Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-18 / 3. szám
„FOG AZ MENNI n • ■ ■ Minden élő nyelv új kifejezések, szólás-mondások bölcsője. „Fog az menni,.Ez is egy SKÓlásmondas, Eléggé elterjedt. Sajnos, sokszor — legtöbbször —■ felelőtlenül használjuk. Lustaságunk, nemtörődömségünk takarójává tesszük. Valaki gondokkal birkózik, őszintén, segítségkérőén feltárja kérdéseit előttünk, nekünk azonban nincs hangulatunk ahhoz, hogy a nehézségeket szemrevegyük, csak felületesen vetünk oda valami általánosságot és mikor az illető tovább nyugtalankodik, ezzel a buzdítással hagyjuk magára: „fog az menni,.Azt hisszük ilyenkor, hogy optimisták, derűlátók vagyunk, — pedig dehogy Vágyunk azok.: Ez hamis optimizmus. Könnyelműséggel Éltnek a hamis optimizmusnak van egy sajátosan keresztyén változata is, „szent köny- nyélműség“-nek szokták'nevezni. A „Szent könnyelműség'1 hangoztatása valóságban a könnyelműséget akarja keresztyén színezettel ellátni és egy olyan meggondolatlan, kissé léha magatartásra csábit, amiért másnak, de igen gyakran az elcsábítottalak, sőt a csábítónak is keservesen kell megfizetnie. Aggodalmaskodással A kérdés most már az, hogy az eddig elmondottak nem áll- nak-e ellentétben azzal, amit Jézus a Hegyi Beszédben tanít, mikor a holnap felől aggodalmaskodóknak rámutat az égi madarakra, akik nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak. Há t nem „Isten kis bohémja“ a Veréb? Életformája nem a „szent könnyelműségé“-e? Hivatkozni lehet a mezők liliomairól szóló tanításra is és végül arra, amit Jézus aggodalmaskodókat tanító beszédé Záfótétéléűl mondott; „Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől, mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolga felől. Elég mindennapnak a maga baja“ (Máté; 6, 34.) ‘—-Nemi Jézus reálisan nézi, valóságában látja az életet. Távol áll tőle, hogy „szent könnyelműségek“, vagy felületes „fog az menni" —■ optimizmust prédikáljon gondterhelt embereknek. Ő nemcsak részletproblémáink, napi gondjaink súlyát mérte fel, mint amilyenek a háztartási gondok, az öltözködés különféle kérdései, el egészen a divatig, vagy, mint amilyenek az egészség, a biztonság, a földi béke kérdései. Az élet alapvető, végső kérdéseit vette Magára, Bűnünket, kárhozatunkat, a halálunkat hordozta olyan tudatossággal és olyan tisztán, mint közülünk senki. Ezért nem áltat azzal, hogy a holnap, vagy az 1959. esztendő csak úgy magától, egyszerűen ez idő múlása következtében, megoldja a problémákat Inkább arról 'beszél, hogy minden napnak és minden évnek megvan a maga baja, a maga feladata és nehézsége. * ni, remélni, engedelmeskedni. Az ég madarai nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak. Nem ismerik a munkát, az embernek ezt a kiváltságát, mégis megtalálják helyüket a nap alatt, mert a „bölcs terveit megérlelő” Istennek gondja van rájuk is. Hinnünk kell, hogy különbek vagyunk náluk, drágáit vágyunk Istennek. Isten nem mezei liliommá, nem repkedő madárrá, hanem — ó mily nehéz és gyötrelmes volt számára! — emberré lett. AZ emberi élet komolysága, szépsége és felelőssége felől támadt kétségeinket Isten gyökerében vágta el, mikor Fiát adta értünk. A gondviselés-hit, a keresztyén gondviselés-hit éltető forrása ■— de egyetlen forrása — a Megváltóba, a Szaba- dítóba, a gondjainkat magára vevő, bűneinkét megbocsátó, kárhozatunkat és halálunkat diadalmasan legyőző Krisztusba vetett hit. Fog az menni? Térjünk vissza oda, ahonnan kiindultunk. És tegyünk égy kérdőjelet