyenek meg- konfirmáltjaink gyülekezetük élő tagjai, építsék a jövendőt, szolgáljanak népünknek, jár­janak békességben Teelőtted és az emberek között... V. I* Külföldi egyházi hírek LATIN-AMERIKA Befejeződött a Lutheránus Világszövetség harmadik la­tin-amerikai konferenciája áp­rilis 17-éin Buenos-Airesben. A legközelebbit 1965-ben tarják majd. A konferencián 14 or­szág mintegy 100 kiküldöttje vett részt. Célja a dél-ameri­kai evangélikus egyházak kö­zös kérdéseinek megbeszélése volt. Elhatározták, hogy a jö­vőben ezek, a nagy római ka­tolikus többségű országokban, egymástól nagy távolságra élő, evangélikus egyházak szoro­sabban fognak együttműködni. Megállapították, hogy a sok­rétű modem társadalomban az egyháznak felelősséget kell vállalnia a világ és az embe­riség dolgaiért. AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ SZAMOKBAN A Lutheránus Világszövetség most megjelent kézikönyvé­nek adatai szerint a világ evangélikusainak lélekszáma 71 135 068. Ebből 49 894 688 a Világszövetség tagegyházaihoz tartozik. Világrészek szerint- Európában 59,4 millió, Eszak- Amerikában 8 millió, Dél* Amerikában 780 ezer, Ázsiá­ban 1,5 millió, Afrikában 1,2 millió és Ausztráliában 283 ezer evangélikus él. DÉL-AFRIKA A ■„ Dél-afrikai Keresztyén Tanács“, amelyhez 231 egyház és missziói társulat tartozik, újból élesen tiltakozott a dél­afrikai kormány faji politiká­ja ellen s azt, mint az ország keresztyénségének súlyos ve­szedelmét bélyegezte meg. A fajok között felállított válasz­tó korlátok nyugtalanítják az egyházakat s megakadályoz­zák a lelkészeket szolgálatuk elvégzésében s a gyülekezete­ket az.egyházi szeretetmun-ká- ban. NÖVEKEDŐBEN AZ OSZTRÁK EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Az ausztriai evangélikus egyház állandóan növekedik. Az elmúlt esztendőben tagjai-, nak száma 4700-al szaporo­dott, ami több mint 1 száza­lékos emelkedés. E számból 3876 az egyházba betértek szá­ma. — A lébényi gyülekezet má­jus 10-én vallásos estet tar­tott, amelyen Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári lelkész szol­gált előadással. A kelet-békési evangélikus egyházmegye május 19-én tar­totta évi közgyűlését Békés­csabán. — A gyúrói gyülekezetben május 4—5. és 6-án esténként hálaadó. istentisztelet volt a temlomban. Igét hirdetett Cső- váry Dezső kétbodonyi lelkész, aki a gyülekezetnek 32 évvel ezelőtt volt helyettes lelkésze. Az oltári szolgálatot a nógrádi gyülekezetek énekes liturgiája szerint végezte.-— A Pestmegyei Evangé­likus Egyházmegye április 22- én tartotta Budapesten szoká­sos havi lelkészi munkaközös­ségi ülését. Igehirdetéssel szol­gált: Dedinszky Gyula irsai és Lukács László dunaharaszti lelkész. „Luther megigazulás- tana és az Újszövetség taní­tása a cselekedetek szerinti ítéletről“ címen Keve Lajos ikladi és Dóka Zoltán hévíz- györki lelkész tartott előadást. — A nógrád evangélikus egyházmegye lelkészi munka- közössége május 13-án tartotta, ez évi negyedik ülését Balas­sagyarmaton. Igehirdetéssel szolgált Révész László, elő­adást tartott: L. Kovács And­rás és Harmati Béla lelkész. — A. bakonycsemyei egyház- község új lelkipásztorát, Dan­hauser László volt budahegy- vidéki lelkészt, május 10-en iktatta 'hivatalába Kajos Já­nos espereshelyettes. — CSALÁDI HÍR: Balogh Lajos a hegyfalusi evangé­likus gyülekezet hosszú időn át volt gondnoka, 73 éves ko­rában elhunyt. Temetése má­jus 5-én volt Hegyfalun. — Egész napra gyermekőrzést vállalok. Cím a kiadóban. — Orgonaharmónium-, zongora-, hamionikajavítás, hangolás több évi garanciával. Pokorny Károly, Újpest, Rózsa u. 59. ISTENTISZTELETI REND Május hó 24-éii BUDAPESTEN Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (konf-úrv.) Kékén András dr., du. 6 Hafenscher Ká­roly. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 (konf.) Koren Emil, du. 7 Sülé Károly. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 10 (úrv.) Drenyovszky János, de. 11 Drenyovszky János. Rákóczi út 57/b. -de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12 Grün- valszky Károly. Karácsony S. u. 31. de. 10 Grünvalszky Károly. Thaly K. u. 28. de. H Bonnyai Sándor, du. 7 Bonnyai Sándor. Kőbánya de. 10 konfirmáció. Veöreös Imre. Utász u. 7. de. 9 Juhász Géza. Vajda P. u. 33. de. fél 1'2 Juhász Géza. Zugló de. 10 (konf.) Scholz László, du. 7 hang­verseny, Scholz László. Gyarmat ii. 14. <ie. fél 10 Karner Ágoston. Rákosfalva de. fél 12 Karner Ágoston. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Nagy István. Váci u. 129. de. 8 Nagy István. Üjpest de. 10 Eüázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. Soroksár-ú jtelep de. fél 9 Bencze Imre. Rákospalota MAV- telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákos­szentmihály de. fél U Tóth-Szől- lős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 11 Madocsai Miklós, du. 7 Schreiner Vilmos. Toroczkó tér de. 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 10 (konf.) Komjáthy Lajos, du. 5 Vámos József. XII., Tarcsay V. u. H. de. 9 Jánossy Lajos dr., de. ll Várady Lajos, du. fél 7 Csonka Albert. Diana u. 17. de. fél 9 Csonka Albert. Pesthidegkút de. fél 11 (konf.) Ruttkay Elemér. Kelenföld dé. 8 (úrv.) Kendeh György, de. li (úrv.—konf.) Ken­deh György, du. 6. Rezessy Zol­tán dr. Németvölgyi u. 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós dr. B-udafók de. ll (konf.) Visontai Róbert. Naprvtéténv de. 8 Visontai Róbert. Csillaghep-y de. fél lo Kaposvári Vilmos. Csepel de. ll, du. 7. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő: Gádor András Felelős kiadó: Groó Gyula Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott Zrínyi Nyomda, felelős: Bolgár Imre. Gyülekezeti hírek — Szentháromság vasárnap­ján az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Csel. 2, 33—39; szószéki igéje: Mt. 28, 16—20. az én jüfOTMöMucGaoiaK az én RanGOMRÄ Szentháromság vasárnapja Egység ;,A tizenegy tanítvány pedig elment Galileába arra a hegyre, ahová Jézus rendelte őket. És mikor meglátták őt, leborultak előtte. Némelyek azonban kételkedtek. Jézus pedig odament hozzájuk és azt mondta nekik: Nekem adatott min­den hatalom mennyen és földön. Menjetek el azért, tegyetek tanítványokká minden népet, kereszteljétek meg őket az Atyá­nak és a Fiúnak és a Szent Léleknek nevébe, és tanítsátok őket, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam nektek. És íme én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.’* (Máté ev. 28, 16—20.) Szentháromság vasárnapja a háromságos egy Istenről szóló bizonyságtétel ünnepe. A mennybemenő Jézus „búcsúszavai” a Szentháromság egységét tárják fel. Az Atya, aki teremt, fenntart és igazgat, a teljhatalmat, a mindenek feletti uralmat átadja a Fiúnak. A Fiú, a Krisztus a Lelket küldi, hogy Benne jelen legyen és munkálkodjék tovább, mindvégig. Aki teremt, aki meg­vált és aki megszentel egy és ugyanaz, a háromságos egy Isten. A Szentháromság Istennek a nevében és parancsára indul el a tanítványokból tanítókká avatott sereg keresztelni és tanítani. Amit tanult azt hirdeti: bizonyságot tesz a Atya szeretetéről, a Fiú áldozati haláláról és a Lélek erejéről. A Lélek a bizonyságtevő tanítást ismeretté és élő hitté érleli. A keresztséget követi a tanítás, hogy a megismert Isten aka­rata mindjobban megvilágosodjék a hivő előtt és engedel­mességben mindjobban kiteljesedjék. Csodálatosan, de valóságosan — megmagyarázhatatlanul, de tapasztalhatóan bontakozik ki az egység ezen a vasárna­pon is. A Szentháromság áldóan és megerősítőn fordul a gyülekezet felé. Akiket az Atya képére és hasonlatosságára teremtett, akiket