Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-05-17 / 20. szám

# KP. BERM. BP, 72. A Szentlélek és az Anyaszentegyház Pünkösdkor kettőt ünnepelünk: hálát adunk a Szentlé­lekért és az Anyaszentegyházért. Az evangélikus ember sok­szor hall róluk, személyesen is ismernie kell őket. Különben hogyan állhatnának egyik legnagyobb ünnepünk, a pünkösd középpontjában ? Ünnepeljük a Szentleiket. Mindenkinek van valamilyen fogalma a lélekről, leg­alábbis a lelki életről: hiszen ez azt jelenti, hogy gondol­kodunk, érzünk, akarunk stb., amire minden emoer képes, s ami nélkül egy napig sem lehetünk meg. A gondolkodás, érzés, akarás, kézzel meg nem fogható, mérleggel és méter­rel nem merhető dolgok, mégis vannak. Miután Isten az em­bert önmagához hasonlóvá, a saját képére és hasonlatossá­gára teremtette, lelki életünk legfőbb tevékenységeiből kö­vetkeztethetünk arra, hogy miről van szó, amikor a Szent- lélekröl szól a biblia, vagy a prédikáció. Hiszen Isten .Jézus Krisztus szavai szerint lélek (Ján. 4:24), s öt azért imád­hatjuk, Vele beszélgethetünk, Vele kapcsolatban azért lehe­tünk, mert az embernek is van lelke. Egy másik hasonlóság is közelebb viheti a mai embert az isteni Szentlólekről szóló bibliai kifejezések megismerésé­hez. Vannak ugyanis mindenki által közismert szellemi „valóságok.“ Ügyis mondhatjuk, hogy varrnak igazságok, amelyek nincsenek a testhez, az. anyaghoz, a világhoz kötve, ugyanakkor öröktől fogva mindörökké érvényesek. A leg­egyszerűbb ilyen igazság az, hogy kétszer kettő négy. Két­szer kettő négy volt akkor is, amikor mi nem voltunk, sőt ember se volt a földön, és igazság maradna akkor is, ha va­lamilyen oknál fogva az egész világmindenség megsemmi­sülne. Ilyen tisztán szellemi természetű igazság, vagy mint mondani szokták: „érvényesség”, rengeteg van. Az alaptudo­mányok (matematika, fizika) az ilyen igazságok megismeré­séből s azoknak felhasználásából állnak. Az örökérvényű igazságok szellemi valóságot jelentenek. Megismerésük az ember tudását és hatalmát gyarapítja, a tőlük való eltérés iszonyú bajokat idézhet elő. Például bizonyosan összedől az a ház, melynek felépítésénél nem veszik figyelembe a szám­tan és a mértan örökérvényű igazságait. Amikor a biblia Istennel kapcsolatos lélekről beszél, ak­kor inkább az ilyen örökérvényű, az anyagtól és a világtól független szellemi igazságok szolgálhatnak a megértés alap­jául az első hasonlatunkban használt lelki életnyilvánuláso- kon túL De a két példát még össze is kell kapcsolnunk. Így jön ki az, hogy Isten lelke örök, szent (vagyis isteni), egyé­nek fölötti élő valóság, aki gondolkodik, akar, érez, tud, sze­ret stb. az emberi lélekhez hasonlóan, de tökéletes módon. Ezt jelenti az, hogy Isten lelke Szent Lélek. Az isteni Lélek, mint maga Isten is, láthatatlan, meg­foghatatlan valami és mivel élő lélek, azért csak úgy ismer­hetjük meg, ha ö maga akarja, vagyis, ha Ö maga megis­merteti magát velünk, azaz kinyilatkoztatja magát. Pün­kösdkor azt ünnepeljük, hogy az isteni Szentlélek megismer­tette maiiát az emberekkel, korábban az ótestamentumi pró­fétákkal és más kiválasztottakkal, az újtestamentom korá­ban Jézus Krisztusban, Krisztus mennybemenetele után pe­dig az ige és az igehirdetés által az Anyaszentegyházban. Az isteni Szentlélek, mint élő és örök valóság az embe­rek világában, a