az idézett szólás-mondás mellé: Fog az menni? Egész biztosan nem fog az menni, ha mi ebben az évben valami „szeret fcöny- nyeiműséggel” léhaságból, kényelemből, gyávaságból vagy félelémből átlépjük az életben felvetődött kérdéseket, meg- hátrálunk előlük. De fog menni, vagy legalább is jobban fog menni például a tanulás gyermekünknek, ha fenyegetőzés helyett néha kikérdezzük a leckét, megpróbálunk segíteni, amikor elakad, kapcsolatot tartunk tanítóival. Jobban fog menni például a háztartás egész menete odahaza. ha nem a jó időbeosztásról példálózunk, vagy há a „nagyvonalúság* Igénylése helyett, inkább mindenki belesegít valamit a családi háztartás apró munkáiba. Fog menni, jobban fog menni egész egyházunk háztartása kérdéseinek rendezése, a Közalap szervezése, ha komolyan vesszük az Egyezményt, ha számolunk az államsegély csökkenésével, ha gondunk van a gyülekezetek közötti, az egész egyházon belüli egység és bizalom további kialakitá- sára, ha állandóan nyugtalanítja a lelkészeket és gyülekezeti tagokat egyaránt: jól értjük-e, híven tolmácsoljuk-e, megfelelően követjük-e gyülekezeti, családi és egyéni életünkben Isten Igéjét. Jobban fog menni a béke ügyében és népünk ügyében végzett minden szolgálatunk, ha áem valami „szent könnyelműséggel”, hanem felelősséggel nézzük a világhelyzetet, ha az atomenergia helyes felhasználása körüli erőfeszítéseket nem intézzük el kézlegyintéssel és ezzel a jelszóval: „háború mindig volt és mindig lesz is”, ha egy kissé éberebben imádkozunk és imádságaink szellemében cselekszünk. Ha nem is hibátlanul, ha nem is kudarcok nélkül, de általában minden jobban fog menni, ha az „ahogy lesz, úgy lesz” helyett ilyen énekekkel bátorítjuk, erősítjük magunkat és egymást: „Az Ür gondot visel ... Gondviselő édes Atyám, kérlek engem, meg ne utálj, .. Én lelkem miért csüggedsz el? ... Ezek az énekek nem „szent könnyelműségre”, hanem Istennek a Jézus Krisztusban megismert gondviselő szeretete, „hatalmas keze” alatt folytatott felelős, de derűs, a nehézségeket nem lekicsinylő, mégis bizakodó életre vezetnék. Benczúr László Gimnazista korom egyik kedvenc költője volt Dsida Jenő, az erdélyiek igen tehetséges, nagyon korán elhunyt költője. Kevés versét ismertem, csak azokat, amelyek kötelező olvasmányként benne voltak nyolcadikos magyar könyvünkben, no meg azokat, amelyeket magyar tanárunk — Dsidát megszerettetni kívánva velünk — kötetéből felolvasott. Mégis nagyon a szívemhez nőtt az akkor már majd egy évtizede halott költő, a maga melankolikus, halk hangjával, gyönyörű magyar nyelvével, Babitshoz hasonló elbájoló formaérzékével (szinte zenéje van verseinek, még a nem rímes, ún. szabad verseinek is) és a túlvilág utáni vágyakozásával („Csak egy út van innen a völgyből és az a mennybe DSIDA JENŐ: vezet” — mondja egyik versének a végén.) Krisztus című verse, mélyet hetilapunk múlt évi, december 7-i számában közöltünk, a világirodalom egyik legszebb Krisztus-verse. Nem harcos költő. Nem mond ki nagy igazságokat és nem von le végső következtetéseket. Inkább tele van misztikummal, titokzatossággal, de ugyanakkor verseiben ott dobog meleg szíve és ott lobog komoly keresztyén hite is. Hosszú éveken át nem Olvashattunk tőle semmit. A Szépirodalmi Könyvkiadó — e mulasztást pótolva — „Tóparti könyörgés” címen válogatott verseit kiadta karácsony előtt. Ebből a kötetből való a Krisztus című verse és az is, amit most itt közlünk. Juhász Géza Húsvéti ének az üres sír mellett Isten irgalmasságával Miért mondja