Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-12-14 / 50. szám
Egy távoli élet Jákob történefe Mózes első könyvéből Egy nép ősi legendáinak színes ködéből bukkan elénk Jákob alakja. Távoli tőlünk az élete, mert közben több mint bárom évezred pergett le az idő homokóráján és nagyot változott a világ. Idegen számunkra a táj, a szokások, amelyek körülveszik. Céljai és ügyei is javarészt kortörténeti magyarázatra szorulnak. Mégis, miközben olvassuk a Biblia lapjain a történetét, mintha a róla szóló elbeszélés üveglappá válnék, amelyen keresztül örök emberi problémák néznek ránk. Ha egészen más mezben, de ugyanaz az ember éli ót az élet eseményeit mint amilyenek mi vagyunk, a mi korunk díszletei között. Sőt, Jákob története még egy másik változáson is keresztülmegy, ha a hit szemével olvassuk: hangszóróvá válik, amelyen keresztül Isten személyes üzenetét halljuk meg saját élethelyzetünkben. Nem a mesék világába indulunk hát most... Anya és fia Édesapja halkszavú, csendes ember, név szerint Izsák. Anyja, Rebeka energikus, a gyeplőt női raffináltsággal kezében tartó asszony. Az ellentétek vonzzák egymást. Mindenki többnek szeretné látni a gyermekét, mint amilyen ő. Innen érthető, hogy az apának inkább a férfias természetű, bátor, edzett fiú — Ézsau — a kedvence, aki egész nap vadászva járja az erdőt, mezőt. Az édesanyának meg a szelíd, otthonülő, a sátor kényelmét szerető, kicsit puhány Jákob kedvesebb. Ez a párhuzamos rokon- szenv még nem zavarná meg a családi harmóniát, ha nem kapcsolódnék hozzá egy rejtett, de céltudatos törekvés, amely az anyát és kedvenc fiát szövetségessé teszi a másik kettő ellen. A két fiú ikergyermek, de Ézsau pillantotta meg előbb a napvilágot, ezért őt illeti az „elsőszülöttségi jog”, amely különböző előnyökkel járt. Az elsőszülött fiú lett az apa halála után a csalód feje, a vagyonból nagyobb részt örökölt azoknak az időknek szokásai szerint. A szóbanforgó esetben mindehhez még egy sejtelmes reménység is járult; a nagyapának, Ábrahámnak, a titokzatos külön Istene olyan ígéretet adott, amely ráhull utódaira, sőt ezek életében lesz valósággá. Ezt az áldást pedig az elsőszülöttek láncsora örökli. Jákob és anyja e jognak és áldásnak megszerzéséért indultak harcba. Egyik este a vadászatból fáradtan, éhesen érkezik haza Ézsau. Jákob azonnal kihasználja gyenge pillanatát: csak úgy engedi enni vacsorájából bátyját, ha lemond javára az elsőszülöttségi jogáróL Ez persze még csak egymás közötti megállapodás volt, az apa nem tudott róla s nyilván nem is egyezett volna bele. Ezért volt döntő az a jóval későbbi pillanat, amikor az anya kihallgatta — ha az asszonyok kíváncsiságával számolunk, aligha véletlenül — a megöregedett családfő beszélgetését a nagyobbik fiúval, Ézsauval. És egyikét órával megelőzte! Amíg ugyanis Ézsau a mezőn járt, hogy apja kérésére vadat ejtsen el, belőle elkészítse az apa kedves ételét és a vacsora ünnepi hangulatában kapja meg a végső áldást az élete végét közeledni érzőtől. Jákob az anyja tanácsára, kijátszva az öregember szemének meggyengülését, bátyja szőrös kezeit állatbőrrel utánozva, felveszi apjától a nem neki szóló áldást. Leírhatatlan a nemsokára hazaérkező Ézsau kétségbeesése, amikor megtudja a megváltozhatatlant. Mert a kimondott áldás az Ószövetség embereinek szemében szinte tárgyiasodik és visszavonhatatlanul azé, aki megkapta. A keserűség és gyűlölet odáig fokozódik Ézsauban az elkövetkezendő időkben, hogy öccsének megölését tervezi, amint csak apja lehunyja szemét. De azért van ott a kisebbikért aggódó anya. hogy résen legyen. Megtudja a gyilkos szándékot, Jákobot menekülésre biztatja. Megfelelő ürügyről is gondoskodik. Az öreg házaspárnak úgyis sok keserűsége volt Ézsau házassága miatt, aki azon a földön — Kánaán területén — lakó pogány nőket vett feleségül. Könnyen rá tudja hót venni Rebeka a férjét, küldje el Jákobot származási helyükre, Mezopotámiába, ahol élnek még rokonok, hogy onnan, saját vérei közül válasszon magának feleséget. A nagy útra induló Jákob nem tudja, hogy nemcsak a halál küszöbén álló apjától búcsúzik örökre, hanem az őt rajongásig szerető anyjától is. Egyikük sem gondolhatta, hogy sok-sok év telik el, amíg visszaérhet.— Milyen sok emberi mozzanat van ebben az-életszakaszban. Egy család belső összetételét ma is a szeretet megoszlása jellemzi sokszor. Csomó káros nevelési hatás adódik ebből, mert a gyermekek jól kijátszhatják a maguk javára az elfogult szülői szeretetek Viszont a természetes vonzódás a bizalom kapuját is nyito- gatja. Nincs abban még semmi rossz, ha az egyik gyermek az apját, a másik inkább az anyját érzi közelebb magához. Ha ebből nem alakulnak ki frontok a családban, ezek a közvetlen szálak sok segítséget nyújthatnak, hogy szülő és gyermeke között őszinte, bizalmas kapcsolat fejlődjék. Ézsau könnyei férfikönnyek. Mindig van abban valami megrendítő, ha egv erős férfi életének valamilyen vesztesége felett — sír. Nincs azon semmi szégyelnivaló, ha fáj valamiért belülről a szívünk. Mert csak annak fájhat, akinek vannak érzései. Érzések nélkül pedig nem ember az ember. Végigvonul azonban ezen a történeten egy isteni rejtéíy is. A Biblia tanúsága szerint Isten eleve Jákobot szemelte ki, hogy fáklyahordozó legyen a jövendő felé. Azt a Jákobot, aki egyébként puhányságánál, alattomosságánál, kapzsiságánál fogva egyáltalán nem rokonszenves egyéniség. Ézsau a maga természetességével és becsületességével közelebb állhat az emberi életideálhoz. Isten azonban szereti a nyers márványt, hogy tetszése szerint faragjon belőle. Számára nem az az érdekes, hogy mik vagyunk, hanem hogy mivé lehetünk az Ö kezében. De még különösebb, hogy ravasz mesterkedéseken, visz- szatetsző álnokságon keresztül jut el Jákob az elsőszülöttségi joghoz és áldáshoz. Lám, még az emberi bűn is Isten akaratát kénytelen szolgálni. Minden történés — jó és rossz beleáll egy legfelsőbb cél munkálásába. Ha ezt hisszük, életünknek még a nagy csalódásai is más színt kapnak. Isten elgondolásának irányába visznek előre. Ez pedig mindig jó irány az életünkben. Az egyetlen jó irány. Veöreös Imre ÉVEZREDEK ÜZENETE Jézus imádkozni tanítn. „MODERN” VÁROS ÉPÜLT Palesztinában a Kr. e.-i 5. évezred elején: kőből! A várfalon belül csupa csodás építmény: egyik-másik nagy kőháznak a belső terét gerendák, egyéb építőanyagok s pár tartópillér segítségével vízszintesen kettéosztották. Óriási vívmány ez: emelet! Templom a csillagistenségek tiszteletére, bizonyára papi renddel. S művészet! Az ásatások nyomán égetett agyag-szobrocskák kerültek elő, egyik-másikuk feltehetően isten-féléket akart ábrázolni. Hét emberi koponya is a szorgos régészek zsákmánya lett: a hatezer évvel ezelőtt élt művész kívül- ről-belülről eltávolította róluk a lágy részeket, belsejüket földdel tömte meg, külsejüket pedig gipszszerű anyagból formálta olyanná, amilyen leginkább idézte az élők vonásait. A szemüregget kagylóhéj töltötte ki. Micsoda hatalmas, halhatatlanságra sóvárgó reménység, vagy kétségbeesésbe görcsösödő vágy kiált ezekben a jerikói koponyákban megoldásért, valaki után, aki élet és halál Ura! EGYRE TÖBB ESZKÖZ készül már kő, vagy csont helyett ércfélékből. A különféle népek és törzsek súrlódásaik és üzleteléseik közepette szüntelen tanultak egymástól, az új meg új istenségek s démonok tiszteletétől a földművelés vagy építkezés módjaiig. A 4. évezred első felében ismét idegen népek vándorolnak be Palesztina—Szíriába: az ásatások az eddigitől elütő kultúra nyomait mutatják. (A leletek korát sok más egyéb mellett legbiztosabban a radiokarbon-kutatás segítségével lehet megállapítani: az anyag kisugárzásos széntartalom- veszteségének fokából következtetnek korára.) Jerikó közelében van Teleilath-Ghassul, az ősrégi, nemrég feltárt település. Itt a legszenzációsabb lelet néhány falfestmény, a maga nemében páratlan felfedezés. Az egyik falon nagy, nyolcágú csillag, majd démonfej, aztán egy meglepő stílusú, szinte impresszionista árnyfoltokkal ábrázolt fekete madár — talán az elröppenő lélek jelképe vagy vélt hordozója. A legérdekesebb azonban egy több méteres csoportkép: két ülő alak lábzsámoly- lyal, mögöttük ót kisebb, állva, ezekkel szemben egy tanító-féle ember, háta mögött egy nagy csillag, alighanem pap-voltát jelzi. Az egész bizonyára kultikus jelenet: valamelyik csillag-istenség tisztelése. A közelben feltárt temető is valamelyes másvilághitre utal: kőtömbökkel bélelt földalatti üreg, a halott mellett tűzhely. Az efféle különben nem új jelenség ebben a korban: még ma is láthatók Palesztinában néhány óriási kőtömbből összeállított temetkezési helyek. Nyilvánvalóan vallásos célt szolgáltak a kövekkel jelzett bűvös körök, meg a „szent” kőoszlopok. (Évezredes hagyomány lehetett már ez, amikor Jákob olajjal „templommá szentelte” azt a követ, amelyre fejét hajtotta.) HASONLÓKÉPPEN ÉRDÉ* KÉS LELETRE bukkantak a jaffai tengerparton Chederá* ban: házi urna elhunytak csontjainak. Házalakú — de nem palesztinai formájú! Ilyen házak akkor a mai Románia és Morvaország területén voltak, amiből az következik, hogy az urna készítői a jelzett területről a tengeren át kerültek Palesztinába, nyilván nagy számiban; ez az első európai invázió Palesztina felé. E korból más települések, illetve városok is megállapíthatókj Jerikó, Megiddo, Bet-sean, Byblos és kb. 30 kisebb helység. 3000 TÁJÁN fordulópont következik Palesztina—Szíria történetében: ej;ről az időről már egyiptomi és babilóniai írásos emlékek beszélnek, az ásatások pedig több kisebb- nagyobb városfejedelemség meglétét tanúsítják. 2700—2100 körüli feljegyzések mutatják, hogy egyiptomi királyok Palesztina—Szíria területéről mindig szívesen „importáltak” építőanyagot, élelmet, vagy akár rabszolgákat. Byblosban egy egyiptomi hajótípus modelljét is megtalálták. S amikor pl. a 7. század végén Nékó fáraó áthajózott Palesztinába (2. Krón. 35,20), hogy Izraelen keresztül vonuljon Asszíria ellen, ez korántsem első eset volt ezen az úton. EZT A NEHÉZ TEREPET, a hadak országúti át szemelte ki Isten, hogy Izrael népének sok évszázados alkalmat adjon a hitben való helytállásra. Bodrog Miklós Kedves vevőiek Iratterjesztésünk a karácsonyi ünnepek alkalmából következő kiadványainkat ajánlja ajándékozásra: Újszövetség .—< — Groó Gy.: Imakönyv —i — Jávor P.: Imakönyv —• 1—1 Raffay S.: Imakönyv —* — Keresztyén Énekeskönyv — Kersztyén Énekeskönyv Üj része Káldy Z.: Bevezetés az Újszövetségbe Kis Káté — — Igés falitábla (színes) — — Igés falitábla (fekete, arany nyomással Bibliai tárgyú képek (gyermekeknek) Bibiliai tárgyú képek (gyermekeknek) Zománcozott Luther- rózsa jelvény — Igés-jelzők papírból, selyemből; levelezőlapok, stb. 20,— Pt 12,— Ft 20 — Ft 25,— Ft 40,— Ft 13,— Ft 30.— Ft 3 — Ft 8 — Ft 4 — Ft 1.60 Ft 2.40 Ft 5,— Ft LATTUK-HALLOTTUK Eduardo de Filippo: Az én családom megmozdulás A modern családi élet ingo- ványában tölgyként áll és él az apa. Könnyelmű a jeleség, haszontalan a fiú és baráti társasága, a leány züllöttnek Amikor az első osztályos gyerekek először jönnek hittanórára, meg szoktam kérdezni őket, hogy tudnak-e imádkozni. A legtöbb már tud valamilyen imádságot, amit otthon tanult. Amikor azonban megkérdezem őket, hogy mi az imádság, zavartan néznek rám, és legfeljebb a bátrabbak kísérleteznek valamilyen felelettel, de ezekből csak az tűnik ki, hogy nem tudják megmondani, mi az imádság. Feleljetek meg most ti, akik olvassátok ezeket a sorokat, erre a kérdésre: mi az imádság? Ha nem tudnátok rá feleletet *dni, akkor olvassátok tovább ezt az írást, hogy megtudjátok, mi az imádság. Ha feleljek a kérdésemre, akkor pedig azért olvassátok tovább, hogy ellenőrizhessétek, jól feleltetek-e. A legáltalánosabb felelet, amit a konfirmációi kátéban is megtaláltok, ez: az im á d- íág Istennel való beszélgetés. Akkor nem is olyan nehéz imádkozni, gondolja az,aki még nem imádkozott. Hiszen beszélgetni mindenki tud! Ha két gyerek összetalálkozik, máris megindul a beszélgetés. Ha pedig többen jönnek össze, egymás szavába vágva, egymást túlkiabálva mondják el, hogy mi történt velük az iskolában, vagy milyen játékot szeretnének játszani. Az imádság azonban nem olyan, mint a pajtásokkal való beszélgetés. Amikor felnőttekkel beszélsz, már akkor is jobban kell vigyázni a szavaidra, mint a pajtásaid előtt. Meg kell válogatni a szavaidat, helyes szórendben kell felsorakoztatni a mondatokat. Nem lehet felelet helyett a fejeddel biccenteni csupán, vagy egy szót foghegyről odabökni, hanem értelmes mondatokat kell mondani. Oda kell fordulni ahhoz, akivel beszélünk, a szemébe kell nézni és nem lehet a mondat felét elharapni, vagy elvihogni. Az Istennel való beszélgetést pedig még komolyabban kell venni. Hiszen amikor 4 Sajtóosztály HÍ SSI — Újólag és nyomatékosan | 'hívjuk a lelkészek és a ~J dilekezeti iratterje.sztések gyeimét, hogy a most meg- lent Keresztyén Énekes- önyv megrendeléseit csak észpénzfizetés ellenében idjuk teljesíteni. Ezért kérik azokat, akik megren- elésüket már elküldték, ogy a megrendelt mennyiig után járó összeget a Saj- »osztály 220.278 számú csekk- sámláján a 10% iratterjesz- ■si kedvezmény levonásával > a december 7-i számunk- an közö't portóköltség hoz- íadásával sürgősen feladni j zíveskedjenek. Azokat a lel- I észeket, akik megrendelésü- et ezután küldik el, kérjük, ogy a megrendeléssel együtt z Énekeskönyvek árát is fiimadkozunk, azzal az Istennel állunk szem-A ben, aki nemcsak a szavunkat hallja, ha-A nem a gondolatainkat is tudja, mindenestülí ismer minket. j Jézus Urunk akkor, amikor tanítványai-á val Palesztina földjén járt, sokszor imádko-} zott. Látták ezt a tanítványai és egyszerit meg is kérték, hogy tanítsa meg őket isi imádkozni. Akkor mondta el a Miatyánkot,(í amit ezért így is nevezünk: az Űrtől) tanult imádság. Ebben az imádságbanz van megszólítás, hét kérés és van befeje-\ zése is. Mintaimádság ez, amit naponkéntvj elmondhatunk szószerint, de amelyből meg-\ tanulhatjuk azt is, hogyan kell imádkoznunk amikor mást is szeretnénk Istennek elmon-\ dani. c Amikor Luther Márton megfordult több" gyülekezetben és azt tapasztalta, hogy sokanf, nem tudják a Miatyánkot, vagy ha el is\ tudják mondani, nem értik, mit mondanak,p akkor megmagyarázta ezt az imádságot. Ezt(; a magyarázatát megtaláljuk a Kis Kátéban.f Érdemes figyelmesen elolvasni, sőt meg is( tanulni. f Amikor imádkozunk, kulcsoljuk össze a( kezünket. Erre azért van szükség, hogyf imádság közben semmi mással ne foglalkoz-/ zunk. Jó a fejet is lehajtani, sőt a szemünket is behunyni, hogy az se zavarja azf imádságunkat, amit közben meglátnánk' Majd máskor írok még többet a Miatyánk-' ról, aki azonban nem tudná még elmon dani, mielőbb tanulja meg. IMÁDSÁG: Istenünk, hálát* adunk néked, hogy imádságban hozzád fordulhatunk.j Kérünk, nevelj minket imádkozó gyermekeiddé, hogy! imádságaink veled való beszélgetéssé legyenek. Ámen.' Jávor Pál i STENTiSZTELETI REND Budapesten, december' 14-én, vasárnap Deák tér de. 9 (úrv.) Kékén And- 'ás dr., de. 11 (úrv.) Haiei.scher Károly, du. fél 6 Hafenscher Ká- 'oly, du. 6 szeretetvendégség, Kékén András dr. Fasor de. fel 10 ;gyeim.) Sülé Károly, de. 11 (úrv.) Koron Emil, du. 5 Adventi-est, du. i Veöreös Imre. Dózsa Gy. u. 7 de. [él 10 Mezősi György. Üllői u. 24. ie. iél 10 Drenyovszky János, de. L1 Drenyovszky János. Rákóczi n. 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Tenö dr., de. háromnegyed 12 Grünvalszky Károly. Karácsony S. a. 31. de. 10 Grünvalszky Károly. Xhaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10. Takács József. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda P. u. 33. de. fél 12 Veöreös Imre. Zugló de. 11 (úrv.) Kamer Ágoston, du. 6 Kamer Ágoston. Gyarmat u. 14. de. fél 10 (úrv.) Scholz Láss ló. Rákosf alva de. fél 12 Scholz László. Fóti u. 22. de 11 (úrv.) Dulcz Pál, du. 5 szeretetvendégség. Váci u. 120. de. 8 Dulcz Pál. Üjpest de. IC Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bancze Imre, du. 3 Bencze Imre. Soroksár-újtclep de. fél 9 Bencze Imre. Rákospalota MAV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemplom du. з. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-SzÖllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Benes Miklós dr., de. 11 Várady Lajos, du. 7 Benes Miklós dr. Toroczkó tér de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 (gyerm.) Szűcs Kálmán teol., de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. XII. Tarcsay V. и. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 Csonka Albert. Diana u. 17. de. fél 9 Csonka Albert. Pesthide-kút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., de. 11 (úrv.) Rezessy Zoltán dr., du. 6 Bottá István. Németvölgyi u. 138. de. 9 Bottá István. Ke lenvölgy de. 9 Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. 11, du. 7. N APRÓL-N APR A HÉTFŐ: — Zsolt. 99, 1—2. — Az örökkévaló Isten kezdet fogva mindörökké uralkodik. KEDD; — 5. Móz. 5, 32. — A keskeny úton jár az Istei ie, amelyen Isten parancsolatait igazítják el. SZERDA: — Ézs. 6, 3. — Az Űr szentsége és dicsőség« lvánvaló az egész teremtett világban. CSÜTÖRTÖK: — Zsolt. 111, 3. — Dicsőségét éppen csele etei mutatják meg. PÉNTEK: — Ézs. 25, 9. — Az Isten megjelent az emberei ött, hogy megtartson bennünket. SZOMBAT: — Zsolt. 147, 11. — Istent félni és az Ö ke lmében reménykedni: ebben gyönyörködik az Űr, Az apa többször „prédikál" családjának: a meg javulás szükségességét hangsúlyozza, s amikor családi életük sokszoros tragédiák súlya alatt összeomlóban van, a második felvonásban, az önmagát némaságra kárhoztató apa meg* szólal s akkor a színpadon a beszédek olyan sorozata zápo* roz végig, amit hallgatni kell szülőknek és gyermekeknek egyaránt. A feleség elkártyázza a férj vagyonát és ékszereit, a mozi- sztár-szerepre készülő ifjú gyilkosság gyanújába keveredik s a züllöttnek tetsző leány előtt is összeomlik a világ. A nihilbe sodródott családnak prédikál az apa s ilyen mondatok száguldanak a hallgatóság felé is: mindnyájan bűnösök vagyunk, fiam, ha hét évre el is ítélnek, megtérhetsz és ismét becsületes életet élhetsz. Az apa kérdés nélküli, természetes bűnvallásai egyenesen leterítik a fiút s mire az apa teljesen átélve szavait, mind hevesebben ostorozza családját súlyos bűnei miatt, megindulnak a fiú könnyei. Esengő arccal, megrázó, mély fájdalommal, hallgatásba butkolt bűnbánó szomorúsággal követi előtte mozgó édesapját s némajátékában olyan mély emberi érzéshullámzásokat tud leikéből kivetíteni, hogy a hallgatóság megindul a bánkódó ifjú és a prédikáló apa szavainak hallatára és láttára. Szipognak a férfiak és nők s bensőséges alázat melegedik fel a hallgatóságban. A színmű írója színész volt. Ismeri a színpadot s tudja, hogy mit és hogvan kell megírni. A színészek engedelmesen szolgálták a szerző nevelő céljait. A közönség megértet- te, hogy e szírmű számukra eleven prédikáció, itt és most időszerű Túlzás volna őzt állítani, hogy az olasz, bizonyára katolikus szerző egyházi tendenciákat is látott maga előtt. De darabja a templomos emberben vet talán leginkább visszhangot, s ahogy a színészek tudatosan, vagy talán természetes átéléssel viszik és adják szerepeiket, hosszú perceken át dédelgették munkájukkal azdkat a hallgatókat, akik mindig örülnek annak, ha a színpad utal a hit világára s némileg támogatja is azt.
