Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-05-17 / 20. szám
Pünkösdhétfő i,Mond a pedig Jézus: Mihez hasonló az Isten országa? és mihez hasonlítsam azt? Hasonló a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő keretjében; és felnevelkedett, és lett nagy fává, és az égi madarak fészket raktak annak ágain. — És ismét monda: Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonló a kovászhoz, melyet az asszony három mérce lisztbe elegyíte, mígnem az egész megkelt.” (Lk 13, 18—21.) Ez a két példázat Pünkösd második ünnepnapján két dolgot tanít nekünk. Az egyik az, hogy Isten országa nyitva van minden ember számára. Egy néppel kezdte Isten először országát a földön: Izraellel. E népből hívta el Jézus is tizenkét tanítványát. Bizony parányi kezdet, kicsiny mustármag az egész emberiséghez képest Isten szándéka azonban kezdettől fogva az volt, amit ennek a bibliai szakasznak a 29. versében megjövendöítet: eljönnek a népek keletről és nyugatról, északról és délről és letelepednek az ö országában, S az Ö országa az akar lenni az embereknek, ami madárnak a sűrű lombú árnyas faóriás: fészket, oltalmat, enyhét nyújtó biztos menedék. Isten „országa” azt jelenti: a Mennyei Atya szívének egész szeretetével kínálja gyermekeinek az Ö hajlékát. Országol, vagyis pásztori módon uralkodik rajtunk, kiterjeszti felettünk királyi palástját. Mindenféle színű, fajú, nemzetiségű emberek egyformán szeretett gyermekei az Ű országában. Ahogyan a 84. zsoltár 4. verse mondja: a fecske is az Űr oltáránál rakja fészkét. „Isten fája” minden népek otthona, békessége. A másik tanítás az, hogy Isten nem hódító hatalommal terjeszti országát, hanem az evangélium hirdetésével. Ahogyan a háziasszony belekeveri a tésztába a kovászt (élesztőt) s az megkeleszti azt, úgy „keveri” bele Isten az evangélium hirdetését az emberiség életébe. Nem lesz az egéáz tészta kovásszá, csak kovászossá, ez azt jelenti: nem mindenki lesz keresztyén, nem az egész emberiség „tér meg” mindenestül. Hanem mindenütt hangzik az evangélium, mindenütt hívogatja az Atya gyermekeit. S mindig lesznek, akik e hívást meghallják és elfogadják — s olyahok is, akik nem ügyelnek reá. Mindezt Isten maga végzi, s ez mint Istennek minden munkája, csodálatos és titokzatos — mint maga az élet Az élet titka van a kicsiny magban, amiből terebélyes fa sarjad s a kovászban is, amely átformálja a tésztát. S az élet titka, hitünk szerint, Isten kezében van. Ezt a munkáját Isten emberek által végezteti. Országának szerszáma e földön, ebben az időben, Krisztus Urunk visszajöveteléig az egyház. Az egyház szolgálata az, hogy hirdeti Isten országának jó hírét, az evangéliumot minden embernek, minden népnek, az egész emberiségnek. Nem önmagát hirdeti, kelleti, hanem Urának üzenetét tolmácsolja: jöjjetek, vár „Isten fája”, vár az Atya hajléka. Alázatos, csendes szolgálat ez. Olyan, mint mikor útmenti ház ablakában gyertyát gyújt valaki, hogy a fáradt vándor odataláljon. Nagy önfegyelemmel kell végeznie az egyháznak ezt a szolgálatot. Mindig Urára tekintve, Urának Leikétől indítva, nem a saját „lelkesedésétől” megszédülve. Jézus egy helyen óvja tanítványait a „farizeusok kovászától.” A képmutatás, álszentség, uralkodnivágyás és erőszakosság indulatától. Isten „kovásza“ az evangélium. Ezt bízta reánk, ezzel kell szolgálnunk a világban. Hogy alkalmas szerszám lehessünk Urunk kezében, országa építésében. G. •••••••••«••••••••••«•••••••••i KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK New-York városának lakossága vallásfelekezetek tekintetében a következőképpen oszlik meg: a lakosság 29.5 százaléka római katolikus, 18 százaléka izraelita, 15.9 százaléka protestáns, 36.6 százaléka nem tartozik semilyen feleke- zethez. Érdekes, hogy a new- yorki protestánsok többsége, 55 százaléka néger, illetőleg portónkéi. Mostanában ünnepeltük Hans Egedénék, Grönland első püspökének halála kétszá- zadik évfordulóját. Ebből az alkalomból Egede képével díszített levélbélyeget is kiadtak. A norvég evangélikus egyház fiatal' lelkésie, Egede 1721-ben indult el Grönlandba. Ottani munkásságával a XVIII. század első felében létrejött Grönland és az európai művelődés között az első kapcsolat. Ma Grönlandban 18 000 ember laikík, dánok, és eszkimók. Wilhelm Niemöller bielefel- di lelkészt, Niemöller Mártom fivérét, a göttingeni teológiai fakultás tiszteletbeli doktorává avatta. Wilhelm Niemöller, aki fivérével együtt a Hitvalló Egyháznak annak idején egyik legkiemelkedőbb vezetője volt a legújabbkori egyháztörté- netírás terén végzett munkájával tűnt ki. összegyűjtötte és kiadta a Hitvalló Egyház harcának, dokumentumait és megírta annak történetét. ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN MAJUS 17-ÉN. PÜNKÖSDVASÁRNAP Deák tér de. 9 (úrv) Hafenschcr Károly, de. 11 (úrv) Káldy Zoltán, du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. ValO Mezősi György, de. 11 (úrv) Koren Emil, du. 7. Egyházzenei hangverseny. Dózsa György út 7. de. V2IO Sülé Károly. Üllői út 24. de. V2IO (úrv) Drenyovszky János, de. 11 (úrv) Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57,b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de.y.il2 (úrv) Drenyovszky János. Karácsony S. u. 31. de. 10 (úrv) Grünvalszky Károly. Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 7 Bonnyai Sándor. Kőbánya de. 10 (úrv) Veöreös Imre. Utász u. 7. de. 9 (úrv) Veöreös Imre. Vajda P. u. 33. de. Val2 (úrv) Veöreös Imre. Zugló de. 9 (gyerm) Scholz László, de. 11 (úrv) Scholz László, du. 6 Karner Ágoston. Gyarmat u. 14. de. ValO Karner Ágoston. Rákosfalva du. 5 Scholz László. Fóti út 22. de. 10 (Konf) Gádor András, du. 5 szeretetvendégség. Váci út 129. de. 8 (úrv) Dulcz Pál. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 (úrv) Bencze Imre. Soroksár-Üjtelep de. */29 (úrv) Szabó István. Rákospalota MÄV- telep de. V29‘ Rákospalota de. 10 Rákospalota Kistemplora du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. Vall Tóth- Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. 10 (német úrv), de. 11 Várady Lajos, du. 7. Zenés áhítat, Káldy Zoltán. Toroczkó-tér de. 8 (úrv.), de. l/29 Madocsai Miklós. Óbuda de. 10 (úrv) Komjáthy Lajos, du. 7 Komjáthy Lajos. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. V27 Csonka Albert. Diana u. 17. de“. Va9 Sztehló Gábor. Budakeszi de, 9 Csonka Albert. Pest- hidegkút de. Vall Sztehló Gábor. Kelenföld de. 8 (úrv) Kendeh György, du. 6 (úrv) Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi út 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Nagytétény de. 8 Benes Miklós dr. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Csillaghegy de. ValO Kaposvári Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN. majus is-An. pünkösdhétfő Deák tér de. 9 (német úrv), de. 11 (úrv) Kékén András dr., du. 6 Hafenscher Károly. Fasor de. 11 (úrv) Mezősi György du. 7 (úrv) Mezősi György. Üllői út 24. de. 11 Drenyovszky János. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., du. 6 Drenyovszky János. Karácsony S. u. 31. du. 7 Grünvalszky Károly. Thaly K. il. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 7 Bonnyai Sándor. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre, du. 7 Takács József. Utász u. 7. de. 9 Veöreös Imre. Vajda P. u. 33. de. Val2 Veöreös Imre. Zugló de. 11 (úrv) Karner Ágoston,. du.. 7 Karner Ágoston. Gyarmat u. 14. de. V2IO Scholcz László. Fóti út 22. de. 11 (úrv) Nagy István. Váci út 129. de. 8. (úrv) Nagy István. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Szabó István, du. 7 Bencze Imre. Rákospalota MAv-telep de. V29. Rákospalota de. 10. Rp. Kis- témplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. Vili Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 11, du. 7. Toroczkó- tér du. Va?. Óbuda de. 10 (úrv) Vámos József, du. 7 Komjáthy Lajos. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 11 Csonka Albert, du. V27 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút du. V26 Muncz Frigyes. Kelenföld de. 11 (úrv) Rezessy Zoltán dr., du. 6 Kendeh György. Németvölgyi út 138. du. 5 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós dr. Budafok de. 11 Benes Miklós dr. Nagytétény du. 3 Benes Miklós dr. Csillaghegy de. ValO Kaposvári Luther pünkösdje A vén kolostor könyvtárszobájának a leghűségesebb ifjú lakója. Hogy mit kutat? nem tudja senki róla: néni érdeklődnek, kik körötte járnak. Barátai a békés várfalak, örvényt örvényre vethet a világ: lapozgatja a latin bibliát, az arca büszke, bús és hallgatag. Nem űzik vágyak, szomjak, szűk tusák. Elsők között térdel a szent-miséken, és lázrózsák alatt halottfehéren hallgatja az apácák kórusát. Imádkozik... más útra nem figyel. Valahonnan, mélyebbről, mint a hant, megszólítja egy lázadó harang... És nem beszélhet erről senkivel! Panasz helyett sokat hallgatnak itt, s bűnök nyomát nem látni: nem leheti Szívében egyre nő a fergeteg, Nem enyhíti kegyetlen kínjait az önsanyargatás keserű kése. Vak éjszakákon át rőt mécsvilágnál száz válaszért virraszt a bibliánál, s a köd falán kilép a küldetése. A Cél több, mint a Föld! A vézna testet akárhogy ostorozta börtön-átok: Wittenbcrgben a hanyatló világot megfogta... Kik mocsár tövébe estek, látták: szavából Élet Hídja lett, s a Fény, mely új, látó szemében reszket, keményen úgy mutatja a keresztet, ahogy maga Isten faragta meg...! Esti Gyula A hálaadás harangja Hégi vágya vált valóra a Somogy megyében élő ecsenyi gyülekezetnek, mert a háború utáni időben megrepedt legnagyobb harangját újraöntethette és Rogate vasárnapján a felszentelt harangot átadhatták rendeltetésének. A Ducsák István őrszentmiklósi harangöntő mesterrel újraöntetett harangot a templom oltára előtt Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke áldotta meg. Igehirdetésének alapigéjéül az 50. zsoltár 23. versét választotta: „Aki háláival áldo- zik, az dicsőít engem; és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.” Nem új ez a harang — mondotta többek között a püspök. 