Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-03-16 / 11. szám
TORZ BöJT . „Szenteljetek böjtöt.;.!” Jóéi 1,14. A böjt Isten parancsa. De az ember eltorzította. Többféleképpen is el lehet torzítani a böjtöt, ' Aki szökősből böjtöl, az eltorzította a böjtöt. Ilyen böjtölés a babonával határos, Ugyanígy, aki a böjtért böjtöl, — öncélúan. Milyen torz dolog! Ebből szokott származni a képmutató böfj't : hogy lássák az emberek. Erről mondja Jézus: „Mikor böjtöltök, ne legyen komor a nézéstek, mint a képmutatóké, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek, hoigy ök böjtölnek. Bizony mondom nék- tek, elvették jutalmukat. Te pedig miikor böjtölsz, kend’ meg a fejedet és a te arcodat mosd meg; hogy na az emberek lássák a te böjtölésedet, hanem a te Atyád.;.” Máté 6,16—18. Eltorzítja a böjtöt, aki érdemeket akar vele szerezni Istennél. Ez a böjt legveszedelmesebb megrontása. Hitvallási irataink szerint ä böjt jó: például „a test fékentartására“, sőt Luther a Kiskátéban az úrvacsora-vételhez való előkészületnek is ajánlja, de hozzáteszi, hogy ez csak „külső'* dolog. A böjtölés „nem tesz minket kedvessé Isten előtt“. 1. Kor. 8, 8. Eltorzítja a böjtöt az i$, aki azt bizonyos napokra vagy időszakra akarná korlátozni. Az Ágostai Hitvallás Védőirata ezt mondja: „ ... a böjtnek soha nem szabad megszűnnie, mert Isten parancsa szüntelenül megköveteli. Bizonyos ételékre és időkre vonatkozó rendelkezések azonban ... semmit sem érnek. Az ilyesmi csak a fényűzést s költséget növeli a szokott étkezéshez képest..." A böjt leggyakoribb tartalmi eltorzítása az, amikor bizonyos ételektől való tartózkodást értenek csak rajta. Mintha bizony Isten országa „evés és iVás“ kérdése volna! Miféle böjt az, amely tiltja a disznóhúst, de megengedi a halhúst?! Szerzetes-ismerősöm mondta, régebben, hogy a kolostorban alig várták a pénteket, mert akkor „böjti koszt“ volt: rántotthal. Az ilyen böjthöz nekünk semmi közünk. A böjtnek ezekben az említett torzításaiban az a főhiba, hogy a tilalomra teszik a hangsúlyt. Csak a nemleges oldal, a negatívum jut bennük kifejezésre; ezt nem szabad, azt nem szabad.. Pedig a keresztyén élpt mérhetetlenül több és lényege szerint is egészen más, mintsem hogy tilalmakkal,lehetne kifejezni. . / Ugyanilyen s az előbbivel rokon hiba a böjt'torz formáiban az is, hogy mivel á tilalmat hangsúlyozza, valójában passzivitást jelent: ezt ne tedd, azt ne tedd. Pedig a keresztyén élet, éppen mert teljes szabadság — persze nem féktelen szabadosság —, állandó aktivitást, erőteljes cselekvést jelent. Mű, evangélikus keresztyének nem vetjük meg az atyák böjti hagyományait s mert Krisztusban teljes szabadságot kaptunk, — a test meg- zabolázására, belső világunk erőteljesebb összpontosítására szabad böjtöl nünfc is, de nem üresítjük meg a böjtöt, hanem megkeressük és gyakoroljuk annali élet-igenlő,, cselekvésre indító tartalmát. Van tehát a böjtnek erőteljes igenlő, cselekvő, erkölcsi és társadalmi vonása is. És vajon nem ez-e a fontosabb? Minden bizonnyal!! Jézus is böjtölt és tanítványainak sem tiltotta meg, bár nem is parancsolta a böjtöt. Amikor egyesek megrótták a tanítványokat, hogy nem böjtölnek, Jézus védelmükre kelt. Márk 2,18 sk. Jézus pusztai böjtjében azonban nem az evéstől való tartózkodás volt lényeges és a cél, hanem a Szentlélektől való vitetés. Krisztusban Isten nem azt mondta a világnak, hogy „NEM“, hanem egy mindenekfelettvaló, hatalmas végleges „IGEN“-t mondott az ember javára. 2 Kor 1,19—20. S mert Krisztus, Isten végső IGEN-je, Ö minket nem tilalmak szögesdrótjával akar körülkeríteni, hanem örvendező és tevékeny keresztyén életre akar felszabadítani. S ez böjtünkön is meglátszik. A hat böjti hét, mint időszak, nem kizárólagos, de mindenesetre különleges alkalom a böjtre. De nem megüresítétt,torz böjtre, hanem az igazira. Oltáraink lilába öltöztek, aztán fekete lesz majd a liturgikus szín. Mindkettő a gyász emlékeztetője. De a puszta hangulati negatív bánatot a halálbamenő Jézus Krisztus elítélte: „Jeruzsálem lányai, ne sírjatok énrajtam, hanem ti magatokon sírjatok.“ Nem Jézus siratása és az Ö ügyéért való aggódás tehát az igazi böjt, hanem a saját bűneink meglátása, elítélése és az azoktól való elszakadás. A böjt mint időszak nem egyetlen, de minden esetre különleges alkalom, hogy a keresztre nézzünk. De Krisztus keresztje nem vereség fája, hanem győzelemé. Azon hirdette ki Jézus, hogy „elvégeztetett“, azaz hogy Ö minden szükségeset elvégzett a sátán végleges vereségére és az ember ideig és örökkévaló javára. Azon a fán, a keresztfán az édenkerti tilalom átojcká-vált fája áldás fája lett, amelynek tövéből megváltott, jószolgálatra aktivizált emberek életén át áldásoik végtelen folyama fakad. János apostol jól látta ezt, „az élet vízének tiszta folyóját, amely... a Bárány királyi székéből jön ki“ s partján, az életnek fája, amely gyümölcsöt terem és levelei a pcgányok gyógyítására valóik.“ Jelenések könyve 22,1—2. Szabó József .. • Ulest tartott az evangélikus békebizottság Az Országos Béketanács evangélikus egyházi bizottsága március 13-án az Országos Béketanáes székhazában ülést tartott. Az ülésen megvitatták a népek barátsági hónapjával, valamint az V. magyar béke- kongresszussal kapcsolatos előkészítő munkafeladatokat, és állást foglaltak a leszerelési világkongresz- szus ügyében. Tizenkét seyédkánBor í/izsyázoil Téten Kerekes Erzsébet négy hónappal ezelőtt még a hangjegyeket sem ismerte, most 40 koráit játszik. Ó ül a harmonium mellett a fóti Mandák Intézet nagytermében, ő végzi a kántori szolgálatot, mikor megkezdődik a vizsga. Előbb egy szép előjátékot játszik, azután a tanfolyam részvevői, a vizsgáztató bizottság tagjai és a vizsgára nagy számmal megjelent szülők, rokonok és ismerősök együtt éneklik az ő harmóniumkíséretével: Jer, dicsérjük Istent... A XIV. alapfokú kántori tanfolyam. részvevői vizsgáznak most. De az előző XIII. tanfolyam 3 részvevőié is most teszi le a múlt évben elmaradt vizsgát. Így összesen íizen- ketten vizsgáznak. A fóti Mandák Intézet már egy évtizede feladatának tudja a kántorképzés ügyét — halljuk Zászkaliczky Pál fóti lelkésznek, az Intézet igazgatójának üdvözlő szavaiból. A mostani növendékeket is figyelembe véve, eddig 133 segédkántort bocsátott ki gyülekezeti szolgálatra a fóti Intézet. Ez nagy anyagi áldozatot is jelentett. Több mint 100 ezer forintot fordított az Intézet eddig erre a célra. A hi vek áldozatkészsége és a közegyházi segítség tette ezt lehetővé már évek óta. Üdvözlő szavait a 100. zsoltár felolvasásával kezdte. Ügy látta, hogy mindazt, ami most a tanfolyam végén betölti a szíve-' két, a zsoltárnak ebben az üzenetében foglalható össze: Jó az Ür! A tanfolyam részvevői két sor asztal mellett ülnek. Első sorban az ifjak, másodikban a leányok. Egy asszony van közöttük, papné. A. többi mind fiatal. Falusiak, akik a falusi munka szempontjából csendesebb négy téli hónán idejére vállalták a nem kis erőfeszítést jelentő munkát, amit a tanfolyam elvégzése , igényelt. . - Kissé elfogódottak. Áthatja őket a. vizsga ünnepélyessége és láza. Velük szemközt a vizsgáztató bizottság asztala. Fehér jácint hirdeti rajta a tavasz közelségét. A vizsgán D. Ordass Lajos püspök elnököl, mint az egyetemes kántorképesítő bizottság elnöke. Ezt a bizottságot még néhány évvel ezelőtt az egyetemes presbitérium létesítette. Tagjai az egvház legfelső testületéinek vezetőin kívül kiváló egyházzenészeink. Közülük a mostani vizsgára Sulyok Imre, Peskó Zoltán és dr. Gárdonyi Zoltán jött el. A vizsga, a két évvel ezelőttihez hasonlóan, a bizottság által összeállított új szabályzat szerint folyik. Külön kis kerek asztal mellett ül Kiss János, az Intézet gondnoka és a tanfolyam évek óta odaadó, lelkes vezetője. Előtte az asztalon a tanfolyam iratai: a pontosan vezetett szolgálati napló, a tananyag és órabeosztás, különféle kimutatások a részvevőkről s végzett munkájukról, ,a soklapú emlékkönyv és — a kitöltésre váró segédkántori bizonyítványok. A vizsgára megjelent vendégek az ablak előtt több sorban elhelyezett székeken ülnek. Az ország legkülönbözőbb tájairól jöttek' össze. Pusztaföldvár, Hegyeshalom, Balassagyarmat, Torvaj, Cinkota, Vác- egres, Galgagyörk, Veszprémvar- sány, Csővár, Vácbottyán, Bakony- csernye egyaránt képviselt. Azt hiszem nem bánták meg Tóth József szülei, hogy Pusztaföldvárról utaztak fel a vizsgára és nem bánta meg Gyüre Valéria zongoratanárnője (ő az egyetlen, aki előzőleg egy évig zongorázni tanult), hogy meghallgatta növendékének kántori vizsgáját. A fiatal Kókai Pál felesége szóval is elmondotta, hogy szívesen fogadta, mikor férje elhatározta részvételét a tanfolyamon. Pedig közvetlen előtte szerelt le a katonai szolgálatból. Örül, hogy a tavaszi munkák megkezdésére jókor visszatér Galgagyörkre. Nem bánták meg biztosan a többiek sem, testvérek, nagyszülők, barátok, akik közül nem egy külön áldozatot hozva jött el március 5-én Fótra. Ordass püspök, rriint a vizsgáztató bizottság elnöke átérezve a vizsgázók belső szorongását, megnyitó szavaiban biztató szóval szólt hozzájuk. ..Mi most nem gyötrőitek akarunk lenni. Ha valakinek félelem lenne szívében, küldje el. Bizalommal feleljetek/’ Megnyitójában arról szólt, hogy evangélikus egyházunk féltve őrzött drága kincse az Isten beszéde. Az éltet minket, hogy 0' beszél hozzánk. Bennünket megszólító Atyánknak azonban felelettel tartozunk. A válasz egyik formája a keresztyén élet egyik legjellegzetesebb ismertető jele, a mindennapi imádság. A válasz másik formája az, amikor kiszakad bizakodó lelkűnkből a hálaadó ének. Ennek semmilyen körülmény között sem szabad elnémulnia ajkunkon. A harmadik válasz egész életünk, a keresztyén életfolytatás. Arra kérte a vizsgázókat, hogy egyik válaszról se feledkezzenek -meg. Délelőtt a hittanvizsga folyt. Az egyes tantárgyak előadói kérdeztek. Sárkány Tibor liturgiából, Bolla Árpád bibliaismeretből, Dóka Zoltán az egyház tanításából. Mindhárom segédlelkész hétről hétre járt ki órát adni a tanfolyamon. ,A vizsga délelőtti része közös úrvacsora- vétellel végződött. Délután került sor a zenei részre. Kiss János tanfolyamvezeto néhány érdekes adatot közölt a tanfolyam munkájából. A tanfolyam 16 hétig tartott. A 96 munkanapra 278 zeneóra, 384 gyakorlóóra, 144 hittanóra esett. Reggel 3/46-tól este 10 óráig folyt a munka. A tanfolyam nevelői munkáját Pál Edit látta él. Az Intézet igazgatója több ' esetben tartott áhítatot. A kántorképesítő bizottság részéről Sulyok Imre karnagy kedvező benyomásokat nyerve látogatta meg egy ízben a tanfolyamot. A fóti gyülekezet rendelkezésre bocsátotta orgonáját és a gyülekezeti terem harmóniu- mát. A zenei vizsga zeneelmélettel kezdődött. Majd összhangzattani feladatot kellett mindenkinek kidolgoznia, a felállított fekete táblánál. Amíg egyik növendék a táblánál dolgozott, a másik harmó- nium-játékát mutatta be. Valamennyien előjátékot játszottak, sorban szólaltak meg. ismert kedves koráljaink: Ne szállj perbe én velem. Készítsd magad kedves lélek, Mind jó, amit Isten tészen stb. Aki hallotta, csak ámult, hogy ilyen eredményre lehet jutni négyhónapos munkával, minden előképzettség nélkül. (Az egyik legfiatalabb, _ 14 éves, résztvevő azzal: jött el Fótra, hogy szeretne megtanulni „marmó- niumoani”.) Vizsga közben gyakran szólalt meg az énekeskönyv „Üj részének” egy-egy éneke. A humor sem hiány-* zott. Peskó Zoltán orgonaművészünk éles szemmel ügyelt a tévedésekre. Azonnal, sőt néha már előre jelezte a hibát. Ez történt pl; akkor, mikor a cinkotai Pitlik Marika zeneelméletből felelt a táblánál. Rosszul mondta! — vágott közbe. Nyugodtan szólt azonban a viszontválasz: Nem mondtam .rosszul, mert még nem fejeztem be. S nyomban odarajzolta a táblára a még hiányzó hangjegyet. A vizsga végeztével' segédkántori bizonyítványt nyert: Gyüre Valéria, Jung Sándor, Kerekes Erzsébet, Kákái Pál, László Jenő, Pitlik Mária, Siklósi Mária, Sikter Lászlőné, Sztropka János, Tóth József, Óvári János, Záborszky Jolán. Ordass püspök záró szavaiban kifejezte: '„Öröm volt megtapasztalni, miként használtátok fel az itt töltött időt.” Valóban,ahogyan lehetett ilyen eredményt elérni? — csak az egész ember, annak minden szüksége tekintetbevételével. Csak ha a megfeszített munkát, a figyelem és az akarat összpontosítását lelki erővel bírják a növendékek. Csak egy olyan erős, a belső embert megerősítő és egyben igényes szeretet hatása alatt, mint amilyen Isten szeretete. Kiss János zenepedagógiai munkásságában ez az igényes erő tudott érvényre jutni. Benczúr László 4% % o> Akarom-e a békét? A csinos lakás berendezése ar- • ról tanúsikodik, hogy lakói valamikor jobb napokat láttak. Bár a családfő keresetéből ma is van mit ap- rítaníok a tejbe. Az előttem ülő deresedő férfi szívéből mégis csak úgy árad a sok panasz és keserűség. „Sokszor úgy érzem — mondja —! hogy rajtam már csak a háború segít! Vagy jobbra fordítja sorsomat, vagy egészen a pusztulásba dönt!“ Megdöbbenek e keserű szavakon. Arra gondolok, hogy vajon milyen szívvel hallgatja ez a megkeseredett szívű testvérem vasárnaponként az istentiszteleten a békéért való könyörgést. Meg is kérdezem ezt tőle. Válasza még jobban megdöbbent. „Tudom — mondja —, hegy az egyház sem teszi ezt őszintén és komolyan. Hiszen a háború az egyháznak is nagyobb lehetőséget, életteret és szabadságot hozna!“ Hosszú beszélgetésbe kezdünk. Minden szavammal arról igyekszem bizonyságot tenni, hogy az egyház igenis komolyan és őszintén imádkozik a békéért. Az egyház komolyan akarja a békét, mert minden józan ember előtt világos, hogy egy kirobbanó háború világkatasztrófát eredményezne. Hiszen az atomkísérletek következtében a légkör annyira beszennyeződött káros sugarakkal, hogy talán máris ártalmas az emberiség egészségére. Mi lenne akkor, ha kirobbanna az atomháború? Ez nemcsak könnyet, fájdalmat és nyomorúságot jelentene, hanem teljes pusztulást. Valamikor még lehetett némi remény, hogy egy háború rendezi az igazságtalanságokat és utána felépülhet egy boldogabb világ, de ez ma hiú ábránd csupán. Ezért imádkozik az egyház komolyan a békéért; De még más valamiért is. Az egyház legfőbb célja, hogy minél több embert hitre juttasson s ez által minél több lelket mentsen meg a kárhozat veszedelmétől. Az atomháború katasztrófája következtében pedig sok ember számára nem lenne idő, sem alkalom többé a megtérésre. Mikor az egyház a békéért könyörög, Isten kegyelmi idejének meghosszabbításáért esedezik. Az egyház hisz abban, hogy Istennek van hatalma minden rendezetlen kérdést és igazságtalanságot békés úton rendezni. Sőt, ő met? tudja láttatni velünk azt is, hogy sokszor nem méltatlanság, hanem jogos ítélet, ami velünk történik. A valódi méltatlanságok békés szívvel elhordozására és az őszinte megbocsátásra Isten kiapadhatatlan sze- retetéből mindig meríthetünk erőt; Sok mindenről esett még szó, többek között Isten bűnbocsátó és gondviselő szeretetéről is, amellyel ma is őrzi az emberiséget a háború pusztító veszedelmétől. A beszélgetés végén a megkeseredett szívű ember homlokán mintha simulni kezdtek volpa a komor barázdák, s tekintetéből a ragyogó napsugár mintha elűzte volna a borongó fellegeket. „Nem gondoltam én azt komolyan — ismeri be alázatosan — csak az elkeseredés mondatta velem a sötét szavakat.“ Én tudom, hogy az elkeseredés mögött más valaki is állt: a Sátán, a gonoszság lelke, akinek mindig kedve telik a zűrzavarban, a háborúságban. De azt is tudom, hogy a kisimult homlok és a napsugaras tekintet arról beszél, hogy testvérem szivéből a gonoszság lelkét elűzte a békesség lelke. Sclmeczi János