mégis: ne aggodalmaskodjatok? Azért, mert a valósághoz is hozzátartozik, hogy Ő gondjainkat elhordozta bűneinket megbocsátotta, kárhozatunkat és halálunkat legyőzte. Halálával és feltámadásával tette nyilvánvalóvá, hogy Isten a világot nem adta fel, hogy a földön nincs egy négyzetcentiméternyi hely sem, ahol nem Neki kell szolgálnunk, vagy ahol valami más hatalmasságnak, a vak sorsnak, a kikerülhetetlen végzetnek (ennek mondják például á háborút) lennénk játékszeréi és eszközei. Nem vas törvények, nem is kiszámí thatatlan szeszély, hanem isten irgalmassága, az ő ember javát és üdvösségét szolgáló terve határozza meg az egyes ember és az egész emberiség történetének menetét. A terv részletei fel-felcsiilannak olykor — s ezek életünk legszebb percéi, amint a költő mondja — az irányvonal, az intenció azonban világossá válik ott, ahol Jézus megérteti magát. És ő meg tudja értetni Önmagát. Ezért mondja az aggodalmaskodóknak: „keressétek először Isten országát”. Nem problémáinkat, gondjainkat kicsinyíti le; Isten irgalmasságát teszi naggyá. Mert Is- .tén országát keresni nem más, mint napról napra hinni, bízSírod Szélén «szinté félve, iszonyattal üldögélve, ó — mekkora vád gyötör, mardos, májdnem összetöri mily látás a kétkedőnek, törvény elled vétkezőnék, hogy üres a sírgödör. Nyitott sírod szája szélén sóhajok közt üldögélvén szemlélem bús, elvetélt élétemnek rút felét s jaj, — most olyan bánat vert mily Jacopo és Szélit Bernát verseiből sír feléd. Bámulok a nyirkos, görbe kősziklába vájt gödörbe, bénán csüng le a karom, tehetetlen két karom ... Te kegyelmet mindig oszthatsz, feltámadtál s feltámaszthatsz, hogyha én is akarom. Lábadozó régi hitben egész nap csak ülök itten. Lcikemet nagy, jó meleg szent fuvallat lepte meg, át, lent az odvas, szürke barlang mélyén muzsikál a halk hang, abógy könnyem lecsepeg. Nincs gonoszabb, mint a hitvány áruló és rossz tanítvány, ki az ördög ösvényéh biztos lábbal, tudva méii: szent kébyéren nőtt apostol, áki bűnbe később kóstol, — Krisztus, ilyen vöftátn én. Az én Uram újra él most, örszágútján mendegél most, áprilisban fürdik és aranyozza napsütés, áhol lépked, jobbra-balra ezer madár fakad dalra S fing, hullámzik a Vétés. Amit csak magambán látok, esupa csúnya, csrna átok, éStípa mély seb, éktelén, testem oly mértéktelen volt ivásban, étkezésben, mindenfajta vétkezésben s undokságom végtelen. ö, ha tudnám, megbocsátasz, s országodba bcbocsátasz, mint szúrnám ki két szemem, mint vágnám le két kézéin, nyelvem húznám késék élén s minden tagom elmetélném, amivel csak vétkezem. Éneklő sok tiszta lánnyal, liliomos tanítvánnyal nem követlek, Mesterem. Majd csak csöndes esteien indhtók, hol vitt a lábád, földön kúSZom könnybe lábadt szemmel, szinte testtelen. Fennakadva tüskeágon, éjsötét nagy pusztaságon étlen-szómjan vágok át, nágy hegy éken vágok át, mint eltévedt éb szimatja, mely halódva is kutatja vándor ura lábnyomát. Bűneimnek nincsen számok. Mindent bánok, mindent szánok és e sajgás, mely gyötör nem is sájgás, már gyönyör. Hamuval szórt, nyesett bajjal ért engem e húsvéthajnal és az üres sírgödör. S közben dalolok az égről, pálmás, örök dicsőségről, vonszolván földdel rokon testemet a homokon, s így Ujjongván, nem is éfzfk, hogyan sajog, hogyan vérzik rögbe horzsolt homlokom. Mert az égi útnak elve: kúszva, vérzőn, énekelve, portól, sártól piszkosan menni mindig biztosan . * a S kopjék térdig Bár a lábam, tudom, az ég kapujában utolérlek. Krisztusom! ESS / tamo mg