történelemben, az emberi lelkekben ugyanis szüntelenül munkálkodik. Munkálkodásának ered­ményei, „gyümölcsei” vannak, akárcsak az élő fának. Pál apostol leírta egyik levelében a Lélek gyümölcseit. Ezek a következők: „szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség” (GaL 5:22). Nyilván­való, hogy ahol az isteni Szentlelket ismerik, hallgatnak rá, neki engedelmeskednek, ott az emberek szépen, testvéri kö­zösségben élnek együtt, vagy legalábbis törekszenek arra, hogy így éljenek. Nem egyedül, külön-külön termik a Szent­lélek gyümölcseit, hanem sokan együtt és egyszerre. Hiszen például szeretetben és békességben csak akkor lehet igazán élni, ha másokkal élünk együtt. Éppen ezért és ilyen módon jött létre az anyaszentegyház. Az egyházat az isteni Szent­lélek hozta létre gyümölcseivel, melyek közt első helyen áll a szeretet. Ez a szeretet mindenekelőtt magára a Szentiélekre irá­nyul. Ahogyan csodálni és szeretni lehet az örökérvényű igazságokat, ahhoz hasonlóan szeretem Isten örök Szendéi­két, mely engem is szeret, hívogat az Isten országába, meg­világosít, megtérésre és hitre indít, megigazít, a jó úton ve­zet, megszentel és üdvözít. Isten szeretet! (I. Ján. 4:16). A Szentlélek arra indít, hogy szeretetben éljek ember­társaimmal is. Aki Istennel, a Mennyéi Atyával a Szent­lélek által a szeretet viszonyában él, az szereti embertársait is. A szeretet életünk örökérvényű igazsága: csak az lehet boldog, aki szeretetben él. A szeretetnek Isten és emberek felé az egyház a feléb­resztője, őrízője és nevelője. Pál apostol nemegyszer dor­gálja a gyülekezeteket amiatt, hogy gyűlölködés, viszályko­dás, háborúskodás, pártoskodás folyik a testvérek között. Ugyanakkor szeretetre, rendre, békére buzdítja őket. Egy­házunkban és általában a mai keresztyénségben sok okot találna az apostol arra, hogy ugyanezekért a bűnökért dor­gáljon bennünket. Kevesen járnak ma is igazi szeretetben. Milyen kevesen ismerik Isten országának drága kincseit! De így van ez a nagy világban is, a kisebb és nagyobb közös­ségekben, melyeknek életét a szeretetlenség és a gyűlölködés bűne rontja meg és fenyegeti pusztulással. Nagy szükség van tehát arra, hogy a szeretet és a béke s az ezzel együtt járó öröm Szentlelke kiáradjon egyesekre, gyülekezetekre, egész egyházunkra és az egész világra. Akkor ünnepeljük méltóképpen pünkösd ünnepét, ha kö- nyörgünk, imádkozunk, esedezünk Isten Szentleikéért, el­fogadjuk drága ajándékait, s így teremjük a megtérés áldott gyümölcseit, melyek a Szentlélek gyümölcsei. Ilyen ünnepet adjon egyházunknak és az egész keresz- tyénségnek Istenünk örök pünkösdi Szentlelke. Dr. Vető Lajos Az Egyházak Vilagtanácsa elnökeinek 1959. évi PÜNKÖSDI ÜZENETE Pünkösd a Szentlélek ünne­pe és az egyház ünnepe, mert a kettő együvé tartozik. Ezért írja Pál apostol: „Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyá­jan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görö­gök, akár szolgák, akár sza­badok ...” (I. Kor 12,13.) A Szentlélek alkotta az egy­házat. Ö ma is az egyház éle­te. Amikor azért imádkozunk, hogy a Szentlélek jöjjön a mi életünkbe, akkor egyúttal azért imádkozunk, hogy Krisz­tus egy testének, élő tagjaivá lehessünk. A Szentlélek az egység lel­ke, aki szüntelenül munkálko­dik, hogy a szakadásokat or­vosolja, melyek a Krisztus teste egységének felséges igaz­ságát elhomályosítják és aki a megkeresztelteket Isten egy családjába gyűjti. A Szentlélek a megújulás lelke, aki tudásunk tompult­ságát, kegyességünk elkopta­tott szokásait, e világ útjai­nak túlkönnyű vállalását le­győzi és a gyülekezeteknek s a gyülekezeti tagoknak, ha szívüket és értelmüket a Lé­lek ajándékai előtt megnyit­ják, új életet ajándékoz. A Szentlélek a bizonyság- tétel és a misstAói engedel­messég lelke, aki azért szo­rongat, hogy végre gondolko­dásunk és cselekvésünk többé Olvasóink előtt ismeretes* hogy államunk és egyházunk 1948-ban Egyezményt kötött egymásközti viszonyuk „mind­két részről óhajtott“ békessé- ges és helyes rendezésének megvalósítására. Az azóta el­telt több mint tíz esztendő igazolta az Egyezményhez fű­zött reményeket. Egyházunk és annak vezetősége, valamint államunk és annak egyházi ügyekkel foglalkozó szerve, a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala (közkele­tűen : Állami Egyházügyi Hi­vatal) között kölcsönös bizal­mi légkör alakult ki. Bár­mennyire hangsúlyos ís azon­ban mindkét fél — állam és egyház — számára az Egyez­mény szövege, ez önmagában csak az egymás mellett élés lehetőségeit szabályozná. Egy­házunk azonban nem magyar államunk mellett, nem ma­gyar népünk mellett akar él­ni és él, hanem magyar ál­lamunkban és magyar népünk körében akarja élni szolgáló életét. Ez pedig akkor lehet­séges, ha az Egyezmény szö­vegével együtt, állandóan és naponta, újra érvényesül az, ami a szöveget belső tartalom­mal gazdagítja: az Egyezmény szelleme. Az Egyezmény szel­leme pedig többek között azt is jelenti, hogy az egyház ve­zetői és népe nem úgy néznek az Egyezményt aláíró másik félre — az államra —, mint amellyel szemben aláírtak megállapodást, hanem úgy nézitek önmagunkra, mint akik — ugyanakkor, mikor az egy­háznak hivő tagjai —, ennek az államnak is hűséges pol­gárai, ennek a népnek is gyermekei. így alakul ki az a kölcsönös bizalom és jó viszony, amely már eddig iS, az Egyezmény írott szövegén túl is, ismételten meghozta gyümölcsét egyh: zunkban. Az Egyezménynek mindkét félnél érvényesüld szelleme tette le­hetővé példáiul, hogy 1958-ban és 1959-ben Egyházunk az ne önmagunk körül forogjon, hanem aki kiküld a világba, hogy ott szóval és tettel vall­juk, miszerint az emberiséget Krisztusban Isten szeretete veszi körül. A Szentlélek a megbékélés lelke, aki magukban az egy­házakban meglevő félreértése­ket és elhidegülést legyőzi és képessé teszi őket arra, hogy a népek és a fajok közötti béke erőivé legyenek. Ezért örvendezzünk Isten Szentlelke jelenlétének. Te­gyünk bizonyságot újból min­dent átformáló erejéről. Ma­gasztaljuk Istent, és élvezzük Lelkének gyümölcseit, aki azért jött, hogy az élet na­gyobb teljességére vezessen bennünket, ma és minden időben. AZ EGYHAZAK VTLÁG- TANÁCSÁNAK ELNÖKEI: Dr. John Baillie — Edinburg San te Uberto Barbiert püspök — Buenos Aires Otto Dibelius püspök •— Berlin Juhanon Mar Thoms met- ropolita — Tirnvella Henry Knox She rill püspök — Oxford. IMÁDSÁG Áldott Jézusunk, Isten testté lett szeretete és igazsága, tisz­Egyezményben biztosított ál­lamsegélynek tulajdonképpen kétszeresét kapta és kapja, amikor mindenhova eredeti teljes összegében érkezik az államsegély. Kormányunk ezt a komoly segítséget az egyhá­zunk és államunk között ki­alakult komoly jó