Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-10-04 / 40. szám
ARCKÉPEK 1949. október 6-a. A teológusok csak most kezdték a tanévet s máris gyászszolgálatuk van. Vállukon viszik a soproni temetőbe szeretett tanáruk: Podmaniczky Pál koporsóját. Gyászemlékezések jelennek meg egyházi lapjainkban és képe felkerül több lelkészt hivatal falára. PODMANICZKY PÄL ÉLETE küzdelmesen indult. Magáról így ír önéletrajzában: „1885. március 16-án születtem, Budapesten. Alig múltak el a gyermekkor évei, abba kellett hagynom középiskolai tanulmányaimat. Mindössze két osztályt végezhettem el. Egyre mohóbb tudásDr. Podmaniczky Pál i- dékáni lánccal vágyamat csak önképzés útján elégíthettem ki.” „Olvasgattam" — írja. AZXAN MÉGIS LELKÉSZ LEIT. Ügy, hogy míg egyetemi tanulmányait végzi, vizsgázik 6 tanév gimnáziumi anyagából és az érettségit* is leteszi. Két év múlva már magántanárnak hívják a pozsonyi egyetemre. Ugyanoda, ahol közepesen végzett. 1911 tavaszán elfogadja a nagy felsőszeli gyülekezet hívását és gyülekezeti lelkész lesz. Kortársa egy teológiai szakkönyvben azt írja róla: „A gyülekezeti tevékenység mintaszerű vezetőjét ismerjük benne.” Nagy célja a tanári katedra. „Tudom, hogy életem útja fel a katedrára vezet, s tudom, hogy az Isten által meghatározott időben fel is léphetek rá.” 1928-tól 1949-ig, haláláig tanított: a filozófia- vallástörténeti tanszéken. A ma szolgáló lelkészek ftjbbsé- ge tanítványa volt, s kegyelettel emlékezik Podmaniczky Pálra. A JO PAP HOLTIG TANUL. Ezt a közmondást róla igazán elmondhatjuk. Még csaknem gyermek, amikor már németül, latinul és hol landul magánúton megtanul. Egymás után jelennek meg fordításai. Utazásaival is tanulmányait mélyíti. 1924-ben a saját költségén járja Finnországot, s ellátogat Svédországba és Dániába is. Északi testvéreinkkel a kapcsolatot ettől kezdve állandóan ápolja. Előbb az északi igehirdetők beszédeit fordítja le és közli %kkori egyházi lapjainkban, majd tollából több életrajz, elbeszélés, regény, ének hozza közelebb az északiak lelkületét. ELBESZÉLÉSEI TÉMÁJÁT szívesen merítette népünk múltjából is. „A kecske” címmel ír a középkori Sopronról, „Oroszlán” címmel pedig a török világról. Bibliai tárgyú regényei színesen tárják elénk a bibliai kort és hozzák szép nyelvezettel egész közel hozzánk. Csak néhányat említünk: Ézsaiás napjaiban, Naini ifjú, Kleofás, Igazad van, Onézimus. Más témakörből való a kereszthordozók sorozata. Olyanokról ír, akiknek életében súlyos betegség, fogyatékosság a keresztjük, de hitükkel legyőzik ezt és még másokon is segíthetnek. Podmaniczky Pál élete utolsó évtizedében ezeket különösen szerette, mert a maga küzdelmeit is példázták. ÉSZAKI TESTVÉREINK ÉLETÉBŐL A PARASZT- PROFETA címen ismertetett mozgalom állt hozzá a legközelebb. Innen vette azt a két éneket, melyet fordítása után sokan ismernek: Szelid szemed Űr Jézus. Énekeskönyvünk új részében a 772., Uram, óh add, ha vándor- utam, az Űj részben a 790. ének. Az Énekem az Urban ezenkívül még két éneke van. El sem hinnénk, hogy ő maga nem tudott énekelni. Isten nem áldotta meg zenei hallással. De családjában benne volt az énekköltés adománya. Az Énekem az Űr című könyvecskéje első kiadásában 29 ének van családjátóL Az énekek harmada. A Hallelujában, mely eleinte Podmaniczky Pál szerkesztésében jelent meg, családja az énekek majdnem felét írta, vagy fordította: 191 darabot. Eddig összegyűjtött művei száma 400 körül van. Utóbb már 18 nyelven olvasott, írt, beszélt, fordított. ; JELENTŐS PODMANICZKY PÄL SZÓSZÉKI SZOLGÁLATA IS. Nagyon szeretett prédikálni. Később remegő i keze nehezítette szolgálatát. Szívesen hallgattuk. Sok példával színezte igehirdetését, mindig a való életből vette történeteit. A misszió szerelmese volt. Imádságait és igehirdetéseit nagyon gondosan kidolgozta és leírta. Kedves alkalmak voltak a teológusok számára tartott bibliaórák. Otthonában tartotta és diákjai számára itt új, rendkívüli tanulási lehetőség nyílott. Egy-egy hosszabb ige felolvasásával vezette be. Majd ismertetett az egyház- történetből egy-egy élettörténetet. Otthona nagy melegsé get. erőt árasztott — ilyenkor is ‘— hnáskor is. / Ezt nem lehet elfelejteni. Németek Moszkvák Végrendelete egy alázatos élet foglalata: „Az Űr Jézus váltsághalála által, teljesen megbékélve megyek haza.” Első sírfelirata ez volt: „Nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.” (Fii. 1,21.) Amikor felesége, „Ilonkája” is mellé megpihent, akkor ez lett a fejfa felirata: „Az Űr jó és hű szolgája 1885—1949.” Hulej Alfréd Idestova tizennyolc esztendeje lesz, hogy a hitleri német sereg megrohanta a Szovjetuniót azzal a jelszóval: Irány Moszkva! Egyetlen német sem jutott el Moszkvába, legalábbis fegyverrel a kezében nem. S négy esztendővel később az orosz hadsereg Berlinben vetett véget a második világháborúnak. Mindez óhatatlanul eszünkbe jut, amikor arról olvasunk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság evangéliumi egyházának képviselői kéthetes látogatásra Moszkvába érkeztek. Mitzenheim thüringiai püspök vezetésével. Noth szászországi, Jänicke magde- burgi püspökök. Führ főszuperintendens, Lotz tanácsos és Schröter elnök tettek eleget a szovjetunióbeli orthodox egyház meghívásának. Ellátogattak útjok során Leningrádba és Kijevbe is. Odesszában Alexius pátriárka fogadta a küldöttséget. Ebből az alkalomból a küldöttség vezetője, Mitzenheim püspök átnyújtotta a pátriárkának a Német- országi Evangéliumi Egyház tanácsának üdvözlő levelét. A levél emlékeztet Krisztus Urunk főpapi imádságára: Hogy mindnyájan egyek legyenek ..., amelynek kívánsága e mostani napokban különösképpen is a keresztyénség szívére nehezedik. Az egyházi férfiak személyes érintkezése — folytatja a levél — hozzájárulhat a keresztyénség egységének előmozdításához. Abban is segíthet, „hogy mindannyiunk lába a békesség ösvényére igazodjék". Mitzenheim püspök útnakindulása előtt kijelentette: A küldöttségnek nincsen politikai megbízatása, csupán „a jóakarat követségében” szeretnének járni. A pátriárkával folytatott beszélgetés közben pedig hangsúlyozta, hogy az egyházaknak nem a különbségekre — a protestáns és orthodox egyházak között — kell tekinteni, hanem arra, amiben megegyezés van. Alexius pátriárka válaszában azt mondotta: A gyermekek különféleképpen szerethetik az Atyát, az Atya azonban egyformán szereti gyermekeit. Az egyik istentiszteleten Sernow prépost köszöntötte a vendégeket. „Ittlétük jele annak, hogy a jövőben nem szabad többé gyűlölségnek lenni a két nép között” — mondotta. Mitzenheim püspök an válaszában hangoztatta, hogy a német nép nem akar háborút, sem tömegpusztító fegyvereket. A német egyházi küldöttség moszkvai látogatása kétségkívül napjaink egyik legjelentősebb egyházdiplomáciai eseménye.i Nem első eset ez, hogy németországi protestáns egyházi férfiak járnak a Szovjetunióban. Megfordultak már Moszkvában Niemöller Márton hessen-nassaui egyházkerületi elnök, Iwand és Vogel professzorok és mások is. E látogatások azonban inkább magán jellegűek voltak. Ezúttal először vette fel a hivatalos egyház a kapcsolatot s küldötte üdvözletét a Német- országi Evangéliumi Egyház Tanácsa. örömmel üdvözöljük ezt az első lépést s várakozó reménységgel tekintünk a folytatás elé. Mert a „német kérdés” kétségkívül Európa középponti kérdése s ennek megoldásán maguknak a németeknek kell fáradozni. Hogy hogyan, azt már sokan, sokszor elmondották. Mindenesetre úgy, hogy felszámolják az elmúlt évtizedek, de lehet mondani az utolsó másfél évszázad jellegzetes magatartását: az imperializmust és mi- litarizmust. És ebben a feladatban az egyház sokat segíthet. Ha ti. élő lelkiismerete akar lenni népének, az evangélium tiszta hirdetésével, a bűnbánat és megújulás útjának megmutatásával. Ügy, ahogyan például legutóbb Iwand bonni teológiai professzor felemelte szavát az újabban egyre gyakrabban rendezett „Szülőföldi napok” ellen. Iwand arra emlékeztet, hogy akik ma mint szülőföldjükről (Pomerániából, a Baltikumból, Kelet-Poroszország- ból stb.) kiüldözöttek és menekültek akarnak szánalmat és hangulatot kelteni s új háborúra izgatnak, annak idején mit sem szóltak zsidók, lengyelek, ukránok millióinak elűzése, elhurcolása és meggyilkolása ellen. „A gyilkosok áldozataik sírjánál új gaztettekre készülődnek” — írja Iwand professzor. Október második fetében az oroszországi orthodox egyház hivatalos küldöttsége viszonozni fogja a látogatást Németországban. A küldöttséget Nyikoláj metropohta vezeti. G. fékezfűfc lekezet is. Olyan valakit, akit Isten Lelke vezérel, aki szereti, segíti, Istenhez vezeti híveit. Pásztor Pál Fii. 3, 14. alapján mondotta el beköszöntő igehirdetését. „A múltat kétféleképpen lehet lezárni. Vagy úgy, hogy utána elkedBeiktatták tisztébe Pásztor Pál diősgyőr-vasgyári lelkészt A felvidéki várkastélyok bástyatornyaira emlékeztet Sándy Gyula nagyszerű alkotása. Itt olyan természetes, hogy a templom is az erőnek, az evangéliumi nagyotakarás- nak hű kifejezője. Igazi „erős vár“ az alig 20 esztendős diós- győr-vasgyári templom. Csak néhány esztendővel idősebb a köréje telepedett gyülekezet. Szeptember 13-án ebben a templomban iktatták hivatalába az új lelkészt, Pásztor Pál volt putnoki lelkészt. Ez az ünnep a testvérszeretet jegyében folyt le. Négy gyülekezet találkozott a szép vasgyári templomban, mert népes küldöttséggel vettek részt a beiktatáson a miskolci, a diósgyőri és a putnoki hívek is. A putnokiak vallásfelekezeti különbség nélkül jöttek el, hogy jó bizonyságot tegyenek volt lelkipásztorukról. Ezenfelül sok vendég érkezett Budapestről, a beiktatott lelkész volt tanítványai, barátai és tisztelői köréből. Képviseltette magát a DIMÁ- VAG-gépgyár, a különböző felekezetek, a Hazafias Népfront. A beiktatást Sexty Zoltán egyházmegyei jegyző végezte. Duszik Lajos ny. főesperessel és Moravcsik Sándor diósgyőri lelkésszel együtt. Beiktató beszédében arról szólt, hogy a vasgyárban folyton hevítik a kohókat, zakatolnak a gépek és zörögnek a szerszámok, s a szünet nélküli munkában felelősségteljes munkahelyén ott áll az ember. Nélküle meddő volna minden küzdelem. Egész embert kíván a gép, s a gyár, de egész embert kíván a gyűSZEPTEMBER 20. 1545-ben, Erdődön, annak a vidéknek ■ az evangélikus lelkészei gyűlést tartottak, és egy hitvallást írtak alá. Ez az Er dődi Hitvallás evangélikus egyházunknak első hitvallása hazánkban. Cikkei végén külön is megái* lapították az aláírók, hogy egyetértenek az Ágostai Hit* vallással, de az egész hitval* lás egyébként is egyezik azzal. Az Erdődi Hitvallásnak is egyik fő tétele az, hogy hit által igazulunk meg, a hit pedig bizodalom, „amellyel meg* fogjuk Isten irgalmasságát, és megnyugszunk Isten Fiában". SZEPTEMBER 21. 1522-ben készült és került ki a nyomdából Luther Már* ton bibliafordításának első terméke, a Német Új Testámentom. Nagy esemény ez mind az egyház, mind az irodalom történetében. Luther számára az tette lehetővé e munka elvégzését, hogy mint a teológia doktora és a Szentírás professzora feL készült rá, és kényszerű wart- burgi tartózkodását bölcsen hasznosította. Luther biblia- fordítása más népek közt is biztatta a .reformátorokat, hogy fordítsák le a Bibliát népük nyelvére. SZEPTEMBER 24. 1667-ben halt meg Franck Mihály német énekíró. 1609-ben született. Foglalkozására nézve pékmester, majd tanító volt. Szép dallamokat szerzett énekeihez. „Csak halandó, elmúlandó az ember élete" kezdetű énekét, a Pet- rőczi Kata Szidóniától való versszakkal megtoldva, mi is énekeljük. (546.) SZEPTEMBER 25. 1673-ban idézték meg Pozsonyba a protestáns lelkészek \ első csoportját, 31-et a Fel- I vidékről, 2-őt a Dunántúlról. \ A megjelenteket felségsértéssel, lázítással a törökkel való cimborasággal és a római ka* tolikus vallás megsértésével vádolták. A következő évben már az ország valamennyi protestáns lelkészét megidézték a rendkívüli törvényszék elé. Ennek a pernek lett az egyik folyománya a legállha* tatosabbak gályarabsága. SZEPTEMBER 29. 1824-ben halt meg W al* laszy Pál irodalomtörténetíró, evangélikus lelkész. Tótkomlóson, Cinkotán, Jolsván lelkészkedett. Gömöri al-, majd főesperes volt. Egyház* történelmi művei mellett ki* emelkedő jelentőségű a latin nyelven írt, két ízben is meg* jelent magyarországi iroda* lomtörténete. OKTOBER 2. 1529-ben Marburgban találkozó volt a reformáció két fő irányának a képviselői között az egyetértésre jutás érdekében. A marburgi megbeszélést Hesszeni Fülöp választófejedelem főképpen politikai érdekből hívta össze. Luther és Zwingli között a különbség leginkább az úrvacsora dolgában ütközött ki, itt vált foghatóvá, hogy más-más lélek vezeti őket. OKTOBER 3. 1782-ben halt meg Szeli József lelkész. Győrből és Pozsonyból a pietizmus magyar változatának szellemét vitte a Brassó környéki magyar evangélikusság közé. Brassóban, Hosszúfaluban, Székelyzsomboron szolgált. Magyarázatokkal kiadta Luther Kis Kátéját Brassóban, 1748-ban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarors2á$p , Evangélikus Egyetéíres Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. őr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatali Budapest, vili,, üllői űt 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ftj fél évre S0,— Ft Csekkszámla: 20412,—VOT. Árusítja a Magyar Posta 10 000 Példányban nyomatott * 591 161/2 ■ Zriuyi Nyomda vetlenedünk, tétlenségbe merülünk, nem fog többé érdekelni semmi és senki, vagy úgy, hogy nekifeszülünk a munkának, új erőre kapunk és célratörők leszünk. Míg Isten mennyei elhívása jutalmára igyekezem, jól meggondolom, mi a feladatom a földi hazámban. Szépíteni igyekszem ezt az életet, keresem az embert, szívesen segítek mindenkit, aki ugyanannak a mennyei Atyának az édes gyermeke. Szolgálatommal építem földi hazámat, holnapjainkat." I Az istentiszteletet követő ‘ünnepi közgyűlésen a beiktatott lelkész többek között a következőket mondotta: „A békepolitika híve vagyok, aki jól tudom, hogy békességmunkálás a lelkekben csak békében lehetséges, Vallom, úgy kell egyházi szolgálatot végeznünk, hogy ugyanakkor boldogan fogunk kezet minden emberrel. Nem lehet így gondolkozni: Csak az tetszik nekem, aki | olyan, mint én. Jézus mennyire más volt, mint kora egyházának emberei, vezetői! Vallom, hogy az a társadalmi rend, melyben élünk, őszintébb, mint az előzőek. Más világnézetet vall, de együttes szolgálatra sok lehetőséget nyújt. A jó testvér szemléletével tekintek más egyházak felé, és minden erőmmel keresem az együttműködés lehetőségét.“ Pásztor Pál lelkészt sokan köszöntötték az ünnepi közgyűlésen. Szabó József ny. püspök, püspökhelyettes levelének és Lobkovitz László, a megyei egyházügyi hivatal főelőadója táviratának felolvasása után Ladányi Ödön egyházmegyei felügyelő, a borsod—hevesi egyházmegye és a távollevő esperes üdvözletét adta át. A lelkészi munka- közösség nevében Dr. Weiszer Elek miskolci lelkész, a helyi gyülekezet nevében Juhász Jenő presbiter, a szomszédos evangélikus egyházközségek megbízásából Salkovics András diósgyőri felügyelő, a putnoki anya- és a bánrévei leányegyház nevében Vida Frigyes presbiter köszöntötte a lelkészt. A szomszédos református és római katolikus egyházközségek is kifejezték jókívánságaikat. SZEPTEMBER 17. 1740-ben halt meg Krman D ániel püspök. 1663-ban Nagy szikláson született. 1683- i ban kezdett szolgálatát több ízben szakította meg az üldöztetés. 1704-ben Zsolnán lett lelkész. 1706-ban pedig püspök lett a későbbi dunáninneni egyházkerület területén. E minőségében vett részt az 1707. évi rózsahegyi zsinaton; ezen nagy erővel küzdött a hallei pietizmus ellen. 1708-ban követségbe ment a svéd király- j hoz. Zsolnáról elűzetvén, Bánfára, majd Miavára vonult. ! Itteni hűséges szolgálatából hamis vádak alapján 1729-ben j börtönbe hurcolták. A pozsonyi börtönben halt meg. Neki köszönhetjük a rózsahegyi zsinat határozatainak első kiadását, Szlovák nyelvű müvei révén nagyrabecsült alakja a szlovák ajkú evangélikusság- nak. „Evangélikus Magyarország" című, latin nyelvű, kéziratban maradt egyháztörténelmi műve közös evangélikus egyházi kincsünk. SZEPTEMBER 18. 1930- ban halt meg Czi- pott Géza szombathelyi lelkész, az egyházi sajtó buz- lelkész, az egyházi sajtó buzgó munkása. Egy időben ő szerkesztette a Harangszót, a Ha- rangszó-Könyvtárt és a Lelkipásztort. 1931- ben Budapesten halt meg S z el é ny i Ödön teológiai tanár. 1877-ben Késmárkon született. Gimnáziumi tanárkodás után 1909-ben megválasztották a pozsonyi teológiai akadémia bölcsészeti tanszékére. 1919-től 1923-ig a Budapesten elhelyezett teológiai akadémián folytatta tanári mnkáját. Azután a Veres Pálné leány-lyceumban tanított. Nevelés-, vallás-, bölcsészettudományi művei közül különösen is becsülték a Tes- sedik Sámuelről és a magyar evangélikus nevelés történetéről irt könyvei^ SZEPTEMBER 13. 1705-ben halt meg T hőtől y Imre. Számkivetet- en. Törökországban. 1657-ben íásmárkon felvidéki evangé- ikus családból született. Buj- losásra kényszerült, fiatalon i bujdosók vezére lett. Siker- e vitte az első kuruc sza- tadságharcot. Ennek vívmá- iya volt az 1681. évi soproni írszággyűlés összehívása és örvény hozása. Thököly tovább vezette a függetlenségi harcot, tialakította a felsö-magyaror- tzági fejedelemséget. A török birodalom erejének megtörésével együtt Thököly sikerei veszendőbe mentek, de az trszág függetlenségéért, a válás szabadságáért vívott har- :a fényes láncszem az erdélyi ejedelmek által vezetett szabadságharcok és Rákóczi Fe- ■enc kuruc háborúja között. SZEPTEMBER 14. 1321-ben halt meg Dante, íz „Isteni színjáték" költője. Víüve a világirodalom remete; kora egész műveltsége ükröződik benne, egyben a középkort felváltó új szellemi világ hajnalfénye. Az egyház .örténetének is egyik érdekes imléke. 1884-ben halt meg V and- •ák András eperjesi tatár. 1807-ben Csetneken született. 1833-ban az eperjesi 'tollégiom tanárává választották. Otven éven túl terjedő tanári működése alatt főképpen a filozófia tanításával, lélektani és erkölcstant műveivel, igazgatói munkájával, iskolaszervező buzgóságával vívott ki magának elismerést. SZEPTEMBER 16. 1645-ben kötötték meg Linzben a békét I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és a Habsburg császár-király megbízottai. A linzi (ejtsd: Unci) békekötés eredményeképpen 1647-ben az országgyűlés eltiltotta a parasztok zaklatását vallásuk gyakorlásában, eltiltotta a templomfoglalásokat, tehát a földesurak hatalmaskodását más hiten levő jobbágyaik felett.
