Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-01 / 5. szám

p Hogyan hallgassuk az igehirdetés!? Az ige egyháza vagyunk. Evangélikus nevünkben is benne van, hogy nincsen drá­gább, mint az evangélium. Egyházunk minden szolgálata az evangélium hirdetéséért van, és minden azon múlik, hogyan végzi ezt az Istentől reábízott szolgálatát. Az ige­hirdetés nem tartozéka, hanem lényege egyházunknak. Sőt, egyház csak addig vagyunk, míg tudjuk tolmácsolni Isten beszédét. Az egyház ismerte­tője hitvallásunk szerint, hogy Isten igéjét tisztán és igazán hirdeti és a szentségeket Jé­zus Krisztus rendelése szerint szolgáltatja ki. Az egyházi megújulás egyet jelent azért az igehirdetés megújulásával, az igehirdetés megújulása pe­dig az egyház megújulását je­lenti. Ebből a felismerésből természetes, hogy nemcsak az egyház hivatalosai, de az egy­ház népe is ma fokozottan igénylik a megújult tiszta ige­hirdetést. Erről már eddig is sok szó esett. Keveset beszél­tünk arról, ami pedig a jó ige­hirdetéshez ugyancsak hozzá- tai tozik. Ez pedig o jó igehall­gatás. A szószék igénye az igehallgatók felé A gyülekezetnek, híveink­nek megvannak az igényeik a szószékkel kapcsolatban. Le­gyenek is igényesek, mikor az igehirdetésről van szó! De a szószéknek, az igehirdetésnek is van igénye a gyülekezet, a hívek felé. Lapunk mostani számában beszélgetést kez­dünk és a következő számok­ban ezt a beszélgetést folytat­juk arról, hogy hogyan hall­gassuk az igehirdetést. m Az igehirdetésen, a gyüleke­zeti alkalmakon, elsősorban a templomban hangzó prédiká­ciót értem. Kétféle híveink vannak: templomba nem já­rók és templomosok. Először téged kérdezlek, aki nem jársz templomba. Miért nem jársz templom­ba? Százszor is elmondod nyo­De ez nem minden! Sőt! Ez csak. az anyagi kár. Magde- burgban ezen a napon 16 000 ember halt meg. 16 000! És 11 000 súlyosan megsebesült i— ma talán sokuk sárga kar­szalaggal botorkál valahol — és 190 000 ember vált hajlék­talanná! Szörnyű szám! Mintha — mondjuk — Miskolcot minde­nestől elnyelte volna a föld. Házaival, templomaival, kór­házaival — és lakóival együtt! * De nemcsak ezt látom és ol­vasom. A férfinek, — aki 12 testvé­rére emlékszik —, égszínkék szeme megnedvesedik, (mert a fájdalom itt is fájdalom!), s a férfi-könnycseppen keresztül tüzel a határozott kívánság: soha többé háborút! Ebből is lehet olvasni, nemcsak az új­ságból! Asszonyok és férfiak tömege, akik férjüket, apju­kat, gyermeküket 'keresik egy képzeletbeli tájon: nemcsak emlékeznek, de akarnak is valamit: békességet. * Alig egy-két hete zúgták a harangok és hirdették az em­berek mindenfelé ezen a vi­lágon az angyalok karácsonyi üdvözletét: Ne féljetek, mert íme nagy örömet hirdetek néktek, mely az egész népnek öröme lesz: Megtartó szüle­tett! Ezért lehet a földön békesség és az emberekben egymásiránti jóindulat! mós érveidet. Itt nem sorolha­tom fel valamennyit, de ket­tőt, a legáltalánosabbat, ide­írom. Az egyik ez: igaz, temp­lomba nem járok, de azért szoktam imádkozni. Sőt — jobban is tudok imádkozni otthon, mint a templomban. Így is meghallgathat az Isten. — A másik: Egész héten dol­gozom, örülök, ha van végre egy pihenőnapom. Ezt igazán meg lehet értenil Bizony, figyelemreméltó megállapítások