Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-04-12 / 15. szám

Egyliazmenlés, vagy szolgáié egyház? A husvét utáni második va­sárnap az Űr kegyelmének a vasárnapja. Az egyház népe a 89. zsoltár 2, versével ujjong Isten irgalmas nagypénteki cs húsvéti I cselekedetén: „Az Ürnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké!” Húsvét fényében látja a halált, s tud­ja, hogy „elnyeletetf diadalra.” Ilúsvét fényében látja az életet, s tudja, hogy megváltott világban, megváltott emberek között megváltott emberekért él. Isten kegyelme borítja be ezt a világot, melyet úgy sze­retett, hogy Egyszülött Fiát adta érte. A kegyelemről zengő ének arra való, hogy azt az egyház a világban es a világnak éne­kelje. Isten kegyelme hittel ragadható meg. A róla való tanúskodás is hitből fakad. Ha tehát elnémul, elhalkul, vagy ha csak belső egyházi körbe szorul vissza, akkor a hittel van valami baj. Ki ti ek van igaza ? A második- világháború után, pontosabban 1948 óta az Ur kegyelméről szpló ujjongó ének elhalkult egyházunkban sokak ajkán, sőt sirató ének­ké, gyászdallammá változott. Országunk és népünk a bű­nös kalandorháború romjai alá temetve, reményvesztetten meredt — nem is a holnapba —, hanem a semmibe. Nem­zetünk történetében talán a mohácsi vészben érte hasonló tragédia országunkat. De hol voltak most azok a prédiká­torok, akik felrázzák népün­ket aléltságából és fásultsá­gából, mint akkor? És mikor mégiscsak megindult; az élet, s a romok helyén új világ körvonalai bontakoztak ki, egyházi vezetők nem azt mondták híveiknek: jöjjetek, építsük együtt, építsük mind­nyájan ezt az új világot, hogy szebb legyen, igazabb legyen, emberibb legyen, mint az Is­ten által megítélt régi. Nem, nem ezt mondták! ffanem azt, hogy ez a készülő és épülő világ, ez nem a mi világunk! Pedig akkor i-s volt húgvét. Húsvét fényében akkor is ra­gyogott a golgotái kereszt. A kereszt pedig, mióta csak felállították a Golgotán, Isten igenlését hirdeti: igen, ez a világ az én világom! Úgy szeretem, hogy Fiamat ad­tam érte keresztre. Ez az én megváltott világom! Az is Is­ten kegyelme, hogy akadtak mégis egyházunkban lelké­szek is, nem lelkészek is, akik hitték, hogy az egyház hiva­talos vezetőivel szemben is Istennek van igaza! Az egyház nem politizál Ez volt a legpolitikusabb ki­jelentése azoknak, akik az épülő világot megtagadták: ez nem a mi világunk. Ugyan­akkor súlyos bajok gyökere volt abban, hogy ekek a „népi politizálok” mégiscsak úgy beszéltek, szerepeltek, mint az egyház. Pedig az egyház valóban nem politizál, hanem Isten megváltott világában Isten kegyelmét hirdeti, énekli. A nem politizálok ma­gatartása az á politika, hogy az egyház forduljon ellene a világnak, vagy legalábbis kü­lönüljön el tőle. És ezt tegye mindaddig, amíg olyan világ nem jön, amelyre a nem poli­tizálok majd rámondják: ez már- a mi világunk! Az egy­ház nem fordulhat a világ el­len, sem nem „disszidálhat” valami sajátos lelki területre a világból. A világért van, és a világban kell élnie és szol­gálnia. Hamis az a jelszó, hogy az egyház nem politizál, mert éppen azt jelenti, hogy bizonyos, nagyon is emberi és nagyon is politikai nézőpont- ból nézi az egyházai és annak szolgálatát. Magatartását alap­vetően meghatározza, hogy mit szólnak hozzá azok az em­berek, akik ezt a. világot, a szocializmus világát nem vállalják. Az egyház azonban nem a világ felől tájékozódik önmagára nézve, hanem min­dig Isten felől tájékozódik a világra nézve. Nem azt mér­legeli, hogy mit mondanak az emberek, hanem arra figyel, mit akar Isten mondani rajta keresztül az embereknek. Önhittség, vagy hit ? Isten a maga mondanivalói­val megszólítja a szocialista társadalmi rendben élő em­bert. És tapasztaljuk a szocia­lista országokban, nem utolsó­sorban hazánkban, egyre in­kább megáldja a tusakodást és munkálkodást a megújuló igehirdetésért. Napról napra áldását adja, hogy a bűnbá­nat és bátor reménység útján járva egyre jobban engedel­mes egyháza legyünk magyar népünk körében. Ma már -— éppen a jól megértett ige hir­detése révén — híveink is el­szakítják magukat az „egyház­átmentés” politikájától. Nem olyan csónak az egyház, ame­lyet a nekem -nem tetsző útsza­kaszon kiemelhetek a vízből, kivihetek a szárazra, s ha majd más vizek folynak, más szelek fújnak, ismét vízre bo­csátom. Az égyHáz hajóját Jé­zus Krisztus nem adja egyet­len egyházi vezető és senki más tulajdonába. Önhittség volna azt hinni, hogy az egy­házzal bárki emberfia rendel­kezhet- Olyan hajó ez, mely mindenestül Krisztus tulajdo­na, s ha benne bármikor ria- doznának az övéi, Ö maga mindennapos látvány a juh- nyáj — s a bibliai korban sokkal inkább így volt. Zsidó ember számára a pásztor és a nyáj a legmagátólértetődőbb és legbeszédesebb kép volt. Gyermekkorából hozta magá­val: ez volt az első, nagy él­mény, melyet a- külvilágról nyert. MÁK A ZSIDÓK ősei no- mádpésztor-éleíet éltek; aki egy kicsit is ismeri Abrahám, Izsák és Jákob történetét, az ezt jól tudja. József révén Egyiptomion a héberek közűi királyi íö-pásztorok - kerültek ki (1. Moz. 47. 6.). Gósen föld­je a Nílus-deltánál nyilván bővizű volt, volt mit legelnie a jószágnak. A nomádpásztör számára a nyáj egyenlő volt a megélhetéssel, így hát akár élete' kockáztatásával is gon­doskodott róla, mint pl. Dá­vid, aki medvével és orosz­lánnal bánt el juhai védel­mében. (1. Sám. 17, 3,4.). Az ilyen viadal persze nem min­dig a pásztor javára dőlt el. A helytálló, hűséges pásztor nem egyszer életét adta a ju­hokért a vadállatokkal, vagy rablókkal vívott harcban. Ha aztán prófétái ajkáról azt hallotta a nép, hogy az Ür az ö pásztora s ez a biz­tosítéka annak,- hogy nem kell szükséget látnia (23.. zsoltár), akkor ez eléggé érthető képies beszéd volt számára. Keleten különben Izrael szomszédjai körében is közkeletű kifejezés volt az uralkodókat, s általá­ban a felelős vezetőket pász­toroknak nevezni. A fáraó például hatalmi jelvényként pásztorbotot és korbácsot vi­selt. Ezékiel 34-ben hatalmas feddö beszedet olvashatunk Izráel pásztorai, azaz „egy­házi és világi” vezetői ellen, mert — úgymond — éltek ugyan a nyáj gyapjával és tejével, de „önmagukat legel­tették-!’, míg a nyáj vadak prédájává lett. Ehhez fűződik azonban az az ütívígéret, hogy a mihaszna hatalmaskodók helyett Isten egyetlenegy pásztort állít majd főléjük s az ő révén mindent rendbe­hoz. S akiben ez az ige betel­jesedett, az Egyetlenegy mondhatta magáról;- Ép va­gyok a jó pásztor. Ö küldte ki hatalommal tanítványait, előbb Örömmel szolgálni Az is Isten kegyelme, hogy az „egyhazátmentés” rossz­emlékű szakasza le'zárult ná­lunk, s egyházunk egyre job­ban megtalálja igazi hivatá­sát: a keresztyén szolgálatot a világban. Istentől kapott világossággal tud világítani a ma még sok kérdésben tapo- gatódzó, utatkeresö ember­nek. Magáévá teszi minden, testi-lelki világát érintő ügyét, s bátorító szeretetévei segíti jobb életút felépíteni. Együttérzéssel küzd az egyes ember belső békességéért, a családi elet biztonságáért és az egész emberiség békéjéért. Nem fordul a világ ellen, nem szakad el a világtól, hanem hittel, örömmel és szeretettel járja megtalált útját. Isten jókedvéből egyre »inkább egy­ház akar lenni szocializmust építő hazánkban. Azaz egyre inkább szolgálni akar. Jól- esően érzi, hogy államunk és népünk megbecsüli minden igazán jó szolgálatát. Fel­szabadultan énekli hát egész szolgáló életének örömével: „Az Ürnak kegyelmességét j hadd énekeljem örökké.” Gádor András „Izráel házának elveszett ju­haihoz” (Mt. 10, 6.), majd szé­les e világra. Ez utóbbi, át­fogó kiküldést előzi meg, amit' Jézus Péter lelkére köt: Le­geltesd juhaimat. ' EZEK A JUHOK nem Pé­teréi, hanem Jézuséi, s Péter, vagy bárki más maga is juha az Egyetlen Pásztornak. Csak az lehet jó pásztor, 'akit Jé­zus pásztorol. Ö a „juhok aj­taja”, azgz csak általa lettet igaz módon bejutni a nyájhoz. (Jn. IQ.) így jelent Jézus „nyája” számára mindent, biz­tonságot, oltalmat, menedéket, aki az eitévelyedettnek még utána is megy. Ez azonban feltétel is: vegyük komolyan, merre s hogyan vezet a Pgsz- i tör. Bodrog Miklós j D. dr. Vető Lajos püspök a húsvéti ünnepek alkálmából a Magyar Rádió német nyelvű adásában ünnepi üzenetet in­tézett Németország evangé­likus népéhez. Üzenete így hangzik; < „E napokban magyar fordí­tásban jelent meg egy német köny vecske, amely. a nagy re­formátor életéröl szól. Szerző­je a grelf&waldi egyetem pro­fesszora, Horst Beintker. A Luther Márton életéről és müvéről szóló könyvecske megjelenése Is mulatja, mily szaros kapcsolatok fűzik ösz- sze magyar evangélikus egy­hazunkat ma is a reformáció hazájának szellemi életével. Iia a magyar evangélikus ember manapság Luther Már­tonról olvas, róla hall, óhatat­lanul eszébe jut Németország és a vele összefüggő kérdések. Mi történik ma Németország­ban? Mi lesz a reformáció megosztott hazájával, ahon­nan egykor őseink a megtisz­tított evangéliumi tanítást kapták? — ilyen kérdések ve­tődtek fel bennünk ezekben a napokban, amikor a refor­máció . szellemében húsvét megünneplésére készülünk és békességünket Krisztus ke- i resztjében keressük. Örömmel halljuk, hogy hír szerint a négy nagyhatalom külügyminiszterei május 11­— Húsvét utáni 2. vasár-, napun az oltárteritő színe: | fehér. A vasárnap ollárí igéje: 1. Kor. 15,17—20; szószéki igé­je: Jn 21, 15—17. AZx isten­tiszteletek offerlúrhuna az egyházi sajtó céljait szolgálja. * — Evangélikus vallásos fél­óra les*/, a Petőfi Rádióban, április 12-én délelőtt fél 9 óra­kor. Igét hirdet Zoltay Gyuia esperes, tiszaföidvári lelkész. * — A bényei gyülekezetei húsvét