Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-04-27 / 17. szám
Józan örvendezés KONFIRMAND USOKNAK Préd 12, 1 — 16 A gyülekezet felnőtt tagja leszek: Úrvacsorát veszek Aki már látott a Balatonon vagy a tengeren, az Alföldön vagy a hegyeik között napfelkeltét, hajnalhasadást, az sohasem tudja feledni annak szépségét. Ezer színt kap egyszerre minden, aminek a homályban csak formája volt. Szinte szikrázik a nap. S az ember ujjongani szeretne a gyönyörűségtől. A hajnal az egész nap legszebb szakasza. De nem tart sokáig! Az ifjúság az élet hajnala, szépségét költők sokszor megénekelték, írók művészien leírták, s a felnőttek általában gyakran emlegetik, már csak szép, életükbe soha vissza nem térő emlékként. De az ifjúság,nemcsak szép, hanem vidám szakasza is az életünknek. S ha igaz is az, hogy van sok kérdése, gyötrelme a fiatal kornak, mégis soha annyi tréfa, vidámság, jókedv, humorérzék nem jellemzi az emberi életet, mint ebben a korszakában. Gondoljunk csak az osztályok derűs kedvére, elvehetetlen tréfacsdnálás-i szándékára. Jól is van ez így. Isten ajándéka az ezerszínű ifjúság kora az élet hajnala. Legyünk hálásak érte! A Prédikátor könyvének írója is helyesli és igenli az ifjúság örömét, de közben az érett bölcs ismeretével figyelmezteti az ifjúságot ifjúkoruk múlandóságára. Mint a hajnal, az ifjúkor is csak rövid ideig tart. Örvendezzetek, de ne legyetek feledékenyek! Örvendezzetek, de ne vesszetek el örömeitek között — tanítja a fiatalokat a bölcs író. Tanításaira mai fiatalok is figyelhetnek. Mit is mond? Jó, ha tud gondolni az örvendező fiatal a Teremtő Istenre (3 v), akinek köszönheti életét, fiatalságát és természetesen a fiatalság örömeit is. Már fiatal korban is tisztelettel és hálával kell gondolni a Teremtőre. Isten nemcsak a felnőtteknek, vagy az öregeiknek való Isten. A fiatalok Istene is. Egyrészt senki sem tudhatja, hogy megéri-e az öregkort; másrészt ha meg is éri, nem tudhatja, hogy megváltozhatik-e akkor még a gondolkozásmódja és élete. Kaphat-e hitet akkor, amikor most kínálja az Isten. A „hej ráérünk arra még!” elv hamis ebben a vonatkozásban is. Az érett felnőtt-korban Istenhez tért ember mindig sajnálja azt, hogy fiatalságát Isten nélkül töltötte. Jó ha tud gondolni az örvendező fiatal az öregkorára (4—6 v). Kérlelhetetlenül jön az öregség, az élet alkonya is. Megrokkan az elkophatatEQYHAZI Prágában, a Csehszlovák Köztársaság fővárosában minden évben megrendezik a hagyományos „Prágai Tavasz” zenei versenyt. Évenként más-más hangszer művészei nemes versenyben mérik össze tudásukat. Ebben az évben az orgonisták versenye kerül megrendezésre. 46 ország fiatal orgonistája vesz vészt a versenyen. Többek között ott lesznek Belgium, Hollandia, Nyugat- és Kelet-Németország, Lengyel- ország, Románia és Magyarország fiatal orgonaművészei is. Hazánkat hat fiatal orgonista, köztük Peskó György képviseli ezen az igen nehéznek ígérkező zenei versenyen. Egyházunk fiatal orgonistája március 20-án szép hangverseny keretélarmak vélt egészség is. Szinte rejt- vényszerűen írja le a könyv írója az öregséget. Fejtsük meg együtt ezt a rejtvényt! öregkorban a ház önzői: a kezek remegni kezdenek s már nem erősek többé, az erős férfiak: a lábak megrogynak, az őrlő lányok: a foglak megállanak, nem tudnak olyan gyorsan dolgozni, a keményebb ételt képtelenek megrágni, az ablakon kinézők: a szemek megho- mályosulnak, az ajtók: a fogak nélküli ajkak már becsukódnak, a malomzúgás halkabb lesz, ti. a fülek rosszul hallanak, a szép madárdalt sem hallják meg. Kevesebb alvás is elég, nehezebb lesz a járás és a lélegzetvétel, minden halmocska magas hegynek tűnik, amire nehéz feljutni. örvendező fiatalok, ha öreget láttok, tiszteljétek! Ö is volt fiatal s ne feledjétek, ti is megöregedhettek. Jó ha tud gondolni az örvendező fiatal a halálára is (7—9 v). Nem i@az az — áltatás csupán —, amit erőtől duzzadó fiatalok szoktak kiállítani tánc közben: „sosehalunk meg!...“ Jön egy olyan új tavasz, mondja a prédikátor, amikor a fák újra kivirágoznak, az állatvilág is megújul, csak éppen mi nem tudunk ennek örülni, mert már nem leszünk az élők sorában. Nem ijesztgetés ez a halállal, csak józan számolás vele. Az nézi józanon az életet, aki józanul gondol a halálára is. Egyszer eltörik a korsó a forrásnál s beletörik a kerék a kútba, a mi földi életünk sem tart a végtelenségig, amint volt kezdete, úgy lesz vége is. Jó ha tud gondolni az örvendező fiatal az ítéletre is (16. v). Isten számon tart minden cselekedetet, előtte nem lehet semmit sem elrejteni, az ítéletkor minden titkos dolog is napfényre kerül. Ez is a keresztyén józansághoz tartozik: számolni az ítélettel. „Nekünk mindnyájunknak meg kel! jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaz- tassék aszerint, amiket e testben cselekedett vagy jót vagy gonoszt” — írja Pál a korinthusiaknak. Minden út Rómába vezet — mondták a középkorban — s akkor igaz is volt; minden életút egy helyre vezet: a Krisztus ítélőszéke elé s ez érvényes minden korra s minden emberre. örvendezzetek ifjak, legyetek vidámak, de közben ne feledkezzetek meg Istenről, öregségről, halálról és ítéletről. Ez a józan örvendezés. Hafenscher Károly MUZSIKA ben búcsúzott prágai útja előtt a fasori gyülekezettől. Az ifjúsági oldal nevében sikeres szereplést kívánunk neki és a többi fiatal magyar orgonistának, hjl. Willy Friesnek, az ismert svájci festőnek nagyhatású képsorozatát Jézus szenvedésének történetéről filmre vitték. A képsorozat „A nagy passió“ címen a közelmúltban könyvalakban is megjelent. A Luther- Filmtársaság ezt a könyvet használta fel a készülő színes film alapjául: Rendezőül sikerült a festőt megnyerni. A film célja, hogy Krisztus szenvedését és halálát a modem festő rendkívül mélyhatású feldolgozásában hozza közel a m>a embe- I réhez. Szerte az országban kis tanyasi lelkészi hivatalokban és nagyvárosi gyülekezeti termekben több ezer fiatal evangélikus fiú és leány gyülekezik össze hétről hétre és készül nagy szorgalommal a konfirmációra. — Sokszor számolgatják már nagy izgalommal a még hátra levő heteket. — Nemsokára ők is belépnek az egyház felnőtt tagjai sorába. Velük szeretnénk beszélgetni a lap elkövetkező számaiban arról, mit jelent ez a felnőtt egyháztagság. Kérjük, fogadják szeretettel sorainkat, amellett a sok intés, buzdítás, tanítás mellett, amit a konfirmációi együttléteken kapnak. Az úrvacsora nagy ajándék A konfirmáció legnagyobb jelentősége kétségtelen az, hogy felhúzza a sorompót az Isten oltárához vezető úton a megkonfirmálit fiúk és leányok előtt. Aki konfirmált, Ürva- csorát vehet. Egyházunk ősi szokása szerint az csatlakozhatok az Ürva- csorázók, soraihoz, aki a konfirmációban bizonyságot tett hitéről. — Ennek a megkötésnek komoly alapja van. Ürvacsorát csak annak szabad vennie, aki megtudja becsülni. Az Ürvacsoravetel ugyanis nem egyszerűen valamiféle „keresztyén szokás”, mint mondjuk az. hogy az emberek ünneplőbe öltözködnek, ha elmennek Isten házába. Nagy esemény történik itt. Az élő Jézus Krisztus lép közösségre velünk, emberekkel. „Ez az én testem... és... ez az én vérem" — így hangzik az ige. Ez fejezi ki az Úrvacsora felmérhetetlen értékét. Ez a legdrágább ajándék, amit ember kaphat. Sok minden értékes dolog van ezen a világon, amit ember adhat az embernek, vagy amit az ember magának megtud szerezni. De mindezek értéke eltörpül emellett a nagy ajándék mellett, mikor Krisztus önmagát adja nékünk a kenyér és bor színe alatt. Gondoljátok csak meg. hogy ez a Krisztus a menny és föld Ura, aki azt mondotta, hogy néki adatott minden hatalom mennyen és földön. Az írás bizonyságtétele alapján Ö általa teremtette az Isten az egész világot. Ez a hatalmas Krisztus vállal velünk közösséget az Úrvacsorában. Ami az övé, azt megosztja velünk. Ezt igazán akkor tudjuk értékelni, ha a következőkre gondolunk: Jézus visszaverte a Sátán kísértéseit, bűntelen maradt, feltámadt a háláiból és örökké él. Mellénk áll Krisztus Mikor 10 esztendős voltam, a mi környékünkön sokat verekedtek a gyerekek. Voltak nálam idősebbek is, akik, ha elkaptak, bizony én húztam a rövidebbet: És akkor akadt egy barátom, ki nagyobb volt nálam és erősebb. Ö a védelmemre kelt. Ettől kezdve bátrabban jártam az utcán. A mi nagy ellenségünk, a Sátán, szerte jár és keresi, kit támadhat meg, kit kísérthet meg és buktathat bűnbe. Bizony ő olyan erős, hogy mi magunkban maradva csak a rövidebbet húzhatjuk. De Jézus nála erősebb. Ö áll mellénk az Ürvacso- rában és* megígéri, hogy megvédelmez, ahányszor csak segítségül hívjuk. Van oltalma zó nk a Kísértő ellen. Bünbocsánatot ad Hányszor vétkeztünk, mielőtt elértünk az Űr asztalához! Vétkeinket Isten számontartja. Ha elővesszük a Kis Káténkat és elolvassuk a 10 parancsolatot, meg a hozzá fűzött magyarázatot, akkor döbbenünk rá, milyen sok vétek terhel bennünket. Akkor döbbenünk meg igazán, ha arra gondolunk, hogy Isten parancsai megszegőit büntetéssel fenyegeti. — Egy férfi munkából hazafelé menet kerékpárjával elütött egy gyermeket. Bíróság elé került. A tárgyaláson a gyerek apja így szólít: „Én is egyszerű munkásember vagyok, tudom mit jelent, amikor az ember' fáradtan igyekszik haza a munkából. Ami történt, mással is megeshet. Kérem a felmentést.“ — Jézus íigy lesz szószólónk Isten előtt. Ö is ember volt és tudja, mit jelent embernek lenni, kísértések között járni. Ezért védelmünkre kel, felmentésünket kéri és Isten hallgat reá. Mert Ö a kereszten vállalta helyettünk a büntetést, holott ö bűntelen maradt. — Az Űrvacsorában ez a felmentés hangzik felénk. Megbocsáttatnak bűneink. Isten elfelejti és nekünk is szabad elfelejtenünk. Örökéletet ad Nemrég ünnepeltük Húsvét ünnepét. Azt tanuljuk a konfirmációban, hogy Krisztus Urunk ezen a napon feltámadt. Nemcsak a kísértésnek állt ellen, nemcsak bűntelen maradt, hanem még a halál sem tudott erőt venni rajta. Pedig a halálnak senki nem tud ellentállni. Egy zsoltáríró egyszer így sóhajtott fel: „Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a sötétségnek kezéből“ — Senki. — A legerősebb birkózó, a legnagyobb tudós, a legügyesebb hadvezér is vereséget szenved tőle. — De Krisztus erősebb a halálnál. Feltámadt, él! És ö azt mondja: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak és én feltámasztom azt az utolsó napon.“ (János 6,54.) Egy 23 éves fiatalember haldoklóit tüdőbajban. Kihívtak hozzá, hogy Ürvacsorát vegyen. Életében először! — Elmondtam néki Krisztus ígéreteit. Boldog volt.' A temetésen a hozzátartozók nem, sírtak. Azt mondták!. „siratni csak azt kell, akiről tudjuk, hogy elvesztette az örök életét, a mi testvérünk pedig az Úrvacsorában megkapta azt Krisztustól.“ Még sok mindent el kellene mondani az Űrvacsoráról. De majd ahogy mind többször magatokhoz veszitek, úgy lesz mindig értékesebbé számotokra, hogy végül is mindenkinél gazdagabbnak érezzétek magatokat. A keresztyének a hála ünnepének is tartják az Űrvacsorát. Ha megértettétek azt, amiről eddig szó volt* azt is megértitek, hogy miért hálaünnep. — Mert ha hálás az ember a konfirmációi új ruháért a szüleinek, az ajándékért a keresztszüleinek, oktatásért a lelkipásztorának, mennyivel inkább hálás Krisztusnak, aki önmagát adta értünk a kereszten, hogy önmagát adhassa nékünk az Űrvacsorában. Mezősi György Az alaptalan szeretet AMIT MI EMBEREK szeretetnek nevezünk, mindig feltételhez kötött s logikus alapot keres, ha ez a keresés nem is minden esetben tudatos. Az anyai szeretetnél (a természetes ösztönökről nem beszélve) ez az alap az, hogy az én fiamról van szó. máskor pedig nekem lelki szükségletem az, hogy valakit szeressek. Ha pedig már „szeretek“ valakit, akkor az nem történhet ok nélkül: az illetőt jónak, okosnak, szépnek, talpraesettnek, kedvemrevalónak, vagy ha szerelemről van szó, kívánatosnak találtam. Alapot találtam benne, amelyre szeretetem épülhet. S ez világos, megmagyarázható, érthető, megokolt dolog. AZ ISTEN SZERETETE azonban (ebben az értelemben) teljesen „alaptalan“. Nem követelt meg részünkről előfeltételt, teljesítményt, nem várta, hogy felfedezhet bennünk valamit, amiért „érdemes“ lesz lehajolnia értünk. Megmagyarázhatatlanul, érthetetlenül, megokolatlanul halálra adta az Egyetlent, hogy feltámadásával életünk legyen. A Bűntelent, a bűnösökért. Az egyedül Hűségest, a hű- telenekért. A Méltót, a méltatlanokért. S ez- az, ami nem fér bele a mi oksági rendszerünkbe. EZT A FOJTOGATÓ — s többékevésbé csereüzlet-ízű — oksági rendszert feszítette szét a kereszt tény^. S ez nem történhetett törés nélkül. "Ennek a megtörténtét Krisztus kereszten megtört tekintete hirdette először, mint elvégzett művet. A bűn és halál vaskövetkezetességét megtörve azt az oksági rendszert is szétfeszítette, amely egymás iránti sze- retetünket jellemezte. Mindazok számára .érvényes ez a szabadság, akiknek a bűnbocsánat és az örök élet hitét jelenti feltámadása. Ez az erő indít bennünket arra, hogy Istent viszontszeressük, hiszen ő előbb szeretett minket, a tőle kapott szeretetet azonban továbbadjuk testvéreinknek* akik kivétel nélkül ugyancsak rászór rulnak erre. Isten örökkévaló szere- tete szabadít föl bennünket arra* hogy egymást a megszentelt akarat céltudatosságával szeressük (mégpedig lényegében Istenhez oda szeressük), s ez ne valami ingatag érzelem legyen, ne a másik ilyen, vagy olyan tulajdonságában keresse alapját. Ha Jézus Krisztus életünk egészének alapja (s „más fundamentumot senki sem vethet“ a hívő ember számára), akkor szeretetünk, vagyis szolgáló magatartásunk „okául“ ő elég. Sőt: csak ő elég. Bodrog Miklós Az árnyképrejtvények megfejtése KEDVES GYEREKEK! örömmel közlöm veletek, hogy kiértékeltünk a bibliai ármjképrejtvények megfejtéseit. Nagyon sök levelet * kaptunk tőletek, volt közöttük jó és rossz megfejtés is. Sajnos, helyszűke miatt minden megfejtő nevét nem tudjuk közölni, csak a legjobbakét, azokét, akik jó megfejtéseikkel jutalmat nyertek. A jutalmakat, mihelyt elkészülnek, postára adjuk. Szeretettel köszönt benneteket Juhász Géza bácsi A HELYES MEGFEJTÉSEK: 1. Árnykép: A magvető példázata. Megtalálható a bibliában Máté 13,3—9; Márk 4,3—9; Lukács 8,4—8. 2. Árnykép: A kovász példázata. Megtalálható a bibliában Máté 13,33; Lukács 13,20—21. 3. Árnykép: A királyi menyegző példázata. Megtalálható a bibliában Máté 22,2—14; Lukács 14,16—24. 4. Árnykép: A szántóföldben elrejtett kincs példázata. Megtalálható a bibliában Máté 13,44. 5. Árnykép: A drágagyöngy példázata. Megtalálható a bibliában Máté 13,45—46. Azoknak névsora, akik mind az öt rejtvényt megfejtették és jutalmat értek el: Földesi Zoltán (Szepetneki gyermekbiblia- kör) Szepetnek, Mencz Zsuzsa és György, Andocs, Szende Zsuzsa és Márta, Péteri, Szőke Zsuzsa Bp.-Rákoshegy* Uabók Anna Vecsés, Jakab Géza Gecse, Orsy Zoltán Újszeged. Azoknak névsora, akik 4 rejtvényt fejtettek meg és jutalmat nyertek: Benyő Katalin Vecsés, Andorka Sándor Kéty, Göllner Zsuzsanna Bicske, Szerdahelyi Julianna Somogydöröcske. Azoknak névsora, akik 3 rejtvényt fejtettek meg és jutalmat nyertek: Paska Etelka Tab, Bakonyi Mária Kötcse, Macher Zsuzsa Győr, Molnár Zoltán Pápa, Scholz-testvérek Budapest. Azoknak névsora, akik 2 rejtvényt fejtettek meg és jutalmat nyertek: Beledi gyermekbibliakör, Font Mária Bocsa, Fecske Klára Solt vadkért, Binder Erzsébet Nagydorog, Bolemann Emma Kaposvár, Komjáthy Anikó Budapest, Podani Mária Szarvas, Tóth Ida Kemenesmihályfa, Kondacs Anna Szarvas, Kiss Jenő Órásul Stalin (Románia). Azoknak névsora, akik 1 rejtvényt fejtettek meg és jutalmat nyertek: Berzsenyi Janovics Éva Celldömölk, Buga Ilona Levél, ifj. Dallos Gusztáv Alsógöd, Dro- bina Klára Csengőd, Stubán Marianna Pápa, Szüsz Katalin Nagydorog, Tisza Mária Vaja, Alsógödi bibliakör, Binder János Nagydorog, Czigola Erika Budapest, Oroszlányi konfirmandusok, Remete Teodóra Jákfa* Tóth Mária Gerendás* Hitvallási iratok Isten igéje azt mondja: „Szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk vallást az üdvösségre”. (Rom 10,10.) Akik hittek Istennek a Jé- ,?us Krisztusban megjelent igazságában, azok szóval is, írásban is hitet, vallást tettek a Benne való hitükről. A szóbeli hitvallást írásba foglalták az egyes egyháztörténeti korokban, Így keletkeztek a hitvallási iratok. A hitvallási iratok a Szentíráson alapuló keresztyén hitünket foglalják írásban össze. Alapjuk a Biblia. Felettük a Szentírás tekintélye áll. Nekünk evangélikusoknak 9 hitvallási iratunk van s azokat két nagy csoportba osztjuk. Megkülönböztetünk egyetemes és különös hitvallási iratokat. A következő hetekben ezekkel a hitvallási iratokkal foglalkozunk. Hegyháti János bácsi Krisztus Urunk tanítványai A KÉT JAKAB Jézusnak két Jakab nevű tanítványa volt. Jakab: János testvére, Zebedeus fia és a másik, akit — mivel fiatalabb volt — megkülönböztetésül „kis” Jakabnak neveztek a többiek. Az idősebb Jakab, akit Jézus az elsők között hívott el, testvérével, Jánossal és Péterrel Jézus legszűkebb tanítványi köréhez tartozott. Honnan tudjuk ezt? (Keressétek ki a Bibliából azokat a történeteket, ahol az említett három tanítvány van csak Jézussal.) Jakab önérzetes, hirtelen haragú ember volt, Jézus „mennydörgés fiai”-nak nevezte őt testvérével, Jánossal. (Mely bibliai történem ten keresztül ismerhetjük meg Jakabnak ezeket a jellemvonásait?) Jézustól azonban meg kellett tanulni neki is a szelídséget, alázatot és hosszútűrést* Hogy ezt valóban megtanulta, bizonyítja az* hogy Jézus halála és feltámadása után csen* desen eltűrte I. Heródes Agrippa király igazságtalan haragját és első volt a tanítványok' közül, aki vértanúhalált halt. (Hol olvasunk erről a Cselekedetek könyvében?) A „kis” Jakabról annyit tudunk, hogy Jézus tanítványa volt, testvérét Józsefnek hívták és édesanyja, Mária nagyon szerette Jézust* Honnan tudjuk ezt? (Az evangéliumi szenvedéstörténetek alapján nézzétek meg az embereket a kereszt körül.) Kinczler Irénke néni Kedves Gyerekek! Már a tavaszi szünetnek is vége van. Újból az iskolák padjaiban ültök és tanultok. De azért jó visszaemlékezni a szünetre, a húsvéti ünnepekre. Azt szeretnénk, ha visszaemléke- zésteket megírnátok nekünk is. Ezért „Minek örültem húsvét ünnepén?” címmel pályázatot indítunk. A válaszokat május 3-ig küldjétek be a Sajtóosztályra. A legjobb írásokat az újság gyermekrovatában leközöljük. Szeretettel köszönt benneteket Juhász Géza bácsf