1861-ben került a toronyba, eredeti formájában. Anyaga tehát iközel 100 esztendős. Ennek hangját hallották édesanyáitok édesapáitok, akik áldozatot vállaltak azért, hogy Ecsenyben szóljon Isten Igéjének hallgatására szólító harang. Most az újraöntött harangra azt írtátok fel: „Isten iránti háláiból”. Szép ez a mondat. De csak akkor ér valamit, ha mögötte volóban ott van szívetekben a hála Isten megtapasztalt kegyelméért. Vigyázzatok, hogy ne csak ércbe vésett mondat legyen a hála, hanem. élet. Ma Rogate — az imádkozás vasárnapja van. Imdákozni sem tudunk igazán hálaadás nélkül. Hálaadás nélkül nem is merünk nagyot kérni az Istentől, mert nincs szemünk előtt az a* sok ajándék, amit életünkben eddig adott. Szólítson hát állandóan hálaadó imádságra a harang. Az ecsenyi evangélikus templom harangjai nemcsak az evangélikusoknak szólnak, hiszen egyetlen templom a faluban az evangélikus gyülekezet temploma. Ez a harang összekapcsolja itt a másvallású PÜNKÖSD ANYANYELVE — Csel. 2,1—13 Amikor Isten az embert megteremtette és a saját leikéből lehelt belé lelket, az volt az álma felőle, hogy az ember békességben éljen Isten előtt és az emberek között. Isten ezt a békességet nem hangulatnak gondolta, ami egyszer elmúlik, vagy megváltozik, hanem az élet rendes és természetes állapotának. Isten ehhez a békességhez nyelvet is adott az embernek és a lélek beszéde Isten felé és a lélek viselkedése az emberek felé, a mi egyetlen ősi és igazi anyanyelvűnk. Miért él minden ember szíve mélyén valami különös honvágy Isten után, ha nem azért, mert ilyenkor talán távolról elfelejtett anyanyelvének drága hangjai, ismerős otthoni szavak szállnak a szíve fölé. Miért boldog az ember, amikor szeretik, ha nem azért, mert ilyenkor egy ősi anyanyelven, a szívén szólítják meg és az elhagyott, ismeretlen világ csodálatos levegője simogatja végig az arcát. Pünkösd az az ünnepünk, amikor a bűn vidékeire kivándorolt embernek újra meg kell hallania a lélek anyanyelvét. Aki Istennel békességben akar élni, annak meg kell tanulnia az engedelmessé g nyelvét. — Nyilvánvaló dolog, hogy a békességünk az Istennel való élet csöndjénél kezdődik. Hiszen meg van írva az írásban, hogy „rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!” Ezért kell nékünk Isten rettenetes kezétől Isten szerető szivéhez menekülni. Vele békességben élni. Istennek nem lehet nemet mondani és ezért nekünk meg kell tanulni igent, áment mondani az Isten mozdulataira. Istennel való békességünket mindig a bűn borítja fel. A bűn, amelyik egy új nyelvre tanított meg minket, hogy azt mondjuk Istennek: — Nem! Ezt a szót, mint fekete követ' dobjuk Isten arcába akkor is, amikor utunkat kiméri. Isten mindnyájunknak adott utat, világot, otthont, munkát. És azt mondta: itt élj! Itt légy az én gyermekem! És mi erre nagyon sokszor azt lázadozzuk vissza: —« Nem Uram! Én nem így képzeltem az életemet. Nekem mást és többet adj! Olyat, ahol kisebbek a keresztek és nagyobbak a rózsafák! Milyen sokan nem boldog gyermekként drága ajándéknak fogadják el Isten kezéből a napokat, az életüket, a sorsukat, hanem keserű szájízzel bírálják Isten nekik adott útjait. Ádám és Éva boldogan és békében élhetett volna Istennel, hiszen annyi minden szép volt az Édenkertben, de nekik éppen az kellett, amit elzárt előlük az Isten. Hidd el Testvér, annyi minden szép van az életedben: miért nem látod meg benne Isten ajándékait és miért nem látod meg öt. Aki veled van és Aki szeret téged?!! Miért nem mondod az engedelmesség pünkösdi nyelvén: Igen, Atyám, Veled mindig és mindenütt mennyország az élet! Isten nekünk nemcsak utat adott, hanem úti társat is! Mellénk adta Krisztust. De az ember erre az ajándékra is a bún nyelvén válaszol: Nem Uram, nekem nem kell a Krisztus. Nekem ne szóljon bele senki az életembe. Én a magam feje