Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-08 / 6. szám

Békéscsabai egyltázi helyzetkép fél évszázaddal ezelőtt A békéscsabai gyülekezet a múlt században egyike volt az ország leghitbuzgóbb gyüleke­zeteinek. Ezt igazolja Békéscsa­ba monografusa, Haan Lajos, és erről tanúskodnak fennmaradt hagyományaink. A fordulat a múlt század végén állott be, amikor napfényre jöttek szo­ciális bajaink, és megindult a kivándorlás. Zsilinszky Mihály, egyházke­rületi felügyelő, a magyar evangélikus egyház történet­írója, már az 1900-as évek ele­jén úgy nyilatkozott, hogy „a protestantizmus hanyatlásának egyik oka, hogy azok, akiknek elsősorban hivatásuk lenne: lelkészek, túlnyomó többség­ben nem veszik észre a nép s az értelmiség életlátásanak új felfogások következtében való óriási változását, mely a jövő­ben még általánosabban és még nagyobb arányban vár­ható”. 1902-ben az új igazgató- lelkész megválasztásával kap­csolatban ezt írta a csabai lel­készeknek: „Mindig bizonyos fájó érzés fog el, mikor nyilvá­nos helyeken tekintélyes fér­fiaktól Csaba elleni kifakadá- sokat hallok. Sok tekintetben meg is tudom védelmezni gyü­lekezetemet. Azon szemrehá­nyásra azonban nem találok cáfolatot én sem, hogy az én szülőegyházgyülekezetem az egyházi élet terén semmiféle előrehaladást és semmiféle al­kotást nem tud felmutatni. Nincs benne igazi élet, nem tud új módszereket választa­ni, nem foglalkoztatja a pres­bitériumot és az intelligenciát, mint azt a felvidéki kisebb egyházak, például Beszterce­bánya, Ló'cse, Rozsnyó, Po­zsony és Sopron teszik.” A valóravált jövendölések késztették az egyház vezetősé­gét, hogy a cselekvés mezejére lépjen.Nyomban az első világ­háború után megalakult az Evangélikus Árvaház, majd Aggokháza. Két egyházi lap in­dult meg magyar és szlovák nyelven 10 000 előfizetővel. Mint mindenütt az országban, megalakultak az egyesületek, melyek előadások rendezésé­vel, majd bibliaórák tartásá­val igyekeztek a gyülekezetei közönyéből felrázni. Az egyház vezetősége aktív tevékenysé­get fejtett ki kulturális téren is. Szoros kapcsolatban volt a helyi irodalmi tényezőkkel, az Aurora-val, más felekezetbe- liekkel és más életfelfogást vallókkal baráti egyetértésben készséggel szolgálta a város kulturális érdekeit, főleg mú­zeumi és zenei vonatkozásban. E megmozdulás ellenére is a csabai gyülekezet nem tudott többé lépést tartani azokkal a városi gyülekezetekkel, ame­lyek hitbuzgóság tekintetében annakelőtte messze mögötte voltak a csabainak. Nincs itt hely annak, hogy gyülekezetünk problémáival behatóan foglalkozzunk, mi csak egyházi életünk egy idő­szerű pontjára hívjuk fel a fi­gyelmet: Ma nemcsak a szór­ványkérdés, de — s ez általá­nosságban így van talán min­denütt — a nagy gyülekezetek lelkigondozása is égető prob­léma. Linder László Békéscsaba OiéJzés m egjpel iu ííeni Leli -f ém p La m oh A SÓKAT ’EMLEGETETT Százötvenéves idegen, török uralom alatt különösen sokat vesztett, nem utolsó sorban azáltal, hogy szinte semmit sem haladt előre egész idő alatt a fejlődés útján — az Al- fi^d. Amúgyis lájfos-mocsaras vidéke, nehezen bejárható, végtelen rónái nem voltak al­kalmasak arra, hogy elszórtan élő lakóikat a századok folya­mán egyre gyorsuló ütemű ha­ladás élvonalába állítsák. És ahol a gazdasági élet nem vi­rágzik, ott aligha tapasztal- j hatjuk a kultúra virágzását. MAGYAR ALFÖLDÜNK, s benne Békés megye kultúrá­ja és művészete sem vitt soha vezetőszerepet. Szerény művé­szi múltjának emlékei is csak töredékesen maradtak rá az utókorra, ezért azokat különös megbecsülésben kell részesí­ll-«Ná 8 '1 « m Békéscsabai kistemplom tenünk, még akkor is, ha szín­vonaluk talán más országré­szek múltjának dokumentu­mai alatt maradnak. A megye területén ma is álló legrégibb műemléktemplom, a békés­csabai kistemplom, a XVIII. század közepén épült. Ezt csak évtizedek múlva követte né­hány más, hiszen akkor még nagy küzdelem árán sikerült csak itt-ott kivívni a protes­tánsoknak a templomépítés le­hetőségét. Igaz, ennél korábbi adataink is vannak, így éppen Békéscsabán és Orosházán tu­dunk mar élőbbén állt vakolt, sövényfalú templomokról. Az 1780—90-es években ne­kilendült templomépítési igye­kezet a XIX. század közepére vesztett lendületéből. Békés megyében majdnem száz év emléke összesen nyolc temp­lom: Békéscsaba (kis- és nagy­templom), Mezőberény (I. és XI. kerületi templom), Nagy- bánhegyes. Orosháza, Szarvas és Tótkomlós temploma. E TEMPLOMOK, bár vi­szonylag rövid idő alatt és kis területen, egymáshoz közelfek­vő helyen épültek, sokban kü­lönböztek egymástól, nemcsak részletformáikban, hanem tí­pus-megoldásokban is. A gö­rögkereszt alaprajzú békés­csabai kistemplom ugyan több részletben épült (1745; oldal­szárnyak: 1773; torony; 1783) és közel száz évre rá (1859- ben) karzatokat építettek bele és romantikus köntöst húztak a barokk épületre, mégis igen jelentős és szép épülete nem­csak Békéscsabának, hanem a Szarvas: O-templom megyének is. Zömök tornyá­nak furcsa arányokat ad a raj­ta körbefutú galéria, amely az akkoriban igen gyakori tűzvé­szek megfigyelésére tette al­kalmassá a tornyot. Ilyen to­ronyerkélye van a nagybánhe- gyesi, az orosházi és a tótkom- lósi templomnak is. Még az általánosan alkalmazott egy homlokzati torony is, hol a homlokzattal egy síkban, hol az előtt áll. . í AZ ORSZÁG LEGNA- j GYOBB evangélikus templo­ma a békéscsabai nagytemp­lom. Szépen tagolt oldalhom- | lokzatával fordul a Kossuth- i tér felé. Impozáns tömegével ■ nemcsak önmagában jelenté-! kény alkotás, hanem a város­kép kialakításában is döntő szerepet -játszik. Igen érdekes megoldás belső terének körbe­futó kétemeletes karzata. A mellvédes árkádnyílások sorait úgynevezett óriás pillérköte- gek tagolják. A hívek adakozó áldozat- készsége az ünnepélyes temp­lomépületek gazdag kialakítá­sán túlmenően azokhoz méltó berendezés beszerzésére is ki­terjedt. A templomi edények­nél, díszes egyházi könyvek­nél és zengő harangoknál (pl. az orosházi harangot Eberhard Hdnrik, neves pesti harang­öntő öntötte 1818-ban) na­gyobb erőmegfeszítést tett szükségessé az oltár és szó­szék művészi kiképzése. A XIX. század elején működő neves szobrászunk, Dunaiszky Lőrinc által tervezett több szószék-oltár kimagasló érté­kű műalkotás. Az oltárnak és szószékeknek ilyen összekap­csolásával e korban több he­lyen is találkozunk. Más mű­vészekén kívül a Mezőberény- ben született Orlai Petrich Soma képei is díszítik ezeket az oltárokat. A TEMPLOM — ÉPÜLET. Mint művészi épületnek mű­vészeti és kulturális jelentő­sége van. Ilyen értékelésükön túlmenően létrehozásuk is fi­gyelemreméltó. Az akkori sze­gény és kis létszámú gyüleke­zetek hatalmas anyagi áldoza­tot vállaltak Istenbe vetett hi­Ovüielcczoti hírek —■ Ötvened vasárnapján az oltárterítő színe: zöld. A vasár­nap oítári igéje: 1 Kor 1, 18— 25; szószéki igéje: Jn 4, 19—30. — A Pest megyei egyházme­gye lelkészi munkaközössége január 28-án Budapesten tar­totta ülését, amelyen Bogya Géza aszódi lelkész, a munka- közösség új elnöke beszámolt az 1958-as sajtókonferenciáról. A beszámolót nagy érdeklődés­sel fogadták a lelkészek. Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a Központi Alap ala­kulásáról szóló felvilágosításo­kat. A munkaközösség Keve Lajos ikladii lelkészt választot­ta meg egyházmegyei sajtó­megbízottnak. — A nagytarcsai gyülekezet esti istentiszteletein január 26—31-ig Bodrog Miklós lel­kész hirdette az igét. — A Déli Egyházkerületben lelkészképesítő vizsgát tartot­tak január 27-én. Vizsgát tett és lelkészi oklevelet nyert ífj. Biázy Lajos tiszaíüdvári, Dulcz Pál angyalföldi és Sza­bó István pesterzsébeti segéd­lelkész. — Az egyházkerület püspöke Cselovszky Ferenc se­gédlelkészt Kecskemétről Solt- vadkertre, Kardos József se­gédlelkészt Szegedről Porrog- szentkirályra küldte ki szol- gálattételre. Vámos Józsefet Soltvadkertről az Északi Egy­házkerület kötelékébe engedte át és ott az óbudai egyházköz­ségben kapott megbízást segéd- lelkészi szolgálat végzésére. Dr. Takács Dánielné, Kovács- házy Zelmát pedig a püspöki hivatalból a Deák téri egy­házközséghez rendelte ki a Püspök segédlelkészi szolgá­latra. Orosházi templom tűket megtestesítő épületek ál­lításával. És nem csak maguk­ra és a maguk hitére gondol­tak, hanem utódaikra is, hiszen e templomok befogadóképes­sége meghaladja a gyülekeze­tek akkori nagysága által tá­masztott igényeket. Amikor az alkotásokat szemléljük alko­tóikra is kell, hogy emlékez­zünk. Kuthy Sándor mmimi üli BUDAPESTEN Február hó 8-án Deák tér de. 9. (úrv.) Kékén And­rás dr., de. 11 (úrv.) Nagy Gyula dr., du. íél 6 Kékén András dr., du. 6 szeretetvendégség. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Koren Emil, de. 11 Koren Emil, du. 6 Süie Károly. Dózsa Gy. u. 7. de íél 10 Sülé Károly. Üllői u. 24. de. íél 10, de. 11, Rákóczi u. 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. Karácsony S. u. 31. de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sán­dor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kő­bánya de. 10 Pásztor Pál, du. 5 szeretetvendégség, Káldy Zoltán. Utász u. 7. de. 9 Pásztor Pál. Vajda P. u. 33. -de. fél 12 Pásztor Pál. Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 4 szeretetvendégség. Gyarmat u. 14. de. fél 10 (ú"V.) Karner Ágoston. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci u. 129. de. 8 Gádor András. Újpest de. 10 Biázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre, du. 6 Bencze Imre. Soroksár- újtelep de.- fél 9 Bencze Imre. Rákospalota-MAv■’telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Kp. Kistemp- 1cm du. 3. Pestújhely de. 10. Kür­tösi Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szőllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9. dr. Benes Miklós, de. 11 Várady Lajos, du. 7 Benes Miklós út. Toroczkó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. (gyerm.) Vámos József, de. 10 (úrv.) Vámos József, du. 5 Vá­mos József. XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 Csonka Albert. Diana u. 17. de. fél 9 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Csonka Albert. Kelenföld de. 8 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., de. 11 Rezessy Zoltán dr., du. 6 Kendeh György. Németvölgyi u. 138. de. 9 Kendeh György. Kelen- völgy de. 9. Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. Nagytétény de. 8 Schreiner Vil­mos. Csillaghegy de. fél 10 Kapos­vári Vilmos. Csepel de. 11, du. 6. Tatarozzák a békéscsabai nagytemplomot A békéscsabai nagytemplom nem csupán „egy” a sok evan­gélikus templom közül, hanem az ország legnagyobb evangé­likus temploma. Ezenkívül pe­dig műemlék is. Hossza 51 m, a torony magassága 75 m, o templomtesté pedig 35 m. A mellette levő kétemeletes gim­náziumnak a tetőgerince is a nagytemplomnak csupán az ereszéig ér. Két egymás fölé épült, teljesen körbefutó kó­rusa van, úgy hogy a férőhe­lyek száma kereken 4000. Öt­tíz kisgyülekezet teljes népe férne el benne egyszerre. A nagytemplqmban minden vasárnap két nyelven van is­tentisztelet, magyar és szlovák nyelven. A kétnyelvű gyüleke- , zet teljes egysége megható módon mutatkozott meg a múlt év november 2-án tar­tott gyülekezeti napon, ami­kor is egy közös istentisztele­ten jöttek ' össze a kétnyelvű hívek. Ugyanazon az istentisz­teleten a kezdő oltári szolgálat szlovák, a záró magyar nyel­ven folyt le, a prédikáció mindkét nyelven szólt és a ha­talmas gyülekezet ugyanazokat az énekeket énekelte egyszerre szlovák és magyar nyelven. Akkor éreztük igen erőtelje­sen, hogy egy test vagyunk a Jézus Krisztusban. A nagytemplom 1807—1824- ig épvJS 1944-ben a templo­mot több tüzérségi találat érte s bár az okozott sérüléseket akkor azonnal rendbehozat­tuk, úgy látszik, a lövések mégis annyira megrázták az épülettestet, hogy az utóclbi időben ismételten szakadtak le róla párkányrészek, hatalmas tégla- és vakolattömegekkel. A torony környékén a járás élet- veszélyes, a templom három homlokzati ajtaja hónapok óta zárva, az utcai gyalogjáró korláttal elkerítve áll. Bár a templom teljes tatarozása több, mint félmillió forintot igényel, neki kell vágni a feladatnak. Nagy bátorítást jelent szá­munkra a kilátásba helyezett állami segítség és bizton re­méljük, hogy a költségek ránk háruló nagyobbik részét elő­teremti . a templomszerető hívek önkéntes áldozata. A megújított nagytemplom­ban azután tovább zenghet az örvendező gyülekezet istendi­csérete két nyelven egy szív­vel. Dedinszky Gyula Békéscsaba fern# ÜNNEPNAPOT VA­Imádjuk az Istent lélekben és igazságban! Szólt neki az asszony: Uram, látóin, hogy te próféta vagy. A mi atyáink ezen a hegyen imádták az Istent és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol Istent imádni kell. Szólt Jézus: Asszony, hidd el nekem, hogy el­jön az óra, amikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálem­ben imádjátok az Atyát. Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi pedig ázt imádjuk, amit ismerünk, mert afe üdvösség a zsidók közül támad. De eljön az óra és az most van, amikor az igazi imádók lélek­ben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is olyanokat keres, ?kik őt így imádják. Az Isten lélek és akik öt imádják, szükség, hogy lélekben és igazság-* ban imádják. Szólt neki az asz- szony: Tudom, hogy Messiás jön (akit Krisztusnak mondanak): mi­kor ő eljön, mindent megjelent nekünk. Szólt neki Jézus: En va­gyok az, aki veled beszélek. Ekkor megjöttek tanítványai és csodálkoztak, hogy asszonnyal be­szél, de azért egyik sem mondta: Mit kívánsz? vagy: Mit beszélsz vele? ott hagyta, tehát ment a vá­rosba és így szólt az emberek­nek: Jertek, mindent megmondott nekem, amit cselekedtem. Vajon nem ez-e a Krisztus? Kimentek azért a városból és odamentek hozzá. (Jn 4, 19—30.) A jól ismert történet befejező szakasza a fenti ige. Jézus kö­vetkezetesen vezeti, irányítja a beszélgetés fonalát a samárial asszonnyal. A samáriai asszony is következetes önmagában. Semmiképpen nem akar a látható és tapasztalható dolgokról a hit világába lendülni. Hiába áll szemtől szembe azzal az Űr Jézus Krisztussal, aki éppen a láthatatlanokra akarja irá­nyítani figyelmét. A Jákob kútjától az örökélet kútforrásá* hoz, az örök Igéhez, melyből ha merít, soha meg nem szom- júhozik. Jézus igéje azonban legyőzi az igazság elől elbújni akaró ember védekezését. Isten hamis imádata, az álkegyesség nem szabadít meg, a bűntől. A samáriai asszony vallásos volt. Jézus szemét azon­ban nem lehet bekötni ezzel a vallásossággal. Szava behatol a .lepel mögött takargatott valóságba, s megvilágítja a tönkre­ment élet okát, -a bűnt. Ezzel együtt világossá válik vallásossá­gának hamis és bűnös volta. Isten „imádása“ mindaddig hamis, halott és bűnös dolog marad, míg egész valómmal, takargatott életemmel nem kerülök Isten elé. Isten akkor lesz Istenné a számomra, ha egyszer rádöbbenek, hogy Istennek nemcsak a vallásosságomhoz, hanem az egész, úgynevezett magánéletem­hez köze van. Isten igaz imádása a szavának való engedelmesség. Ezért mondja Jézus, hogy a zsidók — a samáriaiakkal ellentétben azt imádják, akit ismernek. Isten a zsidóknak ’prófétái által kijelentette magát. Nem maradt néma, hanem népe életé­nek mozgató központja volt. Mert az Isten Lélek, vagyis éle­tet irányító ítélő és megszabadító Űr. Azok imádják tehát he­lyesen, akik ennek az igazságnak ismeretében alávetik ma­gukat kijelentett akaratának. Isten igaz imádása tehát nem a mi cselekedetünk, hanem Isten munkája rajtunk. Aki ebből kivonja magát, annak kegyessége hiábavaló, értelmetlen. Val­lásosságának hiányosságát érezhette az asszony is. Ezért osz­totta népe reménységét: „Tudom, hogy Messiás jön, s mikor az eljön, megjelent nekünk mindent.” Isten valóra váltotta ezt a reménységet, mert eljött Jézus, Aki megjelentett az: asszonynak is mindent, amit rejtegetett, amit nem is értett igazi mélységében, s ami felett soha nem tudott úrrá lenni, bűneivel megrontott életét. Mert Jézus jelentette ki Isten szí­vekig s vesékig ható szavát, s Jézus végezte el Isten szaba­dító, megmentő munkáját. Isten igaz imádói nem is lehet­nek mások, csak Krisztus engedelmes követői. Isten igaz ijnádása nem helyhez, hanem Krisztushoz van kötve. Azok Isten igaz imádói, akiket Isten munkájába vett. Azok kerülnek munkájának sodrába, akik Krisztust megis­merik. Krisztust pedig a róla szóló igében ismerjük meg. Isten igaz imádói ott teremnek, ahol helyet kap Isten igéje. Ott ahol szóba kerül, ahol kinyílik a Biblia. Nemcsak népes gyülekezetben, hanem a szórványsors, betegágy magányos­ságában is. A samáriai asszony is ott lett Isten igaz imádója, ahol csak Jézus s csak ő jelentette a gyülekezetei, egy négy- szemközti beszélgetésben. Isten igaz imádsága Isten szolgálata. Amikor az asszony1 Krisztus hatalmába került, meglelte annak a módját is, afni az ő tennivalója Isten igaz itnádásában. Felhívja a figyelmet Krisztusra. Szavunknak és életünknek ez a szolgálata Isten igaz imádása. Ehhez sem kell nagy gyülekezetben élnünk. Ehhez csak munkaterület, és egyszerű engedelmesség kell. Minden magányos keresztként irdatlan munkaterület vesz kö­rül, de minden magányos keresztyén hatalmas erőt kap Urá­tól, ha latolgatás nélkül kész tenni azt, amit Ura kíván. Isten igaz imádója az, aki a maga munkaterületét észreveszi a szol­gálat készségével. Sáfár Lajos Gyoma í llllll!lll!!III!!l!llli;illllllll!lll!lll!lllllllllllll!lll!l!ll!!lllllll!!!l!III!llllllllll!llll!lll>lll>lllllll!lll!lll!l!lllll(I11!l!lllllll!l!lllll!l!in!!llj NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — Zsolt. 5,12. — A feltétlen bizalom Isten iránt a jelenvaló és eljövendő öröm kiapadhatatlan forrása. KEDD: — Zak. 2,5. — Az Istenben bízó ember bírja Is­ten óvó, oltalmazó és megtartó kegyelmét, miközben emberi élete Krisztus dicsőségére újul naponként. SZERDA: — 5. Móz. 8,11. — Isten a mi Atyánk hordozza a mi testi szükségeinket és gondot visel rólunk. Tudjuk-e ezért is naponként dicsérni őt? CSÜTÖRTÖK: — Ézs. 41,4. — A népek és nemzetek Te­remtője és Ura a mi Istenünk. Előtte nincs felső és alsórendű nép. A mi népünk is Isten előtt nagy néppé lehet. Legyünk lelki néppé. PÉNTEK: — 1. Krón. 29,13. — Mi úgy Ismerjük az Istent, mint aki a miénk. Valóban Atyánk Ö minekünk. Megvall- juk-e ezt egész életünk gyümölcstermő magatartásával? SZOMBAT: — 1. Krón. 29,9. — A keresztyén ember bol­dog, ha Isten iránt való háláját kifejezheti és együtt örül azokkal a gyülekezetben, akik szívüknek ugyanazon indula­tával termik a hála gyümölcseit. Sz. S. . HELYREIGAZÍTÁS. Leg­utóbbi számunk „Láttuk — hallottuk” rovatának negyedik bekezdésébe értelemzavaró sajtóhiba került. A hibás mon­dat helyesen: „Fel is villan­nak Ígéretes jellemek, akik szembefordulnak az országo­kat lángbaborító romlással, amikor mások megelégszenek egy lemondó legyintéssel. — A január 25-1 számunk harma­dik oldalán közölt „Az ember kiugrik a világűrbe...” című cikk 24-ik sora helyesen így olvasandó: meggondoltságot, elővigyázatot. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groő Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztöseg és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 204i2—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI nyomda Felelős: Bolgár Imre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents