Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-06-08 / 23. szám

Kicsoda az én

Aki ezt a kérdést feltette, nem választ keresett egy fontos kérdésre, hanem kibúvót egy neki kényes helyzetből. Tudvalévőén az írástudó kérdezte ezt Jézustól, akkor, amikor a „nagy parancsolatról” volt szó: „Szeresd felebarátodat, mint magadat...” (Lukács 10,25—37). S ez az írástudó nyilván nem szerette és nem is akarta szeretni felebarátját. Sőt azt sem akarta, hogy neki legyen felebarátja. „Igazolni akarta magát” — írja róla Lukács evangélista és ezzel azt akarja mondani: győztesként akart kikerülni a vitából úgy, mint akinek igaza van*, mint aki emelt fővel távozhat. Be akarta bizonyítani Jézusnak, hogy ez a parancs teljesíthetetlen, hogy nem lehet megállapítani, voltaképpen ki is a mi felebarátunk, ki az, akit szeretni tartozunk.

Ezt a ravasz és konok írástudót leplezi le Jézus az irgalmas sama- ritánusról szóló példázattal. Mert ebből az tűnik ki: igenis van felebarát, mindnyájunk számára legalább egy. Az vagy azok, akiket Isten állít az utunkba. A jerikói utast utonállók sebezték meg. S a megsebzett emberrel Isten állja el a pap és lévita útját. Nincs kitérés, válaszolni kell a nagyon is gyakorlatban felvetett kérdésre: mi dolgod a vérző másik emberrel, mivel tartozol neki?

Hol keressük ?

Ezt a felebarátot mindig valahol a közelünkben kell keresnünk és megtalálnunk. Az újszövetségi eredeti görög szöveg megfelelő szava is erre utal. Valaki a szomszédságból, akit útban találok, akit útközben állít elém az Isten. Igazság van abban, hogy könnyű a távolból távo- liakat szeretni. A társbérlőket, szomszédokat, utitársakat zsúfolt járművön sokkal nehezebb. És a családtagokat. Különös, de így van: ők is felebarátaink s őket is így kellene szeretni: felebaráti szeretettel, tehát önzetlenül, nem azt keresve, hogy mit kaphatunk tőlük, hanem mit adhatunk nekik;

felebarátom ?

Jézus azt is megmutatja a vitázó írástudónak, hogy mindig az emberrel találkozunk s az embert kell tekintenünk. Nem az elveit, a nemzetiségét, bőre színét, vagy a pártállását, vallási meggyőződését és egyéb nézeteit, hanem őt magát, az embert, aki sokban különbözhet tőlünk — s miért is ne különböznék — egyben azonban bizonyosan egy velünk: az emberségben. Hitünk szerint Isten teremtménye s az Atya, gyermeke, velünk együtt. S ennek az egy dolognak erősebbnek kell lennie a többi valamennyinél.

A felelet

Ezért a kérdésre: kicsoda az én felebarátom, a felelet így hangzik: akit ma Isten eléd állít. Minden nap újra meg kell találni, fel kell fedezni azt, akinek épp reám van szüksége, akinek én ma a felebarátjává lehetek.

Az írástudó el akarta kerülni felebarátját és Jézus Krisztusba ütközött. Ez mindig így van. A pap és lévita is Jézust kerülték el, amikor a megsebzettet otthagyták. Jézus támaszt igényt velünk szemben, amikor a felebarát dolga elénk kerül. Szeretsz-e engem? — így kérdez az, aki mindnyájunk igazi nagy felebarátja. Aki nem hagyott minket útszélen, aki felvette ügyünket, aki könyörült rajtunk, aki mindent megtett értünk, egészen életének odaadásáig. Abban van a legnagyobb szeretet, aki életét adja felebarátjáért (János 15,13). És őt nem lehet másként viszontszeretni, mint a felebarátban, a másik en- berben.

