Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-09-27 / 39. szám
MŰEMLÉKEINK öiak&^u^lcLmási Oil temploma Az erdőkoszorúzta bakonyi hegyek közt szívet és motort próbálón kaptat a kanyargós út. A kis faluk úgy bújnak meg a lombok árnyékában; hogy zsongó életüket az idegen utassal csak a tornyok szent tüskéi sejtetik. A bakonytamási evangélikus templom karcsú tornya különösen messze ellátszik. Vonala modern. Hogyan emlegetik hát ezt a templomot a legrégibbek között? A templom története A templömdómb központi helye, mely szinte az egész községen uralkodik, önmagában is elárulja, hogy amióta ez a falu falu, azóta ezen a helyen állott a község temploma. A völgyben távolabb , épült római katolikus templom egészen újkeletű. A lovászpatonai gyülekezet ládájában egy 1721-ből való „' » ■: . ' :: :: • : ' >1 .i, 1 I 4 W(t » »"A-tl L ‘***'4.$$ sárgult írás elbeszéli, hogy a bakonytamási templomot még István király alapította, s mikor az evangélikusok használatába ment át, homlokzatán Szűz Mária képe állott. Való igaz, hogy a közé a kevés templom közé tartozik, mely mindmáig megmaradt a reformáció népének használatában. Természetesen az első templomból édeskevés maradt csak benne. Arról írásos emlékeink vannak, hogy 1772-ben Veszprém vármegye közgyűlési engedélyével a templomot újra fedetik és restaurálják „ugyanazon formában és ugyanazon anyagból, mint volt”. A később újra lerongyolódott templomot 1857-ben teljesen újjáépítik és tetemesen kibővítik az akkor ott működő Tatay Sámuel esperes-lelkész tervei szerint. Az újjáépítéskor — írja Tatay — előtűntek egy harántirányú ősi témplóm fundamentumai, mely valóban még az árpádkorban állhatott e helyen. — Ezekből a fundamentum-kövekből egy nagy négyzetes lap, homályos Vésett jelek nyomaival az oltártól balra ma is jól látható. Ez a templom virrasztott román ívelésű ablakaival és zömök hagymakupolás tornyával a község népe felett a második világháborúig. (Képe az Evangélikus Templomok c, gyűjtemény 619. oldalán látható.) 1945. márciusában drámai napok következtek templomra és gyülekezetre. A háborús események következtében elpusztult a templom tornya. Még egyéni károk gyászát hordták a hívek, máris megindult a torony újjáépítése. „Emeljük meg, hogy jobban hallassák a harang szava a zeg-zugos völgyben!” — s akkor tervezték a több mint egy emelettel, hét és fél méterrel megnyújtott karcsúvonalú mai tornyot. Az első 10 000 forint az újjáépítési miniszter adománya volt, maga a gyülekezet 21000 forintot áldozott, és 1947-ben már állt az új torony. A torony csúcsán meghagyták a buzogányvégű keresztet, mely a mecénás Ihász-család vegyes protestáns vallását kívánta kifejezni. (Ihász Lajos egyházkerületi felügyelő is volt.) Ugyanakkor, 1947-ben készültek kárpáti fenyőből a régi ablakok új keretei. Sétáljunk közelebb ! A kertté varázsolt templomdombot ma beton támfalak övezik, a betonfalakon végig vaskerítés. Köröskörül piros és sárga dáliák fürtje bólogat, közöttük kis fenyők ágaskodnak. Régi temető hantjai felett virul a szakadatlan élet! Szelídebben és halkabban, mint mikor menyegzői táncát ropta itt sok régi nemzedék. Az építészetileg most általában egységesen és megnyugtatóan ható épületen legimpozánsabb a szépen kiképzett homlokzat: négy, felemélységéig a falba süllyesztett méltó- ságos oszlopon nyugszik a háromszögű tympanon. Nyugodt vonalú, minden felesleges cikornyától mentes. Az ablakok az oldalfalakon és a tornyon egyaránt azonos méretűek. Alaprajza téglalap, csak a szentély felől enyhén íves. Belépve a kapun, jobbra és balra szépívű csigalépcsők vezetnek a karzatra és az orgonához. Odébb, a toronyba, honnan nyáridon aratástól cséplésig a tüzet vigyázzák, őrzik a község kenyerét. A talajt nagy táblás csiszolt kövek borítják, a mennyezet sík kiképzésű, hófehér. Az egész templomban nem látni mást, csak fehéret és aranyat, mindenütt a nemes egyszerűség uralkodik. Egyedül a szentély háttere színes; szép tónusú, halvány festése jó hátteret ad az oltárnak és a fölébe épített baldachinos szószéknek. Csak elvben lehet kifogásolni a mintás márványutánzatot és ábrázolt oszlopokat. A karzat nincs túlméretezve, igen karcsú oszlopokon nyugszik, megoldása határozottan ízlésre vall. Formás padjait kikezdte a szú. Padfőiben még ott a gyertyák furata, a karzat aljáról lámpatartó kampók idézik a múltat. Ma már az esti istentiszteleteken 600 gyertyafény tündököl. A kis oltárt kovácsolt vaskerítés övezi. Az oltárkép az imádkozó Jézust ábrázolja, a művész nevét a kép alján ráfestett bibliai szöveg takarja. Az aranykeretes oltárkép két oldalán hófehér oszlopok, tetejükön egy-egy angyalalak keresztet, ill. kelyhet tartva. Facsillárjai és oltári gyertyatartói kézi faragások. Egy ezüstkelyhe 1715-ből való ötvösmunka. Az oltártól balra vörösmárvány keresztelőkő, mellette gyóntatószékre emlékeztetőn rácsos papi pad. A kis orgona pedáljáték nélküli, de hangja nemesen ódon színezetű. „Bodáts Sándor készítette 1843. Andráson.” Sípládáján megsárgult írás beszéli el, hogy azelőtt egy grófi család tulajdona volt. „Egyházunk a szocialista társadalmi fejlődés perspektívájában az utat már nem keresi, mert azt megtalálta, hanem annak továbbépítésén dolgozik44 legnagyobb még 1834-ből való, a másik kettő a világháborúban elrekviráltak helyett 1923- ban készült. Van gazdája ennek a templomnak, meglátszik ez az ápoltságán és rendjén. Pedig 26 éve foglalta el a helyét Mohácsy László lelkész ifjan, de nem fáradt el munkájában, mint ahogy nem lankadt el a hívek iránta érzett szere- tete sem. A templomkert temetőkert Volt évszázadokon át, 1925-ben a támfalak gödreiből előkerült Csontok erről beszéltek. De temetőkert most is, mert a hősi emlékmű egyik lapja az első világháború áldozatainak neveivel van sűrűn teleírva, másik lapja pedig felekezeti különbség nélkül a második világháború áldozatait és deportáltjait sorolja. Ennek a népnek, akár szitává lőtt tornyára, akár vissza nem tért fiaira gondol, oka van arra, hogy ne kívánjon soha többé háborút — hanem ahogy nőnek a kicsike fenyők, legyen egyre öntudatosabb felkiáltójele a Krisztustól tanult emberszeretetnek. Böjtös Sándor Teológiánk ünnepélyes tanévnyitása A Magyarországi Evangélikus Egyház Teológiai Akadémiája 1959. szeptember 15-én, délután 5 órai kezdettel tartotta az egyetemes székház Üllői úti imatermében tanévnyitó istentiszteletét, melynek szolgálatát Káldy Zoltán püspök végezte. A püspök igehirdetését lapunk vezércikként közli. A tanévnyitó istentisztelet keretében iktatta be Káldy Zoltán püspök dr. Ottlyk Ernő és Groó Gyula, az egyetemes közgyűlés által megválasztott professzorokat. A tanévnyitó és beiktató istentiszteletet a Teológiai Akadémia tanévnyitó ünnepi közgyűlése követte. Az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű ének eléneklése után dr. Pálfy Miklós prodékán bibliát olvasott és imádkozott. A megjelent vendégeket dr. Ottlyk Ernő dékán köszöntötte: Káldy Zoltán püspököt, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében megjelent Miklós Imre elnök- helyettest, Grnák Károly csoportvezetőt; Szabó József és Koren Emil püspökhelyetteseket, Szimonidesz Lajos ny. protestáns tábori püspököt, dr. Esze Tamás református egyetemes főgondnokot, dr. Czeglédy István budapesti református teológiai akadémiai dékánt, dr. Tóth Endre debreceni református teológiai akadémiai prodé- kánt, dr. Tóth Kálmán budapesti református teológiai akadémiai profeszort, Szabó László országos baptista egyházi elnököt, dr. Páth Géza baptista teológiai igazgatót, Häcker Ádám metodista szuperintendenst, dr. Berki Fe- riz görögkeleti protoiereiadminisztrátort, Pethő István unitárius püspöki hely- nököt. Az ünnepségen szép számmal vettek részt a budapesti lelkészek és érdeklődő egyháztagok. A tanévnyitó közgyűlésen dr. Ottlyk Ernő dékán kézfogással beiktatta az elsőéves hallgatókat. A Teológiai Akadémia új rendes hallgatói lettek: Bándi Sándor, Bozorády Zoltán, Fran- cisci Guidó, Franciszty András, Hegedűs Lajos, Kosa László, Lőrincsik Judit, No- bik Ernő. A Teológiai Akadémia tanévnyitó ünnepi közgyűlésén tartotta meg székfoglaló beszédét Dr. Ottlyk Ernő e. i. dékán: „Egyháztörténelmi tapasztalatunk következményei” címen. Előadásából közöljük az alábbiakat: KÜLFÖLDI EQYHAZI HlREK HÜSZ ÉV ELŐTT D. Wilm, a -«vesztfáliai evangélikus egyházkerület elnöke pásztorlevelet intézett gyülekezeteihez és lelkészeihez a háború kitörésének 20 éves ávfordulója alkalmából, szeptember 1-én. „Húsz esztendővel ezelőtt zúdította Hitler a második világháború gaztettét a világra, amely a világ népeire és hazánkra is kimondhatatlan nyomorúságot, a vér és könny tengerét, a borzalmat és a halált árasztotta“, mondja a pásztorlevel. Az elnök ezután felhívta a gyülekezeteket, hogy a vasárnapi igehirdetésben és imádságban emlékezzenek meg az évfordulóról. KERESZTYÉNEK IZRAELBEN Az Izraelben élő keresztyének száma 50 000, római katolikus és mintegy 2500 protestáns lélek. Jórészt arab származásúak. „Hogyan viszonyult egyházunk a haladáshoz? Azaz, miközben egyházunk hirdette Isten igéjét és kiszolgáltatta a szentségeket, élte a maga Istentől rendelt életét, hogyan vett részt közvetve vagy közvetlenül az emberi élet előbb- revitelében?" Történelmi példákon keresztül tárta fel, hogy a magyarországi protestantizmus szükségképpen menekült a nemzeti függetlenség védelmezőinek pártfogása alá, a Habsburg-rendszerrel szemben szükségképpen támaszkodott a haladó mozgalmakra. Ez különösen kitűnt az 1848-as szabadságharccal és forradalommal kapcsolatban. Ennek a magatartásnak tulajdonítható, hogy a forradalom és szabadságharc leverésével Haubner Máté dunántúli, Sze- barényi János bányaikerületi, Pák!h Mihály tiszakerületi püspökeinket halálra, majd börtönre Ítélték, Stromszky Sámuel duinéninneni püspököt pedig hivatalától elmozdították. Rázga Pál pozsonyi lelkész pedig bátran állt a Hay- nau rendelte akasztófa alá, tudva, hogy vele együtt érez egész evangélikus egyháza, és a magyar nép minden hű fia. Az 1867-es kiegyezéstől fogva egyházunk fokozatosan hozzánőtt a Habsburg-rend- szerhez, majd a Horthy-rend- szerhez. Ez az egyházpolitika végérvényesen megszégyenült akkor, amikor a fasiszta háború poklában összeomlott mind a Horthy-rendszer, mind az ahhoz kapcsolódó egyházi magatartás. Fokozatosan kialakultak az evangélikus egyház és a szocialista állam Viszonyának alapvonásai. A szocializmus megdöntésére irányuló 1956-os kísérlettel együtt járt a szocializmusban kialakult egyházi helyzet megváltoztatásának . kísérlete is. „De veszélyben forogtak azok a teológiai eredmények is, amelyek éppen az egyház és világ, egyház és társadalom kérdései körül alakultak ki az előző időkben. Bizonytalanság és tanácstalanság keletkezett éppen azon a téren, amit Isten a mi nemzedékünk számára adott fel leckéül, s amit így lehet legrövidebben megfogalmazni: az egyház útja a szocialista társadalomban. Ennek a történelmi feladatnak a meg nem értése, illetve félreértése okozott átmenetileg visszaesést egyházunk útjának megtalálásában. Ebből a zsákutcából vezette« ki Isten egyházunkat. ŰJ SZAKASZT készített a felszabadulás utáni egyháztörténetünkben azzal, hogy a kibontakozás útját megnyitotta. Ez mindenekelőtt teológiai tisztázódást jelentett. Előliért ebben dr. Vető Lajos püspök, akinek az Egyezmény 10 éves évfordulója és a béke-világmozgalom 10 éves évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszéde felmérte a mögöttünk álló évtized eredményeit, megmutatta a nagy összefüggéseket, kijelölte követendő utunkat. Nem kis szerepet játszottak a teológiai tisztázódás munkájában Teológiai Akadémiánk professzorai sem. A kibontakozás új szakaszának a teológiai alapvetését Káldy Zoltán püspöki székfoglalójában kell keresnünk. Nem ok nélkül foglalkozott ezzel számos cikk a Lelki- pásztorban és az Evangélikus Életben, megtárgyalták a lel- készi munkaközösségekben, felkeltette külföldi egyházi ! körök érdeklődését is. Csak- [ nem valamennyi mai égető teológiai kérdésünk szerepel a székfoglalóban úgy, hogy I megadja rá az evangélikus I teológia feleletét. Ha majd a ! jövendő egyháztörténészei keresni fogják ennek a szakasznak a teológiai alapvetését, minden bizonnyal ott fogják azt megtalálni. A teológiai bizonytalanságnak és határozatiam ágak a szakasza tehát le- ; zárult. Csak egyetlen idézetet i emelek ki a székfoglalóból, I amely egyenesen Teológiai Akadémiánknak szól: „A teológia professzorai minden munkájukkal tegyenek vallást itt és most Arról, Aki a történeti örökség lényege: magáról Jézus Krisztusról, aki a mi történeti helyzetünkben is út, igazság és élet. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a Teológiai Akadémia is segítse elő az igehirdetések tisztaságát és tudjon céltudatosan egyházunk jelenlegi szolgálatára nézve előremutató munkát végezni.“ Ez a feladat azt jelenti, hogy egyházunk a szocialista társadalmi fejlődés perspektívájában az utat már nem keresi, mert azt megtalálta, hanem annak továbbépítésén dolgozik. Isten igéjének örökkévaló szavát úgy szólaltatja meg a jelenben élő ember számára, hogy az eligazítsa a mai élet körülményei között. Aki tolmácsolni akar, annak jól kell értenie mindkét nyelven. Nekünk élethivatásunk, hogy kutassuk az Isten igéjének üzenetét, jól értsük az írás nyelvét, az élethivatásunk az is, hogy jól ismerjük a mai embert, a mai életet, hogy jól tolmácsolhassuk az örök igét a ma emberének. Ha a magyarországi evangélikus egyház több mint 400 éves múltjának a sajátos vonásait összefüggésbe hozzuk a jelenünkkel, akkor megtett Utunkat ÍGY foglalhatjuk ÖSSZE: Az érti meg helyesen a magyarországi evangélikus egyház útját, aki végiggondolja több mint 400 éves küzdelmes múltunkat Mi második Spanyolország voltunk! A Habsburgok nemzeti és vallási elnyomása és inkvizíciós módszerei ellen a haladó mozgalmakban találtunk védelmet. Magyarországon protestánsnak lenni, évszázadokon ét egyet jelentett a haladással. Múltunknak ez az alapvonása tükröződik mostani állásfoglalásainkon is. Ezért örülünk szívből annak, hogy Alkotmányunk a nép kezébe tett le, minden hatalmat. Ezért szeretjük és építjük a mi magyar hazánkat, a Magyar Népköztársaságot. Ezért találjuk magától értetődő természetességnek hazaszeretetünk és egyházszeretetünk összefüggését. Ezért otthonunk és Édesanyánk ez az ország. Magyarországon ma evan- tfélikusnak lenni annyit jelent, mint élni ennek az egyháznak a 400 éves örökségét. Hűnek lenni Jézus Krisztushoz, aki egyházunkat a szocialista hazában vezérli igéjével a békés élet és alkotó munka útján. Ezen az úton járunk ma is, amikor Isten azt a feladatot szánta egyházunknak, hogy megtalálja helyét ebben a hazában. Aki evangélikusnak! vallja magát, annak életében nincs és nem is lehet lelkiismereti összeütközés egyházunkhoz tartozása és a szocialista hazához tartozása között, a teológiai és ideológiai különbség ellenére sem. Mert egyházunk azt tanítja, hogy a Jézus Krisztus érdeméért megigazuló ember, hálából és teljes készséggel végzi a felebaráti szeretet cselekedeteit a munkahelyen, a társadalomban, az államban. Ez azt jelenti, hog mi nemcsak a „békés egymás mellett élés“ passzív viszonyában akarunk állni államunkkal. Mi az együttmumkálkodós aktív viszonyával akarjuk segíteni azt a társadalmi fejlődést és haladást, amely a népet tette az ország gazdájává, amely a béke megvédéséért küzd, amely a népek barátságát tekinti céljának. Isten áldja meg a mi szeretett magyarországi evangélikus egyházunkat, hogy hosz- szú és viszontagságos történelme után, Ura iránti hűségében megmaradjon és alkalmas eszköz legyen az emberek üdvözülésének és földi boldogulásának szolgálatában!“ Hallgatója, vagy cselekvője vagy? A törvény és próféták Isten Ötestámentomban kinyilatkoztatott akaratának összessége. Istennek ez az akarata, mai nyelvünkön törvénye, érvényben van. A Szeritírás- ban foglalt követelése az atomkorszakban is hatályos. A teremtett világ elmúlik, rajta és benne sok minden megváltozik. Még az Urunk korában legállandóbbnak vélt föld is, az Ö kijelentett akarata azonban nem változik meg, vagy múlik eL Urunk sem annak eltörlése végett jött. Isten annyira nem függesztette azt fel, vagy tette félre, hogy örök sorsunkat kötötte hozzá. Nem Valami emberi éleselméjűség csiszolóköve hát, melyről, s mely felett lehet vitatkoznunk órákig, mint ahogy gondolták az egyház életében évekkel ezelőtt sokszor sokan, s gondolják ma is magukat keresztyén, sőt hivő keresztyén embereknek nevezők, hanem mérleg, melyen élet és halál fordul meg, mikor megméretünk. Az ítéletben ugyanis Isten hozzá való viszonyunkat ezen méri le. Valóban nem törölte el hát Jézus? Nincs hát igazuk akkor a szombatosoknak s egyebeknek, akik ma is a törvény megtartása felett problémáz- nak és vitatkoznak? Vagy egyeseket mégis eltörölt belőle, másokat nem? — Vagy mi magunk voltunk azok, akik kiválogattuk belőle a nekünk megfelelőt és a többit félredobtuk? — Nem. Urunk valóban nem törölt el egyet sem. Nem is mi válogattunk benne saját ízlésünk szerint Hanem Urunk éppen érvényre juttatta azt. Általa és benne tudjuk és értjük meg annak teljességét, célját és értelmét. Nevezetesen, hogy nem önmagáért van, sőt nem is elsősorban értem, hanem Isten dicsőségére az embertársért. így értjük meg, hogy a szeretet kettős nagy parancsolatába foglaltatik össze Isten minden törvénye. „Azért á törvény betöltése a szeretet.” (Róma 13:10.) Ebből a szere- tetből gyógyított pl. Urunk szombatnapon és mégsem rontotta meg a törvényt, mert á törvény nem önmagáért van, hanem az embertársért az Isten dicsőségére. De nem is a példák a fontosak, hanem az, hogy Urunk a törvény egészének értelmét, benne a legkisebb részecskéjének értelmét is feltárta és érvényre juttatta. Ez nemcsak azt jelenti, hogy így tanított, hanem, hogy életével azt teljességgel be is töltötte, mert szerette az embert annyira, hogy életét is odaadta érte. Ebben az Ö halálig való szeretetébem tündöklik legfényesebben Isten dicsősége, s így lett <3 a törvény betöltője. Ezért kéri számon Urunk az ítélet napján a szeretet cselekedeteit tőlünk is. (Máté 25:31. kk.) Ezért várja, hogy az ő szeretetétől indíttatva az övéi is az Ű útját járják ebben is. Jaj nekünk azért, ha mi csak problémázni, vitatkozni, tanítani tudunk a törvényről, jaj akkor is, ha Urunkra hivatkozva félre akarjuk azt útunkból tolni, vagy, ha csak annak egyes részleteit ragadjuk meg, miint azt nemcsak Urunk kortársai, de a mieink közül is sokan, sokszor teszik, de boldogok leszünk, ha Krisztusban és általa értjük és éljük annak teljességét, „mert nem azok az igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt cselekszik.” (Róma 2:13.) Bánfi Béla — MINDENES MUNKÁRA udvarost keres Piliscsabára a Budai Evangélikus Szeretetotthonok Központja. Jelentkezés Budapest, II/A kér., Báthpri László u. 8. — Bibliai kommentárokat, teológiai könyveket, esetleg könyvtárat keresek. Boros Gergely* Hódmezővásárhely, Táncsics u. a.