a Fiú megváltott és nevére vállalt meg- keresztelésükkor, azokat most a Lélek megerősíti (kon­firmálja). De kibontakozik az az egység is, amelyet a Szenthárom­ság Isten teremt önmaga és a gyülekezet között. A maga Leikéből ad a tanítványi seregnek — az úrvacsora megterí­tett asztalánál, a Krisztus testében és vérében titokzatos, mindennél érősebb közösségre lép az előtte leborulókkal. S míg kibontakozik a Szentháromság egysége, s a benne hívőkkel való közössége, létre jön a gyülekezet egysége is. Tanítók és tanítottak, szülők és gyermekek eggyé lesznek a hálaadásban, a könyörgésben, az úrvacsorában és a bizony­ságtételben, hogy amint Krisztus jelen van mindvégig e világban, úgy hangozzék mindvégig nemzedékről nemzedékre a Szentháromság Istenről tett bizonyságtétel is. Mezősi György N APRÓL-N APR A HÉTFŐ: — Zsolt. 23,4. — A Szentiélektől megajándékozott ember él.ete nem üres, szürke, színtelen, hanem vidám, bol­dog — örvendező élet. KEDD: — Ézs. 41, 16. — A Jézus Krisztustól kapott öröm nemcsak az én szívem pislákoló fénye, hanem mások életét is megvilágító bizonyságtevő öröm. SZERDA: — Jer. 32, 27. — A Jézus Krisztustól kapott öröm az övéi életét elrendező, gyógyító öröm. CSÜTÖRTÖK: — Péld. 14, 32. — Még azok is örülni fog­nak Jézus Krisztus mellett, akik most szomorúak, mert az Ö közelsége a reménység öröme. fentek: — I. Sám. 23, 16. — Jézus Krisztus megerősíti az embernek Isten kezébe kapaszkodó kezét, mert megtanít az — imádság örömére. SZOMBAT: — 2. Móz. 19, 6. — így lesz a Szentlélek ál­dása nyomán az emberből — az Isten gyermeke! Ez a leg­szentebb öröm, az istenfiúság Öröme. __________________________________ (0 DC isláíup a rníms Mai Egy arkansasi (USA) város­ban történt. A Város iskolá­jában nagy hullámokat vert fel a faji gyűlölködés vihara. Arról volt szó: járhatnak-e ebbe az iskolába néger gyer­mekek, egy padban ülhet­nek-e és együtt tanulhatnak-e fehérbőrű iskolatársaikkal. A néger gyermekek egyenjogú­ságának ügyéért az iskola egyik tanulója, Jessie Angelina Evans szállt síkra. A 15 esz­tendős, feltűnő szépségű és rendkívüli értelmi képessé­gekkel is rendelkező kislány gyújtó hatású beszédekben kelt a néger gyermekek jogai­nak védelmére. Végül pedig felszólította iskolatársait, hogy titkos szavazással döntsenek mellette vagy ellene. Barátai, pajtásai lebeszélték erről a kísérletről. „Hadd a politikai kérdéseket, el fogod veszíteni népszerűségedet.” . A kislány azonban kitartott szándéka mellett. Tervének elfogadását meggyőző érvelésével az isko­lai hatóság előtt is keresztül I vitte. A „népszavazás” a leányka elsöprő győzelmével végződött. A tanulók legna­gyobb része — szüleiknek is ellentmondva — a néger gyer­mekek teljes egyenjogúsága mellett döntött. Ez a győze­lem áttörő jelentőségű volt. Az egész Arkansas államban a fehér lakosság tömegei, szülők és felnőttek is az igaz ügy mellé állottak. Megvál­tották, hogy a 15 éves kislány érvei meggyőzték őket s ed­dig is csak a faji gyűlöletet szítóktól való félelemből. nem mertek, kiállni a jó ügy mel­lett, amit most egy gyermek vitt diadalra. A faji előítéletek dolgában persze még rengeteg tenni­való akad és kemény harcot kell megvívni Amerikában. Nekem azonban, amikor ezt a híradást a svájci egyház kő­nyomatosában olvastam, Jézus­nak az az igéje jutott eszem­be: „A gyermekek szája által szereztél Magadnak dicsősé­get.” G. FINNORSZÁG A finn ifjúsági szervezetek képviseletében az elmúlt hó­napban küldöttség látogatott Moszkvába és Leningrádba, ahol a Szovjetunió ifjúsági szervezeteinek munkáját ta­nulmányozták. A küldöttség­ben a finn ifjúsági népi de­mokratikus, szociáldemokrata, sport, összefogó és egyházi szervezetek küldöttei vettek részt. Az egyház ifjúságát Simo Paloeue lelkész képvi- seltej

Next

/
Thumbnails
Contents