Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-09-28 / 39. szám

munkások értekezleté Gyenesdiáson Az egyház feladata, a hitet ébresz­tő igehirdetői szolgálat elvégzése. Ez azonban soha nem öncélú, soha nem egyszerűen önmagáért van. Ép­pen azáltal, hogy a hitet munkálja a keresztyén emberekben, az egyház népében, túlmutat önmagán. Hiszen a hitnek meg kell látszania, ki kell ábrázolódnia a keresztyén emberen. Es miben is mutatkozhatna meg leg­jobban, mint a szeretetben, a cselek­vő szeretet gyakorlásában, a másik bei- iránti irgalmas felebaráti 'gálatban. A hit tevékeny, moz­gékony valami, amelyik mielőtt kér­dezné, máris oselekszi a jót — mondja Luther. Így és ezért tartozik hozzá a hivő egyház arculatához az, amit diáko­ménak, szeretetszolgálatnak -szok­tunk nevezni. Szeretetszolgálat — milyen kifejező, szép magyar szó! Az a szeretet, amelyik szolgál! Az egyház szolgálata a világ felé éppen az irgalmas samaritánus magatartá­sában konkretizálódik. Jézus Krisz­tusnak ez a mondata: Eredj el, és le is akképpen cselekedjél! — min­ket is kötelez az irgalmas samari­tánus szolgálatára. 1953. Vili. te. A mi egyházunk végzi is ezt a szolgálatát. Az 1953-as zsinat VIII. törvénycikke új alapokra helyezte az egyház szeretetszolgálatát és új irányt szabott neki. Addig egyhá­zunkban intézményesített diakóniia működött, amely a gyülekezetektől önállóan, szinte az egyház külön tes­Játszó nyomorék gyermekek taként végezte munkáját. Ez a zsi­nati törvény úgy akarta beleágyazni a szeretetmunkát az egyház életébe, hogy mögéje állította az egész ma­gyarországi evangélikus egyházat, annak minden egyes gyülekezetét és minden egyes tagját. Az egyház sze- retetmunkájának alapja a gyülekeze­tek és gyülekezeti tagok hite, szere- tete, áldozatkészsége lett. (Ugyanez a zsinati törvény felállította a Dia- kóniai Osztályt, amely központi irá­nyító szerve lett a diakóniai mun­kának.) A törvény betűiből az elmúlt öt év alatt élet lett. Jó alapnak bizo­nyult az, amire ez a törvény a dia­kóniai munkát helyezte. Kezdeti ne­hézségek után mind szélesebb lett ez az alap és ma már elmondhatjuk, hogy gyülekezeteink jó részének hite és abból fakadó szeretete, felelős­sége, áldozatkészsége ott áll egyhá­zunk szeretetszolgálata mögött, sőt maga gyakorolja ezt a szolgálatot, nemcsak az intézmények felé, hanem a gyülekezet tagjai felé, sőt azon túl­menően is. Ennek eredményeképpen mind több lett a szeretetintézmé- nyek és az azokban gondozottak sí£ma, mind erőteljesebbek lettek ezek az intézmények és ma már egy­két kivételtől eltekintve évről évre fejlődnek. A diakóniai munka seregszemléje A Diakóniai Osztály szeptember elmúlt hetében ezeknek az intézmé­nyeknek vezetőit, munkásait és az egyházmegyék diakóniai lelkészeit hívta össze a gyenesdiási Otthonba háromnapos értekezletre, öt év óta ez volt az első nagy seregszemléje A gyenesdiási Kapernaum a diakóniának. Sokan jöttek össze, de még többen maradtak otthon, hiszen ez alatt a három nap alatt is végezni kellett a munkát az ottho­nokban. Mindössze három porgram- pontja volt az értekezletnek, de az olyan bőséges volt, hogy szinte ke­vés volt rá a három nap. Hiszen mindjárt az első, az otthonok életé­ről szóló beszámoló, egy egész napon át tartott. Ennek bevezetője volt az az általános körkép, melyet Sztehló Gábor, a Diakóniai Osztály ügyvivő lelkésze tartott a diakóniai munka országos helyzetéről. Egymás után álltak fel az otthonok vezetői és sza­vaik nyomán feltárult az otthonok élete, öröme, gondja, perspektívája és az a szeretet, amely a gyüleke­zetek részéről ott áll az otthonok mögött. — A beszámolókon kívül tárgyalta az értekezlet az egyházme­gyei diakóniai lelkészek javaslatait, amelyek egyrészt az intézményeik tá­mogatásáról, másrészt a gyülekezeti diakóniáról szóltak; és megvitatta a diakóniai munkások képzésének kér­dését. Az, aki részt vett ezen az értekez­leten, az egyház dobogó szívét, az egyház cselekvő kezét láthatta. Mennyi hitből fakadó szeretet, hiva­tástudat, irgalmas samaritánusi ma­gatartás kell ehhez a nehéz szolgá­lathoz. Elsősorban az otthon veze­tőinek, munkásainak, de rajtuk túl­menően gyülekezeteink tagjainak is! Aki csak egyszer is járt egy olyan otthonban, ahol megfáradt, maguk­kal tehetetlen öregeket, vagy beteg, idióta gyermekeket gondoznak, az igazat ad nekem. Beszélő számok Egy-két számadatot is: egyházunk­nak 18 szeretetotthona van, ahol ösz- szesen 597 gondozott él. Ezekben az intézményekben 116 diakóniai mun­kás dolgozik. Az intézmények közül 13 öregotthon (357 öreg gondozottal), 3 egészségügyi gyermekotthon és 2 gyermekotthon (a kétféle _ gyermek­otthonban összesen 240 idióta és árva gyermeket gondoznak). Ezenkívül van 4 üdülő, ahol egyházi munká­saink, gyülekezeti tagjaink tölthetik pihenésüket. Mindegyik szeretetott­hon mögött ott állnak egy-egy egy­házmegye gyülekezetei imádsáiggal, szeretettel, egyre növekvő adakozás­sal. A Gyenesdiási Otthont például (ahol nyugdíjas lelkészek élnek) a Somogy-Zalai és Veszprémi egyház­megyék gyülekezetei patronálják. Az előbbi az elmúlt két évben 45 147 forinttal (természetbeniekkel együtt), az utóbbi 43 708 forinttal (ugyancsak természetbeniekkel együtt) támo­gatta az Otthont. Hálára indító szá­mok ezek, amelyekről az a tapasz­talat, hogy minél több személyes kapcsolata van az otthonoknak a gyülekezetekkel, annál több az ál­dozatos szív. — Persze a beszámo­lókból az is kiderült, hogy nem min­den egyházmegye gyülekezete tekinti szívügyének a szeretet munkáját. Ahogyan valaki összegezte az érte­kezleten elhangzottakat: Nem állha­tunk meg félúton. Jézus Krisztustól kapott parancs alapján ébreszteni kell tovább a felelősséget embertár­saink iránt. És ezt mi, mai magyar evangélikusok annál inkább megte­hetjük, mert egy olyan államban élünk, amelyiknek egyik legfőbb tö­rekvése az emberről való gondosko­dás. Az értekezlet tapasztalatai Ez az értekezlet nemcsak sereg­szemle volt, hanem az eddig végzett munka lemérése és tapasztalata is. Ezekből hadd írjunk le mindnyájunk okulásául néhányat: 1. Isten iránti hálával állapíthatta meg az értekezlet, hogy a megkezdett út, az egyház szeretetszolgálatának új irányvonala jó. Mutatja az a fej­lődés, amelyet öt év alatt elért a diakóniai munka. 2. Gyülekezet nélkül nincs diakó­niai munitca. A szeretet cselekedete nélkül az egyház süket és néma a világban. Szolgáló egyház vagyunk és ez éppen a szeretetmunkában konkretizálódik, úgy, hogy az egyház egy testként végzi ezt a munkát. 3. Isten iránti hálára indít az is, hogy ennek a munkának végzésében milyen közel jutott egymáshoz egy­ház és állam. Egyes otthonokban (fő­leg az egészségügyi gyermekottho­nokban) közös munkaterülete van egyháznak és államnak. Becsüljük és szeretjük egymásnak e téren vég­zett munkáját. Államunkban ma már j nem szólam, hanem valóság „a leg­I főbb érték az ember”. Az e téren kö­j zösen végzett munkából, szolgálat­ból, felelősségből sok áldás és haszon származik. 4. Tanuljuk meg becsülni egyhá­zunk diakóniai munkásait és ne hagyjuk őket egyedül. Erőn feletti munkát végeznek, és nem foglalko­zásnak tekintik egyszerűen munká­jukat, hanem Istentől kapott hiva­tásnak. Ok a mi egyházunknak e té­ren a dolgos, serénykedő kezei, aki­ket erősíteni kell, hogy ne fáradjon meg testük és hitük. 5. Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Több otthonban munkás- hiánnyal küzdenek és akik vannak, azoknak sem mind kielégítő a kép­zettsége. Az aratás Ura hívja a mun­kásokat az aratásba, bárcsak minél többen meghallanák az Ö szavát! (Az értekezlet elhatározta, hogy az otthonokban egységes terv szerint képezik ki a már meglevő és az új munkásokat. Itt kell megemlítenünk, hogy államunk több szeretetmunká- sunkat képezte ki okleveles ápoló­nővé, teljesen ingyen.) 6. Minden elért eredményért Isten kegyelmét kell • áldanunk. Az 0 Szentlelke világosította, erősítette, vezette egyházunkat ebben a mun­Ebéd Bonyhádon kában. Minden elért eredménynél (még olyan kicsinek látszónál is, hogy egy idióta gyermek eljut odáig, hogy megtanul írni vagy olvasni) el kell mondanunk: „Nem nekünk Uram, nem nekünk, hanem a te ne­vednek legyen dicsőség, a te kegyel­medért és hűségedért.“ (Zsolt 115, 1.) Az otthonok bemutatása ,És most röviden néhány mozaikot. Röptében menjünk végig szeretet­otthonainkon, lássuk meg, kik élnek benne és hogyan. Győr A győri szeretetotthon lakói öregek. Negyvenhat idős férfit és nőt gondoznak itt, akiknek nagy része elesett, ágyban fekvő. A szép otthon épületét 1909-ben készítették, azóta áll ebben a szolgálat­ban. A gondozottak nyugalmat,» pihenést találnak a két-három ágyas szobákban, családias légkörben. A szeretetotthont fenntartó győri gyülekezet és a vasi, va­lamint a győri egyházmegye gyülekeze­tei patronálják igen szépen. Sopron Ebben a nagyon szép fekvésű, de kis­méretű otthonban öreg, munkájukban megfáradt diakóniai munkások élnek. Az otthon nincs kellőképpen kihasznál­va, szép fekvésénél fogva elsőrendű üdülőhely lehetne lelkészcsaládok részére. Gyenesdiás-Kapernaum A sokak által ismert Kapernaum ma kétirányú egyházi munkának a helye. 1953 óta nyugdíjas lelkészek otthona. 12 nyugdíjas lelkészcsalád (23 fő) él nyu­godalmas öregségben Kapernaumban. Másrészt az otthon szép fekvésénél és jó levegőjénél fogva kedvelt üdülőhelye lelkészcsaládoknak és egyéb egyházi al­kalmazottaknak. Az otthon évről évre gyarapodik, új épületszárnyat építettek, amelynek befejezése a közeljövőben várható; bevezették a vízvezetéket és a kertbe új gyümölcsöst telepítettek. Pécs A pécsi szeretetotthon sok évi terv és gyűjtés után 1931-ben alakült. nagyrésa- ben Baldauf Gusztáv akkori pécsi lel­kész alapítványából (később az ő nevé­ről nevezték el az otthont). Jelenlegi he­lyén 1940 óta működik az otthon, kez­detben mint diákinternátus, később mint öregek otthona. Jelenleg 30 öreget gon­doznak. Az otthont elsősorban a pécsi gyülekezet tartja fenn, amely mindig szívügyének tekintette az otthon életét. A 24 szobás otthonban jelenleg új kony­hát és ebédlőt építenek át. Az otthon köz- pontifűtéses, a szobákban vízvezeték van. Az egyházmegye gyülekezetei közül ke­vesen támogatják. Börcs A Győr melletti kis faluban nagyon szép emeletes házban van a szeretet­otthon. 1938-ban építették árva gyerme­A börcsi szeretetház kék számára, 1950-ben öregek gondozá­sát vette át az otthon. 17 gondozott éi itt, akik közül 6—7 állandóan fekvő be­teg. Az otthont a győri gyülekezet se­gíti. Piliscsaba-Siló A gyönyörű kétholdas parkban lévő otthonban 16 volt diakóniai munkás él, akik közül 11 teljesen tehetetlen. Anya­gilag más otthonok és egy-két gyüle­kezet támogatja őket. Budapest-Modori út A 600 négyszögöles területem fekvő otthon ideális a szeretetmunka céljaira. 1952-ig mint üdülő működött, 1952—1956-ig szellemileg fogyatékos gyermekek ott­hona volt, jelenleg öregek otthona. 24 idős ember él itt, akiknek jórésze 80 évnél idősebb Az otthont a Budahegy- vdéki gyülekezet, a Borsod-hevesi és a Bács-kiskúni egyházmegye támogatja. Budapest-Báthori László út Az otthonnak két része van. Az egyikben 95 szellemileg fogyatékos, idióta gyermek él, akik közül 50 teljesen mozdulatlan, felgyógyulásukhoz semmi remény. A többiek csökkent szellemi képességűek és nyomorékok, ezeket szellemi és technikai oktatásban részesí­tik. Az otthon másik része az öregeké, ahol 52, r.agyrészt magával tehetetlen öreget gondoznak. A két otthonban 41 munkás (közülük 16 ápoló) látja el az igen nehéz szolgálatot. Az otthont 3 egyházmegye támogaíia, a gyermekek ellátását az állam fizeti. Az épület belső berendezését állandóan bővítik, 1957-ben 500 000, 1958-ban 200 000 Ft-os beruházás­sal. Budapest-Zugló 1942-ben épült a szeretetház, 40 sze­mély beíógalóképességgel. Jelenleg idős, de komolyabb ápolásra nem szoruló öre­geket gondoznak. Ezt az otthont is, mint a többit, az utóbbi években sok háztar­tási géppel szerelték fel. Az épületet je­lenleg renoválják. Kistarcsa A szeretetotthon 1931-ben létesült, mint az özvegy pai?nék otthona. Jelen­leg 22 gondozottja van, akik egy-két személyes szobákban laknak. A gondo­zottak saját bútorukat használják. A kistarcsai gyülekezet és a pestmegyei egyházmegye egy része támogatja. Az otthon -központi fűtéses, nemrég végez­tek belső tatarozást, tető és csatorna javítást. Nyíregyháza-É!im Az otthon munkája 1922-ben indult meg, jelenleg szellemileg fogyatékos és nyomorék gyermekek otthona. 34 gyer­meket gondoznak, ezek közül 15 teljesen tehetetlen, viszont 9 közülük iskolába jár már. Az otthont ebben az évben bő­vítik, az építkezés eddig 79 G00 Ft-ba ke­rült. A beutalt gyermekek után itt is az állam fizeti az ellátást. Bonyhád Akik maguk is tudnak enni Egészségügyi gyerekotthon van itt, ahol szellemileg fogyatékos gyermekeket gon­doznák, akiket az állam utal be és fi­zeti ellátásukat. 35 gyerek él itt, akik­kel 12 nevelő és munkás foglalkozik. Nagy öröm számukra, hogy a nevelő munkának és az áldozatos szeretetnek „Aki nehn tud írni, azt hiszi,' hogy az nem munka. Három ujj ír, s még­is az egész test dolgozik.” Luther rengeteget írt. Hagyatéka felmérhe­tetlen énékű a teológiai irodalom­ban. Legfontosabb mégis a biblia- fordítása. Hogy ezen a téren meny­nyit dolgozott, mondják el az év­számok. Evangéliumot minden nyelvnek 1517- ben lefordított két bűnbánati zsoltárt. 1518- ban lefordította a Miatyán- kot és a HO. zsoltárt. 1519- ben lefordította Manassé imádságát és Máté evangélioma 16. fejezetének egy részletét. 1520- ban lefordította a tízparan­csolatot. 1521- ben lefordította a 68. zsol­tárt, a Magnificatot, Sálaimon imád­ságát, a 37. és 119. zsoltárt, s több evangéliomi szakaszt. Wartburgban — ez volt az ő Pathmosa — 11 hét alatt lefordította az egész Újszövet­séget. 1522- ben megjavította előző újszö­vetség-fordítását. 1523- ban lefordította Mózes öt könyvét. 1524- ben lefordította Józsiiéól Eszter könyvéig, Jób, Zsoltárok és Példabeszédeik könyvét. 1526-ban lefordította Jónás és Ha- bakuk könyvét. 1528- ban lefordította Zakariás és Ézsaiás könyvét. 1529- ben lefordította a Prédikátor könyvét. 1530- ban lefordította Ezékiel és Dániel könyvét. megvan az eredménye ép évröl-évre újabb .gyermekeket küldhetnek gyógy­pedagógiai iskolába, sőt általános is­kolába Is. Gondjuk a vízvezeték hiánya. Nyíregyháza-Öregek otthona Az otthonban 11 öreget gondoznak, ezenkívül 6 bejáró ellátottjuk is van. Albertirsa 18 férőhelyes öregotthon. Az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult. Jtét három személyes lakószobákat épí­tettek, fürdőszobát, vízvezetéket szerel­tek fel. A helyi gyülekezet és 13 pest­megyei gyülekezet támogatja. Szarvas-Arvaház A szarvasi gyülekezet fél évszázada viseli gondját árváinak. A tulajdonkép­peni árvaházi munka 1920-ban indult meg, jelenleg 16 árvát gondoznak. Az otthon nehézségekkel küzd, mert az egyházmegyétől kevés támogatást kap. Balassagyarmat 27 évvel ezelőtt alapították az otthont.: Jelenleg 10 öreg gondozottja van a 3 szobában. A gyülekezet és a nógrádi egyházmegye támogatja a családias lég­körű otthont. Békéscsaba öregek otthona és árvaháza van, há­rom épületben elhelyezve, ahol 40 gon­dozott él. Ezek közül 28 az öreg, 12 az árvagyermek. Az intézményt tellesen a gyülekezet tartja fenn. A gyülekezet tagjai sok egyéni adománnyal és termé* szetbeniekkei segíti az otthont. Budapest-Karácsony Sándor utca Most alakuló, új típusú szertetotthon a józsefvárosi gyülekezet gondozásában. A 18 önállló szoba-konyhás lakásba, ön­álló háztartással öreg nyugdíjas házas­párokat telepítenek be. Az épületet je­lenleg állami támogatással tatarozzák. Üdülők Egyházunknak három, csak üdülésre berendezkedett intézménye van, ahol a nyári idényben lelkészcsaládok, egy­házi alkalmazottak és gyülekezeti tagok üdülnek kedvezményes áron: Balaton-* szárszón, Mátraszentistvánon, és Mátra- szentimre-r-Bagolyirtáson. Mindhárom üdülő az elmúlt évben komoly fejlő­désnek indult, sok berendezési tárgy- gyal bővült; Mátraszentimrén úí épü­letszárnyat építettek. 1532- ben lefordította ®z összes prófétákat. 1533- ban lefordította Jézus-Sirák és a Makkabeusok könyvét. 1534- ben ezután augusztus 6-án János Frigyes választófejedelem Torgauban ünnepélyesen kihirdette, hogy elkészült a teljes biblia fordí­tása. Hosszú volt az út — tizenkét év — és nehéz. Sok fáradság, imád­ság, munkatársi hűség szegélyezte. De megszólalt a teljes ige a német nép anyanyelvén, s ihletője lett sok más anyanyelvű fordításnak. A Luther-biblia fényét 425 esztendő múlása sem tudta meghömályosí- tani. A reformátor hazaér Kincsét cserépedényben hordozta. A hősies pózú, daliás Luther csak a későbbi festők és szobrászok képzeletszüleménye. A kortárs azt írta róla, hogy „középtermetű, véz­na". Korán hozzászegődött tucatnyi gyötrő betegség is. Utolsó cselelcedete — milyen jel­lemző — békítés volt. 1546. január 23-án három fia kíséretében elin­dult szülőhelyére, Eislébenbe, hogy az örökségen marakodó mansfeldi grófok között békességet tegyen. Si­került. Útjáról szinte mindennap levelet írt feleségének. Halála előtt három nappal elmondotta utolsó — ki tudná hányadik — prédikációját az eislebeni András-templom szó­székéről, 1546. február 18-án az evangéliomhoz való végső hűségben megtért Krisztusához. Porsátora a wittenbergi vártem,plom szószéke tövében várja a feltámadást. Kemény harcos volt, Isten jeles szolgája, — nagy ember. De egyik legutolsó mondata így hangzik: „Koldusok vagyunk, ez az igaz­ságT Szabó József Nyugdíjas lelkészek Gyenesdiáson Eislebenfől-Eislebenig Luther élete II.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents