Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-05-04 / 18. szám

Krisztus feltámadásának ereje Ő cselekszik — mi élünk (1. Kor. 15, 3Ő) ; Igen, de azért mindennek van ha­tára, mondja a múlandó világ kor­látái közé szorított ember. Ezt érezte és gondolta az az igazán templomos evangélikus keresztyén is, aki né­hány esztendővel ezelőtt, egy em­berileg semmit sem ígérő tavaszon kiment a földjére. Az őszi vetés he­lyén, miután a hó elolvadt, csupán a kopár földet látta. Nyoma sem volt a földbe vetett magnak. Éktelen elkeseredésében ostorral verte a föl­det s közben Istent káromolta, amiért az Ö gyermekének kenyerét elvette. így gondolta, mert hát lehe­tetlen, hogy ebből valaha élet, ke­nyér legyen, ö már csak tudta, mi lehet és mi nem. Ért hozzá. Jó gaz­da, szakember. — Mégis volt aratás, amelynek végén azt mondta, csak minden esztendőben ennyit adna Is­ten. De hát ki hitte volna, hogy ez lehet.. Megszégyenült hitetlenségé­ben, de jó, hogy tudott énekelni örö­mében. Lehetetlenség ! — kiált fel ma is az ember, amikor Krisztus feltámadásának erejekép­pen hall arról, hogy Isten új „testet ad“. Tudniillik azoknak, akik meg­haltak. Az embernek e kérdése, egyetlen, nagy, igazi kérdése: mit hoz az élet? A halált? De sok mindenre mondotta már az ember, hogy lehe­tetlenség s azután egészen természe­tesen veszi, mikor az mégis megvaló­sul. Pl. az űrhajózás. Mindaddig így beszél az ember, amíg nincs i^az is­merete dolgokról, vagy éppen sze- mélyékrpl. A rák betegséget azért nem tudjuk gyógyítani, mert még mindig nem ismerjük, mi okozza. Ezért győz felettünk ez a rettenetes kór, félelmetes hatalmával. A halál is addig marad ilyen hata­lom bárki életében, amíg meg nem ismeri a halált s az életet, vagyis Is­tent, a Jézus Krisztust s benne Is­ten cselekvését. Mégis lehetséges Mi a halálról ügy gondoljuk, hogy az valaminek a vége. Befejez vala­mit. Az életet. Akkor miért veti el, úgy is mondhatnám, miért küldi a halálba a földműves évről évre a magot? Végét akarja a magnak, a ke­nyérnek, az életnek? Egyáltalán nem! Sőt! Még több kenyeret akar. S ez csak úgy lehet, hogy a mag meghal. A mag és a kenyér között, középen ott van a vetés, a mag halála. Ez a rejtély. De így lesz csak a magból hajtás és kenyér. A halál tehát nem valaminek a végét jelenti, mert nem a sor végén, de közepén van. Csodá­latos ez, ahogyan Ö cselekszik. És még csodálatosabban, de valamikép­pen igy lesz a porba omló földi em­berből is feltámadott ember. Isten feltámasztó cselekvésére csak az mondja: lehetetlenség, aki nem lát­ja ezt és vakon jár az életben. Aki Istein eme cselekvésére azt mondja: lehetetlenség, nem ismeri Isten hatalmát, sőt magát az Istent sem. Gondolj arra, aki az anyag pa­rányába, elemi részecskéjébe olyan elképzelhetetlenül nagy erőt szorí­tott bele, amit az atomenergia sejtet, annak cselekvését meggátolhatja, korlátozhatja a halál? Vagy gondolj arra, mennyire nem sablonosán cse­lekszik Ö. Milyen változatosan! Hányféle test él a világban egyszer­re. Különféle fajú és színű embereké más és más. Állatok élnek körülöt­tünk, madarak szállnak a fejünk fe­lett, talpunk alatt nem is sejtett so­kasága nyüzsög az élőlényeknek. Ha­lak élnek a vizekben felmérhetetlen változatosságban. Ahány élőlény, annyiféle. Egyéni tulajdonságaikat tekintve még egy-egy fajon belül is mind különböző. Vagy a növények világának színpompája s a csillagok, az égitestek világa nem árul-e el va­lami tüneményes gazdagságot, nagyszerűséget — hatalmat. Csodá­latos valami ez! De az ember el­megy mellette s nem veszi észre, vagy nagyon természetesnek találja. Csak az mondja lehetetlennek feltá­madásunkat, aki nem veszi észre mindezeket s nem ismeri meg ben­nük air Istent s annak hatalmát. Isten által Ez a hatalmasan cselekvő Isten az Ö erejét nekünk adja, illetve éret­tünk cselekszik. A teremtésben is. Az elsőben, amikor nekünk adta a teremtett világot s a második terem­tésben is, amikor a Krisztus által újrateremt. Bennünket, akik holtak vagyunk a bűneink, hitetlenségünk miatt, Krisztussal együtt megeleve­nít. Luther azt mondja: „Aki ezt nem akarja hinni, az mondja fel a ke- resztyínségét.“ Csak az mondja az Ö feltámadásának erejére: lehetet­lenség, aki nem ismeri a diadalmas Krisztust. Akarod ismerni, alkarod hinni, ugye? — Hisz egyszer neked is meg kell kóstolnod a halált. Hogyan hi- hetem ezt? Ügy, hogy ismerem a ha- Iáit, de ismerem az Isten teremtő és megváltó hatalmát a Krisztus Jézus­ban. Hála legyen áz Istennek, aki hatalmasan cselekedett s a diadalt adja. nekünk is a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ezért zengjen öröm­énekünk. Boros Károly Két templomi hangverseny Quasimodo geniti , vasárnapján szép számmal gyűltünk össze a ke­lenföldi templomban, hogy gyönyör­ködjünk az énekkar hangversenyé­ben. A műsor első felében régi mes­terek müveit, a második felében a hetvenöt éves Kodály Zoltán kompo­zícióit hallottuk. A gyülekezet énekkara előadott egy kötszólamú Lassus- és egy há- romszólamú Gumpelzhainier-művat. Bámulatba ejtett bennünket, hogy a szokottnál kevesebb szólammal is milyen tömören és művészien hatnak a régi mesterek művei, ha azokat jó előadásban halljuk. A Kodály-mű­vek közül különösen az „Adventi ének" ragadott meg, mely Sulyok Imre gondos Ikarnagyi munkáját di­cséri. Kodály Zoltán két gyermekénekét a gyerekkar énekelte Csorba István vezénylésével. Első szolgálatuk sokat igér: rnagasszínvonalú műsorban be- j csiilettel megállják helyüket. Nem j maradt szív, melyet az őszinte öröm elkerült volna, hallgatva csengő gyermekhangjukat. Szinte érthetet­len, miért feledkeznek el gyüleke­zeteink erről a szolgálati területről? Evangélikus híveink előtt első íz­ben játszott KVnda István orgona­művész. A biztos és egye letes tech­nikával előadott Bach tdkkáta (c-dur) stílusos felfogáséról, a Kodály Orpo- namise ’két tétele pedig a művész átélt muzsikálásáról tett tanúbizony­ságot, Orgonélása közben úgy érez­tük: a művész egyénisége háttérbe vonul, hogy minél hívsbben állítsa előtérbe fí^ch, pcartc'- cs t\’<Aábi művészetének egyéni jelierét. Ebből a lé'ékből fakadó szén muzsikálást sokan hallgattuk szíveser. * Egy navval kcsőíjb a Bar'.Vitában volt h és" link ritka elmémében' dr. Jiri Rcinberger esc7: orgonaművész, a prágai senealiadém’a professzora tart t'a Bach hangversenyét. (Ez­előtt harminc évvel még elkévzelhe- teilen volt a Baz'Vkáhan kimo dot- tan Bach estet tartani, s főként nem olyan kor ál variációt mű sárra tűzni, melynek témája lutheránus ének.) Reinberger játékára talán a legjel­lemzőbb ez: minder t úgy ad élő ahogy azt a mű belső mondanivalóit sugalmazza. Az Esz dur Prelúdium, és a Passacaglia lassúbb volt annál, mint ahogy azt megszoktuk, de az előbbi méltöságteljessége, c.z utóbbi felépítésének kiteljesedése. keze alatt csak íny válhatott tökéletessé. A Pastorale és az „Isten, oh szent Is­ten” egyik dallamára irt korá’part'ta előadása az elmélyült Bach-játékot állította elénk. Végül a döbbenetes hatással játszott f dur Tokkáta ki­váló technikáját árulta el. Jól esett a külföldi művész játékában gyö­nyörködni, mert orgonálás volt ez: új szín a magyar orgonakoncerte’k összképén. Es mintha igazabb lett volna Bach lelke megközelítésében. * , E két templomi hangverseny, mely minden felekezet'eskedést tagadott, mintha előképe lett volna annak a mennyei hallelujának, ahol minden Krisztushívő együtt fogja dicsérni aZ Urat. Trajtler Gábor Gyülekezeti hireSf — A húsvet utáni vasárnapokon az oltárterítő színe fehér. — Vallásos félóra lesz a Petőfi Rá­dióban május 4-én délelőtt fél 9 óra­kor. Igét hirdet: dr. Pálfy Miklós teológiai tanár. — Az annóti gyüielkezet megújít­ja régi .parókáéj át és temploméit, A költségekre a hívek eddig 39.000 fo­rintot ajánlottak fel. A gyülekezetben böjt idején egyhetes .igehirdetés-soro­zat volt, amelyen Buchalla Ödön, Pus­kás János, Nikodemusz János, Aba- ffy Gyula, Moravcsik Sándor és Soly­már András lelkészek szolgáltak. — A Miskolc-tapolcai szórvány gyülekezetben húsvét vasárnap szen­telte fel Balikö Zoltán esperes a gyülekezet által készített oltárt, me­lyet a református gyülekezet imater­mében állítottak fel. — A budai egyházmegye május 4-én este 6 órai kezdettel a kelen­földi templomban (XL, Bocskay-út 19.) Cantate-estet rendez, melyen közreműködik a budafoki, budahegy- vidéki, budavári, kelenföldi és óbu­dai egyházközségek énekkarából ala­kult 150 tagú énekkar. — Az Iszákosmentő Misszió május 11-től 18-ig minden este 6 órakor ige­hirdetés-sorozatot tart a Deák-téri templomban. —r Felhívjuk hittestvéreínk figyel­mét arra, hogy Hajdúszoboszlón, a gyógyfürdő közvetlen közelében né­hány szobás üdülővel rendelkezünk. Az üdülőben június l-től -augusztus 31-ig napi 12.— Ft-os; a többi hóna­pokban pedig napi 10.— Ft-os áron tudunk szállást biztosítani azoknak a hittesvéreknok, akik Hajdúszoboszlón kívánják magukat gyógy kezeltetni. Az üdülő vezetője segítséget tud nyúj­tani az ellátás biztosításánál is. Je­lentkezéseket közvetlenül az üdülő vezetője fogad el. Cím: Rónay Lenke, Hajdúszoboszló, EvdngLllkus Üdülő. Egyházzenei est lesz május 4-én, vasárnap délután 6 órakor a Deák téri templomban, melyen a Lutbe- ránia ének- és zenekara előadja Bach X S.: „Emmausi tanítványok” című kantátáját. Közreműködnek Sándor Judit, Tiszay Magda, dr. Sikolya István (ének), Vanka Ildikó (hegedű), Zalánfy Aladár (orgona). Vezényel Weltler Jenő. Bevezetői mond D. Ordass Lajos püspök, igét hirdet dr. Kékén András. — CSALÁDI HlR: Gerhardt Béla 85 éves -korában Eleken elhúhyt. Az elhunytban egyházi tanítóképzésünk áldott emlékű kiváló munkását gyá­szolják mindazok, akik több mint 40 pves tanári működése során tanítvá­nyai lehettek. Élete egybeforrott az egykori eperjesi, majd miskolci evangélikus tanítóképző történetével. Sírjánál Benkő István gyulai lelkész hirdette Isten vigasztaló igéjét s volt tanítványai nevében Zima Pál oros­házi tanító búcsúztatta. — Balatonakarattyán, országút közelé­ben 400 négyszögöles telek eladó. Cím a kiadóban; Szenteld meg AZ ÜNNEPNAPOT Vigaszunk és reményünk Húsvét után 4. vas. — 2. Tim. 2,8—10. — Jn. 10,5—15. I Pál a feltámadott Krisztusra emlékeztet. Arra, aki valóságos ember- • ként igen valóságosan szenvedett a kereszt terhe alatt. Híveinek iá kóstolniok kell a terhet, hegy a feltámadást: is Ízlelhessék. Természetesen feltámadásunknak nem a mi szenvedésünk az ára. Inkább az az igazság, hogy a hittel vállalt szenvedésben olyan valódinak bizonyult a hit, hogy az nem csak a kereszt váltságában bízik, hanem az üres sír és az élő Krisztus is valóság neki. Krisztus elsőnek és mindenki feltámadásáért úgy támadott fel, hogy addig is kegyelmesen mellénk áll, amíg a mi feltá­madásunk jövendő és sokkal inkább kéznél van a szenvedés és halá). Ezért vigasztalás, reménység Krisztus feltámadása azoknak, akik teher alatt menetelnek, elfáradnak, roskadnak és meghalnak. Emlékezzünk meg azért mindennap többször is arról, hogy Krisztus feltámadott a halálból életre, nekünk kegyelemre. 2 Az emlékeztető Pál maga is terhet viselt, szenvedett, hiszen fogoly * volt. De szabad és érős Volt az evangélium. Jó híre megtalálta a vigaszra és .reményre vágyó emberszíveket. A teher alatt is, vagy talán ott méginkább. Nem azt jelenti ez, mintha az evangéliumot a szenvedés tenné hathatóssá és életrevalóvá. Szenvedés nélkül is jó hír az evan­gélium! Üzenetének lényege akkor is a bűnbocsánat. Nélküle pedig nincs üdvösség se .teher alatt, se teher nélkül. A teher alatt általában mégi-S jobban hajlik az ember Isten jóhírének meghallására, mint anélkül. Üd­vös dologgá tehát nem önmagában véve lesz a szenvedés, hanem az evangélium által. Örömhíre mindig elég volt, meg elég is lehet vigaszta­lanok vigasztalására, az erőtelenek erősítésére és reménytelenek remé­nyének éledésére. A teher alatt is. Hiszen diadalmasan beszél arról, hogy a bűnökért meghalt Jézus él. 3 Az evangélium vigasztalása nagyobb a tehernél. A belőie fakadó re- » ménység nagyobb a halálnál. Ez a többlet azt jelenti: van és lesz örökéletünk dicsőséggel. Ez adja Isten népe nagy jövőjének veretét. Ez any- nyira igaz, amennyire igaz Krisztus Urunk feltámadása azoknak, akik komolyan hisznek. Ennek a többletnek hiánya a keresztyénségünk egyéni és közös csődje. Megléteiének pedig nagy hivatása van. Ez teszi, teheti és tegye is Krisztus nyáját pásztora és a világ örvendező, megvigagsztalt, reménykedő népévé. A teher céltudatos vállalására alkalmassá. Most is bizonyosan valóra váltja ezt a Szentlélek az- evangélium áltál nagy templomok és kicsik gyülekezeteiben, szórványokban, egészségesek és betegek között, ifjak és öregek között. Jó szolgálatra és becsületre is. Szabó Gyula i:iiin;i!iii'iii:M!i!iii mm i m minim innin iiiiii nini mm i iiiiiiiiiilifiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiüUi NAPRÖL-NAPRA HÉTFŐ: — 1 Krón 29,12. — Minden, ami velünk történik Isten nagyságát dicséri. KEDD: — Mik 6,3. — Vétkeink ellenére hosszútűrő az Isten. SZERDA: — Zsolt 48;2. — A mennyei Jeruzsálem, az Isten ország gának dicsősége ragyogja be a hivők reménységét. CSÜTÖRTÖK: —■ Mai 2,1. — Istennek hála, hogy az Ö igéjét em­beri ajkak hirdethetik, hogy mindannyian megértsük. FENTEK: — Ez 39,29. — Szentlélek ajándéka nélkül nincs keresz­tyén élet. SZOMBAT: — I Móz 28.15. — Mi elhagyhatjuk számtalanszor Is­tent, Ö nem hagy el soha bennünket. _________________________________ J. G. ite £Üt kéiáui Pályázati felhívás A Magyarországi Evangélikus Egy- házegyctenl Sajtótanácsa pályázatot hirdet a következő vallásta ni tan­könyvekre: Általános iskolai I. osztály Bibliai történetek. Általános iskolai III. osztály Bib­liai történetek. A tankönyveknek az áj tanterv irányelvei szerint kell elkészülni és az ott megtelő t anyagot kell far'al­mozni. A tantervét az érdeklődőknek a Sajtóosztály rendelkezésére bocsát­ja. r A pályázóknak a nyomdai szabá­lyok szerint elkészített kéziratokat legkésőbb folyó évi június Itó 3Ö-áig kell 3 példányban az Egyetemes j Sajtóosztályhoz: Budapest, VIII. j Puskin u. 12. eljuttatni, j Budapest, 1958. április hó. Az Egyházegyetem Sajtótanácsánál 1 Elnöksége. ISTEHTISZTELETÍ REND Budapesten, május hó 4-én Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 hangverseny — Fasor de. 1 ?10(gyerm.) Mezősi György, de. 11 (úrv.) Sülé Károly, du. 7 Mezes! Györ*gy. — Dózsa Gy. üt 7. de. '10 Sülé Károly. Üllői út 24. de. ValO, de. 11 — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr Szilády Jenő, de. 3A12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. — Kőbánya dé 10 Takács József. — Utász u. 7.» de. 9 Takács Jó­zsef. — Vajda Péter u. 33. de. ' 42 Ta­kács József — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, öu 6. Drenyovszky János. — Gyar­mat u. 14. de. 1 .10 Drenyovszky János. — Rákosfalva de. y2l2 Drenyovszky Já­nos. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) kardos József (szupplikáció). — Váci út 129. de. 8 (úrv.. szupplikáció) Kardos József. — Újpest de. in Blázy Lajos. — Pesterzsé­bet de. 10 (úrv.) Bencze Imre, du. 7 Schaller Kornélia. — Soroksár—Újtelep de. (úrv.) Bencze Imre. — Rákos­palota MÁV-telPp de. 1 .9. — Rákospalota de. 10. — ftp. kistcmplom dü. 3. *— Pest­újhely de. 10 Kürtösi Káinián. — Rákos­szentmihály de. Vall Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Madocsai Miklós, de. 1*1 Várady Lajos. du. y27 (úrv.) Csen- gődy László. — Torockó tér 8 (úrv.), 1 :;9 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Sárkány Tibor, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tar- csay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. y27 Ruttkay Elemér. — Pcsthidegkút (Szent István ü.) de. Vall Csónka Albgrt. r— Kelenföld de. 8 Kendeh György, de. ValO (gyerm.) Bottá István de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 egyházmegyei CaMate-ést. — Né­metvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zol­tán. — Albertfalva reggel 7 Visontai Ró­bert.. — Kr len völgy de. 9 Visontai Ró­bert. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. V'alO Kaposvári Vilmos. — Csepel de. 11, du. 7. EVANGÉLIKUS ELET Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó. Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili.. Puskin u 12. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—Vili. 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős; Bolgár Imre, KI NE ISMERNÉ MÁR az ország­ban a két bűvös szót: totó, lottó?! ] Általános iskolás fiútól 80 esztendős i falusi nénikéig százezrek -töltik ki a szelvényeket hétről hétre. Első pilla­natra nem is gendotnámik, hogy ezzel a két' nyereményjátékkal az élet na­gyon komoly kévéiéit vet fel. A lottó, totó sikerének titka a nye­rési lehetőség. Az obiakon berepülő pénzösszeg mindenkinek jól jönne. De érdekes lélektani háttérre muta­tott rá valaki előttem. A nyerhető pénz tulajdonképpen je’kép, — jel­képe annak a vágynék, hogy az em­ber szeretne a valóságból a. mesevi­lágba kerülni. Egy csomó embernek megszokott módon soha nem lehetne reménye ahhoz, hogy mondjuk 30 000 forintja legyen egyszerre a zsebében, amiből azt vehet, amit csak akar. A lottó és totó sok kicsiny élet egyhangú, szürke falgn ablakot nyit meg, amely számára egyébként távoli, sok esetben elérhetetlen tájakra nyílik: családi ház, autó, egy hold szőlő, vagy talán csak egy szoba bútor, te­levízió. Nem irigyeljük senkiitől az álmo­kat. A szép álmok hozzá", artoznak az emberi élethez. Egyeseknél a lottó- és totó-remények valóra válnak, ha a többségnél nem is, hiszen á nagy ösz- szegek nyerése csak keveseknek ada­tik. De azért jó napról napra emlé­keznünk arra, hogy a munkánk és a keresetünk adják meg életünk lehe­tőségeit Is ten akaratából. Kér lenne belefeledkezni a cscd-a-várásb-a, mert nz elégedetlenné és ernyedtté te-z. Ezenkívül a lottó és totó sohasem le­het hivő ember száméra aranek a ke­resztyén reménységnek portékává, hosy Isten .gondót visel reánk a föl­dön, az örökkévalóságban pedig cso­dálatosan gazdag, káprázatos élettel ajándékoz meg'. MÁSIK KÍSÉRTÉSRE iß rámuta­tunk. A játékból szenvedély lehet — s akkor már nem szórakoztat, hanem rombol. Amikor valaki anyagi erején felül fekteti bele a pénzt a szelvé­nyekbe, nem ura, hanem rabszolgája a játéknak, már a pénz démoni ereje sodorja. KERESZTYÉN ERKÖLCSI szerre pontból különbség van a lottó és a totó között. A totónál gondolkozni keli, mérlegelni a csapatok esélyeit, — a lottónál egészen a vak szerencse dönti el a húzást. Jellemző, hogy az utóbbi sokkal népszerűbb, pedig ki­sebb a nyerési valószínűség a na­gyobb variációs lehetőség miatt. Ez a jelenség elárulja, hogy a játszó-emberekben sokszor ba­bonás gondolatok húzódnak meg. Inkább bíznak a „sors“ remélt ked­vező szeszélyében. ISMEREK TÖBB EMBERT — köztük hivő keresztyéneket, — akik néhány szelvénnyel játszanak. A rá­juk óldózotit 3 forint 30 fillérek egy kis izgalmas játékot jelentenek ne­kik, — akár úgy is, hogy • másokkal ÖSsZeóllva növelik nyerési lehetősé­güket;. Isten kedvét találja a játszó gyermekiben és — a játszó felnőttben is. Ü n nyereményjátékon keresztül is megajándékozhat váratlan ölöm­mel. Az állam pedig a befolyó pénz­ből sok mindent teremthet, tudva­levőleg például a népstadion építésé" hez, vagy az olimpiai játékokhoz a totó nagyban hozzájárult. De jó vigyázni, hogy sen vátélk közben, sem nyerés esetén ne csússzon bele az ember a pénz igézetes csapdájába. Egy esztergályos nyert nemrégiben nagyobb összeget. Megkérdezték, hogy mihez kezd vele. Először is egy évet pihenek" — válaszolta. Én attól félek, hogy nehéz lesz neki az egy év után újra beleszólni a min­dennapi munkába és az effiteré Ű ke­nyérkeresetbe... Egyik gyllle eze- tünkben veit egy szerény jövedelmű férfi, aki a gyülekezeti életben jelen­tős anyagi áldozatokat vállalt. Az­után nagyobb nyereményt ütött meg. Ettől kezdve adományt nSm a”, min­den garast összekuporgat, — magától is megvonva: családi házat akar venni. Mióta sok pénze van, azóta van neki kevés. S amíg kevés volt, addig még áldozni is ' tudott Isten ügyére. „Minden rossznak gyökere a pénz szerelme““ — írja Pál apostol, Vcörcös Imré

Next

/
Thumbnails
Contents