hétfőn meglátogatta Káldy Zoltán püspök, aki a délelőtti istentiszteleten ige­hirdetéssel szolgált, majd meg­beszélést folytatott a gyüleke­zet tagjaival a lelkészi állás betöltésével kapcsolatban. * — Az arnóti gyülekezet templomában nagypénteken passió-előadás volt az arnóti evangélikus, valamint a bocsi református énékkar részvéte­lével. Abaffy Gyuláné, Tóth Sámuel és Kovács Imre ének­számokkal működtek közre, Simon Pál elsiavalta „Húsvéti gondolatok'’ című versét. A vendégeket a gyülekezet sze- retetvendégségen látta vendé­gül, ahol Rózsa Tibor bocsi református lelkész köszönetét mondott a testvéri együtt- létért. Gviálekezefii hírek — A mezőtúri egyházköz­ségben április 5-én gyülekeze­ti nap volt. A délelőtti isten­tiszteleten és a délutáni zenés áhítaton Káldy Zoltán püspök, valamint Zoltay Gyula espe­res szolgáltak igehirdetéssel, a békéscsabai énekkar pedig ko­rátokat énekeit. — A gyömröi evangélikus 'egyházközség április 12-én dél­után 3 órakor templomitéinne- pélyt rendez, amelyen műsor keretében Groó Gyula tart elő­adást a bibliafordítások törté­netéről. CSALÁDI HÍR: Szirmay Beta zenetanár és Hegedűs Mária technológus március 30-án f ártották esküvőjüket Csanádapácán. Az esketést. a menyasszony édesapja, Hege­dűs Lajos lelkész végezte. — Berecz Gábor ny. lelkész már­cius 15-én töltötte be 82, élet­évét. Ebből az alkalomból töb­ben köszöntötték őt volt gyü­lekezetének, a nemeskéri gyü­lekezetnek tagjai közül. — Kriszt Péter ny. evangé­likus'lelkész, április 3-án, éle­tének 51. évében meghalt: Te­metése április 6-án v.qft Sop­ronban. — Orgonaharmónium, zongora, harmonika javítás, hangolás, ga­ranciával. Fokot ny Károly, Új­pest, Rózsa u. SS). én összeülnek és a német kérdésről tárgyalnak. Ez az ügy azonban természetesen el­sősorban a németek ügye és ezért még fontosabb volna, ha végre találkozhatnának a két német állam képviselői. A Aöntés órája gyorsan közele­dik s ezzel talán üt a német nép és Európa jövőjének órá­ja Is. A béke erőinek Németor­szágban 'nagyon résen kell lenniük. A Szövetséges Köz­társaság német népének is meg kell értenie: most válasz­tani kell az élet, vagy az atom­halál között! Megvan írva: „Aki fegyvert fog, fegyver által vész el.” A keresztyén- ség ezt az igét a nagyhéten eppen érettünk szenvedő Üd­vözítőnk szájából hallotta. Ez az ige azokra is vonatkozik, akik atomháborút akarnak előkészíteni, de azokra a né­pekre is, amelyek tétlenül és csüggedten tűrik, hogy a béke ellenségei ilyen háborút ké­szítsenek elő. A bekeszerető német népnek minden erejét meg kell feszítenie, hogy se- yílsen a genfi megbeszélések jó kimenetelében.' Ezt várjuk mi most Magyar- országon es általában Kelet- Európábán. Ezért imádkozunk az ünnepnapokon. Ezzel a kí­vánsággal kívánunk áldott ün­nepet a soko.t szenvedett ne­met népnek.” dorgál: mit féltek, ti kicsiny - hitűek? KÖZEL-KELETEN ma is D, Dr. Vető Lajos püspök üzenete a Magyar Rádió németnyelvű adásában AZ ÉH JUnaiManALCGATHAK ÍEfi ÄZ EH MBCQMB1 Mit felelsz Jézusnak? „Mikor azután, ettek, így szólt i Jézus Simon Péternek: Simon, Jóna tia, jobban szeretsz-e en­gem, mint ezek? Azt felelte neki: Igen, Uram; te tudod, hog£ sze­retlek téged! O azt mondta neki: Legeltesd az én bárányaimat. Szólt neki másodszor is: Simon. Jóna fia, szeretsz-e engem? O válaszolt neki: Igen, Uram, te tudod, hogy szerellek téged. O ezt mondta neki: Őrizd az én juhaimat! Szólt neki harmadszor is: Simon Jóna fia, szeretsz-e engem? fcs így felelt neki: Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged. Jézus ezt mondta neki: Legeltesd az én juhaimat.” (Jn. 21, 15—17.) A feltámadott élő Jézus Krisztus nem azértTialt még, hogy munkája csupán szép emlék maradjon életműkben, hanem azért, hogy munkája áldássá és életté váljon. Ezért kérdezi meg Pétert, és ezen a vasárnapon mindnyájunkat is: Sze­retsz-e engem? Ebben a kérdésben elsősorban az van: hogyan válaszol a te életed arra, amit Jézus Urunk érted tett? Mert válaszolni kell! A kérdés nagyon könnyűnek tetszik, mint ahogy Péter is nagyon gyorsan tud válaszolni: Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek {éged. De miért kérde^j Jézus háromszor is ugyan­azt Pétertől és még nagyon sok embertől, talán tőled is? Jézus kérdésében először is ptt van a múlt. A rajongó Péter, aki régebben még meghalni is kész volt Jézusért, mikor halálát jelezte, de aki nagyon gyáván mégis megta­gadta Mesterét. Az erős Péter, aki olyan nagyon gyenge volt mégis. Gyenge volt, mert a maga erejére épített és bízott abban, hogy saját erejéből futja a hűségre mindhalálig. Nem futotta! Mint. ahogy nincs senkiben közülünk erő arra, hogy hűségesen megálljunk. Most is, amikor Jézus megkérdi Pé­tert, először úgy felel, hogy abban megint csak magára épít. Péter válasza elsősorban azt az érzelmi ragaszkodást fejezi ki, azt a gondoskodó szeretetet, mely kedvességével körül­veszi azt, akit szeret. De Jézus riem’ ezt kérdezte, hanem azt; Képes vagy-e a cselekvő szeretetre, önmagad átadására és odaajándékozására? Képes vagy-e szolgálni nekem úgy, hogy egészen az enyém leszel és rám bízod magad? Azt kérdezi Jézus ma tőlünk is. És mi mit felelünk rá? Azt könnyű mondapi, amit Péter is mondott: én szeretlek! Jézusnak nem arra van szüksége, hogy szeretetünk megható jeleivel vegyük őt körül és szolgáljunk neki. Azt kell meglátnunk nekünk is, amit Péter végül is kénytelen volt meglátni: Többé nem én akarlak szolgálni, hanem engedem, hogy te szolgálj en­gem és bennem. Péter tanítvány lett, akiben Krisztus nagyon sokat tudott szolgálni nagyon sok felé. Legeltette az Ür bá-' rányait és őrizte az Ür- juhait. ^Szolgálatát és apostoli hiva­tását akkor találta meg újra, amikor az alázatos szeretet en­gedelmességével tudott Ura előtt meghajolni. Mi keresztyének abban a tudatban élünk, hogy nekíjnk van hivatásunk ebben a mi világunkban. De azt a szomorú valóságot kell újra és újra meglátnunk, hogy hivatásunkat nem tudjuk betölteni. Bizony sokszor vagyunk botránkozá- sára a világnak és nem Isten dicsőségére..Hivatásunk: szol­gálni, szeretni, építeni azt, ami nekem és mindenkinek jó. Ti. Krisztus győzelmét, melyet a bűn, a halál és az ördög hatalma felett aratott, az emberiség győzelmévé tenni, hiszen Krisztus mindent nekünk ad át. Olyan szép ez a szolgálni. Hiszen szeretetet építeni, békét szolgálni, segítséget nyújtani olyan szép. Hát miért nem megy? Miért kell újra és újra tagadó Péterekké lennünk? Miért kell éreznünk, hogy gyen­gék vagyunk a szolgálatra? Mert nem tudunk még mi sem helyesen* felelni Jézus kérdésére. Mert még mindig a ma­gunk lelkesedését akarjuk a szolgálatba vinni. A szívünket kell nagyon alázatosan kitárnunk Krisztus előtt, hogy Ö szol­gálhasson. így íesz eleiünk áldás. Csak akkor lesz jó és Krisztus számára is elfogadható a válaszunk: Uram te min­dent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged! Kökény Elek iiiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiiipiiiiiiiiiiiiiiira NAPR ÓL-NAPRA IIÉTFÖ: — Zsolt 57, 9.11. — A keresztyén ember úgy él, hogy egész élete Isten dicsőítése, az Ö nagy kegyelméért. KEDD: — 1 Móz 6,12. — Amit Isten javunkra tett, azt mi mind elrontottuk, Jézus Krisztusnak kellett jönnie, hogy meg­tisztítva bennünket, szolgáljunk az élő Istennek. SZERDA: — Jer Sir 3,58. — Jézus Krisztusban Isten meg­nyerte a nagy pert és felmentett bennünket, bűnösöket a büntetéstől. CSÜTÖRTÖK: — Dán 4,32. — Jézus- Krisztus hatalmat kapott az Istentől és úgy is cselekedett, mint akinek hatalma volt. . PÉNTEK: - 5 Móz 30,20. - Ez az első és igazi törvény és ebből következik, minden más. SZOMBAT: — Zsolt 18,29. — Jézus Krisztus világosságul jött a sötét világba, hogy ezután ne botorkáljunk vakon, hanem világosságban járjunk. ISTENTISZTELETI REND Aprilis hó 12-én BUDAPESTEN Deák tér de. 9 (úrv.) Szirmai László teol. de. 11 (úrv.) Kékén András dr., du. fa Haíenschar Ká­roly. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Sülé Károly, de. 11 Koren Emil, du. 7 Siiie Károly. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Koren Emil.'Üllői u. 24. de. fel in, de. 11. Rákóczi u. 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. Karácsony S. u. 31. de. 10. Thaly K, u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 7 Bonnyaj Sándor. Kőbánya de. io Veöreös Imre, du. 5 szeretetvendégség. Utász u. 7. de. 9 Takács József. Vaj la P. u. 33. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Scholí László, du. 4 szeretetvendégség. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Karner Ágoston. Rákos­falva de. léi 12 Karner Ágoston. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Dulcz Pál. Váci u. 129. de. 8 Dulcz Pál. Újpest de, 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Szabó István. Soroksár- újtelep de. fél 9 Bencze Imre. Rákospalota MAV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemp- lom du. 3. Pestújhely de. 10 Kür­tösi Kálmán. Rákosszentmihály de, fél 11. Bécsikapu tér de. 9 Madoesai Miklós, de. 11 Várady Lajos, du. 7 Madoesai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9 Varady Lajos. Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. XII. Tarcsay V. u. 11 de. 9 Csonka Albert, de. 11, du. fél 7 Csonka Albert. Diana u. 17. de. fél 9 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 9 Rezessy Zoltán dr., de. ll Rezessy Zoltán dr., du. 6 Kendeh György. Német­völgyi u. 138. de. 9 Kendeh György. Kelenvöigy de. 9 Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. Nagytétény de. 8 VLsontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos* Csepel de. 11* du. I

Next

/
Thumbnails
Contents