Egy hónapig a népek közötti béke és barátság gondolatában éltünk. E gondolat mélységes vágyat fejez ki, mely ott él a népek, az emberek szívében. Jézus tanítványait Uruk parancsa kötelezi, hogy mindent megtegyenek e gondolat valóra váltásáért. Hogy elmenvén, miniden embertársukkal akkép cselekedjenek, amint Uruk velük cselekedett.

Groó Gyula

MÁTRASZENTISTVÁN

Bizonyára sokan vannak egyházi munkásaink és híveink között, akik számára e név sok kedves emléket idéz fel. Talán eszünkbe jutnak a íiifc- kasztóan meleg nyári napok, amikor a mátraszentistváni üdülőben kellemes enyhülést találtunk, vagy a csendes őszi séták az ezerszínű erdők között. S talán vannak olyanok is, akik kíváncsian tekintenek felénk most, a nyár kezdetén azzal a kérdéssel, hogy vajon hol töltsék szabadságuk idejét, hol nyaraljanak.

Ha most azok, akik évről évre itt pihennek, s talán egyre gyakrabban gondolnak közeledő üdülésükre, feljönnének közénk, nem nyaralókat, hancurozó gyermekeket, vagy csendesen lépegető öregeket találnának itt, hanem nagy lendülettel folyó munkát. Most folyik az üdülő új ruhába öltöztetése, kicsinosítása, a házak meszelése és takarítása. Az egyik ház előtt ma még hatalmas malterosláda áll, a másik előtt nagy halom avar ég, de a harmadiknak már új ajtaja van, s a negyedik előtt már szorgos kezek ültetik a virágokat, hogy néhány nap múlva eltűnjenek az állványok és a szerszámok, s helyüket benépesítsék az üdülők.

A munka ma még folyik, hogy mire a vendégek megérkeznek, új kapu köszöntse az érkezőket, s mindenki úgy érezze, hogy nem idegenbe, hanem hazajött, ahol kipihenheti magát és felüdülést találhat.

Nyári otthon akar lenni ez az üdülő azok számára, akik lelkészt, vagy más egyházi szolgálatukban néhány hétre megpihenni kívánnak. Nyári otthon akar lenni az édesanyák, a pihenésre, csendességre vágyó nagyanyák és nagyapák számára, de azok számára is, akik nem egyházi alkalmazottak, de a gyári vagy hivatali munkájukban elfáradtak, s így keresik fel üdülőnket. Otthon akar lenni a városi gyermekeknek., akik a város kőrengetegéből néhány hétre kikerülnek,

vagy az alföldi gyermekeknek, akik számára mindig nagy élményt jelent a hegyek és völgyek szépsége, az erdők rejtelmessége.

Amint mi várjuk az üdülés idejét, úgy vár ez az üdülő szeretettel mindnyájunkat!

Harkányi László

Az angyalföldi gyülekezet

Váci út 129. számú gyülekezeti termében május 18-án vasárnap, ünnepi istentisztelet keretében oltárkép-avatás volt. Az oltárképet, mely az ajtón zörgető Jézust ábrázolja, Fa Ferenc másodfelügyelő és neje, szül. Bánszky Mária festtette és adományozta a gyülekezetnek. Füzessy Fa Ferenc festőművésznek, az ajándékozó unokaöccsének alkotása méltán járul hozzá a Váci úti istentiszteletek áhítatának elmélyítéséhez. Az oltárképavatásról nemcsak azért közöljük e sorokat, hogy szerte az országban élő hittestvéreink is részt- vegyenek az örömünkben, hanem azért is, hogy más, kicsiny gyülekezetek is erősödjönek a templomuk szeretetében és szolgálatában. A Váci úti gyülekezeti terem alig ötven embert tud befogadni. Fa Ferenc és neje egy esztendő alatt ellátta oltárát az egyházi esztendő minden alkalmára a megfelelő liturgikus oltárterítővei. Kispénzű, nehézsorsú, sokat betegeskedő emberek, de nehéz sorsukban állandóan megtapasztalták Isten gondviselő és Krisztusban megmutatott bűnbocsátó szere- tetét. Ennek a szeretetnek visszhangja az ő áldozatuk. És ebből az áldozatból nemcsak a kis templomterem, de az ő szívük is nagyon meggazdagodott, megtelt istenáldotta örömmel és jóérzéssel.

Adjon Isten egyházunknak sok hálából áldozó, örvendező egyháztagot. G. A.

Mill

NAPRÓL—NAPRA

HÉTFŐ: — 1 Sáni 17,47. — A mi Urunk a világ békességét nem fegyverekkel akarja megőrizni.

KEDD: — 4 Móz 6, 24—26. — Ez az áldás hangzik vasárnapról vasárnapra istentiszteleteinken. Könyörögjünk azért, hogy legyen foganatja is.

SZERDA: — Zsolt 130, 4. — Jézus Krisztus szerezte meg nekünk halála által az Atya bocsánatát.

CSÜTÖRTÖK: — 5 Móz 32, 39. — A mi Urunk egész életünkre igényt tart, mert egyedül Ö az Isten.

PÉNTEK: — ßzs 49,10. — Ö viszont úgy vezeti a mi életünket, hogy mindent megkapunk tőle.

SZOMBAT: — 3 Móz 19,31. — Minden babonát, tévhitet ki kell vetnünk magunkból.

Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap — Ap. Csel. 4, 32—33.

Az elmaradhatatlan következmények

Aki továbblép ott, ahol szakadék van, lezuhan, Ha vízbefúló meg« ragadja a feléje dobott kötelet, kihúzzák. Az elsőhöz hasonló a bűnbeesés törvénye, a másikhoz a kegyelemé. Az Isten iránti engedetlenség vaskövetkezetességgel vonja maga után a zuhanást, Istentől el a lelki halálba. A hit magatartása, mely nem mentséget keres, hanem bűnbocsánatot s bízik is abban, bizton számíthat Jézus Krisztus kegyelmes következetességére: „Aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem.” (Ju 6, 37) A Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok nagy általénosságíjan arról üzennek, hogy Isten elfogadott kegyelmének mik az elmaradhatatlan következményei életünkben. „Mindenkinek haszonra adatik a Lélek kijelentése“! (Kor. 12, 7) Istennek egyetlen ajándéka sem vitrintárgy, hogy el lehetne zárnunk' a magunk számára s így kellene megbecsülnünk és megőriznünk. Éppen ez lehetetlen. Tovább kell adnunk! Alapigénk azt mondja el: miként érvényesült ez az első gyülekezet életében.

Mindenük közös volt. S ezt önként és örömmel vállalták! A Jézustól kapott szeretet áttörte a „természetes“ önzés korlátáit s isteni természetet juttatott érvényre (2 Péter 1, 4). Gondoskodtak egymásról, mint egy test tagjai, hiszen „szívük-lelkük egy volt“, hogy is lehettek' volna közömbösek egymás nyomorúsága iránt! S mindennek a titka; Krisztus, a Fő, aki eggyé tette őket. így hát belülről indult ki ez az elképesztő változás (különben nem is lett volna benne köszönet). Jézustól, aki Úrrá lett bennük. Ö került a középpontba, s ennek következményeképpen egyszeribe „érdekes“ lett a másik ember, a testvér. Ez mindenesetre érzékeny fokmérője annak, mennyire vesszük komolyan a mi Urunkat.

Az a „hatalmas erő“, amellyel az apostolok a Feltómadottról. tanúskodtak, számtalan módon s alkalommal kiábrázolódott a gyülekezet életében. Nem emberi ügyeskedés, lélektani ráhatás, prédikátori lelkesedés, de még csak nem is egyszerűen a jó példa szerzett híveket Neki, hanem ő maga tette hatékonnyá az igét s bizonyította meg magát. S ahol egy ember kitárta előtte a szívét, annak életében nem maradhattak el az áldott következmények, a hit gyümölcsei. Ahogyan a tavasznak számtalan jele van, úgy rengeteg kis és nagy dologban mutatkozik meg, ha Jézus Krisztus átvette a hatalmat bennünk. így dicsőítheti öt égés 2 életünk, ha készek vagyunk engedelmességet tanulni Tőle.

A hit magatartása szüntelen folyamat, rohanó sodrás, szolgáló készség, cselekvő hálaadás, hiszen az idézte elő, hogy Jézus Krisztus mindennél döntőbben jutott szóhoz életünkben. S ez még másoknak is jó, mert aki észreveszi, hogy van Atyja, az testvéreit sem tévesztheti szem elől, S az a közösség, amely már itt a földön megtapasztalható a Krisztusban hívők között, még mindig csak halvány előképe az eljövendő dicsőségnek. De ha tudjuk, hogy mi felé tartunk, mi sem természetesebb, mint hogy 'a kifejezhetetlen teljesség előjelei valahogyan mégiscsak világosan kifejeződnek rajtunk.

Bodrog Miklós......... -t^ ■*» ■

Gyü

lekezeti hírek

— Szentháromság utáni 1. vasárnap az oltárterítő színe: zöld. Oltári ige: Lk. 16,19—31. — Szószéki ige: Csel. 4,32—35.

— A Gyülekezeti Segély egyház- megyei előadói május 27-én Budapesten Koren Emil országos előadó elnökletével ülést tartottak. Meghallgatták az 1957. évi gyűjtésről szóló jelentést, majd elkészítették az 1958. évi segélyezési tervet. Az értekezlet szeretetadományokra és általában a segély szétosztására javaslatot tett az illetékes kerületi, illetve az egyetemes presbitériumnak.

— A kaposvári gyülekezet a barátsági hónap keretében május 11-én ünnepélyt rendezett, melyen Déván László elektromérnök atomfizikai, Hernád Tibor, a gyenesdiásdi otthon lelkésze irodalmi előadást tartott.

— A mátraszentistváni evangélikus üdülő június 1-én ismét megnyílt és szeretettel várja az üdülni kívánókat. Felvilágosítást a Diakó- niai Osztály üdülő szakosztálya nyújt (Bp. Vili. Üllői út 24. I.).

— A hévízgyörki gyülekezet buzgó tagjai Isten iránti hálából és egyházuk iránti szerétéiből kimeszelték templomuk belsejét,

— A nádasdi gyülekezet templomának új padjait pünkösd héttőjén avatta fel Xekus Ottó esperes. A templomot építő gyülekezet a padokat saját erejéből a hívek adományaiból készítette.

— A csornai gyülekezet ünnepély hereiében emlékezett meg Öreg Acs Mihály énekköltő lelkészről halála 250. évfordulója akalmáböl, aki fa- rádi lelkész volt, így bizonyára az akkori csornai evangélikusok papja is volt, mert még 30 évvel ezelőtt is Farad volt Csorna anyagyülekezete.

— A székesfehérvári gyülekezet pünkösd vasárnapján a Népiek Barátsági Hónapja keretében irodalmi délutánt rendezett. Igehirdetést tartott Nagy Tibor lelkész, Lagerlőf Selmáról megemlékezett Zsigmondy Árpád lelkész, Áldás vagy átok címen az atomenergia felhasználásáról Szendrei Miklós tartott előadást, harmóniumon játszott Czéh Erika, szavalt Nagy Anikó.

— Kalavszky Kálmán szarvasi lelkészt és Selmeczi János tatabányai lelkészt hűséges és áldozatkész békemunkájukért az Országos Békela- nács oklevéllel tüntette ki.

— A gyenesdiási Kapernaumban

egész nyáron üdültetés lesz. Szeretettel várjuk azokat, akik egyénenként, vagy csoportosan itt szeretnék tölteni szabadságukat. Lelkészeknek különösen augusztus elejét ajánljuk. Jelentkezéseket „Kapernaum, Gye- nesdiás” címre sürgősen kérünk.

A pesterzsébeti gyülekezeti vegyeskar 10 éves jubileuma alkalmából hangversenyt rendez június 15-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a pest- erzsébeti templomban.

— Groó Gyula, a Sajtóosztály ügyvivője lelkésze és az Evangélikus Élet felelős szerkesztője D. Hermann Diem professzor meghívására Tü- bingenbe utazott feleségével együtt, hogy az ottani egyetemen előadásokat tartson és a gyülekezetekben szolgálatokat végezzen. Ütjáról e hó végén érkezik vissza.

— CSALÁDI HÍREK: Madarász István somogyvámosi lelkész és Pleskó Tünde május 18-án tartották esküvőjüket a szegedi templomban. — Sonkoly Pál hittestvérünk 95 éves korában elhunyt. Temetése május 27-én volt Szarvason. 24 unokája és 29 dédunokája gyászolja. — Kalmár Zoltán, a nagykanizsai gyülekezet 21 éven át volt felügyelője május 22-én 65 éves korában meghalt.

— özv. Horváth Sándomé a volt) csabdi lelkész özvegye 64 éves korában elhunyt. Temetése május 31-én volt Csabáin.

— Budapest X. kér., evangélikus gyülekezet egyházfit keres. Az állás elfoglalása csak budapesti lakáscsere útján oldható meg. .Érdeklődés a lelkészi hivatalban: X., Kápolna u. 14. Telefon: 148—636.

— Templomok építését, tatarozását vállalom. Cím a kiadóban.

— Megvételre keresek lehetőleg kézi- hajtásos tolókocsit. Prikkel Gyula, Csög- le Veszprém megye.

— Szlovák bibliát, énekeskönyvet és egyéb szlovák egyházi irodalmat eladok. Tel.: 130—310. Este 6 órától.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VTIl., Puskin u. 12.

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft.

Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—vm.

10 000 példányban nyomatott,

ZRÍNYI NYOMDA

Felelős; Bolgár Imre,

tte étd

ELSŐ PILLANATRA talán többek szemében különösnek tűnik az ilyen összekapcsolás: a mozi — élet- probléma. De rögtön megvilágosodik előttünk ez az összefüggés, ha arra gondolunk: a filmek olyan széles néptömegeket fognak át és olyan mély élményt váltanak ki az emberekből, hegy nevelő hatásuk, lé- lekformaló erejük egészen döntő jelentőségű. Ehhez elég egyetlen adat: az elmúlt évben nálunk Magyarországon 35 millió néző látogatta a mozielőadásokat.

Külön tanulmány megfigyelni a mozibői kijövő emberek arcát. Rendkívüli mértékben tükröződik rajta a film hatása. Ez is mutatja, hogy a legtöbb film mozgásba hozza az ember egész bensőjét — a gondolatvilágot, az érzéseket, sőt a cselekvési készséget is. Olyan szórakozás ez, amely a jelen században élettényezővé vált igen sok ember életében. Különösen is az ifjúságnál. Egészen nagyméretű lelki változást hoz magával a falu világában. A falusi élet ma már egyébként sem elzárt világ, a filmek pedig még jobban utat törnek, hogy korunk gondolkozása és ízlése behatoljon a falu hagyományos régi lelkiségébe és átformálja azt.

A HIVŐ KERESZTYÉN ember örömmel él a technika és a művészet e közös alkotásával. A XX. század gyermekének tartja magát, akit Isten helyezett bele korunk nagyszabású lehetőségei közé és aki elé Isten teríti a mozivásznat is. Ahhoz azonban, hogy a film az életünkben jó hatást váltson ki, emberségünk gazdagodását, keresztyén- ségünk megerősödését hozza magával,

ISTENTISZTELETI REND

BUDAPESTEN, JÜNIUS HÓ 8-AN Deáktér de. 0 (úrv.) Dóka Zoltán dr., de. 11 (úrv.) D. Ordass Lajos, du. 6. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11. (konf.) Koren Emil, du. 7. Sülé Károly. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10. Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 10., de. 11. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 12. Thaly K. u. 28. de. 11. Bonnyal Sándor, du. 6. Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10. (konf.) Veöreös Imre, du. 5. (szeretetv.) Veöreös Imre. Utász u. 7. de. 9. Takács József. Vajda P. u. 33. de. fél 12. Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Drenyovszky János, du. 6. Scholz László. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Szuhovszky Gyula. Rákosfalva de. fél 12 Szuhovszky Gyula. Fóti u. 22. de. 11. (úrv.) Dulcz Pál. Váci u. 129. de. 8. Dulcz Pál. Újpest de. 10. Blázy Lajos, - Pesterzsébet de; 10; Szabó

kixdui

válogatnunk és értelmeznünk kell tudni a filmeket.

Erre kell másokat is nevelnünk, elsősorban a felelősségünk körébe tartozó fiatalokat.

Némely külföldi gyülekezetben szokásos, hogy a hirdető táblák bírálatot adnak a filmekről. De éneikül is tájékozódhatunk arról, hogy melyek a jó filmek. Ha elolvassuk az újságban megjelenő filmkritikákat, meghallgatjuk ismerőseink véleményét, összetudjuk magunknak állítani az előzetes képet egy-egy filmről. Az ízlések persze különbözők, de keresztyén szemmel azt kell mondanunk, hogy jó film az, amely az élet valóságát ábrázolja. Ez akkor is jó film, ha leplezés nélkül mutatja az élet árnyoldalait, durvaságokat, vagy erkölcsi botlásokat. A jót filmeken keresztül az élet szépségei és mélységei tárulnak fel, s nyitogatják a mi szemünket is arra, hogy keressük hitünk fényénél az emberi élet válságainak megoldását; de felfedezzük Istentől kapott szépségeit is.

Megfelelő szemmel kell tehát tudnunk nézni a jó filmeket is. De az Isten igéjén nevelődött ember ezeket az egyezéseket úgy fogadja, mint keresztyén látásának megerősítését. Aki pedig nem él benne annyira a Szentírás világában, annak az a lehetősége, hogy az emberi értékeket fedezze fel a filmben: az emberi jóságnak, szeretetnek, önfeláldozásnak felcsillanó gyöngyszemeit, amelyek a Teremtő kezéből származnak.

István, du. 7. Szabó István. Soroksár- újtelep de. fél 9 Szabó István. Rákospalota MAV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Kp. Kistemplom du. 3. Pestújhely

de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály.

Bécsikaputér de. 9 Madocsai Miklós; de. 11. Madocsai Miklós, du. 7. Várady Lajos. Toroczkótér de. fél 9. Várady Lajos. Óbuda de. 9. (tanévz.) Komjáthy Lajos de. 10. (úrv.) Sárkány Tibor, du. 6. Sárkány Tibor. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. Danhauser László, de. 11 Danhauser Tjászló. du. fél 7 Ruttkay Elemér. Diana u. 17. de. fél 9. Csonka Albert. Pcsthidegkút de. fél 11 dr. Jánossy Lajos. Kelenföld de. 8. Bottá István, de. fél 10. (gyerm.) Bottá István, de. 11. Bottá István, du. 6 Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi u. 138. de. 9. Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9. Schreiner Vilmos. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Nagytétény de. 8. Visontai Róbert. Csillaghegy de;

I fél 10. Kaposvári Vilmos; Csepel de. 11.-;’ I du, S;

Veöreös Imre