ezek. Csakhogy az imádsághoz nem az kell, hogy az ember találkozzék a bajjal, betegséggel, nyomorú­sággal stb. és mindezekben a maga tehetetlenségével, hanem az kell, hogy a keresztyén em­ber találkozzék Krisztussal. A vele való találkozás helye és alkalma pedig nem az otthon, a természet és a magány, ha­nem a gyülekezet, és abban is az igehirdetés. Miért ez? Mert neki úgy tetszett, hogy ezt je­lölje ki a vele való találkozás helyéül és lehetőségéül. „Ahol ketten vagy hárman összejön­nek az én nevemben, ott va­gyok én közöttük.” Vallásos lehetsz otthon is, gyülekezet nélkül is, de keresztyén nem lehetsz másutt, csak a hívők közösségében, illetve ahol ez a közösség valóságosan tapasz­talható, a gyülekezetben, még közelebbről a templomi gyü­lekezetben. Az imádságban nagyon sokszor csak mi ma­gunk vagyunk, s nincs ott Krisztus, de bizonyosan ott van a hirdetett igében és a szentségekben. „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által." „Telefonos“ keresztyén Az igehirdetést nem hallga­tó, noha imádkozó keresztyé­neket „telefonos keresztyén­nek lehetne nevezni. Gondold el, hogy valaki felhív téged telefonon minden nap, talán nem is egyszer, a legkülönfé­lébb kéréseivel, igényeivel. Felhív nappal és felhív éjsza­ka. És beszél és beszél. Szíves­séget kér és támogatást, segít­ségedet igényli. Hozzád fordul Én pedig — az idegen szem­lélő — úgy látom ezt itt nem­csak a papok prédikálják! —, hanem a lerombolt városok, a fenntartott ülőhelyek, a sárga­szalagos rokkantaik, s a szí­vükben valakit gyászoló, va­lakire emlékező emberek mil­liói. Emberek, akik ma újat akarnák, s építenek is a le­rombolt helyébe. De nemcsak új épületeket, kórházakat, templomokat, iskolákat és la­kásokat, hanem új szellemet, új hitet is: lehet békességben is élni, lehet jóindulattal len­ni a másik ember iránt, le­het remélni, lehet örülni at életnek, lehet alkotni is, nem­csak rombolni. Mert szép ez az élet, ha nem az emberi go­noszság szemüvegén, hanem a mindeneket újjáteremtő, az embert békességre vezető, az újrakezdést megengedő, a megbocsátást gyakorló Isten „szemüvegén” keresztül lát­juk. * A pusztítás és pusztulás élő rokkantjai itt élnek közöttünk. Intenek és figyelmeztetnek — talán még elevenebben, érez­hetőbben mint a felirat a le­rombolt várost mutató kép alatt: Die Ruinen Magdeburgs mahnen Frieden von ewiger Dauer! Magdeburg romjai Békére intenek.' Örök bé­kére! Halle/S. 1959. január 16. Fekete István a maga és hozzátartozói bajá­ban, betegségében, anyagi ne­hézségeiben, minden ügyes-ba­jos dolgában. És te mindig rendelkezésére állsz. Egyszer aztán te is akarsz tőle vala­mit. Meghallja a nevedet és leteszi a kagylót, „nem érde­kelsz” kijelentéssel. Ilyen a csak otthon imádkozó „keresz­tyén” ember. Isten, Jézus le- 1 gyen mindig kész a meghall­gatásra, álljon mindig készen a kérések teljesítésére. Segít­sen, gyógyítson, lehessen hoz­záfordulni mindig, hőségben is, fagyban is, éjjel is és nappal is. Azonban ő is meg akar szó­lalni legalább egyszer egy hé­ten, egy órácskából 15—20 percre figyelmet igényel a va­sárnapi igehirdetésben. De a „telefonos keresztyén”-től az­tán szólhat az igehirdetésre hí­vó harang! Ö nem kíváncsi az Isten mondanivalójára, nem érdekli! Ne légy „telefonos keresz­tyén!” Nemcsak neked van mondanivalód Isten számára, Ö is szólni akar hozzád az ige­hirdetésen keresztül. Dehát sokat dolgozol, örülsz, ha van végre egy pihenőna­pod. Ezt igazán meg lehet ér­teni! Megérteni mégcsak lehet, de helyeselni semmiképpen! Mit szólnál hozzá, ha Isten azt mondaná, mikor te kéred a meghallgatásodat, hogy sok a dolga. És ez hihető is, mert állandóan és nem műszakban munkálkodik. Vasárnap és hétköznapok Éppen, mert sok és talán fá­rasztó a munkád egész héten át, azért van igazán szükséged a vasárnapi igehirdetésre. Mostanában nem egy szelle­mes írást olvashattál a napi­lapokban arról, hogy a kará­csony körüli pihenőnapok túl­zsúfolt programja miatt mi­lyen kimerültén látott újra munkához, aki nem helyesen használta fel a pihenését. A keresztyén embernek hozzáillő módon, példaadóan kell kiven­nie a részét abból a munká­ból is, mely szeretett népünk javát szolgálja. Odaadóan, ál­dozatos készséggel kell dolgoz­nia embertársai felemelkedé­séért, mindig jobb életért, békés jövendőjéért. Az igazán keresztyén emberek hazánk­ban is sokat tehetnek az igaz­ságosabb, boldogabb szocialista társadalom felépítéséért. Ah­hoz, hogy a hétköznapok sok­szor nehéz harcát megvívhas­sa, Isten szerinti ünnep- és va­sárnapokra van szükség. Ha keresztyén vagy, hétköznap­jaid küzdelmét, munkáját, fá­radozását is Istentől kapott hi­vatásodnak tekinted. Vasár­napjaid, ünnepnapjaid pedig nemcsak arra alkalmak, hogy kipihend az előző hét fáradsá­gát, hanem arra is, hogy erőt gyújts a következő hét felada­taira. Felkészülés és erőnyerés helye a templomban Testileg is, lelkileg is va­sárnap kell felkészülnöd és erőt gyűjtened a hétfő, a kedd és a többi nap munkájának jó elvégzéséhez. Testedet felüdíti a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás, a sport, lelkednek testi feladataid számára is az igehirdetésből kell erőt kapnia. Meghatározott út vagy telje­sítmény után az autóból ki­fogy az üzemanyag. Ilyenkor oda kell állnia a benzintöltő állomásra, hogy új energiát kapjon. Üjra tudjon terhet hordani, utasokkal célbaérni, emberek életét könnyíteni, ké­nyelmesebbé tenni. Az autó erre való. Ez a rendeltetése, és nem az, hogy ott álljon a ben­zintöltő állomáson és csak töl- tekezzék. A keresztyén ember számára ilyen energiával fel- töltekezés helye és alkalma a templom, a templomban az igehirdetés. Hétköznapok tel­jesítménye után újra és újra Isten erejével kell töltekeznie az újabb hétköznapok számá­ra. Az igehallgatás nem öncél, hanem arra való, hogy a ke­resztyén ember Isten igéjéből nyert erővel, Isten erejével új­ra tudjon terhet hordozni, em­bereket magasztos célok felé vinni, holnapjukat szebbé és boldogabbá tenni. (Folytatjuk) Gádor András ^ Gyülekezeti kirak — Hatvanad vasárnapján az oltárterítő színe zöld. A vasár­nap oltári igéje: 2 Kor 12, 1— 10; szószéki igéje: Jn 4, 5—15. — A pesti egyházmegye lel­kész: munkaközössége január 16-án és 24-én tartott ülésein Grünvalszky Károly egyete­mes főtitkár előterjesztése alapján megtárgyalta a Köz­ponti Alap tervezetét, vala­mint megválasztotta az egy­házmegyei békebizottság tag­jait: Kökény Elek rákospalo­tai lelkészt, Hafenscher Ká­roly Deák téri lelkészt, Rédey Pál diakóniai lelkészt, Mezősi György fasori segédlelkészt és Karner Ágoston zuglói segéd­lelkészt. — A bács—kiskuni egyház­megye lelkészt munkaközös­sége január 16-án ülést tartott, amelyen a Központi Alap kér­déseivel foglalkoztak és beszá­molót hallgattak meg az Or­szágos Sajtókonferenciáról. — CSALÁDI HlR: Záborsz- ky Csaba felsőpetényi lelkészt és feleségét Demeter Évát, Is­ten második gyermekkel aján­dékozta meg. A gyermek ne­ve: Csaba Károly. — Dömötör Péterné 76 éves korában, Vásárosfaluban ja­nuár 21-én elhunyt. — Vankó Rezső aranydiplo­más vaskohómérnök, az óbudai gyülekezet felügyelője, életé­nek 77. évében január 22-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január 28-án volt a Farkasréti temetőben. A teme­tési szertartást Komjáthy Lajos óbudai lelkész és Vámos Jó­zsef segédlelkész végezte. Az igaznak emlékezete áldott! — Harangok újraöntését, harang- koronák, harangáilványok készíté­sét, átalakítását új rendszerűre vállalja Ducsák István haringön­tő, örszentmilklóis, Dózsa György út 26. — Nyugdíjas mérnök korrepetá­lást vállal ha bútorozott szobához juthat. Lakbért fizetne. Cím a ki­adóban. — Eladó díszes kivitelű, oltárra alkalmas képes nagy biblia. Cím a kiadóban. A Sajtóosztály HÍREI — Közöljük iratterjeszté­sünk kedves vevőivel, hogy az iratterjesztés leltározása befe­jeződött. Iratterjesztésünk új­ból vevőink rendelkezésére áll. — A Keresztyén Énekes- könyv még kapható iratter­jesztésünkben. A vászonkö­tésű óneke&könyv, melyben benne van az istentiszteleti rend is, ára 40 forint. Gyüle­kezeti iratterjesztések nagyobb rendelés esetén 10 százalék kedvezményt kapnak. — Kérjük azokat, a lelkészt hivatalokat, ahol az 1959-es Naptárból eladatlan példányok maradtak, hogy a visszama­radt példányokat legkésőbb február 5-ig küldjék vissza iratterjesztésünknek, hogy az újabban beérkezett rendelése­ket ki tudjuk elégíteni. A ké­sőbb visszaküldött példányo­kat nem tudjuk visszavéte­lezni. Meghalt Berggrav püspök Eivind Berggrav norvég püspök, azelőtt a norvég egy­ház érseke január 14-én 74 éves korábban elhunyt. Az ér­sek 1950—1954-ig az Egyházak Világtanácsának egyik elnöke volt s haláláig elnöke a Biblia­társulatok Világszövetségének. 1925. óta vett részt az ökume­nikus mozgalomban. Norvégia német megszállása idején az ellenállási mozgalom egyik ve­zetője volt. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó Juhász Géza Szétkesztőseg és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon. 142—074. Előfizetési ára egy évre c0,<— Ft, félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 2J4i2—VIII. Árusítja a Magyar Pdsta 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI nyomda Felelős: Bolgár Imre. NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — Zsolt. 89, 9. — Csak az Ür adhat erre a kérdésre ilyen választ: én vagyok. KEDD: — Zsolt. 29, 11. — Az egyház azzal a hittel végez­heti békeszolgálatát, hogy az Isten áldását adja rá. SZERDA: — 4. Móz. 11, 23. — Ne aggodalmaskodjunk, ha­nem bízzunk abban az Urban, akinek keze mindig fölöttünk van. CSÜTÖRTÖK: — Zsolt. 93, 5. — A szentséges Urat imádat és tisztelet illeti. PÉNTEK: — Jer. 2, 28. — Senki másban nem bizakodha­tunk, csak az egy igaz Istenben. SZOMBAT: — Ézs. 5, 25. — Az önmagunkban való biza­kodás is csődbe juttathat. ^Szentelő meg A2 ÜNNEPNAPOT. A forrásnál ,,Igy érkezett Samáriának Sikár | neked élő vizet. Szólt neki az asz- nevű városához, annak a teleknek szony: Uram, nincs mivel meríte- szomszédságába, amelyet még ned, a kút pedig mély: honnét Jákob adott volt fiának, József- vennéd tehát az élő vizet? Avagy nek. Ott volt pedig a Jákob for- te nagyobb vagy a mi atyánknál, rá»a. jézus az utazástól elfáradva, Jákobnál, aki nekünk ezt a kutat azonmódon leült a forráshoz, adta volt, és ebből ivott ő maga, Mintegy hat óra volt. Egy samá fial és jószágai is? Felelt Jézus és riai asszony jött vizet meríteni. így szólt neki: Mindenki, aki ebből Jézus így szólt hozzá: Adj írnom! a vízből iszik, ismét megszomja- Tanítványai ugyanis bementek a zik: de ha valaki abból a vízből városba, hogy ennivalót vegyenek, iszik, amelyet én adok neki, soha A samáriai asszony ekkor ezt többé meg nem szomiuhozik, ha- mondta neki: Hogyan kérhetsz nem az a víz, amelyet én adok tőlem inni zsidó létedre, hiszen én neki, olyan víz forrásává lesz samáriai asszony vagyok? Mert a benne, amely örök életre buzog, zsidók nem érintkeztek a samária- Szólott neki az asszony: Uram, beliekkel. Felelt Jézus, és azt add nekem ezt a vizet, hogy meg a„z*s““ ne szomjazzam és ne kelljen Ide ajándékát, és hoey ki az, aki ezt „ mondja reked: Adj innom! — te járnom meríteni, kérted volna őt és ő adott volna (János 4, 5—15.) Az arab félsziget vízben szegény vidékén nagy értéket képviseltek a források. Az életet jelentették egy-egy városka vagy falu népe számára. Ahol felbuzogtak, ott az élet is meg­pezsdült, elapadásukkal kihalt az élet is. A samáriai Sikár melletti kút is ilyen éltető forrás volt. Értékét azonban még inkább megnövelte az a hagyomány, hogy már az ősatya, Jákob is használta fiaival együtt. Ez a kút így nemcsak az élet folytatásának lehetőségét biztosította a közelben élő sa- maritánusok számára, hanem az ősatyákkal kapcsolatos ha-1 gyományok ápolását is. Itt találkozik Jézus a samáriai asz-* szonnyal. A közös hagyományok és az istenadta természeti áldás olyan közös alapot jelentett, amely természetszerűleg adhatta volna meg e találkozás hálás és szeretetteljes, segítőkész alaphangját. A beszélgetés mégis egy disszonáns hanggal ke& dődik. Jézus kérésén: Adj innom! — a samáriai asszony meg- botránkozik. Hiába a közös atyai hagyomány és minden em­bernek szóló áldott forrás, a samaritánusok nem adhatnak egy pohár vizet sem a zsidóknak és megfordítva, mert elválasztja egymástól őket az emberemelte válaszfal, önkéntelenül gon­dol az ember arra a fájó sebre, amelyet ma is hordoz a világ megosztottságában. Az egész emberi nemzetséget sok értékes közös örökség kapcsolja össze és a természet Istentől meg­áldott gazdagsága bő lehetőséget adna egymás megsegítésére. De a „kutak” felett ma is furcsa hangok hallatszanak. S az emberek által mesterségesen táplált ellentétek, válaszfalak nemcsak elvileg választják szét az emberiséget, hanem végül is az egymásnak adandó természetszerű segítség embertelen megtagadását eredményezi. Jézus azonban azért jött, hogy minden válaszfalat lerom• boljon. Azt is, ami a bűnös ember és a szent Isten között van, azt is, ami ember és ember között van. Ott, a samáriai kútnál, egy- mélyebb forrásra mutat: Isten szeretetének kiapad hatat-* lan forrására. Ö maga, aki az asszonnyal beszél, adhat min­denkinek1 ebből a forrásból. S aki kapja, az kap bűnbocsá­natot, megújult életet. Istentől nem választja el már a bűn, hanem olyan közösségbe kerül vele, mely örökre tart. De ez az Istennel való engesztelődés magával hozza az emberek közötti válaszfalak ledőlését is. A forrás ugyanis nemcsak azt táplálja, aki iszik belőle, hanem tovább buzog benne és éltető forrássá lesz mások számára is. A szeretetnek, megbékélésnek, segítőkészségnek, könyörületnek lelke árad és cselekszik rajta keresztül is, hogy a szomjazó embertárs mindig megkapja az egy pohár üdítő vizet idejében. Mezősi György Borsi Darázs József: Harangszó Giling-galang! Giling-galang! Zeng a harang, szól a harang Születésre, temetésre S nincsen vége, nem lesz vége. A szerelem hangja sem más, Dallá szépült harangzúgás. Zeng a szív, e piros harang: — Giling-galang, giling-galang! S. alig hogy megszülettünk — már Múlt a tavasz, emlék a nyár: Mi elmegyünk s mások jőnek. Holt virágból újak nőnek S giling-galang, giling-galang Zeng a harang, szól a harang Temetésre, születésre S nincsen vége, nem lesz vége!... ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN Február hó 1-én Deák tér de. 9 (úrv.) Kékén And­rás dr., de. 11 (úrv.) Kékén András dr., du. 6 Friedrich Lajos. Fasor de. lél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 (úrv.) Mezősi György, du. 6 Mezősi György. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Sülé Károly. Üllői u. 24. de. fél 10, de. ll. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szllády Jenő dr., de. háromnegyed 12. Karácsony S. u. 31. de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bács­kai Gusztávné. Kőbánya de. 10 Takács József. Utász u. 7. de. 9 Veöreös Imre. Vajda P. u. 33. de. fél 12 Veöeös Imre. Zugló de. 9 (gyerm.) Scholz László, de. 11 (úrv.) Rimár Jenő, du. 6 Karner Ágoston. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Karner Ágoston. Rákosiéivá de. fél 12 Karner Ágoston. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci u. 129. de. 8 (úrv.) Gádor András. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10 (úrv.) Bencze Imre. Soroksár-új telep de. fel 9 (úrv.) telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Kp- Krsiemplom du. 3. Pestú.hely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákos­szentmihály de. fél ll Tóth-Szőllős Mihály. Bécslkapu tér de. 9 Mahocsai Miklós, de. ll Madocsai Miklós, ciu. 7 Madocsai Miklós. TorucZKó tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 (gyerm.) Kom­játhy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. S Komjáthy La.os. XII. Taresay V. u. ll de. 9 Danhauser László, de. ll Danhauser László, du. fél 7 Rut'.kay Elemér. Buda­keszi de. 9 Csonka Albert. Pest- hiíiejkút de. fél ll Ruttkay Ele­mér. Kelen.öld de. 8 (úrv.) Kerdeh György, de. fél 10 (gyerm.) Ken- deh György, de. ll (úrv.) Kendeh György, du. 6 (úrv.) Rezessy Zol­tán. Németvölgyi u. 138. de. 9 Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. XI Visontai Róbert. Nrgyíété 'y c u 3 Visontai Róbert. Albert ralva du. 7 Visontai Róbert. Csillaghegy des fél 10. Csepel de. ll, du. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents