Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-09-06 / 36. szám
MÜEM1 ÉKEINK £%z aszódi templom tipikusan olyan, mint a legtöbb falusi templom. Fehérfalú, dombtetőn épült, kilométerekről szembetűnik, ha- rangszavát a szomszéd községekig viszi a szél. Amit a külsejéről, a stílusáról elmondhatunk, sokan elmondták már, ráillik ezer más falusi templomra. Szabványstílus. Olykor a hétköznap is a maga szolgálatába állítja. Békében, aratás idején, innen őrzik a közvagyont: a gabona- asztagokat. — Hasznos épület. Sőt látványos is. Kétségtelenül szemet és kedélyt nyugtató, ahogyan szinte megkoronázza a dombtetőt. Őrséget áll, mint katona a tábor, pásztor a nyája felett. Mintegy jelzi: itt lenn a völgyben emberek élnek, hoz- zátartozóan, testvéri összetartozásban. Megépítették központnak, összetartó gócnak, erőtelepnek. — Érkezhet az ember Aszód felé a szélrózsa bármely irányából, jólesően látja Aszód portréján a templomot. Különösen az a „bennszülött” van így, akit valamikor ebben a templomban tartottak a keresztvíz alá. Falai között mondta el konfirmandus hűségfogadalmát. Benne áldották meg a házasságát s innen indult hitvesével a közös éJetútra. Itt oszlatta el, nem is egyszer, lelkének bánatát, gördítette le szívéről bűntudatának ólmos súlyát Istennek gyógyító Igéje. S éhező életét itt táplálta új erővel az Élet Kenyere. Az aszódi templomról és gyülekezetéről annyit tudunk — a szécsényi egyház 1657- ben kelt jegyzőkönyvéből —, hogy a töirök uralom idején, 1650-ben már fennállott. Raksányi János volt ekkor a lelkésze. Az egyházközség tulajdonképpeni megszervezője azonban Podmaniczky János. 1715-ben feleségül vette Aszód birtokosnőjét Osztroluczky Juditot s attól kezdve az egyházközség a Podmaniczky család felügyelete és oltalma alatt állott és két évszázadon keresztül ennek a családnak az áldozatkészségéből élt. Maga a templom, — hozzáértő régészek szerint, — legalább 200 évvel öregebb az egyházközség ismert fennállási idejénél, mert 1300 és 1500 között, tehát a 14. vagy 15. században építették, legalább egy évszázaddal a reformáció előtt. Szájhagyomány szerint a husziták. Boltozatjavításokból és átalakításokból megállapították, hogy a templomot a reformáció századában tűzvész pusztította. Lehet, hogy a törökkel folytatott harcok, lehet hogy a vallás- háború folyamán. Ugyancsak a hagyomány szerint, a templom többször is gazdát cserélt s volt időszak, amikor katolikus testvéreink dicsőítették benne Istent. * Mai alakjában a templom a reformáció után épült fel s ekkor épült jelenlegi szép oltára is, valamint a szószék. Az oltárt a közelmúltban műemléknek nyilvánították s a szakértők megállapítása szerint, legközelebb a Szepes- ségben találhatók ilyen, nyilván ugyanazon mesterek, Illetve iskola által épített oltárok. Uralkodó szépsége a négy evangélistának majdnem életnagyságé, párosán, az olH A YDN-ÉVFORDULÓNK van. Mert Franz Xoseph Haydnt, a kiváló osztrák zeneköltőt. Mi is ünnepeljük. Haydn-évet tartunk Magyarországon, ahogy már tavasszal az Akadémia dísztermében a megnyitó előadáson mondotta Kodály Zoltán. Jó helye van nálunk minden nagy muzsikának, a tiszta emberséget megcsendítö zeneköltők szívesen fogadott vendégeink voltak mindig, azok ma is. De Haydn József itt lakott velünk szinte egy életen át magyar földön: Sopron mellett, Kismartonban és Eszterházán, a mai Fertődön, az Eszterházyak kastélyában élt, karmestere volt a házi zenekarnak. Nagy műveit korábban mutatták be a mi városainkban, mint német helyeken, kéziratainak jelentős része Budapesten található. Szívderítő, nyugodalmas ritmusú, az emberi lelket békességre vivő, az Isten és ember összetartozását, a sors és az élet összeszövődését harmonikusan feloldó muzsikája olyan otthonos a magyarok között, mintha Haydn teljesen innen indult volna. Innen Indult s újabb zenetörténetünk és kutatásunk egyre több magyar motívumot talál a Haydn-zenemű- vekben, ahogy az elemzés finom szálakra bontja a sűrű szövésű Haydn-kompoziciö- kat. Vannak kisebb alkotásai, amely alkotások címében a mester maga kifejezésre juttatta, hogy magyar motívumokról van szó. Haydn ott élt a nyugodt éghajlatú, festői tájszépségű, városias Dunántúlon, járt Budán és Pozsonyban, Győrött és Sopronban s Eszterházán fülébe kapta a nép, a magyar nép énekét, dúdolásait, lányok szombatésti tánclejtését, jobbágyfiúk legénykedő virtusának ujjongó hangjait. Ezek a hangok verődnek vissza az „ungherese"-dallamokban, ezek szövődtek bele helyenként nagy komvozíciói- ba. Ha kenyéradó gazdái, az Eszterházyak, tisztességtudóbb tagjai annak a nemzetnek, amelyet képviseltek s amelyből éltek, Haydn többet szívott volna a magyar néni dallamokból, megelőzve Lisztet és Erkelt. Rendkívüli munkássággal szorította háttérbe életének keserűségét. 1732-ben született, 1309- ben halt meg. Valamikor azon keseredtünk, hogy ő írta a gyűlölt Gotterhaltét, az osztrák császári himnuszt. Ma mélységes emberségű zenéjét halljuk annak a jó embernek, aki maga mondta, azért komponál, hogy felderítse a bánatba komorült sziveket. KAZINCZY-ÉVFORDULONK tesz néhány hét múlva, mert október 27-én lesz kétszáz éve, hogy Kazinczy Ferenc megszületett a Bihar megyei Érsemíénben. Ez a kétszáz esztendő ebben az esetben nem csupán egy író kétszáz éves jelenlétéről beszél a nemzeti eszméletben, hanem szól elsősorban arról a nyelvről és a nyelv fő produktumáról: az tárkép két oldalán elhelyezett faszobra. Maga az oltárkép a Szent- háromság által körülvett földgolyót ábrázolja. Tiroli vagy olasz mester mintegy 250 éves alkotása. — Az oltárkép alatt, Michelangelo modorában az Utolsó Vacsora jelenete, az oltárkép felett a sziklasírban fekvő Krisztustest s e kép fölé magasodik mintegy koronaként a sírjából feltámadt Krisztus glóriával övezett fejű szoboralakja. Az egész oltárt ezüstös felhőmotívumok és aranyos cirádák foglalják pompás keretbe. Mindez, valamint az egész belső felszerelés: az orgona, a padok s a legnagyobb harang, a Podmaniczkyak adománya. A toronyórát, illetve szerkezetét, herceg Eszterházy Pál titkára: Nagy Pál és testvérei adományozták, néhai édesanyjuk özv. Nagy Pálné sz. Drozdik Zsuzsanna emlékére 1865-ben. Ezt a háború, sajnos elpusztította. Súlyos évszázadok folyamán, sok vihart látott ez a templom. Ezek a viharok — legutóbb a második világháború magyarországi utóvédharcai, — mindig pusztulással fenyegették, falait erősen megrongálták. A hívek istentisztelete és áldozatkészsége azonban mindig helyreállította, újraépítette. * Fáradságos a feljutás a „hegyen” épített templomba s télen olykor még veszélyes is. Álljon itt egy idős asz- szonytestvérünik vallomása: „A lábaim s a szívem nagyon megérzik, amíg ide feljutok! — De ebből élek én aztán egy hétig. S az erő, amit testben elveszítek, semmi ahhoz, amit itt lélekben kapok!.. Igen, templom áll a. hegytetőn!... Bogya Géza AZ ISTEN PÉNZE mutatja, hogy Isten nem elég-, szik meg odadobott alamizsnával, hanem jelentős áldozatot követel övéitől. Ám adjon tizedet az, aki erre érez indítást. Sokat tud vele segíteni és saját maga is sokat kap majd az engedelmességnek és komoly áldozatvállalásnak ebből a gyakorlásából. Viszont aki nem tudja gyakorolni a tizedadást, az is vegye tudomásul, hogy Isten egészen komoly anyagi áldozatot kíván azoktól, akik népéhez tartoznak. Egyházunk anyagilag hovatovább a maga lábán kénytelen járni. Az igeszolgá- iat fenntartása, gyülekezeteink megmaradása, az egyéni és a gyülekezeti diakónia gyakorlása egyre komolyabb anyagi áldozatokat kíván meg az egyháztagoktól. Miközben lélekben felkészülünk a nagyobb áldozatvállalásra, ne felejtsük el, hogy „Isten folyója tele van vizekkel.” (Zsolt. 65,10.) És azt se felejtsük el, hogy Isten nem elvenni akar tőlünk valamit, hanem mindenkor adni akar nekünk nagyon sokat. Ö nem megfosztani akar minket, hanem meggazdagítani. A belső meggazdagodáshoz pedig feltétlenül hozzátartozik a hűséges sáfárkodás a pénzünkkel, az Isten pénzével. Tarján! Gyula Tiszta szívet teremts bennem! Izgatott asszony lépett be a lelkészi hivatal ajtaján. Még mielőtt a lelkész megkérdezte volna, mi járatban van, azonnal rátért a tárgyra: „Hallom, tisztelendő úr, hogy nem akarja megkonfirmálni a húgomat.” A lelkész békítő hangon csendesítette: „Előbb foglaljon helyet asszonyom, s majd nyugodtan megmagyarázom a dolgot. Nézze, az ön húga — aki szülei halála óta önöknél lakik — képtelen arra, hogy a hit dolgaiból valamit megtanuljon. Megpróbáltam tanítani, de egy énekvers se marad meg a fejében, a kátéról nem is beszélek. Ugye megérti, hogy ezzel a tudatlansággal nem engedhetem a konfirmációhoz.” Az asszony közbeszólt: „Ez mind nagyon szép és igaz, de meg kell önnek mondanom, tisztelendő úr, hogy Isten ezt a tudatlan gyermeket arra használta fel, hogy egész családunk életét megváltoztassa.” A lelkész csodálkozva kérdezte: „Hogyan történt ez?” „Be kell vallanom — folytatta tovább az asszony —, hogy eddig nagyon könnyelmű, léha életet éltünk. Istennel nem sokat törődtünk és napirenden volt nálunk a veszekedés. S mikor egy éve nővérem meghalt, kis leányát magunkhoz vettük. Megsajnáltam szegénykét. Igaz, sok hely nem volt nálunk, de a két nagy leányom szobájában helyet tudtam szorítani az ő ágya számára is. És ekkor különös dolog történt. Az első este, amikor a gyermek aludni tért, összekulcsolta kezét s elmondta azt az egyetlen aranymondást, amely a fejében megmaradt: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten és az erős lelket újítsd meg bennem!” Képzelheti, hogy leányaim, akik soha nem szoktak imádkozni, milyen jót mulattak ezen. A kicsi azonban mit sem törődött nevetésükkel, gúnyolódásukkal. Elaludt és másnap reggel újra elimádkozta aranymon- dását. A két nagyobb leány újra csak derült ezen. De amikor este a kicsi újra imádkozott s az egyik leány nevetni kezdett, a másik komolyan rászólt: Te, ennek a gyereknek igaza van! Ez hiányzik nekünk: a tiszta szív! Istenem, ez hiányzik nekem! S az ő ajkán is felszakadt a sóvárgó imádság: „Tiszta szívet teremts. bennem, oh Isten, és az erős lelket újítd meg bennem!” Három nap múlva már a másik leány is imádkozott az új szívért, ön bizonyára jobban tudja, tisztelendő úr* mint én, hogyha valaki Szentlélekért könyörög, meg is kapja azt. Rövidre fogom elbeszélésem: Nemsokára észrevettem, hogy leányaim egész másképpen viselkednek, mint eddig. S mikor ennek oka után érdeklődtem, megtudtam, hogy Isten mire használta fel az én tüdatlan kicsiny húgomat. És akkor magam is megláttam, milyen léha, bé- kétlen életet élünk s megérez- tem, hogy nekem is tiszta, új szívre van szükségem. Elkezdtem én is könyörögni ezért az új szívért. S ma már teljesen más nálunk az élet.” A lelkész feszülten hallgatta végig az asszony elbeszélését. „Asszonyom —, mondta a végén mélyen meghatódva —, a gyermek jöhet a konfirmációra.” Németből átdolgozta: Selmeczi János KÜLFÖLDI EQYHAZI HÍREK AZ EGYHAZAK VILÄGTANÄCSANAK mintegy kétszáz vezető tagja augusztus első felében ülésezett az ausztriai Spittalban. Itt készítették elő a roduszi központi bizottsági ülést is. Egyik legfontosabb megbeszélést az egyházak közötti segélybizottság tartotta, melyen a magyar egyházakat Mura- közy Gyula Református lelki- pásztor képviselte. — Ülést tartott a Nemzetközi Ügyek Bizottsága is, amely foglalkozott a Kínai Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szövetségébe való felvételével is. Ugyancsak ülésezik az EVT harmadik világgyűlésének előkészítő bizottsága is. A harmadik világgyűlést 1961-ben Ázsiában fogják megtartani. LELKÉSZHIÁNY NÉMETORSZÁGBAN 1958. december 31-i statisztika szerint egész Németország területén 17 438 önálló egyházközség van, 19 010 lelkészi állással, ebből 16 655 gyülekezeti lelkészi állás, E munka ellátására azonban mindössze 17163 lelkész áll rendelkezésre. Eszerint 1847 lelkészi állás betöltetlen. Legnagyobb a lelkészhiány Szászországban, de nem kisebb Hannoverben és Bajorországban sem. Aránylag legjobb helyzetben van Hessen- Nassau és Württemberg egyháza, ahol még bizonyos tartalék is mutatkozik lelkészi munkaerőkben (1536 állásra 1571 lelkész esik). Könyörgés Ügy éhezlek, Istenem, mint aki rizsre éhezik, oly kiszáradt életem, mint aki teára szomjazik — töltsd be üres szívemet! Drága Uram, ki megváltottál, tégy engem bambusz-csővé, hogy élő víz fusson bennem és falum aszályos mezőit felüdítse. Ismeretlen kínai szerző után Bodrog Miklós’ irodalomról, amely Kazinczy Ferencnek ifjúkorában és öregkorában egyformán szívügye volt. Elénk magasodik ez a művelt, önérzetes, finom hallású, mély hitű lélek, mini nemzetünk legjobb magatartásának, jellemünknek megtestesítője. Élete csupa hullámvölgy volt, kevés napos pihenővel tarkítva. Ifjú korában megismerkedett a felvilágosodással, amely jól társult az ő protestáns neveléséhez és családi hagyományaihoz. A felvilágosodásnak fő pátrónusa volt II. József császár. De tudjuk, hogy az ő halála után kisvártatva visszafelé fordult minden a Habsburgok birodalmában, az elv és a szemlélet fordult vissza, tagadta s üldözte, amit előbb vallott itt a világ a fő pátrónus révén. Kazinczy azok közé tartozott, akik úgy érzik, hogy a magunkhoz való hűség az emberi jellem egyetlen biztos alakító forrása. Hű maradt elveihez és önmagához. Majdnem hat évig raboskodott rettentő körülmények között az osztrák várbörtönökben, de nem tört meg. Mit akart? Virágba hajtani mindent, ami magyar irodalmi szó révén virágba hajtható, író volt, a stílus művésze, mondom, finom hallása révén. Nyelvünk a XVIII. század végén igen romlott állapotban volt s a tudományok és irodalmi formák itt jártak-keltek felettünk, sodorta őket az európai szél. Ka- zinczynak úgy rémlett, nem tudjuk kifejezni az újdonságokat, a finomabb fogalmakat, szójárásokat. Azért küzdött éveken át, hogy egy új magyar „fentebb-stílt” alakítson ki íróink számára. Űj szavakat csinált. Aki soká van magányban, hajlik az egyén önerejére s négy fal közt képzeli el a világot. Kazinczy is ezt tette. Nem érezte, hogy egy nyelv élő organizmus s gyönge fogalmak irodalmi korában is ott él száz élettel, ahol a nép él evvel a nyelvvel. Nem hajolt fülelő fejjel a nép szavaira. Innen támadt az ellentét kortársai másik, Kazinczy-ellenes táborával, azo- kéval, akik esküdtek rá, hogy a népi szavak eleven erejéhez kell igazítani a nyelvújítást. S hogy lehet újítás, ■ mely nem más. mint Visszatérés a régi jó szavakhoz, melyek a nép ajkán élnek. A magyar nyelv gráciáját és erejét a nép nyelve biztosítottá gyatra századokban is. Kazinczy újításának korában is. De mi örömmel ünnepeljük csak Kazinczy Ferencet kétszáz éve kapcsán és örömmel vezessük mindenki elé. mert valóban fentebb stil-re. azaz szép. tiszta, bővérű igaz nyelvre és nyelvi klfeiező készségre van szüks*ntink ma is. Kazinczvnak az évfordulóra erre kell serkentenie mindenki* nemcsak az értelmiséget, minden embert.. hogy szemefényének tekintse anyanyélvét! , Szalatnai Rezső 1 Meg kell vallanunk szomorúan, hogy ezzel a megjelöléssel: Isten pénze, már nagyor sok visszaélés történt. De az' t is nyíltan megmondjuk, hogj ahol emberek, vagy egyházai . Isten nevében önző céljai! . szolgálatában anyagiakat hal f moztak fel, ott mindig elhaj s lás történt az evangéliumtó és az evangéliumi keresztyén- 2 ségtől. Az egyházi kapitaliz z mus, az egyházi anyagiassá; a semmivel sem menthető. Aho előfordul, ott visszájára for dúl a keresztyénség és hitelé t veszti minden igaz szó. A m _ egyházunkban mindig igye keztek vigyázni arra, hogy a; ^ egyház szolgálatát ne terhel L je le az anyagiak szerelme Elismerjük, hogy ez nem sikerült mindig. De az bizonyos z hogy minden időben történte! l> komoly erőfeszítések az egyház szolgálatának az anyagiak igézetétől való szabaddá tétele e érdekében. y Ha egyházunk ma pénz 7 kér, vagy pénzt fogad el hí l? veitől, annak csak kettős céljc e lehet. Az igeszolgálat folya “ matosságának biztosítása és f ■ szeretetből fakadó segítés. A. egyik az ún. egyházfenntartás a másik a diakónia. a Isten akarata, hogy a gyű k lekezetekben folyamatosai hangozzék az igehirdetés é. történjék a szentségek kiszol- gáltatása. Ennek a szolgálat nak a végzéséhez kétségkívü- anyagiakra, pénzre is vai •- szükség. Szükség van isten ■- tiszteleti helyekre, templo mokra, azok fenntartására Szükség van emberekre, akiknek kizárólagos feladata a; a igehirdetői, tanítói, lelkipász- 1 tori szolgálat végzése. Szüksé; s van a szórványgyülekezetek " ben közlekedési eszközöl i: fenntartására, útiköltségei ,l előteremtésére, hogy a leikés; ■ elérje a templomtól távol éle n híveit is. Szükség van maga- sabb egyházkormányzati szer !> vek fenntartására is. Mind ezeknek a kiadásoknak a fe a dezésére egyházunk adoma nyokat fogad el híveitől. Le hét, hogy valaki úgy segíti a; egyházat anyagi téren, hogj vasárnaponként az istentiszte í létén egy-két forintot dob < X perselybe, vagy úgy, hogs \ rendszeres egyházfenntartó já \ rulékot fizet. Esetleg úgy X hogy időnként adományt vis; x be a lelkészi hivatalba. Azon X ban mindenképpen tisztába: X kell lennünk azzal, hogy a; x ilyen módon önkéntesen a; X egyháznak juttatott pénz nen -X valami egyházi kapitalizmus pjx szolgál. Ezek az adományol -X nem az egyháznak a vagyonát t\ tőkéjét, anyagi erejét növelik -X hanem egyetlen rendeltetésül -X az egyházi szolgálat, az ige- X hirdetés és a szentségek ki- -X szolgáltatása folyamatossága -X nak biztosítása. — Az egyhá; -X tagjainak hitre van szüksé- fí gük, hogy Isten mellett meglő maradjanak. A hit pedig hallej lásból van, az ige hallásából -0 Hit ott születik, ahol az egyil t a ember hirdeti az evangéliu- mot a másik embernek. Ehhej fi a szolgálathoz anyagiak i: -X kellenek. Így jutunk el oda .X hogy Isten iránti szeretetün- xX két, az egyházi iránti ragaszod kodásunkat és felelősségünkéi x\ azzal az adománnyal is meg- X bizonyítjuk, amit keresetünkig bői önként, jó szívvel az egv- A házi szolgálat fenntartására i\ odaszánunk. ’ő A másik cél, amit indokol- "ő ja, hogy egyházunk adomá- cő nyokat kér és fogad el hívei- "ő tői: a szeretetből fakadó se- lb gítés, a diakónia. Mert min- ~b dig vannak közöttünk olyan ő hívek és olyan gyülekezetek. V akik és amelyek testvéri se- ld gítségünkre rászorulnak. Egy- b házunk ez Idő szerint is árva■ b házakat, nyomorék- és öreg- b otthonokat tart fenn. Nem jő akar ezzel konkurrálni álla- y műnk nagyszerűen működe ő szociális gondoskodásával, a ő pompásan felszerelt és kitűnő- .0 en működő szociális otthonok- ő kai. Hanem bizonyságot akar ő tenni az egyházi szeretetik* intézmények fenntartásával is ő arról, az igéből fakadó meg- '0 győződéséről, hogy az egyház b lényegéből folyik a szeretet .v gyakorlása, a rászoruló test- y vérekről való gondoskodás. V Amikor híveink adományokat 0 adnak a diakónia céljaira, Q vagy bármilyen más módon V gyakorolják az egyházban a 0 testvéri segítés szolgálatát, b akkor Istennek engedelmes- b kednek, aki megparancsolta b gyermekeinek, hogy a szereld tetet ne csupán szóval, hanem cselekedettel és valósággal is gyakorolják. Mindkét egyházi cél támogatása csak önkéntes adakozás formájában történhetik. „A jókedvű adakozót szereti az Isten.” (II. Kor. 9,7.) Csak annak az egyházi támogatásnak van Isten és emberek előtt igazi értéke, amelyik Isten iránti hálából és a hálás emberi szív önkéntes megmozdulásából fakad. Végeredményben minden pénzünk az Isten pénze. Tőle kapjuk anyagi javainkat az utolsó fillérig -— sáfárságra. Ügy kell hát kézbevenni jól megérdemelt fizetésünket, hogy Istennek adunk érte hálát. És úgy kell bánni a magunk pénzével, de a közösség javaival is, hogy annak fel- használásáról Isten előtt el tudjunk számolni. Ugyanakkor pedig Isten anyagi javaink egy részét kifejezetten is elkéri, hogy segítsük az egyházi szolgálatot és segítsük rászoruló embertársainkat. Hogy mennyit kér Isten tőlünk az ö céljaira? Törvényeskedés lenne erre a kérdésre pontos, számszerű feleletet adni. A Szentírás kétségkívül beszél arról — éspedig nemcsak az Ószövetségben, de az Újszövetségben is —, hogy Isten népétől anyagi javainak ti zed részét kéri. Ez a szám