után járok, a magam útját járom. Én elég. erős vagyok egyedül is az' élethez. Es ha egyszer sírni fogsz? —• majd lelszáradnak a könnyeim. Es ha beteg leszel, ha a halál elé kerülsz? — majd behunyom a szemem. Es ha Isten elé állsz az íté-. létkor? — ó, az még messze van! Ki tudja, lesz-e? Nem, nem kell á Krisztus. Mit gondolsz, erre a sok nemre mit fog válaszolni egyszer az Isteni? Mi azért imádkozunk pún-, kösd ünnepén, hogy „Jövel Szentlélek Űristen!”, mert szeretnénk megtanulni az engedelmesség nyelvét, hogy el tudjuk mondani Istennek mindig és mindenütt: „Igen Atyám” — legyen meg mindenütt és mindennap a Te akaratod! A lélek anyanyelvének mindig az engedelmesség az első szava Isten felé. A második szava a szeretet az emberek felé. — Ml nemcsak Istennel akarunk békességben élni, hanem egymással is! Mindenkivel! Valóban a béke templomában akarunk élni, ahol mindenkinek van helye mellettünk. A hivő szeretete nemcsak szó, hanem szolgálat! Ezért még ma meg kell tanulni egy nagy igazságot. Isten nem azért teremtette koránk a világot, hogy itt mindenki minket szolgáljon, hanem azért, hogy mi szolgáljunk másolóiak! Krisztusi szelídséggel és a Tőle kapott erővel. Ne felejtsük el, hogy Isten számonkér majd minden munkát, amit elvégeztél, vagy nem végeztél el. Minden szivet, akit szerettél, vagy akit megütöttél. A békének minden templomát, amit építettél, vagy leromboltál. Van egy nyelv ezen a világon, amit mindenki megért és ez a békességnek az anyanyelve. Jézus nemcsak az ajkával, beszélte ezt, hanem a szívével is, az életével is. Nemcsak ráköszöntött a nyugtalan tanítványokra, hogy! „Békesség néktek!”, hanem amerre ment, adta a békességet. Egyszerűen úgy, hogy mindenkinek a testvére volt.Mi azért imádkozunk pünkösd ünnepén, hogy tudjunk ezen a nyelven beszélni. Istennel az engedelmesség nyelvén, emberekkel a szeretet nyelvén. Hogy béke legyen a földön Isten előtt és emberek között! Friedrich Lajos Ajánljuk alábbi kiadványainkat: Újszövetség 20. FtÉnekeskönyv 40,— FF Imádságos könyv (ifjúságnak) 12.— Ft Krisztus tanúja (Luther-életrajz) 5.— Ft — Templomi használatra is alkalmas . harmonium kitűnő állapotban eladó Bp., VI., Székely Bertalan u. 13. Házfelügyelőnél. _____ . EV ANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Villa Üllői út 24. Telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 204t2—VIII. Árusítja a Magyar Fosta 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI nyomda Felelős: Bolgár Imre. György, de. 11 (úrv) Kendeh 1 Vilmos. Csepel de ll, du. 7.A greifswaldi egyetem teológiai kara április 6-án tiszteletbeli doktorrá avatta Wolfgang Scherffig düsseldorfi evangélikus lelkészt. — Ebben a tényben magábanvéve nincsen semmi különös. Egyetemek százai, férfiak és asszonyok ezreit részesítik hasonló kitüntetésben. Ami most bennünket mégis arra késztet, hogy ez esemény mellett egy pillanatra elidőzzünk, az ennek a doktorrá avatásnak az indokoltsága. Mert Scherffig lelkészt a doktorrá avatási oklevél szövege szerint hármas indokolással fogadta a greifswaldi teológiai kar tiszteletbeli doktorává, Az indokolás ígv hangzik: „ __a lelkipásztornak, aki a né metországi egyházi harc idején az üldözötteket és meg- próbáltakat Isten kegyelmével felkereste és vigasztalta s ezzel maradandó példát adott,. GRATULÁCIÓ a testvérnek, aki a Rajna vidéki egyházkerületben s azon túl, a határok korlátain át is, építettte és erősítette a keresztyének testvériségét és kiváltképpen is azon fáradozott, hogy új testvéri kapcsolatok létesüljenek a Keleten és Nyugaton élő egyházak között, a teológusnak, aki Isten igéjéről elkötelező erővel tett bizonyságot az emberi élet minden területén és éber lelkiis- merettel hívott engedelmes szolgálatra korunk nagy kérdéseivel kapcsolatban...” E pár mondat mögött egy élet műve és áldozata húzódik meg. E sorok írója ezelőtt huszonhárom esztendővel iskolatársa volt Wolfgang Scherf fig- nefc, a bázeli egyetemen; Tavaly láthatta viszont, közel negyedszázad után. Az egykori szőke ifjú ma megtört testű, súlyos szívbeteg, aki az utóbbi esztendőt is jórészt kórházban töltötte s legutóbbi levele szerint lelkészt szolgálatát csak igen korlátozott mértékben vehette fel ismét. Arcán azonban most is a régi derűs mosoly, a bizakodó hit sugárzása. Nem véletlen, hogy a Hitvalló Egyház egykori küzdelmének harcosa, a hitleri rémuralom üldözöttéinek bátor védelmezője s fáradhatatlan vigasztalója most a béke harcosa lett. Szolgálatában feláldozott egészségének és erejének maradékával is a népek közötti megértés, barátság. megerősítésén munkálkodik. Doktorrá avatása alkalmával a greifswaldi egyetemen tartott előadásának címe is jellemző: „A teológiai munka a lelkipásztori szolgálat szempontjából tekintve”. Megalapítója volt annakidején a Hitvalló Egyház keretében a „Rajnai segédlelkészek testvéri közösségének”, amelyből azután a mostani „Rajna vidéki egyházi testvéri közösség” kinőtt, lelkészeknek és gyülekezeti tagoknak ez a munfcakö- . zössége, amely ma a béke érdekében s az atomfegyverek ellen való harcot tekinti főfeladatának. Amikor — úgy vélem lapunk olvasói nevében is — ez úton szívből köszöntjük Wolfgang Scberffiget. köszöntésünkhöz azt a kívánságot tesszük hozzá; sok ilyen teológiai doktort kívánunk a keresztyénségnek világszerte. Groó Gyufa emDereset is, sót az egesz ra- lut. Hívjanak azért ezek a harangok szeretetre minden ember iránt és jövendőnkért vak együttes munkára. Hívjanak és tanítsanak hazánk szeretetér< és drága népünkért való műn kálkodásra. — fejezte be ige hirdetését Káldy Zoltán püspök. Az istentiszteletet, követőer rövid díszközgyűlésen ismertette a gyülekezet lelkésze, Szimon János a harang történetét (amely első alkalommal 1861-ben szólalt meg s most) A gyülekezet adakozó szeretőiét hirdeti a harang félirata „Üjraöntötte a gyülekezet áldozatkészsége Isten iránti hálából”. Megragadó képpel köszöntötte a gyülekezetét Boros Miklós, az egyházközség felügyelője, rámutatva arra, hogy nagyon jól tudja, mielőtt ez- a harangot újraöntötték a rég ércet teljesen össze kelleti törni. Isten sem akar mást, velünk emberekkel, — össze akai tömi bűneinkben, hogy újjá lehessünk. Csak így lesz valósággá az, amit felírtunk harangunkra: Hálából. Csak a2 Isten keze alatt összetört ember tud igazán hálás lenni. Az ünneplő gyülekezetei többen üdvözölték: Lágler Béla esperes, aki a délutáni istentiszteleten igehirdetéssel is szolgált, Berkényi Ede a gyülekezet nyugalmazott lelkész« és Lotz Tibor csikóstottösi lelkész. A díszközgyűlés után helyezték. el a harangot régi helyére. És megszólalt egybe- csengőn a három harang. A harangok zúgása közben a? I volt mindannyiunk vágya és imádsága az Egyház Urához I hogy az ecsenyi gyülekezethet most már az együtt csendüli három harang együtt ébressz« a nyájat arra: „Mindenben háláikat adjatok.” (I. Thess 5:18.) Turcsányi Káról; ••••••••••••••«••••«»•••••••••»ft•••••••••!