viszonnyal indokolta. Az Egyezmény szelleme ér­vényesül most is. Az állami-nyugdíjas egy­házi személyek nyugdíjának május 1-i hatállyal való fel­emelése sem valamilyen szer­ződésben rögzített paragrafus alapján történt. Mégcsak nem is az Egyezmény alapján. Mégis az Egyezmény szelle­mének gyümölcse ez is. Az állam és az egyházak között kötött megállapodások értelmében az Egyházügyi Hi­vatal annak idején megálla­pította és folyósította azoknak az egyházi személyeknek, il­letve azok nyugdíjjogosult hozzátartozóinak nyugdíját, akik 1954. végéig nyugállo­mányba vonultak. A nyugdíjképes egyházi sze­mélyek száma, akiknek a jel­zett megállapodás alapján az Egyházügyi Hivatal nyugdíjat folyósított, pl. az 1958-as esz­tendőben — valamennyi egy­házat figyelembe véve —, 1872 volt. Az ugyanebben az évben számukra folyósított nyugdíj összege pedig mintegy 9 mil­lió forint. Az evangélikus egyházban 1958-ban 241 volt azoknak a száma, akiknek az Egyház­ügyi Hivatal folyósította a nyugdíját. A kifizetett nyug- díjösszeg mintegy egymillió kettószázharmincezer forint volt 1959. január elsejével a Népköztársaság Elnöki Taná­csainak 1958. évi 40. sz. tvr-e rendezte az alacsony összegű nyugdíjakat. A rendezés nem vonatkozott azonban az állami nyugdíjat kapó egyházi sze­mélyekre, mert a törvényerejű rendelet aról nem intézkedett. I títs meg bennünket minden­től, ami képedet megzavarni és eltorzítani akarja. Tölts meg bennünket olyan bi­zalommal magad iránt, hogy minden gondunk, gyötrődé­sünk és egyéni kínunk meg­szűnjön és mi Benned nyu­galmat találhassunk. Te vi­lág Világossága, ragyogjál úgy szívünkben, hogy tiszta­ságod fénysugarai, melyeket mi most csak szétszaggatott- ságunkban ismerünk, a Te dicsőséged tiszta ragyogásává egyesülhessenek és általunk a mi Benned való egységünkben láthatókká lehessenek. Te Is­ten Báránya, aki a világ bű­neit hordozod, mosdd tisztára a bűntől szívünket. Emberré lételed szent titka által, ha­lálküzdelmed és véres verej­téked által, kereszted és szen­vedésed által, diadalmas fel­támadásod és mennybemene­teled által, és a Szentlélek jövetele által, egyesíts ben­nünket magaddal és magad­ban egymás között, hogy egyek legyünk Veled és Ben­ned, amiképpen Te egy vagy az Atyával, hogy a vUág el­higgye, hogy Te megváltója vagy, áldott Istenünk az örök­kévalóságban. Ámen. William Temple érsek A betű, a paragrafus he­lyett azonban ismét az Egyez­mény szelleme érvényesült. Államunk újra bizonyságát adta annak, hogy mindazokat, akik ebben az országban azo­nosítják magukat hazájukkal, annak jó törekvéseivel és küz­delmével, akik részt kérnek népük erőfeszítéseiből, meg­különböztetés nélküli, azonos elbírálásban részesíti. Az Egyezmény szelleme hatotta át az Egyházügyi Hivatalt, mikor előterjesztést tett kor­mányunknak, ' hogy az állami nyugellátásban részesülő egy­házi személyek nyugdíját il­letően is, az 1958. évi 40. sz. tvr. szellemében járjon el. A kormány ehhez hozzájárult. Az Egyházügyi Hivatal elő­terjesztése és a kormány hoz­zájárulása értelmében 1959. május 1-i hatállyal felemelik. mindazoknak nyugdíját, akik (saját jogú nyugdíjas) eddig 800, illetve akik (özvegyi nyugdíj) 400 forinton aluli nyugdíjat kaptak. Az összes egyházakat figye­lembe véve 1521' személy ré­szesül nyugdíjemelésben. Nyugdíjemelés címén az állam kb. évi kétmillió forintot jut­tat egyházi személyeknek. Evangélikus egyházunkban 229-en részesülnek nyugdíj- emelésben. Ennek évi összege kb. 290 000 forint. Az egy főre eső emelkedés átlaga saját jo­gúaknái kb. havi 159,— forint, özvegyeknél kb. havi 77,— fo­rint Nyugdíjasaink a május hóra esedékes különbözetet május hó 20-áig valameny- nyien megkapják, június havi és következő nyugdíjakat pe­dig már felemelt összegében folyósítják számukra. • Egyházunk és nyugdíjasaink nevében köszönetét mondunk államunknak a gondoskodá­sért. Mindenekelőtt pedig Istennek, ég kérjük öt, tegye még bensőségesebbé egyhá­zunk és egész népünk javára az Egyezmény szellemét. IZiMLWmQL M)ND€NKfRg A Lélek ünnepe „Hiszem, hogy saját eszem« mel és erőmmel nem tudnék Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, sem Őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott el engem az evangé­lium által, Ő világosított meg ajándékaival, ö szentelt meg és tartott meg az igaz hitben” — így tanít Luther Márton a Kis Kátéban a Szentlélek munkájáról. Szavaiból meg­értjük, hogy a Szentlélek Krisztus munkájának folyta­tója. Az egyházi esztendő is erre tanít. Húsvét felől ér­keztünk el pünkösd ünnepé­hez. Az ünnep neve is erre mutat. Pünkösd a görög „pentekosté" szóból szárma­zik, ami annyit jelent: „ötve­nedik” (a húsvét ünnepe utá­ni ötvenedeik nap). Luther szava személyes vallomás. Azt akarja velünk megértetni, hogy a Szentlélek a hit dol­gait személyes ügyünkké te­szi. A megváltás munkája, úgy, amint azt az egyházi esztendő évről évre elénk ve­títi, évezredekkel ezelőtt tör­tént. Isten nem elégszik meg azonban azzal, hogy mi csak szemlélői legyünk annak, ami történt. Ő nekünk szerzett üdvösséget. Krisztus értünk végezte el a megváltás mun­káját Isten azért küldötte el Szentlelkét, hogy részesei legyünk az üdvösségnek. A Szentlélek kitöltetése által az eddig érettünk munkálkodó Isten bennünk lakó Isten lett A Szentlélek ugyanakkor, amikor a Krisztus közelébe visz, belehelyez Isten megvál­tott gyermekeinek közösségé­be is. Pünkösd ünnepe nem­csak a Szentlélek kitöltésé­nek, hanem az Egyház szüle­tésének ünnepe is. A látha­tatlanul dolgozó Szentlélek tette ezen a napon láthatóvá Isten munkáját. Az apostolok az evangéliummal az ajkukon kiléptek ebbe a világba. Munkájuk szolgálat volt. Az Isten minden népet átölelő szeretetét hirdették. Pünkösd ünnepén Isten a Szentlélek kiárasztásával arról tett tanú­ságot, hogy Ö minden nép számára üdvösséget szerzett. Pünkösd ünnapen azok. aki­ket a nyelv, a faj szétválasz­tott eggyé lettek, egyházzá forrtak össze a Szentlélek kö­zösséget formáló munkája nyomán. A keresztség szentségében mindnyájan elnyertük Isten Szentlelkét. Ezt az első Krisz­tushoz hívást oly sok követte már életünkben. Az igehirde­tésekben ugyancsak a Szent­lélek szólított meg mindig és közölte velünk Isten ajándé­kait. Volt ebben kemény fed­dés és szelíd simogatás is. így végzi bennünk a Szent­lélek a megszentelés munká­ját. A bűn terhével az úrva­csorái oltárhoz visz, ott nyer­jük bűneink bocsánatát. Ez is a Szentlélek munkája. Pün­kösd ünnepen teljék meg szí­vünk hálaadással azért, hogy Isten Szentlelke által ben­nünk munkálkodó, üdvösséget szerző Urunk. Ferenczy Zoltán Állami nyugdíjemelés egyházi személyek számára A* Egyezmény szelleme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents