Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-10-19 / 42. szám

Kettős ünnep a testvéregyházban

Október 7-én délután a budapesti Kálvin téri református templomban ünnepelte a Református Egyetemes Konvent és a Dunamelléki Református Egyházkerület elnöksége D. Bereczky Albert, az egyházkerület püspöke, a konvent és zsinat lelkészi elnöke, püspöki szolgálatának, valamint az egyház és az állam között megkötött egyezménynek 10 esztendős évfordulóját.

Az ünnepélyen jelen voltak D. Be- reczky Albert, Győry Elemér, Darányi Lajos és dr. Bartha Tibor püspökök, dr. Esze Tamás, dr. Búza László, dr. Dienes István főgondnp- kok, a teológiai akadémiák profesz- szorai és más egyházi vezetők, lelkészek és gyülekezeti tagok. A templom zsúfolásig megtelt.

A Magyar Népköztársaság kormányát dr. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter képviselte. Az ünnepeltet levélben köszöntötte Benke Valéria művelődésügyi miniszter is.

Megjelent az ünnepélyen Horváth János, a Művelődésügyi Minisztérium egyházügyi hivatalának elnöke, Miklós Imre alelnök, Veres Pál főelőadó, Herling Jakab, az Országos Béketanács titkára, dr. Bereszíóczy Miklós prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára. Ott voltak a Magyar Orthodox Egyház, a Baptista Egyház, a Metho- dista Egyház, a Szabad Egyházak, az Izraelita Hitközség képviselői is. Egyházunkat Koren Emil esperes, püspökhelyettes vezetésével Káldy Zoltán esperes, Pálfy Miklós dékán, Groó Gyula, a Sajtóosztály vezetője, Ottlyk Ernő professzor, Benczúr László püspöki titkár és Juhász Géza kiadó-szerkesztő képviselték.

A 90. zsoltár első versének el- cneklése után Farkas József egyház- kerületi főjegyző igét mondott és . imádkozott, majd dr. Esze Tamás egyházkerületi főgondnok, konventi ' világi elnök megnyitotta az ünnepélyt. Rámutatott arra, hogy a kettős ünnepi megemlékezés nem véletlenül esik egybe. 1948. szeptember 28-án választották püspökké Bereczky Albertet s október 7-én kötötték meg az egyezményt s ez utóbbi létrejöttében Bereczky püspöknek döntő szerepe volt.

Ezután dr. Kathona Géza tolnai esperes mondotta el ünnepi beszédét. Vázolta történeti visszapillantásában azt a helyzetet, amelyben a gondviselő Isten Bereczky Albertet a Református Egyház élére állította.

Megrajzolta Bereczky Albert lelki arcát, szólt a teológusról s az egy- házszervezőről. Méltatta az egyezmény jelentőségét. „Az egyezmény hitből született meg. Hálával gondolunk Bereczky Albert püspökünkre, aki áldozatos szolgálatával olyan odaadóan fáradozott megkötéséért és megtartásáért.“

Ezután Győry Elemér dunántúli püspök Jézus Krisztus jó vitézét köszöntötte Bereczky Albertben, aki az Ige fegyverét forgatva fáradozott az Egyház szolgálatában. — Darányi Lajos tiszáninneni püspök az igehirdető szolgálatát köszönte meg Bereczky püspöknek. -— Dr. Bartha Tibor püspök, aki aznap érkezett haza németországi útjáról, külföldi egyházak és testületek meleg testvéri köszöntését tolmácsolta.

Horváth János, az Egyházügyi Hivatal elnöke rámutatott arra, hogy az egyezmény megkötése új korszak kezdetét jelentette az állam és az egyház viszonyában. Ezután mérlegelte az ellenforradalom egyházi következményeit és megállapította, hogy ezen az ünnepélyen is kifejezésre jutott az egyház lelkészeinek és tagjainak készsége arra, hogy támogassák kormányunknak és a Hazafias Népfrontnak azokat a célkitűzéseit, amelyek népünk felemelését és a béke megőrzését célozzák.

Egyházunk, valamint a methodista és baptista egyház köszöntését Korén Emil püspökhelyettes tolmácsolta. „Mindnyájan tanítónknak tartjuk Bereczky Albertet. Vele együtt élhettük meg az egyház keskeny útját. Köszönjük a hívő és bátor prófétai szót“ — mondotta többek között.

Ezután a több; egyházak és vallásfelekezetek köszöntötték meleg szavakkal a püspököt. Igen §okan küldték el írásban üdvözletüket, így többek között D. dr. Vető Lajos püspök, dr. Grősz József kalocsai érsek, valamint számos külföldi egyházi vezető is.

Az üdvözlésekre D. Bereczky Albert hosszabb beszédben válaszolt, amelyben az egyház történetének mintegy 20 esztendejére tékintett vissza és felvázolta az egyház szolgálatának jövendő feladatait. „Az egyház és állam viszonya csak függvénye az egyház és az ő Ura közötti viszonynak. Az Igének engedelmeskedő egyház hitben él és hitben jár. Ebben van az egyház megígazulásp és e világban való eligazodása.“

Az ünnepély dr. Esze Tamás zárószavaival és Muraközy Gyula imádságával ért véget. _____________________________

Új

ra kapható a Vizsolyi Biblia

1590-ben jelent meg Vizsolyban Károlyi Gáspár fordításában és Mamskovit Bálint nyomtatása által az első magyar nyelvű teljes Szent- írás. Az ún. Vizsolyi Biblia, ha nem is teljes szövegében, de bőséges szemelvényekben jelent meg a „Magyar Könyvtár“ c. sorozatban. A válogatás természetesen irodalmi, nyelvészeti szempontból történt. Dokumentálni kívánja a kiadvány, mely „Károli Gáspár válogatott munkái“ címen jelent meg, hogy nyelvünk fejlődésére, íróinkra, költőinkre, egész irodalmunkra milyen mély hatást gyakorolt a Károlyi-biblia. A 400 oldalas könyv csak csekély részben, mintegy 50 oldalon közli Károlyi egyéb írásait. A többi biblia- fordításának szemelvényeit tartalmazza. A válogatás munkáját Varga Balázs végezte, ő írta az utószót is. Ebből most néhány érdekes mondatot közlünk.

,,A magyar könyvkiadás statisztikája azt vallja, hogy eleddig Károlyi Gáspár a legolvasottabb magyar író. Bibliája, majdnem 300 kiadásban jelent meg, nem egészen négyszáz év alatt. Urak és parasztik mindennapos olvasmánya volt századókon át a Károlyi-biblia. És ami nekünk még fontosabb: a magyar irodalomnak is kimeríthetetlen példatára, ihletője lett. Nemcsak a bibliás költőkre, Aranyra. Adyra gondolok. Van-e olyan könyvünk, amely ne visszhangozná Károlyi Bibliájának igéit, hacsak egy szólás. 'metafora ereiéig?"

„Több bkunk van rá, hogy a válogatott munkákat jgvo.részt a Bibliából állítottuk össze. Először is: Károlyi eredeti írásai bármilyen tanulságosak, értékesek is, irodalmi je-' lentőségük nem hasonlítható a Bibliáéhoz. Szemelvénybe kiadásunkkal éppen az irodalmi jellegét akartuk kiemelni, szemben az egyházi használatra készült bibliákkal, nmzbiek. vem ismernek esztétikai különbséget az egyes részek között.

Ennél is nyomósabb érvünk: a Károly’.-fordítás kiadásainak száma csak névlegesen közelíti meg a. háromszázat; valójában egyetlenegyszer nyomtatták le eddig: 1590-ben, Vizsolyban.

Az azóta megjelent kiadások szövegére revizorok és !korrektorok javításai rakódtak rá, egyre növekvő

'mértékben. Már a második, a Ha- naui Biblia magán viseli a nagy peregrinus, Szenei Molnár Albert si- mítgató kezenyomát, különösen az újiestamentomi könyvekben. A hatodik kiadástól kezdve Misztótfalusi Kis Miklós elevenbevágóbb javításai hagyományozódtak át. Századunk elején pedig megszületett „az eredeti szöveggel egybevetett és átdolgozott“ Biblia, amely már vajmi kevés joggal viseli címlapján a Károlyi Gáspár nevét.

Az ötven évvel ezelőtt készült revízió, és a legújabb, szintén Károlyi nevével jegyzett protestáns biblia- fordítás már tisztán egyházi célzatú."

„Tudjuk, hogy Károlyit s a vele együtt buzgólkodó munkatársakat nem irodalmi ambíció vezette, de műveiket a magyar irodaltím érlelte klasszikussá. Ideje már, hogy az új kiadások alá eltemetett Vizsolyi Biblia laikus olvasmányként keljen új életre."

125 éves a Rauhes Haus

Wiehern nagy műve, a hamburs? „Rauhes Haus’* szeretetintézménv ez év szeptember 12-én ünnepelje 125 éves fennállását. Az ünnepségen számos egyházi vezető jelent meg. Ünepi beszédében Herntrich hamburgi püspök hangsúlyozta, hogy p Wiehern szellemében végzett szere- tetmunlkának elsősorban azok felé a népek felé kell fordulnia, amelyek nagy társadalmi átalakulások sorát élik.

Á fehérek és színesek közötti feszültségek

leküzdése érdekében az anglikán egyház külön lelkészi állást szervezett és arra egy jamaikai lelkészt hívott meg. Feladata, hogy tanácsokkal lássa el azokat a lelkészeket, akiknek gyülekezetében nagyobb számmal vannak főleg Nyu- gatindiából bevándorolt színesek. Ezek a bevándorlók eddig többnyire nehezen találták meg helyüket az angoi gyülekezetekben és számukra sokhelyütt külön istentiszteleteket tartottak. A vezető egyházi körök viszont mindenképpen el akarják kerülni, hogy a gyülekezetekben a gyülekezetek tagjai fajok szerint elkülönüljenek.

Gyülekezeti hírek

— A Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt. 22, 1—14; szószéki igéje: Rm. 14, 1—9.

— Evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi rádióban október 19-én de. fél 9 órakor. Igét hirdet Benczúr László püspöki titkár.

— A kistarcsai Papnők Otthonában október 5-én megemlékezést tartottak Sántha Károlyról, a 30 évvel ezelőtt elhunyt evangélikus ének- költőről. Az emlékbeszédet Harmati Béla teológus tartotta. A műsorban közreműködött a cinkotai gyülekezet vegyeskara.

— A nyíregyházi gyülekezetben október 5-én Szabó József ny. püspök, balassagyarmati lelkész szolgált az istentiszteleten és a délutáni templómi ünnepélyen, ahol külföldi útjainak élményeiről tartott előadást. Az ünnepélyen Megyer Lajos- né és Krecsák Kálmán, valamint a gyülekezet vegyeskara. énekszámokkal. Gáncs Aladár orgonajátékkal szolgált.

— A hajdú-szabolcsi egyházmegye lelkészi munkaközössége október 6-án és 7-én Nyíregyházán ülést tartott, melyen előadást tartottak Fábry István, Halassv Endre, Sm»d Lehel, Szabó Gyula, Abáth Lajos és Balczó András lelkészek. A világ békéjét fenyegető távol-keleti helyzettel kapcsolatban a lelkészi munkaközösség nvijnfkozalot tét*.

— SEGÉDLELKÉSZ ÁTHELYEZÉSEK: A Déli Egyházkerület

püspökhelyettese október 1-i hatállyal Karner Ágoston siklósi segécl- lélbészt a Budapest zuglói gyüleke- ze*be, Drenyovezky János zuglói segédlelkészt a Budapest af íj gyülekezetbe, Bodrog Miklós józsef- váwl segédlelkészt a Teológiai Akadémiára helyezte szolgálattételre.

— Idős. egyedülálló férfit vagy nőt fiatal házaspár lakásért eltartana. Cím a kiadóban.

— Magyar Remekírók 55 kötetből álló sorozata eladó. Érdeklődni lehet a Sajtó- osztály iratterjesztésében.

Pályázati hirdetmó?

A Budai Evangélikus Egyházmegye pályázatot hirdet hapgszer-kísé- retes egyházi kórusművek írására. A szöveg nem állhat ellentétben a protestáns dogmatikával és liturgiával. A mű illeszkedjék bele az isten- tisztelet kereteibe, vagyis ne haladja meg az öt percet. (De tempore jelleg domborodjék ki.) A hangszerkíséret kisebb tetszésszerinti zenekari együttes lehet, orgonával (harmonium) vagy anélkül. A pályázat I. díja: 600, a II. 400, a III. 200 forint. A művek beküldési határideje 1959. március 15. Eredményhirdetés: 1959. április 26, Cantate vasárnapján rendezendő egyházmegyei zenés áhítaton. A pályaműveket jeligés levél kíséretében a. Budai Ev. Egyházmegye Esperesi Hivatalába kell beküldeni.

ISTENTISZTELETI REHO

október hó 19-én Budapesten

Szenteld meq 07 ünnepnapot

„is Úrnak élünk..

Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap. — Róma 14, 1—9.

Kicsiny ablaknyíláson keresztül a keresztyén gyülekezet lüktető zajos életébe pillanthatunk bele. Amit látunk, az nem éppen „eszményi” kép. De az apostol mégis kirajzolja elénk az élő gyülekezet képét. Figyeljünk reá!

1 A keresztyén gyülekezetben Krisztus uralkodik. Ezt fejezi ki Pál az

* utolsó mondatban: „Azért halt meg és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon, mind élőkön uralkodjék” (9. v.). Azért van gyülekezet, mert Jézus meghalt és feltámadott és létrehozta a hűn és halál felett való uralmával a benne hívők közösségét, ahol egyedül Ö uralkodik. Uralmának megvan a következménye is. Pál így mondja: „Közülünk senki sem él önmagának s senki sem. hal önmagának. Mert ha élünk, az Ürnak élünk; ha meghalunk, az Ürnak halunk meg. Ezért akár élünk, akár meghalunk az Úréi vagyunk". (7—8. v.) A gyülekezetben minden a Krisztus uralmáért van. Nem önző érdek, nem a nagyobb szereplési lehetőség a gyülekezet összetartója, hanem az, hogy egész életünkkel neki szolgálunk. Az Urnák élünk! Ö pedig élő Urunk itt is és a halálban is, megszabadít és megtart bennünket, így uralkodik.

2 A keresztyén gyülekezet mégis gyenge és bukdácsoló emberek közös* sége. Meglátszott ez Rómában is és meglátszik rajtunk is. Akkor az emberi gyengeség két részre osztotta a gyülekezetei:, mert egyesek valamiféle böjtöt tartottak, ételektől tartózkodtak és különbséget tettek a hét egyes napjai között. Ezért azután mások tévelygőknek minősítették őket. Azok viszont nem tartották komoly és igazi keresztyéneknek ezeket. Pál hitben gyengéknek és hitben erőseknek nevezi őket.

Emberi gyengeségünk ma is megrputatkozik abban, hogy meglátjuk a különbségeket. És nem hagyjuk említés nélkül. Vannak, akiknek hite nem bír el bizonyos „világi” dolgokat. Vannak, akik hitbeli okok miatt nem öltözködnek divatosan, nem járnak moziba és színházba, idegenkednek mindentől, ami művészet és kultúra. Ezek bizonyára megfeledkeznek arról, hogy milyen csodálatos szabadsággal ajándékozza meg Krisztuí a benne hívőket. Megbotránkoznak azon, hogy valaki keresztyéninek vallj* magát, noha az előbbiekben is foglalatoskodik. És vannak, akiknek hit* mindezt el tudja hordozni. Nem találják összeegyeztethetetlennek, hogy bibliájuk mellett jó könyveket is elolvassanak, művelődjenek, művészetekben gyönyörködjenek. Ezeknek viszont nem szabad elfelejteniük hogy a kísértések elől nem lehet elfutni és azokat legyőzni csak Isten igéjével lehet. Mindez káros is lehet, ha magával húz és többé már nem az „Ürnak élünk”.

Van tehát különbség! Vannak hitben erősek, akik hitűkkel sokat bírnak elhordozni és nem botránkoznak meg lépten-nyomon. És vannak hitben gyengék, akik könnyen megbotránkoznak. Sokszor folyik a harc a gyülekezetben a két csoport között. Mi segít hát rajtunk, gyenge, bukdácsoló embereken?

Q a keresztyén gyültkezetben hordozzuk el egymást szeretetben. Pál ezt ajánlja: a hitben erőtelent fogadjátok be. Közösségben tudjátok magatokat vele. Mindezt pedig ne azért tegyétek, hogy vitatkozhassatok vele. Üres vitatkozások feleslegesek és csak jobban szembeállítják az amúgy is már szemben állókat. Jó megtanulnunk; nincs igazam a másikkal szemben, nem ítélhetem meg a más szolgáját. Nem nekem szolgál. Nem az én szájam íze szerint cselekszik. De lehetek türelmes iránta. Könyöröghetek érte és rábízhatom az Ürra, aki „megerősítheti, hogy megálljon”. (4. v.) Ö is. én is „az Űréi vagyunk”!

Minden mindegy tehát? Akkor miért volt a reformáció? Miért emelte fel szavát Luther a sok „másképpen hívő és tanító” kortársa ellen? Éppen a reformációban tanulhatjuk meg ugyanazt, amit Pál apostol is mond ma nekünk: Krisztus meghalt és feltámadott, hogy uralkodjék rajtunk. A benne való igaz hit megőriz tévelygéstől és bukástól. Az „erősek” szolgálnak néki erős hittel és az Úrnak élnek. A gyengék is szolgálnak neki „érzékeny” hitükkel és az Ürnak élnek.

Töltse el szívünket nagy örömmel: Az Úrnak élünk és életben, halálban Űréi vagyunk!

ifj. Tóth-Szöllős Mihály

N APRÓL-N APRA

Deáktér de. 9 (úrv.j Kékén András dr., de. 11 Hafenscher Károly, du. 6 Nagy Gyula dr. Fasor de. fél 10 (gyerm.) Mezősi György, de. ll (úrv.) Pásztor Pál, du. 7 Mezősi György. Dózsa Gy. u. 7. de. fél 10 Pásztor Pál. Üllői u. 24. de. fél 10, de. 11. Rákóczi u. 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de háromnegyed 12. Karácsony S. u. 31. de. 10. Thaly K. u. 28. de. 11. Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya de. 10 Veöreös Imre. Utász ú. 7. de. 9 Takács József. Vajda P. u. 33. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Nikodémusz János, du. 6 Scholz László. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. Rákosfalva de. fél 12 (úrv.) Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci u. 129. de. 8 Gádor András. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre, du. 7 Bencze Imre. Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Benczie Imre. Rákospalota MÁV-telep de. fél 9. Rákospalota de. 10. Rp. Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szőllős Mihály.

Bécsikaputér de. 9 Várady Lajos, de. 11 D. dr. Vető Lajos, du. 7 Benes Miklós dr. Toroczkó tér de. fél 9 Benes Miklós dr. Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 9 Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11 Csonka Albert. Kelenföld de. 8 (úrv.) Bottá István, de. 11 (úrv.) Bottá István, du. 6 Re- zessy Zoltán dr. Németvölgyi u. 138. de. 9 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Schreiner Vilmos. Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. Nagytétény du. 3 Schreiner Vilmos. Albertfalva du. 7 Schreiner Vilmos. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. 11, du. 7.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemei Egyház Sajtóosztályának tapia. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Üllői u. 24. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft.

Árusítja a Magyar Posta Talefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—VTII;

10 000 példányban nyomatott.

ZRÍNYI nyomda Felelős; Bolgár Imre.

HÉTFŐ — Ézs. 53, 1: — Az egyház népe szent mag és azokból áll«

akik hisznek Istennek Jézus Krisztusban történt kijelentésének.

KEDD — Ézs. 55, 12: — Az ige hirdetésének Isten Szentlelke által mindig van eredménye; ezért örvendezéssel kell végeznünk az igehirdetés szolgálatát.

SZERDA — Jób 12, 23: — A világ, és benne az egyház jövendője Isten kezében van.

CSÜTÖRTÖK — Zsolt. 146, 4: — „Ern^er tervez. Isten végez.“ Életünk az Ö kezében van.

PÉNTEK — Ézs. 50, 6: — Az Űr Jézus Krisztusinak szenvednie kellett azért, hogy öröik életünk legyen.

SZOMBAT — 1. Móz. 18, 27: — Az Ür ígérete biztat bennünket a hozzávaló könyörgésre.

ÓZD PÉLDÁT MUTAT

Két hete Ózdon orgonahangverseny volt. A templomot zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők száma. Minden egyes orgonahangversenynek külön-külön örülünk, de ez az ózdi különösképpen örömmel és izgalommal töltött el. A hangversenyt az Ózdi Zeneiskola rendezte. Országos viszonylatban ez az első állami rendezésű orgonahangverseny evangélikus templomban. Szomszédos, népi demokratikus államokban ez már nem új dolog és jó magam is több ilyen hangversenyen játszottam Csehszlovákiában. A csehszlovák zenei életben ma már természetes, hogy az orgonahangversenyek, jó részét templomokban rendezi meg a csehszlovák filharmónia. Éppen ezért az ózdi hangverseny mellett nem mehetünk el szótlanul. A magyarországi orgonahangversenyek rendezése előtt új korszakot nyit meg az ózdi példa. Módot ad arra, hogy szélesebb területen és a vidék egyre jobban érdeklődő közönsége előtt fokozza az orgonazene népszerűsítését, valamint lehetőséget ad orgonaművészeinknek arra, hogy az eddig egyetlen hangversenyorgonánk helyett megszólaltathassák vidéki városaink jobb állapotban levő templomi orgonáit is.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy koncertteremmé alakítsuk át templomainkat. A templom és az orgona méltóságán nem esik csorba, ha a hangversenyt egy zeneiskola rendezi és a közönségnek sem fog hiányozni a taps és a tülekedés a büfében. Az ózdi zeneiskola legfiatalabb növendékei fegyelmezetten és érdeklődéssel hallgatták végig Peskó György orgonaművész és Szepessy Mária operaénekesnő számait.

Azt hiszem, az ózdi példa több más evangélikus templomban is követendő lelhetne, s maguk az ózdiak is rendszeresíteni kívánják hangversenyeiket. Jó néhány ilyen célra megfelelő orgonánk van ás miért ne lehetne szaporítani az ilyen hangversenyek számát? Mi kell ehhez? Jó állapotban levő orgona, megértő, kezdeményező lelkész és egy agilis zeneiskolai igazgató vagy tanár, akiknek szívügyük, hogy színvonalas, építő-mondanivalójú zenét adjanak a vidék zeneszerető hallgatóságának.

Ózd esetében a helyi intézmények és hatóságok is hathatósan hozzájárultak a hangverseny megrendezéséhez és személyes megjelenésükkel is támogatták az új kezdeményezést.

P. Gy. f

l.

<