Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-04-27 / 17. szám
Krisztus feltámadásának ereje Életerő Szenteld meg AZ ÜNNEPNAPOT Megbixonyított szeretet.... Húsvét után 3. vasárnap. — 1. János 4, 9—14; János 16, 16—23 I sten szerette az embert, hiszen az Ötestamentumban mennyi jelét látjuk annak, ahogyan Isten a tőle elszakadt, bűnös embert mégis szereti. Hívogatta, büntette, majd szent haragját megbánta s újra kegyel-* mébe fogadta. Mondogatta, hirdettette prófétáival szeretetét. Végül is olyat cselekedett, hogy többé senki sem vonhatta kétségbe: igazán szeret-e aa Isten. Elküldötte egyszülött Fiát. Ha csak annyit tett volna, hogy értünk engedi a Fiát éhezni, fázni, otthontalanul poros országutak vándorává lenni, sőt magára hagyatni, az is nagy cselekedet lett volna. De Ö szere-: tétének még döntőbb bizonyítékát adta, mert kínos kereszthalálra engedte jutni. Elég bizonyíték ez Isten szeretete felöl? Azért ha magad előtt látod valahol az Ö keresztjét, hangozzék a füledbe ez a pár szó: éretted:.« helyetted ... miattad ... Ezért olyan drága igénk szava: „ .;. Ebben van a szeretet, nem hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy Ö szeretett min# két és elküldötte az Ö Fiát engesztelésül a mi bűneinkért.” (10. vers.) D e ha így szeret az Isten, elég ha csak szavakkal szeretjük ember. társainkat? Gondolod, hogy szeretetünket nem kell cselekedetekben is megbizonyítani? Nem elég valamilyen humánus érzés, hanem az Isten szeretetéből táplálkozó cselekvés kell, amely kész a bocsánatkérésre és a bocsánat adására, amely hajlandó szeretetben elhordozni másokat, akik# nek talán nehéz természete eddig felbőszített másokat és minden szavuk idegesített. Ez a szeretet békességet kereső és azon munkálkodó szeretet. Közösségi embertípust formal ó szeretet. S amíg a szeretet ilyen cseleke# deteiben járunk, egyre jobban meggazdagodunk általa mi magunk is. Egyre tudatosabbá válik, hogy így az Isten szeretetében, békességében) járunk, az Ö Lelkének vezetése alatt cselekszünk és ez csodálatos lelki öfömmel tölt meg. Elvehetetlen lelki békességet ad. j gy tanúsítsuk meg a szeretetet egy olyan világban, amely hihetetlen * szomjas erre. Hiszen hány ember veszi ajkára, vagy kimondatlanul él a szívében Ady egyik versének sora: ...szeretném, ha szeretnének.^ A mi nemzedékünk, amelyik két világháborúnak annyi nyomorát, bűnél« vérét, könnyét, gyűlöletét, megaláztatását tapasztalta, nagyon sóvárog szeretet után Minden ember, aki kapcsolatba jutott így az Isten szeretetével, és aki ennek nyomán embertársai felé is tudja bizonyítani cselekvőén ezt a szeretetet, maga is élő példa. Ha azért ezt ma felismerjük, legyünld ilyen tanúja az Isten szeretetének. Az élet rohanó iramában, semmiig rá nem érő embereknek, akik olyan üresek és elesettek szeretet nélkfflj kiáltsuk oda: Testvérem, el ne fuss a téged igazán szerető Isten elől. Sólyom Károly ftx étd fcmto. ,,A szem a lélek tükre* — szokták mondani és ezek a tükrök, az emberi szemek, sokszor örömtelen, bánatos lelkeket mutatnak. Petőfi sorai jutnak eszembe: „Bánat egy nagy óceán s az öröm az óceán egy kis gyöngye, Talán mire felhozom, össze is töröm.“ Ritka vendég az öröm, egy kis üröm is mindég belecseppen. Hamar tovaillan. Hangulattal, kedélyváltozással eltűnik az emberi öröm. Kissé felcsillan, hogy utána még nagyobb legyen a sötétség a szívünkben. Pedig csak keresnünk kellene az öröm forrását, mert az Megtalálható Amint a szomjúhozó vágyik a tiszta forrásvíz után, úgy vágyik az emberi szív tiszta öröm után. Az ige arra biztat: örüljetek! Menjünk hát az öröm forrásához! Jézus húsvéti győzelme, az ö feltámadása az igazi öröm forrása. Bővizű, üdítő és kiapadhatatlan ez a forrás. Isten helyezte a világba, hogy fáradt, csüggedt szemekben új fény csillanjon, hogy visszatükrö- ződjiék a húsvéti diadal drága fénye. Isten ígéje hirdeti az élet diadalmas örömét. Jézus erősebb, mint a bűn, megtörte hatalmát a kereszten. Jézus erősebb, mint a halál, rajta diadalt vett. Győzelmének örömével kínál minket és ehhez az üdvösség örömének jó tóét. ad ja: „Neveitek fel vannak írva a mennyben“. Megbékélt szív, félelem nélküli új élet örömét kínálja Jézus igéjében, és szent vacsorájában állandóan. Miénk lehet Ha igaz szívvel vágyakozunk az őröm után, akkor komolyan meg kell ragadnunk Isten ígéretét. „Kérjetek és adatik nétktek“ (Máté 7,7.). Ebben az ígéretben bizakodva kérjük Urunkat, tegye alkalmassá szívünket, hogy az öröm virága kivi- ruljon szívünkben. Hiszen ő adja mindenkinek ingyen. Megfizethetetlen. Nincs a világnak az a kincs- özöne, mellyel megvásárolhatnánk. Az öröm Isten lelkének ajándéka kegyelemből. Csak a bizodalmas hit üres keze foghatja meg. Teljes öröme van annak, aki alázatos, töredelmes szívvel a szabadulás örömét elfogadja. De ezt az örömet Megelőzi az Isten szerinti szomorúAlig három héttel múlt el Húsvét ünnepe, s bizonyára még sokakban él a húsvéti tündérruhába öltöztetett oltár képe. Magunk előtt látjuk -a hófehérre mosott, simára vasalt oltár- terítöt a temérdek virággal. Tavaszi seregszemléje volt a húsvéti oltár a szebbnél szebb virágoknak. Felvonultak a parányi kis hóvirágcsokrok mellett az előkelő jácintok, a templomot igazán meghitté varázsoló ciklámenek mellett az egyszerűségükben is kedves primulák, s a menyasszonyi csokrok ismerős virágai, a kálák. A sok-sok virág azonban csak virághalmaz lett volna, s nem Istennek a tavaszban adott megújító sze- retetéről szóló bizonyság, ha ügyes kezek nem helyezték volna őket szép rendbe. Mert egy vasárnapi, vagy ünnepi oltár nemcsak a gyülekezet áldozatkészségéről tesz tanúbizonyságot, hanem azoknak jó ízléséről, szeretetéről és szolgálatáról, akik vállalták az „oltár körül való forgolódás“ Istennek kedves szolgálatát. Most ezek felé a szolgák felé fordulunk szívünk szeretetével, akik az istentisztelet előtti negyedórákban, vagy órákban külsőleg is otthonossá és barátságossá varázsolják a gyülekezet számára Isten templomát. Mert — bár nem a külsőség a lényeg — mégis sok fordul meg a külsőségeken is. Egy oltárdíszítő testvérünk évekkel ezelőtt azt mondotta: „Az oltár a gyülekezet külső ábrázata.“ S ebben talán igaza is volt. Mert abban a gyülekezetben, ahol igazán szeretik Isten igéjét és szeretik a templomot is, mindig akadnak olyanok, •akik örömmel vállalják ezt a szolgálatot, Van olyan gyülekezetünk, amelyben az asszonytestvérek nagyobb csoportja vállalkozott arra, hogy felváltva gondoskodnak az oltár díszítéséről, de magáról az oltárvirágról is. S minden vasárnap ott pompáznak az oltáron a hófehér virágok. Buzgón és példamutató módon végzik szolgálatunkat, amelyet a gyülekezet minden tagjának szeretete kísér. Ismerek egy gyülekezetei, ahol egy népes család leánytagjai végzik a szolgálatot, díszítik az oltárt azzal ság. Ezt is az ige munkálja bennünk. Megláttatja velünk örömeink nagy akadályát, bűneinket, elesettsé- günket, magunk erejének elégtelen voltát. Ahol békíétlen a szív, lelkiismeret mardossa, ott nincs öröm. Ahol nem hangzik a bűnbocsánat evangéliuma, ott nincs öröm. Ahol nem vágyik a szívünk arra, hogy beírassunk az élet könyvébe, ott még nincs öröm. Isten mindezt most is felkínálja. Hitünk alázatos bűnbánatával és töredelmével ragadjuk meg hát a szabadulás örömét. A fuldokló boldogan sóhajt fel a parton kimentése után: „megmenekültem.“ Isten örömet szerző keze lenyúl hozzánk és kiemel az öröm partjaira. Megtelik szívünk örömmel. Isten szeret minket. Fiát adta értünk, a feltámadás erejével megajándékoz. Ez a miénk. Ha kísértés csábít, győzhetek, mert Jézus győzött. Ha szenvedés látogat, betegség gyötör, Jézussal szívemben szenvedhetek. Ha a halál árnyéka borul fölöm, a halál arcára a feltámadás áldott fénye hull. Ezt érezte Pál apostol is, ezt a boldog örömet, (2 Kor. 7.4.) Megtartható Amikor már megleltük ezt a drága kincset, az a kínzó gondolat ébred szivünkben: „jaj, hátha elveszítem.“ Hogyan tarthatjuk meg? Csodálatos törvénye van áz örömnek. Ha elzárom szívem mélyére, megszürkül, elfogyatkozik. Ha pedig megosztom másokkal, tündököl, sokasodik. A mi örömünk tehát napi feladattá lesz. Azt az örömet, amelyet Isten gyújtott szívünkben, tovább kell sugároznunk embertársaink felé. Az öröm nem rejtőzködő. Kiül az arcra, ragyog a szemekben. Másokat is el kell vezetni az öröm forrásához, mert megosztott öröm kettős öröm. Megtartható az örömünk, ha mi is mindennapon alázatos hűséggel, imádsággal elmerülünk örömünk kiapadhatatlan forrásban felfrissülni. Imádság, igeolvasás, az ige engedelmes hallgatása, Krisztussal való élő közösség naponkénti élése, szívünk örömének másokkal közlése: örömünk megtartásának feltétele. Isten igéje hízhat: „Örüljetek!“ Boldog ember az, aki szívből vallja: „Teljes örömöm van tenálad." Garami Lajos a virággal, amelyet a gyülekezet tagjai vasárnapról vasárnapra adományoznak. Az oltár képe a szívük képét mutatja, a kezük munkája a szívükben élő hitről és a gyülekezet iránti szeretetről beszél. Egy másik gyülekezetben viszont a gyülekezetnek szinte legöregebb, s talán legszegényebb anyókái azok, akik legkorábban lépik át a templom küszöbét, hogy mire a gyülekezet tagjai megérkeznek, Isten igéjéhez méltó módon felékesítsék az Ür oltárát. Vajon hasonlítanak-e ők ahhoz az asszonyhoz, aki a kétfillér- jével együtt mindenét odaadta Istennek? Leányok és asszonyok állnak előttünk gazdagon, vagy szegényen, akik Istennek szolgálnak úgy, hogy szolgálnak a gyülekezetben. Vajon őszintén megbecsüljük-e szolgálatukat? Harkányi László A Teológiai Akadémia tanári karának fontos ülése Horváth János, a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnöke és Gmák Károly, az evangélikus egyházi ügyek főelőadója, április 10-én meglátogatták Teológiai Akadémiánkat és megbeszélést folytattak a tanári kar tagjaival a lelkésznevelés időszerű kérdéseiről. Jelen volt az értekezleten D. dr. Vető Lajos püspök is, aki az Akadémián a vallástudományi tanszék tanára. Az értekezlet főleg aizzai a kérdéssel foglalkozott, hogyan érvényesüljenek a tanári kar februári' nyilatkozatában kimondott elvek a lelkész- képzés gyakorlati munkájában. A többórás megbeszélés során Horváth János elnök is felszólalt. Ugyancsak felszólalt Grnők Károly főelőadó is. A megbeszélés során kifejezésre jutott a tanári kar tagjainak az a közös meggyőződése, hogy az Akadémiáról kikerülő fiatal lelkészek olyan nevelést kapjanak, hegy szívesen és jól végezzék egyházi szolgálatukat a szocialista társadalomban. A tanári kar elhatározta, hogy tovább foglalkozik az értekezleten felvetett fontos kérdésekkel (lyülefeezeii hírei* — Húsvét utáni vasárnapokon az oltárterítő színe: fehér, — Az Iszákoismentő Misszió május 11-töl 18-ig minden este 6 órakor igehirdetés-sorozatot tart a Deák téri templomban. — Felhívjuk hittestvéreink figyelmét arra, hogy Hajdúszoboszlón, a gyógyfürdő közvetlen közelében néhány szobás üdülővel rendelkezünk. Az üdülőben június 1-től augusztus 31-ig napi 12 forintos; a többi hónapokban pedig napi 10 forintos áron tudunk, szállást biztosítani azok-. nak a hittestvéreknek, akik Hajdúszoboszlón kívánják magukat gyógykezeltetni. Az üdülő vezetője segítséget tud nyújtani az ellátás biztosítására is. Jelentkezéseket közvetlenül az üdülő vezetője fogad el. Cím: Rónai Lenke, Hajdúszoboszló, Evangélikus üdülő. — Az április 20-i sajtón^p alkalmával Groó Gyula ügyvivő lelkész Kaposvárott, Juhász Géza kiadó-szerkesztő Űjpesten, Friedrich Lajos sajtólelkész Pesterzsébeten szolgált. — CSALÁDI HÍR: özv. Kemény Károlyné, szül. Vértesi Lenke április 16-án 75 éves korában meghalt. Temetése Szombathelyen volt. — Eladó egy teljes RGG (Die Religion Geschichte und Gegenwart). Cím a kiadóban. — Határmenti községben megürült két szoba konyhás lakásomba díjtalanul befogadnék megbízható családot, hogy házamat és baromfitenyészetemet gondozza. Lelkészi ajánlással jelentkezés: Evangélikus Lelkészi Hivatal. Mohács címen. — Kétmanuálos pedálos orgonaharmó- nium, eladó. Cím a kiadóhivatalban. — Rossz, romos orgonát vennék. Cím a kiadóhivatalban. — Angster tizenkét változatos mechanikus orgona eladó. Cím a kiadóhivatalban. — Iratterjesztésünkben kapható keresztelési és esketési emléklap, 50 filléres árban. — Üj konfirmációs emléklapok május elején kaphatók lesznek iratterjesztésünkben. Jelenleg csak a tavalyi emléklap kapható korlátozott számban. Egyházzenei hangverseny leisz 1958 május 4-én, délután 6 órakor a Deáik téri evangélikus templomban. MŰSOR: 1. Buxtehude Dietrich: Prelúdium, Fúga I., Intermezzo,! Fuga II. (Orgonám Előadja: Zalánfy Aladár) 2. Tetemann Georg Philipp: Szólókantáta: „Fel harcra ...“ (Ének: Sándor Judit. Hegedű: Fodor Zsuzsa; Orgona: Welt- ler Jenő) 3. Bach Johann Sebastian: Kantáta: „Maradj velünk...” (Lutheránia ének- és zenekar, Weltler Jenő, Tiszay Magda, dr. Sikolya István, Zalánfy Aladár) Igét hirdet: dr. Keiken _ András ISTENTISZTELETI REIB BUDAPESTEN, APRILIS HO 27-ÉN Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) D. Ordass Lajos, du. 6 Hafenscher Károly, f — Fasor de. fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 dr. H., Gaudy László, du. 7 Sülé Károly. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. — Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du 6 Bácskai Gusztávné. — Kőbánya de. 10 Takács József. — Utász u. 7. de. 9 Takács József. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Sülé Károly. — Zugló de. 11 (úrv.) Dre- nyovszky János, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. — Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Dulcz Pál. — Váci út 129. de. 8 Dulcz Pál. — Üjpest de. 10 Blázy Lajos. —, Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre, dü. 7 Bencze Imre. — Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Bencze Imre. — Rákospalota MÁV-telep de. fél 9. — Rákospalota de. 10. — Rp. Kistemplom du. 3. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Madocsai Miklós, de. 11 Várady Lajos. du. fél 7 Madocsai Miklós. — Torockó tér de. fél 9 Várady Lajos. — Öbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos. de. 10 (úrv.) Sárkány Tibor, du. 5 Komjáthy Lajos. — XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 Csonka Albert. — Diana u. 17. de. fél £ Csonka Albert. — Pest- hidegkút (Szent István u.) de fél 11 Rult- kay Elemér. — Kelenföld de. 8 Bottá István, de. 11 Bottá István, du. 6 Kendeh György. — Németvölgyi út 138. de. 9 (úrv.) Kendeh György. — Kelenvölgy de. 9 Schreiner Vilmos. — Budafok de. 11 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Csillaghegy de fél 10 Kaposvári Vilmos, — Csepel de. 11, du. 7. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili.. Puskin u. 12. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—VIII; 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. ROVATUNKAT NÉHÁNY HELYEN többéin olvassák együtt, megbeszélik. Most egy ilyen kis körből érkezett levelet idézek. Asszony írta. „Az élet kérdez című írások nagyon életközelek és segítségünkre vannak. Most azonban egy hozzászólás is kikívánkozik belőlünk. Szeretnék a cikkíró áLtal használt szép képhez kapcsolódni: az életben magánosán hazafelé tartó nőt néhány lépésre elkísérők között vannak kollégák, barátnő, hittestvér férje stb. A magányos nőt hiányérzetén át meg-megkísérti a sátán. Csak egészen „leheletnyi“ bűnökkel (egy kis tet- szenivágyással) indul el sokszor a belső hullámzás/ kipattanó szikra, és micsoda örvény, tűz is lehet belőle. Hol a határ? — kérdezte egy finomlelkű, hívő, magányos nőtestvérünk. Továbbadom a kérdést. Kérem, vesse fel írásában. Elkülönülés vagy gátlásos visszahúzódás már azért is lehetetlen, mert a dolgozó nő élete kizárja azt, hogy zárdanövendék módjára éljen.“ Hol, az a választóvonal egy férfi és egy nő társas , érintkezésében, amelyen túl már feltartóztathatatlanul csúszik életük egymás felé, néha végzetes családi tragédiákat okozva? „Melyik az a lépés, gesztus, tekintet, szó, mely felhúzza a zsilipet, és utána sodor az áradat? És mégis meddig lehet élni azzal az embertársi szimpátiával, figyelmességgel, mely a magányos nők életét is pár lépésnyire megszínesíti?“ KÉT ELLENTÉTES PÉLDÁT is kaptam az életből. Dolgozó nő, három kisgyermek anyja egyedül maradt, férje hibájából. A kollégák ismerték komoly életfelfogását, nem is jutott eszükbe udvarolni neki. Mindenkit meglepett, amikor egyikük, fiatal férj és apa észrevehetően beleszeretett a kolléganőjébe. Leg# többen legyintettek rá: csak flört! A nő azonban nem hárította el az érdeklődést — itt volt a határpont —, s azután már nem tudott meg- állani. Szabadságukat egyszerre vették ki. Azután már a látszatra sem adtak. Csák egy rosszindulatú besúgás kell, és megint felborul egy család élete. Csillogó, felszínes házasság válságba jutott még a háború előtt. A fájó- szívű asszony közös megegyezéssel kénytelen volt otthagyni férjét, külföldre indult. Az utolsó este még elmentek együtt hangversenyre férjével. A szünetben jó ismerősük kisérte az asszonyt a büféhez, és ilyesféléket mondott neki: „Ha ilyen messzire és sokáig elutazik, a Maga házassága nem boldog. Ne*nenjcn el! Én mindent megadok Magának, ami az életéből hiányzikf Az illető csfc nos, gazdag, fiatal férfi — pecsét-1 gyűrűjén 7 ágú koronával —, dá nős volt. Az asszony tűnődve né* zett a messzeségbe, azután befelé, a szíve mélyére. Nem., nem visszavágás, nem a vigasztalódás öröme, hanem a békesség utáni vágy sír a szíve mélyén. És másnap elindult messze, egyedül, új útra. Csak egy év múlva világosodott meg előtte, hogy döntése pillanatában már munkálkodott szívében az „ismeretlen Isten", és a Békesség Fejedelme készítette számára a személyes találkozást önmagával. Az Ö segítségével állt meg a határvonalon, ott a büfé előtt. Ezekből kz esetekből is nyilván# való, hogy a „határ“ szinte minden esetben más és más. Nem lehet szabályba foglalni. Azonban meg lehet érezni: most értünk a veszélyes át# billenési pontra. A NEMEK KÖZÖTTI VONZÁS sokszor persze a lélek mélyén, nem tudatosan hat, s mire már a gondolatok, érzések világába felbukkan, annyira erős, hogy nehéz el# hárítani. Hol a segitség? A másik nemhez való viszonyunkban minden azon fordul meg, hogy milyen a „belső magatartásunk“. Viselkedhet valaki nagyon korrektül, ha belül nincs hitből fakadó) erkölcsi gátja, hamarosan a külső, talán beidegződött ellenállása megszűnik. Viszont lehet valaki elég közvetlen, fesztelen, baráti kapcsolatban másik nembelivel, ha lelkében világos és határozott Isten akarata, az erkölcsi határ — ez árad belőle, és félszeg húzózkodás nélkül is szinte automatikusan fegyelmezi a másik felet is. A tisztaság mindig előbb belül dől el, a külső magatartás már csak fedezék vagy tükör. Igaz Ady megrázó verse: Tested fehér és makulátlan^ De szemedben álmatlan éjek. Vágyad több, mint az iftcalányéi Éji óráid vétkesebbek. EZÉRT ,DÖNTŐ, hogy mennyire itatja át a lelket Isten igéje és az imádság az áhítat idejének röpke perceiben. Hogy mennyire lesz Já# zus Krisztus ura a bensőnknek, és mi mennyire akarunk egészen az övé lenni! E tekintetben olyan gyengén állunk. Jó segítség a „határ* felé sodródva valaki mással a ta# nácskérő beszélgetés. És szabad számolni az Isten csodálatos közbelépésével. Ő ott is tarthat bennünket) ahol mi már elengedtük magunkat. És közbenyúlhat akkor is, amikor a vágyak már túlsodortak a „határon’!« ' Veöreös Imre AZ ILYENEKET MEGBECSÜLJÉTEK Az oltárdiszífő