fHZönREPMPor! Gyülekezeti hírek — Vízkereszt ünnepe ntáni utolsó vasárnap az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Rm 6, 16—18; szószéki igéje: Jn. 5, 5—18. — A kelet-békési egyházmegye lelkészt munkaközössége január 12-én, Békéscsabán munkaülést tartott, amelyen a munkaközösség tagjai megbeszélték az Evangélikus Élet február hóban megjelenendő tájegységi számát, — A nógrádi egyházmegye lelkész; munkaközössege január 13-án Balassagyarmaton ülést tartott, amelyen Garami Lajos egyházmegyei Sájtómeg- bízott beszámolt a deCembéf 3—5-én tartott országos sajtó- értekezletről. — A gyömrői evangélikus egyházközség január hó 18-án délután 3 órakor templomi ünnepélyt tart, amelyen Szende Ernő lelkész a péteri templom történetéről tart előadást. — A hévízgyörki egyházközség új lelkészét, Dóka Zoltán eddigi pécsi segédlelkészt január 8-án iktatta be hivatalába Detre László, a Pest megyei egyházmegye espereshelyettese. — A fejér—komáromi egyházmegye lelkészi munkaközössége január 8-án Budapesten ülést tartott. — Harmonium, 2 manuálos, vil- lanyfujtatós, fíyomőlégréftdszerű eladó. Sándor Pál, Péteri. — Rövid zongorát keresek megvételre. Cím a Kiadóban. — Nyugdíjas mérnök korrepetálást vállal, ha bútorozott szobához juthat. Lakbért fizetne. Cím a kiadóban. — FIGYELMEZTETÉS! A pápai lelkészi hivatal felhívja a lelkészi hivatalok figyelmét, hogy Bodnár József nevű egyén az ország számos helyén magát a pápai evangélikus egyház harangozójának mondotta és kisebb-nagyobb ösz- szegeket csalt ki a lelkészi hivataloktól. Nevezettnek semmi kapcsolata nincs a pápai evangélikus egyházzal, nem is evangélikus és át kell adni a legközelebbi rendőrőrsnek. ISTENTISZTELETI REND llllllilllMlilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllillillllt) BUDAPESTEN Január hó 18-án Deák tér dé. 9 (úrv.) Kéken András dr„ de. 11 (ürv.) Haien- scher Károly, du. 6. Kékén András dr. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 Mezősi György, du. 5. Szeretetv.. Dózsa Gy. ll. 7, die. fél io Sülé Károly. Üllői út. 24. de. fél 10, de. 11. Rákóczi u. 87/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. Karácsony S. ti, 31. de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11. Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai GusztáVné. Kőbánya, de. io Baranyai Kálmán (szupl.). Utász ti. 7. de. S Baranyai Kálmán (szupl.). Vajda P. u. 33. de. fél 12 Baranyai Kálmán (szupi.). Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, dü. 8 Scholz László. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Karner Ágoston. Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Karner Ágostom Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci u. 139. de. 8 Gádor András. Üjpest de. 16 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. ló Szabó István, du. 6, Szabó István. SorokSár-Üjtelep de. fél 9 Szabó István. Rákospalota MAV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kis* templom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán« Rákosszentmihály de, fél 11 Tóth-Szőllős Mihály, Bécsikapu tér de. 9 Vánady Lajos, de, 10 (nétnet-útv.) Váfady Lajos, de. 11 Benes Miklós dr., du. 7 (úrv.) Mádocsai Miklós. ToroczkO tér de. fái 9 Dénes Miklós dr. Öbud.a de. 9 (gyenm.) Vámos József, de. iff (ürv.) Vámos Jözséí, du. 5 Vámos József. XII. TafcSáy V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. ti Danhauser László, du. fél ? Csonka Albert. Budakeszi de. 9 Csonka Albert, Pesthidegkút de. fél ll Kardos József. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. ii (úrv.) Kendeh György, dü, 6 Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi u. 138. de. 9 Rezessy Zoltán df. Kelen* völgy de. 9 Sehreiner Vilmos, Budafok de. 11 Schreinef Vilmos. Nagytétény du. 3 Schfélner Vilfflos. Albertfalva de. 7 Schreiner Vilmos. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Viifflös. Csépel dé. ll, du. 7. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lápja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Jühász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Telefon: 14á—374, Előfizetési ára egy évre 80,— Ft, félévre 30,— Ft. Csekkszámla: 204i2--VTn. Árusítja s Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelősi Bolgár Imre, Van irgalmas Völt pedig ott egy émber, áfci harmincnyolc esztendő óta feRüdt betegén. Amint Jézus ezt ott feküdni látta és megtudta, hogy már olyan régóta beteg, így szólt hozzá: Akáfsz-e meggyógyulni? Felelt neki a beteg: Uram, nincs senkim, aki bevinne a tóba, amikor a víz felkavarodik. És mire én odaérek, már más lép be előttem. Szólott neki Jézus: Kelj fel, vedd az ágyadat és járj! Erre azonnal meggyógyult az ember; felvette az ágyát és járt. Aznap pedig szombat volt. A zsidók azért így szóltak a meggy ógyulthoz: Szombat van; nem szabad az ágyat hordoznod, ö így felelt nekik: Aki engem Mezőlak központtal 1938. őszén 11 községben élő evangélikus indult el önálló gyülekezeti életre. Eddig a pápai gyülekezet hívogatta templomába a szórványsorsban élő közel 120Ó lelket. Az első világháborúig sokan szívesen járták a 10 kilométeres Utat a pápai templomig, vonzotta őket Gyurátz püspök pásztori Szeretete, de a 30-as években már alig akad valaki, aki „sátoros-ünnepen” is megmutatná magát a szórványból. A szétszóródva élő evangélikusok közé 1938 őszén tört be a hír: lelkész jött, Önálló gyülekezet leszünk. Mezőlakon az alig 50 éves kicsi kis iskola szúette padjai között szorong 11 faluból küldött evangélikusok serege és bizakodó lelke- ■ sedéscel határozzák el: önálló I gyülekezetté alakulnak Mezőlak központtal. Éppen 20. éve. A gyülekezet emlékezik: mily nagy az Ür kegyelmessége. Most már tágas, szép templomuk van. A szúette padokat 22 drb új tölgyíapad váltotta fel, a négyzetes kis ablakokat pedig új — templomhoz illő — színes üvegű ablakok. A lelkésí lakásául szolgáló kis szobát szép telken épült, kényelmei felebarátom! meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd az ágyadat és Járj. Megkérdezték azért tőle: Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked: Vedd az ágyadat és járj? A meggyógyult ember pedig nem tudta, ki az. Jézus ugyanis eltá- vozott, mivel sokan voltak azon a heljren. Ezek után találkozott vele Jézus a templomban és így szólt neki: íme, meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy gonoszabbul ne legyen dolgod! Elment az ember és hírül adta a zsidóknak# hogy Jézus az, aki őt meggyógyí- tótta. És e miatt üldözték a zsi* dók Jézust és meg akarták ölni# mert ezt szombaton cselekedte# (Jn 5* 5—18.) lelkészlak váltotta fel, amelyet néhai Kiss György és felesége ajándékozott 1945-ben. Éppen húsz éve, hogy a gyülekezet megválasztotta első lelkészét: Tóth Sándort. E kettős ünnepen Mester- házy Ferenc keszthelyi lelkész hirdette az igét és tolmácsolta az egyházmegye lelkészi munkaközösségének köszöntését, majd a helyi lelkész számolt be a gyülekezet 20 esztendős történetéröl. Boros Lajos somlószöllősi és Szakái Árpád takácsi lelkész igével köszöntötték a gyülekezetét és szolgatársukat. Szűcs Lajos gondnok előbb a beteg felügyelő levélbeli köszöntését olvasta fel, majd a gyülekezet nevében köszöntötte „a hívekkel szeretetben összeforrt, fáradhatatlan lelkipásztort”. Ifjú Tüske Károlyné versbe szedve mondotta el a hála szavait, Tüske Sándor békási gondnok és Simon Edit a gyülekezet ajándékait adták át. Zórószóban a helyi lelkész Isten igéjével adott hálát és buzdította a gyülekezetét a szeretet további szolgálatára. A Himnusz és az Erős várunk éneklésével ért véget a kettős „Hogyan talál rám egy irgalmas felebarátom?” — ez lehetett a 38 éve beteg ember legkínzóbb kérdése és legkívántabb vágya. Találkozni egy emberrel, aki legalább annyi* megtesz, hogy elviszi a megpezsdülő vízhez, a reménylett gyógyuláshoz! Hányán, de hányán mehettek el mellette az évek hosszú során át! Hányán és hányán tülekedtek körülötte két éles könyékkel, nálánál százszor egészségesebbek! Senki sem törődött vele, senki sem könyörült rajta mígnem egy napon Jézus áll meg előtte. Csöndes kérdésére: „Akarsz-e meggyógyulniT* két keserű szó a válasz: „Nincs senkim!” Jézus a válasz hallatán nem sokat beszél. Cselekszik^. Meggyógyítja a reményvesztett beteg béna tagjait és nyugalmat ad felzaklatott lelkének. Van hát mégis egy könyörülő felebarát, van hát mégis valaki, aki szerető szívvel fordul a másik ember felé és készségesen segít éppen ott, ahol segíteni kell. Ö az, a világ Megváltója, a Krisztus! Ma is ez az ember — talán legnyugtalanabb — kérdései legjobban óhajtott vágya: „Hogyan talán rám egy irgalmas felebarátom? Hogyan találok irgalmas felebarátra?” Tud-e segíteni rajtam a másik ember? Meglátja-e, hogy mi a vágyam? Meghallja-e segélyt kérő szavam? Nem kell-e félnem inkább hogy csalódom? Nem kell-e arra gondolnom, hogy, amit mindnyájunk hasznára lehetne fordítani, azzal pusztít el engem is és magát is? Igen, az irgalmas — így is mondhatom —. segíteni kész társ keresése jellemzi ma az embert egyéni és világ* méretű törekvéseiben. Jézus ma testileg nem jár közöttünk. Mégis közöttünk éli velünk együtt él. Él ott, ahol az övéi meghallják szavát, ahol példája szerint cselekszenek emberek, ahol az ő módján em* berek segítenek egymáson. Él az igaz keresztyének között. Tevékenyen munkálkodik általuk. Jézus hatalmának, Isten-voltának csodálata és imádata, az általa kapott bűnbocsánat indit bennünket, keresztyéneket a másik ember felé. Megcselekedni azt, amit ő tenne! Véghezvinni azt, amit Ö is jónak lát és amit hitünkön kérész* tül nekünk diktál. Felfigyelni a felebarát kérő szavára. Segíteni ott, ahol kell. A jót cselekedni, a gonoszt visszatartani. Ez a mi szép feladatunk, nagyszerű kötelességünk, kicsiny — és nagy — világméretekben. Hogy ne legyen senki kénytelen kimondani a keserű két szót: „Nincs senkim!”, hanem a reménylett vágyat: „Van irgalmas felebarátom! Vannak igazi felebarátaim!” így legyen! Vámos József NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — Ézs. 35, 5. — Az Isten országának dicsőségébe^ élők részesülnek ebben a dicsőségben. KEDD; — 2 Krón. 19, 7. — Az Űr igazságos Isten és néni személyválogató. SZERDA: — 1 Klr. 18, 30. Áz Isten cselekedeteinek mini dig az az eredménye, hogy a benne hívők dicsőítik őt. CSÜTÖRTÖK: - 5 Móz. 31, 6. - Az Úrnak hatalma vari és megtart bennünket. PÉNTEK: - Ézs. 54, 17. - Az Ürban bízók védelmet táléi-* nak az Úrnál. SZOMBAT; — Ézs. 66, 12. — A mi Istenünk a békesség Istene, aki maga munkálja is a békességet. Kettős ünnep Mezőlakon